Budapesti Hírlap, 1857. október (223-249. szám)

1857-10-10 / 231. szám

October 10.1853 Pest Szombat, 231 Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Eldfn­etási díj : Vidékre : f­é­l é­v­r­e: 10 frt, évnegyedre:1 frt. Hely­ben : félévre 0 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdet­é­s­ek ötszei hanálesott apjának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. ezé­­muttatik. — Egyes szám 20 pkr. Hier­késitől Iroda: Egyetemutcia 1-se st. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában. Egyetem-utóm, 2-dik szám, földszint; vidéken minden pa. kir. postahivatalnál.— Előfizetést tarts­­atk a levelek a csim. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­­talhoz utasitandók. Kiadó hivatal van: Egyetem-utciában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizetési felhívás „BUDAPESTI HÍRLAP“ oktober — december negyedévi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhor­­dással............................... 4 ft Postán naponkinti szétküldéssel . 5 ft E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülménynél fogva, miszerint a hivata­los lapokbani igtatványok külö­nös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasz­nosak, bátorkodunk azt igtatványokral minél gyakoribb használatra ajánlani: a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri be­­igtatásnál 6 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. pénzügyminister E­m­i­n­g­e­r Károly cs. k. udvari tanácsost és a pozsoni cs. k. ősz. pénzügy­igazgatósági osztály főnökét, egyszersmind az ottani adó­kerületi bizottmány főnökévé kinevezte. A soproni orsz. pénzügyigazgatósági osztály igaz­gatási területének adóhivatalaiban P­o­h­r Lipót III. oszt. adószedőt és Ebenstein József I oszt. adó­hivatali ellenőrt II. oszt. adószedőkké, R­u­b­i­n Fe­­rencz I oszt. adóhivatali ellenőrt II oszt. adószedővé, Szauer Sándor és Flomm István II oszt.adóhiva­tali ellenőröket I. oszt. adóhivatali ellenőrökké, S­z­a­­batovich Sándor III oszt. adóhivatali ellenőrt és Höchte Bálint H. adóhivatali tisztet II oszt adó­hivatali ellenőrökké, Hillinger Pál HI oszt. adóhivatali tisztet I. oszt. adóhivatali ellenőrré, D­i­v­i­k­y József és Flomm Antal I. oszt. adóhiva­talai segédeket III oszt. adóhivatali tisztekké, mind­nyáját végleges minőségben,végre Schlosser Ja­kab pénzügyőri felügyelőt és Zelelitsch Pál hi­vatalszolgai segédet ideiglenes minőségben adóhiva­tali segédekké kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, october 9.­ ­ (Politikai napi szemle.) A stuttgarti ta­lálkozás óta csak egyetlen fontosabb politikai esemény fordult elő s még erről is nagyon kétsé­ges , vájjon közvetlen összefüggésben áll-e ama conferentiával ? Francziaország távirdai tudósí­tások szerint Ghánának háborút Üzent! Egy kis merész combinatió útján könnyű lenne ugyan amaz összefüggést kitalálni. Francziaország—így lehetne okoskodni — Anglia és Oroszország ba­rátsága közt habozott és Stuttgartban bizonyossá­got keresett arra nézve, várjon bizhatni-e a czár ragaszkodásába; ha igen, akkor az úgyis másutt elfoglalt s Európában tétlenségre kárhoztatott Anglia szövetségét minden komolyabb következ­mények nélkül el lehetett ejteni. A stuttgarti összejövetel eredménye azonban nem felelt meg III. Napóleon várakozásainak, s így arra ha­tározta magát, miszerint ismét az Angliávali szívélyes visszony megszilárdítására irányozván törekvését, csatornántúli barátját valamely ki­tűnő szolgálat által fogja maga iránt lekötelezni, innen a rögtöni hadüzenet! Nem mondhatnék, mennyiben alapos ezen combinatió, hanem any­­nyi bizonyos, hogy e peresben a chinai ügy An­gliára nézve csak másodrendű fontossággal bír, s hogy ha Francziaország szövetségét csakugyan hathatósan gyámolítani akarta, ezt nem Chiná­­ban, hanem Indiában kellene tenni, hol a hely­zet még mindig eléggé kétségbeejtő képet nyújt. Hogy az angol parlament, — miként a londoni inspirált lapok jelentik— ennek daczára sem fog rendkívüli ülésre egybehivatni, abban semmi megnyugtatót nem látnak ; interpellátiókkal s többé kevésbbé szellemdús szónoklatokkal nem lehet a lázadást lecsillapítani s a seappyk nem tanulmányozzák az angol lapokat, hogy azok utján e vagy ama lord beszédjével megismer­kedvén, ezt szívükre vehetnék. De még azon hírt sem találjak oly nagyon biztatónak, miszerint Angliának Indiában nem sokára 85.000 embere lesz , mert ki tudja, mennyire növekedendett a lázadók száma, míg amaz angol sereg a hely­színen együtt leend. — Angliának minden remé­nye , nézetünk szerint, csak arra támaszkodhat­nék , hogy ily forradalmi mozgalmak tartóssága azoknak intensitásával rendesen megfordított arányban áll; mennél nagyobb ez, annál kisebb amaz, roppant tömegek nehezen hozhatók ren­des mozgalomba s még nehezebben tarhatók fen abban. — A kik a közös ellen legyőzésére egye­sültek, azokat nem sokára a pártviszály s kü­lön érdek ismét elválasztja. Ha Anglia ily per­­czet ügyesen meg tud ragadni s akkor elegendő erővel is el leend látva, hogy a pillanatnyi előnyt kellően kizsákmányolja, akkor a diadal végre mégis övé lesz. Az európai ügyekre visszatérve , ezekben a kettős fejedelmi találkozás óta úgyszólván sem­mi sem változott. Az unió ügye még mindig é­g és föld közt lebeg s nem tudni, várjon mint va­lóság leszáll-e majd a földre vagy pedig az égbe fog felemelkedni, hogy ott a „boldogul­tak“ közt foglaljon helyet. A régi Glarendonféle terv, mely a fejedelemségeknek csak közigazga­tási, de nem egyszersmind politikai egyesítésére czélzott, legújabban ismét előtérbe lépett, még pedig miként mondják a porta kivonatára, mely a nyugat irányában legalább némi engedményre hajlandó ; sőt egy török körirat létezéséről be­szélnek, melyben a porta ama javaslatot teljesen magáévá teszi. Véleményünk szerint ily szoros közigazgatási egyesülés nem képzelhető, a­nél­kül hogy a majdani politikai unió magvát is ma­gában ne hordaná s a Clarendonféle javaslat elfogadása által a politikai unió kérdésének el­döntése csak elnapoltatnék ; megoldását ama terv nem hordja magában. Ha a politikai unió egyáltalában nem kívántatik, vagy nem tartatik kivihetőnek, akkor az angol javaslatnak tetemes módosításokon kellene keresztül esnie, míg oly alakot nyer, mely az évek óta folyt agítátiónak határozottan véget vet. Az olaszországi állapot sem változott azon ne­vezetes nap óta , melyről már előre hirdették, hogy a félsziget sorsára „epochalis“ nap lrend. Stuttgart nagy reményeket gerjesztett, mik ne­vezetesen a piemonti sajtóban élénk kifejezést találtak , de Weimar is alább hangolta a húro­kat. Magától érthető , hogy az „italianissimi“ ezen elhangoltságot, a­míg csak lehet, palástolni törekszenek , de azon mohóság , melylyel apró események után kapkodnak (péld. hogy néhány toscanai tiszt mindeddig nem hordja a livornói lázadás elnyomásáért nyert austriai rendjeleket vagy hogy Reggio táján katonák és parasztok közt egy szőlő­portyázás miatt verekedés tör­tént) azon mohóság, mondjuk, melylyel ily apró­ságok nagyíttatnak és politikai czélokra felhasz­náltatnak , eléggé tanúsítja , hogy a piemonti párt az agitatió megkettőztetését szükségesnek véli, nehogy a nép — a weimari esemény követ­keztében — minden reményről lemondjon. Svédországban — ugyanezen találkozások következtében — úgy látszik szintén fontos vál­tozások készülnek , a koronaherczeg, ki beteg apja helyett a kormányt átvevő , a párisi-svéd követet Manderstroem bárót haza hivta, ugyan­azon Manderstroem bárót, ki a nyugottak­­véd és daczszövetség létrehozásában oly tetemes részt vett. Ezen (1852. november 19-dikén kö­tött) szövetség jelenleg természetesen minden gyakorlati érvényét vesztette, hanem általa mindazáltal semmissé vált az 1812. augustus 12. Károly János és I. Sándor közti szerződés, mely­nek erejénél fogva a Romanoffok és Bernadott­ok egymásnak trónjaikat biztosítják; a két skandi­náv királyság és Oroszország közt tehát új vi­szonyt kell teremteni s ez leen, talán Mandel­stroem báró feladata. További fejedelmi találkozásokról egyelőre hallgat a krónika; előbb a már elmúltaknak gyümölcseit kell érleltetni; az elsőt néhány hét múlva fogják feltalálni, Párisban már terítik az asztalt; nem sokára a palaczkok — nem bor, hanem tentatartalommal — fel fognak hordatni s hosszú szünet után ismét asztalhoz Ülend a pá­risi conferentia! Jó étvágyat kívánunk neki, mert nem egy kemény falatot kellene megemésztenie! minden arány nélkül használt határbeli, mintegy 23 ezer holdnyi közös legelőnek élvezésére nézve jövő 1858-ik év 1-től kezdve számszerinti arány­t (numerica proportio) léptessék életbe. Ezen indítvány következő indokokon alapul: l-ször A földbirtokra naponként emelkedőleg nehezedő közterhek megérlelték mind a legelőre felügyelő választmány keblében , mind a la­kosságnak határbeli birtokos részénél azon igaz­ságos eszmét, hogy az eddig korlátlan tet­szés, s vagyoni tehetség szerint élvezett kö­zös legelő használata jövőre jog s igazság el­ve szerint, vagy ezeket leginkább megközelítő­leg osztassák ki az ehhez jogosított polgárok­nak , s ekként a járulék jövedelme az anyabir­tokra nehezedett közteher fedezésében segítsen. 2. Indokai szolgál annak érezhetőleg tapasz­talása, miszerint jelenleg a gabona ára tetemes alább szállása mellett az alig csökkent főjöve­delmet a barom­i birka tenyésztés képezi. Igaz­ságos tehát, hogy az, ki a más polgártársát il­lető közös legelőn tartja jövedelmet hajtó bar­mait , azt annak legelő illetménye használatából merített szép jövedelem részesévé tegye akként, hogy legelő illetményéért mérsékelt évi haszon­bért fizessen. 3. Mind a legelőre felügyelő választmány, mind a városi tanács tapasztalta, miszerint a város vidékén majd minden határban fel lévén a köz­legelő osztva, túlzó arányban kezd e város köz­legelője terheltetni, s leginkább oly lakosok által, kiknek szám szerinti arány szerint alig fog 1—2 marha- legeltetési jog jutni; sőt példák vannak reá, hogy a korlátlan legeltetés mellett, helybeli lakosok átruházott neve alatt ideggen barmok is legeltettek. 4. Azon gyakorlat, miszerint a Szabad költöz­ködés a letelepülés mellett úgyszólva tódulnak ide az értékes közlegelő határtalan használha­­tását kizsákmányolni tudó s­­igyekező idegenek. Mert hiszen itt pár száz forintot érő házikó sza­bad megvásárlása, s az el nem utasítható hono­sítás 40 forint legmagasabb öszvegre rúgó di­jának leolvasása mellett mind maga, mind szá­mos családja tagjai részére határozatlan arány­ban örökít szabad legeltetési jogot, s még né­hány gnotta fát is, holott ide szállított karmai­nak 5 hónapi legeltethetéséért a szomszédos Jászpusztán épen annyi, vagy több haszonbért lenne köteles fizetni, mint a­mennyiért Nagy- Körösön a megváltakozás terhe alatt meggörbedt régibb polgáréval egyenlő jogot vásárlott. 5. A javaslott numerica proportio megszünteti azon visszaélést, mely a vidéken lakó vagyono­sabb osztály által a más határban fekvő birto­kon nagy számmal teleltetett barmoknak itt nyaraltatása által korlátlanul ezetik , holott ugyanazon vidéken lakók semminemű szemé­lyes terhet nem hordoznak. 6. Könnyíteni fogja a legelőadó igazságos fel­osztását. 7. A számszerinti arány a jövedelmező barom­tenyésztést nem fogja megszorítani, mert a köz le­gelő mostani kiterjedésében megmaradhat, meg­maradhat a közös falkák száma , vagy belátás szerint szaporíttathatik is, sőt a baromtartóknak pénzkiadásukba kerülvén, a legelő használók remény szerint nagyobb szerű gondot fognak a rendre , a legelő czélszerű rendezésére, s a ba­romfajok nemesítésére fordítani. A mostani kor­látlan legeltetés, s a javaslatba tett korlátolt él­vezés közt csak az a különbség fog lenni, hogy az, ki ezután illetékén felül fog legeltetni, fizetend annak, kinek jogát élvezi. Ez pedig elvitathatat­­lan igazságkiszolgáltatás. 8. A számszerinti arány hosszabb időre hátra tolná a legelő tettleges felosztását, mely a lakos­ság egy részének kedvencz eszméje, midőn a má­sik rész a közjólét végképen j­elelőjének tartja. Mert ha mindenkinek legeltetési illetéke ki fog szabatni,­­ azt természetben, avagy bérbeadás útján használhatja, hihetőleg nem fog sóvérogni a tettleges felosztás után. De ha a felosztásnak, vagy a birtokosok több­ségének akarata, vagy felsőbb rendelet folytán be kellenéne is következnie, ez esetben az a számszerinti arány, mint a végosztakozás előké­szítője csak hasznos fogna lenni.­­ Hozathat­nának még fel az előterjesztett javaslat mellett több indokok, de ennek pártolására előadott, le mellőzött okok felett legerősebb azon elvitáz­­hatóan igazság, hogy mindenkinek meg kell a magáét adni, s senki más kárával nem gazda­­godhatik.“ II. Mindezeknek előre bocsátása mellett kö­vetkezik azon nagy kérdés megfejtése, mi legyen a számszerinti arányosztó kulcs? A tanács javaslata szerint leggyakorlatibb, leg­gyorsabban alkalmazható, az igazságot leginkább A NUMERICA PROPORTIO ÜGYE. Nagy-Kőrös, oct. 7-én Nagy-Kőrös város tanácsa folyó évi július 3-án tartott ülésében egy ide vonatkozólag tett indít­vány,­­ ennek folytán kidolgozott terv­javaslat­hoz képest Nagy-Körös város községválasztmá­nya elé terjesztő azon tanácsi megállapodást, ille­tőleg kidolgozott indítványt, miszerint az eddig sz. megközelítő s legkevesebb érdeket sértő az erdő OsZtó kulcsa. Ezen javaslatot következőkkel támogatja : 1- szer. Az erdő­kulcs a legelő ideiglenes hasz­nálatára törvényesnek mutatkozik, mert ott, hol már egy járulékra létezik kulcs, másik járulék élvezésénél is ugyanaz törvényesen szokott mér­tékül alkalmaztatni, 2- szor. Mert ez a kulcs a régi nehezen fizetett, és így némi tiszteletet érdemlő redemtio, a bir­toklat ,­­ ezzel járó közteherviselés eszméit egyesíti magában.­­ Ugyanis az érdek­lcs leg­közelebbi átdolgozásánál a birtokoknak redem­­tionalis arány­állása, az anyabirtok mennyiség kitételénél pedig a catastralis felmérés, vagyis a birtokállás, és igy a közteher alap statusquája tétettek számításba. 3- or. Ezen kulcs sértetten hagyná a régi jog fenntartásával kötött osztályos egyességeket s kü­lönböző szerződéseket. 4- er. Igen könnyen átdolgozható lévén, a fel­fedezett visszaélések gyorsan elháríttathatnának. 5 -ör. Ennél a város jogi viszonyaihoz illőbb, s kevesebb sérelmet szülő osztó kulcsot hosszas munkálat után sem lehetene találni. (Vége következik.) A soproni r. kp.th. normál- fő- és reálisko­lához egyházi felszentelése. Sopron, oct. 4. III. A második díszes és emlékezetes iskolai ünnepély itt f. október 1-jén volt, a városi köz­ségtől épített és a sétatér közelében lévő k­a­t­h. normál­ fő- és reál iskolaház zárkö­vének letétele é­s annak egy­házi fel­szentelése. Miután reggeli 9 órakor Sz.-Mi­­hály templomában a Sz.-Lélek segítségül hivása mellett isteni tisztelet tartatott, onnan a gyerme­kek, fiúk, mint leányok, még pedig mindenik is­kola maga zászlójával, ünnepi menetben, mely­hez a cs. k. helytartósági osztály, városi és köz­ségi tanács sat. hozzá csatlakoztak, az új iskolai épületbe bevonultak. A mondott épület udvara Ünnepileg feldíszítve volt — annak a kapuval szembe eső oldalánál egy fejér sátor volt fel­vonva, melyben egy vala felállítva. Miután az is­kolai ifjúság, s a fenemlített hatóságok a minde­nik számára fentartott és ki­mutatott helyet el­foglalták, városi tanácsos és polgármesteri he­lyettes Proszwimmer úr az oltárhoz menvén, egy rövid de csinos beszédben, az új pompás is­kolai házat, mit a város a közjó és nevelés ügye iránt viseltető leyális buzgósága folytán építtetett, a község nevében az ifjúságnak, illetőleg pedig fő normál iskola igazgató városi plébános és apát B­á­c­h Lajos. Ferencz urnak átadta , ki egy jeles beszédben, melyben Sopron városa községének nemes áldozatkészségét, mit ifjúsá­gának vallásos mint értelmi nevelése és kiképzése tekintetéből ritka bőkezűséggel tanúsított, telje­sen méltányolta és szives köszönetet mondott, mire helybeli iskolafelügyelő, polgár Fi­a­n­dor­­f­e­r Ignácz ar az ifjúság, mint szintén a város kathol. lakossága háláját szives szavakban tol­­mácsolá. Ezt követte városi jegyző Bertókin által az ajándék és alapítványi levél felolvasása, minek végével négy, ünnepi öltözetben megje­lent kőmiveslegény, a főlegénytől vezetve, a vi­rágokkal, koszorúkkal feldíszített zárkövet el­hozta, melyre volt állítva az ajándék és ala­pítványi levél befogadására szentelt urna. A zárkő az oltár előtt letétetett, és a főnormál­ is­­kolaigazgató apát által a szokott imák elmon­dása mellett ünnepélyesen megáldatott, miután az iskolai ház építőmestere az e végre készen­­tartott üregbe az urnát behelyezte, melyre a zárka rátétetett, mi megesvén, cs. k. udvari ta­nácsos és helytartósági elnöki helyettes Schwa­­benán Antal úr, a vaskoronarend III. osztá­lyának lovagja, az első meszet és vakolást tette a zárköre, mely példát a jelenlévő tisztelendő papságnak, cs. k. helytartósági osztálynak, és több hatóságoknak tagjai, mint a városi elöljá­rók, úgy minden osztályból egy pár növendék követve, ugyanazt tették. E közben a gyülekezet ünnepi rendben az épület első emeletébe felment, és ott az egyes tanszobák, — melyek közöl kü­lönösen a közvizsgákra szolgáló nagy terem vi­rágokkal, valamint Császár és Császárné . Felségeik arczképével feldíszítve volt — buz­­góságra lelkesítő éneklés közben ünnepélyesen megáldattak, illetőleg felszenteltettek. Ez vég­ződvén a gyülekezet a második grádicson megint az épület udvarára lement, hol a fentisztelt udv. tanácsos úr, a papság és hatóságok tagjai a zár­követ, egy kalapácsosat arra tett háromszori ütés

Next