Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)
1857-11-26 / 271. szám
Pest Csütörtök, HIVATALOS RÉSZ. cs. k. Apostoli Felségei, é. 19-diki legfelsőbb határozata által a kassai székeskáptalannál olvasókanonokká Lipcsei György czimzetes prépostot és éneklő kanonokot; éneklőkanonokká Marczényi Mátyás czimzetes apátot és örkanonokot; örkanonokká Arossy József székes archidiacont és kanonokot; székes archidiaconná Mihalovics József czimzetes apátot és canonicus seniort; canonicus seniorrá Jergencz Ferencz canonicus juniort; és canonicus juniorrá Szabad Ferencz hittanárt és alrectort a kassai papnöveldében , továbbá czimzetes kanonokká Mayer Károly töltszéki lelkészt és járási esperest, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által a 11 é . Frigyes ezredest és a tiroli császár-vadász-ezred parancsnokát, az austriai birodalom bárói rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 21 -ki legfelsőbb határozata által Stanke Ferenchez a bécsi orsz. törvényszék segédhivatalainak első igazgatóját, sokévi kitűnő szolgálatai elismeréséül, koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. A cs.k. Apostoli Felsége f.é nov. 16-ki legfelsőbb határozata által nemes Papi Jánost követte a velenczei központi congregatiónál a Rovigo tartomány nemesi birtoka részéről legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. u.nov. 17-ki legfelsőbb határozata által S azke Bruno föhadikönyvvivőt és a kat. főözp. számvivő osztály főnökét, osztálytanácsossá a legfőbb számvivőségi ellenőri hatóságnál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A magas cs. k. pénzügyi ministérium e következő másodosztályú pénzügyőrségi biztosokat, Prinz Jánost,és Wintuschka Károlyt a soproni,Loser Magnust a kassai, s Grosser Adolfot a budai közigazgatási területen elsőosztályú pénzügyőrségi biztosokká véglegesen, továbbá eddigi ideiglenes másodosztályú pénzügyőrségi biztosokat Guckler Edét a nagyváradi, Fieber Károlyt a soproni, Szydlowszky Józsefet s Dietl Józsefet a pozsoni, Stozi Józsefet a kassai, s végre Sanek Antalt s Bonitzky Györgyöt a budai közigazgatási területen ugyanazon állomásukban véglegesen kinevezte. A magyarországi cs. k. Főkormány a magyar kincstári irattárnál Budán megürült ideiglenes alirattárnoki állással, alkalmazhatósági helyzetben levő pénzügyi tanácsos Keszer Jánost, pénzügytanácsosi czime és rangjának legfelsőbbleg tudomásul vett meghagyása mellett, bízta meg. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály a pesti és budai cs. k. vonal- és fogyasztási adóhivatalokhoz Skray Ignácz ellenőrt ideiglenes adószedővé és Friesz Antal fogalmazói dijnokot ideiglenes segéddé kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ Legfelsőbb jóváhagyással a következő politikai menekülteknek: Illés László, Kolonrath Károly, Kosztka Lajos, Török Lajos, Kovács Imre, Burchard Gusztáv ist. Szabó Sámuel és Csink Jánosnak Magyarországból, Kaszab József, Fischer Sándor és Neudenbach Ferencznek a temesi bánságból, Grundbeck János, Topolnicki János és Hoszowski Államnak Galicziából, továbbá Vitos Gergelynek Erdélyből saját kérelmükre a büntetlen visszatérés az austriai cs.államokba megengedtetett. Karolina Augusta császárné ő felsége a mainzi lőpor-fellobbanás által kárvallottaknak kétezer pengőforintot szentelni méltóztatott. Pest, november 25. (Politikai kapuszemle.) Ha a mozdulni nem akaró dunafejedelemségi és dánholsteini kérdéstől elnézünk, Piemont és Belgium azon KIEGYENLÍTÉSI FŐFELTÉTEK AZ URBÉR TARTOZÁSI HÁTRALÉKOKNÁL. Ha a kérdéses sept. 26-ki cs. k. nyiltparancsnak 7-dik és 9-dik §§-sait összevetjük, a sz. két ország, anely e perezben politikailag legérdekesebb ; mind a kettő választási küzdelemnek szinhelye, mind a kettőben a clericális párt, bár kisebbségben van — hősiség védi magát a liberalizmus megtámadásai ellen. Piemontban máris megközelítőleg tudhatni, minő irányban állandanak egymáshoz a pártok ; a legszélső baloldal , a republikánus és Mazzinista színezetű szabadelvűek pártja igen csekély számmal lesz képviselve az új parliamentben ; körülbelül egy harmadrészét a képviseletnek a clericális párt emberei teendik, a többi a kormányé lesz.a Cavour kabineté tehát mindenesetre győztes marad s az ország többsége helybenhagyja azon politikát, melyet nyolcz év óta „a Ticino, liguriai tenger és genfi tó közt“ követnek , hanem e diadal mellett nem szabad kicsinyleni az ellenzék súlyát sem , mert ez — bár megveretett, de férfiasan küzdött s azon várakozásra jogosít, hogy minden apró parliamentáris győzelmet teljes terjedelmében föl tud majd használni. A választás körüli agitatio fényesen tanusítá, miszerint a ministeriumi pártnak állhatatos, ügyes és buzgó ellennel van dolga ; a püspöki kiáltványok mellett az alsó rendű papság közvetlenül is hatott a népre, melynek hirdetve jön, hogy inkább maradjon el a misétől s isteni tisztelettől, mintsem a választásoktól. Átalában senki sem fogja rész néven vehetni a cleriális párttól, hogy saját érdekei mellett az alkotmány által kijelölt utón annyi buzgalommal működik, habár itt ott a cselnek is némi hely engedtetett, az hirdettetvén, miszerint Cavour az országot kálvinistává akarja tenni, hogy a liberálisok protestáns országok, nevezetesen Anglia és Schweiz pénzével megvesztegetvék stb. Elég az hozzá, hogy a clericális párt a semleges ellenállás elvéről lebeperlött követelések tárgyalásának mind határára mind a bírói illetékességre nézve észre kell vennünk, hogy az utóbbi §-us sokkal nagyobb kört jelöl ki a szolgabirói eljárásra nézve, mint milyen az előbbi §-ban van körülírva. A hetedik §-us ugyanis csak azt teszi kötelességévé a tárgyaló szolgabírónak , hogy ha a követelés volta iránt jogerejű ítélet vagy egyesség létezik, a szolgabirói hivatal pusztán csak arra szorítandó hogy a fizetés határidői iránt az egyezség létrehozása megkísértessék. Ebből azt lehetne következtetni, hogy a tárgyaló szolgabírónak a követelés mivoltának tisztábahozatalába bocsátkoznia, vagy annak vitatását s feszegettetését a felek részéről, megengednie nem szabad. S ezen föltétnek helye van még akkor is , ha a beperlött követelés iránt már régebben meghozott jogerejű ítéletet , egyezséget tartjuk szem előtt, annál inkább, mivel ezen ítéletek s egyezségeknek természetükben fekszik, hogy miután már jogerejükké váltanak, azokat felbontani, módosítni, megváltoztatni vagy mindkét fél közös beleegyezése nélkül azoktól elállani, nem szabad ; — sőt annyira nem, hogy ha teszem az ily egyezségek s ítéletek alapján valaki végrehajtást kér a megyei hatóságtól, ez tartozik megengedni a kért végrehajtást, minthogy az ily kérelem elutasításának s bővebb tárgyalásának a 8 dik §. szerint csak akkor lehet helye, midőn az említett nemű egyezségek s ítéletekben a fizetési határidők nincsenek meghatározva, így hát mint mondok a szolgabírói hatáskör a határidők iránti egyezségkísérlet tekintetében is csak oly esetek tárgyalására volna jogosítva, hol léteznek ugyan jogszerű egyezségek s bírói ítéletek, de azokban anélkül, hogy a fizetési határidőkről szó volna csupán a tartozás mivolta van constatirozva. — S minthogy épen az ily egyezségek és intő mondván, késznek mutatkozik az alkotmányos téren elleneivel erélyesen megküzdeni. zezek a leganámosabbak, lényeges dolog tudnunk Hasonló buzgalmat látunk ugyanezen részről s flem áll-e a 9-ciktus egyenes ellenfélben a ITM. Belgiumban, hol — a legújabb miniszerváltozás következtében — a clericalis párt szintén az el-us egyenes ellentéten a most fejtegettük 7-dik §sát ? A kilenezedik §-us ugyanis már nem azt engedi meg az eljáró szolgabirói hivataloknak, hogy egyedül a határidők megállapítása s a követelés fölszámítására vonatkozó viszonyok tisztába hozatala körül tegyenek meg minden lépéseket , hanem fölhatamozza őket arra is , hogy ha a beperölt követelés világos volta a jogerejű ítéleten se pedig érvényes egyességen nem alapul , úgy a követelés mivolta iránt is barátságos egyességet kísértjen meg. Mert természetes, hogy minden ilynemű igények kiegyenlítésének fő feltétele az, hogy a követelés mivolta s mennyisége, aminek tudása nélkül se a tartozást ismerni, se pedig a fizetési határidők iránt egyezkedni nem lehetne, tisztába hozassék s megállapittassék. Ha föltehetnék, hogy mindazon törvényes lépések, folyamodványok s kérvények, melyek főleg 1853 előtt intéztettek az urbértartozási hátralékok tárgyában bíróságainkhoz, valóban jogerejű ítéletek s érvényes egyezségekkel fejeztettek volna be, itt arról, hogy a követelés mivolta iránt egyezség kísértessék meg, most szó sem lehetne; sőt kétségkívül, eme 9. § világos ellentétben állana a 7-ikkel, vagy fölöslegessé is vált volna. Azonban tudjuk, hogy a kérdésben levő restantiák miatt 1850—1853-ig indított s lefolyt pörök, s az azok nyomán kelt egyességek és ítéletek sokkal gyarlóbbak s egyoldaluabbak valónak, semhogy azokban akár a kereset mivolta akár a fizetési határidők iránt valami kölcsönös megállapodást vagy irányadó határozatot találhatnánk. A pörök megindittattak , némelyek tárgyaltattak is ; a legnagyobb számú pörök és ke- Iresetek azonban, mielőtt ítélet alá kerültek vagy egyezség s beismerés által befejeztettek volna, a felsőbb helyről érkezett parancsok nyomán abbanmaradtak s igy a követelés mivolta tisztába épen nem hozathatott. De bajos dolog is lett volna azt ezen időszakban tisztába hozni, mert épen ezen időszak volt az, melyet a curialitás s urbarialitás harcza epochájának lehet neveznünk. Ekkor volt napirenden azon sajátságos anomália, hogy ha a volt földesúr a jobbágyi tartozások teljesítését követelte, a jobbágy curialistának adta ki magát; de szintén ekkor tör-tént, hogy ha megint majorsági szolgálmányokra szoríttatott, azt vindiálta, miszerint ő nem curialista, hanem úrbéri jobbágy. Más tekintetben a földesurak részéről is történt, hogy főleg azok, kik a rendes szokás alatt bevett abusust véghatárához látták közeledni, a majorsági telkektől visszaélésből s úrbéri mérték szerint követelt szolgálmányokat egész hévvel igyekeztek sanctionálni, mivel sok volt földesúr oda számított, hogy minél több urbériséget fog fölmutatni, annál több kárpótlást nyerene az államtól, több tekintetnél fogva inkább óhajtván ily álladalmi lenzéket képezi, míg De Decker Nothomb ministeriuma alatt ő volt a kormány legerősebb támasza ; szegény Nothombot, ki már egy pár helyen a választásoknál megbukott, a liberális lapok kevéssé nemes gunyhahátával üldözik, mi az által épen nem menthető, hogy a conservativ lapok hasonló lovagiatlan hangon szólnak s itt-ott még a király szent személyét is megtámadásaik körébe húzzák. Ez aztán már nem alkotmányos küzdelem , valamint az sem (bár életnek megjárja), hogy Nivellesben a conservativek minden kávéházat, vendégfogadót stb. kibéreltek , úgy hogy a liberálisoknak — az utczát kivéve — egyátalában nem volt gyülekezési helyük. Tevékenységről — a szó tulajdonképeni értelmében — az új ministeriumnál természetesen még nem lehet szó , míg az uj kamrák meg nem alakultak, ámbár a brabanti herczeg már ezalatt is sűrűen találkozik a ministerium egyes tagjaival, kikkel ő fensége már azelőtt is igen meghitt lábon állt. Eszmetársulásnál fogva szóljunk itt tüstént — Spanyolországról ; az „átmenetinek ott még ” nincs vége; az új ministeriumot — sok tekintetben elég méltán — a tétlenség ministeriumának nevezik; Armero admirál minden áron vissza akar lépni, ha a királyné bele nem egyezik a cortesgyűlés feloszlatásába; a királyné pedig e gyűlésben látja legerősebb támaszát s uj választásoktól retteg. Ehhez járul a barcellonai carlista összeesküvés, mely magában véve csekély jelentőségű ugyan, hanem az úgy is folytonosan éber gyanúnak mindenesetre uj táplát nyújt. E gyanúnak egyik legkiválóbb tárgya Montpensier herczeg (a királyné hugának Luiza infánsnőnek férje), ki most egyenesen Madridba jött, hogy az ellene felköltött gyanút meghazudtolja. Ily körülmények megfoghatóvá teszik, hogy a mostani kormánynak sem jósolnak hosszú életet s csak olyan „virágzást“, mint a mi Tiszánké; néhány óra múlva vége a, egész dicsőségnek. Egyéb ügyekről nem szólunk ma, csak én passant említjük , hogy a „Nord“ Poroszországról ismét sokkal nyájasabb hangon kezd szólni, és, a „Kreuzzeitung“ ról is sokkal mérsékeltebben nyilatkozik. Tán ismét más szél fú Sz.-Pétervárott vagy —• Berlinben ? Poroszország Oroszország felé közeledett-e vagy megfordítva? Tán mégis csalódtak , akik azt hitték, hogy a porosz herczeg alatt a Stahl-Gerlach-féle párt arany napjai lejártak ?A kárpótlást, mint volt jobbágyaival, kiknek már nagyon is kinyílt volt a szemük — tovább is nyűgösödni. S igy mindkét fél mintegy vetekedve igyekezett kizsákmányolni a régibb törvények gyarlóságát. De az érintett válságos idők után bekövetkezvén az 1853-dik év martius -dikáról kelt csak nyiltparancs, az ily követelésekre nézve is egészen más, s a réginél hatáozottabb jogrendszabályok léptek életbe; azonkívül pedig az urbéri szurialitási viszonyok egyedüli biztos rostája —a tagosítás s határrendezés is — több helyütt foganatosíttatván,nagyon természetes,hogy ily helyeken valamint arról nem lehet többé kérdés : váljon urbarialistának vagy curialistának tekintessék-e egyik vagy másik jobbágy, úgy a körül sem merülhet föl lényegileg nehézség, tartozik-e valamely nem teljesített szolgálmányt vagy adózást kárpótolni. Ámde nem feledhetjük, úgy a viszonyoknak ép ezen változása tette az ügyet oly pontra, hogy most, habár régebben egyezségek köttettek, stéletek hozattak is valamely beperlett , akkor a még világosnak látszó követelés mivolta iránt, most azon világos követelések közöl is, sok részint homályosnak, részint jogalapnélkülinek, s részint többnek, részint kevesebbnek fog föltűnni. A törvény egyenesen nem tesz föl lj eseteket, de a 9-dik §. indokait s azon rendeletét elemezve — miszerint a követelés nem világos volta esetében egyezségek megkísérlésére utasítja a szolgabirói hivatalokat — implicite más okokat nem lehet képzelnünk, s nem is lehetne öszhangzásba hoznunk eme határozványt az 5-dik s 7-dik §. tartalmával, mely a szolgabirákat pusztán csak a fizetési határidők körüli viszonyok s föltételek kinyomozására s megállapítására szorítja. De indokoltnak látjuk mi ezen 9-dik §. tágasz) körű határozmányát az által is, mivel nemcsak az itt ott megtörtént tagosítások , birtokrendezések adtak más fordulatot a tartozási hátralékok iránti igények valósításának s beigazolásának, hanem a földtehermentesítési munkálatokra vonatkozó nyiltparancsok is, amint hogy tudjuk, miszerint azon munkálatok folyamában épen azáltal,hogy az úrbérkárpótlási igényeket mindenki tartozott igazolni, valamint a régibb úrbéri, úgy majorsági jogviszonyok is nagyobbára tisztába hozattak. Természetes dolog pedig, hogy mindezen mozzanatokat valamint egyrészről a jogositottak, úgy más részről a kötelezettek is fölhasználni s tulajdon érdekeikben érvényesíteni igyekveodecek, mivel kétségtelen, hogy a kiegyenlítés fő föltételeinek megállapítása ezektől függ. Kréd November 26. 185?. Kiadó hivatal van: Egyetem-utalóban, t ik sióm alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel Előfizetési díj : Vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre:3 frt. Helyben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ütször hasáb'Cott aprovat egyszeri beiktatásáért A kr. többszöriért pedig 4 kr. s«4* mittatik. — Egyes szám 20 pkr. NterkcWtin Írtul« : Lgyetemutcza 1-aA »*. a. 2-ifc «■lüeleten. »előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utoza, 2 dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál.— Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése 1 00116« a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatal ko a utasitandók. Nevelésügy. (E vidéki népség különböző fajjelleme, mint a nevelés és egyéb az erkölcsre ható mozzanatok eredménye.) Mint az eddigiekben is már folytonosan érintve van, három különböző népfaj lakja e vidéket : magyar, német és oláh. Három szempontból jellemzem a nevelés és egyéb az erkölcsre ható mozzanatok eredménye tekintetében e három népfajt: erkölcsi, munkásságra való hajlam , és munkaképesség tekintetében. Mily eredménye van a nevelésnek e három népfajra nézve erkölcsi tekintetben , az iránta következő büntényi statisticai adatok szolgáltatnak tájékozást. 1854. november 1-től 1857. oct. 31-ig terjedő 3 év alatt a gyulai járásban törvényes büntetés alá kerültek száma 450. Ezek között volt egy évnél tovább tartó súlyos büntetéssel fenyítve, a többiek büntetése egy évnél kevesebb ideig tartott. Nemzetiség szerint osztva, az összes szám közt volt magyar 236 , német 49 , oláh 263 , mely számokat az ugyanazon nemzetiséghez tartozó összes népességhez arányosítva a magyarok között 72 , németek közöl 124, oláhok közöl 56, lélekre esik egy büntetett egyén, és pedig a 6 súlyosabb büntetés mind az oláhokra esik. Községeket illetőleg következő kis táblázattal mutatom ki, hogy hány büntetett volt, s hány lélekre esik azok közöl egy község neve büntetettek hány lélekre száma jön egy büntetett Elek 11 224 Német-Gyula 14 180 Kigyós 15 169 Ottlaka 22 121 Magyar-Gyula 50 rom. kath. 109 Nagy-Pél 14 106 Almás 12 96 Gyula, nov. 18.