Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)

1857-11-29 / 274. szám

Melléklet A Budapesti Hírlap 274-dik számához. HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. Budapesti Hírlap 274. sz. Hirdetmények. (1401*) , % (1—3) 7180. Folyó évi nov­ubikr 28-ától kezdve, mely naptól fogva a Pest és Debreczen közötti rendes vasúti vonatok menete életbe lép, Pestről a posta­menetek ezen vasút által következő rendben fognak közlekedni: A. Pestről a debreczeni irányban a reg­geli vonattal, 4 óra 30 pereskor reggel: a) Levelezések : Üllő, Monor,­­Pilis, Irsa, Eörkény, Czegléd, Abony, Szolnok, T.-Sz.­­Miklós, Kis-Uj-Szállás, Kardszagh, P.-La­­dány, Földes, B.-Újfalu, M.-F­eresztes, N.-Várad, Szoboszló, Debreczen, Hadház, Nyíregyháza, Tokaj, Tálya, Vizsoly, Ve­­rejthe, Gálszécs, Unghvár, Nagy-Kalló, Hajdu-Dorogh, Berkesz, Vásáros-Namény, Beregszász, Kis-Várda, T.-Újlak,Nagy-Szol■­rös, Huszth, Técső, Szigeth, Munkács, Pa­­lona, Alsó-Vereczke, Kliemie, Kozova, Skole, és Stry­ie. b) Szekér­ posta-küldemények: Üllő, Mo­nor, Pilis, Irsa, Eörkény, Czegléd, Abony, Szolnok, T.Sz.-Miklós, Kis-Uj-Szállás, Kardszagh, P.-Ladány, Szoboszló, és Deb­­reczenbe; vasárnap és szerdán : Hadház, Nagy-Kálló, Nyírbátor, Vallaj, Nagy-Ká­­roly, Tőke-Terebes, Szathmár, Sárköz-Új­lak, Szinyér-Várallja, Nagy-Bánya, Felső- Falu, Técső, Hajdu-Dorogbra. A felvétel berekesztése. A pesti posta­hivatalnál, levelezésekre 9 óráig, és szekér-posta-kül­­deményekre estek­ 7 óráig előtte való napon. A budaiposta-hivatalnál: levelezésekre és szekér-posta küldeményekre az előtte való nap esteli 7 órája. B. Pestről Debreczen irányában az es­teli vonattal 4 óra 15 perczkor este. 1. Levelezésekre : Üllő , Monor , Pilis, Irsa , Czegléd , Szolnok , Abony, T. Szt.­­u Miklós, Fegyvernek, Kis-Új Szállás, Tur­­kevi, Mező-Tur, Szarvas, Kardszagh, Ma­daras, Tisza-Füred, P.-Ladány, Nádudvar, Debreczen, Vámos-Pércs, Ér-Semjén, Pis­­kolt, Nagy Károly, Tőke-Terebes, Szath­már, Sárköz-Újlak, Szinnyéi-Várallja, N.­­Bánya, Székely­hid, Margita, Széplak, Szi­­lágy-Somlyó, Derecske, Berettyó-Uj­falu, Mező-Keresztes, N.-Várad, Mező-Telegd, Élesd, Nagy-Báród, Feketetó, Bánffi-Hu­­nyad, Nagy-Kapus és Kolozsvárra, továb­bá hétfőn, szerdán, csütörtökön és szom­baton: Zeledi, M.-Egregy , M.-Zombor és Bőröndre ; végre vasárnap, kedden, és pén­teken: Tápió-Szele és Jászberénybe. 2. Szekér­posta-küldemények : Üllő, Mo­nor, Pilis, Irsa, Czegléd, Abony, Szolnok, T.-Szt.-Miklós, Fegyvernek, Kis-Uj-Szál­lás, Turkevi, Mezőtúr, Szarvas, Kardszagh, Madaras, Tisza-Füred, P.-Ladány, Nádud­var, Debreczen, Derecske, Berettyó-Ujfalu, Mező-Keresztes, Nagy-Várad, Mező-Telegd, Élesd, Nagy-Báród, Feketetó, Bánffi-Hu­­nyad, Nagy-Kapus és Kolozsvárra. A felvétel berekesztése. A pesti postahivatalnál, levelezésekre SV- óra és szekér-posta-kül­deményekre 2 óra délután. A budaiposta-hivatalnál: levelezésekre 2 és óra és szekér-posta-kül­­deményekre 2 óra délután. A pesti posta­hivatalnak levélgyűjtő szek­rényében reggeli 3 óráig találtató, s az elősorolt állomásokra szóló levelek a fent­ nevezett vasutvonatlal reggeli 41/3 órakor még elküldetnek. A pesti vaspálya­udvarban lévő posta­­hivatalnál, az illető vasutvonal elindulása előtt 30 perccel feladott levelek, az illető vonattal szintén elvitetnek. A debreczeni vasutvonattal reggel 9 órakor érkezett levelek d. e. 10 órakor, azok pedig, melyek a debreczeni vasutvo­nattal esteli 81/8 órakor érkeznek meg, a következő napon reggeli 7 órakor fognak a pesti és budai posta-hivataloknál kiadatni. A Kolozsvárra naponta menő málha-ko­csival 3 utazó, mindenkor szállittathatik. Pest, nov. 12-én 1857. Cs. k. posta-igazgatóság. (1396*) I (2—3) A belföldi salétrom-termelés felvirágoz­tatása és előmozdítására , melynél azon­ban külföldi anyag semmi uton sem jöhet használatba, salétrom-üzlettel foglalkozó egyeseknek, vagy egész községeknek, me­lyek salétrom-műveléssel foglalkoznak, a magas cs. k. hadseregi főparancsnokságtól alább következő kedvezményezések fognak engedélyeztetni. 1. A fennálló beváltási illetéken kívül, mely az anyag minéműsége szerint bécsi mázsánként 28, 27, és 26 frt 20 krra sza­­batott, a salétrom kiállítóknak az álladalmi raktárba beszolgáltatott anyagért 1858. évi január 1-étől kezdve még beszolgáltatási jutalom is fog fizettetni, mely valóságos érez ezüstpénzben, és a következő arány­ban fog adatni: Egy mázsa dupla, vagy valódi egyszerű megtisztított salétromért 3­ért. Egy mázsa tiszta tartalmú salétromért, csekélyebb minőségű anyagnál 2 frt. 2. Azon ráfizetési kedvezmény, mely azon salétrom-gyártókra, kik anyagaikat a debre­czeni tüzérségi Szertárba szállítják, s kik­nek a ráfizetés, azon salétromra, mely újon­nan telepített seprési helyekről, vagy újon alapított földpiramidákból, vagy földfalak­ból nyeretik, már engedélyeztetett, hasonló módon és január 1-étől kezdve; valamint azon salétrom-gyártókra, kik a budai ál­lomásra szállítják anyagaikat; továbbá azokra, kik a Fertő tava környékén lak­nak , és szállítmányaikkal a bécs-új épületi állomáshoz utasítják, szintén ki fog ter­jesztetni. Ezen ráfizetés kitesz az új telepeknél az első két évben 3 frtot, a második két évben 2 ftot, az 5. és 6-ik évben 1 ftot, mázsánként az új telepzetekből nyert dupla, vagy valódi egyes megtisztázott salétrom után, vagy a csekélyebb minőségű tiszta tartalmú salétromnál. 3. Különösen tekintetre méltó esetekben egyes solid vállalkozóknak, vagy üzlet­köz­ségnek, új salétrom-telepeknek könynyebb előállítására az álladalomtól részletenként visszafizetendő pénz - előleg fog engedé­lyeztetni. 4. Dolgozó erő hiányának beállta eseté­ben meg fog engedtetni, hogy katona egyé­nek salétrom-munkához parancsoltassanak, és szabadságra bocsátassanak, mindazonál­tal egy ember utáni tiszta tartalmú salét­­romi szállítás mennyiségnek egy év alatt legalább 15 mázsának kell lenni. 5. Debreczenben és Temesváron a salét­rom-gyártás czélszerű üzletéről február ha­vában elméleti-gyakorlati tanfolyam nyit­­tatik, mely 3—4 hó alatt bevégeztetik. Ezen intézetbe egynéhány jól képzett al­tiszt, kik szolgálati idejüket nem sokára betöltendik, a szükséges kiképzést nye­­rendi, hogy így azután nagyobb salétrom­gyárakban mint felügyelők, vagy mint gyárvezetők alkalmaztathassanak. Polgári egyének is, a­mennyiben a he­lyiség engedi, vehetnek részt ezen tanszak­ban, mindazonáltal az engedélyért kötele­sek az illető szertári tüzérség parancsnok­ságához írásban folyamodni. Tapasztalás után egy 1600­­ éles ho­r­­nyi seprési helytér kedvező alkalommal 20—30 mázsa salétromot ad évenkint, s ennélfogva félj nem ismerhető, hogy a sa­létrom-műveléssel a legkedvezőbb földjö­­vedelem érhető el, és hogy ennélfogva ezen üzletágnak nem csak az ipar és kereske­delmi kamara figyelmét, hanem a mezőgaz­dászati egylet tökéletes menytánylatát is magára kell vonni. Végre még megemlíttetik, hogy az ed­digi tapasztalatok szerint az egész tiszai vidék, határszéléig, valamint a Fertő tava környékén lévő síkföld a salétrom-műve­lésre nagy részben kitünőleg alkalmatos, és nem ok nélkül várhatni, hogy a tisza­­szabályozás által megtisztázott néhány da­­rabnyi terület kevés szorgalom mellett ezen üzletágra haszonnal lenne felhasználható. Buda, oct. 30-án 1857. A cs. k. III. hadsereg- és országos főparancsnokság. Árlejtések. (1378*) (3-3) A nagytekint­­ü cs. k. soproni országos főtörvényszéki elnökségnek Sopronban 1857. junius 27-én 4515. sz. a. kelt rendelete sze­rint, a magas igazságügyi ministeriumnak 1858-ik junius 8-án 12780. sz. alatti kibo­­csátványával leérkezett, Laxenburgban 1857. évi junius­­2-án kelt legmagasb határozat­nál f­ogva a cs. k. Apostoli Felsége a vesz­prémi uj megyei fogház­­kiépítését és az ó-megyeház átalakítását legkegyesebben megengedni méltóztatott, melyek csőd ut­ján 1857. december 14-én a veszprémi cs. k. megyei törvényszéki elnökségnél tar­tandó árlejtés utján a szokásos feltételek figyelembe vétele mellett összesen ki fog­nak adatni. Az ebbeli összes költségek következő­­képen számitottak ki: 1. Az uj megyeháznál, a) Kőműves- és napszámos-munka, úgy a hozzátartozó szerekért 15133 forint 28 kr. b) Cserépfedés-munka, úgy a hozzátar­tozó szerekért 40 ft 57 kr. c) Kőfaragó munka, úgy a hozzátartozó szerekért 1163 ft 36 kr. d) Kövezés-munka, úgy a hozzátartozó szerekért 191 ft 33 kr. e) Ács munka , úgy a hozzátartozó sze­rekért 7489 ft 27 kr. f) Asztalos-munka, úgy a hozzátartozó szerekért 3265 ft 29 kr. g) Lakatos-munka, úgy a hozzátartozó szerekért 5013 ft 52 kr. h) Rostélykötő-munka, úgy a hozzátar­tozó szerekért 108 ft. i) Üveges-munka, úgy a hozzátartozó szerekért 518 ft 22 kr. j) Festő-munka, úgy a hozzátartozó sze­rekért 532 ft 23 kr. k) Bádogos-munka, úgy a hozzátartozó sz­rekért 561 ft 28 kr. Összesen: 34018 ft 35 krajczár. II. A megyeháznál. a) Kőmüvesi és napszámo -munka, úgy a szerekért 690 ft 2 kr. b) Kőfaragó-munka , úgy a szerekért 360 ft 16 kr. c) Asztalos-munka, úgy a szerekért 1025 ft 41 kr. d) Lakatos-munka, úgy a szerekért 536 ft 12 kr. e) Fazekas-munka, úgy a szerekért 20 frt. f) Festő-munka, úgy a szerekért 139 ft. g) Üveges-munka, úgy a szerekért 154 ft 25 kr. Összesen: 2925 ft 36 kr. ; összes összeg két épületért 36944 frt 11 kr. Vállalkozni kivánók, kik az ajánlat biz­tosításául 5% bánatpénzzel ellátva legye­nek, ezen árlejtéshez meghivattatnak. A legtöbbet ígérő pedig, kinek ajánlata érvényesül elfogadtatott, kötelelezve leend, az árverési jegyzőkönyv bezárása után, mely azonnal az építési szerződést képvi­selendő az 5% bánatpénzt, a megállott összeg 10%-re kiegészíteni, mely összeg ré­széről bánatpénzül szolgáland. Rendesen szerkezett írásbeli ajánlatok az árverés megkezdetéig elfogadtatnak. Később beadott, vagy roszul szerkezett írásbeli ajánlatok semmi esetre sem fognak figyelembe vétetni. A tervek, költségkivetések, árverési és vállalkozási feltételek, úgy az egyes árak összeírási jegyzéke, a veszprémi cs. k. me­gyei törvényszéki elnökségnek hivatalszo­bájában, a rendes hivatalos órákban meg­tekinthetők. Veszprém, nov. 7-én 1867. Cs. k. megyei törvényszék. (1388*) (3-3) 1879. A budai cs. k. nagyméltóságu hely­tartósági osztály f. évi oct. 27-ki 4915/eln. sz. a. leirata folytán a Jászberényben fel­állítandó cs. k. megyei építészeti hivatal felszerelésére megkivántató butor­ nemüek megrendelését jóváhagyta, melyeknek költ­ségvetése 212 pfrt 40 krban állapittatott meg. Mi végből 1857. november 30-án d. e. órákban a cs. k. főkapitánysági irodában árlejtés fog tartatni; vállalkozni szándéko­zók 21 pfrt bánatpénzzel ellátva a neve­zett helyen és napon megjelenni meghivat­nak, hol is a közelebbi költségvetés is meg­tekinthető. Jászberény, nov. 16-án 1857. Cs. k. főkapitányság Árverések. (3040) (3—3) 2508. A pécsi cs. k. m.-törvényszék Ma­­jorossy ügyvéd által képviselt Stork Jó­zsef hitelező folyamodására Persei András mint adós ellen ez utóbbinak Pécsett a szigethi külvárosban 259. sz. a. fekvő há­zát a hozzátartozó háztelekkel, a Davidol­­ban fekvő két szőllőjét, melyek közöl a ház a hozzátartozó háztelekkel 250 pfrt, az egyik szőllő 200, a másik 180 pengőftra van biróilag becsülve, 200 frt pengőpénz tőkeadósság s járulékinak törlesztése mi­att elárvereztetni elrendelte, s az első árverezést 1858-dik évi január 4-dik nap­jára, a másodikat folyó évi febr. hó 4-ik napjára mindenkor délelőtti 9—12 órára kitűzte, melyre venni kivánók azon kijelen­téssel hivatnak, miként minden árverezni kívánó a házra nézve 50 ft, az első szel­­lőre nézve szinte 50 ft, a másodikra pedig 30­ftot lefizetni tartozik, azonfelül a jószágon jelzálogilag biztosított követeléseket a vé­telár erejéig a bíró utalványozása szerint át­vállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok , kik magukat a nyilván könyvbei bejegyzés által zálogjogot nyerteknek vélik, mi­szerint azt a jószág eladásáig annál bi­zonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják , ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a mennyiben az által a vételár kimeríttetnék , ki fognak záratni. A bíróság helyén kivül, s ettől távol lakó hitelezők jogaiknak a vételár felosztása alkalmávali megóvása végett a bíróság helyén meghatalmazottat rendel­jenek , s annak nevét s lakását bejelent­sék , ellenkező esetben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni, kihez a további kézbesítések intézendők les­znek. Az árverési feltételek az iroda-igazgató­ságnál hivatalos órák alatt megtekinthetők. Pécs, nov. 3-n 1857. Cs. k. m.­tervszék. (3060) (2—3) Az aradi cs. k m.­törvszék részéről köz­hírré tétetik,­miként a Tököly Sebők pesti alapítványát kezelő Maticza Serbska iro­dalmi egylet határozatánál fogva az Ara­don fekvő, a nevezett alapítvány tulajdo­nához tartozó házak, u. m. a) a 270 sz. a. fekvő 305 Q ölnyi 28860 pftra becsült; b) a 222. sz. a. fekvő 805 Q ölnyi 9290 pftra becsült; c) a 451. sz. a. fekvő 366 Q ölnyi 14696 pftra becsült; d) a 215. sz. a. fekvő 213 Q ölnyi 2150 pftra becsült; e) a 474. sz. a. fekvő 1106 Q ölnyi 4080 pftra becsült; f) a 272. sz. a. fekvő 190 Q ölnyi 6330 pftra becsült; g) a 151. sz. a. fekvő 125 Q ölnyi 3300 pftra becsült; h) a 115. sz. a. fekvő 273 Q ölnyi 4711 portokra becsült házak és telkek folyó 1857. évi december 14-ik és következő na­pokban d. e. 9 órakor, az alapítványi meg­hatalmazott dr. Kresztics János urnak ön­kéntes árverési kérvényére hozott 1857. évi oct. 12-n 7455. számú végzés értelmé­ben a helyszínen közárverés utján el fog­nak adatni, következő feltételek alatt úgymint: 1. Ezen ingatlanok becsáron alul nem fognak eladatni. 2. Az árverés a becsár kikiáltásával kez­dődik. 3. A venni szándékozók kötelesek lesz­nek az árverés kezdete előtt a becsárnak megfelelő 5% bánatpénzt letenni, a vevő pedig köteles leend az árverés jóváhagyása után 14 nap alatt a vételár egyharmad ré­szét a bánatpénz betudásával, egyharmad részét 6 százalékos kamattal együtt egy év és egy nap alatt a befizetett első rész­let különbeni elvesztése alatt lefizetni, a­mikor aztán a vett realitás áth­atása a vevő nevére a vételár hátralékának betáb­­láztatása mellett meg fog engedtetni. Az utolsó harmadrész lefizetésének az árverés jóváhagyásától számítva két év alatt meg kell történnie. 4. Az árverés jóváhagyása az egylet ré­széről világosan fenntartva marad. 6. A megvett realitás haszon­­­élvezete átmegy a vevőre azon nap, a­melyen a vé­telár egyharmad részét lefizetendő , ezen naptól fogva átvesz a vevő minden terhe­ket és adózásokat, valamint a 3-ik pont értelmében annak idején történendő va­­gyon-átruházás és átíratással összekötött bélyegeket, s egyéb illetékeket szinte sa­játjából viselni köteles leend. Arad, nov. 5-n 1857. Cs. k. megyei törvszék. (3058) (2-3) 2238. A veszprémi cs. k. megyei tör­vényszék részéről közhírré tétetik , misze­rint Bakos Sándornak kértére annak Vesz­prém városában 672. szám alatt fekvő há­zának önkéntes elárvereztetése megenged­tetett, s annak foganatosítására határidőül 1857. évi december 14-ik napjának délelőtti 9 órája a helyszínen kitüzetik, azon meg­jegyzéssel hogy a kikiáltási ár 500 pert s a több árverési feltételek folyamodó meg­­bízottja Szalatkay György ügyvéd urnái megtekinthetők, a biztosított hitelezőknek zálog vagy elsőbbségi joga a vételárral te­kintet nélkül fenttartatik. Veszprém, oct. 27-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék (3059) (2-3) 791 A veszprémi cs. k. megyei törvény­szék részéről közhírré tétetik, hogy Hut­­ter Károly veszprémi szitás­ mester háztu­lajdonosnak folyamodványára hozott 791. sz. a. törvényszéki végzés értelmében a ké­relmező veszprémi 341. szám alatt 2400 pártra becsült házának önkéntes árverezte­­tése elrendeltetvén, ennek határidejéül 1. 1857. évi december 28-án reggeli 9 óra szük­ség esetében pedig második határidőül 1858. évi január 25-én reggeli 9 óra, tűze­tik ki Az árverési feltételek következők: 1. Az önkéntesen eladandó 341. sz. alatti veszprémi ház kikiáltatik 2400 pftokon. A tulajdonos fenntartja magának az árverés­től számítva harmad napig az eladás jóvá­hagyását, és ez időközbeni magános alkat. 2. A venni szándékozó árveréskor bánat­pénzképen tartozik lefizetni 30 portot. 3. A többet ígérő vagy vevő fél a vé­telárnak az árveréstől számítva 8 napok alatt tartozik lefizetni egy harmad részét, egy hónap múlva pedig a hátralévő egész öszveget. A házra biztosított hitelezőknek zálog­joga, az eladási árral tekintet nélkül fenn­­tartatik. Veszprém nov. 16-án 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1387*) (2-3) 4633. A pesti cs. k. vár. kik. járási fe­­nyitő biróság által közhírré tétetik, misze­rint azon több rendbeli bűnjelek, melyek a fennállott cs. k. pesti bel-, József- és Te­rézvárosi járási biróság, mint fenyitő ható­ságoknál előbbi években beadattak, tulaj­donosaik ismeretlenek lévén, a borkezelés iránti utasitás 127. §-a értelmében elévül­tek, f. évi dec. 17-ik és 18-ik napján min­dég reg. 9 órakor kezdve, a cs. k. Teréz­városi járásbirósági épületben Laudon ut­­cza 1 sz. azonnali fizetés mellett el fognak árvereztetni, mire a venni szándékozók ezennel meghivatnak. Pest, nov. 16. 1857. Cs. k. vár. kik. j. fény. biróság. (3065) I . (2—3) 2565. Őcsényi Kubránszki András tulaj­donához tartozó, és Őtsényben 22 i. sz. a. létező 220 pftra becsült háza elárverezése lévén elrendelve, ennek foganatositására 1857. évi dec. 12-ik napja, nemsikerülés esetében pedig 1858. évi jan. 14-ik napján mindenkor reggeli 9 órája Ötsény község házánál kitüzetett. Mirel mindazok, kik az elárverezendő vagyonra jelzálogi jogot nyerteknek vélik magukat, azon megjegyzéssel értesittetnek, miszerint igényeiket a jószág eladásáig an­nál bizonyosabban bejelentsék, mert ellen­kező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, és ha e miatt, a­mennyire ez által a vételár kimeríttetnék , ki fognak záratni. Végre az árverési feltételek mindenki által e bíróságnál megtekinthetők. Szegszárd. oct. 15-­ 1857. Cs. k. vár. kik. biróság. (3055) (3-3) 2628. A körmendi cs.k.szbirói hivatal mint biróság közhírré teszi, hogy Pinka-Mind­­szenten lakó Noé Julianna férjezett Rádo­­vics Györgynőtől biróilag lefoglalt lakház s féltelki állomány 1400 pftra, továbbá 2 hámos lova 60 pftra, és egy vastengelyes szekere 20 pftra becsülve, rába-hidvégi lakos részére teljesített végrehajtás utján lezálo­­golt. Bény Judith Somogyi Istvánné s a végrehajtató kérelme következtébe­n meg­rendelt nyilvános elárvereztetésére 1857. évi dec. 29-n d. e. 9 óra első, — szükség esetében pedig 1858. évi január hó 28-di­­kán délelőtti 9 óra második határnapul a helyszínére oly kijelentéssel tűzetett ki, miszerint a vevő a jószágon zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozá­sa szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik ma­gukat a nyilvánkönyvbe a bejegyzés által zálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban be­jelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a mennyiben az által a vételár kimeríttet­nék, ki fognak záratni. A biróság helyén kivül, s attól távol lakó hitelezők jogaiknak a vételár felosz­tása alkalmávali megóvása végett a biróság helyén meghatalmazottat rendeljenek, és az eladás előtt annak nevét s laká­sát bejelentsék, ellenkező esetben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni, kihez a további kéz­besítések intézendők lesznek. Az árverési feltételek a cs. kir. szbirói hivatal mint biróság kiadó hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Körmend, nov. 16-­ 1857. Cs. k. szbirói hivatal. (3045) (3^3) 10012. A nagy-váradi cs. k. vár. kik. bi­róság részéről közhírré tétetik, hogy a né­hai Sélley Gáborné hagyatékához tartozó, Pap-Tamásiban 41. sz. a. lévő ház belsőte­lek, »­, állományú külső földek 450 pfot ki­kiáltási ár mellett, továbbá Székelyhidon lévő ház belsőtelek,­­ állomáyu külső földdel 2000 pfrt kikiáltási ár mellett, min­­denik a helyszínen a jövő 1858-ik évi ja­nuár 9-én délelőtt 10 órakor nyilvános ár­verésen el fognak adatni következő felté­telek mellett: 1. Az árverelni kivánó köteles a kikiál­tási ár 10%-át bánatpénzképen lefizetni. 2. A legtöbbet ígérő köteles a vételár Vi­át azonnal, másik 1/8 részét négy hó az utolsó V, részt egy év alatt lefizetni. 3. A százalék és folyó adózások a vevő által viselendők. Nagy-Várad, nov. 11. 1857. Cs. k. vár. kik. bíróság. C­södök. (3074) (2- 8) 1727. A dárdai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel közhírré téte­tik, miszerint Baranyaváron volt postake­zelő néhai Mendlik összes hagyatéka ellen az örökösök kérvénye folytán a csőd meg­nyittatott és perügyelőül s egyszersmind ideiglenes tömeggondnokul ügyvéd Varga Pál, perügyelői helyettesül pedig Erhárd Lajos dárdai lakosok kineveztettek. Felhivatnak tehát a csődrdzs 30. §-a ér­telmében mindazok, kiknek az érintett csőd alá került hagyaték ellen bárminemű kö­veteléseik s igényeik vannak, hogy azokat a szükséges okirato­kat ellátva, legfeljebb 1858. évi január 16-ig ezen cs. k. szolga­­bíróságnál annál is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben az őket illető bármi jogokra nem tekintve a cs­őtárgya­­lásból ki fognak záratni , a csődtömeg irányábani minden igényeiket el fogják veszteni. Egyúttal pedig a kinevezett ideiglenes tömeggondnoknak megerősítése , avagy pe­dig más tömeggondnoknak, valamint a hi­telező választmánynak megválasztása vé­gett a csődrotzs 30. és 43. §§-ai nyomán 1858. évi jan. 18-kának reggeli 9 órája e szolgabiróság elébe oly megjegyzéssel tű­zetik ki , hogy azon hitelezők, kik ezen napon meg nem jelennek, tekintetbe vétetni nem fognak. Darda, nov. 14-n 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (3087) * (2^8) 33699. A pesti cs.k.keresk. s váltótörvény­szék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy J. D. Perl pesti bejegyzett fűszerkereskedő­­nek, fekete sas-utcza­­ sz. a. összes vagyona ellen annak saját kérelme folytán a csőd f. évi 33699. sz. alatt elrendeltetvén, perügye­lőnek és ideiglenes tömeggondnoknak Giczey Sámuel ügyv. ur, helyettesének pedig Dr. Busbach Péter ügyvéd úr neveztettek ki. Felszólittatnak tehát mindazon személyek, kiket a csőd alá kerülő vagyonhoz bár­hi­­nemű igények illetnek, hogy követeléseiket a ■szükséges okmányokkal ellátva legfölebb 1858-dik évi febr. 28-ik napjáig ezen cs. k. keresk. és váltótörvényszékhez annál bizo­nyosabban jelentsék be, mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon elsőbb­ségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csőd­tömeghez­ minden igényeiket el fogják vesz­teni; egyszersmind az ideiglenes tömeggond­nok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány megválasz­tására 1858. é. márt. 3-ik napjának reg. 10 ór­­a csrdts 30 és 43 §§-i rendeleténél fogva oly hozzáadással tűzetik ki, miszerint az ezen törvénynapra meg nem jelent hitelezők te­kintetbe nem fognak vétetni. Értesittetnek az összes hitelezők, mi­szerint a bukott által igényelt vagyonát­­engedés jogkedvezményei felett a folyó 1858-dik évi március 3 -­i­kára rendelt tár­gyaláskor nyilatkozni tartoznak, s hogy azon hitelezőket­­ illetőleg , kik azokat nekik önként meg nem engedik, a köz­­adós ellen indított büntető bírói vizsgá­lat befejezése után fog határozat hozatni; az ez iránti kérvény vagy a tervszéknél vagy a perügyelőnél megtekinthető. I Pest, nov. 18-­ 1857. Cs. k. keresk. tervszék. (30707 (2—3) 33879. A pesti cs. k. keresk. s váltó-tör­vényszék részéről ezennel közhírré tétete­tik, hogy Liszka Károly helybeli bejegyzett füszerárus (Géza-utcza 3. sz.) összes vagyona ellen annak saját kérelme folytán a csőd 33879 sz. a. elrendeltetvén, pelügyelőnek s ideiglenes tömeggondnoknak Amtmann Jó­zsef ügyvéd úr Pesten, helyettesének pedig Skonda István ügyvéd úr neveztetett. Felszólíttatnak tehát mindazon szemé­lyek, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, hogy követe­léseiket a szükséges okmányokkal ellátva legföljebb 1858. febr. 27-dik napjáig ezen cs. k. kereskedelmi s váltó-törvényszékhez annál bizonyosabban jelentsék be, mert el­lenkező esetben a netalán őket illető tu­lajdon elsőbbségi vagy zálogjogra nem te­kintve, a csődtárgyalásból ki fognak re­kesztetni, s a csődtömeghezi minden igé­nyeiket el fogják veszteni; egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hite­lező választmány megválasztására 1858. márt. 6-dik napjának reggeli 10 órája (a csődtdzs. 3­­. és 43. §§-a rendeleténél fogva oly hozzáadással fűzetik ki, miszerint az ezen törvénynapra meg nem jelent hitele­zők tekintetbe nem fognak vétetni. Értesittetnek egyszersmind a hitelezők, miszerint a bukott által igénybe vett va­­gyonátengedés jogkedvezményei felett is a jövő 1858. márt.6-ra rendelt tárgyaláskor nyi­latkozni tartoznak, s hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat nekik önként meg nem engedik, a büntető kir. vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni; az ez iránti végzés a törvényszéknél, vagy a perügye­­lőnél megtekinthető. Pest, nov. 19-én 1857. Cs. k. váltó- és kereskedelmi tör­vényszék. (3030) (3—3) 21809. A pesti cs. k. orsz. törvényszék mint csődbíróság által közhírré tétetik, hogy Dumtsa Demeter,­­ mint Heller W. agyag­­pipa-gyámok társának minden ingó, és azon koronaországokban, melyekben az 1853. évi julius 28-dikáról kelt ideigle­nes csődrendtartás hatályos, fekvő ingat­lan vagyona ellen a csőd megnyittatott, és pelügyelőül hites ügyvéd Soltész Albert ügyv. ur, ennek helyetteséül pedig Czimmer­­man Samu ügyvéd ur kineveztetett. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb 1858. febr. 20-ig ezen cs. k. orsz. tervszéknél bejelent­sék, mert ellenkező esetben ők, a netán November 29. 186?.

Next