Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)

1857-11-08 / 256. szám

maga a számadó, midőn is aztán T. Jánost elsza­­lasztották, s V. Pált a község házához bekísérték. Reggel T. János is megjelent a hatóságnál s panasz­kép előadta, hogy őt, meg társát a bekísért V. Pált a K. G. ur juhászai a major mellett minden ok nélkül megverték. A vádlottak tagadták a tolvajlást, azon­ban, hogy V. Pál egy ürüit csakugyan felnyalábolt, ez a juhász kimondásával igazoltatott, míg másrész­ről a vád két ürüi eltolvajlásáról szólt azon oknál fogva, mert közvetlen az eset után a nyáj összeszám­­láltatván úgy találtatott, hogy két ürüi hiányzik, ha­nem erre nézve ismét azon körülmény merült fel, hogy a juhászok nyilatkozata szerint a falka az ese­tet előzőleg utoljára mintegy hónappal előbb szám­­láltatott össze s igy nincs kizárva azon lehetőség, miszerint az ürük az eset előtt már előbb vesz­tek el. A törvényszék a vádlottakat tagadó val­lomásuk daczára bűnösöknek találta s a bp. 281. §-hoz képest gyam­okok alapján s a bt. 171. és 174 § 2. szabályának 6. pontjához képesti tolvaj­­lásban bűnösöknek nyilatkoztatta, és pedig mind a két ürüre nézve, a mennyiben a tény után történt összeszámlálásból két Ürünek hiányzása tűnt ki. — Az okozott kár csekélységének figyelembevétele mellett a 61 54. §. alkalmazásával P. János 2 havi V. Pál pedig mint a ki ellen súlyosbító körülményül szolgált az, hogy már lopásért büntetve volt, 4 havi börtönre ítéltetett. — A másik tárgyat érdemes­nek tartjuk megemlíteni azért, mert a büntetőtörv. 98-ik § a. és a 100. §-ban jelölt nyilvános erősza­koskodás általi zsarolás bűntényére nézve ezen bűn­tény psychológiai kellékeinek mérlegelése körül for­gott a kérdés, s kétségtelenül az ily kérdések meg­oldása a büntetőjogi eljárásban a legnehezebb bírói feladatok közé tartozik. A törvény átalában a bűn tényálladékára nézve megkívánja, hogy a gonosz szándék kétséget ne szenvedjen, s már ezen kellék megállapítása bizonyos nehézségekkel jár ott, hol a vádbeli cselekvény által kár avagy sérelem nem okoztatott, a­hol a tény körülményeiből kétsé­gek merülnek fel az iránt, hogy a kár avagy sére­lem rész­indulatból szándékosan okoztatott. E mel­lett a nyilvános erőszakoskodást illetőleg megkí­­vánja a törvény az oly veszélyes fenyegetést, mely a fenyegetettben alapos aggodalmat képes gerjesz­teni, a bíró belátására bízván azon kérdésnek gya­korlati elhatározását , hogy milyen fenyegetések képesek alapos aggodalmat gerjeszteni. Cs. An­tal és G. Imre a múlt tavaszon április 14-dikén nagyszombaton este lóháton betértek a pótha­raszti határban levő gombosi csárdába, hol E. Mihály korcsmárostól lovaik s maguk számára enni inni valót kértek. A korcs­márosnak szénája, zabja nem volt, a vádlottaknak azonban adott 12 főtt tojást, sonkát, kenyeret és nyolcz­etcze bort. A korcsmáros nyilatkozata szerint mindezt követel­ték tőle a vádlottak, Cs. Antal kezében fokos is volt, s ez folyvást „az istenit“ emlegette s mindketten jó­formán részegek voltak. A tivornyázás után távoz­ván , kevés idő múlva ismét visszatértek s a tivor­nyát folytatták , s midőn elmentek, a kocsmáros ké­résére sem fizették ki a felemésztett étel ital árát, sőt az egyik gúnyból egy fertály krajczárt adott neki. Az első s második látogatás közti időben Lay majorjához lovagoltak a vádlottak, ott a gazdát az udvarra kihivatták, Cs. a lováról leszállott s lakosát egyszer megforgatván kezében ennivalót követelt, mire aztán 2 db szalonnát s kenyeret kapott. Vád­lottak eltávoztak, de igen kevés idő múlva utjukból visszafordultak, és a szalonna helyett sült húst kö­veteltek Laytól, kinek nyilatkozata szerint Cs. — mert a másik vádlott egy szót sem szólt — minden má­sodik szavában az istenit emlegette. Vádlottak előa­dása szerint, kik a fenyegetést átalában tagadták, Cs. a gombosi korcsmárost, mikor onnét eljöttek, ki akarta fizetni, de ez egy 10 portos bankjegyet felváltani nem tudott s később el is ment hozzá, hogy tartozá­sát megadja ; Laynél pedig ennivalót kérték s L—y azt úgy látszott szivesen adja. Átalában a vádlottak és panaszosok vallomásaival igazoltatott, hogy különösen mikor L-tól távoztak, a kapott élel­mieket megköszönték s L-y azt felelé, hogy „igen szivesen, másszor is“ — a gombosi korcsmában pe­dig K. Mihály a korcsmáros maga is együtt evett és mulatott a vádlottakkal, midőn L­ytól a sonkával visszatértek , s hogy az este után Cs. valóban meg­kereste a korcsmárost tartozásának lerovása végett. Ezen körülmények alapján a törvényszék a fenforgó esetre nézve se a gonosz szándékot se a fenyege­tés általi zsarolás azon kellékét, miszerint a fenye­getésnek alapos aggodalmat kell gerjeszteni — fel nem találta , s vádlottakat a bp. 288 §-a alapján egészen ártatlanoknak nyilvánította. — Z. tenni. Mindenütt a­hol bankok vannak, a leszá­mítolási kamatláb a pénzszükséghez szabja ma­gát , és azt erre való tekintet nélkül akarni szabályozni annyit tenne, mint a pénzintézet tevékenységét bénítani. A bank képviselete és igazgatása szakaszába a közgyűlés iránti határozványok térettek be, melyek helyett a mostani alapszabályokban a nagy választmány (mely 100 leginkább érde­kelt részvényesből alakíttatik) áll; azon rende­let , hogy abban az esetben, ha a közgyűlésre 50 szavazatképes részvényes nem jelenne meg, 14 nap múlva egy második közgyűlést kell ösz­­szehívni, mely a részvényesek számát nem te­kintve érvényesen határoz, a hitelintézet alap­szabályaiból van véve, és a körülmények kíván­ták így ; e szakasz többi czikkei is mind ha­sonlókép azon előrelátás és szabad mozgás jellegét viselik , mely ez intézet iránt bizalmat ébreszthet és azt megerősítheti. A 178-dik­k az igazgatók fáradságának díja­zása iránt a közgyűlés említett határozványa következtében kihagyandó. Még csak az óhajtandó , hogy az alapszabá­lyok végső szerkezeténél az 0 cs. k. A p o s t o 1 i F e­l­s­ég­e által legközelebb jóvá hagyott pénz­­lábegyességre is tekintet legyen és a pengő pénz helyett mindenütt az új austriai váltópénz tétessék. A kereskedelmi és iparkamra az 1858 naptári évre tervezett költségvetést a császári királyi helyt. osztály elé terjeszti, s kéri a cs. k. keres­kedelmi mininisterium általi helybenhagyás ki­eszközlését. A kiadási költségek mindenben hasonlítnak a folyóévéihez; az egyes számok igazolvák az ed­digi tapasztalatok által, és semmi ok sincs reá, hogy azok a legközelebbi évben leszállittassa­­nak Ha 1857. évben az 1000 ftra tett nyomta­tási költségek az idei kamrai jelentés s a kamrai választásra szükséges nyomtatványok kinyom­­tatása által indokolva voltak, úgy ezen számot ezúttal is meg kelle tartani, részint mert a fölebbi öszvegen a folyó évben, midőn p. a nürnbergi ke­­resk. törvény szerkezeti tervét annak tanácsko­zás alá vétele végett ki kelle nyomtatni, előre­láthatólag túl kellene menni, részint mert a kamra statistikai munkálatatainak jövő évben folyta­tandó közzétevése hasonló összegnek fölteremté­sét teszi szükségessé. Mi az 1858-ik évre 5500 pftra számított összeg megszerzését illeti, a kamra ezen kerületbeli összes választási jogosítottakat a kereseti adó nagysága szerint tíz kategóriára osztotta, kiktől a részletnek egyenlő arányban emelése mellett 6402 ft 40 kr kerülne be. Ezen összeg 902 ft 40 krral haladja fölül a költségve­tést. Azonban a kamra tapasztalásból tudja, hogy minden évben rendesen 20% al kevesebb szo­kott bejönni, s így szerencsét kívánhat magának, ha ezúttal is csak a fölebbi hiánylat marad meg; ha pedig a költségvetést csakugyan meghaladná a bejövendő összeg, ez igen jó lesz egy tartalék­tőke alapítására. Mi a behajtás módját illeti, ha a fölebbi javaslat jóváhagyatnék, kedvező ered­mény csak akkor várható, ha e járuléki részlet az egyenes adóval egyszerre szedetik be. Az ed­digi 10 és 20 krás járulékok is csak nagy sürge­tés után s ekkor is csak tetemes hiánynyal vol­tak behajthatók, sőt van sok ezéd, mely bátran dicsekedhetik , hogy a kamra kiadásaihoz még egy árva garassal sem járult. Ha tehát a kisebb járulékrészletek mellett ily akadályok voltak, mennyivel nagyobb mérvben fognak azok föl­emelt járulékok mellett kitűnni, úgy hogy azok behajtása csak az egyenes adóéval egyszerre lesz eszközölhető. Ha tehát ez nem lenne lehet­séges, inkább tartassék meg az eddigi felosztási kulcs a jövő évben is s ezen javaslat jóváhagyása is mindaddig elhalasztandó lenne, mig a törvé­nyes behajtási mód érvényre nem juthatandó hirdetvény-vállalatok által adatnak ki, de épen nem könyvárusi hirdetvények vagy általában hirdetvények, melyekkel az 1850 sept. 6-diki törvény 1­­. 4-dik fejezete, s az 1857 October 28-ki rendelet szerint kellene bánni. — A p­ar du b­it­z-i­osep­h­stadt­i vas­­ut-szakasz 4-én ünnepélyesen megnyittatott s egyszersmind a nyilvános közlekedésnek át­adatott. 10 óra u­tán 45 perc­c­el hagya el a megnyitó vonat a pompás „Austria“ mozdonynyal a pardubitzi pályaudvart, miután kevéssel előbb a „Josephstadt“ mozdony előre sietett. A mozdony izlésteljesen fekete-sárga, fehér-vörös és kék-fehér zászlókkal volt díszítve. A vonat 11 óra után 18 perc­c­el tartá, a néphymnusz zengése közt ünnepélyes bemenetét a k­ö­n­i­g­­grätzi pályaudvarba, hol azt igen sű­rű néptö­meg várta. 12 órakor érkezett meg a j­o­s­e­p­h­­s­t­a­d­t­i pályaudvarba. Egészben véve a vonat 54 percz alatt téve meg az 5, 31 mértföldnyi utat, s e­szerint egy óra alatt szinte 6 mértföldet haladt. Josephstadtból Pardubitzba 5 órakor érkezett vissza a vonat, a néphymnusz zengése közt — A dunai fejedelemségek meghatalmazottja, R­o­s­e 11­­ gróf Bukarestből ide érkezett. — Mint a „Nuovo Emporio“ jelenti, Ra­detzky gróf í­gy minden szép napon sétako­­csizást tesz a városban, mely alkalmakkal ki­nézése meghazudtolni látszik Seneca ezen sza­vait : „Senectus ipsa est morbus.“ Ve­l­encze, nov. 4. Császár ő Felsége a Ceneca-kórház számára 6,000 lírányi segély­összeget ajándékozott. Milano, nov. 2. Ferdinand­ Miksa Főherczeg-Főkormányzó Ur­a cs. Fensége meg­hagyd , hogy a különböző lombard-velenczei egyetemi tanszakok igazgatóságai, egyegy félév lefolytával, még pedig már ezen iskolai évben, azon tanulók indokolt névsorait terjeszszék eléje, kik tudományos haladás s erkölcsiség által, kü­lönösen kitüntették magukat. — Nov. 2. Zsófia Főherczegné Ő cs. Fensége ma d. e. 11 */a óra felé, Fer­din­ánd-M­iksa Főherczeg-Főkormányzó ur ő cs Fensége kísé­retében ide érkezett; ő cs. Fensége Desenzanóig eléje kocsizott fenséges anyjának. Ő cs. Fensé­geik tüstént Monzába indultak, oly borzasztó harczot folytat, s ezen előterjesz­téseknek engedett a szultán, a­miért aztán a „Patrie“ szerfölött dühös. Belgium. A b­r­ü­s­s­e­l­i kabineti krízisről még semmi határozott hírt sem lírunk. Egy tudósítás szerint ugyan Brouckére-nek sikerült volna kabinetet alakítani, de ez csupán igazgatási mi­­nisterium lenne s az ügyeket a jövő esztendei vá­lasztásokig vezetné. Ez állítólagos ministerium tagjainak névsorát is közlik , azonban más­részt épen az ellenkezőt írják, t. i. hogy maga Brou­­kere is vonakodott volna a kabinet alakítását magára vállalni. Ki tudja, melyik az igaz. Ázsia. Ekkorig mindig kétséges volt, vájjon a pekingi császár értesítve van-e a kantoni el­lenségeskedésekről. Most a Shanghaiba érkezett pekingi udvari hírlap jul. 26 áról minden kétsé­get eloszlat. Ebben többek közt Yeh kormányzó­nak abbeli jelentése is olvasható,mikép ő minden oldalról szed katonákat s erre a vám és sójövedel­meket használta. A császári válasz e jelentésre igy szól :­Egyetértünk! Továbbá jelenti Yeh, mikép a „legvégső veszély ezen korában“ a tiszteket és hivatalnokokat mind kötelességeik pontos telje­sítésére szólította föl; ők egészben 45.000 taelt adtak össze s azt letették a hadi közpénztárba, hogy annak idején használni lehessen. A csá­szári válasz igy szól: Föl fog jegyeztetni. Amerika. Az egyesült ál­la­dalma­k­­b­ó­l a „Niagara“ hozta el az utolsó tudósítá­sokat.­­ A pénzügyi és kereskedelmi helyzet semmivel sem javult, mint azt az előbbi gőzös kissé vérmes tudósításai sejteték. Az árfo­lyamok New-yorkban mindenesetre emelkedtek, de nem azért, mert a bankok fizetéseinek meg­szüntetése jobb állapotot idézett elő, hanem mert a börzeüzérlet pillanati befolyást gyako­rolt a tőkék és értékpapírok rász­állására s igy a hideg holtterembe ismét némi hamis galvanicus életet öntött volt. Azóta az árfolyamok újólag leszálltak,a pénzpiacz komerabb mint valaha volt, több tönk következett be s a tudósítások délről úgy mint nyugatról ismét nagy mértékben nyugtalaní­tók. A Californiából jövő pénz csak úgy hatott, mint egy csepp az izzó vasra, s az Európából min­den bank discontójának fölemeléséről, a londoni pénzválságról s az összes amerikai papírok vi­s­­szaut­asításáról szóló tudósítások valóban legke­­vésbbé sem voltak alkalmasak a rémületet lecsil­lapítani. A pestbudai kereskedelmi és iparkamra IX. ülésének jegyzőkönyvi kivonata. (Vége.) Az előleg üzletben a kézi zálogok számába minden börzeszerű austriai kölcsönök, továbbá hitelpapírok és sorsok is befoglalvák, melyek­ről a mostani alapszabályokban említés sincs, miután e papírok értékbiztosítéka épen a börze­forgalomban áll, e papírok osztályaira nézve minden kétség eltávolítása végett e szót „börze­­szerű“ onnan a­hol jelenleg áll, el kellene hagyni, és e szó után „sorsok“ ezt kellene tenni: „melyek a cs. kir. börzén forgalomba hozat­hatnak.“ A különös határozmányok közt il a 147 §, mely szerint a magyar kereskedelmi bank le­számítoló üzletei a kamatláb semmiféle megszo­rítása alá nem esnek. A kamra e §. fölvételét azon oknál fogva tartja igen fontosnak és szük­­­ségesnek, mivel a mai pénzforgalmi összekötte­téseknél egy hitelintézet nem állhat elszigetelve, hanem a nagy pénzpiaci hullámzatába belevona­­tik és ahhoz kell alkalmazkodnia, ha kedvetlen és veszélyes zavaroknak nem akarja magát ki­ AUSTRIAI BIRODALOM. B­é­c­s, nov. 6. Császár Ő Felsége tegnap magán-audientián fogadá el a londoni s brüsseli udvaroknál levő s jelenleg itt mulató austriai kö­veteket , Apponyi grófot , trauenfelsi V­r­i­n­t­s bárót. — Császárné Ő Felsége a zordonabb évszak közeledtével a jótékony nőegyleteknek 1600 frtnyi összeget ajándékozott. — A „Wiener Zig“ következő czikket hoz : „Az itteni hirlapokban kételyek nyilváníttattak az 1857. oct. 23-ki császári rendelet 5. so. fai­nak hordereje iránt. — E tárgyban a kö­vetkező hiteles felvilágosítást ad­hat­j­n­k. Az előfizetési ár alatt a cs. rendelet 5-ik §-a azon árt érti, melyért valamely bélyeg­köteles folyóirat az előfizetőknek átadatik, mely árban a bélyeg-illeték annál bizonyosabban benn lesz foglalva, mivel azt a vállalatnak már a nyomatás előtt ki kell fizetni.­­ Mivel az 50 peres vitelbért szintén az előfizetési árból kell kifizetni; már akár bel-, akár külföldi le­gyen a hírlap, azon rendelet, miszerint a bélyeg­illetéket az előfizetési árból le kell vonni, s a maradékból az 50 pet­es vitelbért elvenni, épen annyit jelent, mikép az 50 pet­es posta-vitelbért nem kell azon bélyeg-illeték összegéből is elvenni, mely a folyóiratot terheli. Hirdetvény-lapok alatt a pénzügyministeriumnak 1857. October 27-ről kelt egyidejű rendeletérei tekintettel, nem le­het oly hirdetvényeket érteni, miket valaki maga számára nyomat s terjesztet, mivel az 1850 sept. 6-ki törvény 18­­4-dik fejezetének rendelete nem szüntetett meg, hanem csupán azon hirdetvénylapok, melyek nem valamely fo­lyóirat alkatrészéül adatnak ki, választattak ki, s újabb külön határozat alá vettettek. Azok alatt tehát nyilván csak oly lapok értettek, melyek KÜLFÖLD Anglia, London, nov. 3. Az angol lapok mindinkább elárulják az indiai nehéz lidércz nyomása aluli fölszabadulást. „Post“ és „Ti­mes“ újólag Chinával foglalkoznak s a men­nyei birodalomnak nem sokárai látogatást igérnek. A „Times“ ezúttal a kereskedelmi érdeket állítja sorompóba. Anglia, úgymond, nem fizetheti folyvást készpénzzel a b­eát melyet megiszik s a selymet melyet felhasz­nál , mert daczára a nagy bevitelnek mégis 1856-ban az említett két czikkért 4,287,000 font sterling ezüst ment Chinába, s hátha még az ópi­­umcsempészet nem lenne! Ez igy nem maradhat s ezért — okos szót kell váltania pekingi udvar­ral. — A „Globe“ is pártjára kel a portának a dunafejedelemségek ügyében. A porta, úgymond, nem idegen oly egyességet elfogadni, mely által a többi hatalmak óhajtásait kielégítheti, hanem csak az ottomán birodalom épségét kívánja föntar­­tani. R­e­s­i­d pasa kineveztetése pedig épen nem mérséklet hiányának bizonyítványa a porta ré­széről. Resid pasa épen nem tűnt ki az unió el­leni föltétlen ellenzék által úgy mint egy másik társa,­­ ezért legalkalmasabb is arra, hogy oly egyességet hozzon létre, mely által a fő czél is eléretik s az unió barátjai is legkevésbbé sér­tetnek.“ F­rancziaország, Pár­is, nov. 2. A franczia kormány épen nem jó szemmel nézi a belga mi­­niszerváltozást s még kevésbbé az ottani szabadel­vű izgatást. A félhivatalos lapok ugyan még foly­vást hallgatnak e tárgyról, azonban már is hal­latszik, mikép nem sokára harczra fognak kelni a szomszéd országi választók ellen. Gr. W­a­­­­e­w­s­k­i már ily értelemben a belga követ előtt is nyilatkozott volna. A „Moniteur“ a compiègnei vadászatokhoz a meghívások második sorát is közli. Azon körül­ményt , hogy még ezen második sorban sem ta­lálhatók az orosz, austriai és török követek ne­vei, különféle conjecturákra ad alkalmat, de leg­inkább a dunafejedelemségekben fönforgó ne­hézségekkel hozzák azt kapcsolatba.­ A„Const“ a dunahajózás ügyében hoz egy czikket, felhívja a franczia kereskedelmet, mikép mindent el­kövessen, hogy a megnyílandó gazdag vidékeket kibányászsza. — Nov. 4. A császár most főleg a fejedelem­ségek kérdésének megoldásával van elfoglalva, mi mindenesetre igen nehéz feladat, kivált miu­tán a diplomatiai viszonyokban kétségtelenül feszültség vehető észre. Hogy b. Bourqueney épen e pillanatban kap szabadságot a telet Pá­­risban tölthetni, már ez is bizonyítja a létező feszültséget, de annál inkább kitűnt az, midőn Austria erre b. H U­b n­e­r szabadságolásával felelt. Ezen diplomata ugyan visszatérend a conferentiák megnyíltáig , azonban ez dec. kö­zepén fog csak megtörténni. Angliával sem igen vannak itt megelégedve : nem látják szíve­sen, hogy Bécs és London közt folyvást igen jó egyetértés létezik, továbbá K. Redeliffe ma­gatartását Konstantinápolyban egyenesen bo­­szantónak tartják. A „Patrie“ azt állítja, hogy csak cselszövénynyel vitte ki Residnek föllépte­tését, mert azt terj­eszte a szultán elé, mikép Angliára nézve nagy fontosságú, hogy elégtételt nyerjen épen oly pillanatban, midőn Indiában Távirati tudósítások. London, nov. 6. N­e­w-Y­o­r­k­ból oct. 24-ről kelt tudósítások szerint, a krízisben semmi vál­tozás sem történt ; körülbelül 900 bukás, össze­sen 90 millió dollár értékig, jutott köztudomásra. A mormonok ellenszegültek az Egyesült álla­mok végrehajtási csapatjainak. P­ár­is, nov. 6. d­é­l­b­en. A bank­tanács ma reggel remd kívüli ülést tartott; ma a disconto nem emeltetett föl, a holnapi történenidőkről még semmit sem tudhatni. Genua, nov. 4. Tegnapelőtt a „Meteope“, franczia hadigőzös, egy mérnökkel s hydrograph­­phalide érkezett Az „Aquila“ s „Eridano“ szárd hadihajók, a tengerészeti iskola növendékei által tett tanulási útból visszatértek. Turini s itteni lapok koholmánynak nyilvánítják némely német lapok azon közlését, mintha egy oly mazzinisti­­kus társulat fedeztetett volna fel, melynek Pa­lermo, Messi­na styracusában „Olasz­ország vérző szívéhez“ czím alatti páholyai let­tek volna. Konstantinápoly, oct. 31. Kleimal­­effendi, előbb Berlinben volt követ, a porta rendkívüli biztosává neveztetett ki Al­b­a­n­i­á­­b­a­n, s az európai Törökország tartományaiban SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemz. szín­padon: „Két­-pisztoly“ népszínmű 3 szakaszban, irta Szigligeti. A pesti német szinpadon: „Maria Stu­art.“ Trauerspiel in 5 Aufz. Frl. Claus, Frau Mit­tel-Weisbach und Herr Härling als Gäste. ■t—---­ Bécsi börze. Megérkeztek. Nov. 7. Gr. C h o t e k Otto cs. k. kamarás Eszékről. Gr. Wartensieben Ágoston földb.Farkasáról. Mochnacki József cs. k. orsz. főtörvénysz. alelnök Temesvárról. Tschedrer Al­bert cs. k. helyt. titkár Bécsből. nov. 7. nov. 6. Nemzeti kölcsön % . . • 82% 82% Metallig % . .8oylt 80% Magyar földteherment. köt. 78»­, 79% Államkötelezvény 5% • •— 99% „ 1839. 1 ■ —­ 137% „ 1854.4% 107 107% Éjszaki vaspálya . . . 1703% 170% Államvasutrészv. 273% 27574 Tiszai „ ...— 100 Ferencz­ József keleti. . . 200 44 Pozson-nagy­szombati. . . --- . 20 „ elsőségi— 29 Bankrészvény . . . . 963 963 Hitelintézeti..................... 196 196% Dunagőzhajózási .... 528 528 Pesti lánczhid ....— 59 Augsburg.......................... 107% 106% Hamburg.......................... 78 77a/i London ...................... . 10. 18 10. 18 Cs. k. arany ..... 9% 109% Dunavizállás: nov. 8. 3 11. 0­0 fölött. Felelőt­ szerkesztő: NÁDASKAY LAJOS.

Next