Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)
1857-11-08 / 256. szám
maga a számadó, midőn is aztán T. Jánost elszalasztották, s V. Pált a község házához bekísérték. Reggel T. János is megjelent a hatóságnál s panaszkép előadta, hogy őt, meg társát a bekísért V. Pált a K. G. ur juhászai a major mellett minden ok nélkül megverték. A vádlottak tagadták a tolvajlást, azonban, hogy V. Pál egy ürüit csakugyan felnyalábolt, ez a juhász kimondásával igazoltatott, míg másrészről a vád két ürüi eltolvajlásáról szólt azon oknál fogva, mert közvetlen az eset után a nyáj összeszámláltatván úgy találtatott, hogy két ürüi hiányzik, hanem erre nézve ismét azon körülmény merült fel, hogy a juhászok nyilatkozata szerint a falka az esetet előzőleg utoljára mintegy hónappal előbb számláltatott össze s igy nincs kizárva azon lehetőség, miszerint az ürük az eset előtt már előbb vesztek el. A törvényszék a vádlottakat tagadó vallomásuk daczára bűnösöknek találta s a bp. 281. §-hoz képest gyamokok alapján s a bt. 171. és 174 § 2. szabályának 6. pontjához képesti tolvajlásban bűnösöknek nyilatkoztatta, és pedig mind a két ürüre nézve, a mennyiben a tény után történt összeszámlálásból két Ürünek hiányzása tűnt ki. — Az okozott kár csekélységének figyelembevétele mellett a 61 54. §. alkalmazásával P. János 2 havi V. Pál pedig mint a ki ellen súlyosbító körülményül szolgált az, hogy már lopásért büntetve volt, 4 havi börtönre ítéltetett. — A másik tárgyat érdemesnek tartjuk megemlíteni azért, mert a büntetőtörv. 98-ik § a. és a 100. §-ban jelölt nyilvános erőszakoskodás általi zsarolás bűntényére nézve ezen bűntény psychológiai kellékeinek mérlegelése körül forgott a kérdés, s kétségtelenül az ily kérdések megoldása a büntetőjogi eljárásban a legnehezebb bírói feladatok közé tartozik. A törvény átalában a bűn tényálladékára nézve megkívánja, hogy a gonosz szándék kétséget ne szenvedjen, s már ezen kellék megállapítása bizonyos nehézségekkel jár ott, hol a vádbeli cselekvény által kár avagy sérelem nem okoztatott, ahol a tény körülményeiből kétségek merülnek fel az iránt, hogy a kár avagy sérelem részindulatból szándékosan okoztatott. E mellett a nyilvános erőszakoskodást illetőleg megkívánja a törvény az oly veszélyes fenyegetést, mely a fenyegetettben alapos aggodalmat képes gerjeszteni, a bíró belátására bízván azon kérdésnek gyakorlati elhatározását , hogy milyen fenyegetések képesek alapos aggodalmat gerjeszteni. Cs. Antal és G. Imre a múlt tavaszon április 14-dikén nagyszombaton este lóháton betértek a pótharaszti határban levő gombosi csárdába, hol E. Mihály korcsmárostól lovaik s maguk számára enni inni valót kértek. A korcsmárosnak szénája, zabja nem volt, a vádlottaknak azonban adott 12 főtt tojást, sonkát, kenyeret és nyolczetcze bort. A korcsmáros nyilatkozata szerint mindezt követelték tőle a vádlottak, Cs. Antal kezében fokos is volt, s ez folyvást „az istenit“ emlegette s mindketten jóformán részegek voltak. A tivornyázás után távozván , kevés idő múlva ismét visszatértek s a tivornyát folytatták , s midőn elmentek, a kocsmáros kérésére sem fizették ki a felemésztett étel ital árát, sőt az egyik gúnyból egy fertály krajczárt adott neki. Az első s második látogatás közti időben Lay majorjához lovagoltak a vádlottak, ott a gazdát az udvarra kihivatták, Cs. a lováról leszállott s lakosát egyszer megforgatván kezében ennivalót követelt, mire aztán 2 db szalonnát s kenyeret kapott. Vádlottak eltávoztak, de igen kevés idő múlva utjukból visszafordultak, és a szalonna helyett sült húst követeltek Laytól, kinek nyilatkozata szerint Cs. — mert a másik vádlott egy szót sem szólt — minden második szavában az istenit emlegette. Vádlottak előadása szerint, kik a fenyegetést átalában tagadták, Cs. a gombosi korcsmárost, mikor onnét eljöttek, ki akarta fizetni, de ez egy 10 portos bankjegyet felváltani nem tudott s később el is ment hozzá, hogy tartozását megadja ; Laynél pedig ennivalót kérték s L—y azt úgy látszott szivesen adja. Átalában a vádlottak és panaszosok vallomásaival igazoltatott, hogy különösen mikor L-tól távoztak, a kapott élelmieket megköszönték s L-y azt felelé, hogy „igen szivesen, másszor is“ — a gombosi korcsmában pedig K. Mihály a korcsmáros maga is együtt evett és mulatott a vádlottakkal, midőn Lytól a sonkával visszatértek , s hogy az este után Cs. valóban megkereste a korcsmárost tartozásának lerovása végett. Ezen körülmények alapján a törvényszék a fenforgó esetre nézve se a gonosz szándékot se a fenyegetés általi zsarolás azon kellékét, miszerint a fenyegetésnek alapos aggodalmat kell gerjeszteni — fel nem találta , s vádlottakat a bp. 288 §-a alapján egészen ártatlanoknak nyilvánította. — Z. tenni. Mindenütt ahol bankok vannak, a leszámítolási kamatláb a pénzszükséghez szabja magát , és azt erre való tekintet nélkül akarni szabályozni annyit tenne, mint a pénzintézet tevékenységét bénítani. A bank képviselete és igazgatása szakaszába a közgyűlés iránti határozványok térettek be, melyek helyett a mostani alapszabályokban a nagy választmány (mely 100 leginkább érdekelt részvényesből alakíttatik) áll; azon rendelet , hogy abban az esetben, ha a közgyűlésre 50 szavazatképes részvényes nem jelenne meg, 14 nap múlva egy második közgyűlést kell öszszehívni, mely a részvényesek számát nem tekintve érvényesen határoz, a hitelintézet alapszabályaiból van véve, és a körülmények kívánták így ; e szakasz többi czikkei is mind hasonlókép azon előrelátás és szabad mozgás jellegét viselik , mely ez intézet iránt bizalmat ébreszthet és azt megerősítheti. A 178-dikk az igazgatók fáradságának díjazása iránt a közgyűlés említett határozványa következtében kihagyandó. Még csak az óhajtandó , hogy az alapszabályok végső szerkezeténél az 0 cs. k. A p o s t o 1 i F elsége által legközelebb jóvá hagyott pénzlábegyességre is tekintet legyen és a pengő pénz helyett mindenütt az új austriai váltópénz tétessék. A kereskedelmi és iparkamra az 1858 naptári évre tervezett költségvetést a császári királyi helyt. osztály elé terjeszti, s kéri a cs. k. kereskedelmi mininisterium általi helybenhagyás kieszközlését. A kiadási költségek mindenben hasonlítnak a folyóévéihez; az egyes számok igazolvák az eddigi tapasztalatok által, és semmi ok sincs reá, hogy azok a legközelebbi évben leszállittassanak Ha 1857. évben az 1000 ftra tett nyomtatási költségek az idei kamrai jelentés s a kamrai választásra szükséges nyomtatványok kinyomtatása által indokolva voltak, úgy ezen számot ezúttal is meg kelle tartani, részint mert a fölebbi öszvegen a folyó évben, midőn p. a nürnbergi keresk. törvény szerkezeti tervét annak tanácskozás alá vétele végett ki kelle nyomtatni, előreláthatólag túl kellene menni, részint mert a kamra statistikai munkálatatainak jövő évben folytatandó közzétevése hasonló összegnek fölteremtését teszi szükségessé. Mi az 1858-ik évre 5500 pftra számított összeg megszerzését illeti, a kamra ezen kerületbeli összes választási jogosítottakat a kereseti adó nagysága szerint tíz kategóriára osztotta, kiktől a részletnek egyenlő arányban emelése mellett 6402 ft 40 kr kerülne be. Ezen összeg 902 ft 40 krral haladja fölül a költségvetést. Azonban a kamra tapasztalásból tudja, hogy minden évben rendesen 20% al kevesebb szokott bejönni, s így szerencsét kívánhat magának, ha ezúttal is csak a fölebbi hiánylat marad meg; ha pedig a költségvetést csakugyan meghaladná a bejövendő összeg, ez igen jó lesz egy tartaléktőke alapítására. Mi a behajtás módját illeti, ha a fölebbi javaslat jóváhagyatnék, kedvező eredmény csak akkor várható, ha e járuléki részlet az egyenes adóval egyszerre szedetik be. Az eddigi 10 és 20 krás járulékok is csak nagy sürgetés után s ekkor is csak tetemes hiánynyal voltak behajthatók, sőt van sok ezéd, mely bátran dicsekedhetik , hogy a kamra kiadásaihoz még egy árva garassal sem járult. Ha tehát a kisebb járulékrészletek mellett ily akadályok voltak, mennyivel nagyobb mérvben fognak azok fölemelt járulékok mellett kitűnni, úgy hogy azok behajtása csak az egyenes adóéval egyszerre lesz eszközölhető. Ha tehát ez nem lenne lehetséges, inkább tartassék meg az eddigi felosztási kulcs a jövő évben is s ezen javaslat jóváhagyása is mindaddig elhalasztandó lenne, mig a törvényes behajtási mód érvényre nem juthatandó hirdetvény-vállalatok által adatnak ki, de épen nem könyvárusi hirdetvények vagy általában hirdetvények, melyekkel az 1850 sept. 6-diki törvény 1. 4-dik fejezete, s az 1857 October 28-ki rendelet szerint kellene bánni. — A par du bitz-iosephstadti vasut-szakasz 4-én ünnepélyesen megnyittatott s egyszersmind a nyilvános közlekedésnek átadatott. 10 óra után 45 perccel hagya el a megnyitó vonat a pompás „Austria“ mozdonynyal a pardubitzi pályaudvart, miután kevéssel előbb a „Josephstadt“ mozdony előre sietett. A mozdony izlésteljesen fekete-sárga, fehér-vörös és kék-fehér zászlókkal volt díszítve. A vonat 11 óra után 18 perccel tartá, a néphymnusz zengése közt ünnepélyes bemenetét a königgrätzi pályaudvarba, hol azt igen sűrű néptömeg várta. 12 órakor érkezett meg a josephstadti pályaudvarba. Egészben véve a vonat 54 percz alatt téve meg az 5, 31 mértföldnyi utat, s eszerint egy óra alatt szinte 6 mértföldet haladt. Josephstadtból Pardubitzba 5 órakor érkezett vissza a vonat, a néphymnusz zengése közt — A dunai fejedelemségek meghatalmazottja, Rose 11 gróf Bukarestből ide érkezett. — Mint a „Nuovo Emporio“ jelenti, Radetzky gróf így minden szép napon sétakocsizást tesz a városban, mely alkalmakkal kinézése meghazudtolni látszik Seneca ezen szavait : „Senectus ipsa est morbus.“ Velencze, nov. 4. Császár ő Felsége a Ceneca-kórház számára 6,000 lírányi segélyösszeget ajándékozott. Milano, nov. 2. Ferdinand Miksa Főherczeg-Főkormányzó Ura cs. Fensége meghagyd , hogy a különböző lombard-velenczei egyetemi tanszakok igazgatóságai, egyegy félév lefolytával, még pedig már ezen iskolai évben, azon tanulók indokolt névsorait terjeszszék eléje, kik tudományos haladás s erkölcsiség által, különösen kitüntették magukat. — Nov. 2. Zsófia Főherczegné Ő cs. Fensége ma d. e. 11 */a óra felé, Ferdinánd-Miksa Főherczeg-Főkormányzó ur ő cs Fensége kíséretében ide érkezett; ő cs. Fensége Desenzanóig eléje kocsizott fenséges anyjának. Ő cs. Fenségeik tüstént Monzába indultak, oly borzasztó harczot folytat, s ezen előterjesztéseknek engedett a szultán, amiért aztán a „Patrie“ szerfölött dühös. Belgium. A brüsseli kabineti krízisről még semmi határozott hírt sem lírunk. Egy tudósítás szerint ugyan Brouckére-nek sikerült volna kabinetet alakítani, de ez csupán igazgatási ministerium lenne s az ügyeket a jövő esztendei választásokig vezetné. Ez állítólagos ministerium tagjainak névsorát is közlik , azonban másrészt épen az ellenkezőt írják, t. i. hogy maga Broukere is vonakodott volna a kabinet alakítását magára vállalni. Ki tudja, melyik az igaz. Ázsia. Ekkorig mindig kétséges volt, vájjon a pekingi császár értesítve van-e a kantoni ellenségeskedésekről. Most a Shanghaiba érkezett pekingi udvari hírlap jul. 26 áról minden kétséget eloszlat. Ebben többek közt Yeh kormányzónak abbeli jelentése is olvasható,mikép ő minden oldalról szed katonákat s erre a vám és sójövedelmeket használta. A császári válasz e jelentésre igy szól :Egyetértünk! Továbbá jelenti Yeh, mikép a „legvégső veszély ezen korában“ a tiszteket és hivatalnokokat mind kötelességeik pontos teljesítésére szólította föl; ők egészben 45.000 taelt adtak össze s azt letették a hadi közpénztárba, hogy annak idején használni lehessen. A császári válasz igy szól: Föl fog jegyeztetni. Amerika. Az egyesült álladalmakból a „Niagara“ hozta el az utolsó tudósításokat. A pénzügyi és kereskedelmi helyzet semmivel sem javult, mint azt az előbbi gőzös kissé vérmes tudósításai sejteték. Az árfolyamok New-yorkban mindenesetre emelkedtek, de nem azért, mert a bankok fizetéseinek megszüntetése jobb állapotot idézett elő, hanem mert a börzeüzérlet pillanati befolyást gyakorolt a tőkék és értékpapírok rászállására s igy a hideg holtterembe ismét némi hamis galvanicus életet öntött volt. Azóta az árfolyamok újólag leszálltak,a pénzpiacz komerabb mint valaha volt, több tönk következett be s a tudósítások délről úgy mint nyugatról ismét nagy mértékben nyugtalanítók. A Californiából jövő pénz csak úgy hatott, mint egy csepp az izzó vasra, s az Európából minden bank discontójának fölemeléséről, a londoni pénzválságról s az összes amerikai papírok visszautasításáról szóló tudósítások valóban legkevésbbé sem voltak alkalmasak a rémületet lecsillapítani. A pestbudai kereskedelmi és iparkamra IX. ülésének jegyzőkönyvi kivonata. (Vége.) Az előleg üzletben a kézi zálogok számába minden börzeszerű austriai kölcsönök, továbbá hitelpapírok és sorsok is befoglalvák, melyekről a mostani alapszabályokban említés sincs, miután e papírok értékbiztosítéka épen a börzeforgalomban áll, e papírok osztályaira nézve minden kétség eltávolítása végett e szót „börzeszerű“ onnan ahol jelenleg áll, el kellene hagyni, és e szó után „sorsok“ ezt kellene tenni: „melyek a cs. kir. börzén forgalomba hozathatnak.“ A különös határozmányok közt il a 147 §, mely szerint a magyar kereskedelmi bank leszámítoló üzletei a kamatláb semmiféle megszorítása alá nem esnek. A kamra e §. fölvételét azon oknál fogva tartja igen fontosnak és szükségesnek, mivel a mai pénzforgalmi összeköttetéseknél egy hitelintézet nem állhat elszigetelve, hanem a nagy pénzpiaci hullámzatába belevonatik és ahhoz kell alkalmazkodnia, ha kedvetlen és veszélyes zavaroknak nem akarja magát ki AUSTRIAI BIRODALOM. Bécs, nov. 6. Császár Ő Felsége tegnap magán-audientián fogadá el a londoni s brüsseli udvaroknál levő s jelenleg itt mulató austriai követeket , Apponyi grófot , trauenfelsi Vrints bárót. — Császárné Ő Felsége a zordonabb évszak közeledtével a jótékony nőegyleteknek 1600 frtnyi összeget ajándékozott. — A „Wiener Zig“ következő czikket hoz : „Az itteni hirlapokban kételyek nyilváníttattak az 1857. oct. 23-ki császári rendelet 5. so. fainak hordereje iránt. — E tárgyban a következő hiteles felvilágosítást adhatjnk. Az előfizetési ár alatt a cs. rendelet 5-ik §-a azon árt érti, melyért valamely bélyegköteles folyóirat az előfizetőknek átadatik, mely árban a bélyeg-illeték annál bizonyosabban benn lesz foglalva, mivel azt a vállalatnak már a nyomatás előtt ki kell fizetni. Mivel az 50 peres vitelbért szintén az előfizetési árból kell kifizetni; már akár bel-, akár külföldi legyen a hírlap, azon rendelet, miszerint a bélyegilletéket az előfizetési árból le kell vonni, s a maradékból az 50 petes vitelbért elvenni, épen annyit jelent, mikép az 50 petes posta-vitelbért nem kell azon bélyeg-illeték összegéből is elvenni, mely a folyóiratot terheli. Hirdetvény-lapok alatt a pénzügyministeriumnak 1857. October 27-ről kelt egyidejű rendeletérei tekintettel, nem lehet oly hirdetvényeket érteni, miket valaki maga számára nyomat s terjesztet, mivel az 1850 sept. 6-ki törvény 184-dik fejezetének rendelete nem szüntetett meg, hanem csupán azon hirdetvénylapok, melyek nem valamely folyóirat alkatrészéül adatnak ki, választattak ki, s újabb külön határozat alá vettettek. Azok alatt tehát nyilván csak oly lapok értettek, melyek KÜLFÖLD Anglia, London, nov. 3. Az angol lapok mindinkább elárulják az indiai nehéz lidércz nyomása aluli fölszabadulást. „Post“ és „Times“ újólag Chinával foglalkoznak s a mennyei birodalomnak nem sokárai látogatást igérnek. A „Times“ ezúttal a kereskedelmi érdeket állítja sorompóba. Anglia, úgymond, nem fizetheti folyvást készpénzzel a beát melyet megiszik s a selymet melyet felhasznál , mert daczára a nagy bevitelnek mégis 1856-ban az említett két czikkért 4,287,000 font sterling ezüst ment Chinába, s hátha még az ópiumcsempészet nem lenne! Ez igy nem maradhat s ezért — okos szót kell váltania pekingi udvarral. — A „Globe“ is pártjára kel a portának a dunafejedelemségek ügyében. A porta, úgymond, nem idegen oly egyességet elfogadni, mely által a többi hatalmak óhajtásait kielégítheti, hanem csak az ottomán birodalom épségét kívánja föntartani. Resid pasa kineveztetése pedig épen nem mérséklet hiányának bizonyítványa a porta részéről. Resid pasa épen nem tűnt ki az unió elleni föltétlen ellenzék által úgy mint egy másik társa, ezért legalkalmasabb is arra, hogy oly egyességet hozzon létre, mely által a fő czél is eléretik s az unió barátjai is legkevésbbé sértetnek.“ Francziaország, Páris, nov. 2. A franczia kormány épen nem jó szemmel nézi a belga miniszerváltozást s még kevésbbé az ottani szabadelvű izgatást. A félhivatalos lapok ugyan még folyvást hallgatnak e tárgyról, azonban már is hallatszik, mikép nem sokára harczra fognak kelni a szomszéd országi választók ellen. Gr. Waewski már ily értelemben a belga követ előtt is nyilatkozott volna. A „Moniteur“ a compiègnei vadászatokhoz a meghívások második sorát is közli. Azon körülményt , hogy még ezen második sorban sem találhatók az orosz, austriai és török követek nevei, különféle conjecturákra ad alkalmat, de leginkább a dunafejedelemségekben fönforgó nehézségekkel hozzák azt kapcsolatba. A„Const“ a dunahajózás ügyében hoz egy czikket, felhívja a franczia kereskedelmet, mikép mindent elkövessen, hogy a megnyílandó gazdag vidékeket kibányászsza. — Nov. 4. A császár most főleg a fejedelemségek kérdésének megoldásával van elfoglalva, mi mindenesetre igen nehéz feladat, kivált miután a diplomatiai viszonyokban kétségtelenül feszültség vehető észre. Hogy b. Bourqueney épen e pillanatban kap szabadságot a telet Párisban tölthetni, már ez is bizonyítja a létező feszültséget, de annál inkább kitűnt az, midőn Austria erre b. H Ub ner szabadságolásával felelt. Ezen diplomata ugyan visszatérend a conferentiák megnyíltáig , azonban ez dec. közepén fog csak megtörténni. Angliával sem igen vannak itt megelégedve : nem látják szívesen, hogy Bécs és London közt folyvást igen jó egyetértés létezik, továbbá K. Redeliffe magatartását Konstantinápolyban egyenesen boszantónak tartják. A „Patrie“ azt állítja, hogy csak cselszövénynyel vitte ki Residnek fölléptetését, mert azt terjeszte a szultán elé, mikép Angliára nézve nagy fontosságú, hogy elégtételt nyerjen épen oly pillanatban, midőn Indiában Távirati tudósítások. London, nov. 6. New-Yorkból oct. 24-ről kelt tudósítások szerint, a krízisben semmi változás sem történt ; körülbelül 900 bukás, összesen 90 millió dollár értékig, jutott köztudomásra. A mormonok ellenszegültek az Egyesült államok végrehajtási csapatjainak. Páris, nov. 6. délben. A banktanács ma reggel remd kívüli ülést tartott; ma a disconto nem emeltetett föl, a holnapi történenidőkről még semmit sem tudhatni. Genua, nov. 4. Tegnapelőtt a „Meteope“, franczia hadigőzös, egy mérnökkel s hydrographphalide érkezett Az „Aquila“ s „Eridano“ szárd hadihajók, a tengerészeti iskola növendékei által tett tanulási útból visszatértek. Turini s itteni lapok koholmánynak nyilvánítják némely német lapok azon közlését, mintha egy oly mazzinistikus társulat fedeztetett volna fel, melynek Palermo, Messina styracusában „Olaszország vérző szívéhez“ czím alatti páholyai lettek volna. Konstantinápoly, oct. 31. Kleimaleffendi, előbb Berlinben volt követ, a porta rendkívüli biztosává neveztetett ki Albaniában, s az európai Törökország tartományaiban SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemz. színpadon: „Két-pisztoly“ népszínmű 3 szakaszban, irta Szigligeti. A pesti német szinpadon: „Maria Stuart.“ Trauerspiel in 5 Aufz. Frl. Claus, Frau Mittel-Weisbach und Herr Härling als Gäste. ■t—--- Bécsi börze. Megérkeztek. Nov. 7. Gr. C h o t e k Otto cs. k. kamarás Eszékről. Gr. Wartensieben Ágoston földb.Farkasáról. Mochnacki József cs. k. orsz. főtörvénysz. alelnök Temesvárról. Tschedrer Albert cs. k. helyt. titkár Bécsből. nov. 7. nov. 6. Nemzeti kölcsön % . . • 82% 82% Metallig % . .8oylt 80% Magyar földteherment. köt. 78», 79% Államkötelezvény 5% • •— 99% „ 1839. 1 ■ — 137% „ 1854.4% 107 107% Éjszaki vaspálya . . . 1703% 170% Államvasutrészv. 273% 27574 Tiszai „ ...— 100 Ferencz József keleti. . . 200 44 Pozson-nagyszombati. . . --- . 20 „ elsőségi— 29 Bankrészvény . . . . 963 963 Hitelintézeti..................... 196 196% Dunagőzhajózási .... 528 528 Pesti lánczhid ....— 59 Augsburg.......................... 107% 106% Hamburg.......................... 78 77a/i London ...................... . 10. 18 10. 18 Cs. k. arany ..... 9% 109% Dunavizállás: nov. 8. 3 11. 00 fölött. Felelőt szerkesztő: NÁDASKAY LAJOS.