Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)
1857-11-22 / 268. szám
Pest Vasárnap, HIVATALOS RÉSZ. 208. Hierkesit«) iroda : Egyetemuteia 1-a( st. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van: Egyetem-uteiában. 2-ik síém alatt, ffildssint Megjelenik a lap, aaárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel, llőfizetési dij : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: 1 frt. Helyben: félévre • frt, évnegyedre :4 frt. — A hirdetések ötször ’lalábsott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utoda, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. 1857 oct. 21-én kelt császári nyiltparancs, kiható a birodalom egész területére, mely által az 1858 közigazgatási évre az egyenes adók hirdettetnek ki. *) Mi első Ferencz József, Isten kegyelméből austriai Császár, Magyar és Csehország, Lombardia és Velencze királya stb. stb. Az 1858 közigazgatási évbeli szükségletek födözése végett, ministereink s birodalmi tanácsunk meghallgatása után következendőket rendelünk: 1. Az 1858. közigazgatási évben a földadó, az épületadó, a kereseti adó s a jövedelmi adó, az ezen adókhozi országfejedelmi pótlékokkal az 1856. ősz. 14. kelt császári nyiltparancsunk folytán az 1857. közigazgatási évre előszabott mennyiségben és határozatok szerint fizetendők. 2. Mindazáltal fönntartjuk magunknak, az adózásban netalán szükségeseknek mutatkozó változásokat, még az 1858. közigazgatási év folyama alatt életbe léptetni. Jelen rendelkezéseink foganatosításával pénzügyi ministerünk van megbízva. Kelt udvari lakhelyünkön Ischlben October huszonegyedikén, az egy ezer nyolczszáz ötvenhetedik, uralkodásunk kilenczedik évében. Ferencz József (P.H.) Gróf Bud Schauenstein s. k. Báró Bruck s. k. Legfelsőbb rendeletre : Bansonnet s. k. , cs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 10-ki legfelsőbb határozata által báró Sommaruga Ferenczet, az austriai orsz. főtörvényszék elnökét, második alelnökké a legfőbb törvényszéknél és helyébe a bécsi orsz. főtörvényszék elnökévé lovag dr. Sebmering Antalt, a legfőbb törvényszék első senatusi elnökét Bécsben legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott cs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 15-ki legfelsőbb határozata által Ruszig János nyugalmazott főorvost, az állandó nyugalomba lépte után különböző időszakokban kitört járványok alkalmával különös önzetlenséggel és jó sikerrel folytatott működése elismeréséül, arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. A belügyi ministériumnak, a pénzügyi ministériumnak se Fetsége a Császár központi katonai kanczellariájának 1857. October 8-án kelt kibocsátványa *), kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, az átkelő katonalegénység élelmezéséért 1857. november 1-jétől 1858. October 31-kéig adandó kárpótlás iránt. A hadsereg beszállásolása iránt 1857. május 15-n kelt rendszabály (birod. törv. lap XL. darab 143. sz.) 31. §. szerint a katonalegények az őrmestertől s az ezzel egyenlő altisztségektől lefelé, átkelés alkalmával a szállásadó által szolgáltatott ebédért az államkincstárból (katonai pénzalapból) adandó kárpótlás, a koronaországokban 1856. aug. 1-től 1857. július végéig létezett marhahusárak kitudásaiból keletkezett eredmények figyelembe vételével, az 1858. közigazgatási évben, jelesen 1857. nov. 1-jétől 1858. oct. 31-ig egy napra következőkép lesz fizetendő: Alsó-Austriában tíz krjával; Felső „ hat és és két negyedrész krjával; Salzburgban hét és két negyedrész krjával; Steierországban nyolcz krjával; Tirolban kilencz „ Csehországban nyolcz „ Magyarországban nyolcz „ Sléziában nyolcz „ a krakói országos kormányszék közigazgatási területében hat krajczárjával; a lembergi helytartóság közigazgatási területében, mégpedig: Lemberg városában hat krajczárjával, ezen közigazgatási terület minden egyéb községeiben öt krajczárjával; Bukovinában négy és kétnegyedrész krajczárjával; Krajnában hét krajczárjával; Karanténban hét krajczárjával; a tengermelléken nyolcz és háromnegyedrész krajczárjával ; Dalmátországban öt és kétnegyedrész krajczárjával; Lombardiában kilenc- és kétötödrész krajczárjával; Velenczében tíz krajczárjával; a budai helytartósági osztály közigazgatási területében hat és háromnegyedrész krajczárjával; *) Birod. törvl. 1857. oct. 21-i XL. db. 205. sz. *) Bírod. törvl. 1857. oct. 20-ik XXXVI. db 192. u. a pozsoni helytartósági osztály közigazgatási területében hat és kétnegyedrész krajczárjával; a soproni helytartósági osztály közigazgatási területében hét krajczárjával; a kassai közigazgatósági osztály közigazgatási területében öt és kétnegyedrész krajczárjával; a nagyváradi helytartósági osztály közigazgatási területében öt és háromnegyedrész krajczárjával; a Szerb vajdaság szemesi bánságban hat krajczárjával; Horvát- Tótországban hat és háromnegyedrész krajczárjával; Erdélyben négy és háromnegyedrész krajczárjával. Báró Bach s. k. Báró Brack s. k. ő Felsége a Császár központi katonai kanczelláriájának főnöke Gr. Grünne s. k. a. t. n. vezér-hadsegéd. F. é. nov. 10-én a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar országos kormánylap első osztályának XXI-ik, és második osztályának XVIII-dik darabja , mind német egyes , mind az összes kettős kiadásokban. A XXII ik db tartalma : 175. szám. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1857. September 15-kén kelt rendelete, az 1857. május 23-kán és augustus 26-kán kelt legfelsőbb határozványokkal a bukovinai görög nem egyesült lelkészek hozzátartozói számára rendelt ellátási járandóságok tárgyában. 176. sz. A pénzügyi s kereskedelmi ministeriumoknak 1857. September 18-kán kelt rendelete, kiható az általános vámterületben foglalt minden koronaországokra, a vámeljárást tárgyszó általános szabály behozatala iránt, a vámvonalt érintő austriai vaspályákoni forgalomra nézve. 177. sz. A kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministeriumnak 1857. September 29-kán kelt rendelete, a cs. k. katonai országleirási igazgatóságok s kirendelt közlönyeik postabérmentessége iránt 178. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. sept. 22-kén kelt rendelete, kiható Erdélyre, melylyel a verespataki bányabiztosság Abrudbányára tétetik át. 179. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. September 23-kán kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, a bíróságok által a szász-királyi alattvalók halálesetei körül követendő eljárás iránt. 180. sz. 1857. September 24-kén kelt császári nyilt parancs, kiható Galiczia s Lodomeriára, az Auschwitzi és Zátori herczegségekre, melylyel ezen koronaországokban az egykori földesúri jószágtesteknek, a birtokosaik által kezelt igazságszolgáltatásáért s a volt jobbágyoknak a jobbágyi viszonyból keletkezett követeléseiért törvényes kezességétől leendő fölmentését, valamint az oktavális kezesség megszüntetését tárgyazó törvényes határozatok hozatnak. 181. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. September 29-kén kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, az uj bírósági szerkezet behozatala előtt különböző társulatoknak és egyleteknek engedélyezett kiváltságos bírósági illeték tárgyában. 182. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. sept. 27-kén kelt kibocsátványa, a Majlandban létező nemzetközi vámbizottmány hivataljogositványainak a pénzügyi praeturákrai átruházása iránt. 183. sz. A bel- és pénzügyi ministeriumoknak s ő Felsége a Császár katonai központi kanczelláriájának 1857. October 8-kán kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, az átkelő katonalegénység élelmezéséért 1857. november 1-től 1858. October 31-keig adandó kárpótlás iránt. A XVIII. darab tartalma: 32. szám Hirdetés a cs. k. helytartóság soproni osztályától 1857. sept. 10-kéről Sopron vármegyei Németi községnek a kapuvári szolgabirói járásból kiszakitása s a csornai szolgabirói járásbai keblezése iránt. 33. sz. Hirdetés a cs. k. főkormánytól 1857-iki September 30-káról, a Massán eddig fönállott földtehermentesítési bizottság megszüntetése s ugyanott a földtehermentesítési pénzalap igazgatóságának fölállítása iránt. É NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, november 21. DEBRECZENI VASÚT. Megnyílott a debreczeni vasút. Nem a megnyitási ünnepélyt, hanem a megnyitási nap jelentősségét s a megnyitott vasút fontosságát akarom röviden vázolni, hogy alkalmat vegyek ebből eredő teendőink iránti tájékozásra. Pár óra híja még az esztendőnek, midőn e lapok múlt évi november 23-iki számában egy ugyanazon november 10-bén kelt engedélyokmány közöltetett, mely igy kezdődik : „Mi első Ferencz József Isten kegyelméből sat. — 1. §. Átengedjük ehhez képest gróf Andrássy György, mint első engedélykérőnek, s a hozzá csatlakozó : Coburg Gotha szász herczeg, herczeg Eszterházy Pál , gróf Apponyi György, gróf Apponyi Gyula, gróf Barkóczy János, herczeg Breczenheim Ferdinánd, gr. Dessewffy Emil, Haber Móricz, Haber Sámuel, gr. Hunyady Ferencz, gr. Károlyi György, gr. Károlyi István, b. Sennyey Pál, gr. Szirmay István, Szögyény László, gr. Trauttmansdorf József, gr. Waldstein János, gr. Waldstein Keresztély, gr. Wenkheim Antal, gr. Wenkheim Károly, gr. Wenkheim Rudolf, Wirkner Lajos, gr. Zichy Ferencz, gr. Zichy Henrik és Zsedényi Eduárdnak az építés alatti államvaspályavonalakat a) Szolnoktól Debreczenig, b) Püspök-Ladánytól Nagyváradig, azoknak mozdonyüzletre fölépítési kötelezettségével. A nevezett engedélyeseknek továbbá kizárólagos jog adatik egy mozdonypálya építésére : c) Pestről Miskolczra, d) Miskolczról Kassára, e) Miskolczról Tokajon át Debreczenbe, f) Aradról a szolnok-debreczeni vaspálya vonalhozi csatlakozásra a Püspök Ladány és a tiszai balpart közti vonalon. ■— 8. §. A baltiszaparttól a pályavonalak felépítése Szolnoktól Debreczenig és PüspökLadánytól Nagyváradig 1858. végéig, a szolnoki baltiszapart átellenében Szolnokig 1862. végéig bevégzendő.“ Kettős czélból idéztem e sorokat : először hogy a nagy közönségnek emlékezetébe hozzam ez alkalommal azon férfiakat, kik e fontos vállalat élére legelőször állottak; másodszor, hogy e sorokból fejtsem ki a megnyitási nap jelentősségét. Felséges Császárnénknak névünnepe e nap, miáltal a megnyitás kettős ihletet nyer. De nem egyedül ez ebben a jelentékeny, hanem hogy az egy egész évvel korábbra esik, mint a társulat e vonal kiépítésére kötelezve volt, úgy hogy épen november 23-ára, midőn egy évvel előbb a tiszai vasúttársulati engedély-okmányt közlöttük, már e vonalnak nemcsak megnyitását, hanem a személy- és teherforgalomnak átengedtetését is közölhetjük. E körülmény valamint az építtető társulat kitűnő erélyességének tanúbizonyságául szolgál, azonképen alapos reményt ad, hogy az ugyanezen társulatnak engedményezett többi vonalak is, a kiszabott idő előtt boldogítandják az országot Márpedig ha igaz az, mit az államtudósok a gyakorlati élettel egy hangon bizonyítanak, hogy a vasutakon szellemi műveltség s anyagi erő együtt jár, és a valamely vonalat megnyitó legelső mozdonyt ugyanott a civilisatio diadalszekerének lehet és kell tekinteni, akkor e kincsekhez t. i. a szellemi miveltség s anyagi erő kincseihez jutásban egy nap is kiszámíthatlan nyereség egy nép életében Hát még az egy egész év által eredményezhető nyereményt ki számíthatja ki ? Ha végre figyelembe veszszük, hogy ezt egy magyar társulat, a legelső magyar vasútépíttető társulat eszközlötte , az erkölcsi nyereményt , mely a jó siker által a mindenmagunk iránti bizodalmát erősíti, s roppant anyagi teendőink mezején a vállalkozó kedvet ébreszti, valóban nem lehet kevesebbre számítni az anyagi haszonnál. Ez a nap jelentőssége. Fontossága pedig háromszoros e megnyílott vasútvonalnak : először, mert oly vidéken, melyen a jobbszerű közlekedési eszköz teljesen hiányzott, legmélyebben hatott e vasút eddigelé az ország testébe; másodszor , mert az áldott magyar alföld legelső városát, az országnak második legfontosabb kereskedő helyét hozza öszszeköttetésbe az ország szívével, az ország fővárosával, és így a nagy világ civilisatiójával, kereskedésével, épen akkor, midőn a főváros alatt a szabad Duna is megnyílott; harmadszor ismét, mit már megelőzőleg is érintettem, mert ez az első vasút, melyet Magyarországon magyar társulat épített. És ez utolsó különösen azért, mert hatalmas ösztönül szolgál az eddiginél életerős bűncselekvőségre. Az önerőhöz való bizodalom előokmánya a jó eredménynek. A fejlődésnek csak első stádiumán álló Magyarország különben sem sok nagyszerű vállalatot mutathat még föl, hol annyira koncentrálva volna a magyar erő, mint e vasútnál, talán egyet sem ; a budai alagút, az átalános biztosító társulat ehhez képest kisszerűek. És pedig reánk igen sok nagyszerű vállalatok várakoznak. Eddig nálunk a vállalkozási kedv inkább hazafias áldozatkészségből mint speculativ szellemből keletkezett. Pedig a haladás terén a speculativ szellemnek gyorsabb hatalom van kezében, a sokfelé széljelvont áldozatkészség életfugékonyságát veszti. E speculativus szellem még csak most kezd nálunk fejleni. Ki számítja ki az erkölcsi hatás horderejét a felébredt szellemi erő növelésére, mit az e vasútnáki gyors sikerből származó önbizodalom támaszthat ? Mindenkor tisztelettel tekintem azon figyelmet , még ha önhaszonkeresésből származik is az, melyet mióta a világ az anyagi kérdéseket egész erővel fölkarolta, a külföld tőkepénzesei országunkra fordítanak, és minden, garas, mely bár ily után hazai kincseink értékesítésére befektetésbe jő, kedves előttem ; s még ez idegen tőkéknek idegen kezekbe kifolyó kamatjait sem irigylem; mert tagadhatlanul juttatnak azok maga az ország részére is jelentékeny mennyiségű jövedelmet, mely minden esetre nagyobb nyereség, mint ha ama kincsek jövedelemképtelen állapotukban illetetlenül hevernek. De még sokkal tökéletesebb örömöm, ha a befektetés , belkincseink jövedelmező állapotba helyezésének munkája, bármi csekély részben is, min magunktól, e birodalom polgáraitól jó. Még gyermekkoromban épen Debreczenről tanultam egy mesét; ez röviden ezt mondja : egyszer egy debreczeni asszony tehene igen szép tarka borjút ellett, ezt az asszony nagyon szer * tette, s naponként ölébe vette ; — a borjú növekedett , de egyik naptól a másikig soha sem nőtt annyit, hogy az asszony a gyakorlat által szintén növekedett erejével el ne bírta volna, úgyhogy utóvégre a tehénné felnőtt állatot is képes volt ölében hordozni. Ennyi a mese veleje. És ebben nincs lehetetlenség. A gyakorlott erő igen sokra, lehetetleneknek látszókra is képes. De kinek a borjút fölemelni bátorsága, önerejéhez bizodalma nincs, az nem fogja a tehenet hordozhatni soha; ki pedig már egyszer fölvette a borját, csak annak emelgetésében gyakorolja magát, könnyen fogja bírni a tehenet. Hadd érintsem azért röviden azon tárgyakat, melyek a tiszavidéken legelsőben is még vállalkozásra várakoznak. A tiszaszabályozás munka alatt van. Ez még óriásabb mű, kivált a szintén már megindult Körös ,Berettyó,Szamos stb. szabályozásokkal kapcsolatban, mint a tiszavidéken eddigelé tervbe vett minden vasat. Szükség, hogy az ügynek eddiginél gyorsabb fejlésére az egymás után megnyíló vasutak hatástalanok ne maradjanak. Azonban a belső vizek még illetetlenek, és itt az eddig kezdeményezetteknél még óriásibb munka vár. Épen a napokban olvastam, hogy egy valaki a Tiszavidéket a Pó-vidékhez hasonlította. A Pó-vidéken a természet már egészen az emberi hatalom kormánya alatt van, az öntöző, csörgető és vízelvezető csatornák hámjával lévén a föld felöltöztetve. Én a Tiszavidéket még a Póvidéknél is nagyszerűbbé fejthetőnek tartom,csak egyszer sikerüljön a természetet itt is az emberi erő kormánya alá vetni, mert a nagyobb kiterjedésen kívül, hatalom alá kerítés után, itt nem fognak az elemek az emberi ügyekezet ellen többé, mint ott, annyira küzdeni. Mindenféle iparvállalat még teljesen hiányzik. Egy pár gőzmalmon kívül az egész Tiszavidéken más iparvállalatot nevezni nem tudok. A földmivelési állattenyésztés gyarapítása után ezek közül van legelső teendőnk. Lisztmalmok, czukorgyárak, különösen olajgyárak mellett, hogy többet ne nevezzek, a gazdasági gépgyárak és bőrgyárak illenek ide igen nagyon. És most mindenféle anyagi kincsforrások művelés alá vételében sokkal több szorgalomra és befektetésre van szükség, mint volt valaha, mert csak az anyagi erőalapok felhasználása s iparos elöhaladás által lesz a vasút e vidéknek valódi életütere. Galgóczy Károly, Sopron, nov. 20. Tegnapelőtt, mint Erzsébet napja előestéjén, az itteni német színházban, bőn tisztelt és imádott Császárnénk Ő Felsége legmagasabb névünnepe alkalmára díszelőadás volt, a színház fényes kivilágítása mellett, mire számos és válogatott úri közönség gyűlt össze, a katonai mint polgári rendből, jelesen az itt székelő cs. k. helytart. osztály hivatalnokai, alelnök b. Ambrózy Lajos ur ő maga jelenlétével,nem kevésbbé a cs.k. fő és orsz. törvényszéknek tanácsosai, a pénzügyi s más hatóságok tagjai, a cs. k. katonai tisztikar, valamint a főnemesség számos tagjai. Miután a zenekar egy a néphymnus variatióival kedvesen vegyített nyitányt eljátszott, a függöny földutatván, egy alakalomszerü és költői kedéllyel készített „előszót“ vagy inkább ünnepi ver st. November 22. 1853.