Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)

1857-11-22 / 268. szám

Pest Vasárnap, HIVATALOS RÉSZ. 208. Hierkesit«) iroda : Egyetemuteia 1-a( st. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van: Egyetem-uteiában. 2-ik síém­ alatt, ffildssint Megjelenik a lap, aaárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel, l­lőfizetési dij : V­idékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: 1 frt. Hely­ben: félévre • frt, évnegyedre :4 frt. — A hirdetések ötször ’lalábsott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utoda, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­­talhoz utasitandók. 1857 oct. 21-én kelt császári nyiltparancs, kiható a birodalom egész területére, mely által az 1858 közigazgatási évre az egye­nes adók hirdettetnek ki. *) Mi első Ferencz József, Isten kegyelméből austriai Császár, Magyar és Csehország, Lom­bardia és Velencze királya stb. stb. Az 1858 közigazgatási évbeli szükségletek fö­­dözése végett, ministereink s birodalmi tanácsunk meghallgatása után következendőket rendelünk: 1. Az 1858. közigazgatási évben a földadó, az épületadó, a kereseti adó s a jövedelmi adó, az ezen adókhozi országfejedelmi pótlékokkal az 1856. ősz. 14. kelt császári nyiltparancsunk foly­tán az 1857. közigazgatási évre előszabott men­nyiségben és határozatok szerint fizetendők. 2. Mindazáltal fönntartjuk magunknak, az adó­zásban netalán szükségeseknek mutatkozó válto­zásokat, még az 1858. közigazgatási év folyama alatt életbe léptetni. Jelen rendelkezéseink foganatosításával pénz­ügyi ministerünk van megbízva. Kelt udvari lakhelyünkön Ischlben October huszon­egyedikén, az egy ezer nyolcz­száz öt­­venhetedik, uralkodásunk kilenczedik évében. Ferencz József (P.H.) Gróf Bud­ Schauenstein s. k. Báró Bruck s. k. Legfelsőbb rendeletre : Bansonnet s. k. , cs. k. Apostoli Felsége f. é. nov. 10-ki legfelsőbb határozata által báró Somma­ruga Ferenczet, az austriai orsz. főtörvényszék elnökét, második alelnökké a legfőbb törvény­széknél és helyébe a bécsi orsz. főtörvényszék elnökévé lovag dr. Seb­m­e­r­­­i­n­g Antalt, a leg­főbb törvényszék első­ senatusi elnökét Bécsben legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott­­ cs. k. A­postoli Felsége f. é. nov. 15-ki legfelsőbb határozata által Ruszig János nyu­galmazott főorvost, az állandó nyugalomba lépte után különböző időszakokban kitört járványok alkalmával különös önzetlenséggel és jó sikerrel folytatott működése elismeréséül, arany érdem­kereszttel legkegyelmesebben földiszíteni mél­tóztatott. A belügyi ministériumnak, a pénzügyi ministérium­­nak s­e Fetsége a Császár központi katonai kanczel­­lariájának 1857. October 8-án kelt kibocsátványa *), kiható minden koronaországokra, a katonai határőr­séget kivéve, az átkelő katonalegénység élelmezé­séért 1857. november 1-jétől 1858. October 31-kéig adandó kárpótlás iránt. A hadsereg beszállásolása iránt 1857. május 15-n kelt rendszabály (birod. törv. lap XL. darab 143. sz.) 31. §. szerint a katonalegények az őrmestertől s az ezzel egyenlő altisztségektől lefelé, átkelés al­kalmával a szállásadó által szolgáltatott ebédért az államkincstárból (katonai pénzalapból) adandó kár­pótlás, a koronaországokban 1856. aug. 1-től 1857. július végéig létezett marhahusárak kitudásaiból ke­letkezett eredmények figyelembe vételével, az 1858. közigazgatási évben, jelesen 1857. nov. 1-jétől 1858. oct. 31-ig egy napra következőkép lesz fizetendő: Alsó-Austriában tíz krjával; Felső „ hat és és két negyedrész krjával; Salzburgban hét és két negyedrész krjával; Steierországban nyolcz krjával; Tirolban kilencz „ Csehországban nyolcz „ Magyarországban nyolcz „ Sléziában nyolcz „ a krakói országos kormányszék közigazgatási terü­letében hat krajczárjával; a lembergi helytartóság közigazgatási területében, még­pedig: Lemberg városában hat krajczárjával, ezen közigazgatási terület minden egyéb községei­ben öt krajczárjával; Bukovinában négy és kétnegyedrész krajczárjával; Krajnában hét krajczárjával; Karanténban hét krajczárjával; a tengermelléken nyolcz és háromnegyedrész kraj­czárjával ; Dalmátországban öt és kétnegyedrész krajczárjával; Lombardiában kilenc- és kétötödrész krajczárjával; Velenczében tíz krajczárjával; a budai helytartósági osztály közigazgatási terüle­tében hat és háromnegyedrész krajczárjával; *) Birod. törvl. 1857. oct. 21-i XL. db. 205. sz. *) Bírod. törvl. 1857. oct. 20-ik XXXVI. db 192. u. a pozsoni helytartósági osztály közigazgatási te­rületében hat és kétnegyedrész krajczárjával; a soproni helytartósági osztály közigazgatási te­rületében hét krajczárjával; a kassai közigazgatósági osztály közigazgatási te­rületében öt és kétnegyedrész krajczárjával; a nagyváradi helytartósági osztály közigazgatási területében öt és háromnegyedrész krajczárjával; a Szerb vajdaság szemesi bánságban hat krajczárjával; Horvát- Tótországban hat és háromnegyedrész krajczárjával; Erdélyben négy és háromnegyedrész krajczárjával. Báró Bach s. k. Báró Brack s. k. ő Felsége a Császár központi katonai kanczelláriájának főnöke Gr. Grünne s. k. a. t. n. vezér-hadsegéd. F. é. nov. 10-én a budai cs. k. egyetemi nyomdá­ban megjelent és szétküldetett a magyar országos kormánylap első osztályának XXI-ik, és máso­dik osztályának XVIII-dik darabja , mind német egyes , mind az összes kettős kiadásokban. A XXII ik db tartalma : 175. szám. A vallás- és oktatásügyi ministerium­­nak 1857. September 15-kén kelt rendelete, az 1857. május 23-kán és augustus 26-kán kelt legfelsőbb határozványokkal a bukovinai görög nem egyesült lelkészek hozzátartozói számára rendelt ellátási já­randóságok tárgyában. 176. sz. A pénzügyi s kereskedelmi ministeriu­­moknak 1857. September 18-kán kelt rendelete, ki­ható az általános vámterületben foglalt minden ko­ronaországokra, a vámeljárást tárgyszó általános szabály behozatala iránt, a vámvonalt érintő austriai vaspályákoni forgalomra nézve. 177. sz. A kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministeriumnak 1857. September 29-kán kelt rende­lete, a cs. k. katonai országleirási igazgatóságok s kirendelt közlönyeik postabérmentessége iránt 178. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. sept. 22-kén kelt rendelete, kiható Erdélyre, melylyel a verespataki bányabiztosság Abrudbányára tétetik át. 179. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. September 23-kán kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, a bí­róságok által a szász-királyi alattvalók halálesetei körül követendő eljárás iránt. 180. sz. 1857. September 24-kén kelt császári nyilt parancs, kiható Galiczia s Lodomeriára, az Auschwitzi és Zátori herczegségekre, melylyel ezen koronaországokban az egykori földesúri jószágtes­­teknek, a birtokosaik által kezelt igazságszolgálta­tásáért s a volt jobbágyoknak a jobbágyi viszonyból keletkezett követeléseiért­ törvényes kezességétől le­endő fölmentését, valamint az oktavális kezesség megszüntetését tárgyazó törvényes határozatok ho­zatnak. 181. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1857. September 29-kén kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, az uj bírósági szerkezet behozatala előtt különböző tár­sulatoknak és egyleteknek engedélyezett kiváltságos bírósági illeték tárgyában. 182. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. sept. 27-kén kelt kibocsátványa, a Majlandban létező nem­zetközi vámbizottmány hivataljogositványainak a pénzügyi praeturákrai átruházása iránt. 183. sz. A bel- és pénzügyi ministeriumoknak s ő Felsége a Császár katonai központi kanczellári­­ájának 1857. October 8-kán kelt kibocsátványa, ki­ható minden koronaországokra, a katonai határőr­séget kivéve, az átkelő katonalegénység élelmezé­séért 1857. november 1-től 1858. October 31-keig adandó kárpótlás iránt. A XVIII. darab tartalma: 32. szám Hirdetés a cs. k. helytartóság soproni osztályától 1857. sept. 10-kéről Sopron vármegyei Németi községnek a kapuvári szolgabirói járásból kiszakitása s a csornai szolgabirói járásbai keble­­zése iránt. 33. sz. Hirdetés a cs. k. főkormánytól 1857-iki September 30-káról, a Massán eddig fönállott föld­­tehermentesítési bizottság megszüntetése s ugyanott a földtehermentesítési pénzalap igazgatóságának föl­állítása iránt. É NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, november 21. DEBRECZENI VASÚT. Megnyílott a debreczeni vasút. Nem a megnyitási ünnepélyt, hanem a meg­nyitási nap jelentősségét s a megnyitott vasút fontosságát akarom röviden vázolni, hogy alkal­mat vegyek ebből eredő teendőink iránti tájé­kozásra. Pár óra híja még az esztendőnek, midőn e la­pok múlt évi november 23-iki számában egy ugyanazon november 10-bén kelt engedély­­okmány közöltetett, mely igy kezdődik : „M­i első Ferencz József Isten kegyelméből sat. — 1. §. Átengedjük ehhez képest gróf And­­rássy György, mint első engedélykérőnek, s a hozzá csatlakozó : Coburg­ Gotha szász herczeg, herczeg Eszterházy Pál , gróf Apponyi György, gróf Apponyi Gyula, gróf Barkó­­czy János, herczeg Breczenheim Ferdinánd, gr. Dessewffy Emil, Haber Móricz, Haber Sámuel, gr. Hunyady Ferencz, gr. Károlyi György, gr. Károlyi István, b. Sennyey Pál, gr. Szirmay Ist­ván, Szögyény László, gr. Trauttmansdorf Jó­zsef, gr. Waldstein János, gr. Waldstein Keresz­­tély, gr. Wenkheim Antal, gr. Wenkheim Károly, gr. Wenkheim Rudolf, Wirkner Lajos, gr. Zichy Ferencz, gr. Zichy Henrik és Zsedényi Eduárd­­nak az építés alatti államvaspályavonalakat a) Szolnoktól Debreczenig, b) Püspök-Ladánytól Nagyváradig, azoknak mozdonyüzletre fölépítési kötelezettségével. A nevezett engedélyeseknek továbbá kizárólagos jog adatik egy mozdony­pálya építésére : c) Pestről Miskolczra, d) Mis­­kolczról Kassára, e) Miskolczról Tokajon át Debreczenbe, f) Aradról a szolnok-debreczeni vaspálya vonalhozi csatlakozásra a Püspök La­­dány és a tiszai balpart közti vonalon. ■— 8. §. A bal­tiszaparttól a pályavonalak felépítése Szol­noktól Debreczenig és PüspökLadánytól Nagy­váradig 1858. végéig, a szolnoki baltiszapart át­­ellenében Szolnokig 1862. végéig be­végzendő.“ Kettős czélból idéztem e sorokat : először hogy a nagy közönségnek emlékezetébe hoz­zam ez alkalommal azon férfiakat, kik e fontos vállalat élére legelőször állottak; másodszor, hogy e sorokból fejtsem ki a megnyitási nap je­lentősségét. Felséges Császárnénknak névünnepe e nap, mi­által a megnyitás kettős ihletet nyer. De nem egyedül ez ebben a jelentékeny, hanem hogy az egy egész évvel korá­bbr­a esik, mint a társulat e vonal kiépítésére kötelezve volt, úgy hogy épen november 23-ára, midőn egy évvel előbb a tiszai vasúttár­­sulati engedély-okmányt közlöttük, már e vonal­nak nemcsak megnyitását, hanem a személy- és teherforgalomnak átengedtetését is közölhetjük. E körülmény valamint az építtető társulat ki­tűnő erélyességének tanúbizonyságául szolgál, azonképen alapos reményt ad, hogy az ugyan­ezen társulatnak engedményezett többi vonalak is, a kiszabott idő előtt boldogítandják az orszá­got Már­pedig ha igaz az, mit az államtudósok a gyakorlati élettel egy hangon bizonyítanak, hogy a vasutakon szellemi műveltség s anyagi erő együtt jár, és a valamely vonalat megnyitó legelső mozdonyt ugyanott a civilisatio diadal­szekerének lehet és kell tekinteni, akkor e kin­csekhez t. i. a szellemi miveltség s anyagi erő kincseihez jutásban egy nap is kiszámíthatlan nyereség egy nép életében Hát még az egy egész év által eredményezhető nyereményt ki számít­hatja ki ? Ha végre figyelembe veszszük, hogy ezt egy magyar társulat, a legelső magyar vasútépít­tető társulat eszközlötte , az erkölcsi nyere­ményt , mely a jó siker által a mindenmagunk iránti bizodalmát erősíti, s roppant anyagi te­endőink mezején a vállalkozó kedvet ébreszti, valóban nem lehet kevesebbre számítni az anyagi haszonnál. Ez a nap jelentőssége. Fontossága pedig háromszoros e megnyílott vasútvonalnak : először, mert oly vidéken, me­lyen a jobbszerű közlekedési eszköz teljesen hi­ányzott, legmélyebben hatott e vasút eddigelé az ország testébe; másodszor , mert az áldott ma­gyar alföld legelső városát, az országnak má­sodik legfontosabb kereskedő helyét hozza ösz­­szeköttetésbe az ország szívével, az ország fő­városával, és így a nagy világ civilisatiójával, kereskedésével, épen akkor, midőn a főváros alatt a szabad Duna is megnyílott; harmadszor ismét, mit már megelőzőleg is érintettem, mert ez az első vasút, melyet Magyarországon magyar tár­sulat épített. És ez utolsó különösen azért, mert hatalmas ösztönül szolgál az eddiginél életerős b­űncselekvőségre. Az önerőhöz való bizodalom előokmánya a jó eredménynek. A fejlődésnek csak első stádiu­mán álló Magyarország különben sem sok nagy­szerű vállalatot mutathat még föl, hol annyira koncentrálva volna a magyar erő, mint e vasút­nál, talán egyet sem ; a budai alagút, az átalá­­nos biztosító társulat ehhez képest kisszerűek. És pedig reánk igen sok nagyszerű vállalatok várakoznak. Eddig nálunk a vállalkozási kedv inkább hazafias áldozatkészségből mint specula­tiv szellemből keletkezett. Pedig a haladás terén a speculativ szellemnek gyorsabb hatalom van kezében, a sokfelé széljelvont áldozatkészség életfugékonyságát veszti. E speculativus szellem még csak most kezd nálunk fejleni. Ki számítja ki az erkölcsi hatás horderejét a felébredt szel­lemi erő növelésére, mit az e vasútnáki gyors si­kerből származó önbizodalom támaszthat ? Mindenkor tisztelettel tekintem azon figyel­met , még ha önhaszonkeresésből származik is az, melyet mióta a világ az anyagi kérdéseket egész erővel fölkarolta, a külföld tőkepénzesei országunkra fordítanak, és minden, garas, mely bár ily után hazai kincseink értékesítésére befektetésbe jő, kedves előttem ; s még ez ide­gen tőkéknek idegen kezekbe kifolyó kamatjait sem irigylem; mert tagadhatlanul juttatnak azok maga az ország részére is jelentékeny mennyi­ségű jövedelmet, mely minden esetre nagyobb nyereség,­­ mint ha ama kincsek jövedelem­képtelen állapotukban illetetlenül hevernek. De még sokkal tökéletesebb örömöm, ha a be­fektetés , belkincseink jövedelmező állapotba helyezésének munkája, bármi csekély rész­ben is, min magunktól, e birodalom polgáraitól jó. Még gyermekkoromban épen Debreczenről ta­nultam egy mesét; ez röviden ezt mondja : egy­szer egy debreczeni asszony tehene igen szép tarka borjút ellett, ezt az asszony nagyon szer * tette, s naponként ölébe vette ; — a borjú növe­kedett , de egyik naptól a másikig soha sem nőtt annyit, hogy az asszony a gyakorlat által szin­tén növekedett erejével el ne bírta volna, úgy­hogy utóvégre a tehénné felnőtt állatot is képes volt ölében hordozni. Ennyi a mese veleje. És ebben nincs lehetetlenség. A gyakorlott erő igen sokra, lehetetleneknek látszókra is képes. De kinek a borjút fölemelni bátorsága, önerejéhez bizodalma nincs, az nem fogja a tehenet hordoz­hatni soha; ki pedig már egyszer fölvette a bor­ját, csak annak emelgetésében gyakorolja ma­gát, könnyen fogja bírni a tehenet. Hadd érintsem azért röviden azon tárgyakat, melyek a tiszavidéken legelsőben is még vállal­kozásra várakoznak. A tiszaszabályozás munka alatt van. Ez még óriásabb mű, kivált a szintén már megindult Kö­rös ,Berettyó­,Szamos stb. szabályozásokkal kap­csolatban, mint a tiszavidéken eddigelé tervbe vett minden vasat. Szükség, hogy az ügynek ed­diginél gyorsabb fejlésére az egymás után meg­nyíló vasutak hatástalanok ne maradjanak.­­ Azonban a belső vizek még illetetlenek, és itt az eddig kezdeményezetteknél még óriásibb munka vár. Épen a napokban olvastam, hogy egy valaki a Tiszavidéket a Pó-vidékhez hasonlította. A Pó-vidéken a természet már egészen az emberi hatalom kormánya alatt van, az öntöző, csör­­gető és vízelvezető csatornák hámjával lévén a föld felöltöztetve. Én a Tiszavidéket még a Pó­­vidéknél is nagyszerűbbé fejthetőnek tartom,csak egyszer sikerüljön a természetet itt is az emberi erő kormánya alá vetni, mert a nagyobb kiterje­désen kívül, hatalom alá kerítés után, itt nem fognak az elemek az emberi ügyekezet ellen többé, mint ott, annyira küzdeni. Mindenféle iparvállalat még teljesen hiányzik. Egy pár gőzmalmon kívül az egész Tiszavidéken más iparvállalatot nevezni nem tudok. A földmi­­velés­i állattenyésztés gyarapítása után ezek közül van legelső teendőnk. Lisztmalmok, czu­­korgyárak, különösen olajgyárak mellett, hogy többet ne nevezzek, a gazdasági gépgyárak és bőrgyárak illenek ide igen nagyon. És most mindenféle anyagi kincsforrások mű­velés alá vételében sokkal több szorgalomra és befektetésre van szükség, mint volt valaha, mert csak az anyagi erőalapok felhasználása s iparos elöhaladás által lesz a vasút e vidéknek valódi életütere. Galgóczy Károly, Sopron, nov. 20. Tegnapelőtt, mint Erzsébet napja előestéjén, az itteni német színházban, bőn tisztelt és imá­dott Császárnénk Ő Felsége legmagasabb névünnepe alkalmára díszelőadás volt, a színház fényes kivilágítása mellett, mire számos és vá­logatott úri közönség gyűlt össze, a katonai mint polgári rendből, jelesen az itt székelő cs. k. hely­tart. osztály hivatalnokai, alelnök b. Ambrózy Lajos ur ő maga jelenlétével,nem kevésbbé a cs.k. fő és orsz. törvényszéknek tanácsosai, a pénzügyi s más hatóságok tagjai, a cs. k. katonai tisztikar, valamint a fő­nemesség számos tagjai. Miután a zenekar egy a néphymnus variatióival kedve­sen vegyített nyitányt eljátszott, a függöny föl­­dutatván, egy alakalomszerü és költői kedél­­­­lyel készített „előszót“ vagy inkább ünnepi ver­­ st. N­ovember 22. 1853.

Next