Budapesti Hírlap, 1858. január (1-25. szám)
1858-01-26 / 20. szám
Pest Kedd, Szerkesztői iroda: Egyetem utcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. Január 20.1858 Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLIK NEMHIVATALOS RÉSZ. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben :félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A h irdetéssek ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Pest, január 25. (Politikai napi szemle.) A félelem rendesen nagyító üvegen át látja a veszélyeket, s míg most Párisban a közönség még a legképtelenebb híreknek is föltétlenül hitelt ad , a közeljövő alkalmasint a hírek kilenc- tizedrészét meghazudtolandja. Napóleon császár a merénylet után számtalan jelét vette az átalános ragaszkodásnak s ha ebből még nem következik az, miszerint rendszerével átalánosan meg vannak elégedve, legalább annyi áll, hogy személye iránt tisztelet és elismerés létezik, s hogy legfölebb parányi töredék az, mely e személy eltávolítását Francziaország üdvére tekintve mulhatlanul szükségesnek tartja. Igazságtalanság volna e parányi töredék miatt a nemzet többségét sújtani, annak szellemi életét teljes tespedésnek indítani és az úgysem igen tág korlátokat még szűkebbre szabni. A „Spectateur“ és „Revue de Paris“ betiltása intés akar lenni a lapokra nézve; legyen, de reméljük, hogy aztán e mellett fog maradni a dolog és hogy a még várható repressív rendszabályok a közönség várakozásain alul fognak állani; kár volna az oly fényesen bizonyult rokonszenvet a pillanatnyi fölgerjedésnek föláldozni. A fölgerjedés lecsillapuland, de az eljátszott rokonszenv viszsza nem nyerhető. Hivatalos jegyzék Brüsselbe mindeddig nem ment, az ottani franczia követ Barrot úr azonban bizalmasan a „Drapeau“ czímű (jóformán ismeretlen) hetilapra figyelmezteti a belga kormányt, de ettől csak azon választ nyerte , hogy ebbeli panaszával a törvényszékhez forduljon. Belgiumnak azon készsége, melyet félhivatalos franczia lapok dicsérve emlegetnek, tehát legfölebb abban állhatna, hogy a belga kormány a franczia rendőrség Belgiumbani nyomozásait segíti, s néhány személynek, kik a Párisban készülő perben mint tanuk fölléphetnek,egyéb közt Pierri egyik hajdani szolgálójának Párisba vitetését megengedte. Az idegenek iránti rendőri fölvigyázatra vonatkozó törvényjavaslat, melyről már a minap szóltunk, csak az eddigi határozmányok meghosszabbítását tárgyazza, s eddig elé mit sem hallani arról, hogy a szigor fokozása vagy általában a mostani eljárás módosítása terveztetnék. Az Anglia elleni declarációk is végképen megszűntek, ámbár még angol lapok is azt állítják, hogy a londoni menekülteknek a Párisban készülő merényletről régen tudomásuk volt, hogy még a „sanctissimum“-ba be nem avatottak is napok óta hirdették, miszerint a franczia fővárosban a demokrata ügyre nézve eldöntő csapás készül. A merénylet által háttérbe szorított napi kérdések közöl eddigelé csak a dunahajózási és holsteini bírt ismét fölülkerekedni. Amarra nézve a „Constitutionnel“ terjedelmes czikket hoz, mely úgy látszik „arany hidat“ akar találatni Austria számára, ő nem hiszi, hogy Austria egyenesen ellene akart szegülni Angol, Franczia, Orosz, Poroszország és Szardina világosan kimondott kivonatának és az elhamarkodott ratificációban csak „irodai hibát“ lát, mely mindenesetre nem fog oly makacssággal fönntartatni, hogy innen komoly viszály fejlődhetnék. Amint mondjuk, a „Constitutionnel,“ illetőleg a franczia kormány aranyhidat akar építeni, csak az a kérdés, lesz-e Austriának kedve rá lépni ? ! Törökország ugy látszik e kérdésben még magával sincsen tisztában s azt fogja tenni, a mit nem lehetene nem tennie. Hogy mindenkivel megférjen , a Dunafejedelemségek ügyében Austriát, a Dunahajózásiban az ellenpártot gyámolitandja. Egyébiránt a stambuli ministeriumban változásokat várnak ; mi okból? minő irányban ? senki sem tudja. A suezi ügy lehető legroszabb állapotban van s alkalmasint ad acta fog tétetni. Ali pasa már külügyiminister korában sem pártolta ez ügyet, most pedig egyenesen ellenzi. Austria — Anglia kedvéért — nem igen buzog mellette és Francziaországnak valóban más dolga van, mint ily alárendelt kérdés miatt perpatvart kezdeni. Délkelet felé egyre borul az ég; a portaszláv ajkú tartományaiban folyton foly a forrongás, mely Stambulban oly veszélyesnek tartatik, hogy ott csakugyan hozzá fogtak egy „dunai hadsereg“ alakításához. E szerint a porta a hasonszenvi gyógymódot akarja követni s a nagyrészben a török katonaság zsarolásai miatt nyugtalankodó tartományokat az által megnyugtatni, hogy még több katonasággal árasztja el, majd meglátjuk, fogékonyak-e ama tartományok Hahnemann elveinek a politikábani alkalmazása iránt ?! A dán király trónbeszédje Németországban igen „roszvért“ csinált; ő felsége a német szövetségnek oda vetette a keztyüt s a frankfurti diéta — bár természettel igen szelid testület, — nem tehetend egyebet, mint e keztyűt fölvenni. Az egyes képviselők két hét múlva kimerítő utasítások birtokában leendőnek, hogy a bizottmány jelentésében tett indítványokra nézve szavazhassanak. Kivánatos lenne, hogy ezen indítványok nebulosus határozatlanságukból kivetkőztetvén, határzott idő alatt teljesítendő és szavatosan megállapított követelések alakját nyerjék, mely Dánia részéről minden további búzás-halogatásnak elejét vegye. A közönség már alig győzi türelemmel ! Ha adósom tartozásának lerovását megtagadta, akkor talán éretten megfontolhatom, miután módon kelljen őt fizetésre szorítani; de midőn még csak az egyszerű követelésről, a puszta felszólításról van szó, ez nem oly főben járó dolog, hogy több évi értekezések után se lehetne erélyes határozathoz jutni! Gőzmalmok. Aradról és Nagyváradról Írták a minapában egy nyomon, hogy a gabonának nincsen ára, de a lisztet nagyon keresnék az erdélyiek, hanem a marosi malmok kikötöttek már, a patakmalmoknak nincs vizük, a körösi malmok is szükséget látnak abban, s a vidéken levő néhány nagyobb szerű műmalom a helybeli fogyasztást sem győzi, azért a búza árához aránylag magasra is hágott a liszt ára. Legközelebb Abrudbányáról, az előtt Sárosból, a Sió vidékéről, s így az ország különböző vidékeiről szintén gyakrabban hallottunk panaszt a vizelapadás miatt a malmok vesztegléséről, s a szükségről, mit az őrlés nehézsége előidéz, úgy hogy e miatt a fogyasztó nép sem élvezheti eléggé a gabonafélék áralacsonyságát, sőt az őrlés nehézsége még a gabonaár lenyomására is hat. E panaszok közt többször merült fel azon kifejezés , hogy csak azon vidékeknek van jó dolguk, melyek gőzmalmok közelében esnek , s őrleményekkel azok által láttathatnak el. Ilyen vidék pedig bizony nagyon kevés van az országban, mert az összesen létező gőzmalmok száma harminczon fölül alig megy, s a Budapesti Hírlapból, mely néhány hónap óta egész szorgalmat kezdett a létező gőzmalmok megismertetésére fordítni, név szerint nem igen tuduak többet összeszedni, mint huszonkettőt (Debreczen, Csaba, Szarvas, Eszlár, Ipoly-Ujfalu, Cservenka, Halmi, Szepesmegye 2, Somogy megye 2, Mező-Komárom, Karmad, Velencze,Both puszta, Győr, Buda, Pest,Kisszállás, Gyöngyös, a nagykőrösi nem dolgozván, a mocsainak megindulásáról pedig nem lévén bizonyos tudomásunk. Annálfogva azt hiszem igen alkalmas időben nagyon korszerű dolgot cselekszem, ha,mit már más alkalommal is tettem, a gőzmalmok ügyében szót emelek. Hajtó erőre nézve négyféle malmot ismerünk elterjedve az országban: száraz malmot, hol a járó jószág, igás barom adja a hajtó erőt; szélmalmot , vízimalmot és gőzmalmot. Szóljunk mindenik czélszerűségéről. Duna-tisza közén, a sik alföldön, az ország egyéb vidékein, hol vizi erő bő mértékben nincs, a száraz malmok vannak legnagyobb mértékben elterjedve. Három fő hibájok van e malmoknak, u. m.: nagy munkaerőt kívánnak, — keveset dolgoznak, — s még sem készitnek egyenlő lisztet , sőt azt gyakran elrontják. Igen jó malom már az, mely négy erős igavonó s egy ember segítségével napjában négy köböl gabonát lisztté őröl. Mennyi idő eltelik a malom után járással, surfogással, miután itt minden jószágos gazda maga szokott őrletni, kinek pedig jószága nincs örléskereséssel tölti az időt. Föl lehet tenni, hogy ily száraz malmos helyeken minden külön háztartásnál, hetenként legalább egy fél napszám örleléssel telik el, s az így eltöltött idő az országban összevéve több millió gyalog és igás napszámra telik. E mellett gyakran rész, egyenlő liszt pedig soha sem készül, sőt az őrlemény szaporaságával sem dicsekedhetünk. A szélmalmoknak annyi előnyük van a száraz malmok felett, hogy jószágot nem kínoznak, s nem tölti körülöttük annyi ember és jószág az időt, meg bajé szerkezetűek, jobb és egyenlőbb lisztet is készítenek, mint a szárazmalmok. De a szélmalmoknál is még jobbak s előnyösebbek a vízimalmok, különösen minél nagyobbszerbek azok, (mi egyébiránt a szélmalmokra is tartozik), kiváltképen fontosak pedig a nagyszerű vízimalmok, ha meleg forrású vizerőt lehet nekik adni, mely télen át sem fagyván be, akkor is szolgálatot tesz. Ezek ekkér csak annyiban állnak mögöttük a gőzmalmoknak, tekintet nélkül a helyiségre, mennyiben a szárazság, mint ez idén is sokakkal történt, vízerejöket csökkenti, sőt őket néha egészen is megakasztja. Tehát legtöbb előnyük csakugyan a gőzmalmoknak van. Ezek legegyenlőbb, legjobb lisztet készítnek, legkülönbözőbb helyen felállíthatók, felállítási helyük egy bizonyos meghatározott természeti kellékhez, mint a vízi malmoké, nem lévén kötve, folytonos munkára képesek az év minden szakában, se esős , se száraz idő nem uralkodván rajtuk , pénz által nekik a legnagyobbszerű kiterjedés adható, és minél nagyobbszerűek, annál fontosabbak, egyszersmind annál több munkaerőt kímélnek. Sok ellenségük van mégis nemcsak a gőzmalmoknak, hanem másféle nagyszerű malmoknak is, kik azt mondják, hogy az apró malmok sok embernek, sok molnárnak kenyeret adnak, s azokban az őrlelheti gabonáját a ki akarja,ellenben a nagyszerű malmok elnyomják az aprókat, ezáltal sok embert megfosztanak kenyerétől, s aztán maguk egyedárasságot gyakorolnak, mint erre példa van épen most, midőn csak azon okon, mert egyéb malmok nem igen őrölhetnek, épen nem szállították úgy le a liszt árát, mint ahogy a gabona olcsósága hozná magával és kivánná. Én legalább oly nagyszerűséget kívánnék minden malomnak, legyen az gőz-, vizi, vagy akár szárazmalom, hogy munkássága ne legyen egyedül az egyes ötletek szolgálatára szorítva, hanem folytonosan dolgozván vállalkozója részére, képes legyen egyszersmind lisztámló raktárakat is tartani. És ha az ily malmok úgy elszaporodnának, hogy ne csak a nagyobb városokban, hanem nagyobb falvakban is keletkeznének lisztáruló raktáraik , akkor bizonyosan állana köztük elő oly concurrentia, mely a liszt árát a gabona árával folytonos arányban tartaná, s semminemű egyedárasság nem jöhetne létre; miután a mutatkozó némi egyedárasságot most is egyedül az állítja elő , hogy gőzmalmunk a szükséghez képest nagyon kevés, más malmaink pedig, különösen vízimalmaink azokkal vízhiány miatt egész nyár óta nem versenyezhetnek. Ily képen kifejtve s egymás közt versenyre kelve különösen a gőzmalmok valóban több embernek használnának, mint mennyi jelenleg az apró malmok körül élelmét találja. Névszerint az egyenlő jó liszttel való ellátáson s azon sok munka és költség megkímélésén kívül, melyet az apró malmokbani őrlés fölemészt, jótékony hatást fognának e nagyobbszerű malmok gyakorlani saját vidékeiken a mezőgazdaságra különösen azáltal, hogy a gabona kelendőségét és árát némileg állandósítanák , s megmentenék a mostani gyakori ingatagságtól, mert nekik folytonosan nagy készletre lévén szükségük, bennük a termelő rendesen jó és bizonyos vevőre találna, mint ez tapasztalható az ország azon némely vidékein, hol a már létező néhány nagyobbszerű ■ lisztraktárakat is tartó malom fönnáll. De különösen nagy fontossággal bír a nagyobbszerű s jó malmok szaporodása a kereskedés, kivált pedig a külkereskedés tekintetében. Az apró malmok lisztkereskedésre soha sem fognak alkalmat nyújtani, már csak azért sem, mert őrleményük egyenlőtlen és alább való, még ha helyben állíthatnának is eladást, de a vidékre, különösen külföldre való kereskedés sokkal nagyobb erőt és készletet kívánnak, mint milyet az apró malmok meggyőznének. Jelentékeny lisztkereskedés csupán nagyszerű malmok által lehetséges. Hogy pedig sokkal nyereségesebb valamely vidékre nézve a liszttel, mintsem gabonával való kereskedés, már csak onnan is világos, mert így, ha egyéb nem, az őrlési díj helyben marad, mihez járni az, hogy kész liszttel sokkal könnyebb is megtartani a már egyszer elfoglalt külföldi piaczot, mint szemes gabonával. Azért minden szám oda megy ki: szaporítsuk a gőzmalmokat! GALGÓCZI KÁROLY: Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ február — martius két hónapi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhordással . ..........................2 ft 40 kr Postán naponkinti szétküldéssel .... 3 — 20 — E lap nagy elterjedettségénél, s azon körülménynél fogva, miszerint a hivatalos lapokbani igtatványok különös figyelemmel olvastatnak, s igy azok a beigtatóra nézve igen hasznosak, bátorkodunk azt igtatványokra, minél gyakoribb használatra ajánlani: a beigtatási díj egy petit sortól egyszeri beigtatásnál 6 pkrral, többszöri ismétlésnél pedig csak 4 pkrral számíttatik. A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész: Politikai napi szemle. — Gőzmalmok. Levelezés: Bécs (Az új vasúti sorskölcsön.) — Pest (Úrbéri viszonyokat illető adatok.) Napihirek és események. Austriai birodalom. Külföld. Anglia. (Az egybekelési ünnepélyek kezdete. Havelock fia baronetté neveztetett. A keletindiai társulat rendkívüli gyűlése. A kiutasítandó menekültek.) Francziaország. (A ,,Const.“ czikke a dupahajózási szerződésről. — Vegyesek a merényletet illetőleg. Megszorító rendszabályokat illető hirek.) — Regum (A büntető-törvénykönyv módosításának tervezete.) Németország (A szövetséggyűlési bizottmány jelentése a holsteinlauenburgi ügyben.) Távirati tudósítások. Jelentés Pest meteorologiai s egésségügyi viszonyairól m. é. decemberről. Értesítvény. — Színházi előadások. Börze. Megérkeztek. Dunavizállás. tárcza . (Vasárnapi levelek Bécsből.) HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. é.jan.21-ki legfelsőbb határozata által az austriai nemzeti bank igazgatóit: báró Eskeres Dániel Bernátot, böhmstetteni lovag Papp Zenób Konstantint, Murmann Pétert, báró Python Rudolfot és aichholzi Miller J. M. t. hivatalaikban annak további szabályszerű, tartamára legkegyelmesebben megerősíteni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felséges. é. jan 22-ki legfelsőbb határozata által dr. Jenny Jakab bécsi országos főtörvényszéki tanácsost, udvari tanácsossá a cs. k. legfőbb törvényszéknél kinevezte. A magas cs. k. pénzügyi ministerium által másod osztályú pénzügyőrségi biztosokká kineveztettek, a budai közigazgatási hivatal területén: b. Roszback, a 40 ik cs. k.gyalogezred első osztó alhadnagya, Bostianchich Ágoston, s a pozsonyi közigazgatási hivatal területén , pénzügyőrségi utánnéző Wurmbrand János és pedig az első véglegesen, az utóbbi ideiglenesen; a kassai közigazgatási hivatal területén: az ottani pénzügyőrségi utánnéző Böhmer Kristóf ideiglenesen; a soproni közigazgatási hivatal területén: az államhitel s központi udvari számvevőség járulnoka Wolf Vilmos véglegesen; végre a nagyváradi közigazgatási hivatal területén: a budai közigazgatási hivatal terület pénzügyőrségi utánnézője Oberdorf Péter s a bécsi 1. osztályú pénzügyőrségi utánnéző Stockinger Ede, mindkettő ideiglenes minőségben. A nagyváradi orsz. pénzügyigazgatósági osztály Lyra Rudolf számvevő hivataltisztet a kassai orsz. pénzügyigazgatósági osztály számvivő irodájában n. oszt. aladófelügyelővé végleg kinevezte. 20 sz. Bécs, jan. 24. A A nyugati, keleti, pardabiczi vasutak s a triesti Lloyd javára fölveendő sors-kölcsön azon kétes pont a financzia egén, mely felé a kiváncsiak horoscopja van fordulva. Szerencse csillagaként fog-e föltűnni, vagy termékenyítő eső helyett csak zivatart hozó felhőkintra fölött szétágaznak a vélemények. A kölcsön 40 milliót