Budapesti Hírlap, 1858. február (26-48. szám)
1858-02-25 / 45. szám
Pest Csütörtök, Kiadóhivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPEST HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 krt számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetem utcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. Előfizethetni helyben : a lap kiadó hivatalában. Egyetm-n *a 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalis Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzse mellett a pénzzel együtt bérmentesitve egyenesen a kiadóhivatalhoz utasítandók. b. Richard Miksa alhadnagy a 9. mérnöki zászlóaljban, az altenlimpingi nemes gan-örökség rendjelét. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ egy és négy havi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhordással martins hóra 1 ft 20 kr Postán naponkinti szétküldéssel . . . . 1 — 40 — Pest - Budán naponkinti lázhozhordással martins 10111119 négy hóra ... 5 — 20 — Postán naponkinti szétküldéssel . . . . . . 6 — 40 — A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. —, Adományok az Albert Főherczeg 0 cs. Fensége oltalma alatt álló iparossegély-tőke gyarapítására. — Politikai napiszemle. — Magyarország 1857 ben XI. — Levelezések: Rábaköz (Rábaszabályozás). Napihirek és események. Tárgyalási terem (Vége.) Külföld: Anglia. (Palmerston beszéde az összeesküvési bili tárgyalásakor. A Chronicle és Morn. Post nézete a szavazás eredményéről. Vélemény a ministeri válság eredményét illetőleg. A hyde-parki meeting elmaradása.) Francziaország. (A félhivatalos lapok nézetei az angol ministeri krízisről. Botquet trigyot ««élhüdés érte.) Belgium. (Az újszülött herczegnő előleges megkereszteltetése.) ... Távirati tudósítások. — Gazdasági hírek. — Szinházi előadások.Börze. — Megérkeztek. — Dunavizállás. Tárcza . (Ég és föld között. Elbeszélés folyt.) HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 7-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró Burger Frigyes cs. k. helytartó Lombardiában, a párnai hg Lajos rend nagy keresztjét, nagy-attádi Szindery László udvari tanácsos a pápai szent Gergely rend közép - keresztjét és lovag Sierschl-Minerbi Joachim földbirtokos a szász-ernői hgi házi rend érdemkeresztjét elfogadhassák és viselhessék. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 11-i legfelsőbb határozata által az alábbnevezetteknek legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott, hogy a nekik adott idegen rendjeleket elfogadhassák és viselhessék, és pedig : Steininger Károly lovag altábornagy, a porosz k. vörös sasrend második oszt. csillagos jelét; Schindler Gusztáv ezredes a mérnöki karban, a spanyol k. III. Károly rend commanderi keresztjét; báró Gamerra Gusztáv őrnagy a hadsegédi testületben, a porosz k. sasrend harmadik oszt. jelét; Fergantner Frigyes százados a hadsegédi testületben a porosz k. sasrend négy. oszt. és gr. Deym Izidor százados ugyanott, a badeni nhgi zabringi oroszlánrend kiskeresztjét; báró Coburg Ozwald százados a 2. bz. Lajos bajor király dragonos ezredben, a szászági Ernő házirend érdemkeresztjét; Wolf Hannibál százados a 21-dik sz. b. Reischach gy. ezredben, a pármai Ági Lajos rend másod. oszt. kiskeresztjét; Weltzebach Ferencz százados a 47. sz. gr. Kinsky gy. ezredben a pápai sz. Gergely rend kiskeresztjét; Voegels-Holzhalb Arnold százados a mérnöki karban, Lisztig Károly százados, Hutter Ferencz főhadnagy, továbbá gr. Dubsky Gundo és b. Sztankovics Károly alhadnagyok a 9. mérnöki zászlóaljban, a hesseni nhgi nagylelkű Fülöp rend kiskeresztjét kardokkal, gr. Lazow Károly főhadnagy a 4. sz. toscanai nhg dragonos ezredben, a hesseni nhgi Fülöp rend kiskeresztjét; — végre 45. NEMHIVATALOS RÉSZ. A budai takarékpénztár részéről, járulékul az Albert Főherczeg Főkormányzó Ur , cs. Fensége által a szűkölködő iparosok számára alapított segélyzési pénzalaphoz, háromezer pgc forint fizettetett le a budapesti cs. k. rendőrigazgatóságnál, mely összegből 2000 frt Buda s 1000 frt Pest számára van szánva. Ugyanezen pénzalap javára Wodianer Albert itteni nagykereskedő s jószágbirtokos ezer frtnyi összeget adott át a budapesti cs. kir. rendőrigazgatóságnál , mely összegnek kétharmada Pest- s egyharmada Buda számára van felajánlva. M a ve n x C. J. ur, a hasonnevű kereskedőház főnöke, az Albert Főherczeg Ur ő cs. Fensége által szűkölködő iparosok számára alapított segélyzési pénzalaphoz 500 pántnyi öszszeggel járult. Pest, február 24. (Politikai napi szemle.) A febr. 19—20-i nevezetes parlamentülésről terjedelmes tudósítás fekszik előttünk, mely teljesen igazolja ama fontos szavazatra vonatkozó felfogásunkat; sokan, kik az első felolvasás alkalmával a kormány mellett szavaztak, most Gibson indítványát pártolták s többen ezt még most is azon világos hozzátétellel tették, — hogy a bilit — ha más körülmények közt és a franczia jegyzékre adott erélyes válaszszal együtt előterjesztetik — támogatni fogják. Disraeli szokott éles logikájával megkülönbözteté az első felolvasást a másodiktól; az első felolvasás alkalmával Angolországnak Francziaországgal volt dolga, a második alkalmával pedig az angol parlamentnek az angol kormánynyal; a parlament a jan. 14. merényletet kárhoztatja, s a Francziaországgali jó viszonyt nagyra becsüli, ezt első szavazata által kimondta, de függetlenségét, önállóságát, nemzeti méltóságát még többre becsüli, s ezt minden csonkítás, minden idegen befolyás ellen védelmezni kész, ezt a második szavazat tanúsíta. Az új ministériumnak tehát szabatosan kijelöltetik azon kétet, mely közt választania kell: vagy a bilit egészen abba kell hagynia, vagy annak még egyszeri előterjesztése előtt Francziaország jegyzékére felelni. Derby lordja, ki az új kabinetet alakítandja, hat évvel ezelőtt hasonló feladat bízatott, s akkori programjában a tory-kabinet — a menekültek ügyére vonatkozólag — csak azon kötelességet vállalta magára, hogy a tudomására jutó öszszeesküvéseket a fenyegetett kormányokkal tudatni fogja. Ha most sem akar ennél többet tenni, akkor Francziaországot nem igen fogja kielégíteni. A „Const.“ csak azon egytől fél,hogy Roebuckféle miniszérium juthatna most kormányra, ami szerinte „forradalomnak kezdete“lenne.A távirati hírek ezen aggodalmat teljesen alaptalannak bizonyították s köztünk soha senki sem hitte lehetségesnek, hogy Roebuck úr a kormány élére állhatna, de ha szinte e lehetetlenség megtörtént volna, a „Constitutionnel“nek nincs is igaza, ha ebben egy forradalom kezdetét akarná látni. Angliában csak oly kormány bírja magát fönntartani , mely a nemzet többségének gyámolításában részesül; amit pedig a nemzet többsége akar, az alkotmányos országban törvényszerű, nem pedig forradalmi jellemmel bir. A többi franczia félhivatalos lapok közöl a „Pays“ sajnálja ugyan a parliament határozatát, de nem igen nagy fontosságot tulajdonit neki s főleg azt tudatja, hogy a két nyugati hatalom diplomatiai viszonyaiban változást vonhatna maga után. A „Patrie" komorabb színben látja a dolgot, ámbár ismételve kijelenti, hogy Francziaországnak sehogy sincs szándékában, Anglia önállóságán csorbát ejteni. Leginkább boszankodik Walewski gr., miután hallomás szerint ő volt az, ki az ismeretes katonai adressek közzétételét elejétől fogva ellenezte. — A „Times“ még nem igen mer kilépni ítéletével, a „Morning Post“ azonban, mely Persigny gróf közlönye, határozottan kimondja, hogy a febr. 20-ai volum első következménye Franczia- és Angolország közti meghasonlás leend. Azon hír, hogy Persigny gróf e szavazat után nem térend vissza Londonba, nem valósult; a gróf e hó 22-n visszautazott, hanem azért-e, hogy állomását újra elfoglalja, vagy pedig, hogy visszahivatását jelentse , az még bizonytalan. Arra,hogy most mind Franczia mind Angolország annál buzgóbban keresendi Középeurópa, nevezetesen Austria és Poroszország barátságát, arra, mondjuk, már e napokban utaltunk, hanem azért részünkről mégis nem kissé elhamarkodottnak tartjuk azon közleményt, miszerint máris „osztrák-franczia“ szövetség volna készülőben; az eddigi állás és a formaszerinti szövetség közt oly hézag létezik, melyet néhány nap alatt nem lehet átugrani. Azonkívül ama tudósítás, miszerint Austria épen nem kívánja a legújabb fordulat következtében, Anglia barátságát tüstént feláldozni, Párisban is véget vetett némely csalódásoknak, főleg miután e nézet a frankfurti franczia lapban is nyilvánult, melyről tudjuk, hogy az austriai külügyministériummal némi összeköttetésben áll. Természetes, hogy a franczia publicisták most úgy tüntetik elő a dolgot, mintha Francziaországban ily szorosabb szövetséget soha nem is kívántak volna. Egyelőre egyszerűen tudomásul veszszük az ily s hasonló jelenségeket. Nem létezik ugyan e peretben azon Francziaország elleni szövetség , melyről a „Spectateur“ — kit az Úr Isten nyugtasson — szónoklott, midőn még utóljára az élők nyomorvölgyében zarándokolt , de azért egy szövetségkötéséhez ma is több kívántatik, mint csupán ezt mondani: legyen szövetség és megvan a szövetség ! Magyarország 1857-ben. XI. Az ország éjszaknyugati részén megkezdett körjáratunk, tovább kelet felé haladva a pestbudai közigazgatási területbe visz, melyet a közlekedés főerei, a Duna vízi útja s két vasút sínvonalai vágnak keresztül, s Szolnoknál és a gyorsan felvirágzó tiszai emporium Szegednél az ország második főfolyóját érintvén, kitűnő jelentősségénél fogva figyelmünket már előre is nagyobb mértékben igényli. Kísértsük meg tehát itt is azon nyomokat, melyeket az 1857-ik év annak földjén hátrahagyott, lépésről lépésre követni, hogy elként ezen közigazgatási terület állapotairól, ezek utolsó évbeli kifejlődésében, plastikai képet nyerjünk. Mi legelőbb is a politikai felosztásban történt változtatásokat illeti, cs. k. Apostoli Felsége Magyarországban mulatása alatt Kecskemét mezővárosát szabadváros rangjára emelni méltóztatott, s ennek folytán ott a politikai szolgabirói hivatal feloszlatása elrendeltetett. Fehér megyében Inota község az ahhoz tartozó Réti pusztával (5417 hold 865 lélekkel) a moóri szolgabirói járásból kiválasztatott s a székesfehérvárihoz kapcsoltatott. Szolnok megyében a Kürth puszta kiszakittatott, 8 Jászapáthi községhez a hasonnevű járási kapitányságban csatoltatott; hasonlag Jenő puszta Alsó-Szent-György községhez a jász-apáthii járásban. A népességi mozgalomról a megkezdett új népszámlálás kimerítő adatokat nyújtana. A ki- és bevándorlás által eszközlött változások 1857-ik évben 17 család bevándorlására szorítkoztak, melyek mindössze 23 főből álltak (17 férfi, 2 nő, 4 gyermek), kik közöl egy család a földmíves, 12 az iparos és 3 a kereskedő osztályhoz tartozott, és 6 család kivándorlására (6 férfi, 2 nő, 1 gyermek), melyek közöl egy Amerikába ment, a többi Európában maradt. Vessünk egy általános pillantást a földmivelés, ipar és kereskedelem állapotaira, amint azok ezen évben a közig, területen belül alakultak. Mi az őstermelést illeti, a legközelebb múlt években létezett magas gabnaárak nagy ösztönt adtak oly földdarabok megmunkálására is, melyeket ekkorig gabnatermesztésre nem használtak; tetemes kiterjedésű legelőrészeket fölszántottak, s ekként az eke alá vett terület kiterjedésben tetemesen nyert. A gabnaáraknak 1857-ik évben történt nagy leszállása mindenesetre gyakorolt visszahatást, mely főleg Csongrád megyében volt tapasztalható. A mezei jószágok észszerű művelésében a folytonos haladás a nagy földbirtokosoknál mutatkozik, kik kiterjedt befektetéseket tesznek , új mivelési módokat hoznak be, s tökéletesített földmivelési szerszámokat s gépeket szereznek meg, melyeknek a drága kézimunkát helyettesítő használata mindinkább terjed. A mezőgazdászati üzlet sikeres átalakulására nézve tetemes hatásúaknak fognak bebizonyulni a telekszabályozásnak befejeztetésükhöz mindinkább közeledő munkálatai, s e tekintetben különösen a jászságig kunsági kerületekben kieszközlött eredményeket kell kiemelnünk. Ugyanis a 36 jászkun községnek már kétharmada (24 község) tagosítva van, s az azok határain tagosított földtér nem kevesebb mint 299,598 kat. holdat s 651 □ ölet, tehát szinte 30 négyszög mértföldet tesz. Továbbá 6 községben a földdarabok összetételének munkája folyamatban van, s tagosítás csak a többi 6 községben nincs még megkezdve. A tagosítások alkalmával elegendő földtér kiszakasztása határoztatott el egy mezőgazdászati mintaudvar alapítása végett, s annak egy mindkét kerület által felállítandó földmivelési iskolával összekapcsolása pendíttetett meg. A műipar lendületét, amint ezt az itteni kereskedelmi, s iparkamra sem titkolja el évi jelentésében, egyáltalában nem lehet tetemesnek nevezni. Egy a műiparra nézve fontos tárgy szintén a múlt évben jutott közel elintéztetéséhez. Ugyanis a különlévő iparágak reáltulajdonának elismerése iránti tárgyalások bevégeztettek, s még csak az egyes iparok szabályszerű árának kiszámítása iránti felsőbb utasítás váratik. A mértékhitelesítő hivatalok fölállítása létesült, és a pesti mértékhitelesítő hivatalnál a gabnakereskedés fontossága és jelentőssége tekintetbe vételével a fölesküdt gabna mértkintézménye is be van hozva. Nem hagyhatni említés nélkül, hogy nevezetesen a gyógyszerész-ipar a múlt évben nagyobb terjedelmet nyert. Duna-Pataj, Alsó-Szt-Gy.Srgy, Tápió-Szele és Bicskén új gyógyszertárak fölállítása engedélyeztetett, és azokra nézve a személyi szabadalmak már megadattak. A már fönnálló gyárak közöl nagyszerű és új gépek fölállítása által csak az edelényi czukorgyár, továbbá a gőzmalmok és végre a pázmándi czukorgyár kaptak új lendületet. Több új gyárvállalat részint már életbe is lépett, részint ilyek fölállítására új engedélyek adattak. Ide tartoznak főkép: a pesti légszeszvilágítási vállalat nagyszerű telepével; 3 bőrgyár, (Gilmingé Pesten, Wertheimer s Krause Budán, Sternbergé Ó-Budán) egy gyár vargaárak előállítására (Weber Pesten), egy szőnyeggyár (Schmidt Pesten), egy gazdasági gépgyár (Röck Pesten) , egy czukor-műgyár (Schmidt Pesten) , két gőzmalom (Jordán Szegeden és Baner Szentesen). Az itt elősororolt vállalatok többnyire már előbb is fenálltak, mint nagyobb terjedelmű iparvállalatok, s mint a fennebbiekből látható, az új gyárvállalatok csaknem kizárólag az ország fővárosaira öszpontosulnak. Az iparos élet a megyékben atalán jelentéktelen, mint azt egy földmivelést űző ország népességének jelleme magával hozza. Kivéve a jóformán nagy terjedelmű hajóépítést Szegeden, más iparág alig mutat föl valami kitűnőbb tevékenységet. Új kereskedelmi kebelzetek Váczon, Kecskeméten és Czegléden alakíttattak. Ezenkívül négy könyvárusi szabadalom és Szegeden egy nyomdaszabadalom adatott. Pesten 31 cégbejegyzés engedtetett meg. Pest után Szeged a terület legfontosabb kereskedelmi városa; forgalma csupán műipar-czikkekben 2 millióra rúg, gyarmatárukban 20 millióra, bőrben közel 400,000 pstra-Rábaktíz, febr. 22. (Rába-szabályozás) Már ezelőtt 200 évvel oly fontos tárgynak tekintetett a Rábaszabályozás, hogy azt az országos rendek is figyelmükre méltatván, azt törvénybe iktatták. Azonban egész napjainkig nem történt e fontos ügyben tényleg úgyszólván semmi. Pedig nemcsak a laposan fekvő egész Rábaköznek, hanem Vas és Győrmegyék rábamenti részeinek is rendkívüli szüksége volna e szabályozásra, melyek a zabolátlan viz miatt gyakran szenvednek, s melyeken a különben gazdag termékenységűvé tehető baja földnek kellőleg czélszerű használatát egyedül a víztől mentesítés, annálfogva vizszabályozás állapíthatja meg. Újabban 1828-ban Vasmegye akart e fontos ügyben tényező munkához fogni, a nevezett év august. 11-én Szombathelyen kelt alispáni levél által Beszédes Józsefet, akkoriban a Sár- és Kaposvizek szabályozásával foglalkozó igazgató mérnököt hiván meg és kérvén fel a Rábaszabályozás iránt való tervadásra. Beszédes József a felkérő alispánhoz intézett egy levélbe foglalta röviden tervét, mely levelet, ámbár az ak- Február 25.185.