Budapesti Hírlap, 1858. február (26-48. szám)

1858-02-25 / 45. szám

Pest Csütörtök, Kiadó­hivatal van : Egyetem­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPEST HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 f­rt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 krt szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetem utcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. Előfizethetni h­ely­ben : a l­ap ki­a­d­ó h­i­va­t­a­l­áb­an. Egye­tm-n *a 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalis Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyz­se mellett a pénzzel együtt bér­m­entes­it­ve egyenesen a kiadóhiva­talhoz utasítandók. b. Richard Miksa alhadnagy a 9. mérnöki zászlóaljban, az altenlimpingi nemes gan-örök­­ség rendjelét. Előfizetési felhívás a „BUDAPESTI HÍRLAP“ egy és négy havi folyamára. Pest - Budán naponkinti házhozhor­­dással martins hóra 1 ft 20 kr Postán naponkinti szét­küldéssel . . . . 1 — 40 — Pest - Budán naponkinti lázhozhordással marti­ns­ 10111119 négy hóra ... 5 — 20 — Postán naponkinti szét­küldéssel . . . . . . 6 — 40 — A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. —, Adományok az Al­bert Főherczeg 0 cs. Fensége oltalma alatt álló iparossegély-tőke gyarapítására. — Politikai napiszemle. — Magyarország 1857 ben XI. — Levelezések: Rábaköz (Rábaszabá­­lyozás). Napihirek és események. Tárgya­lási terem (Vége.) Külföld: Anglia. (Palmerston beszéde az összeesküvési bili tárgyalásakor. A Chro­nicle és Morn. Post nézete a szavazás eredményéről. Vélemény a ministeri vál­ság eredményét illetőleg. A hyde-parki meeting elmaradása.) F­r­a­ncziaor­­s­z­á­g. (A félhivatalos lapok nézetei az angol ministeri krízisről. Botquet trigyot ««élhüdés érte.) Belgium. (Az újszü­lött herczegnő előleges megkeresztelte­­tése.) ... Távirati tudósítás­ok. — Gazdasági hírek. — Szinházi előadások.­­­Börze. — Megérkeztek. — Duna­­viz­állás. T­á­r­c­z­a . (Ég és föld között. Elbeszélés folyt.) HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 7-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró Burger Frigyes cs. k. helytartó Lombardiában, a pár­nai hg Lajos rend nagy keresztjét, nagy-attádi S­z­i­n­d­e­r­y László udvari tanácsos a pápai szent Gergely rend közép - keresztjét és lovag Si­erschl-Minerbi Joachim földbirtokos a szász-ernői hgi házi rend érdemkeresztjét elfo­gadhassák és viselhessék. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 11-i legfelsőbb határozata által az alábbnevezettek­­nek legkegyelmesebben engedélyt adni méltóz­tatott, hogy a nekik adott idegen rendjeleket el­fogadhassák és viselhessék, és pedig : Steininger Károly lovag altábornagy, a porosz k. vörös sasrend második oszt. csillagos jelét; Schindler Gusztáv ezredes a mérnöki kar­ban, a spanyol k. III. Károly rend commanderi keresztjét; báró Gamerra Gusztáv őrnagy a hadsegédi testületben, a porosz k. sasrend harmadik oszt. jelét; Fergantner Frigyes százados a hadsegédi testületben a porosz k. sasrend négy. oszt. és gr. D­e­y­m Izidor százados ugyanott, a badeni nhgi zabringi oroszlánrend kiskeresztjét; báró C­o­b­u­r­g Ozwald százados a 2. bz. La­jos bajor király dragonos ezredben, a szász­ági Ernő házirend érdemkeresztjét; Wolf Hannibál százados a 21-dik sz. b. Reischach gy. ezredben, a pármai Ági Lajos rend másod. oszt. kiskeresztjét; Weltzebach Ferencz százados a 47. sz. gr. Kinsky gy. ezredben a pápai sz. Gergely rend kiskeresztjét; Voegels-Holzhalb Arnold százados a mérnöki karban, L­i­s­z­t­i­g Károly százados, Hutter Ferencz főhadnagy, továbbá gr. Dubsky Gundo és b. Sztankovics Károly alhadnagyok a 9. mérnöki zászlóaljban, a hes­­seni nhgi nagylelkű Fü­löp rend kiskeresztjét kardokkal, gr. L­a­­­z­o­w Károly főhadnagy a 4. sz. tos­canai nhg dragonos ezredben, a hesseni nhgi Fü­­löp rend kiskeresztjét; — végre 45. NEMHIVATALOS RÉSZ. A budai takarék­pénztár részéről, járulékul az Albert Főherczeg­ Főkormányzó Ur , cs. Fensége által a szűkölködő iparosok számára alapított segélyzési pénzalaphoz, háromezer pgc forint fizettetett le a budapesti cs. k. rendőrigaz­gatóságnál, mely összegből 2000 frt Buda s 1000 frt Pest számára van szánva. Ugyanezen pénzalap javára W­o­d­i­a­n­e­r Al­bert itteni nagykereskedő s jószágbirtokos ezer frtnyi összeget adott át a budapesti cs. kir. rend­őrigazgatóságnál , mely összegnek kétharmada Pest- s egy­harmada Buda számára van felajánlva. M a­­ v­­­e n x C. J. ur, a hasonnevű kereskedő­­ház főnöke, az Albert Főherczeg Ur ő cs. Fen­sége által szűkölködő iparosok számára alapí­tott segélyzési pénzalaphoz 500 pántnyi ösz­­szeggel járult. Pest, február 24.­ ­ (Politikai napi­ szemle.) A febr. 19—20-i nevezetes parlamentülésről terjedelmes tudósítás fekszik előttünk, mely teljesen igazolja ama fon­tos szavazatra vonatkozó felfogásunkat; sokan, kik az első felolvasás alkalmával a kormány mellett szavaztak, most Gibson indítványát pár­tolták s többen ezt még most is azon világos hoz­zátétellel tették, — hogy a bilit — ha más kö­rülmények közt és a franczia jegyzékre adott erélyes válaszszal együtt előterjesztetik — tá­mogatni fogják. Disraeli szokott éles lo­gikájával megkülönbözteté az első felolvasást a másodiktól; az első felolvasás alkalmával Angolországnak Francziaországgal volt dolga, a második alkalmával pedig az angol parla­mentnek az angol kormánynyal; a parlament a jan. 14. merényletet kárhoztatja, s a Franczia­­országgali jó viszonyt nagyra becsüli, ezt első szavazata által kimondta, de függetlenségét, ön­állóságát, nemzeti méltóságát még többre be­csüli, s ezt minden csonkítás, minden idegen be­folyás ellen védelmezni kész, ezt a második szavazat tanúsíta. Az új ministériumnak tehát szabatosan kijelöltetik azon két­et, mely közt választania kell: vagy a bilit egészen abba kell hagynia, vagy annak még egyszeri előterjesztése elő­tt Francziaország jegyzékére felelni. Derby lordja, ki az új kabinetet alakítandja, hat évvel ezelőtt hasonló feladat bízatott, s akkori pro­gram­jában a tory-kabinet — a menekültek ügyére vonatkozólag — csak azon kötelességet vállalta magára, hogy a tudomására jutó ösz­­szeesküvéseket a fenyegetett kormányokkal tu­­datni fogja. Ha most sem akar ennél többet tenni, akkor Francziaországot nem igen fogja kielégíteni. A „Const.“ csak azon egytől fél,hogy Roebuck­­féle miniszérium juthatna most kormányra, a­mi szerinte „forradalomnak kezdete“lenne.A távirati hírek ezen aggodalmat teljesen alaptalannak bi­zonyították s köztünk soha senki sem hitte le­hetségesnek, hogy Roebuck úr a kormány élére állhatna, de ha szinte e lehetetlenség megtörtént volna, a „Constitutionnel“nek nincs is igaza, ha ebben egy forradalom kezdetét akarná látni. Angliában csak oly kormány bírja magát fönn­tartani , mely a nemzet többségének gyámolí­­tásában részesül; a­mit pedig a nemzet több­sége akar, az alkotmányos országban tör­vényszerű, nem pedig forradalmi jellemmel bir. A többi franczia félhivatalos lapok kö­zöl a „Pays“ sajnálja ugyan a parliament határozatát, de nem igen nagy fontosságot tu­lajdonit neki s főleg azt tudatja, hogy a két nyu­gati hatalom diplomatiai viszonyaiban változást vonhatna maga után. A „Patrie" komorabb szín­ben látja a dolgot, ámbár ismételve kijelenti, hogy Francziaországnak sehogy sincs szándé­­kában, Anglia önállóságán csorbát ejteni. Leg­inkább boszankodik Walewski gr., miután hal­lomás szerint ő volt az, ki az ismeretes katonai adressek közzétételét elejétől fogva ellenezte. — A „Times“ még nem igen mer kilépni ítéletével, a „Morning Post“ azonban, mely Persigny gróf közlönye, határozottan kimondja, hogy a febr. 20-ai volum első következménye Franczia- és Angolország közti meghasonlás leend. Azon hír, hogy Persigny gróf e szavazat után nem térend vissza Londonba, nem valósult; a gróf e hó 22-n visszautazott, hanem azért-e, hogy állomását újra elfoglalja, vagy pedig, hogy visszahivatá­­sát jelentse , az még bizonytalan. Arra,hogy most mind Franczia­ mind Angolor­szág annál buzgóbban keresendi Középeurópa, nevezetesen Austria és Poroszország barátságát, arra, mondjuk, már e napokban utaltunk, hanem azért részünkről mégis nem kissé elhamarkodott­nak tartjuk azon közleményt, miszerint már­is „osztrák-franczia“ szövetség volna készülőben; az eddigi állás és a formaszerinti szövetség közt oly hézag létezik, melyet néhány nap alatt nem lehet átugrani. Azonkívül ama tudósítás, miszerint Au­stria épen nem kívánja a legújabb fordulat kö­vetkeztében, Anglia barátságát tüstént feláldozni, Párisban is véget vetett némely csalódásoknak, főleg miután e nézet a frankfurti franczia lapban is nyilvánult, melyről tudjuk, hogy az austriai külügy­ministériummal némi összeköttetésben áll. Természetes, hogy a franczia publicisták most úgy tüntetik elő a dolgot, mintha Francziaor­­szágban ily szorosabb szövetséget soha nem is kívántak volna. Egyelőre egyszerűen tudomásul veszszük az ily s hasonló jelenségeket. Nem léte­zik ugyan e peretben azon Francziaország elleni szövetség , melyről a „Spectateur“ — kit az Úr Isten nyugtasson — szónoklott, midőn még utól­­jára az élők nyomorvölgyében zarándokolt , de azért egy szövetségkötéséhez ma is több kíván­tatik, mint csupán ezt mondani: legyen szövet­ség és megvan a szövetség ! Magyarország 1857-ben. XI. Az ország éjszaknyugati részén megkezdett körjáratunk, tovább kelet felé haladva a pest­budai közigazgatási területbe visz, melyet a közlekedés főerei, a Duna vízi útja s két vasút sínvonalai vágnak keresztül, s Szol­noknál és a gyorsan felvirágzó tiszai emporium Szegednél az ország második főfolyóját érintvén, kitűnő jelentősségénél fogva figyelmünket már előre is nagyobb mértékben igényli. Kísértsük meg tehát itt is azon nyomokat, me­lyeket az 1857-ik év annak földjén hátrahagyott, lépésről lépésre követni, hogy elként ezen köz­­igazgatási terület állapotairól, ezek utolsó év­beli kifejlődésében, plastikai képet nyerjünk. Mi legelőbb is a politikai felosztás­ban történt változtatásokat illeti,­­ cs. k. Apostoli Felsége Magyarországban mu­­latása alatt Kecskemét mezővárosát szabadvá­ros rangjára emelni méltóztatott, s ennek folytán ott a politikai szolgabirói hivatal feloszlatása el­rendeltetett. Fehér megyében Inota köz­ség az ahhoz tartozó Réti pusztával (5417 hold 865 lélekkel) a moóri szolgabirói járásból kivá­lasztatott s a székesfehérvárihoz kapcsoltatott. Szolnok megyében a K­ü­r­t­h puszta kisza­­kittatott, 8 Jászapáthi községhez a hasonnevű já­rási kapitányságban csatoltatott; hasonlag Jenő puszta Alsó-Szent-György községhez a jász-apá­­thii járásban. A népességi mozgalomról a megkez­dett új népszámlálás kimerítő adatokat nyúj­­tana. A ki- és bevándorlás által eszközlött vál­tozások 1857-ik évben 17 család bevándor­lására szorítkoztak, melyek mindössze 23 főből álltak (17 férfi, 2 nő, 4 gyermek), kik közöl egy család a föld­míves, 12 az iparos és 3 a ke­reskedő osztályhoz tartozott, és 6 család k­i­­vándorlására (6 férfi, 2 nő, 1 gyermek), melyek közöl egy Amerikába ment, a többi Eu­rópában maradt. Vessünk egy általános pillantást a földmive­­lés, ipar és kereskedelem állapotaira, a­mint azok ezen évben a közig, területen belül ala­kultak. Mi az őstermelést illeti, a legközelebb múlt években létezett magas gabnaárak nagy ösztönt adtak oly földdarabok megmunkálására is, melyeket ekkorig gabnatermesztésre nem használtak; tetemes kiterjedésű legelőrészeket fölszántottak, s ekként az eke alá vett terület kiterjedésben tetemesen nyert. A gabnaáraknak 1857-ik évben történt nagy leszállása minden­esetre gyakorolt visszahatást, mely főleg Csong­­rád megyében volt tapasztalható. A mezei jó­szágok észszerű művelésében a folytonos hala­dás a nagy földbirtokosoknál mutatkozik, kik kiterjedt befektetéseket tesznek , új mivelési módokat hoznak be, s tökéletesített föld­­mivelési szerszámokat s gépeket szereznek meg, melyeknek a drága kézimunkát helyet­tesítő használata mindinkább terjed.­­­ A mezőgazdászati üzlet sikeres átalakulására nézve tetemes hatásúaknak fognak bebizonyulni a telekszabályozásnak befejeztetésük­­höz mindinkább közeledő munkálatai, s e tekin­­tetben különösen a jászságig kunsági ke­rületekben kieszközlött eredményeket kell kie­melnünk. Ugyanis a 36 jászkun községnek már kétharmada (24 község) tagosítva van, s az azok határain tagosított földtér nem kevesebb mint 299,598 kat. holdat s 651 □ ölet, tehát szinte 30 négyszög mértföldet tesz. Továbbá 6 község­ben a földdarabok összetételének munkája folya­matban van, s tagosítás csak a többi 6 község­ben nincs még megkezdve. A tagosítások alkal­mával elegendő földtér kiszakasztása határoz­­tatott el egy mezőgazdászati minta­udvar alapí­tása végett, s annak egy mindkét kerület által felállítandó földmivelési­ iskolával­ összekapcso­lása pendíttetett meg. A m­ű­i­p­a­r lendületét, a­mint ezt az itteni kereskedelmi, s iparkamra sem titkolja el évi jelentésében, egyáltalában nem lehet tetemesnek nevezni. Egy a műiparra nézve fontos tárgy szintén a múlt évben jutott közel elintéztetésé­­hez. Ugyanis a különlévő iparágak reáltulaj­­d­o­n­á­n­a­k elismerése iránti tárgyalások bevé­geztettek, s még csak az egyes iparok szabály­szerű árának kiszámítása iránti felsőbb utasítás váratik. A mértékhitelesítő hivatalok föl­állítása létesült, és a pesti mértékhitelesítő hiva­talnál a gabnakereskedés fontossága és jelentős­sége tekintetbe vételével a fölesküdt gab­na m­é­r­t­k­intézménye is be van hozva. Nem hagyhatni említés nélkül, hogy neveze­tesen a gyógyszerész-ipar a múlt évben nagyobb terjedelmet nyert. D­u­n­a-P­a­t­a­j, Al­­só-Szt-Gy.Srgy, Tápió-Szele és Bics­kén új gyógyszertárak fölállítása engedélyezte­tett, és azokra nézve a személyi szabadalmak már megadattak. A már fönnálló gyárak közöl nagyszerű és új gépek fölállítása által csak az edelényi czu­­korgyár, továbbá a gőzmalmok és végre a páz­­mándi czukorgyár kaptak új lendületet. Több új gyárvállalat részint már életbe is lépett, részint ilyek fölállítására új engedélyek adattak. Ide tartoznak főkép: a pesti légszeszvi­­lágítási vállalat nagyszerű telepével; 3 bőrgyár, (Gilmingé Pesten, Wertheimer s Krause Budán, Sternbergé Ó-Budán) egy gyár vargaá­rak előállítására (Weber Pesten), egy szőnyeg­gyár (Schmidt Pesten), egy gazdasági gépgyár (Röck Pesten) , egy czukor-műgyár (Schmidt Pesten) , két gőzmalom (Jordán Szegeden és Baner Szentesen). Az itt elősororolt válla­latok többnyire már előbb is fenálltak, mint nagyobb terjedelmű iparvállalatok, s mint a fen­­nebbiekből látható, az új gyárvállalatok csaknem kizárólag az ország fővárosaira öszpontosulnak. Az iparos élet a megyékben atalán jelentéktelen, mint azt egy földmivelést űző ország népességé­nek jelleme magával hozza. Kivéve a jóformán nagy terjedelmű hajóépítést Szegeden, más iparág alig mutat föl valami kitűnőbb tevékeny­séget. Új kereskedelmi kebelzetek Váczon, Kecskeméten és Czegléden alakíttattak. Ezenkí­vül négy könyvárusi szabadalom és Szegeden egy nyomdaszabadalom adatott. Pesten 31 c­ég­­bejegyzés engedtetett meg. Pest után Szeged a terület legfontosabb keres­­­kedelmi városa; forgalma csupán műipar-czik­­kekben 2 millióra rúg, gyarmatárukban 20 mil­lióra, bőrben közel 400,000 pstra-Rábaktíz, febr. 22. (Rába-szabályoz­ás) Már ezelőtt 200 évvel oly fontos tárgynak tekintetett a Rábasza­­bályozás, hogy azt az országos rendek is figyel­mükre méltatván, azt törvénybe iktatták. Azon­ban egész napjainkig nem történt e fontos ügyben tényleg úgy­szólván semmi. Pedig nemcsak a la­posan fekvő egész Rábaköznek, hanem Vas és Győrmegyék rábamenti részeinek is rendkívüli szüksége volna e szabályozásra, melyek a zabo­látlan viz miatt gyakran szenvednek, s melye­ken a különben gazdag termékenységűvé tehető baja földnek kellőleg czélszerű használatát egye­dül a víztől mentesítés, annálfogva vizszabályo­­zás állapíthatja meg. Újabban 1828-ban Vasmegye akart e fontos ügyben tényező munkához fogni, a nevezett év august. 11-én Szombathelyen kelt alispáni levél által Beszédes Józsefet, akkoriban a Sár- és Ka­­posvizek szabályozásával foglalkozó igazgató mérnököt hiván meg és kérvén fel a Rábaszabá­­lyozás iránt való tervadásra. Beszédes József a felkérő alispánhoz intézett egy levélbe fog­­l­­alta röviden tervét, mely levelet, ámbár az ak- Február 25.185­.

Next