Budapesti Hírlap, 1858. április (74-98. szám)

1858-04-18 / 88. szám

Melléklet a Budapesti H­irlap 88-dik számához. April 18. 1858. Budapesti Hírlap 88. sz. Hirdetmény. (4­6); (3-3) A soproni cs. k. telekkönyvi igazgató­ságtól közhírré tétetik, hogy a rendezett telekkönyvek alapjául szolgálandó helyszí­neidéi munkálatok, a magas igazságügyi ministeriumnak 1858. márt. 25-én 4796 sz. a. kibocsátott rendelete folytán, Vas vármegyében mind a nemes, mind a nem­telen fekvőségekre nézvést folyó 1858. évi apr. hótól fogva foganatba vétetendnek Minélfogva mindazon birtokosok, kik Vas megyében fekvőségekkel bírnak, az 1853. év ápr. 18-án (o. t. lap X db 81. sz.) kelt magas igazságügyi ministeri rendelet nyomán felszólittatnak, miszerint az illető bizottmányok előre bocsátott név szerint, idézésére a helyszinelési tárgyalásoknál vagy maguk személyesen, vagy pedig kü­lön erre vonatkozó meghatalmazással ellá­tott képviselőik megjelenjenek, miután a tárgyalások ellenkező esetben egy a bi­zottmány által a birtokos saját költségére s netalán történhető kárára hivatalosan kinevezett képviselővel fognának elővétetni. Sopron, ápr. 7-én 1858. Cs. k. telekkönyv-igazgatóság. Árlejtések: (396*) (3—3) A magas cs. k. hadi fő­parancsnokság elrendelte, hogy az 1859. évre, a ru­házati bizottmányoknál szü­kséglendő finom gyolcs-tépés, ajánlati alkuvás ut­­án biztosíttassák. Azon megajánlandó gyolcs-tépeinek leg­kevesebbje (minimum) 10 mázsa mennyi­ségben állapittatik meg s határozottan megjegyeztetik, hogy inkább több mint ke­vesebb mennyiség az áruszerzésre indítvá­nyozandó. A szállítandó tépet minősége megkíván­­tatik, hogy az 4—6 hüvelyk hosszú, finom, tiszta, gyönge p­lha s hajlékony fonalból, se csupa uj, se egész oicska vagy elavult, lehetőleg pamut mentes, tisztán mosott, ke­mény­itetlen s finom fehér gyolcsból ké­szítve legyen, és általjában a katona ru­­habizottmányok­nál megtekintetésre s ké­szen­léteiben fekvő próba-példány szerint, melynek minősége láthatandó, szállíttatnék. Az 1855. évben October 23 . kelt leg­­magasb határozat következtében tartozik minden pályázó egy bélyegtelen bizonyít­­ványt az ajánlati levéllel együtt, akár egy kereskedelmi vagy iparüzleti bizottmány­tól, a­hol ez nem létezik, a helység elöl­járóságától, mivel az bizonyíttatik, hogy az ajánlott mennyiséget a kitűzött határ­időre bizonyosan szállíttatni képes, be­nyújtani. Minden oly bizonyítvány nélkül benyúj­tott ajánlati levelek, ha az ajánlati árak az álladalomnak kedvezők lennének is, fi­gyelembe nem vétetnek. Az áruszerzési részesítésre nem csak az ajánlott mennyiség és a kivánt árnak ará­nya az általános pályázati árakhoz mint egyedüli mértet vétetik tekintetbe, hanem a pályázónak teljesítő képessége is, és kü­lönösen megfontoltatik : az eddigi érdemes, netalán a minőségi s pontos áruszerzések jóhitelűsége s biztossága Az ajánlati levélben, mely a hirdetmény­hez csatolt példány szerint felteendő, szük­ségeltetik, hogy abban a katona-ruha-bi­­zottmány, melyhez szállítani kívántatik, továbbá a mennyiség, m­lynek módosítása határozottan fentartatik, nemkülönben az árak nem csak számokkal hanem szóval világosan, valamint a határidő, mely alatt a szállítás történik, egyszersmind világosan kitétessék: a szállítási határidő kitüzetik 1859 évi October utolsó napjára. Íra egy pályázó nem csak egy, hanem több katona-ruha-bizottmányok részére köz­vetlen szállításokat a helyszínére ajánlja, akkor egy elkülönített ajánlati levél által bánatpénzzel (radium) együtt, melyben a katona-ruha-bizottmány megnevezve le­gyen, benyújtandó, de a teljesítő képességi bizonyítvány, mely az általános mennyi­ségi szállításra vonatkozik, csak egy aján­lati levél mellé csatolandó. Minden ajánlati levelet egy lepecsételt borítékban kell az ide csatolt példány­kép szerint beküldeni. Az ajánlati levél teljesítésének biztosí­tására meg kívántatik, hogy a követelt ár és ajánlott képet mennyiségére esendő ér­téknek ötös százaléka mint bánatpénz (ra­dium) letétessék akár a katona­ruha-bizott­­mánynál, akár egy hadi pénztárnál (a bé­csi pénztárt kivéve) vagy készpénzül, vagy státus-kötelezvényekkel tőzsdefolyam sze­rint, vagy­is a csa­k pénzügyi ügyészség által megvizsgált és elfogadhatónak talál­tatott hitelzálogi okiratokban. Azon a letett bánatpénzről kézbesített letéti bizonyítvány szerinte egy külön le­pecsételt borítékban a lepecsételt ajánlati levéllel együtt a végén kijelölgetett pél­dány­kép szerint beküldetendő. Minden zavarodásoknak s nagy tódulás­­nak kikerülése végett világosan megje­gyeztetik, hogy a bánatpénzeknek átvéte­lére illetőleg hatósági ág letételére az ál­talános cs. k. hadi pénztárak (a bécsit ki­véve) s a katona-ruha bizottmányok meg vannak bizva, mely szerint idején a neve­­zett intézeteknél magát egyetértésbe tenni szükségeltetik. Az ajánlati levelek és az elkülönözve oda csatolandó bánatpénzek, ha hamarább nem, de legfe­jebb 1858. évi ápril 30-ik napjáig délelőtti 11 órakor a hadi fő­pa­rancsnoksághoz beadandók 5­8 később be­nyújtott vagy beadott ajánlati levelek te­kintetbe nem vétetnek. A szállítók az aj­á­nlati feltételek pontos betartására eg az 1858 évi május 16. ti­zenhatodik napjáig lekötelezve maradnak, de az álladalomnak meghagyatik, az alatt az idő alatt az ajánlati leveleket egészen, vagy részint vagy­is egye­t sem elfogadni, és azon esetben, ha az egyik vagy másik áruszerző a szállítási engedélyhez magát alkalmazni nem akarná, a bánatpénzét mint az álladalomnak sajátját lefoglalni. (492) so fe 1) A Francziaországba és azon át­menő ajánlott (recommandirt) leveleknek különös bo­rítékba, a Belgiumba menőknek pedig kereszt (hegyes) borítékba zárva és legalább is ;az itt látható ábra szerint) két tartós pecséttel ellátva kell lenniök. A pecsétek a küldő által egy és ugyanazon pecsétnyomóval oly módon helyezendők el, hogy azok a borítéknak mind a négy szárnyát összekapcsolják. A Francziaországba és azon átmenő aján­lott levelek minősége iránti rendszabály felvi­lágosítására szolgálnak az alább látható ábrák, megjegyeztetvén, hogy oly ajánlott levelek, me­lyek nincsenek tökéletesen szabályszerűleg el­készítve, a cs. k. postahivatalok által elküldés végett nem fogadtatnak el. 2) A német postaegyesületi államokba szóló Azoknak az áruszerzőknek bánatpénzei (radium), kiknek a szállítás megengedd­tik, mindaddig teljesítő biztosítékul maradnak, míg a megkötendő szerződésnek eleget nem tettek; azoknak az áruszerzőknek, kiknek ajánlatai el nem fogadtatnak, visz­­szaadatik a letéti bizonyítvány azon érte­sítéssel együtt, hogy a letett bánatpénzt (radium) megint visszavehetik. Tökéletlen, vagy bánatpénzzel nem biz­tosított a járati levelek, melyek az emlí­tett feltételekkel ellátva nincsenek, nem vétetnek figyelembe. A szállítandó finom gyolcs-tépetnek mu­tatványa, valamint az áruszerzési és szer­ződési feltételek is, megnézhetendő a ka­tona­ruha-bizottmányoknál; az ajánlati le­vélben említést tenni kívántatik, hogy ezen mutatványok megtekintettek. Az ajánlatnak foganatosított engedélye után, tartoznak az áruszerzők a szerző­dést megkötni , melynek egy példánya (a szerző saját költségén) a rendszabályozott bélyeggel ellátva lenni, elrendeltetik. HIRDETMÉNY. po«ta»Berx6d.éMels a »»-a-.s. és pénzzel vagy pénzérték­kel terhelt levelek­nek tartós kereszt- (hegyes) borítékba zárva és négy egyenlő pecséttel ellátva kell lenniök. A boríték közepén összefolyó hegyeknek a posta­­hivatali pecsét számára szabadon kell hagyatniok. Pénzdarabokat, melyek levelekben elkül­detnek, papirosba kell takarni s a levél belse­jében úgy megerősíteni, hogy helyük a szállítás alatt változást ne szenvedhessen. Kész­pénzzel terhelt leveleknek nem sza­bad 8 latnál, papiros­ pénzzel terhelteknek pe­dig 16 latnál nehezebbeknek lenniök. Nehezeb pénzküldemények pakétákba, zacs­kókba, ládákba vagy hordókba helyezendők el szorosan. Pest, mártius 26 – 1858. Cs. k. posta-igazgatóság. Ajánlati levél példánya. (15 kv bélyeg.) Ajánlati levél a finom gyolcs-tépet áruszerzés. A cs. k- katona-ruha-bizottmánynak. N. N. En N. N. (város, járás, kerület, vagy megye, ország) lakosa kijelentem, hogy ..........font fin­om gyolcs-tépet, fontját.......... frt.. kr­azaz....................forint.................... krajczár ezüst pénzben 1859. évi October utolsó napjáig szerződés szerint szállítani magamat kötelezem; bizonyítom, hogy mind a mutatványt, mind az áruszerzési és szer­ződési feltételeket megtekintettem, és kö­telezem magamat az említett feltételek tel­jesítésére, biztosítékul kötöm le.........frt . . kr p. p. bánatpénznek. A teljesítő képességi bizonyitvány mellé Csatoltatik. Kelt N. N. 1858. N. N. magam kezem aláírása. Ajánlati levél-boriték példánya: A m. cs. k- hadi fő-parancsnokságnak. N. N. finom gyolcs-tépet áru­szerzési ajánlati levele Bécsben. Bánatpénz (Vadium) boríték pél­dánya : A­­ cs. k. hadi fö­parancsnokságnak N. N. finom gyo­cs-tépet áru­szerzési ajánla­­ levelének .... frt... . pkr bánatpénze. Bécsben. (446*) ‘ (2-3) A budai cs. k. országos pénzügyigazga­­tósági osztálynak 1858. évi ápril hó 10-n 11309/809. szám alatt kelt magas kibocsát­­ványa folytán ezennel közhírré tétetik, hogy folyó évi május 7-n délelőtti 10 óra­kor Budán a várban a cs. k. orsz. pénz­­ügyigazgatósági osztály épületében a cs. k. országos pénzügy­gazdasági hivatal ré­széről a nyomtatványok s egyéb kincstári javaknak az alább következő irányokban leendő szállítása iránt egy évre, vagy­is 1858. évi május 16 tól 1859. évi május 15 ig bezárólag, nyilvános árlejtés fog tar­tatni, és pedig : Pestről Egerbe, Miskolczra, Jászberénybe és Nagyváradra le­ndő szál­lítási irányban. Az árlejtés egyszerre fog megtörténni valamennyi fentebbi szállítási vonalra nézve, vagy pedig csak egyenként minden egyes szállítási vonalra, a vállalkozók tet­szése szerint. Mindazok, kik ezen szállítást elvállalni szándékoznak, az árlejtésre oly figyelmez­tetéssel hivatnak meg, hogy a többi felté­teleket az említett gazdasági hivatalnál a szokott hivatalos órákban mindenkor meg­tekinthetik. Az árlejtés kezdete előtt tartozik mind­egyik vállalkozni akaró 75 pert azaz het­venöt pengő forintnyi bánatpénzt kész­pénzben, vagy állam­papírokban a börzei árfolyam szerint (kivéve mindazonáltal az 1834. és 1839. évi állam-kötelezvénye­ket, melyek csak névszerinti értékükben fogadtathatnak el­ letenni, mely bánatpénz annak, ki nem maradt vállalkozóul, az ár­lejtés végeztével tüstént vis­szaadatik , ho­lott a vállalkozóé a szerződésnek magasb helyen történt jóváhagyásáig a kincstár biztosítása végett visszatartatik, illetőleg a leteendő egy száz­ötven pengő forintnyi biztosítékba beleszámíttatik. A vállalkozni szándékozók írásbeli aján­latokat is, melyeknek 15 kros bélyegivre irva, szabályszerüleg szerkesztve s 75 párt­­nyi bánatpénzzel terhelve, különösen pedig lepecsételve s e felirattal: „Nyomtat­vány­­szállítási ajánlat“ ellátva kell lenniök, nyújthatnak be az árlejtés napjának reg­geli 9 órájáig az említett magas cs. k. or­szágos pénzügyigazgatósági osztály gazda­sági hivatalánál. Az ily ajánlatban szük­séges egyébiránt a szállításért Pestről a fentebb említett irányokban göngysúlyú bécsi mázsánként kívánt árnak kiírva len­nie, továbbá azon határozott nyilatkozat­nak is benn kell foglaltatnia, miszerint ajánló az e vállalkozásra nézve kitűzött feltételeket ismeri s magát azoknak feltét­lenül aláveti. A bevégzett árlejtés után többé se írás­át szóbeli ajánlatok nem fogadtatnak el. Buda, april 13-a 1858. Cs. k. orsz. pénzügyigazg. gazd hiv. Árverések. (1095) (3-3) 7313. A pesti és k. országos tervszék mint csődbíróság részéről közhírré tétetik, miszerint Seregi Józsa ügyvéd urnak mint Severa Károly Lajos csődtömege gondno­kának folyamodására a mai napon 969. sz. a. kelt tervszéki végzéssel, a bukott Se­vera K. L és Blum János és neje szül. Wieser Rozália nevére irt, a Lipót külvá­rosban váczi­ uton 403. szám alatt fekvő 1116'/­ Q ölnyi­t 4466 pártra becsült, és szinte egy másik ugyancsak Severa K. L. és Blum János s Rozália nevére írott, a Lipót külvárosban váczi-uton 403/a sz. a. fekvő 822'/, □ öl és 3890 pártra biróilag becsült telkeknek végrehajtási árverezte­­tése elrendeltetvén, annak megtartására első határidőül f. é. mártius 20-a, második határidőül pedig f. é. ápril 20-a minden­kor d. e. 10 óra e biróság hivatalos laká­ban, megyeház 2-ik emelet 67. teremben azzal tűzetett légyen ki, hogy a kérdéses telkek a második árverésen a becsáron alul is eladatni fognak. Venni szándékozók erről azon hozzáté­tellel értesíttetnek, hogy az árverés alkal­mával mindegyik a becsár 10%-át előpén­­zül letenni, a vevő pedig a vételár­­,-át az árverés jóváhagyása nap ától számí­tandó 3 hó alatt, a második­­­,-át az első fizetéstől számítandó 3 hó, a harmadik ’­,-át pedig, melybe a bánatpénzül letett öszveg is be fog számíttatni, a második fizetéstől számítandó 3 hónap múlva lefi­zetni , illetőleg a bírói utasítás szerint a jelzálogos hitelezők kielégítésére fordítani, köteles leend. Mindennemű az átiratással járó költség, százalék stb. a vevőt terheli egyedül. Egyúttal mindazok, kik jóllehet ezen árverésről különös értesítvényt nem kap­tak, a nyilvános könyvbei bejegyzés által az eladandó telkekhez jelzálogi­­ joggal birni vélnek, felhivatnak, mikep jogaikat a birtok eladásáig ezen cs. k. országos tervszéknél annál bizonyosabban jelent­sék be, különben a vételár felosztása nél­külük történend , s ők abból, ha a vételár kimeríttetnék, kizáratnak. Ezen árverési hirdetmény ujjólag azon megjegyzéssel tétetik közzé, hogy miután az első árverési határidő sikertelenül folyt le, a f. é. ápril 20-ára kitűzött második árverésnél a vagyonságok a becsáron alul is el fognak adatni. Pest, mártius 29-n 1858. Cs. k. orsz. törvényszék. (1082) (3—3) 7848. A pesti cs. k. orsz törvszék részé­ről közhírré tétetik, miszerint Román Ju­lia asszonyság folyamodására Moser Simon hagyatéka ellen a mai napon 7848­. sz. alatt kelt törvényszéki végzéssel, Pesten a teréz-külvárosban 2 sziv­utczában fekvő, Moser­ Simon nevére irt, 4500 pj­ra biróilag becsült háznak nyilvános végrehajtási árve­­reztetése elrendeltetvén , annak megtartá­sára első határidőül f. é márt. 27 ke, második határidőül pedig f. é. apr. 30-a mindenkor d. e. 10 órakor e biróság lakában (megyeház II-ik emelet 67. sz. hivatal­szobába) avval tűzetett légyen ki, hogy a kérdéses ház a második árverésen a becs­áron alul is eladatni fog. Venni szándékozók erről azon hozzáté­tellel értesíttetnek, hogy az árverés alkal­mával mindegyik 100 pengő forintot elő- pénzül letenni, a vevő pedig a betáblázott adósságokat a vételár erejéig bírói utalvá­­zás szerint átvállalni köteles leend. A további árverési feltételek, valamint a becslési jegyzőkönyv is a bíróság irat­tárában megtekinthetők. Felhivatnak mindazok, kik a­nélkül, hogy ezen árvereztetésről különösen értesítet­tek, a kérdéses házra nyilványkönyvekbe történt bejegyzésnél fogva magukat zá­­logjogot nyerteknek vélik , miszerint azt az eladás napjáig e törvényszéknél beje­lenteni annál is inkább el ne mulasszák, minthogy ellenkező esetben a vételár hítük nélküli felosztásából származható káros kö­vetkezményeket önmaguknak kell tulajdo­ní­taniok. Miután a f. é. márt. 2- re kitűzve volt első árverés siker nélkül volt, a folyó hó 30-ra megrendelt második árverés megtar­tatni fog. Miről venni szándékozók azzal a megjegyzéssel értesittetnek, hogy azon napra a fent kijelölt helyen a kitűzött órára jelenjenek meg. Pest, márt. 6-án 1858. Ch. k. orsz. törvényszék. (1018) (3-3) 192- A makói cs.­k szolgabirói hivatal mint bíróság közhírré teszi, miszerint Sza­bó Mátyás és három társai mint felperesek 762 pert 30 ki­váltó tőke­s járulékait tévő követeléseik kielégítetése tekintetéből Szabó Katalin palotai lakos alperes, vagyoni il­letősége terhére, az őtet és férjét egyenlő részekben illető s Palotán tel­ekjegyzőkönyv 440. lapon keblezett, s 300 pftra becsült 279 [~~| öl beltelkes vert falu ház, 500 pftra becsült V4 kültelek és Kenderesen 10 pftra becsült 350 Q öl szöllő f. évi jun. 8 ik napján először, s ennek nem sikerülésével ugyanezen év jul. hó 8-ik napján másod­szor és pedig ez utóbbin a becsáron alul is mindenkor Palotán a község házánál­­ délelőtti 9 órakor nyilvános árverés útján f­eladatik, melyre a venni szándékozók 6% * bánatpénzzel ellátva meghivatnak.­­ Egyszersmind a netalán jelzálogos hitele - s­zők ezennel felhivatnak, hogy igényeiket a I jószág eladásáig annál bizonyosabban be­jelentsék, mert ellenkező esetben maguk­nak tulajdoníthatják, ha a vétel r felosz­tása az ő hitük nélkül történik meg, s ha I e miatt, a mennyiben ez által a vételár ki­meríttetnék, ki fognak záratni. A bíróság helyén kivátt, s attól távol lakó hitelezők jogaiknak a vételár felosz­tása alkalmávali megóvása végett a bíróság helyén meghatalmazottat rendeljenek, és az eladás előtt annak nevét s laká­­­­sát bejelentsék, ellenkező esetben az ő­­ veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni, kihez a további kéz­besítések intézendők lesznek. Az árverési feltételek e bíróságnál Ma­kón, és Kutin Pál felperesi ügyvéd urnál Aradon (főtér Winklerház 3. sz. a.) meg­tekinthetők. A vevő eleve is értesíttetik, hogy a jószágon netalán zálogilag biztosí­tott adósságokat a vételár erejéig a biró utalványozása szerint átvállalni köteles. Makón, mártius 31-n 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. * I (1100) (2—3) 1258. A félegyházi cs. k. járási kapi­tányság mint biróság által, ezennel köz­hírré tétetik, hogy Orbán Ágnes Magyar Istvánná félegyházi lakos részére Gulyás Balázs szinte félegyházi lakostól lefoglalt s 400 pftra becsült, Varga Mátyás szom­szédságában a külső Galambosban levő 5 hold szántóföldnek közárverésen leendő eladatása elrendeltetvén, e végett határ­időül 1858. évi ápr. hó 30-ka, vagy szük­ség esetében másodszor máj. 28-ka mind kétszer d. e. 8 órakor a félegyházi város­házhoz oly kijelentés mellett tűzetik ki , hogy ez utóbbi esetben az árverés a becsár meg nem igérése esetében is eszközlésbe fog véte­ni, s a vevő 11 jószágra jelzálogi­­lag biztosított adósságodat a vételár erejéig bírói utalványozás szerint átvállalni kö­teles. Mindazok, kik magukat az elárverezendő birtokra jelzálogi jogot nyerteknek vé­lik, felhivatnak , hogy igényeiket ,az el­adásig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkez esetben a vételár tudtuk nélkül fog feloszlatni. Félegyháza, márt. 31-én 1858. Cs. k. járási kapitányság. (1083) ] (3-3) 780. A perhetei cs. k. szolgabirói hiva­tal mint biróság közhírré teszi, mikép Ba­­lay Imre nevén a puszta-véki 481. sz. a. telekjegyzőkönyvbe vezetett 277. sz. alatti lakház, mintegy 30 hold összesen 3520 partra becsült szántóföldek és rétekkel egyetemben Behrenbeck Silvester úr tér­tére­l. 1858. évi május 10-n, szükség ese­tében junius 10-n mindenkor d. e. 9 óra­kor Puszta-Véken a végrehajtást szenve­dett lakásánál tartandó nyilvános árveré­sen, e bíróságnál megtekinthető feltételek­hez képest, az utóbbi napon becsáron alul is el fog adatni. Hová az illető venni szándékozók 200 pert bánatpénzzel ellátottan meghivatnak. Egyszersmind mindazok, kik magu­kat a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik , ezennel fel­hivatnak , hogy igé­nyei­ket a jószág eladásáig annál bizo­nyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül törté­nik meg , ha e miatt, a­mennyiben ez ál­tal ,a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni.­­-Gyalla, mártius 2 -a 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. I (1063) (3 -3) 170. A kis jenei cs. k. szolgabirói hiva­tal mint biróság által ezennel közhírré té­tetik , miként Erdőhegy községében el­hunyt Nagy András hagyatékához tartozó többrendett lábas jószágok s ingóságok, úgy nemkülönben az erdőhegyi 332. számú 100 pártra becsült zsellérház, folyó 1858. évi junius 6-a, a a mennyiben most emlí­tett ingatlanéig akkoron becsáron felül el­árusítható nem lenne, úgy az julius 4-n becsáron alul is a helyszínen, és pedig az ingóságok, lábas jószágok azonnali kész­pénz fizetés, az ingatlanság pedig a bíró­ságnál bármikor megtekinthető árverési feltételek és 1gy„­bánompénz letétele mel­lett, az örökösök részéről tett kérelmezé­sek folytán elárvereltetni fogunik. A p. n. k. e. 271. ma értelme szerint megjegyeztetvén, miként az ingatlanságra netán biztosított hitelezők zálogjoga az el­adási árral tekintet nélkül fentartatik. Kis­ Jenő, april 7-a 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal.

Next