Budapesti Hírlap, 1858. április (74-98. szám)

1858-04-18 / 88. szám

Ban megteendi hatását. Gade úr nem igen fényes és méltányos körülmények közt hagyja el Pestet, de­rítsék föl itteni utolsó perczeit azok, kiket ő any­­nyiszor földerített. * Vaspályamunkálatokról következő híreket ol­vasunk : A nagykanizsai pályaudvarra nézve, mely a keleti pálya összefutó pontját képezendi, a megál­lapodás már megtörtént. A budai, soproni és pra­­gerhofi pályák betorkolása szabályozva van, a vo­nalak építése megkezdetett s úgy hiszik, hogy da­czára a szükséges két Dráva-hidnak Kottori­ és Pettaunál, e vonal a déli vaspályához csatlatig Pra­­gerhofban jövő májusra már a forgalomnak át fog adatni. Az „Ar. Ztg“ szerint az arad-szolnoki vas­­útmunkák , melyeket csak a kemény tél akasztott meg egy kissé, Stockers építész vállalkozó vezetése alatt gyorsan haladnak előre; az alapépítés min­­­denü­tt kész, a felsőépítések pedig részint megkezd­­vék, részint pedig szintén be is fejeztettek.­­ Tegnapelőtt lépett föl az itteni német színpa­don Schnaidtinger k.a.kit olvasóink­­. levele­zőnk műértő ítélete után kedvezőleg ismernek. Schnaidtinger k. a. föllépése által ez ítélet igazolva jön. Ernaniban Elvirát énekelvén, már entréeja oly jól sikerült, hogy a közönség háromszor zajosan elő­tapsolta, s a kivívott helyet az egész opera folytában megtartotta. Hangja erős, és különösen ily szerepekre igen alkalmas, föllépésének erélye és elevensége ál­tal pedig feledteti a nézővel, hogy drámai énekszere­pekre alakja egy kissé rövid. Ugyanez est­e a Hor­váth- Guglielmi iskolából még egy baritonistát hal­lottunk , Tanner urat , s ha valakit meg akarnánk róni, az mestere lenne; egy másik ismerős alak a czímszerepet éneklő tenor Berchtold úr volt, ki ha jól emlékezünk, egykor a nemz­ színház énekkarában foglalt helyet, s azt egy „magasabb hang“ miatt hagyta el. Don Sylvát Robicsek énekelte, szintén új tag, különben, hogy ezek lesznek-e a német opera állandó tagjai, az még az idők titka. * A pesti takarékpénztárnál a hivatali személyzet egy írnokkal szaporittatott, és e rendes évdíjjal egy­bekötött állomásra három folyamodó közöl: Z­á­r­y Elek úr választaték meg. * (Bútorok s egyéb házi eszközök tűzkár elleni biztosítása.) A bécsi lapok írják, hogy f. hó 14-én reggeli 6 órakor Bécsben az „alte Fleischmarkton“ levő 706 ik sz. a. 5 emele­tes ház pinczéjében tűz ütvén ki, a rögtön érkezett segély daczára , nem csak maga az épület, de az abban levő bútorok s egyéb ingóságok is tökélete­sen porrá égtek; a lakók pedig alig valának képe­sek , saját s gyermekeik életét megmenteni. — E szerencsétlen esemény intő tanúságul szolgál, hogy a nagyvárosi legszilárdabb építkezésű házak nem nyújtanak teljes biztosságot a tűz pusztító ha­talma ellen, minélfogva tanácsos a bútorokat, fehérne­­műeket, szóval a házieszközöket is tűzkár ellen bizto­­sítni.E részben igen kedvező,mondhatni kényelmes al­kalmat nyújt a fővárosi közönség számára az első magyar általános biztosító társaság igazgatósága, azon valóban ízletesen kiállított biz­tosító-bevallási ívecskék által, melye­ket a főváros lakói között osztogat, s melyek sze­rint a legmagasb biztosítási díj: 100 forintnyi értéktől egy egész évre csupán 12 kr. Ajánljuk a biztosítás ezen nemét a közönség figyel­mébe. A „Braunau“ nevű bajor gőzös első vendégünk a szabad Dunán, közelebb ismét megfordult nálunk. F. hó 16 kán jött, s kukoriczával megrakodva már vissza is indult. Mint értesülünk, „Braunaut“ még három bajor gőzös fogja követni:­ „Inn“, „Concor­dia“ és „Salza“. Egy kereskedő az „Inn“ és „Salza“ hajók neveire, melyek mint tudva van, egyszersmind folyók nevei, azt az elmés meg­jegyzést tette. Még sem oly haszontalan dolog tehát a Dunába vizet hordani! Ez idegen hajók mint lát­szik, rendes járatokat fognak folytatni a Dunán, és segítendőnek könnyíteni rajtunk, hogy „saját zsí­runkban meg ne fájunk.“ Cserébe egy helybeli von­tató hajó is ment már Regensburgig, ez jóval­­ egyéb hazai terményekkel volt megrakodva. * F. hó 15-n halt meg Al-Dabason dabasi H­a­lász Bálint úr végelgyengülésben, életének 83-dik évében, benne egy élő kiterjedt nagy nemzetségnek legöregebbike halálozott el. * Az „Ar. Zig“ írja : Arad Gaja külvárosában a Gizella templom, melyet két év előtt kezdtek építeni, jövő hó első vasárnapján szenteltetik föl fő­tiszt. Csajághy Sándor megyés püspök ur által. * B. Füreden nagy előkészületek történnek a fürdővendégek elfogadására. A hideg fürdők számát megszaporitják s egy uszoda épül hölgyek számára. Az uj sétány rendezésén hg Batthyány főkertésze Glocke ur szorgalmasan dolgozik. Színészet is lesz, s a zenekart Farkas-testvérek győri társasága lá­­tandja el. * A brassói vas, szén- és rézbánya társaság meg­lepő tevékenységet fejt ki, s habár a szigorú tél Fülén és Szentkeresztbányán a munkát kissé mega­kasztotta s önkénytelen szikászelésre kényszerítő, mivel a gőzgépek, melyek hova hamarább megindít­­tatnak, még nem érkeztek meg, a jövedelem mégis megfelel a várakozásnak. * A híres lefékező R­a­r­e­y nem sokára Németor­szágra jő és legközelebb Berlinben adandja bámula­tos mesterségének próbáit. KÜLFÖLD Anglia, London, ápril 13. Az alsóház mai ülésében Crawford kérdésére kinyilatkoztatá Disraelt, mikép a távirdai rendszernek a földközi tengeren Alexandriáig kiterjesztése,vagy az Indiával a távirdai összeköttetésnek helyreál­­lítása végett még semmi szerződés sem köttetett, azonban reméli, hogy az nem sokára létrejövend. W­y­­­d interpellátiójára megjegyzi Disraeli, mikép az austriai kormánynyal alkudozások kez­dettek, de monopóliumról nem volt szó. Bernard Simon, ki ellen f. hó 12-én kezdetett meg az esküdtszéki tárgyalás, alacsony termetű fér­fiú. Hosszú fekete haja hátra van fésülve; fekete öltözete még feltűnőbbé teszi arcza halványságát; az erős bajusz s az élénk fekete szemek arczának nagy határozottság kifejezését kölcsönzik. Megille­­tődve s felingerelve látszék lenni, azonban a hatórai kihallgatás alatt folyvást megtartó nyugalmát s alkalomszerűen jegyzéseket tett. A vád 5 pontot tartalmaz,ezek Balk­e Miklós s még egy más ismeretlen személy meggyilkolására szólnak. Mint már jelentős, vádlott megtagadá a „bűnös vagy nembűnös“ iránti nyilatkozatot s aláveté magát egy egészen angolok­ból alakított esküdtszéknek. Az esküdtek letevén az esküt az államügyész sir Fitzroy K­e 1r­y elmondá a párisi merénylet történetét. Az ismeretes gráná­tokhoz Bernard vásárlá a töltési anyagszert s azo­kat Brüsselbe viteté, továbbá revolvereket vett s ezeket Orsininak adá át. Mielőtt Orsini (nov. 26-án) Angliából elment , az angol banknál aranyért bankjegyeket váltott be. Ezen számaiból kitudatott, hogy ezen jegyek egyikét (20 font) Bernard jan. 2-án egy cityi pénzváltónál, s egy másikat 27-én váltotta be. A harmadikat Pierrinél, a 4-iket Orsini - nál találták. Rudiét Bernard látta el hamis útlevél­lel és ennek nejét pénzzel. Ezután kezdődött a tanú­kihallgatás. Granger franczia rendőrfelügyelő szemtanúja volt a párisi merényletnek s vallomása csak ez eseményre vonatkozik, szintúgy K­­ 11­­­e­r franczia rendőr is csak azt tanúsítja, hogy jan. 14-n az explosio folytán egy Batti nevű párisi testőr mel­lette összerogyott, kit ő a kórházba vitt, de 24 órára reá meghalt. Bruyére ugyanazon kórház növendéke szintén ezen egyén halálának körülmé­nyeiről tesz nyilatkozatot. Thardieu a párisi or­vosi tanoda tanára az összes halottakat és sebesül­teket látta. Az államügyész azon kérdésére, hogy hányan voltak, nem akar válaszolni, mert csak két ember halála és nem a sebesültek száma forog fön. L. Campbell: Előre mondom, hogy az exgkwgb nem vonatik kétségbe, ennélfogva a szakértőknek elő kell a sebesülések nemét adniok, mire Thardieu ál­lítja, hogy ő 511 sebet látott, s kivéve ötöt, mely üvegdaraboktól származott, mind a gránátoktól eredt; továbbá mondja, hogy a merénylet utáni hé­ten 156 sebesültet látogatott meg s leírja a sebesü­lések nemeit. H­e­b­e­r­t franczia rendőrfelügyelő a kézi gránátokból több töredéket mutatott be,különben ő fogta be Pierrit. Keresztkérdésekre válaszolja, hogy ő Rudiétól Bernard ellen semmi nyilatkozatot sem hallott. D­e­v­i­s­m­e puskamivel leírja a gráná­tokat . Taylor birminghami gépész saját gyártmá­nyának ismeri el azokat. Allsop, egy körülbelül 60 éves angol rendelte meg nála, s famintát­ ho­zott hozzá. October 15-kén és 23-dikán látta őt, levelezett is vele, és később a gyutacsokhoz külön mintát kapott tőle, s midőn elkészítő, nov. 13-án, át is szolgáltatá azokat Allsopnak, kit többé nem látott. Morrison jegyző, ki Reigateban lakik, személyesen ismeri Allsopot s az előmutatott leve­lekben — egyet kivéve — az ő írását ismeri föl. Allsopnak egy (bemutatott) bankjegyen lévő aláírását valódinak tartja, de kezeskedni nem merne. Whi­ch­e­r titkos rendőrügynök vallja, hogy ő Allsopot 5 hét óta hasztalan keresi, hogy ez febr. 25-én házát és nejét elhagyta. Rogers rendőr-őrmester mart. 7-n vádlott lakására ment, kikutatni szobáját és a szeny­­nyes papírok közt egy (benyújtott) levelet talált, mint hiszi vádlott kéziratát. Keresztkérdésre mondja, mikép esküt mer reá tenni, hogy a levelet ott a föl­dön találta, ezenfelül fényképezési és vegyészeti ké­szülékeket is. P­o­w­e­­ vádlottat múlt augustus óta ismeri s úgy hiszi, hogy az előterjesztett levélben (Allsophoz) levő emlékirat az ő kézirata. Parker Margit vádlott háziasszonya volt. Egymaga lakott házának egy szobájában, mintegy 3—4 évig; ő je­len volt, midőn a rendőrség szobáját kikutatta, de nem tudja, hol találták a levelet, mert épen háttal volt fordulva; a rendőrhivatalnoktól azt halla, hogy azt egy könyvben találta. Ezen hivatalnokon kívül még egy más ember is jelen volt. Egy pisztolyt is ta­láltak tokban. Vádlott annak majdnem 4 évig volt bir­tokában. Midőn Rogers a levelet megtalálá, azt mon­­dá, hogy Allsopp neve rajta áll. R­o­g­e­r­t másodszor előhívatván kijelenté, hogy akkori kísérője az ő nagy­bátyja volt, ki az omnibusztársulatnál van szolgálat­ban s csupán kíváncsiságból kisérte őt.­­ Ez ülésben egy érdekes jelenet is fordult elő. A védők egyike Ed­win James egyike az ország legnevezetesb ügyvé­deinek, de ő koronaügyész is, s az államügyész azon kérdést téve neki, várjon engedély nélkül átveheti-e Bernard védelmét. James válaszolá: „Kész va­gyok selyemkötésemet azonnal levetni s mint kö­zönséges ügyvéd védeni védenczem ügyét! “ Az ál­lamügyész nem fogadá el az ajánlatot. Francziaország, Pária, apr. 14. Pelis- 8­­­e­r­thgy ma 1 órakor hagyá el Páriát. Két hadsegéde, Appert ezredes és Duval törzskari százados kisérék őt — L. Cowley hétfő óta Londonban van s a Malakoff hg oda érkeztét bevárandja, s még azután is néhány napot ott töltend. Az angol követ ezen útját gyöngéd figyelemnek tekintik. — A kormánykörökben azt állítják, hogy a tory kormánynyal a legjobb viszony létezik. Bizton várják Bernard elitélte­tését, s ha ez meg nem történnék, egy új bilit. — A „Patrie“ legközelebb a bekövetkező választá­sok ügyében egy czikket hozott, melyben azt ki­­váná, mikép az összes pártok ismerjék el a csá­szárságot, hogy ez több szabadságot adhasson. Csupán a „Presse“ felel e czikre, s véleménye szerint a császárságnak kell azzal kezdenie, hogy nagyobb szabadságokat adjon, miszerint a pártoknak okuk legyen a császársághoz ragasz­kodni. Oroszország: Az orosz közoktatásügyi mi­niszer lelépését összeköttetésbe hoz­zák az új sajtótörvénynyel; úgy látszik, hogy a cenzúrának eltörlése van szándékba véve. Távirati tudósítások. London, ápril 16. Malmesbury lord teg­nap a felsőházban kijelenté,hogy Dover, Folkestone, Liverpool, s Southamp­ton­b­a­n útlevélirodák állíttatnak fel. Oly sze­mélyek, kik bírói hivatalnokok, orvosok vagy lelkészek által ajánltatnak, útleveleket kapnak. Pár­is, ápril 15. A hivatalos kimutatások szerint, a közvetett adók jövedelme, az 1858. év első negyedében az előbbi évhez képest 4716 millióval szaporodott. — Ápr. 16. Nápolyból f. hó 12-ről kelt tudósítások szerint egy tábornok Gaetábani felállítása szóba jött. Hirszerint a p­á­r­t­a szigo­rún föllépni szándékozik igon örmények ellen, kik útlevelek alapján oroszokul hazafiasíttatják magukat. — Ma reggel több vasuttársulati igazgatók s más pénzüg­y­érek újólag tanácskozást tartottak a teendő intézkedésekről. Túr­in, apr. 15. A Londonba visszahivatott E­r­s­k­i­n­e lord helyébe de Burgh lord nevez­tetett ki. Hirszerint Hudson legközelebb Lon­donba utazandik. — Az új sajtó­törvény tegnap vétetett tanácskozásba. — Az „Unione“ ügyvezetője, Gr­illo nevű pap meggyalázása miatt 5 napi fogságra, 100 lírányi pénzbírságra s 500 lírányi kártérítésre ítéltetett. Nápoly, ápril 7. Tegnap estre egy nápolyi tengerész tiszt egy francziát meggyilkolt. — A húsvéti ünnep miatt elhalasztott salernói per május közepe előtt aligha fog bevégeztetni. Genua, apr. 12. Itt tegnap délután földren­gés volt. A junius 29-ki merénylet miatt elitélt egyének megsemmisítési folyamodványt nyúj­tottak be. Értesítvény. A nemzeti színházi nyug­díjintézet pénzalapjának nevelésére az 1857. évi ápril 14-i jelentés óta következő kegyes adako­zások folytak be, u. m. készpénzben: Tassi Károly ur 157. sz. gyűjtő iván: Horhi A. 2 ft, Ritter J. 1 ft, Turnner A. 1 ft, Kornis K. 1 ft, Salamon L. 1 ft, Kreskai P. 1 ft, Gróf Jánosné 3 ft, Bodala 1 ft, Per­­czel Győző 1 ft, N. N. 1 ft, Szluha B. 1 ft, Tar J. 1 ft, Szélné 1 ft, Gy. község 2 ft, Forster B. 1 ft, M 2 ft, J. 20 kr, B. 20 kr, Kurcz L. 1 ft, T. 12 kr, Cze­­cze község 1 ft, Fejős J. 2 ft, Balog L. 1 ft, S T. 1 ft, Szegszárd 1 ft. 10 ft, N.­dorogi uradal. 5 ft, Bi­­kács község 1 ft, 8. 12 krt, D. 12 krt, R. 30 krt, Kiss J. 1 ft, Szluha Mik. 10 ft, Horváth 4 ft, Perczel D. 5 ft, Boronkai M. 5 ft, Krukai P. 2 ft, Benkő J. 2 ft, Eötvös 2 ft, Kurcz J. 2 ft, Salamon 2 ft, Am­­­brózi Gy. 3 ft, Vigyázó R. 2 ft, Forster B. 6 ft, De­meter D. 5 ft, Forster J. 2 ft, Kornis J. 1 ft, Zári J. 1 ft, Gerenday 1 ft, Perczel Gy. 2 ft, Orosz L. 1 ft, Herczi 1 ft, M. F. 2 ft, Kornis K. 1 ft, Kun Ferencz 50 ft, S. 20 kr, M. 29 kr, R. 20 kr, Egressi község 1 ft, Novák Sándor 10 frt, Kurcz Fer. 30 ft, B. 14 kr. Összesen 200 frt. (Folytattatik.) Mint legény itt csak azon mesterember dolgo­zik, kinek módja nincs vagy boltot tartani, vagy pedig elég fogyasztóval (Rundschaft) bírni, hogy munkájában másokat foglalkoztasson. A szabó ki­szabja a ruhát, a munkás haza viszi azt, meg­­varrja s visszaviszi. A csizmadia, szttes, asztalos, nyerges sat. hasonlóképen cselekszik. Ha pedig a mesterség nagyobb hozzákészületet kiván, s több és drága szerszámmal jár, mint p.o. kovács­­ság, lakatosság, festék készítés, kolompárosság, eczetfőzés, kenyérsütés stb. akkor már az ily üz­lethez műhely kellvén, a „kézmüzet“ körébe esik, s gyári alakot ölt magára. Ezek aztán nagyszerűségükkel egészen bámulatot gerjeszte­nek. — De a közönségesen kevés szerszámmal dolgozó mester­ember, u. m. a szabó, csizmadia, szűcs, keztyüs, piperész stb. mind otthonn dolgo­zik, s csak a kész munkát viszi a gazdához, ki őket többnyire szombaton fizeti ki. A munkabér természetesen a munka minőségéhez van mérve, s rajta — mint mindenhol, — úgy itt is a mun­kaadó gazda nyer legtöbbet. Innen van, hogy a külföldről ide származott mesteremberek száma régió, — s hogy vannak mesterségek, melyekben a külföldiek a benszü­­lötteknél többre becsültetnek, és hogy a más czímere alatt dolgozó kézműves, ha saját fo­gyasztóinak számát elegendő nagyra bírja isme­retségénél fogva terjeszteni, könnyen fölgyara­­podhatik, mert más szárnyain bir emelkedni, s ha ügyes és józan munkás, munka nélkül ritkán marad, sőt ha előleges segedelemre szorul, ah­hoz is juthat. Leginkább pedig azért kedvelik itt a külföldi mesterembert műhelyekben és gyá­rakban, mert az a mesterségnek minden ágában bír ismerettel és ügyességgel, holott az angol részleteken túl alig halad, a­mit azon körül­mény okoz, hogy a gyár munkáknál a munka felosztás egész a kicsinyességig szigorú lévén, e részlet­esség a kézművesek műhelyeibe is sza­bályul szivárog át. Van p. o. ki mellényt igen jól szab és varr, de kabátot adj kezébe, majdnem ujoncz gyanánt dolgozik. Van p. o. esztergá­lyos, kinél ha valami szokatlan pipaszárat, szo­pókát vagy csavart rendelsz meg, azt válaszol­ván, hogy olyat itt nem szokás csinálni, elutasít. Van asztalos munkás, ki p. o. egy részletben tökéletesen dolgozik, de a mesterség más ágában egészen járatlan. Holott a külföldről ide szárma­zott mesterember a kézmű bármely nemében és részletében is egyenlően hasznavehető. Ama hi­ányt pedig a mi angolnál alig található, hogy t. i. a legcsekélyebb apróságig való pontosság­gal nem igen gondol, csak hamar levetkőzi. A mesterség megtanulása szintén egyszerű. Nem lévén ezek, nincsenek inas­ évek, és nin­csenek előtikkasztó szabályok, melyek legénye­ket és kontárokat a szabad üzletben korlátozni szoktak. A gyermek, ha elemi iskoláit elvégezte, hol írni, olvasni, számolni megtanult, s holmi elemi ismeretekbe is bejutott, beáll valami mes­teremberhez „futkosónak“ (errand boy), s mint ilyen a mesterséggel megbarátkozva egy pár év múlva munkássá lesz. Minthogy pedig az angol mindenkit — kinek hasznát veszi — fizet, a futkosó fiú mindjárt beállása első napjától kezdve heti bért húz , miből aztán, ha apjánál lakik, ezt a lakásért és tartásért keresetéből aránylag fizeti; valamint ha apjánál tanul, viszonylag a tartásért és lakásért az illetményt levonva ez fizeti őt. — E szokás van a gyáraknál is, hol a tanuló fiuk munkájukhoz mért heti bért kapnak. Kereskedéseknél már a tanulás nehezebben megy. Ezeknél a „tanuló“ (Apprentice) csak biz­tos és sokoldalú ajánlás útján juthat be, akkor is legalább esztendeig mint önkéntes tartozik szolgálni, sőt vannak, esetek hol az önkéntesség három évre is kiterjed, így lehetni kalmárrá, könyvkereskedővé, ügynökké stb. így juthatni be bankok és biztosító társaságok szolgálatába. Legnehezebb sors nyomja az úri tanulókat. Az iskolázás itt igen költséges lévén, ezen szo­­kás egyebütt íb zsinórmértékül szolgál. Jöjön p. o. a continensről valami mérnök vagy gépész ide a czélból, hogy valamely nagyszerű vállalat­nál vagy gyárban magát végképen kiképezze, tudok esetet, hogy ily egyéntől ily tanulgatásért egy helyen 300, a másikon 500 font sterlinget követeltek tandíjul; s ha valaki ily tandíj nél­kül juthat be valamely nagyszerű gyárhoz, az valóságos szerencse. Az ily tanulási modor majdnem átalánosnak tekintendő. Hogy gazdag emberek gyermekei folytonos iskolai folyamban neveltetnek, és egye­temi kiképzést nyernek, ezen kívül baccalaureusi vagy tudori tisztelet­czímhez jutnak, minthogy az ily tanulási mód már csak a rendkívül magas tandíjaknál fogva is nagyon költséges,­­ azt­­ csak kivétel gyanánt kell tekinteni. Rendesen a dolog folyama ez . Valami jómódú gyógyszerésznek, kalmárnak, ügynöknek vagy nyugalomra vonult katonatiszt­nek fia orvossá akar lenni. A gymnasiumi vagy kereskedelmi tanfolyamot bevégezte, s már 16 éves. Beáll Dr. N. N.-hez, ki valamely kórház­nál rendes orvos, ettől fizetéskét is húz, azon fö­lül a business-t (mely szó az angolnál a milyen kedves épen oly fontos) is megtanulja. Meg van aztán a vizsgálatmódot állapítva, s a 22—23 éves gyakornok vizsgálat alá veti magát, okle­velet kap, elmegy Indiába annyi vagyonnal, hogy épen a hajóbért kifizetheti, s még marad kiszáll­takor zsebében egy pár font sterling, — s mire 36 éves — mint gazdag ember jő vissza ha­zájába. Más hasonló származású suhancz beáll M. Gin­­genbeer prókátorhoz, — ott gyakornokoskodik, majdnem oly modorban mint hazánkban e szá­zad boldog elején az „amice“ vagy „audiat* vagy mint urasabban nevezteték a patvarista (sic dictus a pati varia); ir, leir, fölir, átír, s e mellett lót, fut, hajhász, ajtót nyitogat, ad­ákat porol, néha ez officio fu­lent, humbugol, feleket ámít , egymásra huszit, szóval gyakornokosko­dik ; mire aztán barkója elegendően megnyúlt, a szokott vizsgálatot kiállja, s leszen ügynök, vagy ha a költséget bírja, prókátor. Szóval minden rendű és rangú mesterséghez a gyakorlat terén juthatni, s minthogy a kereset­­mező minden irányban és mindenki előtt nyitva áll, ahhoz nyúl az ember, miből legtöbb hasznot remél. Hogy már a működés és kereset ime kor­látlanságából a társadalomra nézve hátrányos balságoknak kell fölmerülniük, első tekintetre szembetűnik ; ezeken aztán a törvényhozásnak kell segítnie, s ezt teszi jelenleg az orvosi tör­vényjavaslattal. —a. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK A nemzeti színpadon: „Laminerin­oori Lucia.“ Opera 5 felv. A pesti német szín Oper in 4 Aufzügen.­padon: „Martha." Dunaviaállás: april 17. estve : 9' 6' 6''10 fölött. Bécsi börze. apr. 17. apr. 16. Nemzeti kölcsön . . . 84Via 843'19 Metallique ®/0 . . 817/16 m/s Magyar földteherment. köt. 80Va 80ya Államkötelezvény 5% • -316 „ 1839. . 1303/4 132 » 1854.4% --- -L087g Éjszaki vaspálya . . . 1857» 1856« Államvasutrészv. . . . 1893/s 29104 Tiszai „ ... 100 100 Ferencz­ József keleti . .— 49 Pozson-nagyszombati. . .— 18 „ elsőségi— 28 Bankrészvény . .. . 973 973 Hitelintézeti..................... 2437­ 2437. Dunagőzhajózási . . . .— 540 Pesti lánczhid ....— 59 London ...... 10. 1­8 10. 18 Cs. k. arany . . . . . 77/s 108 Felelős szerkesztő: NÁDASKAY LAJOS.

Next