Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)

1858-05-07 / 104. szám

Budapesti kereskedelmi és iparkamara. (A f. évi ápril 6-i ülés jegyzőkönyvének kivonata.) Az alelnök úr az uj választások által kiegészí­tett kamrát szívélyes beszéddel üdvözlé, melyben a kamra rendeltetését, s tagjainak kötelességeit röviden kifejté s ez utóbbiakat tevékenységre s ezen a kereskedés és ipar előmozdítására szentelt orgánum munkálataibani buzgó közreműködésre szólltá föl. Számosak úgymond amaz atyai gon­doskodás bizonyítványai, melyben legkegyel­mesebb Császárunk és Urunk az ország anyagi jóllétét részelteti, s épen abban áll a kamrának egyik legszebb hivatása, hogy a ma­gas közigazgatási hatóságokat tiszteletteljesen figyelmeztesse oly eseményekre, melyek a népek jólléte ezen két emeltyűjének kifejtése­­s erős­­bítésére lényeges befolyást gyakorolhatnak. Az alelnök úr még meleg hálával említé meg ama különös jóindulatot, melylyel az országfejedelmi biztos, Krémer Gyula helytartósági tanácsos úr, annak tanácskozásai irányában eddig elő viselte­tett, s annak csorbu­lan folytatását kérte az újon megalakított kamra munkálatai számára ; végül néhány szívélyes szavakat intézett a toll­vivő úrhoz, ki a kamra kezdete óta tölti be ezen állomást, s annak határozatait mindig annak a nemzet­gazdászat teréni szabad elveihez híven adá vissza, kinek szorgalma­s buzgalmától jö­vőre is üdvös működést lehet várni. Kern Jakab úr ezen alkalmat arra használta fel, hogy az alelnök úrnak, ki a köztiszteletű el­nök Appiano József úr elhunyta óta, ezen állo­mást határtalan tevékenységgel tölté be, s tapin­tatteljes magatartása által a kamra összes tag­jai, valamint saját polgártársainak osztatlan el­ismerését s legőszintébb becsülését szerzé meg magának, ezen érzelmeket hangosan kifejezte, mire az összes jelenvoltak szívélyes „é­jen“-nel válaszoltak. A cs. k. kereskedelmi ministérium átküldi a kamrának azon sorjegyzéket, mely a kiadott, meghosszabbított, átruházott, s érvénytelenné lett kizáró kiváltságoknak a cs. k. kiváltsági levéltárban 1857. decemberben eszközlött be­jegyzéseire vonatkozik. Ezen küldemény az 1852-ki legfelsőbb kiváltság-törvény 33 ik § a­­ értelmében vezetendő kikeresési sorjegyzék szá­mára felhasználandó. Ugyanaz átszolgáltatja egy példányát a lege­lőkelőbb oláhországi, moldvai s bolgárországi kereskedők s iparosok czimkönyvének, mit a brassói kereskedelmi­­ iparkamra adott ki s terjesztett a ministerium elé. Ezen küldemény a kamrai könyvtárban tartandó meg. Ugyanaz közli a kamrával egy példányát a cs. k. hadseregi főparancsnokságtól beérkezett hir­detménynek, az 1859-ben föltünő finom len­tépet tárgyábani szükséglet biztosítása iránt. Ezen hir­detményre tekintettel kell lenni, a szolgálmány­­képességi bizonyítványok kiadására vonatko­zólag. A magas cs. kir. helytartósági osztály kije­lenti, mikép a magas főkormány a kereskedelmi kamra által felsőbb helyen közvetlenül benyúj­tott azon kérvényt, melyben az a pesti országos vásárok álláshelyének áttételét kéri, azon meg­hagyással adta át, mikép a rendőrigazgatóság s a kérvényző kereskedelmi kamra magáhozvéte­­lével egy bizottmány rendeltessék , mely a kér­vényt tárgyalásba vegye s e mellett különösen szemmel tartsa s megvitassa: a) a sokkal nagyobb tűzveszélyt, a vásárbó­déknak a város élénkebb részein felállítása s az utczáknak épen ez által előidézett elrekesztése által ; b) az itteni részletben árulók viszonyait, kik az idegen eladók csekélyebb vásári kelendősége által csak nyernek ; c) a vásár helyének kényelmességét, az annak közelében levő pályaudvarra valamint mind­azokra nézve, kik a vasúton árukat küldenek vásárra, úgyszintén a különböző váczi vagy szol­noki vonalakon érkező vevőkre nézve; d) hogy sajátkép kinek válnék hasznára a vásárhelynek a városban óhajtott áthelyezése? Ezen bizottmányba, mely f. é. mart. - án dél­előtti 10 órakor a helytartósági épületben fog kezdődni, a kamra részéről Perger Ignácz alelnök s Kern Jakab a kereskedelmi osztály tanácsa, hivattak meg. Ugyanaz a választási bizottmányt arra szólítja fel, hogy tegye meg a szükséges intézkedése­ket,a kamra elnöke, alelnöke megválasztatásának eszközlése végett, s az eredményt jövő hó 15-ig ide terjeszsze fő.­. — A kamra erre jelenté, mi­kép ezen kamra mindkét osztályának utonválasz­­tott tagjai , pótférfiai k­edden, 1858 ápril 6-kán teljes gyűlésbe fognak összehivatni, a mikor az­tán az elnök s alelnök uj választása fog eszközöl­tetni, s ezen választások megerősítés végett fel­sőbb helyre fognak fölterjesztetni.­­ Ugyanez megküldi egy példányát a bécsi cs. k. földtani birodalmi intézet évkönyvének. Köszönettel fo­ugyanaz jelenti, mikép a magas cs. k. keres­kedelmi ministerium, az egyszerű könyvvitel tár­gyábani segédkönyv közhasznúsága tekinteté­ből, a cs. k. helytartósági osztályt felhatalmazá arra, hogy annak szerzője s kiadója Pózner Ká­roly­ Lajosnak, az e tárgybani érdemteljes mű­ködéséről felsőbb helyeni tetszéssel értesülést, s annak dicsérő elismerését nyilvánítsa. A kamra ezennel értesité Pózner Károly Lajos itteni és, kivális, rovatkönyv-gyárnokot, ezen magas kibo­csátványról, s egyszersmind az erre vonatkozó rendeletet neki átszolgáltatá. Ugyanaz átküldi Pest városa tarifáját, a legel­tetést, marha­hajtást s vásári jövedékeket illető­leges véleményzés végett. Ezen tarifa bevezeté­sére s a legeltetésre vonatkozó 1 fő szakaszra vonatkozólag a kamrának semmi észrevétele sincs. A marha hajtásra vonatkozó Il­dik sza­kasznál ezen hajtás időtartama tekintetében a tarifa­tételek s a mellékleti jegyzet közt némi ellenmondás van , ugyanis az előbbiekben a marha­hajtás tartama egy napra van szorítva; ellenben a jegyzetben azon intézkedés van téve, miszerint ha a hajtó­marha egy fél napon túl marad a legelőn, a hajtási illeték mellett a le­geltetési illetéket is le kell fizetni. Ezen ellenmondást az által lehetne elhárítni, hogy a marha hajtást illetőleg az időtartam pon­tosan meghatároztatnék, s a legelőpénzt csak akkor lehetne behajtani, ha ezen időtartamon túlhágtak ; a kamra az iránt egy 24 órányi na­pot bátorkodik indítványba hozni, mi­által aztán ezen hozzátételeket is: „késedelem nélkül“ s „szakadatlanul“, melyek a bérlő számára gy­a­­kori alkalmat adnak önkényes magyarázatokra, el lehetne hagyni. (Vége kör.) Tárgyalási terem. Végtárgyalás a 41 bankjegyhamisító ellen a budai cs. k. országos törvény­szék előtt. IX. Szerdai, máj. 5-ki ülés. A fogságban lévő vádlottak közöl az utolsó, Fr. János, alsó-némedi­­ ökörcsordás elővezettetik. Ő a VI. formájú 10 ftos bankjegy-hamisitásbani részvevői bűntényével vádoltatik, s azt állítja : mi­kép­p 1856. januárban, Alsó-Némediből a cs. kir. pesti szénaraktárba, szénát hozott; annak ottani ki­rakása után, visszautaztában, a soroksári szőlősker­­tek mellett az országúton 8 darab 10 ftos bankje­gyet talált; ezekből később, mivel ily bankjegyek elvesztését nem halla kidoboltatni, 3 darabot sógora Hr. Józsefnek kenyérbevásárlás végett kölcsönzött; 3 darabot pajtása, Molnár Mihály ökörcsordásnak azon nyilatkozat mellett, hogy azokat találta, szin­tén kölcsönül adott át; továbbá 1 darabot a korcs­mában épen most nevezett pajtásának megvendég­­lése alkalmával adott ki; s az utolsó darabot Steiner izraelitának adta ki ruhadarabokért. Annak bizonyítékául, hogy neki ama bankjegyek hamis voltát tudnia, s azokat egy hamisítótól, vagy terjesztőtől kelle kapnia, szemére vettetett, a­­hogy ő ama bankjegyeket, saját vallomása szerint, az állítólagos találás után 14 napon át egé­szen eltitkolta, és senkinek sem mutatta; b) hogy noha ő maga nem dohányos, mégis egy, kr áru pipa megvásárlása alkalmával szintén egy hamis 10 forintos bankjegyet kísérlett meg Steiner Júliánál fölváltani ; c) hogy gazdája, Szlavicsek Jánosnak először azt mondá, mikép­p pénzét testvérétől kapta, később pe­dig ugyanaz előtt azt állitá, hogy pénzét találta ; d) hogy már magában véve is feltűnő, mikép só­gora, Ho. Józsefnek, csupán „kenyér bevásárlás“ vé­gett, mindkettőjökre nézve oly tetemes, 30 pftnyi összeget kölcsönzött; e) hogy pajtása, Molnár Mihálynak azon kérdé­sére, hol kapta a bankjegyeket, ezen gyanús választ adó: „azt nem szokták megmondani.“ A vádlott makacs tagadást helyez ezen bűnjelek ellenében. Most annak szabad lábon hagyatott sógora, Ho. József, sárói földmives, Pest megyében, vezettetett elő, ki a cs­k. államügyészség által, miután a ha­mis 10 frtos bankjegyek kiadása ő általa, a hamisí­tók s részvevőkkeli bebizonyítható egyetértés nélkül eszközöltetett, a büntető­ törv­ény 197, 200, 201 .é­s 202 § sai értelmében csupán csalás bűntényé­vel vádoltatik. Vádlott bevallja, hogy ő 3 darab hamis 10 ftos bankjegyet sógora Fo. Jánostól átvett, miknek ha­mis voltára egy „csipkát“ (csirke-kereskedő) által figyelmessé tétetvén, ezt Or. János mezei gazdával hasonlag közölte, s midőn Or. János tőle a 3 hamis bankjegyet kérte, azon szavakkal adá át neki azo­kat, hogy próbáljon velük szerencsét. Ezen vádlott kihallgatása, ki magának védőül Davidovics Dávid ügyvédet választá, egy meg­­hitett szláv tolmácsnak Peck Ignácz napdíjas sze­mélyében, alkalmazása által lön eszközölve. Az ezután elővezetett, eddig szintén szabad lábon volt vádlott Dr. János, Bársi mezei gazda Pest megyében, ki magának védőül K­o­­­­­s Pál ügyvé­det választá, a cs. k. államügyészség által hasonlag csupán hamis 10 ftos bankjegyek tudva kiadása ál­tali csalási bünténynyel vádoltatott. Vádlott ellen részint magyar nyelven részint mert azon nyelvet tökéletesen nem érte, saját szláv nyel­vén, a fölebbi tolmács segélyével felhozatik , a­­hogy a nála talált 3 darab hamis bankjegy ha­mis voltát már e­rdetileg ismerte, miután ő azokat, a vádlott társ Hor. József kimondása szerint ettől és illetőleg annak sógora Fo. Jánostól világosan csak jó szerencsére vette át; b) hogy Csapó József fazekasnál Szabadszálláson, kinél 1 darab hamis bankjegyet apró pénzre bevál­tott, magát hamisan tatár sz. györgyi lakosnak adta ki, s ekként magát a lehető fölfedeztetéstöl meg­menteni igyekezett; c) hogy Horn Józsefnek a 3 darab hamis bank­jegyért 10 váltó forintot csupán vételárba, és nem mint ő állítja, kamatba ezen kölcsönért adott. Vádlott mindezen bizonyítékok daczára, a nála talált 3 darab hamisítvány hamis volta iránti tudo­mását állhatatosan tagadja. A további végtárgyalás folyamában a vizsgálat alatt elhalt fővádlottak Ko. György molnárle­gény, He. János mészáros, Va. Sándor volt vadkerti mezei őr (kinek burgonya-vermében a bank­jegysajtó és a VI formájú lemez megtaláltatott) és G­. András vadkerti paraszt terjedelmes kihall­gatási jegyzőkönyvei ily sorban felolvastattak, me­lyek a hamisítás történetére a Dunán innen és túl Gyúrón és Vadkerten, valamint a vizsgálat menetére is világos fényt vetnek. K 0 L F 0 I, II Anglia, London, máj. 2. Gladstonenak dunafejedelemségi indítványa, mely a távirat szerint elvettetett, szószerint így hangzott: „Az alsóház határozza el, hogy ő felségének egy tisz­teletteljes fölirat nyujtassék át, ő felségének tu­domására hozván, hogy e ház, szem előtt tartva azon kötelezettségeket, melyek a párisi szer­ződésből a dunafejedelemségekre nézve szár­maznak, megnyugvással fogadta azon nyilat­kozat tartalmát és szellemét, melyet ő felsé­ge első meghatalmazottja az 1856-diki érte­kezleteken ezen területek jövő szervezetét ille­tőleg tett, és továbbá ő felsége előtt tisz­teletteljesen azon reményt fejezvén ki, hogy az ügy további tárgyalásánál azon óhajtások számba fognak vétetni,melyeket Oláh- és Morva­ország népe nem rég a szerződés értelmében vá­lasztott képviselők közlönye által kifejezett.“ Ez volt Gladstonenak legújabb halva született gyer­meke. Francziország, Pári­s máj. 3. Az itteni kül­­ügyministeriumban sokat foglalkoznak az érte­kezletekkel , s nem sokára egy felvilágosító csikknek a „Const.“ben megjelenését várják. Re­­tée most az egyetlen journalista, ki gr. Walews­­kivel személyesen érintkezik. Mi a szőnyegre kerülendő tárgyakat illeti, ekkorig csak annyi kétségtelen, hogy a dunafejedelemségek szerve­zésének kérdése fog tárgyaltatni. A „Patrie“ egy czikkéből továbbá azt lehetne következtetni,hogy a „Cagliari“ ügye is szőnyegre fog kerülni. E lap különben mind Nápolynak mind Piemontnak igazat ad. Az elsőnek joga volt a Cagliarit el­venni, de az utóbbinak meg joga van annak visszaadatását követelni. Az értekezlet egyéb tárgyaira nézve mi bizonyost sem hallani. Gróf Walewski­ állítólag azon véleményben van, hogy 4-5 nap alatt el lehetend az ügyeket intézni , azonban természetesen csak úgy, ha a fönnforgó vitályokat könnyen ki lehetene egyenlíteni. — Az „Independance belge“ igazga­tója Párisba érkezett s audientián volt Fould államministernél; állítólag a belügyminister is elfogadta őt, s ez reméli, hogy a kitiltás vissza fog vétetni. — A bresti hajóhad parancsot ka­pott, hogy a földközi hajórajhoz csatlakozzék a szokásos gyakorlatok megtétele végett. E szerint Cherbourgban a hajóraj öszpontosítás csakugyan nem fog végbemenni. Olaszország. Tori­ni tudósítások szerint a Deforesta törvény fölötti tanácskozás után azon­nal az egyházi pénztár számára kért 751.000 frank kölcsön kerül szőnyegre. Ezen törvényja­vaslat csak annyi ellenzőre talál, mint a sajtó­­törvény. Legtöbb ellene azon véleményben van, hogy a fensőbb clerus, mely valóban roppant kincsek birtokában van, lássa el a szükséges pénzalapokat, melyekből a roszul fizetett vidéki lelkészek jövedelme megjavíttassék, ne pedig az állam. Cavour gr. állítólag azt mondá : Az ál­lam által fizetett c­erus képtelenség és semmire sem alkalmas, s most eljönnek s állampén­­eket kérnek a lelkészek fizetéseinek pótlására. Brof­­ferio egész élettárát kiönté a szerencsétlen cassa ecclesiasticára, ekkorig azonban még semmi ha­tározat sem hozatott. Derby lord fölajánló közbenjárását a Cagliari ügyben; ezen hírrel egyidőben jött azon tudósí­tás, hogy ez ügyben az angol kormány a francziá­­val kezet fogva jár el. Mindamellett sem remélik ez ügynek oly könnyen elintézését, miután gr. Cavour, az ő saját lapjainak nyilatkozata sze­rint nem elégszik meg a Cagliarinak egyszerű vi­sszaadásával és a legénység szabadonbocsáttatá­­sával, hanem a tulajdonos gőzhajótársulat nevé­ben egyszersmind tetemes kárpótlást szándéko­zik követelni, szintúgy a hajó kapitánya és le­génysége számára is, semmivel sem kívánván ro­­szabb bánásmódban részesülni, mint milyet Ang­lia tapasztalt. Oroszország. A már legújabban közlött miniszeri változást valószínűleg nem sokára ismét egy új visszavonulás követendi. Sz.­­Pétervárott legalább már nagyon hire járt, hogy az igazságügy miniszer gr. Panin szintén a magán­életbe húzódik vissza. Oly sok és hangos követeléssel kezdik őt ostromolni , hogy valóban nem csoda, ha a régi rendszer ez emberének a kívánt újítások na­gyon alkalmatlanok. E követelések pedig nem csak a törvényszéki eljá­rs teljes nyilvánossá­gát , hanem az esküdtszékek behozatalát is sürgetik. Annyi bizonyos, hogy az egész igaz­ságügyet illető panaszok oly gyakoriak, oly ősz­­hangzók és sok tekintetben kézzelfoghatólag alaposak, hogy a kormány a reformrendszabá­lyokkal sohá nem késhetik , habár talán az es­­küdszék behozatala még nem fog is időszerűnek találtatni. Ázsia: Marseille­ből máj. 2-ról távírják: Bombay ápr. 9-ki tudósítás szerint Lukue be­vétele épen nem felelt meg a táplált várakozá­soknak. A városban nagy volt a pusztaság; a fölkelők csoportosan Rohilkundba menekültek. Sir Colin Campbell új üldözési tervet készített s e czélból Fyzal­adba vonult. Nena Szahib, Bare- I­ily­khau hadteste által megerősítve, az angolo­kat megtámadni készült Testvére Ealp birtokában van. A fölkelőktől Kotsbrá­ elvett ágyuk száma 50-re megy. Allahabad közelében az angolok vereséget szenvedtek. A mahrati föl­dön még folyvást nyugtalanságok uralkodtak. A fölkelő-főnökök fejeire díjak tűzettek ki. Ingram és Turnbul ezredesek megölettek. A „Times“ tu­dósítása helyreigazítja az utolsó távirati sür­göny egy állítását, mely szerint Milmann ezredes maga csapatosztályával Azimghurnál megsem­misíttetett volna, holott csak bekeríttetett. Távirati tudósítások. London, máj. 5. Az alsóház tegnapi ülé­sében Disraeli jelenté, hogy Bath gróf, mint rendkívüli követ, a portugáli király összekö­tésére Lissabon­ba menend. A kormány kész előterjeszteni a vörös tenger s az indiai távirda­­vonal tárgyában folyt levelezést. — Gr­a­d s 10- n­e-nak a dunai fejedelemségekre vo­natkozó indítványát Deasy, Roebuck , Russell és Cecil lordok támogatták, Fitz­geralds Disraeli pedig ellenzék, mivel az indítvány a végrehajtó hatalom körébe vágna,­­ a hétfőn megkezdendő értekezleteknél az egy­mással tökéletesen egyetértő nyugati hatal­masságok számára zavarokat készítne. — Pal­merston lord szintén ellenzi az indít­ványt , mivel a fejedelemségeknek egy feje­delem alatti egyesítése azokat Oroszország befolyásának még inkább ki fogná tenni, míg az értekezletek azok számára elfogadható intézményeket nyújtanak. Az indítvány 222 sza­vazattal 178 ellen elvettetett. — King­­lake indítványa elhalasztatott. Fitz­gerald nyilvánítá, mikép Cavour grófnak egy délután érkezett sürgönye jelenti, miszerint Piemont Malmesbury lord javaslatait elfo­gadja, s hogy ennélfogva a Nápolyigali ügy kie­gyenlítése iránt nem lehet kétség. A New­ Yorkból tegnap Londonba érke­zett gőzös ápril 22-ig terjedő tudósításokat ho­zott. A külügyi bizottmány a Clayton-Bul­­w­e­r szerződés eltörlését ajánló. Santa-Anna Spanyolországhoz fordult segélyért, azonban si­­keretlenül. Az ércz-készlet szaporodott. Pár is, május 5. Hübner bárót, elutazása előtt a császár elfogadta. Bourqueney báró tegnap volt búcsú audientián. T n r i n. máj. 4. A követkamrában 78 szava­zattal 20 ellen elfogadtatott azon törvényjavas­lat, melynélfogva a kormány felhatalmazta­ arra, hogy az egyházi pénztár számára 675,000 lírányi kölcsönt adhasson. — A „Ragione“ teg­napi száma lefoglaltatott. — A genuai fölebb­­viteli törvényszék a rapallói lelkészt föl­menté az „Oremus“ tárgyábani vád alól. — Teg­napelőtt mutatá be a turini polgármester az itteni nemzetőrségnek, annak új főparancsnokát Vi­s­c­o­n­t­i bárót. Azon hit, mintha Cavoni gróf a párisi értekezletekre elmenne, alaptalan­nak nyilvánittatik. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemzeti színpadon: „Targu­nok és Brutusok“ Eredeti szomorujáték 4 szakaszban. A pesti német színpadon: „Dastaglihe Brot.“Charaktergemälde in 5 Aufz. Igazítás. Lapunk tegnapi számában a napihí­­rek rovatában a Sz. Nagy Károly templomi és halotti karénekes könyvéről tett jelentésben a 21-ik sorban hibásan áll: 66 d­orál „166“helyett. Bécsi börze. uláj. 6. máj. 5. Nemzeti kölcsön % • • 843 ia «8 GO Metallique % • 1­82 V. 82%. Magyar földteherment. köt. 80%. 81 Államkötelezvény 5% . .— 314 „ 1839. . 130% 129'/, „ 1854.4% 109%# 109% Éjszaki vaspálya . . . 181 Va 181% Államvasutrészv. . . . 285% 284% Tiszai „ ...— 100 Ferencz­ József keleti . .— 49 Pozson-nagyszombati. . .— 18 B­elsőségi— 28 Bankrészvény .... 974 974 Hitelintézeti....................... 213% 242% Dunagőzhajózási . . . . 539 539 Pesti lánczhíd . . . .— 58 Augsburg.............................106 106 Hamburg............................. 77% 7­7 Va London ............................. 10.18 10 18% Cs. k. arany . . . . . 7% 107% Meteorológiai észleletek Budán. Május 3. Dunavizállás: máj. 6. estve : 8' 0" 6'''0 fölött. Felelős szerkesztő : NÁ3A8K4Y LAJOS. —^ I ©acq ► SO *« to . gs| •Cl H ►4 1 _13 © [iá a ► 2 5 l­* cu ■ PL, *2 *_I aOc © •a?<8 A Mh © >'Oö <vs© ja*3 a? a60"3*5 ® S to »-3 GO *© ®! to ■o a a su U) « . o. > *00 ,* ° S3 C C-c :o OS M to -® *® T3 1-1 6 ó.r.,328.90 2ó.d. 328.19 lOó.e. 327.46 Köz. |328.52 12.0 20.6 18.8 169 13.53.63] 4.43 42 4.58 48 4.18,51 D, DYy. DK- DNy. D,D A lég­ozon tartalma 0—10. reg. 6 ó. 5. est. 10 ó. 7.

Next