Budapesti Hírlap, 1858. július (147-173. szám)
1858-07-28 / 170. szám
Pest, Szerda 170 sz. Megjelenik e lep, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: * frt. Helyben: félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Sirkesti Al iroda : Egyetemutcza l-se az. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Július 28,1858. Kiadó hivatal van: Egyetem-utóidban, 2-ik szám alatt, földszinti említi. A hir azonban még növeli e látogatás jelentősségét, hozzátevén, hogy a gróf a franczia udvarnál igen szívesen látott vendég volt; hogy a császár őt két értekezlet szerencséjében részeite azon egy nap alatt, melyet a császári nyaralón töltött; s hogy a második értekezlet igen hoszszan éjfél utáni egy óráig tartott. Lesznek bizonyára, kik ez és homályának titkait kutatgatni fogják, s bizonyosan egész özönével kapjuk majd a gyanitgatásokat, melyeket úgy is föl kellene jegyeznünk, azért valóban kár volna e látogatás fontosságát előre latolgatnunk. E várt gyanitgatások a turini lapokban pedig bizonyosan majd határozott állítások alakjában lépendnek föl. Az „Espero“ már is megkezdte ezek sorát, s ez nem kevesebb, mint egy új congressus, melyre gr. Walewski az utolsó keleti események s az előrelátható esetlegek tekintetéből a hatalmakat már most előkészitné. Várjon e hírt talán szintén ama plombiéresi és rejtelmes homálya mögöl vette-e az Espero? nem tudjuk, azonban annyi bizonyos,hogy a franczia kormány ily kívonata nem fog a hatalmaknál tetszésre találni. Szardinia természetesen kész lenne egész nagyhatalmi kezekkel belenyitni a keleti kérdés kellő közepébe, hisz hajóhadát, melynek Cherbourgba kellett volna mennie, mint értesülünk, e helyett máris Candiába küldötte, hogy ott a keresztények jóléte fölött őrködjék! A szárd kormány bizonyosan tetszik magának , midőn ekként nagyot játszhatik , de a valódi nagyhatalmak majdcsak komolyan megfontolandják, váljon időszerű-e a keletnek bonyodalmas ügyeit épen most a megoldás felé erőszakolni? Hogy e kérdés mennyire fontos, erre nézve érdekesnek tartjuk az „Oestr. Ztg.“ legutóbbi konstantinápolyi levelezését idéznünk. „A mahomedán elemet már kihaltnak lárták , úgymond ez, s ime oly hatalmasan fenyegetve emeli az föl fejét, hogy aggódva tekintenek reá. Azon tűz , mely, a Dawalaghiri lábánál lobbant föl, egész Ázsiában szétszórta Uszkeit. A dzseddahi mészárlás és Aden zárlata voltak ennek következményei. Beszélnek arról Egyiptomban úgy mint Kis-Ázsiában és Boszniában. Hírlapok helyett dervishek és regélők viszik szét annak hirét, s beszélnek a nagy Nena-Szahibról s hitsorsosainak nagy tetteiről, s ellentétben ezzel a szultánt, dzsaurnak nevezik el, ki az idegenek szolgája, kiknek utasítása szerint kormányoznak az ő miniaterei. S ha a nagyhatalmak tovább is úgy folytatják mint kezdték, egy szép reggel csak azt láthatják, hogy a szultán trónja porba dőlt , az ozmán birodalom összerogyott, és pedig nem a győzelmes kereszt, hanem az izlamiták felzúdult fanatismusa elöl. S ekkor borzasztó kiterjedésben egy fél világ területén ismétlődhetnek a káupúri véresemények , melyeknek megbaszulása végett aztán ha egész Európa kivonul is, a legyilkolt keresztényeket bizony többé föl nem támaszthatják.“ így ire levelező, s az általa festett sötét állapot bizony nagy kételyt ébreszthet mindenkiben az iránt, vájjon czélszerű lenne e a még most lappangó parázst vészes lángra szitni? Egyelőre tehát azt hiszszük, hogy az említett olasz lap épen nem találta el a franczia kormány célzatait, annál kevesebbé, mert hisz a Bt. etiennei legújabb befogatások bizonyítják, hogy Francziaország belnyugalma sem áll még minden kérdésen fölül, s hogy az még folyvást a titkos társulatok állhatatos működésének színhelye. Nem ismerjük ugyan még az etiennei fölfedezés egész horderejét, de általában azt hiszik, hogy az itteni compromittáltak, kiknek számát 30 ra teszik, összeköttetésben álltak azon olaszokkal, kiket nem rég Parisban befogtak. Ezen fölfedezés különben sem igen kedvező előleges illustratio a közeli ünnepélyekhez, melyeket az angol királynő csak úgy elhaladtában hajója fedezetéről fog-e szemlélni, vagy pedig kiszálland-e ezen megerősített franczia partokra? ez még ma sincs eldöntve. Párisban jártak ugyan hírek, hogy egy egész napot, sőt az „Ind.beige“ hallomása szerint három napot is fog Cherbourgban tölteni, de más levelezők még most is aug. 5-re teszik a fejedelmi találkozást, mely után a királynő azonnal elhagyná Cherbourgot, mi Párisban nem kis kedvetlenséget idézett elő. Ily bizonytalanság közepett a párisi hivatalos körökben azon benyomással biztatják magukat, melyet a császár tartandó beszéde teend. Ez ismét egyike lenne azon nyilatkozványoknak, melyekkel III. Napóleon Európát időnként meg szokta lepni. Európa azonban mint tudjuk nyugalmat kíván és nem meglepetést! A „Times" is meglepetéstől tartott, midőn a királynő meghivatására vonatkozó czikkét irá és az új kikötőnek Angliára nézve fenyegető voltára figyelmeztetett. A „Moniteur de la Flotte“ azzal akará a City-lap aggodalmát elütni, hogy hisz Angliának két hadi kikötője van, a portsmouthi és plymonthi, melyek Francziaország felé vannak fordítva. A „Times“ azonban visszautasítja ezen összehasonlítást, és pedig a két ország hadi rendszerének lényeges különbségénél fogva. Angolország hadi rendszere a védelemre van számítva, úgymond, míg ellenben Francziaország százezernyi sereget vethetne az angol partokra,anélkül hogy védelmi erejéből valamit vesztene. Aztán kiemeli, mikép Francziaországban minden egy embertől, szive jóságától, ítélete helyességétől és elméje higgadtságától függ; pedig sokan állítják, hogy I. Napóleon szellemi elhomályosodása is,melyet rajta Sz. Ilonán barátjai is észrevették, nem ott, hanem már korábban kezdődött s az orosz hadjáratra utalnak. A múltnak ily fáklyájával világit a „Times“ a jövőbe , mely azon egy ember akaratától függ, kinek azonban gyöngédsége Anglia iránt e pillanatban még minden alkalommal nyilatkozik. Ennek újabb jelét adá most is, midőn I. Napoleon Cherbourgban fölállított szobrának, mely ujjával II. Britanniára mint a hódítás czéljára mutatott, más állást adatai parancsolt. Székes-Fehérvár, jul. 56. Említve volt minap e lapokban azon üdvös határozat, melyet városunk tanácsa a koldulás megszüntetését illetőleg kimonda. Jóllehet nincs ez még életbe léptetve s hamarjában meg sem fog történni , mindazáltal érzik talán üzletük bukását azon lelkikép is nyomorultak, kik a felebaráti szeretetet uton-útfélen tulságig veszik igénybe, szabatosan kiszámított pontokon elállva sétahelyeinket. — Nem hiszem, hogy ezek örömest veendik szerveztetésüket. Szegényeink kényes igényeit bajos lesz kielégíteni. Nem rég történt városunkban : két koldus találkozott; az egyik az ebédről jött, a másik ugyanoda igyekezett; de meghallván, hogy koldustársa múlt napi ételmaradékot kapott, azonnal másfelé irányozó útját, mondván : „Azért bizony nem érdemes oda fáradni.“ Egy másik igy számitá el reggelijét: „Egy szeze forralt bor tojással s két zsemlye.“ Hány munkás és becsületes mesterember virrad ily reggelire? — A koldulást sok tekintetben élv és szenvedélynek lehet tartani, minő p. o. a vadászat vagy kártyajáték. A személyek sokfélesége, kikkel a koldus találkozik, a különféle találkozás és alamizsna, az üzlet kényelmessége, a képzelet foglalkozása a már kapott s még nyerendő zsákmányokkal, s több efféle a koldulást oly bájossá teheti azoknak, akik már belé vannak avatva, hogy bizonyos átlagos összeget, mely megüti naponkint nyereményüket, el nem fogadnának helyette, ha általadatnék nekik egyszerre azon kikötéssel, hogy többé ne kolduljanak. Latra vetették ezt szegényeink, s hallván üzletük nem sokára a bukását, mint a kialvó mécs lángja, bennük a koldulás-szenvedély tüze teljes erővel lobog jelenleg. S vajba kiveszne belőlük a határozat életbeléptekor; mihez azonban nekem, egyéb városokban szerzett ilyetén tapasztalásaim után, kevés a reményem. Fölötte nagy őrködés mellett is különféle ürügy alatt szetik a koldulás mindenütt. Nálunk is így lesz majd ; ha csak, mint e lapokban volt említve, bizonyos házban szigorú fölügyelet alatt erejükhöz mért dologra nem szoríttatnak. A vallás és rend ezen lelkikép is többnyire Lázárokat vallásos, erkölcsös, rendes és hasznos polgárokká képezhetné ; a kik nem akarnának annak szárnyai alá vonulni, a koldulás tilalmaztatván, munkásságra fanyalodnának. Különben kétszeres terhünkre lesznek szegényeink, mert kikapják majd a segítséget s az őrök hiúz szemeit kerülve tartanak vadászatot az alamizsnára. Szegényekről lévén szó, ezek nagylelkű jótevőjének , (kitől van az e lapokban is közlött 26.000 p. f. alapítvány,) s városunk feledhetetlen polgárának , Nemeskéri Kiss Sándornak, ki 1857-dik évi September havában mindnyájunk bánatára jobb hazába költözött, végrendeletét közlen el nem mulaszthatom. Hütvén misére hagyott 50 p- frtot. Alapítványul misére 400 p. irtot. A szegélyek s koldusok közti kiosztásra 370 p. frtot. Alapítványul szegény, elnyomorodott, ápolás nélküli beteg és öreg, tehetetlen, ínséggel küzdő, mindkét nemű embertársaknak 5.000 p. frtot. A veszprémi kórházban működő irgalmasnők s a kórház javára 4.000 p. frtot. — Veszprémben szent Anna-kápolnának 1000 p. frt, úgy, hogy */4 kamatjáért 11 gyászmise mondassák , 14 része a kápolna fönntartására fordíttassék. — Fehérvárott szent József temploma szükségeire 400 pengő forintot. — A fehérvári szt.-Ferencz-rendüeknek 400 pftot. A plébániai főtemplomra 500 pftot, hol a családért évenkint egy mise mondassák. A p e t e 1ei kápolnára 300 paot, a kijáró pap számára, hogy elláttassák ebéddel, 400 pftot, kamatja az ebéd-adóé. A tanítók Petelén s Csőszön kapják meg fizetésüket ezentúl is. A gyermekek íróeszközeire s könyveire 400 pftot. A kaszárnya utczában levő lét.számú házégy földdel, két réttel, szegény elhagyott kiskorú árvák részére a már tett alapítványhoz csatoltatik. Arad megyei kerülési helységben tehetetlenek, vagy segély nélkül ömlödő szegények s betegeknek 2000 pftot. Fehérmegyei esősei szegény, elaggott nyomorultaknak 1500 pftot. Veszprém megyében Hajmáskéren ugyanolyaknak 1000 pftot;kezelje az illető káptalan ; kamatja a kath plébános által két érdemes elöljáró és urasági tiszt jelenlétében osztassék ki. A cső szépítendő kápolnára 3000 pftot. A kellő anyag ezenkívül szereztetett. A mi megmarad a pénzből, a kápolna tőkéjéhez csatoltassék. A kijáró áldozat számára 1000 darab arany, melynek évi kamatjáért minden második vasárnapi ünnepen tartozik saját alkalmán kimenni, misézni s a népet oktatni. A kápolna fönntartására 1000 pftot; rubákra 500 pftot; kántornak 500 pft.; milstráló gyermekeknek 150 pftot. Ruhát adassanak el, s a bejött pénz osztassék ki a szegények közt. — Ezeken kívül minden vagyonát nejének hagyja. Holtuk után egyedül gr. Zsigray Ludovika Aloizia lesz az örökös mindenben. Ha még kiskorú lenne az öröklő unoka, atyja kezelheti a jószágot is résznyi jövedelemkapás mellett, de számol az illető megyének. Különben egy értelmes hit gazdatiszt legyen a gondnok. A haszon ötödrésze, levonván minden költséget, mig gondnokság alatt lesz, takarékpénztárba tétessék; ennek kamatjából cselédek nyugdíjaztassanak, szegények részeltessenek ; a többi az unoka részére tökésittessék. Ha az öröklő unoka idő előtt kis korában elhalna, ez esetben a kerülési jószág Arad megyében a jezsuita atyák kitűnő szerzetének adassék, hogy ezen elfajult világban a katholika religiót s a jó erkölcsöket terjeszszék, missiókat tartsanak vagy ennek hasznából rendeljenek. Petee puszta Fehér megyében szintén a jesuitáké lesz, melynek jövedelméből magyar katholikus ifjakat neveljenek istenesen, hogy azokból idővel jó polgárok és vallásos tudományos egyének vályán, édes hazánkban az elharapódzó gonosznak gátul szolgálhassanak. A csöszi birtok a szt. István-társulaté lesz, hogy jó könyvek , lapok terjedésével s kiadásával minél több jót eszközöljön. A tétényisbattai birtokrész a süket-néma s vak intézetnek hagyatik. A hajmáskéri jószág s a rácsi szőlő adassék el; tőkéjét kezelje a veszprémi káptalan; a kamat a veszprémi s székesfehérvári gymnasiumba járó szegény, jó tanuló s viseletű ifjaknak adassék évenkint. A fehérvári ing és ingatlan birtok adassék el, a bejövendő pénz kamatja oly szegények közt osztassék ki, a kik nem képesek fizetői adósokat s véginséggel küzdenek. A paksi szerjeni jószágot jó erkölcsű, római katholika hitü rokonok kapják.— Áldás, békeség ily dicső férfiú hamvaira ! Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-nteza 2-dik szám, földszint; vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Császárné Ő Felsége várandó szülése alkalmával intézkedés. Erzsébet Főherczegasszony ő cs. Fensége hogyléte. Politikai napiszemle. , Levelezések. Sz. Fehérvár. (Koldusok kérdése. Egy ritka végrendelet.) Jász kisér. (Dohány szinttés.) Bécs. (Vegyesek.) Napihirek és események. Nemzeti színház. (A hamupipőke.) Magyar Akadémia. (Júl. 26-i szakülés. Külföld:Anglia.(Parliamenti tárgyalás.) Németország. (A holstein-lauenburgi bizottmány.) Törökország. (Keresztények és muzulmánok közti ellentétes szellem.) Ázsia.i Chinai hadmiveletek.) Afrika. (A marokkói császár megverettetése.) Távirati tudósítások. — Színházi előadások. — Börze. —Meteorológiai észleletek. — Duna víz a 1 I á s. Tá r cza. (Egy földtani missio Görögországban. Vége.) HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége gr. Thuru- Valsassina Jáczint helytartósági titkárt Kassán, cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. július 14-ki legfelsőbb határozata által Frikkil János segédet a nagyváradi cs. k. jogakadémiánál, rendes tanárrá ezen tanintézethez kinevezni méltóztatott. Az igazságügy minister Dániel Antal megyetörvényszéki tanácsost Gyulán, országos törvényszéki tanácsossá ugyanezen megyetörvényszékhez kinevezte. Az igazságügyminister Lázár Mihály megyetörvényszéki tanácsost NI. Kálmán orsz. törvényszéki tanácsossá Nagyváradra kinevezte. F. hó 24-én a bécsi cs. k. udv. és államnyomdában a birodalmi törvény lap XXVIII. darabja megjelent és szétküldetett. Tartalma : 104. sz. Körrendelete a hadsereg parancsnokságának 1858. jul. 10-ről, mely által az 1858 jun. 19-i legmagasb határozat folytán a kereskedők, gyámokok és kereseti társulatok firmáinak jegyzőkönyvbe vételéről, valamint a kát. törvényszékeknek a firmák jegyzőkönyvbe vétele vagy kitörléséről, továbbá a kereskedői jegyzőkönyvek kihirdetése vagy kitörlése és vitele módjáról a határőrvidéken szabályzat bocsáttatik ki. 105. sz. Rendelete az igazságügyministeriumnak f. é. jul. 21-ről — hatályos a birodalom egész terjedelmére — mely általa f. é. máj. 30-ki legmagasb határozat folytán az ált. polg. törv. könyv magyarázata, a jogérvényes ítélet által oda ítélt, vagy végrehajtást megalapító egyezvény vagy szerződvény által elismert követelések elévülési határidejét illetőleg, adatik ki. NEMHIVATALOS RÉSZ Császárné Ő Felsége szerencsés szülése után a budai halászbástyáról azonnal ágyúlövések fognak létezni, és pedig herczegfi születése esetében 101, herczegnő születése esetében 21 ágyúlövés. Tüstént erre a budavári főplébániatemplomban ünnepélyes Tedeum fog tartatni. F. hó 25-én egy Seelowitzból kelt tudósítás szerint Erzsébet Főherczegné Ö cs. Fenségénél a tejláznak csekély nyomai állottak be. A lázas ingerültség egyformán fogyva, estig tartott, a midőn tökéletesen elenyészett. Az éjen át ő cs. Fensége rövid félbeszakadásokkal nyugodtan aludt s f. hó 26-kán egészen jól érzé magát. Az újszülött Főherczegné egésséges. Pest, julius 27. V. (Politikai napi szemle.) Oly fontosnak tartja az „Ind.berge“ gróf Cavournak Plombiereiben tett látogatását, hogy azt hinni sem akarja, s egyelőre csakis mint hirt Jászkisér, július végén. (D o h á ny ügy.) Tapasztalás szerint még a dohánytermesztők közöl is kevesen tudják, hogy miként lehet és kell a dohányt megszínesíteni ? Pedig tagadhatlan, hogy egyik a szép szín, mi kiválóan ajánlja a dohányt, az érdemli ki számára a magasabb osztálybeli árt. A dohánytermelők legtöbb része egyedül a jó időbeni szárasztásban keresi s véli föltalálhatni a szép színnek okát. És nem is hozhatni kétségbe, hogy a kedvező időbeni szárítás piros és sárgás szint eszközöl a leveleken. Ámde máshol is kereshető e hasznos mesterségnek oka. Jelesen én úgy tudom, hogy a fölcsomózott s bányába rakott dohányt csak igen kevés ideig hagyják sokan a bányában. Némelyek pro forma ugyan jó darab követ is tesznek föléje nyomtatókul, de alig pár nap, leemeltetik a kő, széthányatik a bánya, mert a melegség, mely a még zöldes dohánynál pár nap múlva is kifejtik, azon félelmet idézi elő, hogy a dohány meg talál égni. Igaz ie, hogy mint sok zöldséget egy rakásra halmozni nem tanácsos , úgy a nedvesen száradt dohányt sem lehet veszély nélkül lepréselve egy rakáson hagyni. Mégis pedig, kinek jól száradt és feles dohánya van , a maga érdekében jól cselekszik, ha azt a beadás idejéig is bányában, lepréselve vagy nyomtatva tartja gondosan. Ez által forrásba