Budapesti Hírlap, 1858. augusztus (174-198. szám)

1858-08-04 / 176. szám

mond Austria minden tekintetben nem tett kisebb előhaladást mint bármely más európai állam.Most, köszönet Ferdinand Miksa Feherczeg, erélyének és kitartásának, a császárság olasz tartományaira is egy jobb jövő hajnala virradt föl, s a Császár neve Olaszországban nem sokára népszerűbb lesz, mint elődjei közöl bármelyiké 100 év során ke­resztül volt. Francziaország, Páris jul. 30-ai levelezé­sek szerint parancs jön kiadva minden oly terv közzétételének meggátlása végett, mely a Cher­bourgban létező ágyuk vagy más védművek száma és termi­szetéről adatokat tartalmaz. Csu­pán a hydraulikai munkálatok és általános véd­vonalak fölvétele van megengedve.­­ A „Pa­­trie“ szerint a belügyminiszer rendeletet adott, hogy mindazon személyek, kik a Cherbourg­ ün­nepélyek alatt angol hajókon érkeznek, útlevél nélkül szállhatnak ki, csupán azon feltétel van kikötve, hogy a kapitányok a kikötő főügyele­tével megbízott hivatalnokoknak utasaik számát bejelentsék. Belgium: Az antwerpi erődítvények fölött folyt viták alkalmával Ren­ar­d ticb mint kormánybiztos által tartott előadásból a követ­kezőket emeljük ki. A semlegesség csalkép. Vatel azt monda: „A szükség fölhatalmaz egy helynek elfoglalására. Ez igen természetes. Ha egy hadsereg hadjáratban van, nem állapodik meg semleges országok előtt, előnyömül a győ­zelem szükségénél fogva.“ Egy hadsereg sem fog tehát azzal törődni, hanem , ha egy háború meg van kezdve, a sémi­ges földet megszál­­landja. Mihelyt egy hatalom Belgiumba be­nyomul , egy másik ugyanezt fogja tenni. Azonban Belgiumnak magának is kell hogy hadserege legyen , mely elég erős mindad­dig megállni a síkon , míg a támogató ha­talom bevonul. Ehhez basis kell, milyennel Francziaország többel bir, s Belgiumnak, mely nem bir Francziaország mélységével, csak egy központi gáz szolgálhat basisul. Brüssel igen nagy nehézségeket nyújt, mert élelmezése majd­nem lehetetlenséggé válnék. Másként áll ez Pá­riára nézve, mert ennek van ideje magát ellátni, mert csak több hadsereg megveretése után le­hetne oda eljutni, ellenben Brüssel előtt néhány óra alatt ott teremhet az idegen sereg. Antwerp mindezen előnyöket egyesíti magában, mert kedvező kát, álláspont, és oly jelentősséggel bír, hogy oltalmazása általános érdekben fek­szik, és azonfelül saját eszközei vannak magát élelmezni. Hogy nagy kereskedő város, ez nem áll annak ellent. Amsterdam, Newyork , Bos­ton, Livorno és Triest is meg vannak erősítve, s már Napóleon császár elismerte, hogy Ant­­werpnek az ország védelme esetében menhe­­lyül kell szolgálnia: ha Francziaország van Belgium mellett, úgy Antwerp a szárazról, ha Anglia van mellette , vizen élelmezheti ma­gát. Francziaország semmi áron sem engedné meg , hogy azt Anglia elfoglalja, valamint Anglia mindent elkövetne, hogy az a francziák kezébe ne essék. Antwerpnél különben nem an­nyira a város, mint az elsánczolt tábor forog fen, melyben a város maga bizonyos tekintetben csak a redoutot képezi, a lehetetlenségnek nyil­­vánító, hogy Antwerp helyzeténél fogva valaha valami egyéb lehessen, mint egy kereskedő vá­ros, mely erődítésekkel ellátandó. Schweicz. Bernben a választásnál kima­radt Stämpfli javára demonstrátiók fordultak elő. 27-én estve a berni diákság fáklyás menettel tisztelkedett nála, melyhez a város sok lakosa és vidéki népség is csatlakozott. Több mint 1000 fáklyát számláltak meg. A menet kétségkívül sok­kal nagyobb leendett,­­ahogy egy erős kérlel­­hetlenü­l állhatatos eső közbe nem lép. A menet szónoka a vasúti matadorokra stb. ereszkedett ki. Tapintatosabban felelt az ünnepelt, a szövetségi jó egyetértés háborútlan ápolására intvén hall­gatóit. Ez intőszó azonban hiába volt elveszte­getve, mert valamint oda v úgy hazamenetkor is számos pereet hangzott föl Escher nemzeti ta­nácsos lakása előtt. Németország. A német szövetséggyűlés hol­­stein-lauenburgi bizottmányának jelentése kö­vetkező pontokat tartalmaz : „Határozza el a magas szövetséggyűlés ,­t, miszerint a dán kir., holstein és lauenburgi hgi kormánynak nyilatkoztassék ki, hogy a f­é. jul. 15-ki közlést a f. é. máj. 20 ki szövetségi határozat és azon szövetség jogi kötelességek kielégítő teljesí­tésének, melyeken az a­z évi febr. 11 -ki határozat­tal együtt alapszik, nem tekinthető. U. a kir. hgi kormány ennélfogva az 1830 aug. 3 -i végrehajtási rend 10. pontja értelmében szólít­­tassék föl, hogy három heti idő alatt­­) nyilatkozzék bővebben, váljon a dán mo­narchia belügyeit illető 1855. oct. 2 ki alkotmány­­törvénynyel együtt a monarchia közös belügyi minis­­teriumának felállítását illető 1855. oct. 16-ki, to­vábbá a holsteini hűség külön ügyeinek bővebb meg­határozására vonatkozó 1856. jun. 23-ki kir. hir­detmények, valamint a Holstein hűség alkotmányát illető 1854. jan. 11 -ei rendelet 1—6. §- ai is az említett herczegségre s illetőleg Lauenburg her­­c­zegségre nézve szintén hatályukat vesztik-e ? 2) hogy az egyesült bizottmányok közlönye által, melyek bizalmas ülésébe a királyi kormány szöv.­gyűlés követe is e végből meghivatik, a szöv. gyű­lésnek oly közléseket tegyen , melyek a f. é. május 20-ki határozat 1. számának megfelelnek és a f. é. febr. 11 és 25 ki határozatok végrehajtását bizto­sítják ; Hl. az egyesített bizottmányok a dán k. követ várandó közléseinek elfogadására és azonnali meg­vizsgálására fölhatalmaztassanak, és IV. a követ­őt megkerestessék, hogy e határoza­tot legmagasb kormánya tudomására juttassa. A holstein-lanenburgi hűség alkotmányügyeivel foglalkozó bizottmány egy tagja egyetértett ugyan arra nézve, hogy az ügy további tárgyalása a végre­hajtóbizottmányra ruháztassék, ellenben a jelentés szerkezetébe és a dán k. követ f. é. jul. 15 -i nyi­latkozatának ebből eredő méltánylásába nem egyez­hetett bele, miután fölfogása szerint ezen nyilatko­zatban se engedmény, se a középütt fekvő szöveti. határozatok teljesítésére tett lépést nincs. Az ügy sürgőssége végett, s mint hogy az illető követ urnak meghagyatik ama joga, a maga nézetét a magas szöv.­gyűlés elé terjeszteni, vonakodott a m. é. oct. 29 én kinevezett bizottmány többsége a jelentéstevés nyolcz nappali indítványozott elha­lasztásába beleegyezni, s a végrehajtó bizottmány szintúgy indítványait sem kíváná többé visszatartani. Törökország. A „Const.“nek már említett sürgönye a montenegrói török határ eseményei­ről következőleg szól : „A törökök és monte­­negróiak közti komoly összecsapásnak híre már két nap óta kering. Különböző távirati sürgönyök sorban a törökökre és montegroiakra hárították ezen békeszegés bűnét. Úgy hiszszük, hogy ma érkezett bővebbi tudósítások ezen újdonság je­lentőségének jó részét elveszik. A­mit a sürgö­nyök komoly összecsapásnak neveztek, valóban nem egyéb mint a két tábor néhány katonájának egyszerű verekedése.“­­ Ugyane lap azonban S­k­u­t­a­r­­­ból hoz egy későbbi sürgönyt, mely azon tudósítással ellenkezni látszik.Eszerint „a pod­gorizzai törökök és a nizámok 24-kén Fari­uké­nál átmentek a Sziljurczán, mely Albánia és Montenegro közt határul szolgál Saját földjü­kön megtámadtatva, a Lissanska nahiából való montenegróiak a hegyek aljáig vonultak vissza. 8 emberük megöletett, 40 megsebesült. 25 kén a török csapatok Bori montenegrói falut támadták meg, a piperiek szintén megtámadtattak. Úgy látszik , Da­n­i­­­o­ng védőleg akarja magát tar­tani, azonban kénytelen volt csapatokat küldeni, hogy a törököket területéről visszaverje.“ Ez utóbbi tudósítás ellenében végül emlékeztetnünk kell azon tudósításra, melyet az „O. D­­.“ után már tegnap közlöttünk. Távirati tudósítások: D r e s d a , aug. 2. A szász érezhegyekben szombat óta erős esőszakadások következtében vízáradás uralkodik. Chemnitz, Zwickau s Glauchau egy részben viz alatt állanak. Ez utóbbi városban több házak összeomlottak, hir­­szerint több emberélet is veszett el. Bern, jul. 31. A szövetség-gyűlés el­­határozá a legutóbbi szövetsé­g-e­l­n­ö­k­i vá­lasztások megsemmisítését. — Erre Stampfli szövetségi elnökké, s Frei-Hero­­sé alelnökké választatott meg. — A vizsgá­­l­­at eredményéből kiderült, hogy a történt vá­lasztási hamisítások miatti ürügy alaptalan volt. Triest, aug. 1. A pármai régens herczeg­­nő tegnap Velenczéből ide érkezett A herczegnő rövid mutatás végett Brunnseebe, s onnan ismét vissza Velenczébe menend. Turin, aug. 1. Itteni lapok szerint, C­a­v­o­u­r gróf ide visszaérkezett. Genua, aug. 1. A gyakorlati hajóraj m. hó 23. s 24 én a­­ y­é­r­i szigetek előtt volt. Modena, jul. 31. A carrarai haditör­vényszék újólag egy gyilkosság s a forradalmi titkos társulatokbani részvevés miatt vizsgálat alatt állott egyént halálra, négy más egyént pe­dig 8 -20 évi gályarabságra ítélt.­ben több hidak láthatók, egy mély utón ke­resztül, mely — mint mondják — néha eső után vízzel telik meg. A síkhoz igen meredek ma­gaslatokon át jutnak el, mi nem gátolja meg a 8 vagy 10 öszvér által húzott kocsikat abban, hogy sebes vágtatva haladjanak azon lefelé, mint ezt sz. Izidor ünnepén láttam. Madridnak ezen védszentje egyszerű földmives volt, ki sok csudát tett, s minden évben, május 15-én a nép meglátogatja ama helyet, hol remetelakja volt. Szintúgy mint a bonlognei erdőbeli Longchamps­­sal történt, a zarándoklás ünneppé alakult át, s ha valamely spanyol népünnepet akarunk látni, San Isidro búcsújára kell elmennünk, mely nem csak egész nap, hanem egész éjjel is tart. Ez képzelhetlen mozgás, tolongás, zaj, s por, oly valami, mi a nápolyi Madonna del Arco­ ün­­nepét, s egyszersmind a saint cloudi vásárt jut­tatja eszünkbe. A corpus ünnepe vagy az Úrnapja, úgy lát­szott nekem, hogy nem felel meg annak, mit egy katholikus és déli országból lehetne várni. Az ünnepélyes menet egész útjában, azaz a Calle- Mayor-on , a Plaza-Mayor-on , a Puerta del Sol-on s a Carreras-utczán át egy oly vászon­sátor uralkodik, mely az út közepét befödi, s mely alatt a kiséret árnyékban halad; de maga a menet igen mindennapi. Ezen napon a királynő azt Valencziában kisérte s Madridban csupán aranyozott hintója haladott a szent sakramen­­tom után. Az ünnepély legsajátszerű­bb vonása egy egészen másnemű menet, mely közvetlenül követi az elsőt s mely azzal nem igen vallásos ellentétet képez. Párisban a nagy hetet választ­ják a Longchamps-ra, Madridban az Úrnapját. Szokásban van, hogy ezen napon a nők legújabb pipere-öltözékükben sétálnak. Ezen mutatvány délután s a Carreras-utczában történik , s ama vászon­sátor, melynek csak az imént más rendel­tetése volt, most arra szolgál, hogy a madridi nők fényes öltözékeit a nap ellen oltalmazza. Mint tudjuk, Spanyolországban sok ünnep van; nem tudom, ha várjon fölfedezték-e valahol a négy csütörtök hetét, de a spanyolok föltalálták­­ a négy vasárnapét. Az ünnepek számának ke­­vesbítése képezi a Romával jelenleg alkudozás útján levő concordatum egyik czikkének tárgyát. Mindent ürügyül használnak fel szünnapokra, így nyár kezdetén 2—3 napi szünidőt tartanak, a szőnyegek s gyékények levétele,­­ később télen ismét 3 napot azok visszahelyezése végett. Mivel a Puerta del Sol-hoz tértünk vissza, menjünk­­ Prado felé. Ha akarjuk , kocsit bérelhetünk. A kis egyfogatú kocsik elég jó karban vannak , midőn szabadok , egy kis táblapapirt tűznek ki , melyre ez van írva : se a­­­qui­­­a , kibérelhető , de természete­sen csak gyalog lehet jól kóborolni. Mindegy, akár az alcalai után, akár a carrera, „San­ Gero­­nimó­n induljunk el; mindkettő a Pradóhoz ve­zet. A Prado egy fákkal beültetett, s több sor székkel diszitett boulevard , hova a madridi nép minden nap sétálni megy. — A sétára ki­választott tér a Cybele­s Neptun szökőkútjai közt esik,­­ a Prado salonjának neveztetik. Páris ne­vet is adnak azon székekkel rakott sétánynak, mely a kocsi út hosszában terjed.Tavaszszal ebéd előtt sétálnak, 6—7 óra felé; nyáron 6 órakor ebédelnek, hogy aztán a Pradóra menjenek 10— 11 óráig. A Prado másik oldalán vannak a Buen Retiro kertjei; mielőtt oda érnénk, egy oly obe­­liezk mellett haladunk el, melyet máj. 2-ka em­lékszobrának neveznek, s mely azok emlékére emeltetett, kik 1808. máj. 2-án az első jelt adták a függetlenségi háborúra. A dos de may­ót Madridban híven megtartják, az a naptárban ezen czím alatt van kijelölve : aniversario por­­­o 8 difuntos primeros martires de la li­ber­tad espagnola; nemzeti ün­nep,­­ udvari gyász. Ezen napon a hírlapok is gyász­szegélylyel jelennek meg. Ismerek párisia­­kat, kiknek más.­­ ha emlékszobra nem tetszik, s kik úgy látszik nem is sejtik, hogy Párisnak minden nj utezái, s az uj franczia nemesség oly neveket viselnek, melyek az idegenekre nézve hihetőleg épen nem kellemes emlékű győzelmekre s hódításokra emlékeztetnek. — Még kissé távo­labb van a museum; utunkat folytatva, a vas­úti pályaudvarhoz érünk, az atochai templom s zárda közelében, hol egy igen híres csudatevő Mária-kép van, s hova mennek a spanyol király­nék, midőn szülésük után először látogatják meg a templomot. Mint láthatni, Madrid nem gazdag se emlé­kek, se ritkaságokban, s azt csakhamar kime­ríthetnék, ha nem találnák ott fel azt, a­mi je­lenleg mindinkább ritkává lesz, egy valóban ere­deti, igen föltűnő s jellemzetes arctulatú népet. Átalában a spanyolok nem igen tudják, ha váljon hízelgés, vagy sértésnek vegyék e, midőn azt mondják nekik, hogy ők eredeti nép ; azt képzelik, hogy barbároknak tekintik őket, s hogy még most is a P­­récéknél akarják kez­deni Afrikát. Nyugtassák meg magukat: a vas­utak segélyével nem fogják sokáig megőrizni azon egyéniségi bélyeget, mely még most meg­különbözteti őket az egyforma tömegtől, s meg­­látandják, hogy mit fogtak nyerni vele, midőn a helyett, hogy senkihez sem hasonlítnának, min­denkihez hasonlítni fognak. Ezt már meg is kezd­ték. A férfiak itt is olyanok, mint mindenütt, s úgy öltöznek mint Páris­ és Londonban, egye­düli sajátságuk a köpeny, s annak fölvevési s viselési módja. A mi a nőket illeti, ők itt is, mint mindenütt, hódoltak a crinoline uralmának, szerencsére megmaradt fejük, szemeik, hajuk s mantille-jük. (Folytattatik.) Magyar köny­vészet. — A korán elhunyt fiatal költő Beöthy Lász­lónak most vettük egyik szellemi hagyatékát, ille­tőleg két kötetes regényét „A kék macskához“, „ Gold bar­b et Compagn. füszerkeres­­kedése“ czim alatt. Pest, Müller Gyula sajátja 16. r. 342 lap. — Ára 2 frt p. p. Zschokkéról azt olvastuk valahol, hogy beszélyeit kezdetben hat pohár fekete kávéért szokta eladni, s hogy ép ezen beszélyei voltak a legjobbak. Nekünk pedig Beöthy László mig élt, azt beszélte, hogy ő egy regény honoráriumában egy avitt téli rokkot s egy nadrágot kapott. Ha Zs. és B L. közt valami sors- és szellemi rokonságot lehetne föltennünk, úgy hajlandók vol­nánk hinni, hogy a jelen regény ama nadrágos ho­­norariumu művei közé tartozik, m­­el a többek közt boldog­ emlékű irótársunknak ez bizonyára a leg­sikerültebb dolgozata. — Megjelent, de még nem láttuk: A magyar irók arczképei s él­etraj­z­ai V-sdik füzete. Petőfi Sándor, Vajda Péter, Nagy Ignácz, Gyön­gyössy István, Szontagh Gusztáv, Arany János, Budai Ézsaiás, Szigligeti Eduard. — Pest, kiadja Heckenast Gusztáv. N8. r.­133. 164. lap Ára az 5 füzetnek 2 frt pge. — „Olvasmányok“ a gymnasiumi s iparta­nodai alsóbb osztályok számára. Szvorényi József cisz. r. tanár s m. akad. tagtól. I k. második válto­zatlan kiadás, Pest, 1851. Heckenast Gusztáv tu­lajdona. N8. r. 304 l. Ára 40 pgö kr. — K­a­r­a­c­s­a­i G. ily czimü hasznos olvasmányt adott ki: „Három levelű gyógyító fa né­pünk életbajainak három főokozója ellen, vagyis a munkásság, mérté­k­­letesség és valláserkölcsösség példái.“ Pest. Nyomatott Länderer és Heckenastnál, 1858. 16 r. 42 lap. — „Hazánk“ közlemények a nemzeti történet s honismeret köréből. Szerkeszti Török János a magyar akadémia tagja. Pest,­ 1858. Kiadja Hecke­nast Gusztáv, nyomatott Länderer és Heckenastnál. IV. és V-dik füzet 241—480­­. — „Magyarhoni természetbarát,“ szerkesztik és kiadják dr. Nagy József és Láng Adolf Ferencz. Nyitrán II. évi folyam. Nyomatott Komá­romban, Szigler testvéreknél. 1853. II. füzet 41. 114 lap. A 6 füzetre menő évi folyam előfizetési ára 5 frt p­p.­ ­ Budapesti Hírlap magán­sürgönye. London, aug. 3. Tegnap délben a par­lamenti ülések királyi biztos által bezárat­tak. A trónbeszéd azt hiszi, hogy a külföld irányábani jelen viszonyoknál fogva biza- sora teljesen lehet a béke fönntartására te­kinteni, és a párisi értekezlet elé terjesztett különféle kérdések kielégítő megoldását tel­jes biztossággal remélhetni. Indiában a béke nem­sokára visszatérend. Gazdaság, ipar és kereskedelem. Pest, aug. 3. Legközelebbi két heti vásárunk­ról nem tettünk jelentést, mert az részint a szorgos gazdasági munkák, részint épen a múlt héten beál­lott nagy esőzések miatt annyira csekély volt, hogy róla nem tudtunk mit jelenteni. A vasárnap és teg­nap szűnni kezdett esőzés, mely nem eresztette ugyan még a szérvbe dolgozni a gazdát, de épen ez­által alkalmat adván neki a piacznak uj termékével való meglátogatására, egészen népessé tette mai heti vásárunkat s már több anyagot szolgáltat a tudósí­tásra. Mintegy 170 gabonás kocsi jött tegnap reggel óta a piaczra; ennek egy része terhétől már tegnap estére megszabadult. Uj rozsot 8 ft, árpát 6 ft 45 krjával s meglehetősen lehetett venni váltóban pesti mérőjét. De ma reggelre ismét nagyon megeredvén az eső , mely a mindig árnyomásra speculáló ve­vőket visszatartotta, a tegnap estvéről s ma reg­gel korá­­ról kimaradt kocsiknak rész vásáruk lett. A belső piac­on igen lanyha a forgalom, részint azért,­mert a helybeli fogyasztásra vevők örömes­­tebb az olcsóbb új gabonát keresnék, de abból nincs készlet; részint mivel a sok eső a megvett gaboná­nak szállítmányozását is akadályozza. Hanem a han­gulatró­l az árak szilárdan állanak, a csarnoki jegy­zés következő lévén : búza­bánsági 87—88 fontos 3 ft 51 — 4 ft 12 kr, tiszai 86 — 88 fontos 3 ft 42 — 4 ft 6 kr., bécsi 85—86 fontos 3 ft 30—36 kr, fejérmegyei 84—87 fontos 3 ft 50 — 4 ft 6 kr, kétszeres és rozs 2 ft 16—20 kr, árpa 1 ft 52 kr — 2 ft, zab 1 ft 48—52 kr, kukoricza 2 ft 40 — 48 kr, köles 2 ft 20—36 kr, bab 3 ft 36 —40 kr, repere 7 ft -1- 7 ft 8 kr. Az alsó piaczok közül a Temesvárin és Új-Aradin kívül, melyek vidékén az uj gabona minőségét a tava­lyival vetekvőnek mondják, igen szilárdak az árak s távolságot nem számítva is, alig pár krajczárral állanak a pestiek alatt; egyebütt, honnan az új ga­bona selejtessége iránt több helyekről panaszok jő­­nek, némi de igen csekély apadás mutatkozik. Álta­lában pedig a termelő piac­i árakról azt jegyezhet­jük meg, hogy azok mind magasabbak a tavaly ilyenkoriaknál, meg azon különbséggel is, miszerint tavaly apadó, most egyre emelkedő irányuk van. A felső fogyasztó piac­ok közöl Győr, Hoson és Bécs mind szilárdan tartja magát, de nincs a pesti felett azon emelkedettségük, mi a távolságnak meg­felelne. Névszerint ájul. 31 -ki bécsi börzei árjegy­zés következő: loco Moson bánsági 88 fontos búza 4 ft 24 kr. marosi 88* 2 fontos 4 ft 24—38 kr. loco Győr 87 fontos bánsági 4 ft, 83 fontos 4 ft 12 kr,­ bácskai 851 2 fontos 3 ft 42 kr . loco Bécs 79 fon­tos magyar rozs 2 ft 36 kr, 50 fontos zab 2 ft 20 kr. mindenütt pengőben bécsi mérőnkint. A külföldi piaczok közöl sokan az aratás örve alatt nagyon megl­nkadtak , de a múlt hét óta ismét élénkülni és áraikban szilárdulni kezdenek. Berlin­ben jul. 21-én búza 4 frt 12 — 5 frt 32 kr, rozs 3 frt 22—24 kr, Stettinben jul 20, búza 4 frt 37—50 kr, rozs 3 frt 5—22 kr, Münchenben jul. 24, búza 3 frt 56 —­ 4 frt 35 kr, rozs 2 frt 28—50 kr, Amsterdamban jul. 27. búza 4 frt 7 — 5 frt 33 kr, rozs 2 frt 56 — 3 frt 44 kr, Párisban jul. 21. búza 4 frt 42—50 kr, rozs 2 frt 40—49 kr, Londonban búza 4 frt 14­­ 53 kr bécsi mérőre s pengő pénzre vive. Még a zsírról és szalonnáról kell azt jelentenünk, hogy ára ennek is szembetünőleg megy fölfelé. Disznóz­ir mázsája most Pesten a pesti, henteseknél 32—33 pfrt, a vidékieknél, kik nem árulnak min­denkor friset, valamivel olcsóbb. Hanem a marhahús ára lejebb van limitálva, aug. 1-je óta fontja 1002 pkr. I­IÍ­ANHÁZI ELŐADÁSOK. . A nemzeti szinpadon: „Romeo és Júlia." Szomorujáték 5 felv. A pestinémet színpadon: „Die weisse Dame.“ Oper in 3 Ausz. I Külföldi posta tegnap estve nem érkezett. Bee«» börze, jul. 31. aus. 3. I Nemzeti kölcsön % . . 83ll/16 83% Metallique % .­­ 823.4 . 823/4 Magyar földteherment. köt. 82 823/4 ■ | Államkötelezvény 5° „ . — 307 „ 1839. . 134*/s 134­8 „ 1854.4% — 109% ! Cs. k. arany .... 7­7% | Uuyavizállás : aug. 3. estve: 8'6'0 ' 0 fölött Felelős szerkesztő :­­ V ? A.IOS

Next