Budapesti Hírlap, 1858. augusztus (174-198. szám)
1858-08-04 / 176. szám
mond Austria minden tekintetben nem tett kisebb előhaladást mint bármely más európai állam.Most, köszönet Ferdinand Miksa Feherczeg, erélyének és kitartásának, a császárság olasz tartományaira is egy jobb jövő hajnala virradt föl, s a Császár neve Olaszországban nem sokára népszerűbb lesz, mint elődjei közöl bármelyiké 100 év során keresztül volt. Francziaország, Páris jul. 30-ai levelezések szerint parancs jön kiadva minden oly terv közzétételének meggátlása végett, mely a Cherbourgban létező ágyuk vagy más védművek száma és termiszetéről adatokat tartalmaz. Csupán a hydraulikai munkálatok és általános védvonalak fölvétele van megengedve. A „Patrie“ szerint a belügyminiszer rendeletet adott, hogy mindazon személyek, kik a Cherbourg ünnepélyek alatt angol hajókon érkeznek, útlevél nélkül szállhatnak ki, csupán azon feltétel van kikötve, hogy a kapitányok a kikötő főügyeletével megbízott hivatalnokoknak utasaik számát bejelentsék. Belgium: Az antwerpi erődítvények fölött folyt viták alkalmával Renard ticb mint kormánybiztos által tartott előadásból a következőket emeljük ki. A semlegesség csalkép. Vatel azt monda: „A szükség fölhatalmaz egy helynek elfoglalására. Ez igen természetes. Ha egy hadsereg hadjáratban van, nem állapodik meg semleges országok előtt, előnyömül a győzelem szükségénél fogva.“ Egy hadsereg sem fog tehát azzal törődni, hanem , ha egy háború meg van kezdve, a sémiges földet megszállandja. Mihelyt egy hatalom Belgiumba benyomul , egy másik ugyanezt fogja tenni. Azonban Belgiumnak magának is kell hogy hadserege legyen , mely elég erős mindaddig megállni a síkon , míg a támogató hatalom bevonul. Ehhez basis kell, milyennel Francziaország többel bir, s Belgiumnak, mely nem bir Francziaország mélységével, csak egy központi gáz szolgálhat basisul. Brüssel igen nagy nehézségeket nyújt, mert élelmezése majdnem lehetetlenséggé válnék. Másként áll ez Páriára nézve, mert ennek van ideje magát ellátni, mert csak több hadsereg megveretése után lehetne oda eljutni, ellenben Brüssel előtt néhány óra alatt ott teremhet az idegen sereg. Antwerp mindezen előnyöket egyesíti magában, mert kedvező kát, álláspont, és oly jelentősséggel bír, hogy oltalmazása általános érdekben fekszik, és azonfelül saját eszközei vannak magát élelmezni. Hogy nagy kereskedő város, ez nem áll annak ellent. Amsterdam, Newyork , Boston, Livorno és Triest is meg vannak erősítve, s már Napóleon császár elismerte, hogy Antwerpnek az ország védelme esetében menhelyül kell szolgálnia: ha Francziaország van Belgium mellett, úgy Antwerp a szárazról, ha Anglia van mellette , vizen élelmezheti magát. Francziaország semmi áron sem engedné meg , hogy azt Anglia elfoglalja, valamint Anglia mindent elkövetne, hogy az a francziák kezébe ne essék. Antwerpnél különben nem annyira a város, mint az elsánczolt tábor forog fen, melyben a város maga bizonyos tekintetben csak a redoutot képezi, a lehetetlenségnek nyilvánító, hogy Antwerp helyzeténél fogva valaha valami egyéb lehessen, mint egy kereskedő város, mely erődítésekkel ellátandó. Schweicz. Bernben a választásnál kimaradt Stämpfli javára demonstrátiók fordultak elő. 27-én estve a berni diákság fáklyás menettel tisztelkedett nála, melyhez a város sok lakosa és vidéki népség is csatlakozott. Több mint 1000 fáklyát számláltak meg. A menet kétségkívül sokkal nagyobb leendett,ahogy egy erős kérlelhetlenül állhatatos eső közbe nem lép. A menet szónoka a vasúti matadorokra stb. ereszkedett ki. Tapintatosabban felelt az ünnepelt, a szövetségi jó egyetértés háborútlan ápolására intvén hallgatóit. Ez intőszó azonban hiába volt elvesztegetve, mert valamint oda v úgy hazamenetkor is számos pereet hangzott föl Escher nemzeti tanácsos lakása előtt. Németország. A német szövetséggyűlés holstein-lauenburgi bizottmányának jelentése következő pontokat tartalmaz : „Határozza el a magas szövetséggyűlés ,t, miszerint a dán kir., holstein és lauenburgi hgi kormánynak nyilatkoztassék ki, hogy a fé. jul. 15-ki közlést a f. é. máj. 20 ki szövetségi határozat és azon szövetség jogi kötelességek kielégítő teljesítésének, melyeken az az évi febr. 11 -ki határozattal együtt alapszik, nem tekinthető. U. a kir. hgi kormány ennélfogva az 1830 aug. 3 -i végrehajtási rend 10. pontja értelmében szólíttassék föl, hogy három heti idő alatt) nyilatkozzék bővebben, váljon a dán monarchia belügyeit illető 1855. oct. 2 ki alkotmánytörvénynyel együtt a monarchia közös belügyi ministeriumának felállítását illető 1855. oct. 16-ki, továbbá a holsteini hűség külön ügyeinek bővebb meghatározására vonatkozó 1856. jun. 23-ki kir. hirdetmények, valamint a Holstein hűség alkotmányát illető 1854. jan. 11 -ei rendelet 1—6. §- ai is az említett herczegségre s illetőleg Lauenburg herczegségre nézve szintén hatályukat vesztik-e ? 2) hogy az egyesült bizottmányok közlönye által, melyek bizalmas ülésébe a királyi kormány szöv.gyűlés követe is e végből meghivatik, a szöv. gyűlésnek oly közléseket tegyen , melyek a f. é. május 20-ki határozat 1. számának megfelelnek és a f. é. febr. 11 és 25 ki határozatok végrehajtását biztosítják ; Hl. az egyesített bizottmányok a dán k. követ várandó közléseinek elfogadására és azonnali megvizsgálására fölhatalmaztassanak, és IV. a követőt megkerestessék, hogy e határozatot legmagasb kormánya tudomására juttassa. A holstein-lanenburgi hűség alkotmányügyeivel foglalkozó bizottmány egy tagja egyetértett ugyan arra nézve, hogy az ügy további tárgyalása a végrehajtóbizottmányra ruháztassék, ellenben a jelentés szerkezetébe és a dán k. követ f. é. jul. 15 -i nyilatkozatának ebből eredő méltánylásába nem egyezhetett bele, miután fölfogása szerint ezen nyilatkozatban se engedmény, se a középütt fekvő szöveti. határozatok teljesítésére tett lépést nincs. Az ügy sürgőssége végett, s mint hogy az illető követ urnak meghagyatik ama joga, a maga nézetét a magas szöv.gyűlés elé terjeszteni, vonakodott a m. é. oct. 29 én kinevezett bizottmány többsége a jelentéstevés nyolcz nappali indítványozott elhalasztásába beleegyezni, s a végrehajtó bizottmány szintúgy indítványait sem kíváná többé visszatartani. Törökország. A „Const.“nek már említett sürgönye a montenegrói török határ eseményeiről következőleg szól : „A törökök és montenegróiak közti komoly összecsapásnak híre már két nap óta kering. Különböző távirati sürgönyök sorban a törökökre és montegroiakra hárították ezen békeszegés bűnét. Úgy hiszszük, hogy ma érkezett bővebbi tudósítások ezen újdonság jelentőségének jó részét elveszik. Amit a sürgönyök komoly összecsapásnak neveztek, valóban nem egyéb mint a két tábor néhány katonájának egyszerű verekedése.“ Ugyane lap azonban Skutarból hoz egy későbbi sürgönyt, mely azon tudósítással ellenkezni látszik.Eszerint „a podgorizzai törökök és a nizámok 24-kén Fariukénál átmentek a Sziljurczán, mely Albánia és Montenegro közt határul szolgál Saját földjükön megtámadtatva, a Lissanska nahiából való montenegróiak a hegyek aljáig vonultak vissza. 8 emberük megöletett, 40 megsebesült. 25 kén a török csapatok Bori montenegrói falut támadták meg, a piperiek szintén megtámadtattak. Úgy látszik , Daniong védőleg akarja magát tartani, azonban kénytelen volt csapatokat küldeni, hogy a törököket területéről visszaverje.“ Ez utóbbi tudósítás ellenében végül emlékeztetnünk kell azon tudósításra, melyet az „O. D.“ után már tegnap közlöttünk. Távirati tudósítások: D r e s d a , aug. 2. A szász érezhegyekben szombat óta erős esőszakadások következtében vízáradás uralkodik. Chemnitz, Zwickau s Glauchau egy részben viz alatt állanak. Ez utóbbi városban több házak összeomlottak, hirszerint több emberélet is veszett el. Bern, jul. 31. A szövetség-gyűlés elhatározá a legutóbbi szövetség-elnöki választások megsemmisítését. — Erre Stampfli szövetségi elnökké, s Frei-Herosé alelnökké választatott meg. — A vizsgálat eredményéből kiderült, hogy a történt választási hamisítások miatti ürügy alaptalan volt. Triest, aug. 1. A pármai régens herczegnő tegnap Velenczéből ide érkezett A herczegnő rövid mutatás végett Brunnseebe, s onnan ismét vissza Velenczébe menend. Turin, aug. 1. Itteni lapok szerint, Cavour gróf ide visszaérkezett. Genua, aug. 1. A gyakorlati hajóraj m. hó 23. s 24 én a yéri szigetek előtt volt. Modena, jul. 31. A carrarai haditörvényszék újólag egy gyilkosság s a forradalmi titkos társulatokbani részvevés miatt vizsgálat alatt állott egyént halálra, négy más egyént pedig 8 -20 évi gályarabságra ítélt.ben több hidak láthatók, egy mély utón keresztül, mely — mint mondják — néha eső után vízzel telik meg. A síkhoz igen meredek magaslatokon át jutnak el, mi nem gátolja meg a 8 vagy 10 öszvér által húzott kocsikat abban, hogy sebes vágtatva haladjanak azon lefelé, mint ezt sz. Izidor ünnepén láttam. Madridnak ezen védszentje egyszerű földmives volt, ki sok csudát tett, s minden évben, május 15-én a nép meglátogatja ama helyet, hol remetelakja volt. Szintúgy mint a bonlognei erdőbeli Longchampssal történt, a zarándoklás ünneppé alakult át, s ha valamely spanyol népünnepet akarunk látni, San Isidro búcsújára kell elmennünk, mely nem csak egész nap, hanem egész éjjel is tart. Ez képzelhetlen mozgás, tolongás, zaj, s por, oly valami, mi a nápolyi Madonna del Arco ünnepét, s egyszersmind a saint cloudi vásárt juttatja eszünkbe. A corpus ünnepe vagy az Úrnapja, úgy látszott nekem, hogy nem felel meg annak, mit egy katholikus és déli országból lehetne várni. Az ünnepélyes menet egész útjában, azaz a Calle- Mayor-on , a Plaza-Mayor-on , a Puerta del Sol-on s a Carreras-utczán át egy oly vászonsátor uralkodik, mely az út közepét befödi, s mely alatt a kiséret árnyékban halad; de maga a menet igen mindennapi. Ezen napon a királynő azt Valencziában kisérte s Madridban csupán aranyozott hintója haladott a szent sakramentom után. Az ünnepély legsajátszerűbb vonása egy egészen másnemű menet, mely közvetlenül követi az elsőt s mely azzal nem igen vallásos ellentétet képez. Párisban a nagy hetet választják a Longchamps-ra, Madridban az Úrnapját. Szokásban van, hogy ezen napon a nők legújabb pipere-öltözékükben sétálnak. Ezen mutatvány délután s a Carreras-utczában történik , s ama vászonsátor, melynek csak az imént más rendeltetése volt, most arra szolgál, hogy a madridi nők fényes öltözékeit a nap ellen oltalmazza. Mint tudjuk, Spanyolországban sok ünnep van; nem tudom, ha várjon fölfedezték-e valahol a négy csütörtök hetét, de a spanyolok föltalálták a négy vasárnapét. Az ünnepek számának kevesbítése képezi a Romával jelenleg alkudozás útján levő concordatum egyik czikkének tárgyát. Mindent ürügyül használnak fel szünnapokra, így nyár kezdetén 2—3 napi szünidőt tartanak, a szőnyegek s gyékények levétele, később télen ismét 3 napot azok visszahelyezése végett. Mivel a Puerta del Sol-hoz tértünk vissza, menjünk Prado felé. Ha akarjuk , kocsit bérelhetünk. A kis egyfogatú kocsik elég jó karban vannak , midőn szabadok , egy kis táblapapirt tűznek ki , melyre ez van írva : se aquia , kibérelhető , de természetesen csak gyalog lehet jól kóborolni. Mindegy, akár az alcalai után, akár a carrera, „San Geronimón induljunk el; mindkettő a Pradóhoz vezet. A Prado egy fákkal beültetett, s több sor székkel diszitett boulevard , hova a madridi nép minden nap sétálni megy. — A sétára kiválasztott tér a Cybeles Neptun szökőkútjai közt esik, a Prado salonjának neveztetik. Páris nevet is adnak azon székekkel rakott sétánynak, mely a kocsi út hosszában terjed.Tavaszszal ebéd előtt sétálnak, 6—7 óra felé; nyáron 6 órakor ebédelnek, hogy aztán a Pradóra menjenek 10— 11 óráig. A Prado másik oldalán vannak a Buen Retiro kertjei; mielőtt oda érnénk, egy oly obeliezk mellett haladunk el, melyet máj. 2-ka emlékszobrának neveznek, s mely azok emlékére emeltetett, kik 1808. máj. 2-án az első jelt adták a függetlenségi háborúra. A dos de mayót Madridban híven megtartják, az a naptárban ezen czím alatt van kijelölve : aniversario poro 8 difuntos primeros martires de la libertad espagnola; nemzeti ünnep, udvari gyász. Ezen napon a hírlapok is gyászszegélylyel jelennek meg. Ismerek párisiakat, kiknek más. ha emlékszobra nem tetszik, s kik úgy látszik nem is sejtik, hogy Párisnak minden nj utezái, s az uj franczia nemesség oly neveket viselnek, melyek az idegenekre nézve hihetőleg épen nem kellemes emlékű győzelmekre s hódításokra emlékeztetnek. — Még kissé távolabb van a museum; utunkat folytatva, a vasúti pályaudvarhoz érünk, az atochai templom s zárda közelében, hol egy igen híres csudatevő Mária-kép van, s hova mennek a spanyol királynék, midőn szülésük után először látogatják meg a templomot. Mint láthatni, Madrid nem gazdag se emlékek, se ritkaságokban, s azt csakhamar kimeríthetnék, ha nem találnák ott fel azt, ami jelenleg mindinkább ritkává lesz, egy valóban eredeti, igen föltűnő s jellemzetes arctulatú népet. Átalában a spanyolok nem igen tudják, ha váljon hízelgés, vagy sértésnek vegyék e, midőn azt mondják nekik, hogy ők eredeti nép ; azt képzelik, hogy barbároknak tekintik őket, s hogy még most is a Précéknél akarják kezdeni Afrikát. Nyugtassák meg magukat: a vasutak segélyével nem fogják sokáig megőrizni azon egyéniségi bélyeget, mely még most megkülönbözteti őket az egyforma tömegtől, s meglátandják, hogy mit fogtak nyerni vele, midőn a helyett, hogy senkihez sem hasonlítnának, mindenkihez hasonlítni fognak. Ezt már meg is kezdték. A férfiak itt is olyanok, mint mindenütt, s úgy öltöznek mint Páris és Londonban, egyedüli sajátságuk a köpeny, s annak fölvevési s viselési módja. A mi a nőket illeti, ők itt is, mint mindenütt, hódoltak a crinoline uralmának, szerencsére megmaradt fejük, szemeik, hajuk s mantille-jük. (Folytattatik.) Magyar könyvészet. — A korán elhunyt fiatal költő Beöthy Lászlónak most vettük egyik szellemi hagyatékát, illetőleg két kötetes regényét „A kék macskához“, „ Gold barb et Compagn. füszerkereskedése“ czim alatt. Pest, Müller Gyula sajátja 16. r. 342 lap. — Ára 2 frt p. p. Zschokkéról azt olvastuk valahol, hogy beszélyeit kezdetben hat pohár fekete kávéért szokta eladni, s hogy ép ezen beszélyei voltak a legjobbak. Nekünk pedig Beöthy László mig élt, azt beszélte, hogy ő egy regény honoráriumában egy avitt téli rokkot s egy nadrágot kapott. Ha Zs. és B L. közt valami sors- és szellemi rokonságot lehetne föltennünk, úgy hajlandók volnánk hinni, hogy a jelen regény ama nadrágos honorariumu művei közé tartozik, mel a többek közt boldog emlékű irótársunknak ez bizonyára a legsikerültebb dolgozata. — Megjelent, de még nem láttuk: A magyar irók arczképei s életrajzai V-sdik füzete. Petőfi Sándor, Vajda Péter, Nagy Ignácz, Gyöngyössy István, Szontagh Gusztáv, Arany János, Budai Ézsaiás, Szigligeti Eduard. — Pest, kiadja Heckenast Gusztáv. N8. r.133. 164. lap Ára az 5 füzetnek 2 frt pge. — „Olvasmányok“ a gymnasiumi s ipartanodai alsóbb osztályok számára. Szvorényi József cisz. r. tanár s m. akad. tagtól. I k. második változatlan kiadás, Pest, 1851. Heckenast Gusztáv tulajdona. N8. r. 304 l. Ára 40 pgö kr. — Karacsai G. ily czimü hasznos olvasmányt adott ki: „Három levelű gyógyító fa népünk életbajainak három főokozója ellen, vagyis a munkásság, mértékletesség és valláserkölcsösség példái.“ Pest. Nyomatott Länderer és Heckenastnál, 1858. 16 r. 42 lap. — „Hazánk“ közlemények a nemzeti történet s honismeret köréből. Szerkeszti Török János a magyar akadémia tagja. Pest, 1858. Kiadja Heckenast Gusztáv, nyomatott Länderer és Heckenastnál. IV. és V-dik füzet 241—480. — „Magyarhoni természetbarát,“ szerkesztik és kiadják dr. Nagy József és Láng Adolf Ferencz. Nyitrán II. évi folyam. Nyomatott Komáromban, Szigler testvéreknél. 1853. II. füzet 41. 114 lap. A 6 füzetre menő évi folyam előfizetési ára 5 frt pp. Budapesti Hírlap magánsürgönye. London, aug. 3. Tegnap délben a parlamenti ülések királyi biztos által bezárattak. A trónbeszéd azt hiszi, hogy a külföld irányábani jelen viszonyoknál fogva biza- sora teljesen lehet a béke fönntartására tekinteni, és a párisi értekezlet elé terjesztett különféle kérdések kielégítő megoldását teljes biztossággal remélhetni. Indiában a béke nemsokára visszatérend. Gazdaság, ipar és kereskedelem. Pest, aug. 3. Legközelebbi két heti vásárunkról nem tettünk jelentést, mert az részint a szorgos gazdasági munkák, részint épen a múlt héten beállott nagy esőzések miatt annyira csekély volt, hogy róla nem tudtunk mit jelenteni. A vasárnap és tegnap szűnni kezdett esőzés, mely nem eresztette ugyan még a szérvbe dolgozni a gazdát, de épen ezáltal alkalmat adván neki a piacznak uj termékével való meglátogatására, egészen népessé tette mai heti vásárunkat s már több anyagot szolgáltat a tudósításra. Mintegy 170 gabonás kocsi jött tegnap reggel óta a piaczra; ennek egy része terhétől már tegnap estére megszabadult. Uj rozsot 8 ft, árpát 6 ft 45 krjával s meglehetősen lehetett venni váltóban pesti mérőjét. De ma reggelre ismét nagyon megeredvén az eső , mely a mindig árnyomásra speculáló vevőket visszatartotta, a tegnap estvéről s ma reggel koráról kimaradt kocsiknak rész vásáruk lett. A belső piacon igen lanyha a forgalom, részint azért,mert a helybeli fogyasztásra vevők örömestebb az olcsóbb új gabonát keresnék, de abból nincs készlet; részint mivel a sok eső a megvett gabonának szállítmányozását is akadályozza. Hanem a hangulatról az árak szilárdan állanak, a csarnoki jegyzés következő lévén : búzabánsági 87—88 fontos 3 ft 51 — 4 ft 12 kr, tiszai 86 — 88 fontos 3 ft 42 — 4 ft 6 kr., bécsi 85—86 fontos 3 ft 30—36 kr, fejérmegyei 84—87 fontos 3 ft 50 — 4 ft 6 kr, kétszeres és rozs 2 ft 16—20 kr, árpa 1 ft 52 kr — 2 ft, zab 1 ft 48—52 kr, kukoricza 2 ft 40 — 48 kr, köles 2 ft 20—36 kr, bab 3 ft 36 —40 kr, repere 7 ft -1- 7 ft 8 kr. Az alsó piaczok közül a Temesvárin és Új-Aradin kívül, melyek vidékén az uj gabona minőségét a tavalyival vetekvőnek mondják, igen szilárdak az árak s távolságot nem számítva is, alig pár krajczárral állanak a pestiek alatt; egyebütt, honnan az új gabona selejtessége iránt több helyekről panaszok jőnek, némi de igen csekély apadás mutatkozik. Általában pedig a termelő piaci árakról azt jegyezhetjük meg, hogy azok mind magasabbak a tavaly ilyenkoriaknál, meg azon különbséggel is, miszerint tavaly apadó, most egyre emelkedő irányuk van. A felső fogyasztó piacok közöl Győr, Hoson és Bécs mind szilárdan tartja magát, de nincs a pesti felett azon emelkedettségük, mi a távolságnak megfelelne. Névszerint ájul. 31 -ki bécsi börzei árjegyzés következő: loco Moson bánsági 88 fontos búza 4 ft 24 kr. marosi 88* 2 fontos 4 ft 24—38 kr. loco Győr 87 fontos bánsági 4 ft, 83 fontos 4 ft 12 kr, bácskai 851 2 fontos 3 ft 42 kr . loco Bécs 79 fontos magyar rozs 2 ft 36 kr, 50 fontos zab 2 ft 20 kr. mindenütt pengőben bécsi mérőnkint. A külföldi piaczok közöl sokan az aratás örve alatt nagyon meglnkadtak , de a múlt hét óta ismét élénkülni és áraikban szilárdulni kezdenek. Berlinben jul. 21-én búza 4 frt 12 — 5 frt 32 kr, rozs 3 frt 22—24 kr, Stettinben jul 20, búza 4 frt 37—50 kr, rozs 3 frt 5—22 kr, Münchenben jul. 24, búza 3 frt 56 — 4 frt 35 kr, rozs 2 frt 28—50 kr, Amsterdamban jul. 27. búza 4 frt 7 — 5 frt 33 kr, rozs 2 frt 56 — 3 frt 44 kr, Párisban jul. 21. búza 4 frt 42—50 kr, rozs 2 frt 40—49 kr, Londonban búza 4 frt 14 53 kr bécsi mérőre s pengő pénzre vive. Még a zsírról és szalonnáról kell azt jelentenünk, hogy ára ennek is szembetünőleg megy fölfelé. Disznózir mázsája most Pesten a pesti, henteseknél 32—33 pfrt, a vidékieknél, kik nem árulnak mindenkor friset, valamivel olcsóbb. Hanem a marhahús ára lejebb van limitálva, aug. 1-je óta fontja 1002 pkr. IIÍANHÁZI ELŐADÁSOK. . A nemzeti szinpadon: „Romeo és Júlia." Szomorujáték 5 felv. A pestinémet színpadon: „Die weisse Dame.“ Oper in 3 Ausz. I Külföldi posta tegnap estve nem érkezett. Bee«» börze, jul. 31. aus. 3. I Nemzeti kölcsön % . . 83ll/16 83% Metallique % . 823.4 . 823/4 Magyar földteherment. köt. 82 823/4 ■ | Államkötelezvény 5° „ . — 307 „ 1839. . 134*/s 1348 „ 1854.4% — 109% ! Cs. k. arany .... 77% | Uuyavizállás : aug. 3. estve: 8'6'0 ' 0 fölött Felelős szerkesztő : V ? A.IOS