Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)
1858-09-16 / 211. szám
lat, mihelyt azt az általános boldogulás szemme látása veszi körül. Magyarországon néhány évvel ezelőtt, szintén divateszme volt a czukorgyárállítás. Örömre ragadó tömegben keletkeztek azok , de rendre bukásuk kijózanított bennünket, miután különösen a nem gazdasági, hanem tulajdonkép nyereséges iparüzleti vállalatok közöl is sokat bukni s megszűnni láttunk. De ne mondjunk azért le az eszméről. Sokkal fontosabb nemzetgazdászati kincs fekszik a répaczukorgyártásban, mintsem tőle könnyen hátrálnunk lehetne. És én az előzmények daczára mégis azt mondom, hogy a gazdasági üzlet van hivatva nálunk is a répaczukorgyártás meghonosítására ; a nyereséges iparüzleti vállalatok előtt is ennek kell megtörni az utat; és csakugyan van mód, mely szerint a répaczukorgyártás magyar gazdaságainkban is igen szembetűnőig hasznosítható. E mód a társulási rendszer A megelőzőleg tárgyalt iparvállalatoknál az egyedülállóságot tanácsoltam : itt a társulást kell sürgetnem ; leggyakoribb esetben még több birtokosoknak nyerészkedő vállalkozóval társulását, ki a gyárt vezesse , hogy a jó siker tekinttetéből igen sok szerencsét igénylő közös felügyelettől mentve legyünk. E tekintetnél fogva véleményem szerint a czukorgyár állításnak Magyarországon ott van alkalmas helye, hol a czukorrépatermesztésre alkalmas területtel bíró több közel szomszéd birtokosok a termelés iránt összeegyezhetnek, éspedig oly számmal és oly mértékű mivelt területtel, hogy egyességi kötelezettségük a fönnállhatásra szükséges nagyszerűségű gyár nyersanyagigényletét kielégítse. E vélemény s úgy mondva javaslat ellenkezik a mostani gyakorlattal,miszerint a most fönnálló czukorgyárakat átalában nagyobb uradalmak körében látjuk, melyeknek répatermelési kötelezettsége képezi egyszersmind a gyárfönnállás alapját. De megmondom, mert tartom czélszerűbbnek (sőt szükségesnek) több kisebb birtokosok társulását, mint egyes uradalom nagyra terjedő kötelezettségét. A czukorrépa termesztés a most közönségesen nagyban mívelt gazdasági növények közt legbelterjesebb rendszert kíván és von maga után. Sokkal belterjesebbet, mint a repere. Répa termesztésnél mindenek fölött a mély mivelés és a trágya a fő. Mégis fris trágyát nem lehet czukorrépa alá nagy bőségben adni anélkül, hogy a jó cukortartalmasság veszedelmeztetve ne legyen. E körülmény ismét a trágyaszükségletet szaporítja, holott más részről meg az ekkép felfokoztatni szükséglett földet a csupa répatermesztés által nem használhatni ki teljesen. Egy rendszerre vont kis gazdaság, melybe a répatermesztés arányosan van beillesztve, jó vezetés mellett e bő trágyát mind a répa előtt, mind a répa után teljes mértékben képes használni, s a fris trágya elhasználása által még a trágyaszükségleten is kimérve van. Nagy gazdaságot nem az dönt veszteségbe, hogy a répatermesztés egyedül önállólag véve ki nem fizeti magát, hanem hogy e termelést az egész földterülettel — mostani körülményeink közt legalább — arányba hozni lehetetlen, mert sokkal kisebb nagy gaz-daságaink lábas jószág szerelvénye, mintsem az egész birtok a czukorrépatermelésnek megfelelő trágyaerőben tartathassák. Mi természetesebb tehát, minthogy a mely nagy birtok magát nagymennyiségű répatermesztésre kötelezte , kiválaszt e czélra megfelelő alkalmas tért, trágya és munkaerejét annak jó karban tartására és megmiselésére fordítja , de épen e miatt a répaföld bujaságának elő és utó kihasználását mulasztani kénytelen ; más részről pedig a gazdaság többi része, melytől a szükséges erő nagy mértékben elvonatott, szintén szenved. Tovább vitatnom itt e tárgyat szükségtelen. Legfeljebb annyit kell még mondanom, hogy a kis birtokost is csak az igazi belterjesség mentesíti a nagybirtokosra nézve festett állapotra jutástól. Hol kis birtokosok vállalkozó iparossal lépnek társulatba, legfőbb pontja az egyezségnek, hogy a répa ára előre változatlanul több évekre meghatározva legyen, mert ő neki ez ad képességet a világpiacon biztos versenyzésre. A gyártásból eső takarmányhulladék pedig a beadott répa mennyiségéhez képest ingyen jöjön vissza a termelő birtokába. A répaárt illetőleg elégedjék meg a termelő, ha csak földbéres mivelési költsége térül is meg, és tiszta haszonnak csupán a vissza került takarmány marad. A nagyobb nyereséget a jó föld elő és utó kihasználásából kell neki kivennie, és jó igyekezet után az valóban ki is adja. Ez viszont arra ad alkalmat, hogy ismételve és mindig csak a belterjességre hivatkozzam. Ily utakon lehet és kell hazánkban a kis vagyis középbirtokos osztálynak, melynek példája a czukorrépatermesztésben a népet is maga után vonni leghamarabb képes, a répaczukorgyártás fontos iparágát megalapítani. Bécs, sept. 14. Császár 0 Felsége ma reggel a magas szövetségi csapatszemlélő testület kíséretében a neunkircheni gyakorlati táborba indult. — Császár 0 Felsége Schweigerd cs. k. sajtóirodai hivatalnoknak, a 8 i. sz. „Lajos Főherczeg“ gyalogezred történelmének átnyujtásáért, a magas főkamarási hivatal utján egy értékes brillant melltűt adatott át, egy elismerésteljes irattal együtt. A folyó hó 11-ről kelt adókivetési nyiltparancs értelmében, az 1859 közigazgatási évben a földadó, az épületi, kereseti és jövedelmi adók , az országfejedelmi pótlékokkal együtt, fölemelés nélkül, épen úgy mint a folyó évben lefizetendők, az új austriai pénzértékrőli határozatok alkalmazása mellett. Erre tekintettel, további rendeletig, azon közvetlen adó kivetésének azon valutában kell történnie, melyben a percentualadóztatás alapját képező kereset, jövedelem vagy osztály-adótétel van magállapítva. Ennélfogva az új austriai pénzértéktől különböző pénzértékben eső, vagy a már hosszabb időre kimért adó, az 1858 évi ápril 27 - ki nyiltparancsban kiszabott mérv szerint az austriai pénzértékre reducáltatik, s ebben vettetik ki s hajtatik be. Ő Felsége fönntartá magának, hogy az adóztatásban szükségeseknek mutatkozó változtatásokat még az 1859 közigazgatási év folytában életbeléptethesse.— A galicziai Károly Lajos-vasút közzétevé első kimutatását, az aug.lióbani üzleti bevételekről. E szerint az a 16 mértföldnyi hosszaságú üzlettéren 90,632 ftra ment. A Fenséges Koronaherczeg születése örvendetes eseményének alkalmából, Liechtenstein Alajos herczeg különböző jótékony czélokra 3000 pártnyi összeget küldött át a belügyministernek. — Ugyanez alkalomból Stuwer Antal tűzművész 200 frtnyi összeget adott át a tiszthatósági elnökségnek a szegények közti kiosztás végett. — Azon aláírások összege , melyek az alsó austriai kereskedelmi é s iparkamra kerületében , az ipariskolák s más közhasznú kereskedelmi s ipari czélok segélyzése végett. Ő Fensége Rudolf Koronaherczeg születése alkalmából megindított pénzalap számára eddig elő történtek, 21,070 pengőforintra megy. — Mint a „Wien. Zig“-nak Tries t bő 1, f. hó 11-ről írják, a német vasúti igazgatóságok egyletének közgyűlésében, 60 ilynemű testület fog résztvenni. Austria ott a cs. k. kereskedelmi ministérium küldöttjei, Negrelli ministeri tanácsos s Tischer osztálytanácsos, továbbá az aussig tepliczi, a buschtehradi, a gratz koflachi, a Ferdinánd Császár-éjszaki, a Ferencz József Császár keleti,(Zichy gróf, Cordon báró altábornagy, s Etzel) az Erzsébet Császárné nyugati, a lombard-velenczei, az austriai államvasút, (Eskeles báró, Pergén gróf, Manier főigazgató, Engerth középponti igazgató), a kelet-galicziai Károly-Lajos-vasút, s végre a tiszai vasút, (Haber báró, Schey, Schimeké) s a dél-éjszak-német összekötő vasút küldöttjei által lesz képviselve. Ezenkívül külön meghívások intéztettek az austriai Lloyd gőzhajózási társulat, a belga államvasút, s a franczia éjszaki vasút igazgató tanácsaihoz is. Legközelebb ezen vasúti congresus tagjainak tiszteletére egy igen szép kiállítású vademecum jelent meg ily czim alatt „Három nap Triestben,“ 10,000 példányban, s négy, német, olasz, franczia s angol nyelven,melyet Pormiggini, Kandier, s Scrinzi tudorok , s Revoltella atya adtak ki, s a congressusnak ajánlottak. Legközelebb egy különös esetben azon kérdés merült fel, ha váljon egy külföldről valamely austriai evangelicus községhez meghivatott lelkész, alkalmaztatása által ezen községhez tartozóvá lett-e. A cs. k. belügyministériumnak egy külön határozatánál fogva megállapíttatott, miszerint egy bármely hitfelekezetű lelkész alkalmaztatása nem tekintendő valódi államszolgálatnak , s e szerint az ekkép alkalmazott egyén meghivatása által se az austriai állampolgárságot se az illető politikai községhez tartozóságot nem szerzé meg. Ezen határozat tökéletes öszhangzásban van több előbbi intézkedésekkel, melyek az austriai állampolgárság megszerzésének fogalmát valamely nyilvános szolgálatba lépés következtében meghatározzák. — Mint az „ O. C. “-nek Milánóból, f. hó 1- ről jelentik, a 11-én Senagóban tartott lóverseny alkalmával , Taon grófnak Maca Nena nevű lova nyerte meg a 4501 frnyi első dijt. A lombardiai lovak versenyénél, Costabii-nek Retna nevű lova ért el először a czélponthoz; a dij 1200 fr-ot tett. Ugyanazon ló egy későbbi verseny alkalmával, még egy 2000 frnyi dijt is nyert el. Az érdekes népünnepnek az idő nagyon kedvezett.— Épen most jelent meg Kastner „Dampfer“ cz. munkájának 4 ik füzete. Az még gazdagabb tartalmú, mint az előbbiek, s kimerítő teljességénél fogva méltán igényt tarthat az európai utazási könyv nevére. Noha már a 3-ik füzet is új modorban hozáa a gőzösök járatait, ezen rovat a legújabb füzetben még kimerítőbben s eredetibb modorban tárgyaltatik. Ezen munka czélszerűsége iránt döntő bizonyítványul szolgálhat azon tény, miszerint a magas cs. k. kereskedelmi ministerium a „Dampfer“ t, vala mint az „Eisenbahnzeitung“-ot, s a „Telegraphen jtarif“-ot is, ugyanazon, a közlekedések terén szintée oly tevékeny, mint érdemteljes szerzőtől, saját hiva- I talos rendeletlapjában világosan ajánláltalános használatra. Igen hasznosnak tűnik föl az utóbbi( NAPI HÍREK és események Budapest, September 16. * Császárnéi) Felsége szerencsés szülésének örömteljes alkalmából a zentai r. kath. plébános és esperes főtiszt. Benedek Elek a szolgálatukban nyomorékká lett csendőrök javára létesített Ehrenstein-féle alapítványt 100 párttal növelte. * Pápa őszentsége főtiszt. Mészáros András nyitrai káptalani helynökhöz sajátkezű aláírásával ellátva egy leiratot intézett, melyben a nem rég elhunyt Palugyay Imre nyitrai püspök halála fölötti sajnálatát atyai mély megilletődéssel fejezi ki. * A magas kormány nem rég a felső Nyitra megyében Gagócz mellett fekvő tágas Lipótvárat tetemes költséggel fegyintézetté átalakítván, annak vezetését és ellátását a paulai sz. Vinczéről nevezett bécsi irgalmas nénékre bízta. Ezen a bécsi anyaházból oda küldött 20 irgalmas nénének a lipótvári új fiókházban ünnepélyes egyházszertartási bevezetését méri. Schirg András pápai praelatus, esztergomi kanonok és nagyszombati helynök ur f. hó 5-n végzé. E szertartásról a „Religió“-ban következő részleteket olvasunk: A 20 irgalmas nénét ő méltósága, a nekik szánt tágas, czélszerűen elrendezett és egy igen szép téves kerttel ellátott laknak előrebocsátott szertartásos beszentelése után, rég. 9 órakor, a fegyintézet igen csinos templomába vezeté be, hol azok az oltár jobb oldalán újonnan fölépített kápolnában a számukra elkülönített padokat elfoglalák. A templom hajója telve volt magyar, német és olasz fegyenczekkel. Az oltárhoz érve, méltósága, a padjaikból oltár elé lépett nénékhez egy velős, egyházi ihlettel mondott sz. beszédet intézett, melyben előrebocsátva a paulai sz. Vincze társulatoknak üdvös hatását és az általuk erközlött vallás-erkölcsi számos hasznot, a jelenvolt nénéket bevezetésük sz. czéljára ügyelmeztető, szivükre kötvén terhes hivatásuk lelkiismeretes teljesítését. Ezután a helynöki titoknok olvasá föl az ő eminentiája által aug. 26 . német nyelven kibocsátott igen érdekes bevezetési oklevelet, mely után ő méltósága a templomba tért, körülbelül 500 fogolyhoz egy megható német és magyar beszédet mondott, szívhez szóló hangon előadván benne a mai ünnepélynek fogalmát, az egyháznak szeretetműveit. A könyek, melyek ezen beszéd alatt több fogoly szemében rezegtek, nyilván jelentették azon nagy megilletődést, melyet a szónoknak szavai a foglyok sziveiben szültek. A tótajku foglyokhoz Brásy József galgóczi alesperes szintén velősen szólott.Ezután a vérnélküli áldozat teljes szertisztkedéssel ajánlatott föl az égi hegyek osztogatójának, mely alatt a merő fegyenczekből alakított zene-, és énekkar jelesen működött. A sz. misének végeztével az irgalmas nének,harangszó mellett a „Te-Deum laudamus“-nak elmondása közben vezettettek vissza lakukba. Ezek után megtekintő ő méltósága. Sem csik Jakab világi felügyelő urnak és a jelenvolt papságnak kíséretében a nagyszerű, jelenleg 920 foglyot magában foglaló fegyháznak minden egyes részleteit, melyek általán különös megtekintést és dicséretes méltánylást érdemelnek. Ő méltósága a fegyházi koronában a legsúlyosban beteg foglyokhoz vezettető magát, és ezekhez a legnyájabb vigaszszavakat intézte. •• ■1 | TÁROZA ' UJ | Kirándulás Triestből Cattaróba. L. M. bányatanácsos legközelebb az Adria partjain kirándulást tevén, azt a „Wien. Ztg“ban következő érdekes vázlatokban írja le : Megigérem, hogy a cattarói öbölről, mely kétségtelenül legérdekebb és legszebb részlete az egész tengeri útnak Triesttől Cattaróig, némi közléseket fogok küldeni. Ezen Bocche di Cattaro vagy csatorna egy a szárazba mélyen benyúló, sokágazatú tengeröböl, melyet a camburi és lepetanei két tengerszoros három nagyobb tengeröbölre szakít, a castelnuovói, a teodói és maga a cattarói öbölre. A castelnuovói tengeröbölbe a Punta d’Ostro és Punta di Xagniza, két keskeny földnyelv közt juthatni; az utóbbiról két sziklafok emelkedik ki a tengerből . A Punta d’Ostro és a xagnizai sziklafok új várművekkel vannak ellátva, melyek az öböl bejárata fölött uralkodnak. Ha a Punta d’Ostrót, mely, úgy mint az egész tengerpart Raguzától odáig, meredeken a tengerbe leeső mészsziklákból áll, körülhajóztuk, nyerjük az öböl első meglepő látványát, tudniillik a castelnuovói öböl és a Porta Rosaét, mely az által válik meglepővé, hogy általában az éjszaki havasok sok részleteinek látványaihoz igen hasonló, miután kicsi, termékeny, igen jól mivelt és 1200 lábnyira föl erdővel borított előhegyek és halmok fölött kietlen, világos szürke mészköves hegyek emelkednek föl .—4000 bécsi láb magasságra, s sivár és meredek sziklaromjaikkal a számos házcsoportok által élénkített fokhegyek és tengerpartok szép zöldjéhez képest feltűnő ellentétet képeznek. Ez öböl hátterében,a hegy lejtőjén és egy a tengerbe kinyúló sziklaháton épülve, az egykor megerősítve volt Castelnuovo város az azt koronázó Spagnolo erőddel távolról nézve igen szép látványt nyújt (Ezen öbölben horgonyoznak vagy czirkálnak a cs.k. Felsége következő hadijárművei : „Duna, Bellona, Vulkán és Achilles,“s az első kettő fregat, az utóbbiak postagőzösök, és a sok kereskedő hajóval és bárkával az öbölben együtt élénkítik a bájos partokat mosó tengert. A camburi tengerszoroson keresztül a Bocche di Cattaro második nagy öblébe juthatni. A csatornaszorost részint néhány éjszakról a tengerbe nyúló alacsony halom és kis sík, melyek szőlőkben, olaj- és figefákban igen gazdag tenyészettel bírnak, részint délre a csatornaszorostól meredekebb de szintén benőtt hegylejtők képezik. Ezen második nagy öblön keresztül — mely nem üt el éjszaki havasaink középhegységének egy tavától — éjszakra a második, a lepetanei öbölbe evezünk. A lepetanei csatornaszoros egész kiterjedésében kerthez hasonlít, melynek pompásan mivelt, lépcsőzetesen feketett szőlőhegyei, gesztenye, mandula, fige , és olajfái a közt partok mindkét oldalán nyájas lakházak tűnnek elő. Éjszak felé mindig keskenyebb lesz, míg az alig 150 él széles helyen, melynek neve Le Cattene és egykor lánczokkal volt elzárva, legszorosabbá válik, mely fölött most századunk tudományos előhaladásának jeléül 40 ölnyire a tenger fölött,távírdás sodrony van kifeszitve. Itt a meglepett szemnek uj, az előbbitől egészen különböző tájkép kínálkozik. A tükörsima nyugodt tengerből 3000 lábnyi magasságra emelkednek a Monte Casson kopasz világosszürke mészkő sziklái, meredek esésekben s nagyon megszakadozott formákban a szép sötétkék égbe föl s annak tövén, lépcsőzetesen építve, fekszik Perasto helység, fölötte egy várda, melyen az austriai lobogó leng. Perasto láttára önkénytelenül eszembe jutott a pompás fekvésű Hallstadt. Csakhogy Perasto építésmódja szilárdabb, a házak, mind vágott kőből 1 és 2 emeletre építve, téglákkal vannak fedve; három templomot vesznek körül, melyek ketteje egészen négyszögkövekből épített magas karcsú tornyokkal van díszítve. A házak közt elszigetelve facsoportokat látunk. Ugyanezen vadregényes jellemmel bír a Bocche di Cattaro ezen harmadik öblének egész éjszaknyugati öble. Perasto beírt helyzetének még bájosabbá tételére annak közelében, alig egy puskalövésnyire a parttól, két kis sziklaház fekszik, melyek egyikén, il Scarpello nevezetűn, egy bucsus templomba a Madonna dello Scarpello kegyképével, a másikon pedig, mely St. Georgio nevet visel, egy kis megerősített kaszárnya létezik. Mindkét sziklaháznak megvan a maga mondája. A kegyképet a Scarpellón egy halász találta s Perastóba vitte, hol éjen át csodálatos képen eltűnt s másnap ismét a Scarpellón találtatott meg. Háromszor viték át a kegyképet Perastóba s ugyanannyiszor visszatért az Scarpellóba, mig a jámbor hit ebben föl nem ismerte azon ujjmutatást, hogy a sziklaháton ama kegykép tiszteletére egy templomkát kell építeni. Számos csoda jutalmazta meg azóta ezen kegyeletet s egy hajós sem megy ki az öbölből a Scarpello mellett el a nyílt tengerre, a nélkül hogy a Maria delle Scarpellónak üdvlövéssel ne mutatná be tiszteletét. — A Giorgio sziklaháton levő kaszárnya ellenben egykor Benedek-rendi apátság volt. Ebbe — igy beszéli a monda — visszavonult volt egy ifjú, hogy magányban fejezze be életét, miután kedvesének rokonai megtagadás tőle, hogy azt nőül haza vihesse. Perastoból, hol a gőzös csak rövid ideig tartózkodik, délkeleti irányban visz az út a mindinkább szűkülő öbölben a végállomásra Cattaróba, mely az egészben 5—6 mértföld hosszú Bocche di Cattaro legszélső csúcsán fekszik. Az út e része véleményem szerint a legvonzóbb. Mint egy koszorú veszik a mély tengeröböl sötétkék árját a buja déli tenyészeti bőségtől duzzadó partok körül, melyek fölött alig 100 lábnyi magasságban kelet és dél felé már kopasz sziklahegyek emelkednek. Mint gyöngyök tűnnek ki e zöld koszorúban egyrészt a Stolivo, Perzagno és Mulla- másrészt Dobrota jó módú helységek villaszerű házai, melyek, mintegy egy helységet képezve, majdnem szakadatlan sorban, részint a tengerparton a tiszta tengerben tükröződnek vissza, részint a kertek fris zöldjéből néznek ki. Cattaro maga e koszorú legszélső szögében, a tengerről csak várművel és egy pár toronyról vehető észre. Aug. 3-án esti 6 órakor Cattaróba utam vég czéljára értünk, s ön a legjobb, mert egyetlen vendégfogadóba, a „Locanda alla croce di Maria Theresiá“-ba szállásoltam be magamat. Azóta egy részét a cattarói területnek, t. i. a Zuppa-völgyet Buduáig beutaztam, s ez alkalommal a szomszéd Montenegróba is tettem kirándulást, s erről is akarok önnek némi közléseket tenni. Mit mondjak Cattaro városáról ? — Képzeljen ön magának egy pár száz házat tarkán oda vetve egy kis síkra és körfallal körülvéve, és fogalma lesz Cattaroról. Ily rendhiány egy város építésmódjában még soha sem fordult meg előttem. — Ötvenölnyire sem lehet előre menni, anélkül hogy valamely szögletbe ne ütköznénk, vagy egy új utczába ne kellene befordulnunk. — Az utczák ezenfölül szűkek, a házak majd mind ízlés nélkül épitvek s egy épületet sem említhetek, mely kissé előnyösen kitűnnek. Csak egy pár kis tér a város heljében enged a levegőnek szabad bemenetet. Cattaro erős várművekkel van ellátva, melyek ama 800 láb magas sziklára is, melynek tövében a város és csúcsán a St. Giovanni erőd áll, fölterjeszkednek s ekként a város bástyáit az erődeivel összekötik. Három kapu visz ki a városból, az egyik, a Porta Marina, a kikötőhöz, mely mellett egy nyílt tér, úton állított sétánynyal és, mint magától értetik, egy bottegával igen élénk életet mutat, — a második, a Porta Gordiochio a buduai útra, — a harmadik végre éjszakra, a Porta Fiuméra, a montenegrói útra visz.Ez utóbbi kapu előtt van a bazár a montenegróiak számára , melyet ezek hetenként háromszor látogatnak meg. Nagyobbrészt nyomorúságosan öltözött alakok napégette arczokkal, kikből se erő se bátorság nem néz ki,és nyomorultan kinéző nők kínálnak zöldséget, sajtot, burgonyát és fát, melyeket lovakon hoznak a vásárra, vagy juhokat és disznókat, se mellett oly lármát csapnak, mintha milliók forognának kérdés alatt. A férfiak közöl csak a kapitányoknak és más rangosoknak szabad fegyveresen a városba bemenniük, a többieknek a bazárban fegyverüket le kell tenniük. A bazár után az árusok és árusnők a város áruboltjait árasztják el, ismét nagy lármát csapnak, de nem követnek el kicsapongásokat. (Folytattatik.ö vezett „Telegraphentaris“, melyben mindazok, kiknek a távírdával van dolguk, minden idetartozó kérdés iránt gyorsan teljes felvilágosítást találnak.