Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)

1858-09-18 / 213. szám

* A terézvárosi kisdedóvoda javára a pesti német színpadon kisasszony napján tartott ze­nészeti és szavaslati akadémia jövedelme: 243 ft 22 kr p pénzben. A színházi részvényes urak a jövede­lemből részükre eső 30 ft 20 kr kamat illetékről a kisdedóvoda javára lemondtak és a légszeszvilágító társaság ez alkalommal a színházat díjtalanul vilá­gította. * Az állandó műtárlat f. hó 15 én uj­­kiállítást nyitott, s ha bár az uj festmények száma csekély, sikerült darabok most sem hiányzanak. * A pesti es. k. vám és jövedéki főhivatal irodá­jában f. hó 27 n a Pulszky Ferencz tömegéhez tar­tozó könyvtár a legtöbbet ígérőknek el fog árverez­­tetni. A „P. O. Z.“ úgy hiszi, hogy az értékes For­­gách-féle könyvtár azon időben, midőn P. a szécsé­­csényi uradalmat megvásárolta, szintén birtokába ment át, s alkalmasint az elárverezendő könyvek nagy részét képezi. A venni szándékozók a czímjegy­­zéket a nevezett hivatalnál megtekinthetik. * Tegnapelőtt a német színpadon először adatott „Die Nixo“ regényes opera 3 felvonásban Schmidtől, zenéje K­­­e­r­r Keresztély Jánostól, a nevezett szín­ház karmesterétől. Ez új opera, mely egyszersmind a zeneszerző karmester jutalomjátéka volt, egy raj­nai legendát tárgy­az a 13 ik századból. Szövege ér­dekes és költői egyszersmind s a zeneszerzőnek n mél­­tán meleg ihletet adhatott zeneszerzői tehetségét ki­tüntethetni; és a derék fiatal karmester valójában oly operát irt, mely bizonyosan még annál is jobb, mint a minőnek hallottuk. Jelesebb erők t. i. mint a minőkkel e színpad jelenleg rendelkezik, mindene­setre még jobb világításba helyezték volna e művet, noha a nagy ügyekezetet és szorgalmat így sem le­het az előadóktól megtagadni. E mű nem csak egyes részeiben, de egészben véve is igen szép zenei talen­tumról és költői felfogásról tanúskodik; biztos szer­kezete mellett figyelemre méltó törekvés nyilatko­zik benne eredetiség és jellemzete után. Egyszeri hallás után kiválóbb részletekül tűntek föl nekünk egy kettős a tenor és sopron közt: a 2-ikban a drá­mai erővel kezelt boszúének, mely eredetisége által is meglepi a hallgatót, a harmadikban a tenor egy magánéneke és az áldás. Szembetűnő fogyatkozása ez operának: az, hogy a hármas, négyes, ötös stb.­ense abb­ek hiánya miatt, itt ott, egyhangúvá lesz. Az előadók közt egyedül Schnaidtinger k. a. működése volt az, melylyel a zeneszerző és a hall­gatóság egészben véve megelégedhetett. A mise en scéne e színpad erejéhez képest igen jó volt. * Az éjszaknyugati égtájon jelenleg látható Do­náti féle üstökös az idén fölfedezett üstökösök so­rában az ötödik. Nevét onnan kapta, mivel dr. Do­náti volt az első, ki azt junius 2 . Florenczben mint egy igen bágyadt ködfoltot megpillantotta. Világa akkor oly gyönge volt, s látszólagos mozgása oly csekély, hogy a fölfedező maga sem volt ez égi­test természete iránt tisztában, s csak néhány nap múlva ismerte föl e ködfoltban az üstököst. Ez az oka, hogy az példa Paduában csak jun. 12-n, Berlinben 13-n, Bécsben 14 n és Kremsmünsterben 16 n ész teh­etett. Dr. Bruhns legutóbbbi számításai szerint ez üstökös September 30-án fog a nap és a földhöz legközelebb állani, és pedig a naphoz 12 millió — a földhöz­ 15 millió mértföldre közeledik. Jelenleg a földtől csaknem 26, s a naptól 14 millió mértföldnyi távolságra van. E hó végével dél felé vévén irányát, October elején látkörünkből eltűnik. — Kalocsán f. hó 15 -én a pest zsolt megyei cs. k. rögtönbiróság B. Katalint és M. Jánost mint főt. Markovics kalocsai kanonok ur gyilkosait kötél általi halálra ítélte, mely ítélet rajtuk ugyan az nap, ugyanis­­ először B. Katalinon, aztán M. Já­noson végre is hajtatott. * A Bécsben f. hó 15-n végbement hg. Pálffy féle sorshúzás nagyobb nyerői következők: 51,648 sz nyert 30,000, — 36,780 sz. nyert 4000, — 70,195 sz nyert 2000, — 21,456 és 50,981 számok nyer­tek egyenkint 400, — 52,309; 40,459 ; 34,769 56,459 és 31,376 számok két-két száz forintot. A Lugoson a nuntius ur­a excja jelenléte al­kalmával tartott g. e egyházi ünnepélyen f. hó 4 azon pompás kehely , melyet Pápa ő szentsége a székes templom számára ajándékban küldött , a püspök ur által legelőször szentelteték föl nyilvá­nosan , s a népnek egy megfelelő szónoklattal be­mutatva a szent miseáldozatnál, melyen a romai patriárcháért s Ferencz József Császárért imák mondattak, azonnal használtatott. * A villámnak mily következményterhes behatása van a távirda sodronyokra, bizonyítja azon gyászos eset, mely Z­á­r­á­ban f. hó 8-n történt. Egy nagy zápor és szélvész a citadella falaihoz közel két táv­irati oszlopot feldöntött, a nélkül azonban, hogy a sodronyt elszakítsa , az isoláziót felfüggeszsze. Egy távirdaör és több tüzér a vihar elvonultával hozzá­fogott az oszlopok felállításához, a­mint a sodronyt tartották szikrák pattantak ki belőle s könnyű lö­késeket is éreztek, mindazáltal ez ütést nem vették figyelembe. Egyszerre ketten azok közöl, kik a sod­ronyt tartották, erős kiáltást hallattak; egyike tá­­molygott, elbukott, ismét lábra állt s újra elbu­kott, hogy többé föl se keljen ; a második is el­szédült s mozdulatlan állva maradt; a harmadik, kit az elbukott esése közben vállapoczkájával érin­tett, hasonlókép hangosan fölkiáltott és elsett. Az érintés helyén mintha megégett volna, fejében erős fájdalmakat érzett, fülei zúgtak s szemei kápráz­­tak; a kettőnek, kik a sodronyt tartották, kezei ég­tek el, az életben maradott beszélte el, hogy egész felső részét és koponyáját borzasztó fájdalmak ha­sogatták, ő is érzett szemkáprázást és fülzúgást; a távíró hivatalban a villám ugyanekkor a villámhá­rítót apró darabokra törte, az egész katastropha pe­dig egy Gospre és Zára közt lecsapott villám követ­kezése volt, mely a sodronyon futását Zára felé vette. * Egy boroszlói művész oly fölfedezésre jutott, mely ha jónak bizonyul, a távirásra nézve lényeges tökéletesbitést igér. Az érintett találmány szerint t. i. lehetséges lesz minden pontról távirati vonala­ KÜLFÖLD birodalom császárjának adózó fejedelem államá­nak belügyeire nézve teljesen független. — Mint az Österr. Corr. -nek írják : A pénz­beli kármentesítésre vonatkozó pont egy külön czikkben van a franczia-chinai szerződés okmá­nyához csatolva. Németország. A „Wien. Ztg“ drezdai le­velezőjétől következő táviratot kapott: „A királyi család a legmélyebb fájdalomba van merülve, s a nép legbensőbb részvéttel értesült az ide érkezett lélekrázó gyászhirről. Az utczákon mindenütt csoportozatok alakulnak, melyekben ezen részvétet különösen kifejezik. A színházak zárvák.“ Poroszországot e peretben főleg a régens­­ség kérdése foglalkoztatja. E kérdésre leglé­­nyegebb befolyással van mindenesetre a ki­rály állapota, minélfogva fontossággal bírnak a „Frankf. Postzig“ nak következő közlései : „A berlini „Revue“ nek azon közlése — úgymond e­­ — — hogy a király visszatértekor halványan és szenvedőn nézett ki,más oldalról is megerősíttetik s öszhangzásban a magasb körökben észrevehető hallgatással nagy aggályt gerjeszt. Azt is beszé­lik, hogy a király felolvasója, Schneider udvari tanácsos,a­ki korábban mindig közvetlen közelé­ben volt, már rég idő óta tényleg nyugalomban van. Ez is a fejedelem fájlalatos állapotát tanú­sítja.“ A dán válasz, mint Berlinből írják, az­­ egyesült bizottmányok által valószínűleg kielé­­­­gítőnek fog tekintetni. Azt is hiszik, hogy azon bizalmas közlések, melyeket a dán szöv. követ­­ az egyesü­lt bizottmánynak, illetőleg a szövetség­­i gyűlésnek tenni föl van hatalmazva, az ügynek , tulajdonkép­punctum saliens­ét képezendi.­s Olaszország. Mint az „Österreichise Cor- I respondenz“-nek Turinból f. hó 15-röl írják, a genuai „Movimento“ szerint Asti Severino ügyvezető, ki az „Italia del Po­­polo“ nak azon számát aláirta, mely Mazzini­­nak Cavour gróf ministerelnökhöz intézett leve­­l­lét magában foglalta , az esküdtszék által föl­mentetett. Ezen verdict daczára a vádlott mégis visszavitetett a fogházba. (Hihetőleg azért, mi­­­­vel őt még más vád is terhelte). Tripoli­s-ból­­ aug. 24-ről kelt tudósítások megerősítik, hogy a ragály otti Donnában folyvást szűnik. Rómából sept. 1- ről jelentik , hogy az ot­­i­tani franczia őrség egy vadász-zászlóaljjal erő­­síttetik. Spanyolország. Ez ország ismét ministeri­­ válság küszöbén állt. Egy idő óta bizalmatlan­­■ ságot vettek észre a királynő és O’Donnell trigy közt, mely Ferrolban a k. udvar ottmulatása alatt közel volt ahhoz, hogy ministeri krízisben nyilatkozzék. Azonban midőn a királynő szándé­kát nyilvánító egy a tábornagy által előterjesz­tett fontos rendszabálytól szentesítését megta­gadni, közte és ő felsége közt nyilatkozatra került a dolog, s a tábornagynak mint látszik sikerült a királynőt újólag magának megnyerni, mert az­óta nem csak nem beszélnek már a tábornagy visszaléptéről, sőt , mint a „Nord“ nak Mad­ridból írják , arra gondol, hogy némely tárczá­­kat más kezekbe juttasson. O'Donnell állásának ismétt megszilárdultával ellenfeleinek magatar­tása visszatartózkodóbb kezd lenni; azt lehetne mondani, félnek a győzelemtől, melyre még nem átenged­ik meg Anglia. A villa-francai kikötőnek dése már a többi angol lapok figyelmét ragadta. Újabban az „Advert.“ és főleg a „Morn. Post“ fejezik ki boszankodásukat az angol kor­­mány léhasága fölött. Az „Ind. beige“ azon­­­ban újra mondja, miszerint a turini lapok for­­­­ma szerint megc­áfolják ama hírt; mindamellett­­ egyik levelezője azt állítja, hogy a „Chronicle“ tudósítása ennek daczára sem volt egészen alap­talan, mert a szárd kormány csakugyan engedett át ideiglenesen egy odessai hajózási társulatnak egy hajóállomást szén és élelmi készleteinek lerakodására. Ily állomást e kormány már ko­rábban is engedett át az Egyesült államoknak, a­nélkül hogy ennek egyéb következményei len­nének. Egy kikötőnek bérbeadása és egy hajó­állomásnak ideiglenes használatra átengedése közt mindenesetre nagy különbség van. A tory „Press“ nyugtalan­kodik azon hatás fölött, melyet az Orleansi lgne végrendelete Francziaországban a kedélyekre tehet, s ezért a csatornán túli alkotmány barátoknak egy ellen­képet tart szemük elé. Az alkotmányos császár­ság e lap szerint az idők hátterében szendereg s a napóleonidáktól Francziaország közélete és nagyságára nézve csak annyit remélhetnek mint az ifjabb Bourbonoktól. Az atlanti távirda állapotában­zept. 12 éig semmi sem változott se jobbra se roszabbra. Az Utólag azonban az összeköttetés mielőbbi hely­reállítására nézve mégis kedvezőtlenek lennének a kiállítások, mert a tett kísérletekből azt gya­nítják, hogy az alattságnak legalább 300 teng­ mértföldre a parttól kell megsértve lennie. A to­vábbi nyomozások legközelebb fognak megté­tezni. Francziaország. Napokon hg állítólagos köz­lönye, a „Presse“ egy igen tartalmas czikket hoz a­­ rég oly igen törekedtek, s hogy fel kezdik fogni, kereskedelmi szabadságról,melyre Algírnak n­e mond okvetlen szüksége van , ha azt akarják, hogy a gyarmatosítás fölvirágozzék. A vitály­­kérdés, úgymond tovább, egyszerűen ez. Egyik részen áll mintegy 20 franczia gyámok előnye, a másikon 200,000 európainak és 2 millió arabé­nak érdeke. A legitimisták közt állítólag vannak olyanok, kik azon véleményt tartják , mikép pártjuk és elveik érdeke kívánja III. Napóleon kormá­nyának támogatását, miután e fejedelem úgy kormányoz, a­mint csak egy a legitimitásból kelt fejedelem tehetné. Marquit Clermont Tor­­nere , ki szintén e nézetet osztja, föladatává téve azt Kölnben gr. Chambord előtt képviselni, é­s Aristarchi urak fölmentettek működéseiktől miszerint diadaluknak szomorú következményeik lehetnének , mert bizonyos, hogy Katalóniában és Valenciában a hangulat legkevésbbé sem ked­vező. Ez utóbbi állítással azonban ellenkezik az „Ind.­beige“ azon tudósítása, mely szerint Dulce­­lek a kormánynyal közölte, miszerint Ka­talóniában a közhangulat föntartására az ostrom­­állapot többé nem szükséges. Legújabb levantei posta. (A „Nep­tun“ Lloyd-gőzössel f. hó 16-n érkezett Triestbe.) Konstantinápoly, sept. 11.Photiodis­z igyekezett őt meggyőzni, hogy a legitimisták nem tehetnek jobbat, mint ha a mostani császárt­­ támogatják. Ezen előterjesztés V. Henrik több hívének jelenlétében történt, ki a marquisnak föltevését igen heves kifejezésekkel utasitá vissza. A poitiersi legitimisták ügye el van döntve. A törvényszék Courzon volt szerkesztőt két­ havi, s Maillyt és két munkást egy havi fog­ságra ítélt, a többi vádlottakat pedig fölmen­tette. Sabatier a Dzseddáhba küldött franczia meghatalmazottnak a „Nord“ szerint utasítása­­ van előbb a „Ducbayla„ korvette megérkeztét bevárni, mielőtt a franczia kormány által kívánt elégtétel és kármentesítés iránti egyességet köt Ha t. i. az elégtétel nem lenne kielégítő, „a „Du­­chayla“ kapitánya föl van hatalmazva, a város bombázását újból megkezdeni.“ Azonban remélik, hogy békés utón juthatandnak czélhoz, mert „a cosulok sürgönyei a török birodalom legfon­­tosb városaiból tanúságot tesznek azon üdvös hatásról, melyet az angolok első bombázása a mahomedánokra tett.“ így viszik át az európai műveltség eszméit keletre ! A „Patrie“ megerősíti, hogy az Anam elleni expeditio időjárati és éghajlati tekintetekből dec., jan. és február hónapok előtt nem fog végbe menni. Hogy az komolyan szándékba van véve, ezt tanúsítja a „Pays“-nek is egy legújabb czikke az Anam császárság földrajzi és politikai helyzetéről. A chinai vizekről érkezett legújabb sürgönyök azon tudósítást hoztak a franczia kormánynak, miszer­nt Korea királya késznek nyilatkozott Francziaországnak egy darab területet egy gyar­mat letelepítésére átengedni. Ezen a mennyei mint a portának a dunai fejedelemségekbeni kép­viselői. K a 11 i m a c­h i herczeg visszahivatásá­­ról beszéltek, minek egyébiránt még megerősí­tésre van szüksége.­­ Hír szerint a porta Sir B­e­r­k­­­e­y-t azzal bízá meg, hogy tengeralatti távírdát készíttessen Cap Hellastól Rodostóig, mely talán Drinápolyig fogna meghosszabbít­­tatni. Kiazi­m-bey a fejedelemségekre vonat­kozó szerződés megerősítvényeivel Párisba in­dult. Smyrna, sept. 11. Előkészületek léteznek, tengeralatti távírdák készítésére. — Sprat, angol tengerész-hadnagy a vizeket nyomozza az archipelagusban, s az itteni öbölben. A biroda­lom belső részeiből, az aratásróli tudósítások örvendetesen hangzanak. T­r­i­e 81. sept. 16. G u t m a n n s t h a­t cs. kir. osztály-tanácsos ur, tegnap egy bucsu-beszéddel bezárá a vasúti congressust A küldöt­tek a legközelebbi alkalomra, Danzigot vá­laszték gy­üléshely­ül. Ma a congressusi tagok két Lloyd-gözösön kirándulást tettek Pólába s Velenczébe. — A búcsúünnepély, a Be­­­­vederében fényesen ütött ki. Távirati tudósításo­ kat annyi irányban vezetni s ugyanegy időben hasz­nálni, mint tetszik, s azonkívül e mód szerint sok­kal nagyob gyorsaság érhető el, mint az eddigi osz­lopos vonaloknál. A sodronyok t. i. más közle­kedési eszközökkel helyettesíttetnek és rudakra szükség nem lesz. A vezetés egyébiránt, mint ezek­­után gondolni lehetne, a föld alatt sem történik. *Verseczen a távirdatközlekedés megnyitása nem sokára várható, miután erre nézve a szükséges készületek már befejezték. * A franczia kormány egy szakértőkből összeal­kotott bizottmány által azon kérdést oldotta meg, vájjon a villamos távirdai sodronyok közelsége ve­szélyes-e a lőp­o­r­tárakra nézve? A jelentést tevő Pouillat kinyilatkoztatja, hogy a villamözön, mely a távírdák szolgálatára elő­idéztetik, nem ve­­­­szélyes, hanem ellenben a légköri villamosság, ha a villám a sodronyokon végig suhan, lőpor készle­tekre igen is veszélyes. A bizottmány ennélfogva ja­­vallja, hogy a szabadban vont sodronyok földalat­tiakkal helyettesíttessenek , mihelyt a távirati vonal 10'.­ métre­ nél közelebb esik a lőpor­tárakhoz , s a földalatti sodrony­vonalak közelében a 15 - 20 metre magas oszlopokra villámhárítók helyezendők , hogy ekkor azok egész hosszukra biztosítva legyenek a villám közvetlen behatásai ellen A Budapesti Hírlap magán­sürgönyei, Madrid, sept. 17. A cortesgyűlés oszlattatott. Az új választandó a december 1-jére vannak egybehíva. Turin, sept. 17. A „Gazzetta Piemontese“ kijelenti, miszerint Villa­francát illetőleg csak annyi igaz, hogy a piemonti kormány fél­ a régi bagnot élelemszerlakhelyfől átengedte mint az amerikaiaknak több év előtt bizo­nyos helyiségeket Spezziában. Gazdaság, ipar és kereskedelem. (Angolország kereskedelme a folyó év hét első havában.) Pénzértékre vive An­golország kereskedelmi kivitele a folyó év hét első havában 10,993,997 font sterlinget tesz. A meg­előző 1857-ik évben a megfelelő időszakon ugyanez 12,201,532,­­ ismét 1856 ban pedig 9,961,226 font sterlinget tett. Ekkor a kivitel 1857-hez ké­pest csökkent, de a szintén nem kedvezőtlen 1856-ik évet 1,025,771 font sterlinggel haladja. Egyébiránt úgy látszik, hogy 1857. irányában is némely csik­keknél csak az értékben, mennyiben azok most ol­csóbb árnak van apadás, mennyiségre nézve pedig emelkedés mutatkozik. Névszerint a folyó év jul. vígéig kivitetett 11,248,836 yard flanell és vegyes gyapjú kelme , melynek értéke 458,580 fontra megy, a megelőző évben pedig csak 10,397,205 yard vizetett ki, de értéke mégis 482,499 fontra rú­gott. Ugyane jegyzés áll sok más czikkre nézve, sőt hol a mennyiségben kisebbség mutatkozik is, cse­kélyebb e tekintetben a különbség, mint az értéket illetőleg. A bevitel körül a kiviteléhez hasonló arány mu­tatkozik. Ugyanis a bevitel értéke 1858. hét első hónapjában 64,461,801 font sterling, volt 1857-ben 73,027,913,­ 1856 ban 63,936,642 font, úgy­hogy itt is 1857 irányában visszaesés, 1856. irá­nyában előmenetel van. Kivitelbeni csökkenés legnagyobb mértékben kö­vetkező tartományokkal mutatkozik, köztök két gyarmat is foglaltatván: Amerikai egyesült államok 5,838,616, Hansa városok 1,107,387, Francziaor­szág 1,039,691, Brasilia 868,763, Victoria 869,825, Canada 776,391 font sterlingnyi csökkenéssel. Emelkedés a kivitelben mutatkozik leginkább Törökország, Jáva, China, Peru, Gibraltár, Sin­gapore, Hongkong, Nyugatindia, mindenek felett pedig Keletindia közt folytatott kivitelben, mely utóbbi helyre a folyó 1858-dik első fél év alatt An­golországnak árvezik a kivitele 8,484,434 font ster­ling értéket tesz, 1857-dik évi 6,230,131 font elle­­nében. Az ezen folyó fél évi kivitel Keletindiába meghaladja egyenként az 1854 dik évet megelőző évek egész évi kivitelét. A behozatalból 13,230,266 font sterlingnyi érték az Australiából angol gyártmányokért bejött arany beszámítása nélkül gyarmati árukra esik. Különben itt is némelyekben apadás, másokban pedig az 1857-ik év irányában is gyarapodás lévén, főkép gyarapodás mutatkozik és pedig nem csak a leg­utolsó julius hóban, hanem egyaránt a kimutatást képező mind két hóban a búza és liszt behozatalra nézve. Tesz név szerint a kérdéses 7 hó alatt a be­hozatal 1858-ban búzából 2,746,442 quartert, liszt­ből 2,792,455 mázsát, míg 1857-ben búzából 1,574,047 quarter, lisztből 1,172,748 mázsa volt. Emelkedés a folyó év javára: 1,172,395 quarter búza, 1,619,707 mázsa l­özt, tehát az idő hét első hónapi bevitel csaknem két annyi, mint a tavalyi volt.­­ Hasonló eset mutatkozik a kakaónál, ká­vénál és czukornál. Az összes czukorfogyasztás az országban a nevezett 7 hó alatt 261,000 tonna, az előző 1857-ik évi 211,000 t. irányában, Theából gyakran szükség volt. A bor és szeszes ital bevitel szembetűnő csökkenést mutat­; nyers vasban szintén nagy a csökkenés, mig julius hó a gyapjú behozatal­ban ismét szép emelkedést mutat. Az érkezett hajók száma minden előző évieket meghalad.­­ A folyó 1858-dik év hét első hónapja 4,711,562 tonna terhű hajóérkezést mutat ki, míg 1857-ben az 4,462,805 , 1856-ban 4,266,294 tonna terhű volt. Az elvitorlázás már nem ily ked­vező; kiment név szerint a sziget királysági kikötők­ből 1858. első 7 havában :5,796,018, 1857-ben 5,967,002, 1856-ban 5,320,943 tonna terhű hajó. A hajózás ennélfogva épen azon jelenségeket tűn­tem fel, mit a kereskedelem, 1857. irányában csök­kenést, 1856. irányában állástartást s utoljafelé ismétt felvirágzást. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK A nemzeti szinpadon bor­vinczellér.“ Népszínmű : Először : 3 felv. „A ja­in- A pesti német színiádon ; „Der Teu­fel oder die Blinde von Paris.“ Drámain 5 Aufz. A lég azon tartalma 0—10. reg. 66. 0. est. 10 ó. 5. Dunavízállás : sept. 17. estve: 8' 2'0'" 0 fölött. Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS. Bé­csi börze. sept. 16. sept. 17. Nemzeti kölcsön % . 83% S3'/io Metallique % . . 83V.6 *3% Államkötelezvény 5% . 312 310 Magyar földteherment. köt. 83 „ 1839. .—­­„ 1864.4% 110 London ’ . ‘ . . . 9—57 9—57% Cs. k. arany SVA4 Meteorologiai észleletek Budán. September 13. , 20 , ára nyom. Par. von. j£ Az ész­lelé ideje égsulymér - 0°R — Par. von. -8 • s 1 -1 3 ja ©­ © a «*©ESJ 'O •*o ja"©P 1 0L| . * *© «2 ►* i a•rt * H © © ® S © © M -3 © 08 tD a •© o ® > « QQ *© '© •© S< > 08 90•g* J* *© 6ó.r.337.801+11.4 4.73 87 0DK„| — i — 2ó.d.337.08 -1-18 9, 6.36'660dkJ - — lOó.e.336.30 [ +15.0; 5.31173 0Ny01 — — OíM 337.0ö| +15.1 5.46|75—

Next