Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)

1858-09-21 / 215. szám

Esztergom, sept. II. (Tartományi zsinat.) A magyar fő ér­sekmegyei tartományi zsinat perczeiben kétség­kívül számosan figyelemmel tekintenek Eszter­gom felé, hol most két héten keresztül, az or­szág több egyházi föpásztorai kegyes áhítattal tanakodnak a keresztény hitélet megszilárdítá­sának , előmozdításának eszközeiről. Ezen nagy­szerű tény eredményéről azonban, még most a kezdet ünnepélyes szertartásai közt, szólni nem lehetvén, a kiváncsi olvasóval egyedül annyit tudathatunk, miszerint az ő eminentiája főmél­­tóságú Nagy-Kéri Scitovszky János herczeg­­primás és bibornok ur által a f. év sept. 19-dik napjára összehitt tartományi zsinat, ezen napon az alább közlött egyházi szertartások között va­lósággal megnyittatott. Az egyházi alkotmány­nak csaknem két század óta nem látott e nagy­szerű mozzanatát már tegnap (sept. 18-án.) kez­­dék Esztergom harangjai s a közhelyekre kitű­zött lobogók hirdetni. Ugyane napon t. i. már a délelőtti órákban az ezen tartományi zsinaton résztvenni jogosított püspökök, apátok, kápta­lani küldöttek stb. a papnöveldéi egyházban, teljes egyházi díszben öltözve, általános gyűlést tartottak. E gyűlést az előírt teendők rende (Ordo agendarum) szerint szoros böjt előzte meg. Ugyane napon délután 5 órakor a város min­den harangjai fél óráig hozattak, s szintén ez időtájban a Bakács-kápolnában, az érsekvárosi, és szab. k. városi plébánia templomában, vala­mint a szent Ferencz rendű templomban is az ol­­tári szentség közimádásnak tétetvén ki, ezen ábitatoskodás egész hét óráig tartott, a midőn a szentség mindenütt betétetett s a harangok ismét mindenütt meghuzattak. Másnap (19)reggeli négy órakor megdördü­ltek a mozsarak, és a Baziliká­nak nagy harangja, az ezen nap véghezmenendő ünnepélyt bejelentő, 7 órakor pedig isteni szol­gálat tartatván a plébániai templomban, ennek végeztével processiók indultak meg az érsekvá­­rosi templom felé, a­hol a püspöki kar, s az egész jelenlévő papság összegyülekezett, s on­nét herczeg­prímás Ő eminentiája vezérlete alatt ünnepélyes processióban a Bazilikába ment. A Bazilikában szent mise tartatván, ő eminentiá­­jának kezéből az egész püspöki kar, az alsóbb rendű­ papok és világi rendekből is számosan ol­­tári szentséget vettek. A mise végén a nép „Jöjj el az. Lélek Isten“ éneket zengvén, mely a bér­málások alkalmával szokott énekeltetni, — a Boldogságos Szűz Mária szobrának ünnepélyes vitele mellett ismét processio vezettetett a Szűz Mária kápolnájába, a­hol is, a tartományi zsi­nat ünnepélyes szertartások közt megnyíttatott. Nevezetesen végeztetvén a „Veni Creator Spiri­tus“ eléneklése, herczeg-prímás ő eminentiája az oltár elöl beszédet intézett a szent zsinat tagjai­hoz, s beszédét végezvén, a jelenlévő püspökök, apátok s egyéb zsinati küldöttek és meghívottak saját helyeikre leültek. Erre az úgynevezett pro­­motor, a szertartások mesterével a szentély kö­zepére lépvén, az elnöklő herczeg-primáshoz kö­vetkező beszédet intézett : Eminentissime in Christo Pater­­ Omnis hodiernae festi vitat­is ac­tus cum exuberante laetitia acnunciat, quod ce­­lebratio conciliorum provincialium Strigonien­­sium, duorum incirca saeculorum defluxu inter­­missa, — his diebus de misericordia Domini in Sacra hac hungarica S­on, baptismata, inaugu­rations S. Proto-Regis inclyta, apostolicis sudo­­ribus sacrata, reassummenda sit. rego vestra gratia licet indignus, huius Sacrae Synodi Pro motor, suplex pro, ut ezultantis Ecclesiae perfi­­ciatur laetitia per promulgationem Decreti,­rDe aperienda Synodo.“ Erre ő eminentiája felelé : „N­o­ra auctoritate metropolica de assensu quo­­qne Assimorum comprovincialium Episcoporum TÁRCZA. Vasárnapi levelek Bécsből. (Utitárcza ■ töredékek.) Triest. II. thy. Mind a mellett hogy a triesti égalj azok legs­zenvedhetlenebb neméhez tartozik : iszonyú forróság s érzékeny hideg rögtön váltják fel egy­mást, a hőség rekkenő csendét dühödő bóra, — mind a mellett Triest égalji tekintetben kétség­telenül Olaszországhoz tartozik. Azon hatalmas havasok hossza során , mely Olaszországot Schweiztól, Németországtól, nyugattól s éj­szaktól elválasztja, s annak fagyos lehel­letétől megvédi, tál fekszik Triest. Tenyészete nem oly baja ugyan, mint az olasz terület bensőbb részei­ben, nem is lehet az a sivatag szikla hegyolda­lon és a bora dühöngései alatt; de ha naran­csa, fügéje nem oly zamatos édes is — még legalább terem. Ily átmeneti kettős jellemű Tri­est népészeti tekintetben is. Politikailag Triest Német- és Olaszország közt képez határpontot, ethnographiai tekintetben pedig az olasz és szláv nemzetek közt végpont. Népessége e körülmény­nek megfelelőleg német, szláv, olasz. A közön­séges életben, az alsó néposztályban, a hajózás, kereskedésben az olasz a túlnyomó elem. Tri­­estben az idegennek olasz nyelv nélkül ép oly nehéz boldogulni a bérkocsissal, hajósokkal, szolgával, gyümölcsárussal, szatócscsal, kis ke­reskedővel, mint Olaszország egyéb városaiban, de a műveltebb középosztály Borsosainál elég ho­nos a német nyelv, s a német elem figyelemre méltatása látszik azon körülményből is, hogy alig van szálloda német pinczér nélkül. A közi­gazgatás­i közhatalom közsegeinél, a Lloyd hi­vatalnokai körében,magasabb kereskedői körben is részint németek, részint németül tudók lelhe­tők, mi föltűnően elüt az olaszországi városoktól. Az alsó nép jó része azonban szláv, melynek ujonczai a közel Dalmatiából határ- ■ partvidék­ből kerülnek ide. Az öltözet is, különösen a falu népéé, inkább szláv mint olasz ízlésű.— Ha na­rancsról s fügéről szóltam — ne tessék félre ér­teni ; megteremnek ezek is mint egyéb gyümölcs és zöldség jól mivelt kertekben; de általán a te­nyészet Triest területin nem csak nem buja, ha­nem igen szegény; egy kis vonalon tul­i-bol a vagyonosabb osztály villái s kertei diszlenek, mikhez a földet hajókra kellett össze­s fölhor­dani, megszűnik a hegyoldalon minden tenyé­szet ; a Karst halott kőtömegén nem nő se fa se fa; szintén így hiányzik a növényélet nél­külözhetlen eleme a víz; —ivóvízzel ugyan az újdonépült költséges anrisiniai vízvezetés meg­lehetősen ellátja a várost; a Karst erdősítéséről is forognak tervek szóban, kivilsték-e? más kérdés.­­ Mind e viszonyok összevéve körülbe­lől sejtetik,hogy Triest nem azon pontok egyike, hol élvezetesen élendők összesereglenek a kül­földiek. Sőt ellenkezőleg a triestiek is csak ad­dig nem fordítanak hátat neki, míg azt oldalzse­beik hátránya nélkül nem tehetik. Mert hogy ezeket tömni, vagy közgazdászatilag szólva „ter­meszteni“, mi alatt a kereskedés is értendő, a triesti lakosok felő életczélja, azt mondani sem kelk Ez egy higgadt, tevékeny népesség, gya­korlati s lehetőleg prózai. A comptoirban az összeadás és levonás műtéteit be­végezve a triesti elmegy a tergestermba, vagy egy más kávéházba mulatni, s ott ismét a probabilitások sokszoro­­zása s felosztása körül forog a társalgás. Azon­ban Triestben műélv is lelhető, különösen szint­élv, hasonló ahhoz, melyet egész Olaszország­ban szint­ély gyanánt mivelnek s becsülnek; olasz opera t. i. és cosmopolita ballet. Még pe­dig négy színház van itt. A Teatro Filo­­drammatico ugyan csak egy kis terem, me­lyet színháznak nevezni a szólásszabadsággali visszaélés; a Teatro Manzoner egy nagy fedett színkör, mely operai és szini előadásokra, és lóművészek, vagy művészlovak s­ztílovarok előadásaira is használható. — ízletes a legújabb Teatro Armonia, 203 négyszög­ölet foglal el alapja; szép homlokzata olasz ízlésben, öt bejárással bir; a földszinten 500 személyre van hely, a színkör alakú legfelső karzaton szintén 1­5()0-ra. A második emeletbeni csarnok 250 sze­­m­élyt fogad be. Elsőrangú a legnagyobb a Teatro graede, mely még 1800 ban épült; hateme­letes , s 1400 személy fér el benne. Az előadás időszaka operája September közepétől december elejéig, a másik balleti időszak karácsontól húsvétig tart. Triestben létem September elejére, tehát szünidőre esvén, nem volt alkalmam szín­házi mű­élvéiben részesülni; a többi színháznál sajnos, nem volt szünidő; s igy megfosztottam a legkielégítőbb mentségtől; mentségre szo­rultam ugyanis, mert jónak láttam a színházak helyett szabadban tölteni az időt; m­elvre itt nem volt ok számítani; a „Gorcondai királynő“ rettentő állhatatossággal üldözött a szini hirdet­ményeken Genustól fogva idáig ; miveltség­ tör­­téneti érdeke tán lett volna az előadásnak, a közönséget látni, a toiletteket, a nőket, az utóbbiakat azonban másutt is láthatára, s ez csakugyan érdemes is. Triestben több szép höl­gyet láttunk séta közben mint bárhol utunkban; statistikai bizonyosság , vagy pajzán véletlen, mi e tényben rejlik, de tény. És e sétái ténynél fogva igen szorgalmasan sétáltam is a Corsoo, a Molo san Carion, hol a hanyatló nappal tolong a nép apraja nagyja, mi ismét a városnak olasz jellemet ad. Különben Triest egész kör­­­nyéke merő szé­p sétány. Alig negyedórányira a városon kivül jó utakon kiérni oly pontokra, honnan elbájoló kilátás nyilik a friauli s istriai partokra, a tengerre, a tengeröblökre, a kikö­tőre , a városra. — Kissé távolabb s magasan fekvő de igen hálás s látogatott pont „a vadász­hoz“ „al cacciatore“ czimzett kert és kávéház, különösen naplementekor. — Mi szárazföldi álla­tok különösen nagy gyönyört találunk a vizeni kirándulásokon, és különösen a tengeren, a csónakázás egy­­legbájolóbb czélpontja , irá­ni arc — csodáld a tengert — hol Ferdinand Miksa Főherczeg villájának hatalmas alapjai kelnek ki látszólag a tenger mélyéből, valóban a sziklákból, miken megtörnek Adria habjai.— Az eddig láthatóból ítélve a palota méltó lesz műismerő s műkegyelő birtokosa nevéhez, mint saját költői nevéhez : mira maré!------ Egy fél­órányira innen az aurism­ai vizvezetés, mely nagyszerű volta miatt is megtekintésre méltó. A viz 270 ló erejű gőzgépezet által 450—580 láb­­nyi magasságra szivargoztatik föl forrásalapja fölött; huszonnégy óra alatt 200,000 köbláb; innen csöveken vezettetik a viz Triestbe, s a karszon fekvő két utolsó (­bécs triesti) vasútállo­másra — Grignono, és Nabresinára. Nevezetes az, hogy ez ivóvizforrások Sta Croce mellett a m­észhegy aljában , a tenger színvonalán fa­kadnak ki s abba befolynak, s mégis úgy fogat­tatnak föl, hogy a tengeri vízzel nem vegyülhet­nek. A Triestbeli nagyobb kirándulások közöl legérdekesebb lehet az istriai parthosszán — az égalji, népészi, történeti tekintetben érdekes vál­tozatos partokon — Pólánál a nagyszerű római amphitheatru­n kedvéért is kikötve — Fiuméig. Szép ez a vilá­g, és nagy, s jó, hogy nagy, nem lehet egyszerr­e bejárni, mindig marad valami a jövő évre — ha megéljük. — ad glóriám Dei ter Optimi Maximi, honorem Sancta Dei Gentiiicis Mariae, ac Divi Stephani Regis Conf. legatur!“ Ezután a közelálló titok­­nokok egyike átvévén a zsinat megnyitásáról szóló okmányt, azt főn szóval elolvasá. Emlé­kezni fognak olvasóink, hogy prímás­i eminen­­tiájának I. évi Péter Pál napján kibocsátott me­­tropolitai levele szerint is, ezen zsinat tárgyait képezik: tanácskozmányok és zsinati végzemé­­nyek a hit és keresztény erkölcs előmozdításáról, az egyházi és szerzetes­rend fegyelmi szigorának visszaállításáról, az ifjúság keresztényi nevelé­sének megállapításáról, a visszaélések , téve­dések s kihágások megjavításáról a keresz­tény magyar hitvilágban. A zsinattárgyak fölötti további tanácskozmányáról s végzeményeiről jövő alkalommal. ______ Nagy-Kőrös, sept. 16. A legnagyobb örömmel olvastak e lap hasáb­jain azon üdvös eszmét, mely szerint vannak lakos­társaink közt, kik a helybeli egyházkerü­­leti tanitóképezde gyakorlati ágát a kertészeten kivül, mely a konyhavetemények, gyümölcsfa tenyésztés, méhészet és selymészet űzésével ba­­rátkoztatja s ismerteti meg a képezdei ifjúságot, a gazdászatnak itt nagyobb terjedelemben kép­­viseltetésével is ismét szaporítani s illetőleg ki­­egészíteni óhajtják. Ki hazánk, mint földmíves ország jövőjére kegyelettel gondol, s annak jelenét a szomszéd népek haladó iparával összehasonlítja, lehetet­len, hogy legörömestebb ne siessen szavazatával járulni ez üdvös eszme létesítéséhez. A néptanítóktól függ igen nevezetes részben a jövő nemzedéknek életre neveltetése; minél több képzettséget, szakavatottságot adunk a néptaní­tóknak, annál szilárdabb alapon fog épülni a jövő nemzedék életrevalósága ;­­ e képzettség­ben meggyőződésem szerint első helyen áll a gazdászat, mely a népből legnagyobb tömegnek ad rendes foglalkozást. De még hiszen a néptanító épen állásánál fogva is gazdálkodásra maga­­ részéről szintén hivatva van, miután fizetésének nevezetes része országszerte fekvő földbirtok használatából áll. Panaszkodnak gyakorta , néhol méltán az összes tanítói fizetés csekélysége felől, de ismét sok helyen kénytelenek vagyunk e körülményeket tekintve elismerni a fizetés egyenes javításának lehetetlenségét. Én azt mondom, a mely tanító­képző-intézet a tanítót a gazdászat helyes fogá­saiba bevezeti s ez által neki conventionalis kis földecskéjének jövedelmesebb használatára képességet ad, javította egyszersmind közvetett úton annak fizetését. És ugyan nem érdemes-e egy néptanító képző­intézetnek arra törekedni, hogy a belőle kike­rülő érdemes tanítók fizetésének javításán töre­kedjék. Nagyobb dicsőséget, érdemet egy egy népta­­nítóintézet alig szerezhet magának, mintha nö­vendékeinek adott lehető legtökéletesebb szak­képzettségen kívül, egyszersmind azoknak fize­tésük javulása iránt is biztosságot szerez. A­mely summával készpénzértékben egy két tanító fizetését alig lehetett volna kellőleg meg­javítani, az a képezdénél gazdászati tanszak alapításába fektetve száz meg száz néptanító fizetését javítja meg. Adja azért az ég, hogy az elhintett mag termő­­­földre találván, a gazdászati ág is minél előbb képviselve legyen intézetünkben, élén egy szak­­­képzett erélyes gyakorlati tanárral. Tudomásra juttatandónak vélem ez alkalom­mal képezdénkről még azt, hogy e folyó év aug.­­ 29-én igazgatójául kisújszállási algymnasiumi­ igazgató tanér Nagy László úr választatott el,a­ki a legközelebb Pesten tartott superintenden­­tialis gyűlésen is megerősíttetvén, a választás illető helybenhagyás végett felsőbb helyre ter­jesztetett. Még egy remény kifejezésére veszek alkalmat szintén intézetünk érdekében. Ez egy gyakorlati rajztanári szék szervezésére való kilátás ; négy féle tanintézet létezik immár városunk kebelé­ben : főgymnasium, tanítóképezde, elemi főis­kola, és vasárnapi iskola; a közönségesen elő­adatni szokott tantárgyakon kívül, a szintén minden iskolában előadatni szükséges zene taní­tására már jeles zenetanárunk van , de a gya­korlati életben hasonlag igen szükséges, sőt az iparszakban nélkülözhetlen rajztanításra gya­korlati rajztanárunk még egyik intézetünkben sincs. A négyféle részére egy ily nélkülözhetlen rajztanári szék szervezése volna az első lépés, hogy a fentebb idézett levélben szintén megpen­dített iparos szakiskola városunkban létesül­hessen. F. L Kunszentmiklós, sept. 18. A kunszentmiklósi helv. algymnasiumban a lefolyt iskolai évben tanulók száma volt I. oszt. 18, II. oszt. 17, III. oszt. 5, IV oszt. 6, összesen 46. Tanárok : Gyenes József igazgató, Mányoki Tamás felszentelt pap, a III. oszt. főnöke, Mel­­czer Károly II. oszt. főnöke, Scherer Konrád I. oszt. főn., Jósa János felszentelt pap IV. oszt. főnöke. Rendkívüli tanárok Földvári Antal, Dö­mötör József. Iskolánk történetében a folyó évről örökemlékü marad az, hogy Albrecht cs. k. Fő herczeg Ő Fensége ápril 23 án, hivatalos körútjában intézetünket is megláto­gatta, mely magas látogatással iskolánk száza­dos fenállása óta legelőször dicsekedhetik. Ta­nítási segédeszközeink az év folytán következő­leg gyarapodtak : 1. A könyvtár vétel útján 19, ajándék útján 116 darabbal. Az adakozók közt említendők a nmlt. budapest kerületi helytartó­­sági osztály, és Mikulás János, Havas József, Varga János, Tanárky Gedeon, Sinkovich Pál urak, kik iránt az iskola és egyház nyilvánosan is köszönetét fejezi ki. 2. A természettani tálhoz járult egy méter, három géptani készület, egy Döberdiner féle gyüjtőgép, egy nagyitó, egy Beanmar hőmérő, egy 12 hüvelyk átmérőjű föld­­gömb, és egy légsúlymérő. 3. A természetrajzi gyűjtemény két kitömött madárral, ICO darab különfaju rovarral 40 példány szárított növény­nyel s ritkaságkép egy négylábú és szárnyú csirkével szaporodott. Bécs, sept. 29. Az „Osterr. Corr.“ szerint a­­ már huzamosb idő óta tárgyalás alatt volt a j i­lle­tz­é­k­i törvény, a cs. k. hadsereg számára, Csá­­szár Ő Felségének legfelsőbb szentesítését már megnyerte Annak legfontosabb pontjaihoz tar­toznak : a tiszti nyugdij-szabályzatnak a cs. kir. s katonai hivatalnokokra kiterjesztése, különös ese­tekben, azoknak a rokkantak házába fölvételének megengedése, s az azok özvegyeiveli bánásmódra vonatkozó humanus intézkedések, kik ezentúl fér­jeik elhunytéval, azoknak 3 hónapi fizetését kapják ki. — Miután a cultus és oktatásügyi minist­erium­nak 1856 máj. 1- föl kelt kibocsátványa értelmében az elméleti állam­vizsgálati bizottmányok álalános és közigazgatási osztálya, K­r-58 julius végével műkö­désüket megszüntették, s tüstént szétoszlatásu­k fog eszközöltetni, ugyanazon ministeriumnak f. évi sept. 5 röl kelt kibocsitványánál fogva elrendeltetett: 1) Ezen bizottmányok vizsgálati jegyzőkönyveit a bí­rói államvizsgálati bizottmány elnöke veendi át, s a netalán elveszett vizsgálati bizonyítványok du­plica­­i limainak kiadása végett, ezentúl ő hozzá kellene fordulni. 2) A föloszlatott b­zottmányok többi ok­mányait az illető helytartóságok vagy országos kor-­­mányok veendik át. 3) Az 1856 máj. 10-ki kibo­­csátvány rendelete nem csak azon jelöltekre alkal­mazandó, kik az átalános vagy közigazgatási állam­­vizsgálattal hátralékban maradtak, hanem azokra is, kik ezen vizsgálatok valamelyikénél egyszer meg­buktak, s azt 1858-dik évi julius hó vége előtt nem ismétlék elegendő sikerrel. 4) Az 1858 ta­nulmányév kezdetével, az államtudományi államvizs­gálatok eszközlése végett, saját vizsgálati bizottmá­nyok, még pedig Bécs, Prága, Pest, Krakkó, Lem­berg, Gratz, Innsbruck, Zala, s Szebenben fognak életbelépni. E szerint az 1850. tanulmány évben következő bizottmányok fognak fennállani, az elmé­­leti államvizsgáltok eszközlése végett : a) mindhá­rom elméleti államvizsgálat számára Bécs, Prága, Pest, Krakkó, Lemberg, Gratz, s Innsbruckban ; b) a bírói s államtudományi vizsgálat számára Zárában s Szebenben ; c) a jogtörténelmi számára Padua a Paviában; s d) a bírói számára Zágráb, Nagyvárad, Kassa, s Pozsonyban. — Károly, porosz kir. her­­­czeg, kíséretével együtt, tegnap reggel innen Prá­­gába elutazott. — F. hó 16-n ünneplé Schaff­­g­o­t­s­c­h­e Ferencz gr. lovassági tábornok, a 9 dik hadtest parancsnoka, s morvaországi és sziléziai parancsnokoló tábornok 50-ik szolgálati évét. NA­PI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK Budapest, September 21. * B­a­j­n­o­n Esztergom megyében gr. Sándor Móricz ur jószágán a fenséges koronaörökös szerencsés születése alkalmából 1 hó 16 án ünnepé­lyes isteni tisztelet tartatott. Az egyházi ünnepélyes szertartást az épen Bajnán jelen volt bécsi főegy­­házmegyei kanonok és nagyprépost főtiszt. Pillér József a környékbeli lelkészek segédlete mellett tartá, mely alatt a szokásos üdvlövések létettek. Az egyházi ünnepélyen jelen volt a helyben állomásozó cs. k. csendőrség, a grófi tisztség és cselédség is, kik a résztvevő nagyszámú lakossággal együtt emel­tek buzgó imát az Egek Urához a fenséges Korona­örökös és az egész Császári család jólétéért. Tem­plom után, 12 helybeli szegény kegyes ajándékok­­ba­­ részesü­lt, s az örömnapot egy vidám lakoma fejezte be, mely alatt a cs. k. Apostoli Fel­eségéért és a fenséges Koronaherczeg­ért lelkesen viszhangzó áldomás poharak ürittettek. * Egy nevezetes ipari tehetség sajnos vesztesége I az, melyet e gyászhitbe foglalunk; egy férfiúé, a ki I születésénél fogva a külföldé volt ugyan, de merész vállakozási szellemének és erélyes tetterejének ki- I fejtésére a mezőt Magyarországban találta meg,­­ mely nevét a hazai ipar haladása évkönyveiben há­­­­lásan fogja megőrzeni. Mass­­ón A. János, ki mű­ködései által mint a budai hajógyár vo­t vezetője,­­ érdemei által a pesti fűrész épületfagyár alapítása körűl, és sokoldalú részvéte által a tiszaszabályozás nagyszerű műve körül ismeretes, mait szombaton estve tétényi falusi lakán, épen midőn a városba akart indulni, szélhüdöstől találva, eszméletlenül­­ földre rogyott,és tegnap reggel meghalt. Massion, ki­­ pályáját az austriai államokban mint a danagőzhajó­­zási társaság hajókapitánya kezdte , Amsterdam mellett Dortrechtben született, és még csak 41 éves volt. * A pesti prot. theologiai tanintézetben az eltávo­zott Tatai úr helyébe az egyházi kerület utólagos jóváhagyása reményében­­. F­i­­­ó Lajos kovácsi ref. lelkész ur választatott rendes tanárnak, s az in­­tézet egy újabb­ osztálylyal is gyarapodván volt he­lyettes lelkész­­. Bihari Imre helyettes tanárnak választatott meg. Szarvasi főiskolai tanár Habe­­­rer Jonathan ur ugyanez intézetben a bánya kör. által rendszeresítendő tanszékre fog alkalmaztatni. Gyulai Pál segédtanár helyett, ki a magyar irályt tanította, Csengery Antal a Benkő Dániel segéd­

Next