Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)

1858-09-12 / 208. szám

Pest, Vasárnap tos.­oz. September 12.1858. Vlogrofenik­­i lap, vasárnap ás ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggeL Előfizetési díj: Vidékre : félévre: 1« frt, évnegyedre: | f­t 12»'ly t»en : ,1 é l­é gjs u H­­ti; | v n­egyedre: 4 frt,1 — A hirdetései B(8*lí» kasAhaati. mit egyszeri beiktatásáért 8 kr, többszöriért pvdip^é kr suti­­,, mittstik. — fi'gveß szám 20 pkr. f*»í‘rtrai!i\i' i'rndé í Ejtfetéllllitn« 1-wő sí. n. S-lt, sineisteo, Kiálló hivatal van : Kgf^t^m­uteiábBn, tdk ftáw d­alt, főldBiim. BUDAPESTI HÍRLAP. filefi2(jihtiíni helyben: & lapkiadó h i v­a­t­a­l áb.ftft. Egyetem-utasa­dik szám, földárát; vidéken minden es* fclr. postahivatalnál. — Slopzotdat • ta: fcilmazó levetek a usim, lakhely s utolsó posta feljegyzés* ! »««lUjtr a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó h­i­v­a­talhoz utasítandó^. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. . MEMHIVATALOS RÉSZ. , , Politikai, n­api­ szeml­e. ,-r Érdekes függelék egyetemünk s­ta­ti­s­t­i­ká­j­á­h­o­z. I. — Az „Ö. C.“-ből.. L­eve­lezének: Bécs. (A bank megnyitotta beváltóhi­atalát. A védvámi kérvények­) Nagy,r Várad. (Utczakövetén.)Nagy*­­Kőrös! (Önálló iparos iskolák.) D­é­c­s. (hegyesek.) ' '­ N­api hírek és események. Tárgya­lási terem. (Emberölés miatti ve­­­r­­gyalás.) Külföld: Trancziaorsz­á­g. (Vegye­sek.) T­ö­rök ország. (Hathumayum.) L­egujab­b r. tudósítások. -rjGazda­ság ipar és k­e­r­e­s­k­e­d­e­­­e.m. fe Színházié II. adá­s,o­k. — Börze, Don« viz á ! I á s. Tírcz A „Novara“ cs.k. fregát világutja. Folyt. -- Gu sí p en d­orf i ( i s k­o­l­a.) ppáros kell járnia!), hanem nevetséges azon intés, hogy Europa ne szorítsa a portát a reformokra, mert az eddig behozottak is messze túlmentek a ma­­homedán műveltség láthatárán. Köszönjük szé­pen ! A mahomedán műveltség alkalmasint a keresztények meggyilkoltatásán sem botrán­­kozik meg, sőt ellenkezőleg talán istentelenség­­nek tartja, ha egy igaz hitű felakasztatik, mert egy grani­t leszúrt, hanem azért Európától meg sem kívánható, hogy mindezen dolgokat békén nézze, sőt minden európai állam kötelessége mindent elkövetni, hogy e galádságnak vége vettessék. A „la Turquie devant l’ Europe“ röpiratra nézve még meg kell jegyezni, hogy ennek szer­zője Vogorides herczeg titkára, hanem hogy mint jut Sanl a próféták közé és Vogorides, illetőleg ennek titkára a porta bajnokai közé? A dolog egyszerűen az, hogy Vogorides hoszpodár sze­retne lenni, s mivel tudja, hogy franczia részről Stirbey herczeget gyámolítják, ő a porta pártfo­­­­gása alá áll, s lándsát tör mellette, hogy a szul- I­ván kegyére szert tehessen. Hinc­illáé C­landes 1 I Anglia véleménye a jövőbeli hoszpodárokra fr vá­k Annától 1 Persése f­r auffustus nézve még nem tudati- ha többi hatalmakét leg- 29'ki legfelsőbb határozata által dr So­­­c Ven- al*kb czél föáldozárt és kanonokot a modruszi székes­káptalannál, belgrádi és semendriai püspökké legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Lánynak nagyon is kevés érdeke van a fejede­lemségek körül, csak azt kell kívánnia, hogy [ Oroszország ott el ne hatalmasodjék, erről pedig _______ úgy is majd Austria gondoskodik. Az angol ka­ri és k A nos­toli Fels éff e f é sent binet általában inkább Pa881V terepet játszik e ti ©ME„Vi1&&£fitt, I s WfiSjk « ,s*“«• TamnSn fxJ. I san teszi, hogy senki észre nem veszi. Franczia­országgal az egyetértés úgy a­hogy, fönnáll; azt mondják, a két nyugati hatalom közös hadjára­tot fog indítani Madagascar ellen, de e hír előt­tünk nagyon valószinütlen. A ki a munkában részt vesz, annak a jutalomban is részesülnie kell; a jutalom Madagascar egy részének meghó­dítása lenne s e tekintetben aztán az angolokkal osztoszkodni kellene; pedig Napoleon herczeg bárt Emil helytartóság, titkári helytartósigi hogy ebből semmi sem lesz. Más mu­ranássossá és Csongrád megye főnökévé legke­­dokról kell tehát gondoskodni, hogy a világ gyepesebben kinevezni méltóztatott,­­ az Alience folytonos fönnállására nézve -o . . a . . „ . . f elámittassék. E végre hallomás szerint — «% k.,AA°l i \us? i ang- I a chinai háború emlékéül érmet akarnak veretni,X ? legfelsőbb határozata ,által. ?Parion , mel a két nemzet mindazon katonáinak ajándék Pált az üszeghi jószág gazdasági igazgatóját, kopfatnék kik e háborúban részt vettek. Tiszte­határozata üszeghi jószág Baranya megyében, a földmivelési tan és erdő-­­let becsület de igaz­á 18. Az ugynevezett h­i­szeti encyclopaedia rendes nyilvános tanárává a­­ Dai Mboru eredménye igen örvendetes és elő­­buda, csa­k József-poly­echnikumban legkegyel- ez ellen a 2DC8 fia 8 szólni hanem már mint mesebben kinevezni méltóztatott. háború, azaz katonai szempontból e hadjárat hi­fi és k Ados toli Felség­e f é aue 10-r­e ,Zony ne“ °ly jelentékeny. h°gy ére“ Ntalkel­­* 18«u­ rn V ‘ I lene örökittetnie. Ha ez még tovább is így megy, felsőbb határozata által beesthal, Gogo­la ' Francziaországban teljesen fölöslegessé fog válni legfelsőbb határozata által b­estuant G­og Ferencz triesti kikötő- és tengeri egésségügyi­­ kapitányt ,hajózati főfelügyelővé a központi ten-­­geri hatóságnál legkegyelmesebben kinevezni­ méltóztatott, a bitorlott czímek és rendjelek elleni tör­vény, mert alig lesz már ember, a­ki in optima forma juris nem bírna ily kitüntető jellel. Sz. Ilona-érem, krimi érem, chinai érem, aztán hozzá a becsület-légió, melynek I. Napóleon alatt 9000 tagja volt, most pedig 272.000 van. Majdnem az lesz nemsokára a legnagyobb kitüntetés, ha va­lakinek semmi kitüntetést nem adnak ! A Leviathan nevű óriási hadi­hajót az angol társaság most Francziaországnak akarja eladni, s egyik franczia tudósító in longum et latum elő­sorolja azon előnyöket, miket e hajó birtoka Francziaországnak nyújtana, ha ez valamikor háborúba keverednék Angliával. Ha Franczia­­ország közöns­ég­es hadihajókat akarna F. é. sept. 3-iki legfelsőbb határozat által a tör-­ lesztési pénzalapi és a kamatozó államadósság nyíl­­vánságban tartása végett­ igazgatóságnál megüz­­rült titkári állásra a rendszerezett javadalmakkal. M­a­s­o­c­k­a János fogalmazó a pénzügyministerium-­­ ban legkegyelmesebben kineveztetett. A belügyminiszer egyetértésben az igazságügyi mi­­ niszerrel P­i­k­a József és K­o­b­u­r­g Lajos törvény-.­s széki segédeket, továbbá Bubi­a János és Ja-I­vol­ka Lajos szolgabiróhivatali tollnokokat, szol-... - • . . ,. . . gabiró hivatali segédekké a pozsonyi közigazgatást, építtetni Angliában, ezt az angol kormány alkal ia . . . I mooint most nem anvark­i. Ha a S­ervierhon avar területre kinevezte, masint meg nem engedné, de a Leviathan, ezen mesés vízi szörnyeteg eladása ellen nincs kifo­gása ! Ez majdnem azon kozákra emlékeztet, ki a pópától egy garast koldult, a pap pedig azt mondá: „Garast nem adok, hanem­­ áldáso­mat“ „Tartsd meg áldásodat, válaszola a kozák, mert ha csak egy garast érne is, bizony nem adnád ide!“ Érdekes függelék egyetemünk sta­tistikájához. I.­ K.k. Mióta lapunk közelebbi számában tud, egyetemünk legújabb állapotát föltüntettük, a hivatalos statista közlemények egy füzete jelent meg, melyben a birodalombeli főbb tanintézetek állása 1851. óta egész 1857-ig ritka részletes­séggel elemeztetik. Ha a közoktatás nálunk már régtől fogva a hivatalos statistikának egyik leg­kedvesebb tárgyát képezi, úgy hogy a nagyobb táblázati műben már évek előtt kitűnő helyet foglalt el, újabb időkben a közigazgatási statis­ztának általános fejlődésével ez ágazat is ör­vendetes gyarapodást vett. A koronkénti közlemé­nyek világosan tüntetik föl ezen szembetűnő haladást. De minden eddigelé e tekintetben sző­nyegre­ került közlést háttérbe szorít a szó­ban levő becses dolgozat, mely úgy anyagi te­kintetben a lehető legnagyobb részletesség és adatdús tartalmánál fogva, mint alaki tekintet­ben a bécsi statistikai congressus alkalmával fölmerült és leghelyesebbnek elismert fölvételi modornak elsajátítása által különösen jeleske­dik. Uj tanúsága annak, miként iparkodik a magas kormány a közigazgatás minden körében a szaktudósok alapos nézeteit és a tudomány kö­vetelményeit gyakorlatilag valósítani. Miután a mondott füzet az austriai egyete­mekre nézve egyáltalán, jelesen pedig az itteni egyetemre vonatkozólag is oly adatokat foglal magában, melyekkel mi főtanintézetünk statisti­kai ecsetelésénél nem dicsekedhetünk, s mely körülménynél fogva minden párhuzamtól el kell­ állanunk, nem találjuk fölöslegesnek az e füzet­ben foglalt igen érdekes adatokat pótlólag ef­féle párhuzamokra, és múltkori rajzunk kiegé­szítésére fölhasználni, annál is inkább, mint­hogy e függelékben a közlött adatok nyomán egyetemi állapotunk oly részét is földeríthetjük, melyre nézve már régóta nincs biztos tudomá­sunk, értjük az itteni és a többi angtriai egyete­meknek finánczállását, azoknak évi jövedelmét s kiadásait. Mi ugyan említett múltkori czikkeinkben (186,187. stb. sz. alatt) már az idei 1858-ki ál­lapotot vettük föl, jelenleg azonban az ezt meg­­előző 1857 évre térünk vissza azért, mivel az adat­ok mind a 10 austriai egyetemre a mondott évig ter­jednek,habár jelenleg az olmüczinek feloszlatásá­val csak 9 egyetem létezik.A mondott 1857-ik év­­ben tehát a pesti egyetem a sebészettanulók és szü­lészet nőnövendékei fetudtával, melyek itt úgy mint a többi egyetemeknél kihagyatnak és a lé­tező sebészet és szülészeti tanfolyamok és inté­zetek növendékei közé soroltatnak, 71 főnyi ta­­nítószemélyzettel és 888 főre rugó tanuló ifjú­sággal bírt, úgy hogy egyetemünket tanerői szám­viszonyánál fogva a harmadik, tanulói szám ere­jét tekintve pedig az ötödik hely illeti valamen­nyi austriai egyetem közt. Ugyanis a mondott évben volt, a feloszlott olmützit végkép mellőzni fogjuk. Mindenesetre igen emlékezetes, hogy midőn legtöbb austriai egyetemen 1857-ben az 1851-ks­­ évhez képest kisebb nagyobb fogyatkozás mutat­kozik a hallgatók számviszonyában, mely a gráz­i egyetemen még 34 százalékig is emelke­dik, a prágainál pedig 27, és a páviainál 25 percentet tesz , a pesti egyetem ellenkezőleg föltűnő gyarapodást mutat, és pedig 66 százla­­lival, midőn még az általános látogatottsági nö­vekedésnek örvendező bécsi egyetemen is csak 25 százlék­ emelkedés észlelhető. Egyetemi ifjúságunk ezen örvendetes számnö­vekvése , mint már másutt alkalmunk volt meg­jegyezni, leginkább a joghallgatóság szerencsés gyarapodásának köszönhető, és épen ez bizto­sítja leginkább tanintézetünknek ama kitűnőbb rangfokozatot, melylyel többi társai közt bir, mi legjobban szembetűnik, ha a hallgatószámot az egyes karok s tanulmányok szerint elosztva so­roljuk elő ; igy a mondott 1857-k évben volt: a hitt. jog­orvosi bölcs. math. karnál Együtt: 806;4047;1854;1593; 36­ Egyetemünk tehát leginkább jogászai tekin­télyesebb számánál fogva tündöklik, mire nézve még különösen kecsegtető, hogy nem csak az 1851-ks év irányában föltűnő növekvés, hanem az utóbbi évek ellenében is folytonos gyarapo­dás mutatkozik, midőn a többieken épen e tekin­tetben vagy pangó megállapodás, vagy hanyat­ hallgató tanár s oktató bécsi egyetemen 2925­­127 páduai „ 1348 61 páviai „ 1141 52 prágai „ 1078 107 pesti „ 838 71 lembergi „ 608 33 grátzi „ 302 36 krakói „ 216 62 innsbrucki„ 211 27 a bécsi egyetemen210 1218 898 599 — „ páduai „ 43 558 202 323 222 „ páviai „ --. 595 198 203 145 „ prágai „ 124 489 265 200 — „ pesti „ 72 428 210 128 fü „ lembergi „ 253 317 ■ —' • 38, „ grátzi „ 91 174— 37 — „ krakói „ 13 94 81 28 — „ innsbmeki „ i’i eéi 174 37 — HIVATALOS RÉSZ. István helytartósági tanácsost és megyei főnö­köt, hasonló minőségben a szegedi megyei ható­ságtól a kecskemétihez áttenni és Gerber Fe­­rencz első osztályú megyei biztost, helytartósági tanácsossá és Szolnok megye főnökévé, Havas Sándor első osztályú megyei biztost helytartósági tanácsossá és Borsod megye főnökévé , báró Baumgarten Fái szolgabirót helytartósági tanácsossá és Hont megye főnökévé, és Jóm­nflíjf T r ' r1.' íl ‘lííl , . P ! ! ■ ' f' -J NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, September 11. (Politikai napi-szemle.) Nulla dies sine linea: nincs nap, mely Törökországból az ott el­követett gyilkosságok s erőszakoskodásokról uj hirt ne hozna! Ma pedig pláne kettőt egyszerre registrálhatunk. Delmas nevü franczia consul (hol,­ az még nem mondatik) nejével együtt mu­zulmánok által meggyilkoltatott, leányát pedig megfertőztették ; továbbá Cos szigetén az ottani franczia consul a sziget török kormányzójával összeveszvén, ez utóbbi által egyszerűen eldön­­gettetett. Ily események kirívó ellentétet képez­nek azon idilli rajzzal, melyet a „la Turquie devant l’ Europe“ (Törökország Europa színe előtt) szerzője a török állapotokról nyújt. Any­nyiban igaza van ugyan, hogy Törökországtól nem lehet egyszerre vagy 1—2 év alatt kívánni azt, a­mit a többi Europa csak századok múlva bírt elérni,­­ámbár magától érthető, hogy a ki elmarad, annak aztán annál gyorsabban m­s állott be; jelesen a prágai egyetemen a 795-re rugó joghallgató szám, mennyi t. i. még 1851- és 52-ben számíttatott 439-re, olvadt ösz­­sze, a grätzi egyetemen az 1851-ben 326 jogászra rúgott szám 1857-ben 174-re szállt le. Nem ugyanazt lehet állítani orvosi karunkra nézve, ámbátor e tekintetben is a 6 orvosi tan­szakkal biró egyetem közt harmadik helyen áll, de itt a bécsi egyetem túlnyomósága inkább mint bármely más karnál érezhető. Azon múlt­kor tett észrevételünket, hogy orvostanulóink csekély száma a bécsi egyetemen­ lévő tanulók­ról­ adatokban lelhetné némi magyarázását, most a hivatalosan közlött számok által tökéle­tesen igazoltnak találjuk. Az 1857-ben a bécsi egyetemen volt orvostanuló közt 123 magyar van kimutatva, épen annyi, a­mennyi ugyanazon év­ben az itteni tanulók közöl mint magyarajku vé­tetett föl (125.) Egyáltalában a bécsi egyetemet meglepő nagy számmal látogatják a magyar if­jak, a mondott év első felében 367 magyar foly­tatta a bécsi egyetemen tanulmányait­­. i. 45 hittanuló, 87 jogász, 123 orvostanuló és 112 böl­csészet hallgató (jobbára gyógyszerészet tanu­lók.) Ennélfogva több mint egy harmadrésze a mondott évben egyetemi tanulmányokkal foglal­­kodott összes magyarságnak a bécsi egyetemre esett, mivel egészben az egyetemi oktatásban részesült magyarok száma 1857-ben 99- re ment, miből 603 az itteni, 367 a bécsi, 11 a prá­gai, 10 a grátzi, 2 a lembergi és 1 a krakói egye­temre jutott. Az „Österr. Corresp.** következő czikket hoz : „Az egész világ tudja, hogy a nyílt s álarczo­­zott forradalom szolgálatában működő sajtónak nincs szorgosabb teendője, mint az olvasó­közön­séget folyvást az egyházi államból közlött „rab­­lási, s tolvajlási történetekkel mulattatni. Ez oly kedvelt fogás, melynek czélja világos. A „Bien public“ egy erélyes czikkben lép föl ez ellen; ez leleplezi ezen rablási, s gyilkossági adatok propagandájának regéit; számokkal meg­állapított adatokat combinál; párvonalakat is húz, s azon eredményre jut, miszerint a közbiz­tonsági állapot Piemontban inkább veszélyez­tetve tűnik föl, mint az egyházi államban. Sze­rinte, a pápai kormánynak e tekintetbeni fára­dozásai dicséretesek, s a legnagyobb siker által kisértették. így történt, hogy ott a fogsági kia­dások budgetének összegét 1­857-be­n 200,000 írttal lehetett kevesbitni, az 1853-ik évhez képest, míg ezen tétel Piemontban folyvást növekedett. Ugyanott az 1847-ben csak 1,724,378, 1856-ban pedig már 3,328,741 lírát tett. Az „Univers“ szintén közli ezen czikket, s azt következő be­vezetéssel látja el : „E tekintetben igen saját­­szerű s igen tanulságos munkát lehetne előál­­lítni, mely egészen alkalmas lenne arra, hogy bizonyos forradalmi lapok szenteskedését teljes világosságba helyezze, az a Franczia- s Angol­­országban egy évnegyed alatt előforduló összes bűnvádi esetek egyszerű átnézetéből állana. Elég időről időre átlapozni a „Gazette des tribunanx“­­kat arra nézve, hogy meggyőződjünk arról, mi­kép nálunk oly bűntények kö­vettetnek el, me­lyek egy a római államokban s Olaszországnak a forradalom által már megmételyezett részeiben még hallatlan romlottságot tanúsítnak. Ma, va­sárnap, sept. 5-n beletekintünk ezen törvényho­zási lapba, s épen a következő két föliratot pil­lantjuk meg : „Egy atya saját leányának meg­­fertőztetésével vádoltatva“, „Egy gyermek, saját anyja által darabokra vagdaltatva.“ Lapjaink hallgatnak ezen iszonyú tettekről, s mi ezért nem kárhoztatjuk azokat; de történjék csak Rómá­ban valami lopás, s lapjaink tüstént az utálat, s legmélyebb elszomorodás kifakadásait hallat­ják.“ Ezen fölfogás alapossága, a tényeket rend­szeresen elferdítő hazugság ellenében, teljes el­ismerést érdemel, s óhajtani akarjuk, ha szinte nem merjük is épen remélni, hogy bizonyos la­­pu­k legalább némileg mérséklendik magukat oly mesék terjesztésében, melyeknek czéljuk nem csak az egyházi állam politikai hatóságának, hanem lényegesen magának a katholikus ügynek is ártani.“ Bécs, sept. 9. A A nap eseménye az uj bankjegyek, melyek kézről kézre járnak. A nemzeti bank t. i. e hó elejétől fogva már uj austriai értékre szóló vál­tókat hasonló értékű uj jegyekben escomptiro­­zott. Ennek következtében megnyitá a tiz év­e a zárva volt „beváltó hivatalt“ is, melyben az uj bankjegyek kívánatra ezüsttel beválta­nak. Némely kiváncsiak meg nem állhatták , hogy ezen ártatlan gyönyört ne élvezzék ; különben a napokban az ezüst agrója V^-ról ’/»-re sülyedvén

Next