Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)
1858-09-12 / 208. szám
Pest, Vasárnap tos.oz. September 12.1858. Vlogrofeniki lap, vasárnap ás ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggeL Előfizetési díj: Vidékre : félévre: 1« frt, évnegyedre: | ft 12»'ly t»en : ,1 é lé gjs u Hti; | v negyedre: 4 frt,1 — A hirdetései B(8*lí» kasAhaati. mit egyszeri beiktatásáért 8 kr, többszöriért pvdip^é kr suti,, mittstik. — fi'gveß szám 20 pkr. f*»í‘rtrai!i\i' i'rndé í Ejtfetéllllitn« 1-wő sí. n. S-lt, sineisteo, Kiálló hivatal van : Kgf^t^muteiábBn, tdk ftáw dalt, főldBiim. BUDAPESTI HÍRLAP. filefi2(jihtiíni helyben: & lapkiadó h i vatal áb.ftft. Egyetem-utasadik szám, földárát; vidéken minden es* fclr. postahivatalnál. — Slopzotdat • ta: fcilmazó levetek a usim, lakhely s utolsó posta feljegyzés* ! »««lUjtr a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandó^. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. . MEMHIVATALOS RÉSZ. , , Politikai, napi szemle. ,-r Érdekes függelék egyetemünk statistikájához. I. — Az „Ö. C.“-ből.. Levelezének: Bécs. (A bank megnyitotta beváltóhiatalát. A védvámi kérvények) Nagy,r Várad. (Utczakövetén.)Nagy*Kőrös! (Önálló iparos iskolák.) Décs. (hegyesek.) ' ' Napi hírek és események. Tárgyalási terem. (Emberölés miatti vergyalás.) Külföld: Trancziaország. (Vegyesek.) Török ország. (Hathumayum.) Legujabb r. tudósítások. -rjGazdaság ipar és kereskedee.m. fe Színházié II. adás,ok. — Börze, Don« viz á ! I á s. Tírcz A „Novara“ cs.k. fregát világutja. Folyt. -- Gu sí p en dorf i ( i s kola.) ppáros kell járnia!), hanem nevetséges azon intés, hogy Europa ne szorítsa a portát a reformokra, mert az eddig behozottak is messze túlmentek a mahomedán műveltség láthatárán. Köszönjük szépen ! A mahomedán műveltség alkalmasint a keresztények meggyilkoltatásán sem botránkozik meg, sőt ellenkezőleg talán istentelenségnek tartja, ha egy igaz hitű felakasztatik, mert egy granit leszúrt, hanem azért Európától meg sem kívánható, hogy mindezen dolgokat békén nézze, sőt minden európai állam kötelessége mindent elkövetni, hogy e galádságnak vége vettessék. A „la Turquie devant l’ Europe“ röpiratra nézve még meg kell jegyezni, hogy ennek szerzője Vogorides herczeg titkára, hanem hogy mint jut Sanl a próféták közé és Vogorides, illetőleg ennek titkára a porta bajnokai közé? A dolog egyszerűen az, hogy Vogorides hoszpodár szeretne lenni, s mivel tudja, hogy franczia részről Stirbey herczeget gyámolítják, ő a porta pártfogása alá áll, s lándsát tör mellette, hogy a szul- Iván kegyére szert tehessen. Hincilláé Clandes 1 I Anglia véleménye a jövőbeli hoszpodárokra fr vák Annától 1 Persése fr auffustus nézve még nem tudati- ha többi hatalmakét leg- 29'ki legfelsőbb határozata által dr Soc Ven- al*kb czél föáldozárt és kanonokot a modruszi székeskáptalannál, belgrádi és semendriai püspökké legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Lánynak nagyon is kevés érdeke van a fejedelemségek körül, csak azt kell kívánnia, hogy [ Oroszország ott el ne hatalmasodjék, erről pedig _______ úgy is majd Austria gondoskodik. Az angol kari és k A nostoli Fels éff e f é sent binet általában inkább Pa881V terepet játszik e ti ©ME„Vi1&&£fitt, I s WfiSjk « ,s*“«• TamnSn fxJ. I san teszi, hogy senki észre nem veszi. Francziaországgal az egyetértés úgy ahogy, fönnáll; azt mondják, a két nyugati hatalom közös hadjáratot fog indítani Madagascar ellen, de e hír előttünk nagyon valószinütlen. A ki a munkában részt vesz, annak a jutalomban is részesülnie kell; a jutalom Madagascar egy részének meghódítása lenne s e tekintetben aztán az angolokkal osztoszkodni kellene; pedig Napoleon herczeg bárt Emil helytartóság, titkári helytartósigi hogy ebből semmi sem lesz. Más muranássossá és Csongrád megye főnökévé legkedokról kell tehát gondoskodni, hogy a világ gyepesebben kinevezni méltóztatott, az Alience folytonos fönnállására nézve -o . . a . . „ . . f elámittassék. E végre hallomás szerint — «% k.,AA°l i \us? i ang- I a chinai háború emlékéül érmet akarnak veretni,X ? legfelsőbb határozata ,által. ?Parion , mel a két nemzet mindazon katonáinak ajándék Pált az üszeghi jószág gazdasági igazgatóját, kopfatnék kik e háborúban részt vettek. Tisztehatározata üszeghi jószág Baranya megyében, a földmivelési tan és erdő-let becsület de igazá 18. Az ugynevezett hiszeti encyclopaedia rendes nyilvános tanárává a Dai Mboru eredménye igen örvendetes és előbuda, csak József-polyechnikumban legkegyel- ez ellen a 2DC8 fia 8 szólni hanem már mint mesebben kinevezni méltóztatott. háború, azaz katonai szempontból e hadjárat hifi és k Ados toli Felsége f é aue 10-re ,Zony ne“ °ly jelentékeny. h°gy ére“ Ntalkel* 18«u rn V ‘ I lene örökittetnie. Ha ez még tovább is így megy, felsőbb határozata által beesthal, Gogola ' Francziaországban teljesen fölöslegessé fog válni legfelsőbb határozata által bestuant Gog Ferencz triesti kikötő- és tengeri egésségügyi kapitányt ,hajózati főfelügyelővé a központi ten-geri hatóságnál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott, a bitorlott czímek és rendjelek elleni törvény, mert alig lesz már ember, aki in optima forma juris nem bírna ily kitüntető jellel. Sz. Ilona-érem, krimi érem, chinai érem, aztán hozzá a becsület-légió, melynek I. Napóleon alatt 9000 tagja volt, most pedig 272.000 van. Majdnem az lesz nemsokára a legnagyobb kitüntetés, ha valakinek semmi kitüntetést nem adnak ! A Leviathan nevű óriási hadihajót az angol társaság most Francziaországnak akarja eladni, s egyik franczia tudósító in longum et latum elősorolja azon előnyöket, miket e hajó birtoka Francziaországnak nyújtana, ha ez valamikor háborúba keverednék Angliával. Ha Francziaország közönséges hadihajókat akarna F. é. sept. 3-iki legfelsőbb határozat által a tör- lesztési pénzalapi és a kamatozó államadósság nyílvánságban tartása végett igazgatóságnál megüzrült titkári állásra a rendszerezett javadalmakkal. Masocka János fogalmazó a pénzügyministerium- ban legkegyelmesebben kineveztetett. A belügyminiszer egyetértésben az igazságügyi mi niszerrel Pika József és Koburg Lajos törvény-.s széki segédeket, továbbá Bubia János és Ja-Ivolka Lajos szolgabiróhivatali tollnokokat, szol-... - • . . ,. . . gabiró hivatali segédekké a pozsonyi közigazgatást, építtetni Angliában, ezt az angol kormány alkal ia . . . I mooint most nem anvarki. Ha a Servierhon avar területre kinevezte, masint meg nem engedné, de a Leviathan, ezen mesés vízi szörnyeteg eladása ellen nincs kifogása ! Ez majdnem azon kozákra emlékeztet, ki a pópától egy garast koldult, a pap pedig azt mondá: „Garast nem adok, hanem áldásomat“ „Tartsd meg áldásodat, válaszola a kozák, mert ha csak egy garast érne is, bizony nem adnád ide!“ Érdekes függelék egyetemünk statistikájához. I. K.k. Mióta lapunk közelebbi számában tud, egyetemünk legújabb állapotát föltüntettük, a hivatalos statista közlemények egy füzete jelent meg, melyben a birodalombeli főbb tanintézetek állása 1851. óta egész 1857-ig ritka részletességgel elemeztetik. Ha a közoktatás nálunk már régtől fogva a hivatalos statistikának egyik legkedvesebb tárgyát képezi, úgy hogy a nagyobb táblázati műben már évek előtt kitűnő helyet foglalt el, újabb időkben a közigazgatási statisztának általános fejlődésével ez ágazat is örvendetes gyarapodást vett. A koronkénti közlemények világosan tüntetik föl ezen szembetűnő haladást. De minden eddigelé e tekintetben szőnyegre került közlést háttérbe szorít a szóban levő becses dolgozat, mely úgy anyagi tekintetben a lehető legnagyobb részletesség és adatdús tartalmánál fogva, mint alaki tekintetben a bécsi statistikai congressus alkalmával fölmerült és leghelyesebbnek elismert fölvételi modornak elsajátítása által különösen jeleskedik. Uj tanúsága annak, miként iparkodik a magas kormány a közigazgatás minden körében a szaktudósok alapos nézeteit és a tudomány követelményeit gyakorlatilag valósítani. Miután a mondott füzet az austriai egyetemekre nézve egyáltalán, jelesen pedig az itteni egyetemre vonatkozólag is oly adatokat foglal magában, melyekkel mi főtanintézetünk statistikai ecsetelésénél nem dicsekedhetünk, s mely körülménynél fogva minden párhuzamtól el kell állanunk, nem találjuk fölöslegesnek az e füzetben foglalt igen érdekes adatokat pótlólag efféle párhuzamokra, és múltkori rajzunk kiegészítésére fölhasználni, annál is inkább, minthogy e függelékben a közlött adatok nyomán egyetemi állapotunk oly részét is földeríthetjük, melyre nézve már régóta nincs biztos tudomásunk, értjük az itteni és a többi angtriai egyetemeknek finánczállását, azoknak évi jövedelmét s kiadásait. Mi ugyan említett múltkori czikkeinkben (186,187. stb. sz. alatt) már az idei 1858-ki állapotot vettük föl, jelenleg azonban az ezt megelőző 1857 évre térünk vissza azért, mivel az adatok mind a 10 austriai egyetemre a mondott évig terjednek,habár jelenleg az olmüczinek feloszlatásával csak 9 egyetem létezik.A mondott 1857-ik évben tehát a pesti egyetem a sebészettanulók és szülészet nőnövendékei fetudtával, melyek itt úgy mint a többi egyetemeknél kihagyatnak és a létező sebészet és szülészeti tanfolyamok és intézetek növendékei közé soroltatnak, 71 főnyi tanítószemélyzettel és 888 főre rugó tanuló ifjúsággal bírt, úgy hogy egyetemünket tanerői számviszonyánál fogva a harmadik, tanulói szám erejét tekintve pedig az ötödik hely illeti valamennyi austriai egyetem közt. Ugyanis a mondott évben volt, a feloszlott olmützit végkép mellőzni fogjuk. Mindenesetre igen emlékezetes, hogy midőn legtöbb austriai egyetemen 1857-ben az 1851-ks évhez képest kisebb nagyobb fogyatkozás mutatkozik a hallgatók számviszonyában, mely a grázi egyetemen még 34 százalékig is emelkedik, a prágainál pedig 27, és a páviainál 25 percentet tesz , a pesti egyetem ellenkezőleg föltűnő gyarapodást mutat, és pedig 66 százlalival, midőn még az általános látogatottsági növekedésnek örvendező bécsi egyetemen is csak 25 százlék emelkedés észlelhető. Egyetemi ifjúságunk ezen örvendetes számnövekvése , mint már másutt alkalmunk volt megjegyezni, leginkább a joghallgatóság szerencsés gyarapodásának köszönhető, és épen ez biztosítja leginkább tanintézetünknek ama kitűnőbb rangfokozatot, melylyel többi társai közt bir, mi legjobban szembetűnik, ha a hallgatószámot az egyes karok s tanulmányok szerint elosztva soroljuk elő ; igy a mondott 1857-k évben volt: a hitt. jogorvosi bölcs. math. karnál Együtt: 806;4047;1854;1593; 36 Egyetemünk tehát leginkább jogászai tekintélyesebb számánál fogva tündöklik, mire nézve még különösen kecsegtető, hogy nem csak az 1851-ks év irányában föltűnő növekvés, hanem az utóbbi évek ellenében is folytonos gyarapodás mutatkozik, midőn a többieken épen e tekintetben vagy pangó megállapodás, vagy hanyat hallgató tanár s oktató bécsi egyetemen 2925127 páduai „ 1348 61 páviai „ 1141 52 prágai „ 1078 107 pesti „ 838 71 lembergi „ 608 33 grátzi „ 302 36 krakói „ 216 62 innsbrucki„ 211 27 a bécsi egyetemen210 1218 898 599 — „ páduai „ 43 558 202 323 222 „ páviai „ --. 595 198 203 145 „ prágai „ 124 489 265 200 — „ pesti „ 72 428 210 128 fü „ lembergi „ 253 317 ■ —' • 38, „ grátzi „ 91 174— 37 — „ krakói „ 13 94 81 28 — „ innsbmeki „ i’i eéi 174 37 — HIVATALOS RÉSZ. István helytartósági tanácsost és megyei főnököt, hasonló minőségben a szegedi megyei hatóságtól a kecskemétihez áttenni és Gerber Ferencz első osztályú megyei biztost, helytartósági tanácsossá és Szolnok megye főnökévé, Havas Sándor első osztályú megyei biztost helytartósági tanácsossá és Borsod megye főnökévé , báró Baumgarten Fái szolgabirót helytartósági tanácsossá és Hont megye főnökévé, és Jómnflíjf T r ' r1.' íl ‘lííl , . P ! ! ■ ' f' -J NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, September 11. (Politikai napi-szemle.) Nulla dies sine linea: nincs nap, mely Törökországból az ott elkövetett gyilkosságok s erőszakoskodásokról uj hirt ne hozna! Ma pedig pláne kettőt egyszerre registrálhatunk. Delmas nevü franczia consul (hol, az még nem mondatik) nejével együtt muzulmánok által meggyilkoltatott, leányát pedig megfertőztették ; továbbá Cos szigetén az ottani franczia consul a sziget török kormányzójával összeveszvén, ez utóbbi által egyszerűen eldöngettetett. Ily események kirívó ellentétet képeznek azon idilli rajzzal, melyet a „la Turquie devant l’ Europe“ (Törökország Europa színe előtt) szerzője a török állapotokról nyújt. Anynyiban igaza van ugyan, hogy Törökországtól nem lehet egyszerre vagy 1—2 év alatt kívánni azt, amit a többi Europa csak századok múlva bírt elérni,ámbár magától érthető, hogy a ki elmarad, annak aztán annál gyorsabban ms állott be; jelesen a prágai egyetemen a 795-re rugó joghallgató szám, mennyi t. i. még 1851- és 52-ben számíttatott 439-re, olvadt öszsze, a grätzi egyetemen az 1851-ben 326 jogászra rúgott szám 1857-ben 174-re szállt le. Nem ugyanazt lehet állítani orvosi karunkra nézve, ámbátor e tekintetben is a 6 orvosi tanszakkal biró egyetem közt harmadik helyen áll, de itt a bécsi egyetem túlnyomósága inkább mint bármely más karnál érezhető. Azon múltkor tett észrevételünket, hogy orvostanulóink csekély száma a bécsi egyetemen lévő tanulókról adatokban lelhetné némi magyarázását, most a hivatalosan közlött számok által tökéletesen igazoltnak találjuk. Az 1857-ben a bécsi egyetemen volt orvostanuló közt 123 magyar van kimutatva, épen annyi, amennyi ugyanazon évben az itteni tanulók közöl mint magyarajku vétetett föl (125.) Egyáltalában a bécsi egyetemet meglepő nagy számmal látogatják a magyar ifjak, a mondott év első felében 367 magyar folytatta a bécsi egyetemen tanulmányait. i. 45 hittanuló, 87 jogász, 123 orvostanuló és 112 bölcsészet hallgató (jobbára gyógyszerészet tanulók.) Ennélfogva több mint egy harmadrésze a mondott évben egyetemi tanulmányokkal foglalkodott összes magyarságnak a bécsi egyetemre esett, mivel egészben az egyetemi oktatásban részesült magyarok száma 1857-ben 99- re ment, miből 603 az itteni, 367 a bécsi, 11 a prágai, 10 a grátzi, 2 a lembergi és 1 a krakói egyetemre jutott. Az „Österr. Corresp.** következő czikket hoz : „Az egész világ tudja, hogy a nyílt s álarczozott forradalom szolgálatában működő sajtónak nincs szorgosabb teendője, mint az olvasóközönséget folyvást az egyházi államból közlött „rablási, s tolvajlási történetekkel mulattatni. Ez oly kedvelt fogás, melynek czélja világos. A „Bien public“ egy erélyes czikkben lép föl ez ellen; ez leleplezi ezen rablási, s gyilkossági adatok propagandájának regéit; számokkal megállapított adatokat combinál; párvonalakat is húz, s azon eredményre jut, miszerint a közbiztonsági állapot Piemontban inkább veszélyeztetve tűnik föl, mint az egyházi államban. Szerinte, a pápai kormánynak e tekintetbeni fáradozásai dicséretesek, s a legnagyobb siker által kisértették. így történt, hogy ott a fogsági kiadások budgetének összegét 1857-ben 200,000 írttal lehetett kevesbitni, az 1853-ik évhez képest, míg ezen tétel Piemontban folyvást növekedett. Ugyanott az 1847-ben csak 1,724,378, 1856-ban pedig már 3,328,741 lírát tett. Az „Univers“ szintén közli ezen czikket, s azt következő bevezetéssel látja el : „E tekintetben igen sajátszerű s igen tanulságos munkát lehetne előállítni, mely egészen alkalmas lenne arra, hogy bizonyos forradalmi lapok szenteskedését teljes világosságba helyezze, az a Franczia- s Angolországban egy évnegyed alatt előforduló összes bűnvádi esetek egyszerű átnézetéből állana. Elég időről időre átlapozni a „Gazette des tribunanx“kat arra nézve, hogy meggyőződjünk arról, mikép nálunk oly bűntények követtetnek el, melyek egy a római államokban s Olaszországnak a forradalom által már megmételyezett részeiben még hallatlan romlottságot tanúsítnak. Ma, vasárnap, sept. 5-n beletekintünk ezen törvényhozási lapba, s épen a következő két föliratot pillantjuk meg : „Egy atya saját leányának megfertőztetésével vádoltatva“, „Egy gyermek, saját anyja által darabokra vagdaltatva.“ Lapjaink hallgatnak ezen iszonyú tettekről, s mi ezért nem kárhoztatjuk azokat; de történjék csak Rómában valami lopás, s lapjaink tüstént az utálat, s legmélyebb elszomorodás kifakadásait hallatják.“ Ezen fölfogás alapossága, a tényeket rendszeresen elferdítő hazugság ellenében, teljes elismerést érdemel, s óhajtani akarjuk, ha szinte nem merjük is épen remélni, hogy bizonyos lapuk legalább némileg mérséklendik magukat oly mesék terjesztésében, melyeknek czéljuk nem csak az egyházi állam politikai hatóságának, hanem lényegesen magának a katholikus ügynek is ártani.“ Bécs, sept. 9. A A nap eseménye az uj bankjegyek, melyek kézről kézre járnak. A nemzeti bank t. i. e hó elejétől fogva már uj austriai értékre szóló váltókat hasonló értékű uj jegyekben escomptirozott. Ennek következtében megnyitá a tiz éve a zárva volt „beváltó hivatalt“ is, melyben az uj bankjegyek kívánatra ezüsttel beváltanak. Némely kiváncsiak meg nem állhatták , hogy ezen ártatlan gyönyört ne élvezzék ; különben a napokban az ezüst agrója V^-ról ’/»-re sülyedvén