Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)
1858-09-17 / 212. szám
Pest, Péntek 212 Kiadóhivatal van : Egyetem-utazóban, 2-ikán alatt, fáldalmi BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik a lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 1 frt. Helyben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 8 krt számittatik. — Egyes szám 20 pkr. SzerkezetAl Iroda: Egyretemutca 1-en u. a. S-ik emeleten. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcan 1-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhelye utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Távirati sürgöny. főherczeg Főkormányzó Urocs. Fensége körútjának folytatása. — Politikai napi szemle. Levelezések: Bécs. (A vasiparosok congressusa. Az átmeneti vámok megszüntetése.) Nyitra. (Birtokrendezési viszonyok Nyitóiban.) Jász-Berény. Nagy-bánya. (Iskolai jelentések.) Bécs. (Vegyesek.) Napihirek és események. K U 1 f ö l d: A n glia. (A Cronicle a villa-francai révnek az oroszok általi bérbevételéről ) Francziaország. (Az algíri kikötők. Canrobert házassága. A párisi új protestáns templom ügye. A poitiersi befogatások.) Olaszország. (Az „Union belge“ nek a Romát illető hamis híreket czáfoló czikke.) Spanyolország. (A riffi kalózok elleni expeditio. Angol elégtétel.) Távirati, tudósítások. — Színházi előadások. — Börze. — Donavszállás. Tárcza. (Kirándulás Triestből Cattaroig. — Adatok a villám-távirda történetéhez.) HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. September 14-ki legfelsőbb határozata által kapriorai Wodianer Móricz bankigazgatót, a vaskorona rend harmadik oszt.jelével legkegyelmesebben feldiszíteni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. September 14-ki legfelsőbb határozata által lovagott Keresztély Henrik bankigazgatót, kormányzói-helyettessé a nemzeti banknál kinevezni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben Előléptettek: Az Öcs. kir. Apostoli Felsége nevét viselő 6. sz. dzsidás ezredben : sillthali Hetzer Károly őrnagy alezredessé és happoncourti lovag Rousseau János első osztályú százados a 10. sz. gr. Clam-Gallas dzsidás ezredben, őrnagygyá. A 4. sz. hg Liechtenstein Károly dzsidás ezredben , kehldorfi Brasseur Károly első osztályú százados az 0 cs. kir. Apostoli Felsége nevét viselő 6. sz. dzsidás ezredben, őrnagygyá. A 22. sz. gr. Wimpffen gyalog ezredben: Czermak József őrnagy a 23. sz. báró Airoldi gy. ezredben , alezredessé. A 23. sz. b. Airoldi gy.ezredben: Petainek József első oszt. százados , őrnagygyá. A főszállásmesteri törzskarban: gr. Pölfing és Persing Károly őrnagy , alezredessé és nemes Rosenzweig Ferdinand első oszt. százados , Őrnagygyá. F. é. sept. 7 én a bécsi cs. k. állami- és udv. nyomdában a birodalmi kormánylap XXXVI. darabja megjelent és szétküldetett. Tartalma : 135. sz. Kibocsátványa a cultus és oktatásügy ministeriumnak f. é. jul. 26-áról, mely által a tartományi bábatanodák tanárainak napdij-osztályát illető legmagasb határozmány közzététetik. 136. sz. Rendelete a pénzügyministeriumnak f. é aug. 28-ról — hatályos az általános vámterület koronaországaira, — a krakói fővámhivatalnak i sczakovai fővámhivatal által megkezdett bejelentési eljárás folytatására történt ideiglenes fölhatalmaztatásáról. 137. sz. Rendelete a pénzügyministeriumnak f. é. aug. 31-ről, hatályos az összes koronaországokra — mely által egyetértésben az igazságügy ministeriummal, az 1860. febr. 9-ki és aug. 2-ki törvény 13 §-ának (k. 150 és 329 sz.) végrehajtása szabályoztatik. 138. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak f. é. aug. 31-éről — hatályos az összes koronaországokra, — oly vagyonátruházások díjkezeléséről, melyek az ipák és napok által vejeik és menyeikre, és mostohaszülők által mostoha gyermekeikre történnek. 139. sz. Rendelete a pénzügyministeriumnak f. sept. 2-ról — hatályos az egész monarchia terjedelmére — az új austriai értéknek a fönnálló bányaadókra leendő alkalmazásáról. 140. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak f. é. sept. 6-ról — hatályos az összes koronaországokra — az austriai értéknek a számlottemákra alkalmaztatásáról. NEMHIVATALOS RÉSZ. Távirati sürgöny. Bécs sept. 16. A „Wiener Zig“ esti „lapja jelenti: Margit Föherczegasszony Ő császári Fensége, Károly Lajos Főherczeg tiroli helytartó Ur hitvese ma éjjel Monzában meghalálozott. Föherczeg Főkormányzó Ur Ő császári Fensége a tegnap reggeli vonattal Szegedről megérkezett, s a bécsi vonattal haladéktalanul tovább utazott, magas szemleútját a soproni közigazgatási területen folytatandó. Pest, September 16 . (Politikai napi szemle.) Ha azon adataikon végigpillantunk, miket a lapok a moldvaoláh választási törvényre nézve hoznak, egyet-len szót sem vonhatunk vissza a tegnap mondottakból, egyikét sem fojthatjuk el azon aggodalmaknak, miknek ez alkalommal kifejezést ad-ttánk. Igaz, hogy a törvény pénzbírságot s börtönbeli büntetést ró azokra, kik a választásokra vonatkozólag hamis adatokkal állnak elő , jogtalanul vegyülnek a választók sorai közé, hanem száz ily eset közöl talán tízben fog a hamisítás napfényre kerülni, kilenczvenben pedig sikerülni. Nous verrons! Az a moldva-oláh alkot- mány épenséggel nem fér a fejünkbe ! Isten mentsen attól, hogy az alkotmányt azért roszalnák, mert oly elvek uralkodnak benne, miknek érvé-nyesítése felé Európa más országai évek óta si-kertelenül törekszenek, hanem roszaljuk, mert a fejedelemségek viszonyaival, az ottani nép műveltségi fokával kirívó ellentétet képez. A két fejedelemség maga sem tudja, hogyan néz ki, rá Austriától vagy Oroszországtól mappát kölcsön nem vesz; a birtokrendezésnek ott alig egyegy eltévedt nyomára akadhatni s mégis a birtok képezi a választási jog alapját. Isten neki! A gyümölcsöt még ez évben látni fogják ! Redcliffe lord — bármit mondjanak is a lapok — nem fog Stambulban a politikától teljesen távol maradni, sőt nem lehetetlen, hogy Anglia ministerei csak utólag látták át, mit mivettek, midőn Franczia- és Oroszország nézeteit a Dunafejedelemségek körül annyi pontban gyámolították s most legalább a kivitel alkalmával menteni akarnak annyit, a mennyi még menthető. Redcliffe lord erre mindenesetre a legalkalmasabb ember ; ö nemcsak keleti politikát csinál, hanem az ö keleti politikája egyszersmind át meg az a n g o ros is s ez az, ami neki, a torynak, még Palmerston whigkormánya alatt is oly kiváló tekintélyt szerzett. — Ami Prokesch bárót illeti, ma egy különben jól értesült frankfurti lap azon meglepő hírt hozza, miszerint a nemes báró magánviszonyai oly fordulatot vettek, mely a báróra nézve kívánatossá teszi az államszolgálatból végképent kilépést. A báró stájerországi jószágán szándékoznék hátralévő napjait tölteni. Nem vagyunk beavatva azon magánviszonyokba, mikről itt szó van sigy a kir hitelessége fölött ítéletet sem mondhatunk, csak azt ismételjük, miszerint Prokesch bárónak eddigi szolgálatai legmagasabb helyen mind e perczig oly föltétlen elismerésben részesülnek, hogy mindenesetre csak fájdalommal látnák ezen jeles és tudós férfit a diplomatiai pályáról lelépni . Francziaországban néhány poitiersi legitimista elfogatása nagy figyelmet gerjeszt s a közönség feszültséggel várja, mi módon fog az ismeretes közbátorsági törvény ez esetben alkalmaztatni. A „bűnösök“ többnyire munkások, kik hódolati feliratot küldtek Chambord grófhoz. Valóban nem érdemes ily csekélység körül ennyi zajt ütni. Mit kell tartani oly ember organismusáról, ki már egy lehellettől mindjárt csúzt és köszvényt kap ? s a legitimista agitatió valóban nem több gyönge lehelletnél; épen ezen párt az, mely se a bonapartismus imponáló erejével, sem az orleanismus finom eszélyével nem bir és Francziaországban — néhány wigh-tory családot kivéve — legkevesebb népszerűségnek örvend. Bécs, sept. 14. Az austriai vasgyár- és kohó tulajdonosoknak általunk is előre jelentett congressusa megtartatott, 8 igen kedvező anyagot nyújtana könnyű életekre, ha azzal komoly kérdések is össze nem függenének a mindenek fölött azon most sokat vitatott kérdés : igaz-e hogy az új vámrendszer a hazai kéz- és gyáripart tönkre teendi? s különösen a vasgyártást ? s ez által a birodalom közjólétén csorbát üt ? ? Mert erről van a szó. Minden harisnyakötő, ha harisnyáját nem képes eladni s oly áron mint neki tetszik, azt mondja : I-szer hogy annak a vám leszállítása az oka, 2gzar hogy az egész birodalom jólétére kártékonyan hat az vissza, hogyha ő harisnyáját nem képes tetszés szerinti áron eladni, így az egybegyűlt vasműtulajdonosok is mind. Kívonataiknak , mint a gyűlésben formuláztattak, élén az áll, hogy a nyers, öntött vas, sínek sat. vámja érintetlenül fönntartassék (pedig a közvélemény teljes megszüntetéséről merészel ábrándozni, de ezen urak haragja különösen az ifjú vasúttársulatok ellen van intézve. A pénz- kereskedelmi ministériumok ugyanis a vasutak mielőbbi létrejötte czéljából megengedik, hogy az építő társulatok sineik szükségletének bizonyos részét fél vám mellett hozhassák be külföldről, minek következtében a congressus tagjainak véleménye szerint a belföldi vassíngyártás teljesen megakadt, ellenben egy pár év alatt 15—20 millió forint ment ki Angliába sínek árában; mégpedig, úgymond az elnök úr, az angol sínek roszak, kőszén-vas; ellenben a belföldiek jók, fa-szén-vas. A „rósz“ angol sínek igaz 25%-el olcsóbbak; miért nem készítenek a belföldi vasgyárnokok szintén „rósz“ hanem olcsóbb síneket? Az angol sinek tán ‘/--del hamarább elkopnak, de ‘/«‘-lel olcsóbbak, így okoskodott a vevő. S ha végre a roszabb is elég jó — nem volna-e pazarlás jobb de drágább síneket használni ? Ezt teheté ugyan az állam, mig maga kezelte a vasutakat; teheté, ez által a hazai vasgyártást emelendő, de magánvállalkozó más helyzetben van. — De mind e vádak s panaszok teljes hiúságban állnak szemeink előtt azon ténynyel szemben, hogy a hazai, stejerországi gyártók, a mellett hogy drágább árut kínáltak , nem akartak s nem bírtak bizonyos szállítási határidőket szabni, nem lévén képesek a rögtöni nagyszerű szükségletnek távolról is megfelelni, mig ellenben az angol gyámnokok képesek s készek voltak olcsó árut, határtalan mennyiségben, kiszabott időre pontosan szállítani ! — Az ugyan igen kellemes dolog volna a hazai vasgyámnokokra nézve, ha törvényben kimondatnék, miszerit nem szabad egy évben több vasútvonalat építeni mint a mennyit a hazai vasgyártók sineikkel befedni képesek ; de nehéz volna bebizonyítani, hogy ez a közérdek is; s hogy a birodalmi népek jóllétére nézve előnyösebb, ha a vasutak 10—13 év helyett 50 év alatt fognak kiépülni. Ez oly egyszerű, hogy minden további commentár nélkül hagyhatjuk a congressus határozatait, melyek is a következők : A gépgyárnokokkal egyetemben (ezek t. i. haragszanak a mozdonyok egy részének külföldről hozatala miatt) a kormányhoz folyamodni, hogy 1) a nyers, öntött s egyéb vasárukra, lemezekre, sínekre szabott vám tartassák fönn , s kivételek ne engedtessenek meg. 2) E vám fönntartása bizonyos száma évekre : biztosíttassák; ha megváltoztatnak, ez a vasuti iparosoknak öt évvel előbb tudtára adassák. 3. A vasuttársulatok , melyek behozatali kedvezményben részesülnek, jó fölvigyázat alatt tartassanak, nehogy nagyobb mennyiségű síneket hozzanak be, mint a melyre engedélyük szól; végre ezen engedélyek semmiesetre se nyujtassanak meg. Ezek szerény kivonatok. Némi hiteles színnel bír azon hír, hogy Poroszország is elfogadá Austriának az átmeneti vámok megszüntetésére tett javaslatát. Porosz lapok azt mondják, hogy Poroszország ösztönzésére a többi államok is (kivéve egy két kis államot) beleegyeztek az elvbe, mások ellenben azt mondják , hogy miután a déli államok elsajátíták az austriai javaslatot, Poroszország az erkölcsi kényszernek engedett, s most jó képet csinál a rosz tréfához; mindegy; fődolog az, hogy a jótékony elv elfogadtatott, s egy nagy lépés tehető ha nem is a német-austriai vámegyesülés, de legalább észszerű s a jóllétet fejlesztő politika felé. S ez Ezen egyességekt közöl, mint hasonló körülmények között anagylelkűség és bőkezűség mintája, bátran állittathatik utánzásul a terjedtebb birtok a földes uraságok elé s különösen kiemelendő a Komjáth mezővárossal Dévány Henrik cs. k. nyitrai úrbéri törvényszéki Ülnök úr ügyes tapintata működése következtében történt egyezkedés — és kívánatos lenne, bár lehetne ilyest elmondani több megyebeli nagyobb birtokosról is. Komjáth mezőváros s a hozzá tartozó uradalom jelenlegi földesurai. Wodiáner Albert és Móricz urak, kikkel is rövid tárgyalás alatt a mezőváros részéről befolyó Dr. Gsalány István ügyvéd ur közreműködésével egyezkedés utján véget érte a már 1838-ik év óta folyamatban lévő commassationalis per, mely kevesebb engedékenységgel, bonyolódott államánál fogva hosszabb ideig elhúzódott, s kétséges kimenetű lett volna. Az egyesség főpontjai ezek : elállott a földesuraság a község javára egy 270 holdat tevő rétkezi igényeitől, melyet több évekkel ezelőtt az uradalom volt jobbágyainak, csekély jövedelmet hozó úrbéri korcsmáltatási jogukról, ideiglenes lemondásért ideiglenes használatba adott, — a mérnöki fölmérés szerint meglévő 1054 hold közlegelőből a volt úrbéresek időközben 73 holdat maguk közt felosztván, azt a földesuraság a legelőhöz visszacsatoltatni nem kivánta, s továbbra is a volt jobbágyok birtokában hagyta; — az ekképen 981 holdra leolvadt legelőből egy úrbéri házhelyre 6 holdnyi illetőség állapíttatott meg ; miután pedig e községben 1041/4 úrbéri házhely s 54 zsellér van, mely utóbbiak iránt úrbéri vagy curialis létük miatt szintén per volt folyamatban, minthogy a földesuraság ez alkalommal erről is lemondott — ők is a közlegelőből mint urbériesek részittettek ; a közlegelő nagyobb része a volt urbériesek kezébe ment át. A föntebbiek kielégítése után az uraság tulajdonául felmaradt legelőből, Wodiáner urak bőkezűen részesítették a közczélokat, vagyis a templomot, iskolát, jegyzőt, faiskolát, sőt még a harangozóról sem jön megfeledkezve. A helybeli lelkésznek pedig egy általa az uradalomtól haszonbérben leírt egész úrbéri telek örökösen adatott által. Hasonló bőkezűséget mutatott a volt földesuraság Brogyán helységben, hol az egyezkedés alkalmával egy urbéri telek 12 hold legelő s 19 hold erdővel részesíttetett. A lelkésznek pedig habár ez Csak a szomszéd Széplak helységnek fíliálisa, még is 20 hold legelőt, s évenkint 10 öl fát biztosított báró Friesenhof Gusztáv úr mint volt földesúr. Ami az egyezségeket általában illeti, azok létesítése e megyében igen sok nehézséggel jár, mert nemcsak hogy a nemesi birtok többnyire igen apró részletekre oszlik, ami megint a compossessorátusok közti arányosítási kérdést nehezíti, hanem itt a volt úrbéresek saját érdeke is, a legelők és erdők elkülönözését nem igen hozza magával, mert a körülbelül 250 mértföldnyi térséget foglaló úrbéri faizással terhelt erdőségekért az adót eddigelé a volt földesúr fizette, a hasznot pedig volt jobbágya húzta faizás czime alatt, mert nem tartathatván elegendő szoros felügyelet az erdőkre, az úrbéri faizás nagy visszaélésekre adott alkalmat, ennek következménye pedig jön, hogy most az irtványföldek és rétek igen megszaporodtak — , és mi az intézkedést még nehezebbé teszi, hogy ezek sok helyütt számtalan darabokban az erdőség közepett szerteszét feküsznek. Ehhez hasonló itt a legelő elkülönözési kérdés is, mert a legelők általában igen csekélyek lévén, a volt úrbéresek a legeltetést az erdőkben, vagy legalább azoknak nagy részében gyakorolják — s így a földesúr saját erdejének szabályszerű használatában , különösen fönntartásában gátolva van. Természetes tehát, hogy ilyetén körülmények között igen is kívánatos, sőt szükséges az erdők és legelők elkülönözése — , és mégis anynyira terjed még most is sok birtokosnak saját jóléte iránti gondatlansága, hogy a rendezési keresetek beadására kitűzött záridő lefolytával, még vagy 20 határ iránt nem kéretett a rendezés — , elfeledvén e mellett az illetők, hogy ezen mulasztásuk által saját gazdaságukban, veszteségen kívül, még tetemes költséget is róttak maguk magukra, mert az 1853-k évi martius 2-n kelt 1. f. nyiltparancs értelmében a rendezések ott, a hol a záridő lefolyásáig nem kérettek, az illetők költségein hivatalból megindítandók —, az ilyen a határidők lefolyása után indított ügyek pedig a fentebbi nyiltparancs 45. §. szerint, ha ez alól csak különös rendelet által fel nem mentetnek, bélyeg alá esnek. sz. September 11.1858. Nyitra, sept. 13. (Birtokrendezési viszonyok Nyitrában.) — Habár alsó-nyitra megyében, különösen az annak nagyobb részét tevő felvidéken, a tagosztályok, legelő- és erdő-elkülönzések nagyobb nehézségekkel összekötvék, mint az ország alantabb fekvő részeiben, mégis ekkoráig nem csak igen szép számú egyezkedések sikerültek, de kevés ügy az, amit a felek per útjára bocsátottak, s azok közt is vannak olyanok, melyek csak egyes birtokosok szűkkeblűségéből erednek.