Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)

1858-09-17 / 212. szám

Pest, Péntek 212 Kiadó­hivatal van : Egyetem-utazóban, 2-ik­­án alatt, fáldalm­i BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik a lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 1 frt. Hely­ben : félévre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 8 krt szá­mi­ttatik. — Egyes szám 20 pkr. SzerkezetAl Iroda: Egyretemutc­a 1-en u. a. S-ik emeleten. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcan 1-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál­ Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely­e utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Távirati sürgöny. f­őherczeg Főkormányzó Urocs. Fensége körútjának folytatása. — Po­­litikai napi­ szemle. Levelezések: Bécs. (A vasiparosok con­­gressusa. Az átmeneti vámok megszünte­tése.) N­y­i­t­r­a. (Birtokrendezési viszo­nyok Nyitóiban.) Jász-Be­r­é­n­y. Nagy-bánya. (Iskolai jelentések.) B­é­c­s. (Vegyesek.) Napihirek és események. K U 1 f ö l d: A n g­l­i­a. (A Cronicle a villa-fran­cai révnek az oroszok általi bérbevételé­ről ) Francziaország. (Az algíri kikötők. Canrobert házassága. A párisi új protestáns templom ügye. A poitiersi befo­­gatások.) Olaszország. (Az „Union belge“ nek a Romát illető hamis híreket czáfoló czikke.) Spanyolország. (A riffi kalózok elleni expeditio. Angol elégtétel.) Távirati, tudósítások. — Szín­házi előadások. — Börze. — Donavszállás. T­á­r­c­z­a. (Kirándulás Triestből Cattaroig. — Adatok a villám-távirda történetéhez.) HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. Septem­ber 14-ki legfelsőbb határozata által kapriorai Wodianer Móricz bankigazgatót, a vasko­rona rend harmadik oszt.­jelével legkegyelme­sebben feldiszíteni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. Septem­ber 14-ki legfelsőbb határozata által lovag­­o­tt­­ Keresztély Henrik bankigazgatót, kormány­­zói-helyettessé a nemzeti banknál kinevezni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben Előléptettek: Az Öcs. kir. Apostoli Fel­sége nevét viselő 6. sz. dzsidás ezredben : sillthali Hetzer Károly őrnagy alezredessé és happon­­courti lovag Rousseau János első osztályú szá­zados a 10. sz. gr. Clam-Gallas dzsidás ezredben, őrnagygyá. A 4. sz. hg Liechtenstein Károly dzsidás ezred­­ben , kehldorfi Brasseur Károly első osztályú százados az 0 cs. kir. Apostoli Felsége nevét viselő 6. sz. dzsidás ezredben, őrnagygyá. A 22. sz. gr. Wimpffen gyalog ezredben: C­z­e­r­­m­a­k József őrnagy a 23. sz. báró Airoldi gy. ez­redben , alezredessé. A 23. sz. b. Airoldi gy.ezredben: P­e­t­a­i­­n­e­k József első oszt. százados , őrnagygyá. A főszállásmesteri törzskarban: gr. P­ö­lf­i­n­g és P­e­r­s­i­n­g Károly őrnagy , alezredessé és nemes Rosenzweig Ferdinand első oszt. szá­zados , Őrnagygyá. F. é. sept. 7 én a bécsi cs. k. állami- és udv. nyomdában a birodalmi kormánylap XXXVI. da­rabja megjelent és szétküldetett. Tartalma : 135. sz. Kibocsátványa a cultus és oktatásügy­ ministeriumnak f. é. jul. 26-áról, mely által a tar­tományi bábatanodák tanárainak napdij-osztályát illető legmagasb határozmány közzététetik. 136. sz. Rendelete a pénzügyministeriumnak f. é aug. 28-ról — hatályos az általános vámterület ko­ronaországaira, — a krakói fővámhivatalnak i sczakovai fővámhivatal által megkezdett bejelentési eljárás folytatására történt ideiglenes fölhatalmaz­­tatásáról. 137. sz. Rendelete a pénzügyministeriumnak f. é. aug. 31-ről, hatályos az összes koronaországokra — mely által egyetértésben az igazságügy ministe­riummal, az 1860. febr. 9-ki és aug. 2-ki törvény 13 §-ának (k. 1­­50 és 329 sz.) végrehajtása sza­bályoztatik. 138. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak f. é. aug. 31-éről — hatályos az összes koronaor­szágokra, — oly vagyonátruházások díjkezeléséről, melyek az ipák és napok által vejeik és menyeikre, és mostohaszülők által mostoha gyermekeikre tör­ténnek. 139. sz. Rendelete a pénzügyministeriumnak f.­­ sept. 2-ról — hatályos az egész monarchia terje­delmére — az új austriai értéknek a fönnálló bányaadókra leendő alkalmazásáról. 140. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak f. é. sept. 6-ról — hatályos az összes koronaorszá­gokra — az austriai értéknek a számlottem­ákra al­kalmaztatásáról. NEMHIVATALOS RÉSZ. Távirati sürgöny. Bécs sept. 16. A „Wiener Zig“ esti „lapja jelenti: Margit Föherczegasszony Ő csá­szári Fensége, Károly Lajos Főherczeg ti­­roli helytartó Ur hitvese m­a éjjel Monzában meghalá­lozott. Föherczeg Főkormányzó Ur Ő csá­­szári Fensége a tegnap reggeli vonattal Sze­gedről megérkezett, s a bécsi vonattal haladék­talanul tovább utazott, magas szemleútját a soproni közigazgatási területen folytatandó. Pest, September 16 . (Politikai napi­ szemle.) Ha azon adata­­i­kon végigpillantunk, miket a lapok a moldva­­oláh választási törvényre nézve hoznak, egyet-­­­len szót sem vonhatunk vissza a tegnap mondot­­­­takból, egyikét sem fojthatjuk el azon aggodal­maknak, miknek ez alkalommal kifejezést ad-t­tánk. Igaz, hogy a törvény pénzbírságot s bör­­tönbeli büntetést ró azokra, kik a választásokra­­ vonatkozólag hamis adatokkal állnak elő , jogta­­l­anul vegyülnek a választók sorai közé, hanem­­ száz ily eset közöl talán tízben fog a hamisítás­­ napfényre kerülni, kilenczvenben pedig sike­­rü­lni. Nous verrons! Az a moldva-oláh alkot-­ mány épenséggel nem fér a fejünkbe ! Isten ment­­­­sen attól, hogy az alkotmányt azért roszalnák, mert oly elvek uralkodnak benne, miknek érvé-­­­nyesítése felé Európa más országai évek óta si-­­kertelenül törekszenek, hanem roszaljuk, mert a fejedelemségek viszonyaival, az ottani nép mű­­veltségi fokával kirívó ellentétet képez. A két fejedelemség maga sem tudja, hogyan néz ki, rá Austriától vagy Oroszországtól mappát kölcsön nem vesz; a birtokrendezésnek ott alig egyegy eltévedt nyomára akadhatni s mégis a birtok képezi a választási jog alapját. Isten neki! A gyümölcsöt még ez évben látni fogják ! Redcliffe lord — bármit mondjanak is a lapok — nem fog Stambulban a politikától teljesen tá­­­vol maradni, sőt nem lehetetlen, hogy Anglia ministerei csak utólag látták át, mit mivettek, midőn Franczia- és Oroszország nézeteit a Duna­­fejedelemségek körül annyi pontban gyámolítot­ták s most legalább a kivitel alkalmával men­teni akarnak annyit, a mennyi még menthető. Redcliffe lord erre mindenesetre a legalkalma­sabb ember ; ö nem­csak keleti politikát csi­nál, hanem az ö keleti politikája egyszersmind át meg az a n g o r­o­s is s ez az, a­mi neki, a to­­rynak, még Palmerston whigkormánya alatt is oly kiváló tekintélyt szerzett. — A­mi Prokesch bárót illeti, ma egy különben jól értesült frank­furti lap azon meglepő hírt hozza, miszerint a nemes báró magánviszonyai oly fordulatot vet­tek, mely a báróra nézve kívánatossá teszi az államszolgálatból végképent kilépést. A báró stájerországi jószágán szándékoznék hátralévő napjait tölteni. Nem vagyunk beavatva azon m­a­­gánviszonyokba, mikről itt szó van sigy a kir hitelessége fölött ítéletet sem mondhatunk, csak azt ismételjük, miszerint Prokesch bárónak eddigi szolgálatai legmagasabb helyen mind e perczig oly föltétlen elismerésben részesülnek, hogy mindenesetre csak fájdalommal látnák ezen jeles és tudós férfit a diplomatiai pályáról lelépni . Francziaországban néhány poitiersi legiti­mista elfogatása nagy figyelmet gerjeszt s a kö­zönség feszültséggel várja, mi módon fog az is­meretes közbátorsági törvény ez esetben alkal­maztatni. A „bűnösök“ többnyire munkások, kik hódolati feliratot küldtek Chambord gróf­hoz. Valóban nem érdemes ily csekélység körül ennyi zajt ütni. Mit kell tartani oly ember orga­­nismusáról, ki már egy lehellettől mindjárt csúzt és köszvényt kap ? s a legitimista agitatió való­ban nem több gyönge lehelletnél; épen ezen párt az, mely se a bonapartismus imponáló erejé­vel, sem az orleanismus finom eszélyével nem bir és Francziaországban — néhány wigh-tory családot kivéve — legkevesebb népszerűségnek örvend. Bécs, sept. 14.­­ Az austriai vasgyár- és kohó tulajdonosok­nak általunk is előre jelentett congressusa meg­tartatott, 8 igen kedvező anyagot nyújtana könnyű életekre, ha azzal komoly kérdések is össze nem függenének a mindenek fölött azon most sokat vitatott kérdés : igaz-e hogy az új vám­rendszer a hazai kéz- és gyáripart tönkre teendi? s különösen a vasgyártást ? s ez által a biroda­lom közjólétén csorbát üt ? ? Mert erről van a szó. Minden harisnyakötő, ha harisnyáját nem képes eladni s oly áron mint neki tetszik, azt mondja : I-szer hogy annak a vám leszállítása az oka, 2­gzar hogy az egész birodalom jólétére kártékonyan hat az vissza, hogyha ő harisnyáját nem képes tetszés szerinti áron eladni, így az egybegyűlt vasmű­tulajdonosok is mind. Kívona­­taiknak , mint a gyűlésben formuláztattak, élén az áll, hogy a nyers, öntött vas, sínek sat. vámja érintetlenül fönntartassék (pedig a köz­vélemény teljes megszüntetéséről merészel ábrán­dozni, de ezen urak haragja különösen az ifjú vasút­társulatok ellen van intézve. A pénz-­­ ke­reskedelmi ministériumok ugyanis a vasutak mielőbbi létrejötte czéljából megengedik, hogy az építő társulatok sineik szükségletének bi­zonyos részét fél vám mellett hozhassák be külföldről, minek következtében a congressus tagjainak véleménye szerint a belföldi vassín­­gyártás teljesen megakadt, ellenben egy pár év alatt 15—20 millió forint ment ki Angliába sí­nek árában; még­pedig, úgymond az elnök úr, az angol sínek roszak, kőszén-vas; ellenben a belföldiek jók, fa-szén-vas. A „rósz“ angol sínek igaz 25%-el olcsóbbak; miért nem készítenek a belföldi vasgyárnokok szintén „rósz“ hanem ol­csóbb síneket? Az angol sinek tán ‘/--del hama­rább elkopnak, de ‘/«‘-lel olcsóbbak, így okos­kodott a vevő. S ha végre a roszabb is elég jó — nem volna-e pazarlás jobb de drágább síne­ket használni ? Ezt teheté ugyan az állam, mig maga kezelte a vasutakat; teheté, ez által a ha­zai vasgyártást emelendő, de magán­vállalkozó más helyzetben van. — De mind e vádak s pa­naszok teljes hiúságban állnak szemeink előtt azon ténynyel szemben, hogy a hazai, stejer­­országi gyártók, a mellett hogy drágább árut kínáltak , nem akartak s nem bírtak bizo­nyos szállítási határidőket szabni, nem lévén képesek a rögtöni nagyszerű szükségletnek távolról is megfelelni, mig ellenben az an­gol gyámnokok képesek s készek voltak olcsó árut, határtalan mennyiségben, kiszabott időre pontosan szállítani ! — Az ugyan igen kellemes dolog volna a hazai vasgyámnokokra nézve, ha törvényben kimondatnék, miszeri­t nem szabad egy évben több vasútvonalat építeni mint a men­nyit a hazai vasgyártók sineikkel befedni képe­sek ; de nehéz volna bebizonyítani, hogy ez a közérdek is; s hogy a birodalmi népek jóllétére nézve előnyösebb, ha a vasutak 10—13 év he­lyett 50 év alatt fognak kiépülni. Ez oly egy­szerű, hogy minden további commentár nélkül hagyhatjuk a congressus határozatait, melyek is a következők : A gépgyárnokokkal egyetemben (ezek t. i. haragszanak a mozdonyok egy részének külföldről hozatala miatt) a kormány­hoz folyamodni, hogy 1) a nyers, öntött s egyéb vasárukra, lemezekre, sínekre szabott vám tar­tassák fönn , s kivételek ne engedtessenek meg.­­ 2) E vám fönntartása bizonyos száma évekre : biztosíttassák; ha megváltoztatnak, ez a vasut­­i iparosoknak öt évvel előbb tudtára adassák. 3. A vasuttársulatok , melyek behozatali kedvez­ményben részesülnek, jó fölvigyázat alatt tartas­sanak, nehogy nagyobb mennyiségű síneket hoz­zanak be, mint a melyre engedélyük szól; végre ezen engedélyek semmiesetre se nyujtassanak meg. Ezek szerény kivonatok. Némi hiteles színnel bír azon hír, hogy Porosz­­ország is elfogadá Austriának az átmeneti vámok­­ megszüntetésére tett javaslatát. Porosz lapok azt mondják, hogy Poroszország ösztönzésére a többi államok is (kivéve egy két kis államot) beleegyeztek az elvbe, mások ellenben azt mond­ják , hogy miután a déli államok elsajátíták az austriai javaslatot, Poroszország az erkölcsi kényszernek engedett, s most­­ jó képet csinál a rosz tréfához; mindegy; fődolog az, hogy a jótékony elv elfogadtatott, s egy nagy lépés tehető ha nem is a német-austriai váme­gyesülés, de legalább észszerű s a jóllétet fej­lesztő politika felé. S ez Ezen egyességekt közöl, mint hasonló körül­mények között a­­nagylelkűség és bőkezűség mintája, bátran állittathatik utánzásul a terjed­tebb birtok a földes uraságok elé s különösen kiemelendő a Komjáth mezővárossal Dévány Henrik cs. k. nyitrai úrbéri törvényszéki Ülnök úr ügyes tapintata működése következtében tör­tént egyezkedés — és kívánatos lenne, bár le­hetne ilyest elmondani több megyebeli nagyobb birtokosról is. Komjáth mezőváros s a hozzá tar­tozó uradalom jelenlegi földes­urai­­. Wodiáner Albert és Móricz urak, kikkel is rövid tárgya­lás alatt a mezőváros részéről befolyó Dr. Gsa­­lány István ügyvéd ur közreműködésével egyez­kedés utján véget érte a már 1838-ik év óta fo­lyamatban lévő commassationalis per, mely ke­vesebb engedékenységgel, bonyolódott államá­nál fogva hosszabb ideig elhúzódott, s kétséges kimenetű lett volna. Az egyesség főpontjai ezek : elállott a földesuraság a község javára egy 270 holdat tevő rétkezi igényeitől, melyet több évekkel ezelőtt az uradalom volt jobbágyainak, csekély jövedelmet hozó úrbéri korcsmáltatási jogukról, ideiglenes lemondásért ideiglenes hasz­nálatba adott, — a mérnöki fölmérés szerint meglévő 1054 hold közlegelőből a volt úrbére­sek időközben 73 holdat maguk közt felosztván, azt a földesuraság a legelőhöz visszacsatoltatni nem kivánta, s továbbra is a volt jobbágyok birtokában hagyta; — az ekképen 981 holdra leolvadt legelőből egy úrbéri házhelyre 6 hold­­nyi illetőség állapíttatott meg ; miután pedig e községben 1041/4 úrbéri házhely s 54 zsellér van, mely utóbbiak iránt úrbéri vagy curia­­lis létük miatt szintén per volt folyamatban, minthogy a földesuraság ez alkalommal erről is lemondott — ők is a közlegelőből mint urbérie­­sek részittettek ; a közlegelő nagyobb ré­sze a volt urbériesek kezébe ment át. A fön­­tebbiek kielégítése után az uraság tulajdonául felmaradt legelőből, Wodiáner urak bőkezűen részesítették a közczélokat, vagyis a templomot, iskolát, jegyzőt, faiskolát, sőt még a harangozó­­ról sem jön megfeledkezve. A helybeli lelkész­nek pedig egy általa az uradalomtól haszon­bérben leírt egész úrbéri telek örökösen adatott által. Hasonló bőkezűséget mutatott a volt földesura­­ság Brogyán helységben, hol az egyezkedés al­kalmával egy urbéri telek 12 hold legelő s 19 hold erdővel részesíttetett. A lelkésznek pedig habár ez Csak a szomszéd Széplak helységnek fíliálisa, még is 20 hold legelőt, s évenkint 10 öl fát biztosított báró Friesenhof Gusztáv úr mint volt földesúr. A­mi az egyezségeket általában illeti, azok létesítése e megyében igen sok nehézséggel jár, mert nemcsak hogy a nemesi birtok többnyire igen apró részletekre oszlik, ami megint a com­possessorátusok közti arányosítási kérdést ne­hezíti, hanem itt a volt úrbéresek saját érdeke is, a legelők és erdők elkülönözését nem igen hozza magával, mert a körülbelül 25­0 mért­­földnyi térséget foglaló úrbéri faizással terhelt erdőségekért az adót eddigelé a volt földesúr fizette, a hasznot pedig volt jobbágya húzta fai­zás czime alatt, mert nem tartathatván elegendő szoros felügyelet az erdőkre, az úrbéri faizás nagy visszaélésekre adott alkalmat, ennek kö­vetkezménye pedig jön, hogy most az irtvány­­földek és rétek igen megszaporodtak — , és mi az intézkedést még nehezebbé teszi, hogy ezek sok helyütt számtalan darabokban az erdőség közepett szerteszét feküsznek. Ehhez hasonló itt a legelő elkülönözési kérdés is, mert a legelők általában igen csekélyek lévén, a volt úrbére­sek a legeltetést az erdőkben, vagy legalább azoknak nagy részében gyakorolják — s így a földesúr saját erdejének szabályszerű használa­tában , különösen fönntartásában gátolva van. Természetes tehát, hogy ilyetén körülmények között igen is kívánatos, sőt szükséges az er­dők és legelők elkülönözése — , és mégis any­­nyira terjed még most is sok birtokosnak saját jóléte iránti gondatlansága, hogy a rendezési ke­resetek beadására kitűzött záridő lefolytával, még vagy 20 határ iránt nem kéretett a rende­zés — , elfeledvén e mellett az illetők, hogy ezen mulasztásuk által saját gazdaságukban, veszte­ségen kívül, még tetemes költséget is róttak ma­guk magukra, mert az 1853-k évi martius 2-n kelt 1. f. nyiltparancs értelmében a rendezések ott, a hol a zár­idő lefolyásáig nem kérettek, az ille­tők költségein hivatalból megindítandók —, az ilyen a határidők lefolyása után indított ügyek pedig a fentebbi nyiltparancs 45. §. szerint, ha ez alól csak különös rendelet által fel nem men­tetnek, bélyeg alá esnek. sz. September 11.1858. Nyitra, sept. 13. (Birtokrendezési viszonyok Nyit­­rában.) — Habár alsó-nyitra megyében, kü­lönösen az annak nagyobb részét tevő felvidé­ken, a tagosztályok, legelő- és erdő-elkülönzé­­sek nagyobb nehézségekkel összekötvék, mint az ország alantabb fekvő részeiben, mégis ekko­ráig nem csak igen szép számú egyezkedések si­kerültek, de kevés ügy az, a­mit a felek per út­jára bocsátottak, s azok közt is vannak olya­nok, melyek csak egyes birtokosok szűkkeblű­­ségéből erednek.

Next