Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)

1858-09-26 / 220. szám

Pest, Vasárnap 220 se. September 20.1858. Kiadó bitrátás van : Effetom­ateiában, Mi­száné alatt, földestül BUDAPESTI HÍRLAP. Az országos hivatalos lap a czim alatt „BUDAPESTI HÍRLAP“ alulírottnak kiadásában jelenvén meg, ez bátorkodik a t. ez. közönséget előfizetésre felélni. A „Budapesti Hírlap“ programmja a tisztelt olvasó közönség előtt eléggé ismeretes. Mennyire sikerült e programmot a szerkesztőség törekvésének valósítania : e kérdésre olvasóink növekedő részvéte e lap iránt a legkedvezőbb feleletet adja. Itt csak annyit jegyzünk még meg, hogy a „Budapesti Hírlap“ mint hivatalos lap, a hivatalos hirdetések, földtehermentesítési, kárpótlási ügyek stb. közlése által nemcsak a cs. kir. hatóságoknak, hanem magán­tisztviselők­, ügyvédek­, földbirtokosok- és a legtöbb kereskedők és üzleti egyéneknek­ is nélkülözhetlen. Az előfizetés történik: Budapesten e lap kiadó-hivatalában (egyetem-utcza 2. sz. a. takarékpénztár-épületben).— Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál és postakiadó­­ságnál. Az öszvegnek — a lapküldési késedelem, illetőleg félbeszakadás kikerülése végett — mennyire lehetséges, még e hó folytában leendő bérmentes beküldése kéretik. Előfizetési föltételek: Postán küldve évnegyedre 5 frt pengő pénzben. Budapesten házhoz küldve évnegyedre 4 „ „ „ KM­ICH GUSZTÁV, a „Budapesti Hirlap“ kiadója. Megjelenik e lep, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: $ frt. Hely­ben­: fél évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasibzott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Sierkei Mór Iroda : Egyetemuteis l­ap az. a 8-ik emeleten, előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában. Egy­etem-utols t-dik szám, földszint, vidéken minden os. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a csim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együ­tt bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasítandók. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. , NEMHIVATALOS RÉSZ. Politikai napi­ szemle. — Angol vélemény a készpénzfize­tés fölvételéről. Levelezések: Bécs. (Az orosz Lloyd. Uj lapok, és könyvek.) Napihirek és események. Külföld: Anglia. (A „Times“ a kantoni eljárásról és a franczia papírok emelkedé­séről.) P­r­a­néziaország. (A csá­szári pár látogatása a spanyol partokon.) Olaszország. (Vegyesek.) Spa­nyolország. (Választások határ­napja.) O­roszország. (Lengyel kér­­vény.) Ázsia. (Kantoni állapot.) Távirati tudósítások. — Pest vá­rosa igazgató főorvosának 1858. évi julius havi meteo­rologiai és egésségügyi hív. jel. — Színházi előadá­sok. — Börze. — Meteoroló­giai észleletek. ---Dunaviz állás. T­á­r­c­z­a. (A riffi-kalózok.) HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 13-tól kelt legfelsőbb határozatánál fogva, legkegyel­mesebben megengedni méltóztatott, hogy M­o­n­­­o­y­e­r Lajos, cs. k. várkapitány, s Zehkorn Vilmos, cs. k. udvari ellenőrségi segéd, a hes­­seni nagyherczeg által mindegyiküknek adatott nagylelkű Fülöp hesseni nagyherczegi érdem­rendjének lovag-keresztjét elfogadhassák s vi­selhessék. Ö cs. k. Apostoli Felsége sajátkezű­­leg aláirt oklevéllel, R z e w n s k i Leó galli­­cziai földbirtokost az austriai birodalom grófi rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóz­tatott. ő cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel, P­r­o­s­c­h György cs. k. nyug­díjazott táborkari hadbírót, különös kegyelem­ből az austriai birodalom nemesi rangjára föl­emelni méltóztatott. A pénzügyi ministeriumnak 1858. September 1-jén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaorszá­­gokra, melylyel az austriai pénzbecsre szóló 10,100 és 1000 forintos új bankjegyek kibocsátását tárgya­ló határozatok tétetnek közhírré. (Folytatás.) „Száz forintos“ bankjegy. Papírja fehér, finom, szilárd és tartós szövetű, mely más papírnemektől kiválólag különbözik. Mindenik jegy papírja vízjeleket tartalmaz, je­lesen . Középen, egy világos, apró pontokkal ellátott to­jásdadban , melynek mindkét végén apró ékítvé­nyek léteznek, látható az egészen világos „100“ arabszám, sötét oldalárnynyal. A tojásdad fölött, azzal párhuzamos hajtásban állanak világos nagy latin betűkkel e szavak „HUN­DERT GULDEN“ (száz forint); egy alsó hajtásban hason­ló írással következő szavak : „ÖSTERR. WAEHRUNG“ (austriai pénzben.) Az említett négy szótól jobbra balra, fönt és alant világos vízjelekből álló ékitvények léteznek.­­­­ Az egész jegy körül világos vonal van húzva, melynek szögleteit egymásba szőtt ékitvények képezik. A nyomat színe fekete, nyolcz betűből álló vörös östtlnyomattal. A jegy felső részének közepén két lebegő gyer­ek egy érmileg metszett czimerpajzst tart, melyen a császári sas látható a szívpaizszsal. Fönt a paizson nyugszik a birodalmi korona; a czimer­paizst babérkoszorú köríti, melyből a­­ „VIRIBUS UNITIS“ jelmondatot tartalmazó szalag nyúlik ki. — A baloldalróli gyermek a kormánypalotát, a jobb oldalróli pedig a birodalmi almát tartja. Hasonlókép a jegy felső részén balra s jobbra egy toj­ás da­d reczézetben a „100“ szám fog­laltatik arab számjegyekben. A jegy baloldalán a közép felé tekintő Austria mellképe létezik.­­ Feje falkoronával és babérral van ékítve, balkeze a leplet tartja. A mellkép alatt szőlőlomb- és gabnakalászból ala­kult füzéren a gazdag virágkoszorútól körített au­striai házi czímer nyugszik. A jobb oldalon Austriával szemközt a D­u­­nafolyam (Danubius) van képlegesen­ ábrázolva. — Egy hosszú szakállu férfi, kinek hajfürtjeit káka köríti, jobb kezében evezőt tart, előtte egy veder van, melyből viz özönlik, s melyen a kereskedelem jeleként Mercurpálcza fekszik. — Tölgyágon Bécs város czimere nyugszik repkénykoszorúval kö­rülvéve. Az alakok felső része s a lebegő gyermekek kö­zött balra apró számok, jobbra pedig betűk láthatók. A két oldalrészen alant vörös felülnyomatban bal­ról ezen négy betű : „OÉST“ jobbról pedig ezen négy betű : „WAÉHR“ létezik. — A jegy legalsó részén van fekete nyomattal balról a s­o­r­z­a­t, jobbról pedig a szám. A jegy közepén a czimerpajzs alatt, a szöveg léte­zik. Az első sor áll ezen szavakból: „H­a­n­d­e­r­­ Gulden“ (száz forint), nagy világos, goth írás­sal. A második sor álló latin írással tartalmazza e szavakat : „Die privilegirte öster­reichische“ (A szabadalmazott austriai), azután következnek a harmadik sorban nagy körajzírási be­tűkkel a szavak: „NATIONAL BANK“ (nemzeti bank), a negyedik sor tartalmazza álló latin írással e szavakat: „bezahlt dem Ueberbringer gegen diese Anweisung“ (fizet a bemutató­nak ezen utalványért), az ötödik sor körajzírási nagy fekvő betűkkel a szavakat: „HUNDERT GULDEN SILBERMÜNZE“ (száz forintot ezüst pénzben), s a hatodik sor álló latin betűkkel: „österreichi­scher Währung“ (austriai pénzbecs szerint), a szöveg hetedik s utolsó sora áll goth írással kö­vetkező szavakból : „Für die priv. öster­reichische Nationa­l-Bank“ (A szab. austriai nemzeti bank helyett.) Végül a baloldalon van a kelet: „W­i­e­n, den 1. März“ (Bécs, márczius 1 jén) s az alatt az „1858“ évszám. A jobb oldalon az aláírás : „Ig. Ferstern alatt: „Dassendire­­c­t­o­r“ (pénztárigazgató.) A jegy alsó részének közepén három sorban a büntetésről szóló szakasz : „Die Nachmachung und Verfäl­schung der von der privilegirten österreichischen Nationalbank aus­gefertigten Noten wird nach den Be­stimmungen des allgemeinen Strafge­setzbuches a­­­s Verbrechen mit schwe­rem Kerker bis zu zwanzigjähriger und selbst lebenslänglicher Dauer be­straft.“ (A szabadalmazott austriai nemzeti bank által kibocsátott jegyek utáncsinálása és meghami­sítása az általános büntető törvénykönyv határoza­taihoz képest mint bűntett husz évig sőt életfogytig­lan tartó súlyos börtönnel büntettetik.) — van előadva. A jegy végét, épen a büntetésről szóló szakasz alatt kü­lönféle jelvény­ek, képezik ékitvé­­nyi kinyúlványokkal, jelesen : a törvénykönyv, a mérleg, a kard s a vesszőnyaláb. (Vége köv.) NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Pest, September 25 . (Politikai napi­ szemle.) Ismét hire jár, miszerint az angol ministerium haldoklóban volna, s a parlament njólagos egybeléptekor mindenesetre ad patres fogna költözni; minden­féle okot hoznak föl, mely e fordulatot valószí­nűvé tenné s máris Disraelit Indiába küldve, Derbyt lovai közé űzve, szóval az egész mostani kabinetet elszélesztve látják. Nem vagyunk azon helyzetben, hogy e hírek alaposságára nézve határozott ítéletet mondhatnánk, hanem annyit tudunk, hogy azokat legelőször a „Nord“ ter­jesztette, s e lap — angol ügyeket illetőleg — nagyon gyanús forrás. Nem is tudnók, ki volna az, ki a mostani kormányt ledönthetné, s aztán helyébe léphetne. Palmerston az igaz, se nem vak, se nem siket, de — ha nem is látását vagy hallását — mégis egy nagy dolgot vesztett, t. i. azon pártot, mely azelőtt háta mögött állt; a whig párt általában összetörpült s népszerűsége megszűnt­; a qnakereknek, kik örök békéről ál­­modoznak, Palmerston nagyon is harczias, Roe­buck és társai, kiknek legtőbb kivánata Fran­­­cziaország elleni háború, e kívánat teljesítését Palmerstontól soha nem várhatják, s a demokra­ták általában Wright mram nézetén vannak, t. i. a mostani ministerium az, melyből még aránylag legtöbbet préselhet ki a radikál párt, melyet tehát csak akkor szabad elejteni, ha ha­­ározottan demokrata kabinetet lehetne helyébe léptetni. Derby kormányát, mely — gyönge lé­ténél fogva — minden párt kegyét hajhászsza, tehát minden párt gyámolítja, mely magában véve nem elég erős a fölülkerekedésre, ha már maga nem uralkodhatik — igy gondolkozik mindegyik — legalább uralkodjanak olyanok, kiktől nyájas és előzékeny bánásmódot és minél több engedményt várhatni. Igaz, hogy ily után járó miniszerium minden egyéb, csak tor­y-nem, de hiszen az mindegy, akár így nevezik, akár amúgy! Végre pedig a mostani kabinet csak­ugyan egy pár életrevaló fiatal tehetséget lépte­tett előtérbe; nevezetesen egész Anglia egyetért abban, hogy Stanley lord, Derby fia, ki minden észszerű előmenetelnek hódol, a jövő embere, kitől a brit nemzet még nagy dolgokat várhat. Tehát miként mondjuk, meglehet, hogy a mos­tani kabinet előttünk ismeretlen bökkenőbe üten­i lábát, hanem a­mennyire a tények nyil­vánvalók, nem állíthatni, hogy Derby kabine­tének helyzete most kevésbbé kedvező, mint né­hány hóval ezelőtt. Az mindenesetre nevetséges dolog, ha azt állítják, miszerint Palmerston a vill­a-f­r­a­n­c­a­i ügy miatt akarja s reméli is a mostani kormányt megbuktatni; mi nem ismer­jük félre ez ügy fontosságát, hanem ezen alku meggátolására akármely angol kormány sem lett volna képes, valamint azon második kellemet­lenséget sem fogják akadályozhatni, hogy —­­miként ma halljuk — a franczia gőzhajózási társulat rendes meneteket fog életbe léptetni Sueztől a véres tenger hosszában és az indiai tengeren, Afrika keleti partjain le egészen Ma­dagascar szigetéig. Az ilyen dolgokra mindig el kell készülve lenni, mások eszélyét s verseny­zését pedig nem tilalmak és veszekedések, ha­nem csak a saját eszély és erély megkettőztetése által lehet ártatlanná tenni. A puszta mérgelő­­dés csak nevetségessé teszi az embert, főleg ha annyira túl megy minden korláton, mint például a „Morning Chronicle“-nál, mely a villafrancai história óta oly dühös, hogy most még a miatt is iszonyú lármát üt, mivel Spitheadben négy orosz corvett horgonyoz. „Mit csinál ott az a négy orosz corvett ?“ kérdi bészülten az angol lap, a akaratlanul is azon hypochondristára emlékez­tetni kertjében sétálgatván s rögtön hátrafordul­ván, inasát látja késsel kezében a szegényt mint gyilkosságot forlalót torkon ragadja, mig ez va­lósággal csak egy pár retket akart kiásni. Bécsben hallomás szerint sűrü értekezések folynak Bud­ gróf és a török követ közt, s ezek­nek eredményéül tekintik amannak minap emlí­tett sürgönyét. Ennek lényeges tartalmára nézve annyi hallatszik, miszerint Austria ez ok­mányban azt fejtegeti, hogy Rtáriában mind azt pártolta, a mi a fejedelemségek anyagi vagy szellemi jóllétének előmozdítására szolgálhat, t. i. hogy a moldva-oláhok mindnyájan egyenlők legyenek a törvény előtt, hogy az adó egyará­­nyos és igazságos mérték szerint vettessék ki, hogy a földmi­velő osztály helyzete javíttas­­sék, a klastromok ugye rendeztessék stb., de az uniót nem csak nem pártolja, hanem egyenesen veszélyesnek tartja és szerinte a létrejött szerződés ezen eszme létesítése ellen elegendő kezességet is nyújt; ha pedig az unió valósítása forradalom útján megkísértetnék, ak­kor a románok nem csak kü segélyre nem szá­molhatnak , hanem ellenkezőleg a párisi béke­kötést aláírt hatalmak mind (?) Törökország ré­szére fognának állani, minthogy ünnepélyesen kötelezték magukat arra, miszerint a porta te­rületét , jogait épségben fönn fogják tartani, tehát mindazt gátolniok kell, a­mi a török kor­mány hatalmának s tekintélyének csökkentésére czéloz. Angol vélemény a készpénz fizetések fölvétele iránt. Európa összes tartományai közt egy sincs any­­nyira jogosítva ítéletet mondani a készpénzfize­tések­ fölvétele által a pénzkeret egyenlősége te­kintetéből előállandó legközelebbi jövendőnk iránt, mint Angolország; nem csak azért, mert An­golország a világ legnagyobb pénzhatalmassága, hol minden egyes ember már gyermeksége óta foglalkozván a pénzviszonyokkal. Ítélete egye­bek fölött tiszta lehet ,hanem azért is, mert min­den országok közt Angolországnak volt legala­posabb tapasztalása a beválthatlan bankjegyek, és a pari folyam helyreállításának következmé­nyei iránt. Mindenki tudja, hogy Angolország 25 évet igénylett, hogy bankjegyeinek 1797 ben megszüntetett beváltását újra elkezdhesse, s is­mét 25 évre volt szükség, hogy pénzügyét a Peel Bank-acta által jó rendre állíthassa, mely acta még a mostani szempillanatban sem egé­szen értéktelen. Ezt különösen azon nyughatat­­lankodók kedvéért hozzák emlékezetbe, kik még míg a dolgok rohamban vannak is, már a feladat megfejtését követelik, holott, annak meg­fejtése a pénzek országában is egész félszázadot igényelt, más részben pedig azok kedvéért, kik mivel a dolgok menetelének természetét nem értik, mindaddig kétkedésben veszteglenek, mig a tárgyat teljesen befejezve nem látják. A pénz­nek története és pedig igen mélyen ható törté­nete van, mely semmi szín alatt sem csupán szá­mok és fizetések tömkelegét foglalja magában. Ha e történet a mostani korszakban, melynek forduló­p­ontján állunk, értékesül, akkor egy oly kép fej­lend ki előttünk, mely a legnagyobb- szerű dolgok közt is érdemes lesz a kevésbbé szaktudós figyelmét is magára vonni. A dolog­állást érintő kérdések iránti felfogás ekkér in­kább inkább tovább terjed, és megnyílik előt­tünk a tér, melyen a jelenkor nagyszerű rend­szabályai keletkeznek s teljesedésbe mennek.

Next