Budapesti Hírlap, 1858. szeptember (199-223. szám)
1858-09-26 / 220. szám
Pest, Vasárnap 220 se. September 20.1858. Kiadó bitrátás van : Effetomateiában, Miszáné alatt, földestül BUDAPESTI HÍRLAP. Az országos hivatalos lap a czim alatt „BUDAPESTI HÍRLAP“ alulírottnak kiadásában jelenvén meg, ez bátorkodik a t. ez. közönséget előfizetésre felélni. A „Budapesti Hírlap“ programmja a tisztelt olvasó közönség előtt eléggé ismeretes. Mennyire sikerült e programmot a szerkesztőség törekvésének valósítania : e kérdésre olvasóink növekedő részvéte e lap iránt a legkedvezőbb feleletet adja. Itt csak annyit jegyzünk még meg, hogy a „Budapesti Hírlap“ mint hivatalos lap, a hivatalos hirdetések, földtehermentesítési, kárpótlási ügyek stb. közlése által nemcsak a cs. kir. hatóságoknak, hanem magántisztviselők, ügyvédek, földbirtokosok- és a legtöbb kereskedők és üzleti egyéneknek is nélkülözhetlen. Az előfizetés történik: Budapesten e lap kiadó-hivatalában (egyetem-utcza 2. sz. a. takarékpénztár-épületben).— Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál és postakiadóságnál. Az öszvegnek — a lapküldési késedelem, illetőleg félbeszakadás kikerülése végett — mennyire lehetséges, még e hó folytában leendő bérmentes beküldése kéretik. Előfizetési föltételek: Postán küldve évnegyedre 5 frt pengő pénzben. Budapesten házhoz küldve évnegyedre 4 „ „ „ KMICH GUSZTÁV, a „Budapesti Hirlap“ kiadója. Megjelenik e lep, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: $ frt. Helyben: fél évre 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasibzott sorának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Sierkei Mór Iroda : Egyetemuteis lap az. a 8-ik emeleten, előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában. Egyetem-utols t-dik szám, földszint, vidéken minden os. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a csim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. , NEMHIVATALOS RÉSZ. Politikai napi szemle. — Angol vélemény a készpénzfizetés fölvételéről. Levelezések: Bécs. (Az orosz Lloyd. Uj lapok, és könyvek.) Napihirek és események. Külföld: Anglia. (A „Times“ a kantoni eljárásról és a franczia papírok emelkedéséről.) Pranéziaország. (A császári pár látogatása a spanyol partokon.) Olaszország. (Vegyesek.) Spanyolország. (Választások határnapja.) Oroszország. (Lengyel kérvény.) Ázsia. (Kantoni állapot.) Távirati tudósítások. — Pest városa igazgató főorvosának 1858. évi julius havi meteorologiai és egésségügyi hív. jel. — Színházi előadások. — Börze. — Meteorológiai észleletek. ---Dunaviz állás. Tárcza. (A riffi-kalózok.) HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 13-tól kelt legfelsőbb határozatánál fogva, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Monoyer Lajos, cs. k. várkapitány, s Zehkorn Vilmos, cs. k. udvari ellenőrségi segéd, a hesseni nagyherczeg által mindegyiküknek adatott nagylelkű Fülöp hesseni nagyherczegi érdemrendjének lovag-keresztjét elfogadhassák s viselhessék. Ö cs. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt oklevéllel, R z e w n s k i Leó gallicziai földbirtokost az austriai birodalom grófi rangjára legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel, Prosch György cs. k. nyugdíjazott táborkari hadbírót, különös kegyelemből az austriai birodalom nemesi rangjára fölemelni méltóztatott. A pénzügyi ministeriumnak 1858. September 1-jén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, melylyel az austriai pénzbecsre szóló 10,100 és 1000 forintos új bankjegyek kibocsátását tárgyaló határozatok tétetnek közhírré. (Folytatás.) „Száz forintos“ bankjegy. Papírja fehér, finom, szilárd és tartós szövetű, mely más papírnemektől kiválólag különbözik. Mindenik jegy papírja vízjeleket tartalmaz, jelesen . Középen, egy világos, apró pontokkal ellátott tojásdadban , melynek mindkét végén apró ékítvények léteznek, látható az egészen világos „100“ arabszám, sötét oldalárnynyal. A tojásdad fölött, azzal párhuzamos hajtásban állanak világos nagy latin betűkkel e szavak „HUNDERT GULDEN“ (száz forint); egy alsó hajtásban hasonló írással következő szavak : „ÖSTERR. WAEHRUNG“ (austriai pénzben.) Az említett négy szótól jobbra balra, fönt és alant világos vízjelekből álló ékitvények léteznek. Az egész jegy körül világos vonal van húzva, melynek szögleteit egymásba szőtt ékitvények képezik. A nyomat színe fekete, nyolcz betűből álló vörös östtlnyomattal. A jegy felső részének közepén két lebegő gyerek egy érmileg metszett czimerpajzst tart, melyen a császári sas látható a szívpaizszsal. Fönt a paizson nyugszik a birodalmi korona; a czimerpaizst babérkoszorú köríti, melyből a „VIRIBUS UNITIS“ jelmondatot tartalmazó szalag nyúlik ki. — A baloldalróli gyermek a kormánypalotát, a jobb oldalróli pedig a birodalmi almát tartja. Hasonlókép a jegy felső részén balra s jobbra egy tojás dad reczézetben a „100“ szám foglaltatik arab számjegyekben. A jegy baloldalán a közép felé tekintő Austria mellképe létezik. Feje falkoronával és babérral van ékítve, balkeze a leplet tartja. A mellkép alatt szőlőlomb- és gabnakalászból alakult füzéren a gazdag virágkoszorútól körített austriai házi czímer nyugszik. A jobb oldalon Austriával szemközt a Dunafolyam (Danubius) van képlegesen ábrázolva. — Egy hosszú szakállu férfi, kinek hajfürtjeit káka köríti, jobb kezében evezőt tart, előtte egy veder van, melyből viz özönlik, s melyen a kereskedelem jeleként Mercurpálcza fekszik. — Tölgyágon Bécs város czimere nyugszik repkénykoszorúval körülvéve. Az alakok felső része s a lebegő gyermekek között balra apró számok, jobbra pedig betűk láthatók. A két oldalrészen alant vörös felülnyomatban balról ezen négy betű : „OÉST“ jobbról pedig ezen négy betű : „WAÉHR“ létezik. — A jegy legalsó részén van fekete nyomattal balról a sorzat, jobbról pedig a szám. A jegy közepén a czimerpajzs alatt, a szöveg létezik. Az első sor áll ezen szavakból: „Hander Gulden“ (száz forint), nagy világos, goth írással. A második sor álló latin írással tartalmazza e szavakat : „Die privilegirte österreichische“ (A szabadalmazott austriai), azután következnek a harmadik sorban nagy körajzírási betűkkel a szavak: „NATIONAL BANK“ (nemzeti bank), a negyedik sor tartalmazza álló latin írással e szavakat: „bezahlt dem Ueberbringer gegen diese Anweisung“ (fizet a bemutatónak ezen utalványért), az ötödik sor körajzírási nagy fekvő betűkkel a szavakat: „HUNDERT GULDEN SILBERMÜNZE“ (száz forintot ezüst pénzben), s a hatodik sor álló latin betűkkel: „österreichischer Währung“ (austriai pénzbecs szerint), a szöveg hetedik s utolsó sora áll goth írással következő szavakból : „Für die priv. österreichische National-Bank“ (A szab. austriai nemzeti bank helyett.) Végül a baloldalon van a kelet: „Wien, den 1. März“ (Bécs, márczius 1 jén) s az alatt az „1858“ évszám. A jobb oldalon az aláírás : „Ig. Ferstern alatt: „Dassendirector“ (pénztárigazgató.) A jegy alsó részének közepén három sorban a büntetésről szóló szakasz : „Die Nachmachung und Verfälschung der von der privilegirten österreichischen Nationalbank ausgefertigten Noten wird nach den Bestimmungen des allgemeinen Strafgesetzbuches as Verbrechen mit schwerem Kerker bis zu zwanzigjähriger und selbst lebenslänglicher Dauer bestraft.“ (A szabadalmazott austriai nemzeti bank által kibocsátott jegyek utáncsinálása és meghamisítása az általános büntető törvénykönyv határozataihoz képest mint bűntett husz évig sőt életfogytiglan tartó súlyos börtönnel büntettetik.) — van előadva. A jegy végét, épen a büntetésről szóló szakasz alatt különféle jelvények, képezik ékitvényi kinyúlványokkal, jelesen : a törvénykönyv, a mérleg, a kard s a vesszőnyaláb. (Vége köv.) NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, September 25 . (Politikai napi szemle.) Ismét hire jár, miszerint az angol ministerium haldoklóban volna, s a parlament njólagos egybeléptekor mindenesetre ad patres fogna költözni; mindenféle okot hoznak föl, mely e fordulatot valószínűvé tenné s máris Disraelit Indiába küldve, Derbyt lovai közé űzve, szóval az egész mostani kabinetet elszélesztve látják. Nem vagyunk azon helyzetben, hogy e hírek alaposságára nézve határozott ítéletet mondhatnánk, hanem annyit tudunk, hogy azokat legelőször a „Nord“ terjesztette, s e lap — angol ügyeket illetőleg — nagyon gyanús forrás. Nem is tudnók, ki volna az, ki a mostani kormányt ledönthetné, s aztán helyébe léphetne. Palmerston az igaz, se nem vak, se nem siket, de — ha nem is látását vagy hallását — mégis egy nagy dolgot vesztett, t. i. azon pártot, mely azelőtt háta mögött állt; a whig párt általában összetörpült s népszerűsége megszűnt; a qnakereknek, kik örök békéről álmodoznak, Palmerston nagyon is harczias, Roebuck és társai, kiknek legtőbb kivánata Francziaország elleni háború, e kívánat teljesítését Palmerstontól soha nem várhatják, s a demokraták általában Wright mram nézetén vannak, t. i. a mostani ministerium az, melyből még aránylag legtöbbet préselhet ki a radikál párt, melyet tehát csak akkor szabad elejteni, ha haározottan demokrata kabinetet lehetne helyébe léptetni. Derby kormányát, mely — gyönge léténél fogva — minden párt kegyét hajhászsza, tehát minden párt gyámolítja, mely magában véve nem elég erős a fölülkerekedésre, ha már maga nem uralkodhatik — igy gondolkozik mindegyik — legalább uralkodjanak olyanok, kiktől nyájas és előzékeny bánásmódot és minél több engedményt várhatni. Igaz, hogy ily után járó miniszerium minden egyéb, csak tory-nem, de hiszen az mindegy, akár így nevezik, akár amúgy! Végre pedig a mostani kabinet csakugyan egy pár életrevaló fiatal tehetséget léptetett előtérbe; nevezetesen egész Anglia egyetért abban, hogy Stanley lord, Derby fia, ki minden észszerű előmenetelnek hódol, a jövő embere, kitől a brit nemzet még nagy dolgokat várhat. Tehát miként mondjuk, meglehet, hogy a mostani kabinet előttünk ismeretlen bökkenőbe üteni lábát, hanem amennyire a tények nyilvánvalók, nem állíthatni, hogy Derby kabinetének helyzete most kevésbbé kedvező, mint néhány hóval ezelőtt. Az mindenesetre nevetséges dolog, ha azt állítják, miszerint Palmerston a villa-francai ügy miatt akarja s reméli is a mostani kormányt megbuktatni; mi nem ismerjük félre ez ügy fontosságát, hanem ezen alku meggátolására akármely angol kormány sem lett volna képes, valamint azon második kellemetlenséget sem fogják akadályozhatni, hogy —miként ma halljuk — a franczia gőzhajózási társulat rendes meneteket fog életbe léptetni Sueztől a véres tenger hosszában és az indiai tengeren, Afrika keleti partjain le egészen Madagascar szigetéig. Az ilyen dolgokra mindig el kell készülve lenni, mások eszélyét s versenyzését pedig nem tilalmak és veszekedések, hanem csak a saját eszély és erély megkettőztetése által lehet ártatlanná tenni. A puszta mérgelődés csak nevetségessé teszi az embert, főleg ha annyira túl megy minden korláton, mint például a „Morning Chronicle“-nál, mely a villafrancai história óta oly dühös, hogy most még a miatt is iszonyú lármát üt, mivel Spitheadben négy orosz corvett horgonyoz. „Mit csinál ott az a négy orosz corvett ?“ kérdi bészülten az angol lap, a akaratlanul is azon hypochondristára emlékeztetni kertjében sétálgatván s rögtön hátrafordulván, inasát látja késsel kezében a szegényt mint gyilkosságot forlalót torkon ragadja, mig ez valósággal csak egy pár retket akart kiásni. Bécsben hallomás szerint sűrü értekezések folynak Bud gróf és a török követ közt, s ezeknek eredményéül tekintik amannak minap említett sürgönyét. Ennek lényeges tartalmára nézve annyi hallatszik, miszerint Austria ez okmányban azt fejtegeti, hogy Rtáriában mind azt pártolta, a mi a fejedelemségek anyagi vagy szellemi jóllétének előmozdítására szolgálhat, t. i. hogy a moldva-oláhok mindnyájan egyenlők legyenek a törvény előtt, hogy az adó egyarányos és igazságos mérték szerint vettessék ki, hogy a földmivelő osztály helyzete javíttassék, a klastromok ugye rendeztessék stb., de az uniót nem csak nem pártolja, hanem egyenesen veszélyesnek tartja és szerinte a létrejött szerződés ezen eszme létesítése ellen elegendő kezességet is nyújt; ha pedig az unió valósítása forradalom útján megkísértetnék, akkor a románok nem csak kü segélyre nem számolhatnak , hanem ellenkezőleg a párisi békekötést aláírt hatalmak mind (?) Törökország részére fognának állani, minthogy ünnepélyesen kötelezték magukat arra, miszerint a porta területét , jogait épségben fönn fogják tartani, tehát mindazt gátolniok kell, ami a török kormány hatalmának s tekintélyének csökkentésére czéloz. Angol vélemény a készpénz fizetések fölvétele iránt. Európa összes tartományai közt egy sincs anynyira jogosítva ítéletet mondani a készpénzfizetések fölvétele által a pénzkeret egyenlősége tekintetéből előállandó legközelebbi jövendőnk iránt, mint Angolország; nem csak azért, mert Angolország a világ legnagyobb pénzhatalmassága, hol minden egyes ember már gyermeksége óta foglalkozván a pénzviszonyokkal. Ítélete egyebek fölött tiszta lehet ,hanem azért is, mert minden országok közt Angolországnak volt legalaposabb tapasztalása a beválthatlan bankjegyek, és a pari folyam helyreállításának következményei iránt. Mindenki tudja, hogy Angolország 25 évet igénylett, hogy bankjegyeinek 1797 ben megszüntetett beváltását újra elkezdhesse, s ismét 25 évre volt szükség, hogy pénzügyét a Peel Bank-acta által jó rendre állíthassa, mely acta még a mostani szempillanatban sem egészen értéktelen. Ezt különösen azon nyughatatlankodók kedvéért hozzák emlékezetbe, kik még míg a dolgok rohamban vannak is, már a feladat megfejtését követelik, holott, annak megfejtése a pénzek országában is egész félszázadot igényelt, más részben pedig azok kedvéért, kik mivel a dolgok menetelének természetét nem értik, mindaddig kétkedésben veszteglenek, mig a tárgyat teljesen befejezve nem látják. A pénznek története és pedig igen mélyen ható története van, mely semmi szín alatt sem csupán számok és fizetések tömkelegét foglalja magában. Ha e történet a mostani korszakban, melynek fordulópontján állunk, értékesül, akkor egy oly kép fejlend ki előttünk, mely a legnagyobb- szerű dolgok közt is érdemes lesz a kevésbbé szaktudós figyelmét is magára vonni. A dologállást érintő kérdések iránti felfogás ekkér inkább inkább tovább terjed, és megnyílik előttünk a tér, melyen a jelenkor nagyszerű rendszabályai keletkeznek s teljesedésbe mennek.