Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)

1858-10-01 / 224. szám

Pest, Péntek Bierkeentől Iroda: Egyetemuteia l-ni­ai. a 8-ik emeleten Kiadó hivatal van : Egyetem­ utcáéban, t-ik­a­lám alatt, (Sldsimnt megjelenik e lap, vasárnap tíz ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel Előfizetési díj: Vidékre: félévre: 10 firt, évnegyedre: * firt. Hely­ben : f­é­l é­v­r­e 8 firt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott torának egyszeri beiktatásáért 0 kr, többszöriért pedig 4 kr azám mu­tatik. — Egyes szám 10 pkr. Magyarország, Szerbvajdaság és Temesibánság, Er­dély, Horvát és Tótországra — a vagyonnaki sza­bad költözködésről. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utól. 3-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a csim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó h­i­v­a­­talhoz utasitandók. TARTALOM : HIVATALOS RÉSZ. , NEMHIVATALOS RÉSZ. A bányakapitányságok. — Nemzet­­gaz­dászati eszmék II­L­e­v­e­l­e­z­é­s: Puszta-Csév (Pusztult falvak újra betelepítése). B­é­c­s. (Vegyesek.) Napi hírek és események. — .Buda­pesti kereskedelmi és ipar­kamra. Külföld: Anglia. (A „Morn. Post“ a kormány reformbilljéről. A „Times“ Villa­­francáról) F­ranéziaország. (Napo­leon hg Varsóba utazta. A porta új tervei a dunahajózásra nézve) Belgium. (A brab­anti lgnő érdekes állapota felőli hir.) Olaszország. (Vegyesek.) N­é­­metország. (A régensség ügye.) T­ö­­röko­rszág. (D­an­i­l­o fejedelemnek Austriához közeledése. Szerb mesterkedé­sek.) Ázsia. (A tienzsini békekötés csa­­tolványa.) • • Távirati tudósítások. — Gazda­ság, ipar- és kereskedelem.— Színházi előadások. — Börze. — Meteorológiai észleletek. — Duna vízállás. T­á­r­c­z­a. (Jelenetek az algiri életből.) HIVATALOS RÉSZ.­ ­ ca. k. Apostoli Felsége f. é. sept. 1-ji legfelsőbb határozata által nobile Constan­­tine Alberti velenczei helytartósági tanácsost, saját kérelmére, a hosszú és sikeres szolgálatai­­val a legmagasb megelégedés kifejezése mellett legkegyelmesebben állandó nyugalomba helyezni méltóztatott. A cs. kir. Apostol f Felséges. c. sept. 13-ki legfelsőbb határozata által legkegyelme­sebben megengedni méltóztatott, hogy conte An­tonio Paulovich ministeri tanácsos, a Giunta del Gensimento igazgatója Milanóban, a pápai Pius-rend s a toscanai legi Sz. József rend kiske­­resztjét elfogadhassa és viselhesse. Öj cs. kir. Apostoli Felsége f. é. aug. 29-ki legfelsőbb határozata által nobile Stefano dr. Gislar­di vicenzai al-delegatusnak ál­landó nyugalomba helyeztetése alkalmával a hosszú és sikeres szolgálataival a legmagasb meg­elégedés kifejezését legkegyelmesebben tudtul­­adlatul méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. sept. 20.ki legfelsőbb határozata által dr. H­e­i­d­e­r Móricz magán tanitót a bécsi egyetemben, hosz­­szúévi kitűnő szolgálata elismeréséül, a fog­gy­ógytan rendkívüli tanárává a nevezett főtano­dában legkegyelmesebben kinevezni méltózta­tott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. sept. 17-ki legfelsőbb határozata által a salzburgi sebészeti tanintézetben a különös sebészeti kór­isme- és gyógytan megürült tanszékére, valamint a vele összekötött elsőd-sebészi állásra az ottani Sz. János kórházban, dr. Güntner Venczelt ezen két szolgálati állás eddigi helyettesét, a rendszeres járadékokkal legkegyelmesebben ki­nevezni méltóztatott. F. é. sept. 25-én a bécsi cs. k. udv. és államnyom­dában a birodalmi törvénylap XXXIV. darabja meg­jelent és szétküldetett. Tartalma : 149. sz. Rendelete a hadseregi főparancsnokság­nak f. é. sept. 8-áról, a kat. fenyítő törvénykönyv 187 §-ának magyarázatával, a szökés bűntényét il­letőleg a határőrvidékre nézve. 150. sz. Rendelete a bel, pénz- és igazságügy­­ministereknek f. é. sept. 1- től, a volt földesura­­ság alattvalóira vagy máskint „prorusticali“ mel­léklettel gyűjtőlegesen kiszolgáltatott hadiszolgálta­tási vagy kényszer-kölcsön-kötelezvényekkeli bá­nást illetőleg. 151. sz. Császári rendelet f. é. sept. 12-től — hatályos az összes koronaországokra, kivéve a kat. határőrvidéket, — mely által az 1858. nov. 1 jén életbe lépő austriai országos érték alkalmából az 1853 jan. 26-ki törvény által megállapított őrzési dijak austriai értékben megállapittattak. 152. sz. Körrendelete a hadseregi főparancsnok­ságnak f. é. sept. 1- től a kiskorú, törvényes kép­viselőik beleegyezte nélkül önkénytesen beállt, vagy kötelezőleg csalással beállított katonák megbünteté­séről katonai szolgálattételük alatt elkövetett kato­nai bűnök és vétségekért. 153. sz. Császári nyilt parancs f. é. sept. 15-ről, a tizedjáradékok megszüntetése és kárpótlásáról Er­délyben. 154. sz. Rendelete a kül, bel, igazság és pénz­­ügyministeriumoknak f. é. sept. 22-éről — hatályos 334. NEMHIV­ATALOS RÉSZ. A bányakapitányságok. Az „Osterr. Corr.“ következő czikket hoz : „Az austriai birodalom egységes újjáalakítása ismét egy lépéssel előbbre haladt. A f. évi sept. 13-ról kelt cs. rendeletnél fogva, az átalános bányatörvény kezelésére első­sorban hivatott bányakapitányságok szilárd alakot, valamint biztos tért is nyertek, s az átalános bányatör­vény számára a legfontosabb orgánumok állít­tattak elő, hogy igy az valódi szellemében fo­­gassék fel s juttassék érvényre. Elszakasztatva a hajdani kerületi s tartományi bányatörvényszékektől, melyeken a bányászatra vonatkozólag mind a bírói mind a közigazgatási működések egyesülve voltak, ezen hatóságok több átalakuláson mentek át, mígnem tapaszta­­ás által fel lön találva ama zsinórmérték, mely­nek alapján azokat rendezni lehetett. Ezen elővigyázat annál szükségesebb volt, mivel a bánya­hatóságok hatáskörét az új bánya­­törvény sok részben módosítá­s szélesíite, úgy­hogy annak kiterjedését nem leheett előre meghatározni. Még eddigelé ezen hatóságok szervezésénél mindig csupán helyi­­ tartományi szükségek tartottak szem előtt, most először történik, hogy ez iránt, csekély kivétellel, az összes birodalom bányaviszonyai, nagyban s egészben, kellőleg tekintetbe vétettek. Bármily szilárd s bevégzett gyanánt tűnik is föl a szervezet, mint egy egész, az mégis oly ruganyossággal bir, mely megengedi, hogy az a bányászat egyenlőtlen felosztásához, egyes or­gánumok behelyezése által hozzáilleszkedjék, s annak hullámzó mozgalmát, a személy­erők kellő elosztása által mindenhova követhesse. Csupán a bányakapitányságok állandó székhe­lyei vannak megállapítva, de épen nem a hiva­talnokokéi, kik egy egészet képeznek, s a vál­tozó szükséghez képest, majd­­ majd ama ható­sághoz rendeltethetnek, a nélkül azonban, hogy valaha szolgálati kategóriájuk magasabb lép­­csőjével előléptetés miatt, székhelyüket meg kellene változtatniok. A bányakapitányságok székhelyeinek kivá­lasztásánál, főleg a magánbányászatok helyzete vétetett tekintetbe, hogy igy a közlekedés köz­tük s a felek közt könyíttessék s gyorsíttassék. E mellett czélszerűnek látszott, a bányakapi­tányságokat a bányatörvényszékekkel lehetőleg egy helyen egyesílni, sokszoros üzleti érintke­zéseik egyszerűsítése végett. Ugyanezen okból a bányakapitányságok száma szaporíttatott, s azok mellé a bányaesküdtek személyében oly orgá­numok adattak,­melyek azoknak különösen a ki­csinybeni bányászat vezetésénél s az arrai felü­gyeletnél, hasznos szolgálatokat teendnek. A bányahatóságok egy megmérhetlen közkincs őrjei s kiosztói, s hivatásuk gyakorlásánál nem­csak igen sok ismeretre van szükségük, hanem különféle fáradalmakat s veszélyeket is kell ki­­állaniok. Ezért azok tagjait más közigazgatási ágakbeli hivatalnokokkal, a díjazásra nézve, múlhatlanul egyenlő lábra kell­ helyezni. Nem volt ugyan lehetséges a lombard-velen­­czei királyság s Darmatia bánya­hatóságait a végleges szervezet körébe fölvenni, mivel ott még exoticus törvényhozás maradványait el kell távolitni s tapasztalásokat kell szerezni s előké­születeket tenni a honi törvény számára. Azon­ban már megvan a ráma, melybe ezen korona­országokat is különös nehézségek nélkül be le­­hetene foglalni. Ezen szervezési művei Austria újabb bánya - törvényhozása némileg zárkövét nyerte meg. Ama nagy gond, mely az egész építményre fordíttatott, azon reményre jogosít föl, miszerint azon örvendetes lendület, melyet a honi bányá­szat e széles birodalomnak szinte minden részé­ben a legújabb időben vett, Felséges Fejedel­münknek ezen legújabb ajándékában hatályos erősbítésre s előmozdításra találand.“ Magyarország jutott, nem üres szó tehát többé, mert ezen solidaritás kívülről és belülről, a leg­utóbbi évtized lefolyása alatt időről időre újabb tényekben nyilatkozik. A birodalmi közhatalom midőn egyrészt a legnagyobb mérvben szervezi külkereskedelmünk viszonyait, nem mulasztó el intézkedéseket tenni arra nézve sem, hogy Ma­gyarország s a többi koronatartományok közti szükséges közlekedés minél inkább megkönnyít­­tessék és előmozdíttassék. Erről már az 1850-ks törvény- és kormánylapban (Erg. 7.) foglalt ren­delvények is tanúságot tesznek; a­mi pedig a külföldi hatalmakkal kötött szerződéseket illeti, csak egy rövid átpillantás is azok során, láttatja azonnal, mily sokféle kapcsolatokkal vagyunk már­is az európai közgazdálkodás vezérkaraihoz fűzve. Kereskedelmi és hajózási szerződés köttetett Austria és Éjszakamerika közt már 1850-ben (Törv. és korm. 1. 1850. 313.1.). Szintén kereskedési és hajózási szerződés Bel­giummal 1854-ben (T. és Kor. lap. 386. 1.). Vámszerződvény köttetett Poroszország és Au­stria közt 1853-ban (T. és K. 1­ 891—913. l.). Az állodalmi hatalom kieszközli, hogy ugyan­csak 1853-ban a felebbi vám- és kereskedelmi szerződéshez még más németországi területek is hozzá állottak. Austria és Anglia között 1853-ban ; Bajoror­szággal 1852-ben ; Württemberggel 1855-ben; Szászországgal 1853-ban; az egyházi birodalom­mal 1852-ben; Francziaországgal 1854-ben; Pár­mával s Modenával 1852-ben; Oroszországgal 1854-ben ; Schweizzal 1852-ben ; Toskánával 1851-ben; Szászországgal 1853-­­ 1855 ikben; Törökországgal 1855-ikben; Spanyolországgal 1853-ban, a miből eléggé látható, hogy épen azon solidaritásnál fogva, melyben a birodalom Európa mindezen államaival nemzetgazdászati tekintetben is áll, Magyarország egy oly térre jutott, mint mely már a Viszonyok összetes ter­mészeténél fogva a legszélesb létkörű öntájéko­zásra , s Európa anyagi életmüzetének valamint alapos tanulmányozására , úgy ama nemzetgaz­dászati solidaritás méltatására s ismeretére ko­molyan sürgeti. — E tekintetben Magyarország még igen hátra van. A nemzetgazdászati öntudatság jeleit neveze­tesen alig csak hogy egy kurta évtized óta lát­hatjuk a Tisza és Duna partjain; a szakmave­lés figyelemre méltó mozzanatait s a köztörek­vé­sek messzebb ható irányait pedig még most sem.­­ Az angolok , francziák és németek valódi mestereink lehetnek ezen tekintetben; az angolok tudniillik még a mellett, hogy a nemzetgazdászat világát nagyfontosságú fölfe­dezésekkel gazdagítják naponta, a külnépek­­keli solidáris viszonyt e tekintetben is újabb meg újabb szerződések, egyezségek s törvények által fejlesztik , a kereskedelmi és forgalmi cse­­reviszony által pedig hatalmasan szilárdítják. És ezen utolsó az leginkább, miről gondolkod­ni, s a­mit kitethető erővel követni. Magyar­­ország népeinek s lakóinak legkorszerűbb föl­adata. Azon nemzetgazdászati európai solidaritás, melybe a birodalmi egysége a birodalmi kormány­­bölcseség által jutottunk, anyagi jobblétünk te­kintetéből kötelességünkké teve mintegy, hogy va­lamint nyers terményeinkkel, úgy iparczikkeink­­kel, minél szorosabb csereviszonyba igyekez­­zünk lépni különösen a velünk közelebbi kapcso­latban álló népekkel. Mert ezen kapcsolat áldá­sossá csak az ész- és vagyonerök egyenlő­­sített hatásában lehet ránk nézve, mint ter­mékenyítő a kisded patak folyása, míg az a fő öntöző csatorna színvonalától el nem marad. Amaz immár megnyert nemzetgaz­dászati solidaritás által új életnek mehet eléje az ország, annál nemesebbnek, annál hatalma­sabbnak, minél szorosabban összeforrad azzal. Mert ezen nemzetgazdászati solidaritás­ban áll voltaképen anyagi speciális érdekeink ujjáte­­remtése és fölemelésének műve is, mely múltún­kat a haladó jelennel összeköti, s mely a nélkül, hogy az eddigi fejlődési processusban életre va­lóknak mutatkozott tényezőket eltaszítaná, ben­nünket a civilisatio ús terére fog vezetni. Ezen nagy munka azonban főleg azon osztályok ke­zéből kerülhet ki, melyek a mellett hogy a közvagyonosság kútfőit legnagyobb mértékben bírják,általában a kornak s különösen az ország­nak e korbani szükségeit élesebb szemekkel mint a tömeg, képesek fölfogni. így ha minden polgári osztály e téren is öntudatosan teljesíti kötelességeit, úgy Magyarország, azaz: ezen nemzetgazdászati solidaritásban álló birodalom egyik nagy része hihetetlen jóllétre s virágzásra s emelkedhetik. Azonban mily mértékben illeti ez annyira n­emzetgazdászati eszmék» II. •­ Azon solidaritás, melyben a birodalmi egy­ség s a birodalom világpolitikai viszonyai Által Ssc. October 1.1858 fontos téren polgártársainkat a közremunkálás szerepe? Mert hiszen mindazoknak, kiket pol­gári állás, értelmiség, tudomány, vagyonosság és munkaképesség a tömegnek föléje emelt, egy az általános jóllét iránti kötelesség közössége egynemű szerepeket jelölt ki e téren s föl nem oldoz azon kötelesség alól senkit. Úgy véljük mindazonáltal, hogy társadalmunk egyik osz­tályának közremunkálásától sem várhat az áta­lakulás nehézségeivel küzdő ezen ország any­­nyit, mint mindenek­előtt azétól, mely kiterjedt vagyoni állása s értelmiségénél fogva legköze­lebbről van képesítve a nemzetgazdászati ezen aj, szélesb téren előhaladólag működésre. Puszta-Csév, Kept utolján. Itt állok a puszta közepén, sik rónán át keletre messze nyúló láthatár nyílik előttem, le egész az. Tiszáig, sőt azon is túl,a bihari, aradi s bánsági hegyekig, ha a szem látásának a távolság nem vetne gátat, nyugatra a Duna túlsó partján ké­kellenek a budai hegyek, melyek alatt a testvér főváros porral telült levegője lebeg. Az ország két fő ere közt a térség mintegy 13 mérföld­­nyire terjed, baloldalát a Pestről Szolnokig futó vasút szegélyezvén. Ki hinné, hogy­ e roppant térség, az ország közepén, homokos bár, de ter­mékeny vidéken, a főváros közelében merő pusz­taság , hogy e vonalon az Ori Dunától a szőke Tiszáig csupa pusztaságon járhatunk. Valóban csodálatos, hogy a főváros alsó környéke oly sok pusztaságokat mutathat, hogy kevés vidék van az országban, hol nagyobb terjedelmű pusz­tákat találnánk. Elkezdve Pest alatt a szent lő­rinci­ pusztán, folytatva Gyál, Halomegyháza, Láb, Csóv, Vasad, Alsó-Felső-Pakony, Pótha­­rasztia, két Nyáregyháza, Vatya, Dán Szentmik­­lós, Vacs, Mikebuda stb. mind meg annyi ter­jedt pusztaságok. Hogy ezek hajdanában népes községek voltak, bizonyítják a több helyeken látható templomromok." — Kívánatos-e e Kata-ik isméti megnépesülésük ? Én azt­ mondom igen, és pedig épen a főváros érdekében leginkább. A sok pusztaság sehogysem kedvez a fő-­j város­ és vidéke előmenetelének. — Rendezett csinos községek nem csak ékességére szolgál-­­­nának a vidéknek , de a főváros élénkítését is nagy mértékben előmozdítanák. — E puszták egy része jelenleg számos magánosok, másik egyes nagybirtokosok ,és testületek tulajdo­nához tartozik. Hajdanában volt jelentőssége annak, hogy valamely birtokos kiterjedt pusztai tulajdont igyekezett a főváros közelében meg­tartani; most megszűnt e jelentősség, mert a va­súti közlekedés által távol helyek is a főváros közelébe jöttek, s a közelség, inkább csak az elaprózott kis birtokokra bir jelentősséggel, me­lyek földmivelése mintegy a főváros mindennapi konyhaszükségei fedezésére hivatott. Ily állás­ban azt hiszem, hogy nagyon a közügy érdeké­ben cselekszik, ki közel pusztai birtokait kisebb gazdaságokra osztva megtelepiti, magának pe­dig ez által szintén hasznot csinál; mert az igy bejött áron távolabbacska bár, de több s na­gyobb haszna birtokot szerezhet, mit ugyancsak a bevett pénzen kielégítésig föl is szerelhet, ho­lott most a pusztai birtokok, mint tudjuk, több­nyire haszonbérileg kezeltetnek. Mikor érem meg az időt, midőn, az ekkép csinos községgé alakulandó Gsév falu alatt merengve le a Ti­száig fel a Dunáig számos hasonlag csinos fal­vak tornyai nyúladoznak föl a kék égben. Bécs, sept. 29. A „Prag. Ztg.“ jelenti­­.Ő cs. k. Apostoli Felsége 1858.sept. 24-ki legma­gasb határozatánál fogva Prágában a szt. Venczel cs. kir. tartományi fegyintézetben 26 férfi, és a Hrad­­schinen ugyanezen fegyház női osztályában 16 női fegyeneznek büntetés idejük hátralévő részét legke­­gyelmesebben elengedni méltóztatott. — István Főherczeg ur Ő cs. Fensége tegnap délutáni 3 órakor Reichstadtból Bodenbachba érkezett, s vasúton Schaumburg felé tovább utazott.­­ Mi­vel azon mély gyász , melybe jelenleg F­e­r­­dinánd­ Miksa Föherczeg ur Ő cs. Fen­sége Triestben elvonultan él, őt meggátoló abban, hogy M­a­t­h­i­­­d herczegnőt Velenczén átutaztában személyesen üdvözölje, a „Triest. Ztg“ szerint, ő cs. Fensége a herczegnőhöz egy sajátkezű iratot inté­zett, melynek átnyujtásával Ő cs. Fenségének kabi­neti főnöke, de Pont báró osztálytanácsos bíza­tott meg. Ez utóbbi azt 24-dikén estre adá át, s a herczegnő válaszát visszavivé Triestbe. — A Károly Főherczeg szobráhozi minta elkészítése a csász. kir. öntödében már annyira elöhaladt, hogy az öntés hihetőleg a legközelebbi napokban fog esz­közöltetni. — Toggenburg kereskedelmi mi­nister ur ő excla­m a r i a z e 11 i utjából visszaér­kezett. — A német nyelvészek, iskola-

Next