Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)

1858-10-23 / 243. szám

egy hatodiknak akarja épületét átadni, s attól pénzbért sem követel, hanem követel a helyett olyat, mi érdekét jobban kielégíti, t. i. a neve­lési irányra s a tanrendszerbe való befolyást, arra való felügyeletet. — És e határozott befo­lyásért, mely a veendő tandíj meghatározását, s azt is magában foglalja, hogy az intézet egész ellátásra fogadott növendékekkel túlságosan ne terheltessék, nemcsak az alkalmas lakást akarja az egyház ingyen átengedni, hanem a fölött 800 pft jövedelemről minden esetre biztosítja a szer­ződő nevelőt, sőt vallástanítóról is annak terhe nélkül gondoskodik. E föltételeket az 5 közöl akármelyik nevelőnő szívesen fogadná, s bizonyosan akadna hatodik is , ki azt szintén örömmel tenné. Inkább meg­tarthatná az intézet magánjellemét és czímét ad­dig, míg egészen dotálhatván azt, tökéletesen közintézetté fejtheti ki magát, csak ne hagyjuk a már 20 év óta e czélra szerzett telket és épüle­teket tovább is mulasztásunk szemrehányásául, nőnevelésünk nagy hátrányára , eredeti czélja s rendeltetésétől elvonva állam­. Bécs, oct. 21. Mint a „Prager Zig“ jelenti, hír­­szerint a Radeczky-szobornak nov. 10-kén leendő leleplezési Ünnepélye alkalmából Császár Ő Felségeik Prágát legmagasb látogatásukkal sze­­rencsésitendik, s néhány napig ott mulatandnak. — A mölk-linzi vasúton a munkálatok már any­­nyira előhaladtak, hogy mintegy 8 nap alatt a sin letételt be lehetene végezni. E szerint a Linz­s Mölk közti második szakaszon, a próbajáratok november elején megkezdetnének. Ha csak különös akadályok nem jőnek közbe, a vasút ünnepélyes megnyitása november 19-n, mint Császár Ő Felsége név­napján fog történni, s az átalános közlekedésnek december hó 2-dikán mint Császár 0 Fel­sége trónraülésének napján fog átadatni. — Tempelzey költőt Császár 0 F­e­l­­­s­é­g­e az arany tudós-éremmel diszité föl. — Ma megy végbe ama disz-album átadása, melyet a sziléziai convent az összes szilé­ziai lakosság nevében a Fenséges Korona­he­r­c­z­e­g születésének emlékére készíttetett, s melynek a belügy minister általi átnyujthatására az legfelsőbb engedélyt nyert. — Adolf nassaui her­­czeg s neje, Viermünden gróf s grófné incognito alatt ide érkeztek , néhány napig itt mulatand­nak, s erre Tirol, s Olaszországba utazandnak. Teg­nap a magas utazók Albrecht, Káróly-Fer­­dinánd s Vilmos Főherczeg Urak , cs. Fensé­geik által látogatással tiszteltettek meg. — Mint az „Ostr. Zigu-nak Velenczéböl Írják,Fer­din­an­d­ Miksa Főherczeg Ur O cs. Fenségének megbízásá­ból a selyemtenyésztésben jártas Castellani s F r­e­s­c­h i grófok Chinába fognak utazni oly czélból, hogy ott kimeritőleg tanulmányozzák álta­lában a selyembogár-tenyésztést s különösen azon kérdést, ha váljon tanácsos és hasznos volna e a chinai selyembogaraknak nyugatra átültetése. Ha ezen kérdés igenlőleg döntetnék el, a két küldött azzal van megbízva, hogy a szükséges mennyisé­gü okát megszerezzék s Európába küldjék. — György porosz kir. herczeg tegnapelőtt K­á­r­o­l­y­ Ferdinand s Vilmos Főherczeg urak , cs. Fenségeik által látogatással tiszteltetett meg , s tegnap folytatá útját Berlin felé. — Mint az „Allgem. Zeitungénak írják , Károly­ Lajos Főherczeg Ur­a cs. Fensége, Drezdából­ visz­­szatértével, Lorettóba s Rómába szándékozik za­rándokolni. — A porosz király s királyné f. hó 18-án reggel Innsbruckból tovább foly­­taták utjukat Brizén felé, 17-én az ambras-i kastélyt, s Innsbrucknak egyéb nevezetességeit szemlélték meg. Tegnapelőtt esti 5 órakor Bri­­zenbe érkeztek s tegnap reggel Botzenbe s Me­­ránba utaztak el.­ A cs. kir. udvarnál levő ideigle­nes porosz ügyviselő, Flemming gróf Berlinbe hivatván, tegnap oda elutazott. — A cs. k. hadse­regi főparancsnokság a salzburgi lőpor­ rak­tárnak egy, a városon kívül eső pontjai áthelye­zését rendelé. — A Fi­­­g­e­­­y tábornok ur vezetése alatt álló cs.k. katonai-földrajzi intézet­ben, melyben a munkálatok 6 osztályban készíttet­nek el, jelenleg 60 fő-, s 40 alhivatalnok van al­kalmazva ; azonkívül ott még 70 tiszt dolgozik; míg 50 tiszt Magyarországban a fölmérésekkel foglalko­­zik; a kőnyomásnál 20, s a réz­nyomásnál 4 ember dolgozik. Az intézetben már Magyarország térképei egy részének nyomásával foglalkodnak, mely ország­ból a térképekhezi terveknek fele már készen van. — L­­­e v­e­n herczeg, az orosz császár vezérhadse­géde, ki legközelebb Meran mellett egy jószágot vá­sárolt meg, tegnap oda utazott el. — A paduai ta­nulók perében (az Orsimért tartott gyászmise alkalmából) mind az államügyész, mind a vádlottak fölebbvitték az ítéletet. A fölebbviteli törvényszék mindkét fél fölebbvitelét elveté. TÁROZA. A Peri. Beszély Grans Ágnestől. (Vége.) A hangok lakótársuk szobájából jöttek s belép­vén öntudatlan állapotban láták­oztak er­eveten fe­küdni, barna haja messze hátrahullott s feltárt az égő, lángoló pirt, mely arczát elborította. Száraz ajkairól majd nyögés lebbent el, majd zavart hangokat susogtak azok, s a finom, átlát­szó kezek kísérteties játékot űztek az asztali szőnyeg czafrangjaival. „A szegény ember beteg“, susogó részvéttelje­sen Graziellának az öreg. „Mit kezdünk mi gyá­moltalan asszonyok vele ? Idegláz jelei ezek, erején fölül dolgozott,mert öreg,és sajnálattal kell mondanom, piszkos szolgája, midőn múlt héten egy csomagot vitt a postára, így szólt : „Most készen vagyunk Zimmermanné asszo­nyom, s majd látni fogja ön, mennyi dicsőséget és pénzt fog ez nekünk behajtani, s aztán elka­landozunk a nagy világba, az egyiptomi gúlák­hoz vagy Jeruzsálembe.“ „Én Istenem! Csak a mennyei Jeruzsálembe ne kelljen a szegény fiatal léleknek elmennie, mert ily betegségekben a gyors segély hiánya gyakran maga a halál; én tudom ezt, s most késő éjszaka van s az egész házban nincs egy szol­gáló sem!“ „Ön azt hiszi, Zimmermanné asszony“, kérdé aggódva Graziella, hogy az orvos elkerülhetle­nül szükséges ?“ . „Igen igen, kedves gyermekem ! hisz látja, mennyire beteg a szegény ember!“ A fatal­ember e szavakra megnyitotta sze­meit, aggódva és vadul tekintett körül a szobá­ban , meredten nézett a fiatal leányra és ismét visszaesett előbbi kábultságába. Zimmermanné asszony kendőket keresett elő, s ezeket, hideg vízbe mártva , föltéve a beteg fejére. „Megyek !“ kiált föl el határozottan Graziella. „Gyermek, gyermek, most setét éjszaka ? Fia­tal leány, magában ? Isten őrizz!“ De okai eltörpültek az irgalmas samaritanusnő ékesszólása előtt s kendőkbe és köpenyekbe burkolva, hagyá el ez a házat, az öreg asszony aggályteljes áldáskivonatai közt. Késő éj volt, az eső szakadt és a hallgatag csurgók patakokká változtak ; a légszesz lám­pák szökdöstek a szélben s halványan világiták meg a leánykának szeretetutját. Üldözött vad félelmével sietett a bosszú, csendes utczákon ke­resztül, mig lélekzetéből kifogyva és kimerülve az orvos háza elé ért, s a csengetyűt meghúzta, melynek erős hangja a lakókat az ablakhoz szó­­kitá. Az orvos honn s tüstént kész volt, a fiatal mű­vésznő hívásának megfelelni. Lehető sietséggel kocsizott el vele s útközben elbeszélteté magá­nak az ifjú tudós magános életét és megfeszített tevékenységét, mely valószínűleg agyizgulást vont maga után. És úgy volt. Heves idegláz tört ki rajta s Gra­ziella nem egy hosszú, csendes éjszakán át ült a beteg ágya mellett, hüvösítő burogatásokat tett a fejére, italt nyújtott neki, halkan régi dalla­mokat énekelt előtte és hangja bámulatosan le­­csillapítá izgultságát. A betegség vihara szeren­csében elzajlott, a nélkül hogy a fiatal életet le­tarolná, s az orvos gyakran ismétlé a beteg előtt, hogy csak a két nő rendkívüli ápolása s a gyors segély menték meg veszélyezett életét. Foster Jenő ezt nagyon elismeré s mennél in­kább távol tárták őt a nőktől magányos, szigorú tanulmányoknak szentelt élete és keserű tapasz­talatai, melyek árnyékot vetének anyja emlé­kére, annál nagyobbra becsülte jótevő kezük ha­tását a betegség napjaiban. Ha már most, mióta eszméletre visszatért, többé nem jött is hozzá Graziella magánosan, ez még­is Zimmermanné asszonynyal, ki rég elfe­ledte minden bosszúságát, egész szabad idejét az ő ápolásának szentelte. Már az íb eddig ismeret­len élvezet volt előtte, nyugodtan ott feküdni s félig zárt szemmel azon szép arczot nézni, halk dallamszerü hangját hallgatni, ha az öreg nővel susogva társalgott. S midőn később annyira erőhöz jutott, hogy beszélhetett, mily hosszú csevegéseket folytattak ők ekkor ! A lányka e társalgás közben oly tartaléktalanul tárta föl szivét, hogy lehetlen volt őt nem szeretni! Jenő ugyan nem akará ezt tenni, soha sem akart sze­retni, mert atyja mindig oly szomorú, méla mo­­solylyal mondá volt neki: „A szerelem fáj,­ hogy szivét eléggé vértezettnek híve az ember nyugalma és ifjúsága ezen fő ellensége ellen ; de ki láthatta volna Graziellát, a nélkül hogy sze­resse, a midőn testvéréről beszélt, annak sikeré­ről az életben, vagy bájos mosolyát, melylyel a beteget ösztönzé, hogy orvosságot vegyen ; azon kedves komolyságot, melylyel neki vastag köny­veiből felolvasott, oly dolgokat olvasott, me­lyek különben előtte legnagyobb érdekű tárgyak lettek volna, de melyeket most épen nem is hal­lott, mert Csak szájára nézett s azokra a kis fe­hér fogak­alt ,­ama két gödröcskét a rózsás arczo­­­kon,a ragyogó barna szemeket, melyeket a hosszú szemöldök oly jámborul és oly légyen beár­­nyékoláltak ! Ezek voltak életének legszebb órái; a lábbadozás és az ébredező szerelem drága érzete ezer kéjjel árasztotta el szivét. És Graziella — ah! mily régen, mily csen­desen, mily mélyen szerette e halvány lakótár­sát még előbb, mielőtt a mindennapi üdvözleten kívül más szót hallott volna tőle! A beteg szoba magánya, a hála volt azon csira, melyből Jenő szerelmének virága kikelt; a lánykánál égből hullott csillag volt az,­­ szép­ségében nem volt szüksége se Csirádzásra se növésre. De bármint nőtt és erősbödött is aman­nak szerelme, ajka mégis zárva maradt s Zim­mermanné asszony még ronzalóbban kezdé rázni fejét, mint akkor, midőn neki a tisztogatást megtiltá. Miért nem szólt ? Miért nem kérte a leány kezét, lehetőleg önmagától? Miért nem téve őt az ő bizalmasává ? Sejtelme sem volt, mily fájdalmas harczok keletkeztek most a fia­tal ember keblében. Eleinte azért késlekedett ez vallomásával,mert előbb be akara fáradságos munkája eredményét várni, és később fölmerült lelki szemei előtt azon házi nyomor, mely gyermek éveit elkese­rítő. Várjon ő, a komoly férfiú, illő élettárs-e egy művésznő számára ? Ah! miért is volt ő ez? A féltékenység égető érzete mindig hevesi­ dobo­gásba hozó ereit. Vájjon szerelme nyújtana-e kárpótlást fényes művészi pályájáért ? A férfiak szerelme oly önző és sokat követelő , , oly kevéssé ismerte a női szív mély be­csét, mert nem birt egy anya eszményével, hogy azon kínos kétségek, melyek gyötrék, neki megbocsáthatók valának.Graziella leolvasá ked­vesének halvány homlokáról annak minden gondjait, de ő elragadott szívvel élvezi a jelen boldogságát , azon mély bizalomban élt, hogy a szerelem ragyogó napja a ködöket végre mégis eloszlatandja, így jött el az új év; a hideg, világos, szép na­pok bámulatosan előm­ozdíták a beteg fölüdülé­sét. Jenő derültebbé lett és a szerelem győzni látszott. — Ekkor egy nap vastag levélcsomag érkezett kabineti pecséttel s Jenő örömteljesen rohant le öreg ápolónéjához, vele közlendő, miszerint megbízást kapott, hogy a kormány költségén utazást tegyen keletre, melynek befe­jezte után tanári széket fogna nyerni. „Hol van a kisasszony ?“ kérdé­séhón, le lát­szott , hogy a szerencsés eredmény fölötti öröm minden mesterséges bilincset széttört. Ha Gra­ziella e perczben jelen van, sok szomorú órától lettek volna mindketten megkímélve. „Az a színházban van“, viszonzó Zimmerman- NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest October 33. * Az itteni cs. k. tanító képezdében folyvást nö­vekszik a forgalom. Az intézetbe fölvett és abban ké­pezett tanító jelöltek száma már­is 150-re hágott. Sokan a fölvételt kérők közös tér hiánya miatt be nem fogadtathattak, minélfogva az intézet nagyob­­bítását tervezik. A tanítói képezde látogatása annál örvendetesebb, mivel hazánkban az iskolátlan helyek száma még mindig nagy és nevezetesen a néptanítók hiánya igen érezhető. * Az „Ősapáink táncza“ czimü új társastáncz, melyet tegnapelőtt Lakatos Sándor magyar táncz­­művész bemutatott, kedvező fogadtatásban részesült, s ha a bemutatásból ítélni lehet, ez új vendég a pesti körökben is meg fog honosodhatni. A civil jelmezben elrejtett egyszerű társastáncznak ártott ugyan az, hogy egy franczia hallétben (Robert és Bertrán) mutatták be, mert az annyi volt, mint veresre sok­kal halványabb rózsaszínt festeni, sokkal czélsze­­rű­bb leendett ez alkalomra két rövidebb vígjáték felvonáskörét használni. A­mi a táncz szerkezetét illeti, az következő elemekből áll: megrendülvén a nóta, ennek hallgatói bevezetéséből a tánczosok csak lelkesedést merítenek , aztán lejtősebb tempóra a férfi tánczosok kipattannak a síkra, s így járják ka­rikában a toborzót, daliás egyszerű lépéssel, majdan a zene egy lágyabb fordulatára behívják a jókedv sorompói közé választott párjokat is , és egy lassan elkezd kiki párjával andalogni, azután a zene fo­konként elevenebb lesz, a tánczosok kedve is élénkül és következik a friss, melyben a tánczosok csak helyrendet tartanak, de azontúl szabadon töltik ked­vüket épen úgy mint a csárdásban, — ezt pihenőre megint lassú követi, hogy a három a táncz annál na­gyobb kedvvel törjön ki. Ez a betanított uj táncz jelleme s az elősorolt részekből állnak alapvonásai. Szerkezetének egyszerűségéhez vannak alkalmazva a lépések is, úgy hogy sem betanulása, sem eljárása nem meríti ki a jó kedv határain túl a tánczosok erejét. Zenéjét, mint említők, Frank Ignácz írta, ez kevésbbé tetszett, mint a hangjegyek átlapozása után vártuk. * Midőn tegnap színházi értesülés után azt írtuk, hogy Palm Spatzer assz. vendégjátékai a nemz. színpadon ezúttal elmaradnak, csak félig volt iga­zunk, mert mint a tegnapi szinjelentésből látjuk, S­p­a­t­z­e­r assz. elmaradt ugyan, de Palm Antonia ma volt a Normádban először föllépendő, azonban a színlapnak ezúttal félig sincs igaza, mert a Norma adatása mai napról elmarad. ”Haasesz, ki ma vendégszerepel először a né­met színpadon a „Königslieutenant“ czímű vígjáték­ban , magyar drámairodalmunkból is akar magának egy megfelelő szerepet választani. E czélra eddig Katonának „Bánk bán“-ja s Szigeti „Becsületszó“ czimü németre fordított kis vigjátéka vannak kezei közt. * A közelebbi napokban itt ismét egy öngyilkos­ság s két véletlen haláleset fordult elő : 20-dikán L. Ferdinánd 47 éves fejárus a józsefvárosban belülről elreteszelt istállójában fölakasztva találtatott. Tet­tének indoka nem tudatik. Ugyane nap egy 16 éves hentesinas, kit egy macska, midőn mestere boltjából kidobná, mintegy hat hét előtt kezén megharapott, víziszonyba esett és ennek következtében még azon nap meghalt. Előtte való nap (19-n) pedig Sz. Mi­hály nevű pár egy gabnahajóról saját vigyázatlan­sága miatt a Dunába bukott és csak mint holtest bukkant föl ismét. * Mint a „Br. Zig“-nak Pozsonból írják, ot­tani előkelőbb körökben élénken szóba jött egy me­zőgazdasági egyesület alapításának terve, és kétsé­get nem szenved, hogy az annál előbb fog valósulni, mivel már az egyes megyékben is létesülnek ily egyesületek. A pozsoni közigazgatási területen egy ily egyesület minden bizonynyal széles működési térre és számos részvevőre találna. * A selmeczi cs. k. bánya- erdő- és jószágigazga­tóság alatt álló brezovai hengergyár a tiszai pálya épülőben levő vonalai számára, i. é. november 1-től 1860. ápril végéig 122,000 mázsa vasutsín szolgál­tatására és Miskolczra szállittatására szerződött. E szállí­ás eszközlésére az ajánlkozási pályázat jövő hó 8-káig lesz nyitva, s a pesti piaczra nézve az illető feltételek az itteni cs. k. bánya-terményáru­­irodában tekinthetők meg. * Mint Temesvárról jelentik, az ott a hó ele­jén leégett selyemfonógyárnak a Riunione Adriatica részéről, hol a nevezett gyár biztosítva volt, a bizto­sítási összeg már egészen ki van fizetve. * Soltan mint értesíttetünk az eddig roskatag leányiskola helyébe egy a növekedő népesség szá­mának megfelelő korszerű új iskolaház, és egy taní­tói lak építését határozták el. *Ngy-Körösről írják nekünk, hogy e hó 27-n fog népgyűlés tartatni, melynek föladata leend határozni a fölött", vájjon a legelő, mely 23,000 holdat tesz, fölosztassék e vagy nem, s ha az elsőt határozzák el, egy újabb szintén lényeges kérdés áll elő: vájjon mi kulcs szerint ? a jelen birtok vagy redemtio alapján ? A jövő év tavaszán itt egy új iskolát nyitnak meg, melybe e hó folytán választot­­tattak két rendes tanítót Temösközy József és Varga József urakat. A főgymnasium növendékei oly számmal vannak mint a lefolyt iskolai évben. A képezdei növendékek száma : 23. * A new-yorki kristálypalotának táviratilag röviden jelentett égéséről a nevezett városból f. hó - ről e részleteket írják: Az itteni kristálypalota egész tartalmával lángok martaléka lett. Épen mi­dőn a tűz támadt, akkor tartá benne az amerikai intézet kiállítását és mintegy kétezer személy lehe­tett jelen. Méltán tartanak tőle, hogy sok ember ve­szíthette életét. Egyről bizonyosan tudják, hogy halva vitetett ki az épületből. Az elégett tárgyak leginkább gazdasági eszközök, zongorák, más hang­szerek és gőzgépek voltak. Havannahban is bor­zasztó szerencsétlenség történt egy lőportár fellob­­banása következtében. Az utolsó gőzös elindulása­kor 28 halott és 100 sebesültről beszéltek Sok­em­ KÜLFÖLD, Franczia­ország. A franczia sajtótól nem lehet megtagadni azon érdemet, miszerint az örömest száll le az érvek mélyére, s miszerint valahány­szor eszmei érdekek forognak kérdésben, színét bevallja, s határozottan pártra kel. Már vagy a positív, vagy a negatív oldalra,de sohasem a kö­zöny álláspontjára helyezi magát; ostromol vagy védelmez, de nem dugja össze kezét szándéko­san vagy tunyán. Ily szellemben már előbb teljes érdekünket véve igénybe egy, a cultuso­k egyen­jogúságára vonatkozó polémia. Nem az látszott örvendetesnek, hogy folytattatott, hanem az, hogy miként folytattatott ezen polémia, hogy a vallási s a tisztán politikai elemek közti benső mély összefüggés ezen fontos alkalommal is föltűnt, hogy az ellenfelek nem voltak képe­sek saját kedvencz­ tételüket, minden állam­val­lás károsságáról, s az egyháznak az államtóli elkülönzése szükségéről, más mint divatból ki­ment vedvekkel, s elferdített tényekkel védel­mezni, s hogy ezen ügyben épen nem biztos ma­gatartást tanúsítottak. A jó s igaz ügynek soha­sem kell félnie komoly vitatkozásoktól. Az igaz­ság dialektikájának természeténél fogva erősebb-­­ nek kell lennie, mint a sophisták dialektikájának. Ha az e tárgybani polémia eredményeit össze­foglaljuk, újólag azon meggyőződésre kell jut­nunk, miszerint a bárminő formájú conservatis­­musnak vallási kiinduláspontra van szüksége arra nézve, hogy megingathatlan szilárdságot nyerhessen, s miszerint a jelen politikai rend el­lenei csupán azért harczolnak oly elkeseredéssel minden vallási s egyházi rendszernek állami el­ismerése ellen, mivel tudják, hogy ez leghatályo­sabb féket képez a szüntelen mozgató forrada­lom ellenében. Ezen polémiát egy másik előzte meg, mely elszigetelve lépett ugyan föl, azonban mégis szellemi összefüggésben áll az előbb folytatott polémiával. Egy nagy párisi lap ezen kérdéssel foglalkozott: miként történik az, hogy Franczia­­ország népessége, a­helyett, hogy növekednék, inkább, nem föltűnőleg ugyan, de mégis fogy. Egy másik lap elrémültnek mutatkozott, bizo­nyos bűntényeknek különböző társadalmi réte­­gekbeni gyors szaporodása fölött, s ezen tüne­mény okai iránt igyekezett tisztába jöni. Ezen bűntények nem annyira a tulajdon ellen, mivel a társadalom részéről a nagy oltalom azt megtá­madások ellen aránylag biztosítja, mint inkább az embertársak élte, becsülete­s személye ellen intézvék, s igen gyakran olyanok, hogy azokat a törvény karja alig éri el. Számos olyan legna­gyobb mértékben erkölcstelen tettek fordulhat­nak elő, melyekre ezen kedvelt jogtudományi kifejezések : „Volenti non fit injuria“, és „hol nincs vádló, ott bíró sincs“, szinte alkalmazha­tóknak látszanak. Már ha a társadalom ily ese­­ekben is ragaszkodik saját fönntartási jogához, ennek mélyebb s szilárdabb alapon kell nyugod­nia annál, melyre a puszta jogállam jogo­­zatai építnek. Meg kell jegyeznünk, hogy az említett lapok által kiemelt tényeket az ellenfelek például a „Presse“ nem vonták kétségbe, hanem azoknak a természetestől eltérő megfejtést igyekeztek adni, azt állíták, hogy a bűntények megelő­zése végett, többet kell tenni a népnevelés érde­be, a romok alá temett­etett. Kern kevesebb mint 90 czukorgyár pusztult el a nagy rengés következtében.

Next