Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)

1858-10-19 / 239. szám

egy ily kimutatást lehető legrövidebb idő alatt a közigazg. statistika igazgatósága elé terjesz­teni. E felsőbb meghagyást a kamara haladéktala­nul teljesítendi. A m. cs. k. budai helytartósági osztály tudatja, hogy a nagyváradi vásárjoggal biró felek meg­keresésére az ottani cs. k. helytartósági osztály 1856 nov. 15-ki bocsátványa folytán az ottani 6 országos vásárt négyre szállítván alá ez olymó­don nyert jóváhagyást, miszerint azon vásárok az év szakaiban egyenlőn osztassanak be, neve­zetesen, hogy az I. orsz. vásár martius harmadik hetében, a Il­ik juninskó harmadik hetében, a Ill­ik September harmadik hetében , és a IV-dik december harmadik hetében mindig keddi napon, a marhavásár pedig egy nappal előbb, úgymint hétfőn tartassák meg. Ezen intézkedés az 1856-ban történt átalános kihirdetés daczára úgy látszik a közönség és a kereskedelmi vi­ágnak nem jutott eléggé tudo­mására, s miután az országos naptárakban a nagyváradi orsz. vásárok még mindig az előbbi módon fordulnak elő, ez a vásárt látogatóknál kellemetlen tévedéseket idézett elő. Tudomásul szolgál. Ugyanaz értesíti a kamarát, hogy a legelő-, marhahajtás és a vásárjogi dijak következőleg szedetnek be : I. A legelőért: 1) egy ló, tehén, vagy ökör után egy napra és egy éjre : a) a nyári vásárok alatt 3 kr; b) ez őszi és tavaszi vásárok alatt 2 kr; e vásárokon ki­vüli 3 krajczár. 2) Kisebb lábas jószág : péld. birka, bárány, borjú, kecske, sertés darabjáért egy napra és éjjelre a) nyári vásárok alatt 2 kr, őszi és ta­vaszi vásárok alatt 1­­/2 kr, vásárokon kívül 1% krajczár. II. A marhahajtásért : 3) egy ló, ökör vagy tehén után hajtás alatt megállapodás nélkül egy napra 11 2 kr. 4) egy juh, bárány, borjú vagy kecskéért, meg­állapodás nélküli hajtásban egy napra 1 kr. 5) egy sertésért megállapodás nélküli hajtás­ban, egy napra 1’/n kr. Ezen marhahajtási illeték úgy értendő, ha a marha a pesti határ betörési pontjától a vám­vo­nalig, vagy a máskülönbeni kilépési pontig foly­tonosan hajtatik a nélkül, hogy tekintetbe vétet­nék , ha vájjon a marha csupán az országúton, sőt a legelőnek egy részén keresztül hajtatik-e át. Azonban ha a marha a határbai belépés után nem hajtatnék szakadatlanul s fél napnál tovább maradna a legelőn, akkor a marhahajtáson kívül a legelő­pénz is lefizetendő. Továbbá a marha­hajtási illeték nem csupán ama sertésektől fize­tendő , melyeket az itteni polgárok s adófizetők a városba vagy a vonalon kívüli úgynevezett ál­lásokba hajtanak be, hanem azoktól is, melyek vasúton, gőzösökön, vontató- vagy más hajókon szállíttatván ide, ugyanazon állásokba bujtatnak, vagy a vasútról s hajókról lerakatván, a vonalon kívül bárhol a városi határra hajtatnak. Végre világosan megjegyeztetik, hogy a marhahajtási illeték csupán e­g­y­s­z­e­r, még­pedig a határral belépés pontjánál befizetendő; ugyanazon marhának továbbtartásáért pedig, ha szinte a to­vábbhajtás több napok lefolyta után történik is, semmi illeték sem fizetendő. IV. Vásárjövedéki illeték. 7) Egy nagy darab marhától, p. o. ló-, ökör­vagy tehéntől 3% kr. 7) egy kis darab marha, p. o. juh, bárány, borjú, kecske vagy sertéstől 1% ki. Ha az országos heti-, vásárnapokon kivül a legelőn, melybe a sertés-istállók vagy úgyneve­zett állások is benfoglaltatnak, eladási üzletek eszközöltetnének , az arra adott engedélyért, hogy ezen üzleteket a kiszabott vásárnapokon kivül is eszközölni lehessen, a vásári vagy el­adási illeték szintén a fölebbi tarifa szerint lefi­zetendő. Tudomásul vétetik. (Vége következik.) A magyar kertészeti társulat felsőbbleg helybenhagyott alapszabályai. (Vége.) 10. §. Tanácskozások. A társulat közgyű­lési tanácskozásait kellő sorozatban az elnök vezeti, s határozatait szótöbbséggel kimondja. — Az elnök s az igazgató-választmányi tagok választásánál az átalános többség határoz, — a társulati szabályok­nak a fenálló államtörvények és rendszabályok ér­telmében, egész, vagy részbeni átváltoztatására (§. 21.) azonban a jelenlévők kétharmadának bele­­egyezése szükséges, s e tárgyú indítványok, ha leg­alább három társulati rendes tag által bejelentettek, a közlöny által a közgyűlést megelőző egy hónappal közhírül tétettek, a választmány meghallgatása után vétetnek tanácskozás alá. 11. §. Ügyekezelés A társulati ügyek egész­ben az igazgató választmány, részleteiben pedig a szakosztályok által kezeltetnek. 12. §. Szakosztályok. Az ügyek szakosz­tályokra ágaznak, u. m. a) füvészeti, b) gyümölcsé­­szeti, c) konyha­i ipar­növények, d) diszkertészet, e) erdészet, és f) szak­irodalom. Minden szakosz­tályhoz a közgyűlés által 5 tag 3 évre választatik, kik a szakosztályt a válaszmány vezénylete alatt kezelik. 13. §. Igazgató-választmány. Áll három elnökből, mind a 6 osztálynak 30 tag­jából, s azonkívül közgyűlésileg 3 évre válasz­tandó 20 választmányi tagból; — öszszeül vala­hányszor a társulat érdekei igénylik, érvényes ha­­tározat hozatalánál legkevesebb 7 tag jelenléte szükséges; a külön szakosztály érdekei biztosítására kell, hogy minden szakosztály legalább egy tag ál­tal abban mindenkor képviseltessék­­ teendői : a) a közgyűlési tanácskozmányok véleményezése, és a határozatok végrehajtása; b) a közgyűlésnek tartozó felelősséggel kezelik s igazgatják a társulat érdekeit; a) a társulat hiányzó tisztviselőit a közgyűlési meg­választásig helyettesítik; d) a tenyésztendő gyü­mölcsfák, kerti növények, magvak s több effélék árát meghatározzák. 14. §, El­n­ö­k: Közgyűlésen választatik 5 évre; jogai s kötelességei : a közgyűlés tanácskozásait vezetni, választmányi üléseket tartani, rendkívüli közgyűlést hirdetni, ezeknek intézkedéseit végrehaj­tani, a pénztárra felügyelni, azt évenként több izben véletlenül megvizsgálni, azt, s a számadást a szám­­vizsgáló bizottmány által ellenőriztetni, s arra a közgyűlés végzésének korlátai közt utalványozni; ő képviseli az egyesületet a hatóságok irányában, s kifelé, és öszszes vagyonára s személyzetére fel­ügyel. *■ 15. §. Az elnökök. A közgyűlésen három évre választatik kettő, ezek az elnököt szükség ese­tében mindenekben helyettesítik, vagy a közgyű­lés által az ügyek köztük megosztatnak. 16 §. Titkár. A társulat állandó titkára köz­­gyű­lésileg választatik, mindkét részről szerződés­szerű negyedéves felmondás kikötése mellett, s hi­vatalát, mig a társulat bizalmát birja, viseli, — a társulat minden teendőit, szellemi s anyagi érdekeit nyilván tartja és előmozdítja; azonkívül a közgyű­lések, választmány és szakosztályok üléseinél a tol­lat vezeti, a közgyűlés vagy választmány határoza­tai értelmében, az elnök felügyelete alatt kezeli a levelezéseket, rendezi a könyvtárt, kiállításokat s a társulat öszszes működési eszközeit. 17. §. Pénztárnok. A társulat állandó pénz­tárnoka a közgyűlésen választatik, mindkét részről szerződésszerű negyedéves felmondás kikötése mel­lett, s a pénztárt — míg a társulat bizalmát bírja — egyévi fizetésének megfelelő biztosítéka mellett kezeli, minden bevételt, annálfogva az éves díjakat s az alapítványi kamatokat is nyugtára és ellen­­­nyugta mellett vesz föl, kiadásokat pedig csak el­nöki utalványra teljesíthet; a pénztárt az elnökség évenként többizben- véletlenül megvizsgáltatandván, a vizsgálat eredményének számadásbani igtatását követelheti. 18. §. Kezelő személyzet. A kertész a pályázók közöl a választmány által választatik, az írnok, és a szolga egyedül az elnök által fogadta­­tik fel. 19. §. A társulat közlönye. A társulat, érdekei képviselésére közlönyt választ, vagy ilyet annak idejében, ’a sajtó­törvények értelmében leg­felsőbb engedély mellett, maga ad ki, ez írja le a társulat öszszes működéseit, s szükséges intézkedé­seit kihirdeti. 20. §. Az egylet jövedelme. A társulat jövedelmét képezi a) a tagok azon 3 pártja, miket mint olyanok évenként fizetnek; b) kamatja az ala­­pító­ tagok által kötelezett tőkéknek, és c) a kiállí­tásokból, a csarnok ügynökségéből, a kert eladásai­ból, s egyebekből remélhető jövedelem. Az alapítványi tőkék, mint olyanok kezeltetnek, s csak kamataik fordíttatnak a társulat szükségei fedezésére, azonban ha a társulat czéljai kivitelére ingatlan vagyon megszerzése elkerülhetlenül szüksé­gessé válnék, s az erre kivántató öszszeg az éven­kénti jövedelmekből nem fedeztethetnék, a közgyű­lés ez esetben az alapítványoknak e czélra fordítását elrendelheti. A társulat egyébiránt czéljait előmozdító minden hasznos ajándékot köszönettel fogad. Ha azonban a társulat érdekei úgy kívánnák, a közgyűlés általános többsége által történt megszava­zás után, pénzeket is kölcsönözhet, miknek fölvé­telével a társulati elnök bizatik meg. 21. §: Társulati pecsét.­A társulat okle­veleiben s fontos­ levelezéseiben az elnökség őrizete alatt álló , saját nagy-pecsétjét, az irodai haszná­latra pedig , a titkár őrizete alatt lévő kis pecsétet használ. A nagy-pecséten Pomona ábrázoltatik, a kerté­szet jelvényeivel környezve „magyar kertészeti tár­sulat“ körirattal. A kis­ pecséten szintén Pomona, e körirattal „már gyár kertészeti társulat.“ 22. §. Megszűnik a társulat. Ha előre nem látható okokból a társulat fenntarthatása le­hetetlenné válnék, e körülmény 30 nappal a meg­tartandó közgyűlés előtt, a társulati közlöny útján kihirdettetvén, a társulat az e gyűlésen megjelenendő tagok kétharmadának szavazatára, a fenálló állam­­törvények rendelete szerint (§. 23.) oszlik szét, és a társulat ingatlan vagyona ez egyetlen esetben az alapítók szabad rendelkezése alá — mint saját tu­lajdonuk — viszszaesvén, az e feletti intékedés egye­dül őket illeti. KÜLFÖLD, Angla. A szabad néger­ kiköltöztetésről a „Daily Hews“ egy igen érdekes czikket közöl, azon állítás támogatására hozván föl példákat, hogy ezen költöztetési tervet rabszolgakereske­désnek is elnevezhetni. Mintegy féltuczat fran­­czia „bevándorlási eset“ részletei fekküsznek előtte, s bizony egyikében sem lehet csak szó is a négerek önkénytességéről vagy az afrikaiak­nak 10 évi munkárai önelszegődéséről. Első is­meretes példája ezen négerüzletnek az, melyet M. Chevalier 1853-ban a libériai parton űzött. Egyik „üzenetében“ Liberia elnöke erről így nyilatkozik : „Oly türhetlenek lettek az ebből eredő bajok, hogy a kormány nem egyszer kény­­­tetve látá magát békés (?) rendszabályokat lép­tetni életbe azok megszüntetésére. Nem akarok bővebben beereszkedni s megelégszem azzal, hogy arra utalok, miszerint ezen rendszer köz­társaságunk benszülött törzsei közt háborúkat idézett elő , hogy a kivándorlási hajók fog­lyokkal láttassanak el.“ Az üzenet erre elbeszéli az eseményt, mely által a kivándorlás valódi jelleme először lépett napvilágra, hogy „egy reg­gel Sugareeben, 5 mfldnyire Robertsporttól, a parton egy embert váratlanul megrohantak, meg­kötöztek, csolnakba vetettek és M- Chevalierhez önkénytes emigránsként elvittek,a midőn Har­ries midshipman a csolnakot felkutatta, s a megkötözöttet megszabadította, ki — mond az elnök — „mentője iránt hálanyilatkozatokban kifogyhatlan volt.“ M. Chevalier egyet sem tel­jesített azon föltételek közöl, melyeket a törvény előszabott, s „emigránsaival“ tovább állt, s mi­dőn mart és augustusban több hajóval visszatért, a „bel­háborúk és emberrablások“ készteték az elnököt, fölszólítani a törvényhozást , hogy a „franczia alattvalókat az országtör­vények valamint a szerződési határozmányok megsértésétől elállani kényszerítse.“ M. Che­valier üzlete 5 éven túl terjedt.­­ Ez idő alatt jöttek a „Stella“ és „Regina coeli“ kalandjai is napvilágra. Az utolsóra nézve néhány új fölvilágosítás érkezett Amerikából. Mint tud­va van , Simon a „Regina coeli“ kapitánya, „emigránsai" közöl hatot lázadás miatt bepe­relt és ezek ennélfogva befogattak. Kettejök Monroviában állíttatott törvényszék elé, de az es­küdtek által fölmentettek. „A kimondások“ — úgymond a jelentés - oly neműek voltak, hogy a grand jury kénytelve érze magát, a hajó ellen Liberia területén űzött rabszolgakereskedés mi­att valódi bilit találni. Ekként a „Regina coeli“ mint rabszolgakereskedő vadállapotban áll.“ A „Regina coeli“ tisztjei pedig a császár által ugyanezen kereskedés miatt nyugdíjak és ren­dekkel diszíttetének föl. A „Stella" kalandjánál történt, hogy 950 négert egy gőzös helyiségeibe­n szétszerűleg egybe van kapcsolva a mezeigazda­­elpakoltak, mielőtt nekik még valami szerződést ajánlottak volna. Elfogattak s 32 fegyveres ten­gerészkatona hatalma alatt találtattak, midőn azon comoediát akarák eljátszani, hogy szerző­dést ajánlottak nekik és annak elfogadtatását kihirdeték. A legénység azzal dicsekedett Gua­­deloupban, hogy emberfuvarát egy angol czir­­káló ágyúi közt harczolta el; de midőn ugyan­azon „Stella“ Afrikába vissza akart vitorlázni, ugyanazon legénység vonakodott ezt tenni,mert a minden hitsorsosaink osztozandnak velünk, bi­zonyosnak tartjuk, hogy ez még azok részéről is történni fog, kik most megcsalatva s félreve­zettetve , talán tetszéssel fogadják az uj tüne­ményt, s nem tudják, hogy mily végzetteljes dol­gokat rejt az keblében. Az „Union“ ma Túri­n­­ból jelenti, hogy a senatus épületének lépcsőjén fölállított Károly-Alber­­t szobor ismeretlen kezek által megrongáltatott, a király meztelen kardja négy darabra töretett szét. Turin, October 16. Hírszerint Cadorna, kamarai elnök elfogadta az oktatásügyi tárczát; Lonza pénzügyminister maradand, Cavour gróf pedig belügyminister leend. A párisi követ Villamarinasa londoni d' A­z­e­g 1­i­0 mar­quis, itt mulatnak s Cavour gróffal értekeznek A s­e­s­s­a­r­i-i felebbviteli törvényszék egy an­gol hajós­kapitányt, ki egy királyi vám-altisz­tét egy éjen át hajóján letartóztatott, egyévi börtönre ítélt. Spanyolország. A „Pays“ cadi­xi oct. 6-ki tudósítása szerint Madridból parancs érkezett oda, hogy a hadihajóknak Marokkó elleni fél­beszakadt felszerelése ismét megkezdessék. Úgy látszik, hogy az utolsó tudósítások Ceuta és Me­­lillából készteték a spanyol kabinetet, ezen had­­miveletet haladék nélkül megkezdeni. A sajt­készítés oly czikk, mely termé­szettal. A sajt igen jelentékeny kereskedelmi­­ czikket képez. Emmenthal északi Schweiz­­ban az által gazdagodott meg, s Brie Fran­­cziaországban, termékéből tetemes összegeket húz külföldről. A lombardiai sajtkereskedés Bzin- I ten nagyon ki van fejlődve s nagyon jövedelmes. Bárcsak ugyanazt lehetne elmondani a többi s austriai sajt­termelésről is. Holott pedig alig vannak bárhol is Európában oly terjedelmes vi­­i­dékek, mint éjszaki s közép Austriában, melyek gyarmati közönség „rabszolga-matrózoknak“ csu­­j havasi legelőik s buján zöld rétjeiknél fogva, folta őket. A franczia kormánynak az ő portu­­gáli viszályában semmi sem használna inkább, mintha kibizonyitná, hogy annyi esetben mint csak lehetséges becsületes szerződés köttetett az afrikaiakkal; e helyett a hirlapok Guadeloup­­ban és Mozambiqueban elnémíttattak és a ki­­vándorlási terv minden tárgyalása betiltatott Ezen esetek sötét világot vetnek a mozam­­biquei vitály okára. Az egész világ — úgymond e lap végül S* valódi nevén fogja a gyermeket nevezni s a kivándorlást rabszolgakereskedésnek nevezendi, bármennyire boszankodjék is e miatt a cs. sajtó. Francziaország. A f. hó 13. és 14-ki minis­­teri tanácsokban jön tárgyalva azon kérdés, várjon Portugália javaslata, a „Charles Georges“ miatti viszályt egy harmadik hatalom választott bírósági ítélete alá helyezni, elfogadtassék-e vagy nem. Walewski ellene volt s végre tiszttár­sai jóváhagyák véleményét s azt a császár is megerősíté, minélfogva ultimatum jön szer­kesztve s ezzel de Piennes Lisabonba Lisle de Siryhez elküldve. Ezen ultimátum igen erélyes és határozott; vonakodás esetében utasítja a kö­vetet, hogy Lisabont oda­hagyja, Lavaud admi­ral­nak pedig teljhatalmat ad, hogy erőszakos rendszabályokat használhasson. A párisi portu­gál követ, Marquis Pavia, ennek folytán Lisa­bonba elutazott, rá veendő a portugáli kormányt, hogy azon egyezvény föltételeit elfogadja, me­lyeket ő Walewski gróffal tervileg megállapí­tott. Mi azon utasításokat illeti, melyeket de Piennes vitt Portugáliába, ezek Lavaud admi­rálnak meghagyják, hogy de Lisle marquist és a consulokat a fedélzetre fölvegye, ha Por­tugália a kérdéses hajó visszaadását megta­gadja. Azon esetre ellenben, ha a „Charles Georges“ visszaadatik, parancsuk van a hadiha­jóknak, hogy a hajót elhagyják. A kárpótlás kérdése később fogna szabályoztatni, miután a császár e tekintetben egy harmadik hatalom köz­benjárását elfogadta. Mindezen franczia tudó­sítások tehát még nem értesítenek arról, hogy e viszály, mint a távirati sürgöny jelenté, a por­­tugáli ministerium leköszönése mellett már ki lenne egyenlítve. A tetuani consulok meggyilkoltatása folyvást foglalkoztatja a közfigyelmet. Toulonból azon hír volt elterjedve, hogy azonnal három hajó megy el Tetuanba, miután a gibraltári kormány­zó oda már több hajót elküldött. ..Olaszország, Genua, oct. 14. Mint az „Osterr. Corr.“-nek írják, egy valdensis templomnak itt ma végbement ünnepélyes megnyitása alkalmából, a „Cattolico“ az itteni lap gyász­szegélylyel jelent meg, s ezt követ­kező szavakkal indokolja : „Kormányzóink, a papság befolyásátóli nevetséges félelemmel, a pápai tekintély elleni jansenisticus ellenszenv­vel, s Olaszországnak saját részükre megnyerése iránti esztelen reménynyel lévén eltelve, s né­hány kevés helytelen gondolkodású haza­fiak szenvedélyeinek hízelegve , behozzák kö­zénk ezen minden szakadások legvégzettelje­­­sebbikét. Egy oly lap , mely büszke arra hogy „katholikus“ lap nevét viseli, ma nem jelenhet meg máskép, mint a gyász jelével. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezen gyászban annyira egészen alkalmasak lennének ezen czikk termesztésére. A legújabb statistikai kimutatá­sok szerint a folyó év hét első hónapjában a sajt­bevitel 9696, s a kivitel 16,270 vámmázsát tett, s e szerint ezen czikk egészben véve 6574 má­zsával volt aktiv. Itt azonban lényegesen meg­jegyzendő, hogy egyedül a lombard-velenczei határon 14,506 mázsa vitetett ki; ugyanezen tartományokban a sajt fajok bevitele 4153 má­zsát tett. Míg e szerint Lombard-Velencze épen 10,343 mázsával tűnik föl aktív állapotban, a többi tartományoknak határozott passivitása mu­tatkozik, a­mennyiben azok 3700 mázsával töb­bet hoznak be, mint kivisznek. Minden józan népgazdászati elvvel ellenkeznék, ezen körül­ményt jelentéktelennek tekinteni. Bizonyos men­nyiségű ilyen kisebb czikkek mindig tiszteletre méltó nagyságot képviselnek. Nem is csupán arról van szó, hogy az austriai koronaországok nagy része szükségletét saját forrásaiból födezze, noha a természetszerű öntermelésnek magas gazdá­­szati értékét minden körülmények közt el kell ismerni, hanem ezenkívül azok számára lehetsé­ges volna, más országokkal sikerrel versenyezni, egy tiszteletre méltó kiviteli ágat léptetni életbe,­­ ekkép az átalános jólét emelkedését előmoz­­dítni. Mindez annál figyelemreméltóbbnak lát­szik, mivel a mezőgazdászainak azzal összefüggő emelkedése számos más tekintetekben is kifizeti magát, h oly főczélt képez , melyre Austria népe tevékenységének teljes erélylyel kell tö­rekednie. (D. C.) Távirati tudósítások Páris, oct. 16. Napóleon herczeg novem­ber elején fogja Ar­g­i­r beutazását megkezdeni. Turin, oct. 16. A „Gazetta piemontese“, ma jelenti, hogy néhai Margit Főherczegné, O cs. Fenségéért 15 napi udvari gyász rendeltetett. Gazdaság, ipar és kereskedelem. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemzeti 3 felv. színpadon: „Linda.“ Opera A pesti német Oper in 4 Akt. színpadon: „Martha.“ Bécsi börze. oct. 18.oct. 11. Nemzeti kölcsön % '82W/1S 82% Metallique % . . 82 n/16 82%. Dunagőzhajózási 528 517 Államkötelezvény 5° „ • • 312 310 „ 1839. .—. -------­­ „ 1854.4%— 109% Cs. k. arany . . .­­ . 4—43 4­ 442 /» Meteorologiai észleletek Budán. October 13. Az észlelés ideje Légsúlymérő — 0°R — Par. von. 50 ! • ' I a g| :&* ij S 3 Is* Légnedv.0 e-b. 1 22 OM •B 3’© (Szelek iránya­­ és ereje 0—10 Felhők vonala és sebessége Légköri csapa­­­­dék Par. v. 66.r.334.581 +11.514.73189LI Doi Do­­ -26.d.334.85­+­17.36.28'725K K -lOó.e.335.031 +13.015.16­794 _ 1__ Köz.334.821 +14.9.5.39.80­­—1 _ _ A lég azon tartalma 0—10. reg. 66. 1. est. 10 ó. Dunavizállás: oct. 18. estve:­­4' 8" 0'" 0 fölött. Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS.

Next