Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)
1858-10-19 / 239. szám
egy ily kimutatást lehető legrövidebb idő alatt a közigazg. statistika igazgatósága elé terjeszteni. E felsőbb meghagyást a kamara haladéktalanul teljesítendi. A m. cs. k. budai helytartósági osztály tudatja, hogy a nagyváradi vásárjoggal biró felek megkeresésére az ottani cs. k. helytartósági osztály 1856 nov. 15-ki bocsátványa folytán az ottani 6 országos vásárt négyre szállítván alá ez olymódon nyert jóváhagyást, miszerint azon vásárok az év szakaiban egyenlőn osztassanak be, nevezetesen, hogy az I. orsz. vásár martius harmadik hetében, a Ilik juninskó harmadik hetében, a Illik September harmadik hetében , és a IV-dik december harmadik hetében mindig keddi napon, a marhavásár pedig egy nappal előbb, úgymint hétfőn tartassák meg. Ezen intézkedés az 1856-ban történt átalános kihirdetés daczára úgy látszik a közönség és a kereskedelmi viágnak nem jutott eléggé tudomására, s miután az országos naptárakban a nagyváradi orsz. vásárok még mindig az előbbi módon fordulnak elő, ez a vásárt látogatóknál kellemetlen tévedéseket idézett elő. Tudomásul szolgál. Ugyanaz értesíti a kamarát, hogy a legelő-, marhahajtás és a vásárjogi dijak következőleg szedetnek be : I. A legelőért: 1) egy ló, tehén, vagy ökör után egy napra és egy éjre : a) a nyári vásárok alatt 3 kr; b) ez őszi és tavaszi vásárok alatt 2 kr; e vásárokon kivüli 3 krajczár. 2) Kisebb lábas jószág : péld. birka, bárány, borjú, kecske, sertés darabjáért egy napra és éjjelre a) nyári vásárok alatt 2 kr, őszi és tavaszi vásárok alatt 1/2 kr, vásárokon kívül 1% krajczár. II. A marhahajtásért : 3) egy ló, ökör vagy tehén után hajtás alatt megállapodás nélkül egy napra 11 2 kr. 4) egy juh, bárány, borjú vagy kecskéért, megállapodás nélküli hajtásban egy napra 1 kr. 5) egy sertésért megállapodás nélküli hajtásban, egy napra 1’/n kr. Ezen marhahajtási illeték úgy értendő, ha a marha a pesti határ betörési pontjától a vámvonalig, vagy a máskülönbeni kilépési pontig folytonosan hajtatik a nélkül, hogy tekintetbe vétetnék , ha vájjon a marha csupán az országúton, sőt a legelőnek egy részén keresztül hajtatik-e át. Azonban ha a marha a határbai belépés után nem hajtatnék szakadatlanul s fél napnál tovább maradna a legelőn, akkor a marhahajtáson kívül a legelőpénz is lefizetendő. Továbbá a marhahajtási illeték nem csupán ama sertésektől fizetendő , melyeket az itteni polgárok s adófizetők a városba vagy a vonalon kívüli úgynevezett állásokba hajtanak be, hanem azoktól is, melyek vasúton, gőzösökön, vontató- vagy más hajókon szállíttatván ide, ugyanazon állásokba bujtatnak, vagy a vasútról s hajókról lerakatván, a vonalon kívül bárhol a városi határra hajtatnak. Végre világosan megjegyeztetik, hogy a marhahajtási illeték csupán egyszer, mégpedig a határral belépés pontjánál befizetendő; ugyanazon marhának továbbtartásáért pedig, ha szinte a továbbhajtás több napok lefolyta után történik is, semmi illeték sem fizetendő. IV. Vásárjövedéki illeték. 7) Egy nagy darab marhától, p. o. ló-, ökörvagy tehéntől 3% kr. 7) egy kis darab marha, p. o. juh, bárány, borjú, kecske vagy sertéstől 1% ki. Ha az országos heti-, vásárnapokon kivül a legelőn, melybe a sertés-istállók vagy úgynevezett állások is benfoglaltatnak, eladási üzletek eszközöltetnének , az arra adott engedélyért, hogy ezen üzleteket a kiszabott vásárnapokon kivül is eszközölni lehessen, a vásári vagy eladási illeték szintén a fölebbi tarifa szerint lefizetendő. Tudomásul vétetik. (Vége következik.) A magyar kertészeti társulat felsőbbleg helybenhagyott alapszabályai. (Vége.) 10. §. Tanácskozások. A társulat közgyűlési tanácskozásait kellő sorozatban az elnök vezeti, s határozatait szótöbbséggel kimondja. — Az elnök s az igazgató-választmányi tagok választásánál az átalános többség határoz, — a társulati szabályoknak a fenálló államtörvények és rendszabályok értelmében, egész, vagy részbeni átváltoztatására (§. 21.) azonban a jelenlévők kétharmadának beleegyezése szükséges, s e tárgyú indítványok, ha legalább három társulati rendes tag által bejelentettek, a közlöny által a közgyűlést megelőző egy hónappal közhírül tétettek, a választmány meghallgatása után vétetnek tanácskozás alá. 11. §. Ügyekezelés A társulati ügyek egészben az igazgató választmány, részleteiben pedig a szakosztályok által kezeltetnek. 12. §. Szakosztályok. Az ügyek szakosztályokra ágaznak, u. m. a) füvészeti, b) gyümölcsészeti, c) konyhai iparnövények, d) diszkertészet, e) erdészet, és f) szakirodalom. Minden szakosztályhoz a közgyűlés által 5 tag 3 évre választatik, kik a szakosztályt a válaszmány vezénylete alatt kezelik. 13. §. Igazgató-választmány. Áll három elnökből, mind a 6 osztálynak 30 tagjából, s azonkívül közgyűlésileg 3 évre választandó 20 választmányi tagból; — öszszeül valahányszor a társulat érdekei igénylik, érvényes határozat hozatalánál legkevesebb 7 tag jelenléte szükséges; a külön szakosztály érdekei biztosítására kell, hogy minden szakosztály legalább egy tag által abban mindenkor képviseltessék teendői : a) a közgyűlési tanácskozmányok véleményezése, és a határozatok végrehajtása; b) a közgyűlésnek tartozó felelősséggel kezelik s igazgatják a társulat érdekeit; a) a társulat hiányzó tisztviselőit a közgyűlési megválasztásig helyettesítik; d) a tenyésztendő gyümölcsfák, kerti növények, magvak s több effélék árát meghatározzák. 14. §, Elnök: Közgyűlésen választatik 5 évre; jogai s kötelességei : a közgyűlés tanácskozásait vezetni, választmányi üléseket tartani, rendkívüli közgyűlést hirdetni, ezeknek intézkedéseit végrehajtani, a pénztárra felügyelni, azt évenként több izben véletlenül megvizsgálni, azt, s a számadást a számvizsgáló bizottmány által ellenőriztetni, s arra a közgyűlés végzésének korlátai közt utalványozni; ő képviseli az egyesületet a hatóságok irányában, s kifelé, és öszszes vagyonára s személyzetére felügyel. *■ 15. §. Az elnökök. A közgyűlésen három évre választatik kettő, ezek az elnököt szükség esetében mindenekben helyettesítik, vagy a közgyűlés által az ügyek köztük megosztatnak. 16 §. Titkár. A társulat állandó titkára közgyűlésileg választatik, mindkét részről szerződésszerű negyedéves felmondás kikötése mellett, s hivatalát, mig a társulat bizalmát birja, viseli, — a társulat minden teendőit, szellemi s anyagi érdekeit nyilván tartja és előmozdítja; azonkívül a közgyűlések, választmány és szakosztályok üléseinél a tollat vezeti, a közgyűlés vagy választmány határozatai értelmében, az elnök felügyelete alatt kezeli a levelezéseket, rendezi a könyvtárt, kiállításokat s a társulat öszszes működési eszközeit. 17. §. Pénztárnok. A társulat állandó pénztárnoka a közgyűlésen választatik, mindkét részről szerződésszerű negyedéves felmondás kikötése mellett, s a pénztárt — míg a társulat bizalmát bírja — egyévi fizetésének megfelelő biztosítéka mellett kezeli, minden bevételt, annálfogva az éves díjakat s az alapítványi kamatokat is nyugtára és ellennyugta mellett vesz föl, kiadásokat pedig csak elnöki utalványra teljesíthet; a pénztárt az elnökség évenként többizben- véletlenül megvizsgáltatandván, a vizsgálat eredményének számadásbani igtatását követelheti. 18. §. Kezelő személyzet. A kertész a pályázók közöl a választmány által választatik, az írnok, és a szolga egyedül az elnök által fogadtatik fel. 19. §. A társulat közlönye. A társulat, érdekei képviselésére közlönyt választ, vagy ilyet annak idejében, ’a sajtótörvények értelmében legfelsőbb engedély mellett, maga ad ki, ez írja le a társulat öszszes működéseit, s szükséges intézkedéseit kihirdeti. 20. §. Az egylet jövedelme. A társulat jövedelmét képezi a) a tagok azon 3 pártja, miket mint olyanok évenként fizetnek; b) kamatja az alapító tagok által kötelezett tőkéknek, és c) a kiállításokból, a csarnok ügynökségéből, a kert eladásaiból, s egyebekből remélhető jövedelem. Az alapítványi tőkék, mint olyanok kezeltetnek, s csak kamataik fordíttatnak a társulat szükségei fedezésére, azonban ha a társulat czéljai kivitelére ingatlan vagyon megszerzése elkerülhetlenül szükségessé válnék, s az erre kivántató öszszeg az évenkénti jövedelmekből nem fedeztethetnék, a közgyűlés ez esetben az alapítványoknak e czélra fordítását elrendelheti. A társulat egyébiránt czéljait előmozdító minden hasznos ajándékot köszönettel fogad. Ha azonban a társulat érdekei úgy kívánnák, a közgyűlés általános többsége által történt megszavazás után, pénzeket is kölcsönözhet, miknek fölvételével a társulati elnök bizatik meg. 21. §: Társulati pecsét.A társulat okleveleiben s fontos levelezéseiben az elnökség őrizete alatt álló , saját nagy-pecsétjét, az irodai használatra pedig , a titkár őrizete alatt lévő kis pecsétet használ. A nagy-pecséten Pomona ábrázoltatik, a kertészet jelvényeivel környezve „magyar kertészeti társulat“ körirattal. A kis pecséten szintén Pomona, e körirattal „már gyár kertészeti társulat.“ 22. §. Megszűnik a társulat. Ha előre nem látható okokból a társulat fenntarthatása lehetetlenné válnék, e körülmény 30 nappal a megtartandó közgyűlés előtt, a társulati közlöny útján kihirdettetvén, a társulat az e gyűlésen megjelenendő tagok kétharmadának szavazatára, a fenálló államtörvények rendelete szerint (§. 23.) oszlik szét, és a társulat ingatlan vagyona ez egyetlen esetben az alapítók szabad rendelkezése alá — mint saját tulajdonuk — viszszaesvén, az e feletti intékedés egyedül őket illeti. KÜLFÖLD, Angla. A szabad néger kiköltöztetésről a „Daily Hews“ egy igen érdekes czikket közöl, azon állítás támogatására hozván föl példákat, hogy ezen költöztetési tervet rabszolgakereskedésnek is elnevezhetni. Mintegy féltuczat franczia „bevándorlási eset“ részletei fekküsznek előtte, s bizony egyikében sem lehet csak szó is a négerek önkénytességéről vagy az afrikaiaknak 10 évi munkárai önelszegődéséről. Első ismeretes példája ezen négerüzletnek az, melyet M. Chevalier 1853-ban a libériai parton űzött. Egyik „üzenetében“ Liberia elnöke erről így nyilatkozik : „Oly türhetlenek lettek az ebből eredő bajok, hogy a kormány nem egyszer kénytetve látá magát békés (?) rendszabályokat léptetni életbe azok megszüntetésére. Nem akarok bővebben beereszkedni s megelégszem azzal, hogy arra utalok, miszerint ezen rendszer köztársaságunk benszülött törzsei közt háborúkat idézett elő , hogy a kivándorlási hajók foglyokkal láttassanak el.“ Az üzenet erre elbeszéli az eseményt, mely által a kivándorlás valódi jelleme először lépett napvilágra, hogy „egy reggel Sugareeben, 5 mfldnyire Robertsporttól, a parton egy embert váratlanul megrohantak, megkötöztek, csolnakba vetettek és M- Chevalierhez önkénytes emigránsként elvittek,a midőn Harries midshipman a csolnakot felkutatta, s a megkötözöttet megszabadította, ki — mond az elnök — „mentője iránt hálanyilatkozatokban kifogyhatlan volt.“ M. Chevalier egyet sem teljesített azon föltételek közöl, melyeket a törvény előszabott, s „emigránsaival“ tovább állt, s midőn mart és augustusban több hajóval visszatért, a „belháborúk és emberrablások“ készteték az elnököt, fölszólítani a törvényhozást , hogy a „franczia alattvalókat az országtörvények valamint a szerződési határozmányok megsértésétől elállani kényszerítse.“ M. Chevalier üzlete 5 éven túl terjedt. Ez idő alatt jöttek a „Stella“ és „Regina coeli“ kalandjai is napvilágra. Az utolsóra nézve néhány új fölvilágosítás érkezett Amerikából. Mint tudva van , Simon a „Regina coeli“ kapitánya, „emigránsai" közöl hatot lázadás miatt beperelt és ezek ennélfogva befogattak. Kettejök Monroviában állíttatott törvényszék elé, de az esküdtek által fölmentettek. „A kimondások“ — úgymond a jelentés - oly neműek voltak, hogy a grand jury kénytelve érze magát, a hajó ellen Liberia területén űzött rabszolgakereskedés miatt valódi bilit találni. Ekként a „Regina coeli“ mint rabszolgakereskedő vadállapotban áll.“ A „Regina coeli“ tisztjei pedig a császár által ugyanezen kereskedés miatt nyugdíjak és rendekkel diszíttetének föl. A „Stella" kalandjánál történt, hogy 950 négert egy gőzös helyiségeiben szétszerűleg egybe van kapcsolva a mezeigazdaelpakoltak, mielőtt nekik még valami szerződést ajánlottak volna. Elfogattak s 32 fegyveres tengerészkatona hatalma alatt találtattak, midőn azon comoediát akarák eljátszani, hogy szerződést ajánlottak nekik és annak elfogadtatását kihirdeték. A legénység azzal dicsekedett Guadeloupban, hogy emberfuvarát egy angol czirkáló ágyúi közt harczolta el; de midőn ugyanazon „Stella“ Afrikába vissza akart vitorlázni, ugyanazon legénység vonakodott ezt tenni,mert a minden hitsorsosaink osztozandnak velünk, bizonyosnak tartjuk, hogy ez még azok részéről is történni fog, kik most megcsalatva s félrevezettetve , talán tetszéssel fogadják az uj tüneményt, s nem tudják, hogy mily végzetteljes dolgokat rejt az keblében. Az „Union“ ma Túrinból jelenti, hogy a senatus épületének lépcsőjén fölállított Károly-Albert szobor ismeretlen kezek által megrongáltatott, a király meztelen kardja négy darabra töretett szét. Turin, October 16. Hírszerint Cadorna, kamarai elnök elfogadta az oktatásügyi tárczát; Lonza pénzügyminister maradand, Cavour gróf pedig belügyminister leend. A párisi követ Villamarinasa londoni d' Azeg 1i0 marquis, itt mulatnak s Cavour gróffal értekeznek A sessari-i felebbviteli törvényszék egy angol hajóskapitányt, ki egy királyi vám-altisztét egy éjen át hajóján letartóztatott, egyévi börtönre ítélt. Spanyolország. A „Pays“ cadixi oct. 6-ki tudósítása szerint Madridból parancs érkezett oda, hogy a hadihajóknak Marokkó elleni félbeszakadt felszerelése ismét megkezdessék. Úgy látszik, hogy az utolsó tudósítások Ceuta és Melillából készteték a spanyol kabinetet, ezen hadmiveletet haladék nélkül megkezdeni. A sajtkészítés oly czikk, mely természettal. A sajt igen jelentékeny kereskedelmi czikket képez. Emmenthal északi Schweizban az által gazdagodott meg, s Brie Francziaországban, termékéből tetemes összegeket húz külföldről. A lombardiai sajtkereskedés Bzin- I ten nagyon ki van fejlődve s nagyon jövedelmes. Bárcsak ugyanazt lehetne elmondani a többi s austriai sajttermelésről is. Holott pedig alig vannak bárhol is Európában oly terjedelmes viidékek, mint éjszaki s közép Austriában, melyek gyarmati közönség „rabszolga-matrózoknak“ csuj havasi legelőik s buján zöld rétjeiknél fogva, folta őket. A franczia kormánynak az ő portugáli viszályában semmi sem használna inkább, mintha kibizonyitná, hogy annyi esetben mint csak lehetséges becsületes szerződés köttetett az afrikaiakkal; e helyett a hirlapok Guadeloupban és Mozambiqueban elnémíttattak és a kivándorlási terv minden tárgyalása betiltatott Ezen esetek sötét világot vetnek a mozambiquei vitály okára. Az egész világ — úgymond e lap végül S* valódi nevén fogja a gyermeket nevezni s a kivándorlást rabszolgakereskedésnek nevezendi, bármennyire boszankodjék is e miatt a cs. sajtó. Francziaország. A f. hó 13. és 14-ki ministeri tanácsokban jön tárgyalva azon kérdés, várjon Portugália javaslata, a „Charles Georges“ miatti viszályt egy harmadik hatalom választott bírósági ítélete alá helyezni, elfogadtassék-e vagy nem. Walewski ellene volt s végre tiszttársai jóváhagyák véleményét s azt a császár is megerősíté, minélfogva ultimatum jön szerkesztve s ezzel de Piennes Lisabonba Lisle de Siryhez elküldve. Ezen ultimátum igen erélyes és határozott; vonakodás esetében utasítja a követet, hogy Lisabont odahagyja, Lavaud admiralnak pedig teljhatalmat ad, hogy erőszakos rendszabályokat használhasson. A párisi portugál követ, Marquis Pavia, ennek folytán Lisabonba elutazott, rá veendő a portugáli kormányt, hogy azon egyezvény föltételeit elfogadja, melyeket ő Walewski gróffal tervileg megállapított. Mi azon utasításokat illeti, melyeket de Piennes vitt Portugáliába, ezek Lavaud admirálnak meghagyják, hogy de Lisle marquist és a consulokat a fedélzetre fölvegye, ha Portugália a kérdéses hajó visszaadását megtagadja. Azon esetre ellenben, ha a „Charles Georges“ visszaadatik, parancsuk van a hadihajóknak, hogy a hajót elhagyják. A kárpótlás kérdése később fogna szabályoztatni, miután a császár e tekintetben egy harmadik hatalom közbenjárását elfogadta. Mindezen franczia tudósítások tehát még nem értesítenek arról, hogy e viszály, mint a távirati sürgöny jelenté, a portugáli ministerium leköszönése mellett már ki lenne egyenlítve. A tetuani consulok meggyilkoltatása folyvást foglalkoztatja a közfigyelmet. Toulonból azon hír volt elterjedve, hogy azonnal három hajó megy el Tetuanba, miután a gibraltári kormányzó oda már több hajót elküldött. ..Olaszország, Genua, oct. 14. Mint az „Osterr. Corr.“-nek írják, egy valdensis templomnak itt ma végbement ünnepélyes megnyitása alkalmából, a „Cattolico“ az itteni lap gyászszegélylyel jelent meg, s ezt következő szavakkal indokolja : „Kormányzóink, a papság befolyásátóli nevetséges félelemmel, a pápai tekintély elleni jansenisticus ellenszenvvel, s Olaszországnak saját részükre megnyerése iránti esztelen reménynyel lévén eltelve, s néhány kevés helytelen gondolkodású hazafiak szenvedélyeinek hízelegve , behozzák közénk ezen minden szakadások legvégzetteljesebbikét. Egy oly lap , mely büszke arra hogy „katholikus“ lap nevét viseli, ma nem jelenhet meg máskép, mint a gyász jelével. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezen gyászban annyira egészen alkalmasak lennének ezen czikk termesztésére. A legújabb statistikai kimutatások szerint a folyó év hét első hónapjában a sajtbevitel 9696, s a kivitel 16,270 vámmázsát tett, s e szerint ezen czikk egészben véve 6574 mázsával volt aktiv. Itt azonban lényegesen megjegyzendő, hogy egyedül a lombard-velenczei határon 14,506 mázsa vitetett ki; ugyanezen tartományokban a sajt fajok bevitele 4153 mázsát tett. Míg e szerint Lombard-Velencze épen 10,343 mázsával tűnik föl aktív állapotban, a többi tartományoknak határozott passivitása mutatkozik, amennyiben azok 3700 mázsával többet hoznak be, mint kivisznek. Minden józan népgazdászati elvvel ellenkeznék, ezen körülményt jelentéktelennek tekinteni. Bizonyos mennyiségű ilyen kisebb czikkek mindig tiszteletre méltó nagyságot képviselnek. Nem is csupán arról van szó, hogy az austriai koronaországok nagy része szükségletét saját forrásaiból födezze, noha a természetszerű öntermelésnek magas gazdászati értékét minden körülmények közt el kell ismerni, hanem ezenkívül azok számára lehetséges volna, más országokkal sikerrel versenyezni, egy tiszteletre méltó kiviteli ágat léptetni életbe, ekkép az átalános jólét emelkedését előmozdítni. Mindez annál figyelemreméltóbbnak látszik, mivel a mezőgazdászainak azzal összefüggő emelkedése számos más tekintetekben is kifizeti magát, h oly főczélt képez , melyre Austria népe tevékenységének teljes erélylyel kell törekednie. (D. C.) Távirati tudósítások Páris, oct. 16. Napóleon herczeg november elején fogja Argir beutazását megkezdeni. Turin, oct. 16. A „Gazetta piemontese“, ma jelenti, hogy néhai Margit Főherczegné, O cs. Fenségéért 15 napi udvari gyász rendeltetett. Gazdaság, ipar és kereskedelem. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemzeti 3 felv. színpadon: „Linda.“ Opera A pesti német Oper in 4 Akt. színpadon: „Martha.“ Bécsi börze. oct. 18.oct. 11. Nemzeti kölcsön % '82W/1S 82% Metallique % . . 82 n/16 82%. Dunagőzhajózási 528 517 Államkötelezvény 5° „ • • 312 310 „ 1839. .—. ------- „ 1854.4%— 109% Cs. k. arany . . . . 4—43 4 442 /» Meteorologiai észleletek Budán. October 13. Az észlelés ideje Légsúlymérő — 0°R — Par. von. 50 ! • ' I a g| :&* ij S 3 Is* Légnedv.0 e-b. 1 22 OM •B 3’© (Szelek iránya és ereje 0—10 Felhők vonala és sebessége Légköri csapadék Par. v. 66.r.334.581 +11.514.73189LI Doi Do -26.d.334.85+17.36.28'725K K -lOó.e.335.031 +13.015.16794 _ 1__ Köz.334.821 +14.9.5.39.80—1 _ _ A lég azon tartalma 0—10. reg. 66. 1. est. 10 ó. Dunavizállás: oct. 18. estve:4' 8" 0'" 0 fölött. Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS.