Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)

1858-10-20 / 240. szám

tétnél általában pere. És ez igen nyainkat bölcsészekké neveltetni nem akarják, közönséges munkával a nevelőnő nem tűnhet ki, olyat kell tehát keresni mindenekfölött, mi a kö­zönségesnél nagyobb miveltséget a növendékben legelső látásra is föltü­nteti. Hogy erre a czifra női munkák, s kivált a pipere igen alkalmas, mindenki átláthatja; s ha még ehhez táncz, zene és társalgási képzettség járul, ki mondja, hogy a nő nem legfelső fokán áll a miveltségnek ? Azt sem mondhatom, hogy nevelőintézeteink növen­dékei szorgalomra nem szoktattatnak, különösen némelyek közöttük valóban az általuk űzött mun­kában igen dicséretes szorgalmat fejtenek ki. Azonban épen itt van a legfőbb hiba; szorgalmuk tárgyát nem vihetik át az életbe; világba lépve tehát a szorgalmas munkásság tőlük elmarad és a nevelésnek csak sallangjai maradnak meg. Ne kárhoztassuk azután azokat, kik a nevelő­intézetet nem gyakorlottak közöl is , azok után mennek, kikre az intézeti képzettség a nagyobb műveltség jellegét tűzte, így terjed a betegség az alsóbb osztályokra is széjjel. De ne kárhoztassuk azokat is, kik az eltévedt utón járnak, mert magunk vezettük, magunk bo­csátottuk őket oda. Igen­is uraim, készek vagyunk a nőknek sze­mükre hányni, hogy mód nélkül elragadtattak a fényűzésben. Ebben fájdalom nagyon sok tekin­tetben igazságunk is van, mit én is kényszerülve ismerek el. De látjuk nőnevelő intézeteink hi­ányait, azok ferde irányát, s itt a férfiakat illető vezéri szerepben restelkedünk. Van-e egy kö­zönséges leánynevelő intézetünk, hol a növen­dék az elemi iskolák után, a különböző állási fokozat szerint a házias életbe vezettetnék be. Pe­dig én azt mondom,lényegesen különböző nevelés kell az alsó, a közép­osztály s fokozatosan a ma­gas családok növendékeinek. A czélszerűleg fel­osztott fokozatosságot csak egy városban se vár­juk a magán­intézetektől, valamint mostani szer­vezetükben az átalánosan igazi házias neve­lést se. Debreczenben már 20 év óta forog szőnyegen egy városilag szervezett köz­nönevelő intézet fölállítása; 20 év óta ez intézet még létre nem tudott jönni. Most a tárgy egy újólag kineve­zett bizottmány előtt ismét élénk mozgatás alatt áll; erről akarok a nyilvánosság útján következő soraimban szólani: főtantárgy a női munka és­­s­­természetes, mert hiszen h­á­rom tanár vezetése alatt 184 gyermek részesül korához s lelki fejlettségéhez mért oktatásban. A gymnasiales osztályokban nyolcz rendes tanár vezetése alatt következő rend és számmal része­ Bittetnek tanításban : az első osztályban 60 a másodikban 37, a harmadikban 42, a negyedik­ben 26, az ötödikben 24, a hatodikban 20, a he­tedikben 11, a nyolc­adikban 5, összesen 225 tanuló, egész létszám 409. Helyén látom megje­gyezni, hogy ezen főgymnasium állandó igazga­tója tudományosságáról ismert Pásztor Dániel úr, ki egyszersmind az iskolai nagy könyvtár őre, Vágó József r. tanár a múzeum őre, Solymosy Sámuel r. tanár az iskolai olvasótársaság el­nöke, Kovács Gábor r. tanár karelnök. Ezen iskolánk szerencsés csillagzat alatt épült, ugyanis ha hosszú idők során visszatekintünk, úgy fog­juk találni, hogy benne rendeltetésüket értő, ta­nítói pályára született jeles emberek megbízható kezeibe volt letéve folytonosan a tanítás Ugye, csak­is így történhetett, hogy a hazának és köztudományosságnak ezen iskola oly sok kitűnő embereket ajándékozott. Biztos kútfőből tudom s közölhetem azon újdonságot, hogy a protestáns egyházi iroda­lom igen jeles és értékes terménynyel gazdago­dott a napokban. Ugyanis életrevalóságáról is­mert könyvkereskedőnk Frankl Bernát megvette és még ez év folytán sajtó alá bocsátandja Tompa Mihály 25 darab egyházi beszédét, melyek különböző alkalmakra készíttettek. A sajtó alá adott ezen „Egyházi beszédek" nagy keletéről a szerző neve kezeskedik. Minthogy időszerinti tárgy, szólok végül folya­matban lévő vig szüreteinkről. A tavaszszal gaz­dagon mutatkozott szőlőtermésben helyzett re­ményeinket a kedvezőtlen, száraz nyári időjárás meghiúsította, úgy hogy az ideit középszerű ter­mésnek sem lehet nevezni, miután egy kapás szőlő egy akó bort fizetett, hanem a mi kevés aztán hordóba kerül, az kedves iza ital leend. r. 1. Miskolcz, oct. 14. B­é­c­s, oct. 18. Ferdinánd­ Miksa Főher­­czeg ur, és Sarolta Főherczegnő 0 cs. Fenségeik, Corfuból Nápoly- és Siciliába utaztak, s oct. 20—25-re váratnak vissza Triestbe. — A po­rosz király s királyné ő felségeik tegnap­előtt délutáni 3 órakor Innsbruckba érkeztek,­­ s az „austriai udvar“-hoz czimzett szállodában száll­­­­tak meg. — György porosz kir. herczeg ma in­cognito ide érkezett. — Múlt vasárnap ment végbe az átalános austriai izraelita siket-Gs. k. megyefőnöki helyettes Bizenty Fri­gyes ur elnöklete alatt a megyeházánál f. hó 2-án tartotta gyűlését a tiszaszabályozó jobb parti érdekeltség. — E gyűlésben osztálymér­nök Eggert József ur a Tiszába ömlő kisebb folyók és patakok, minők : Hejő, Eger, Csín­cse, Kánya stb. szabályozási tervét vuntatá föl. Miután azonban a gyűlésben az igazán érdek­lettek igen kevés számmal vettek részt, a tárgy pedig egyike a legfontosabbaknak , jegyző­­könyvi határozatta jön, hogy a szabályozási terv megtekinthetés végett a cs. k. megyeható­ságnál tétetik le, hogy a f. é. nov. 15-én össze­hívandó újabb gyűlésen az érdeklettek annál tü­zetesebben szólhassanak a tervhez, kinek-kinek akaratára bízatván e határidőig véleményét írásban előterjeszthetni. Ámbár meg vagyok győződve, hogy a hely­beli helv. hitv. főgymnasium részéről más isko­lák példájára , az intézet programmja szintén rövid időn közzé fog tétetni, mindamellett úgy hiszem addig is nem lesz érdektelen ezen isko­lának 185- id évi tanári és tanulói létszámát köztudomásra hozni. Az elemi osztályokban há­nomek intézetének ünnepélyes fölszen­­telése s megnyitása. — A tartományi zsinat ma nyittatott meg. A tanácskozások titokban tar­tatnak. — A bécs-mölki vasut-szakaszon teg­nap ment végbe az első próbamenet. — F­u a­d pasa Bécsen keresztül fog Párisból Konstantinápolyba visszautazni. — Ma nyittatott meg a képző­művé­szetek cs. k. akadémiájának termeiben a város­­szélesbítés iránti pályázati­ tervek kiállítása. A kiállított tervek száma összesen 85 re megy, melyek közül azonban aránylag csak kevés érdemel figyelmet. Az „Österr. Zrg" szerint úgy látszik, hogy a pályázók nagy többsége kevésbbé f ügyelt a programm összes feltételeinek alapjára, t. i. a városszélesbítésre, s többnyire in­kább a városszépítésről gondoskodott. NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest October 20. * A csiksomlyói tanító képezdét f. hó 4-én nyita meg ünnepélyesen erdélyi püspök ő excja. 3-n egy lovas küldöttség vonult a városon kivül fölállí­tott diadalkapuhoz, ő excját elfogadni. Napközben az egyházi és világi tisztelgők, estve a tanuló sereg üdvözölte őt a néphymnussal , melyet a pápai hym­­nus követett. E két hymnusban az egyházhoz és Fe­jedelemhez hű székely nemzet érzülete volt kife­jezve. Ezek után egy ötödik osztályú tanuló szóno­kolt: „Elragadó és tűzlelkesedést teremtő az nekünk, hogy épen azon időpontban, midőn tégedet kegyel­mes főpásztorunk szivünk szerelméből üdvözlünk , akkor alkalmunk van a Honatya iránti szerel­münket is szavakban nyilvánitni! Te láttad, hogy jóravaló nemzetünk szegénysége miatt szellemi nagy­ságra nem vergődhetik. Szólottál és tettél, s az óhajtott czél el van érve. Íme nagyszerű akaratod és áldozatod után létesülésnek örvendenek a félgymna­­sium, főelemi tanoda, tanítóképezde nemzeti művelő­désünk mindennapi tűzhelyei.“ Másnap 4-a magasztos szertartással végbement a kettős ünnep. Az egyházi szertartás után, melyet a főpásztor személyesen vé­gezett, az összes ájtatos tömeg a fölszentelendő ké­peidéhez indult, melynek belső homlokzatán ő cs.k. Apostoli Felsége igen diszes képe virágfüzé­rekkel ékesítve volt fölállítva. A fölszentelés és megnyitás után cs.k. titk. tan dr. F­e­b­z 11 Károly ur tartott ő excjához beszédet, mire ő excja válaszolva, egyszersmind szólott kedves székely nyájához is. A néphymnus többszöri eléneklésével befejeztetvén itt az ünnepély, következett a nagy ebéd a ferencziek zárdájában, hol a főpásztor legelsőbben is a cs. kir. Apostoli Felsége hosszas életéért és egész csa­ládjáért emelt poharat, továbbá az erdélyi kormány­zóért, a helytartótanács, cs. k. iskolatanácsos dr. Feszti, nem különben a polgári és hadi tisztviselők­ért. Délután ő excra értekezletet tartott a képezdé­­nek miképeni kezeléséről. Következő nap (5-kén) magyarországi Főkor­mányzó Ur Főherczeg Albrecht­­ császári Fensége is Csik-Szeredába érkezett s 6­kán Som­lyóra kirándulva a tanuló ifjúságot, mely a templom előtt volt fölállítva, kegyeskedett osztályonként megszemlélni, midőn a császári Fenséget távozandó volt az ifjúság a néphymnust énekelte el. * Azon hir, hogy a szerencsétlen „Austria“ hajó fedezetén magát családjával együtt oly bátor szívvel halálnak áldozott hazánkfia Hermann nevű iglói lajos, most már egészen bizonyos, miután a „New­­ York Times" ban az elveszettek lajstromában csak­ugyan előfordul e név: „Hermann Ad­­ur Ige­ll­óról Cigióról) nejével és hét gyermeké­vel együtt." *Az asztalosok és szabók példáját egy helybeli szíjgyártó is követte és a szíjgyártó mesterségben előforduló magyar műszavak legjobb gyűjteményére ö­t darab aranyat tűzött ki. A pályá­zatok jövő hó 15-ig a „V. U.“ szerkesztőségéhez küldendők be. *Az erdélyi gazdasági egylet az idei aratási eredmények összeállításával foglalkozván, az­t illető adatok beküldésére országszerte felszólítást intézett. * F. hó 17-n a Koller úr birtokához tartozó B­a­t­a pusztán még eddig ki sem puhatolhatott ok­ból tűz támadt, mely az egész idei termést, mely 80 20 és 16 öles ötosztagban volt egybehalmozva, ha­muvá tette. A gazdasági épületeket a szomszéd pusztákról idejekorán odasietett fecskendők és több­­ emberbarát önfeláldozó segélye menté meg * A hitelintézet kölcsön sorsjátékában a 40,000 ftos második sorsjegy tulajdonosa egy bécsi kenye­res asszony volt, kit a szerencse ekkép élethosszig­lan ellátott kenyérrel. *A feltámadt óriás. A „W. H. Z.“ mely legelső jelenté Murphy halálát, Alkmaarból, hol mint állitok ezen óriás meghalt volna, tudósítást­ kapott, hogy Murphy él és jelenleg hazájában ír-­­­landban tartózkodik. * Egy amerikai lap szerint az utóbbi 12—13 év alatt nem kevesebb mint 11 nagy atlanttuli haj­ó sülyedt el végkép, u. m. „President“ angol hajó 130 személylyel 1,200,000 dollár értékkel. „Arc­tic" 300 sz. 1,800,000 doll. ér. „Pacific" 240 sz. 2,000,000 doll. ér. „San Franciso" 160 sz. 400,000 doll. ér. „Central Amerika“ 387 sz. 2,500,000 doll ér. „Independance“ 140 sz. 100,000 doll. ér. „Yankee Blade“ 75 sz. 280,000 doll. ér. mind ame­rikai hajók; továbbá két angol hajó: „City of Glasgow“ 420 sz. 850,000 doll. ér. „Tempest" me­lyet mint Abelt testvére ölt meg: a vihar, 150 sz. 300.000 doll. ér. „Lyonnais“ franczia hajó 160 sz. 280.000 doll. ér.; végre legújabban „Austria“ 500 sz. 850,000 doll. ért. Az összes veszteség 2662 sz. és 10,560,000 dollár. (RAM TÁROZA. A tengerentúli villám-távirda-alattság hatás­talansága. Mint tudva van, az ó- és uj világot összekötő távírda, melynek létrejötte a két világ partjain oly nagy lelkesedést idézett elő, alig vivé és hozá el a kölcsönös üdvözleteket, már­is lassan tént föl kezdé mondani a szolgálatot, míg végre majdnem teljesen elnémult, s elnémulásának oka azóta folytonos kutatás és tudományos vélemé­­nyek tárgya. Ilyen véleményt az atlanti távírda látástalanságának okáról hozott legújabban a K. Zeit.“ dr. M­o­h­r tói Koblenzből, ki a baj észkét az eddigi kutatásoktól eltérőleg új ol­­dalról keresi, hol ha az valóban létezik, úgy a föltaláló erőt még nagyon igénybe veendi, mielőtt azt elhárítani sikerülene. Ezen vélemé­­nyét a tudor az következőkben adja elő : „Az atlanti alattságnak lassanként beállt ha­­ástalanságáról különböző nézetek lőnek nyilvá­­ítva, melyek azonban mind nem magyarázzák meg a tüneményt Mindaz, a mivel a sodrony, mint a leydeni palaczk töltéséről és kiüritkezé­­sről előhozakodtak , már azon oknál fogva sem ihet alapos, mert a tünemény lassanként állt iő. Már a sodrony első megpróbálása alkalmá­­il kellett volna e tüneményeknek mutatkozni, tután a föltételek fönforogtak. Ám most a „Köln. tg" 277-dik számában azon tudósítást hozza, így az alattság a földközi tengeren is annyira ökkenőben van, hogy a négy távirdai sodrony szől már csak egy működik. Az atlantontúli alattság igen nagy kiterjedő­en 10,000 lábnyi mélységre van a tenger fölszin­­ alá sülyesztve. Ha a tenger vizét úgy mintáz lel vizet 32 láb függőleges magassággal szá­mítjuk egy légkörre, úgy azon mélység 312 lég­kör nyomását tünteti föl, s ha egy légkört négy­­szöghüvelyenként 15 font nyomásra teszünk, ez négyszög hüvelyenként 4680 fontnyi roppant nyomást mutat. A mi fölnyomású gőzgépeinkben a nyomás közönségesen 45 font nég­yzög hüve­lyenként. A nyomást ennélfogva, melyet az alatt­ságnak ki kell tartani, száznégyszer oly nagy, mint félnyomású gőzgépeink katlanaiban. Ezen nyomásra nézve alig léteznek áthathatlan állo­mányok. A hydraulikai sajtóknál a víz­erejők teljes használata mellett három hüvelyk vastag vas fa­lakon hat keresztül, kívülről csepp alakjában törve elő és lecsurogva. Scoresby azon ész­leletet közli, hogy egy csolnak, mely egy meg­szigonyozott czethal által a tenger mélységébe ragadtatott, a czethal ismétt fölkerülésekor nem úszott többé, hanem a czethalról az ő köte­lein lefelé lógott. Itt a csolnak fáját oly tökéle­tesen áthatotta a viz, hogy a fa kisebb fajlagos súlya, mely lyikacsosságán alapszik, eltűnt s a tiszta farostok nagyobb fajlagos súlya állt elő. Léggel telt palaczkok, melyeket megfordítva sulykokkal a tenger fenekére lebocsátottak, ki­vonatván majd mindig vízzel voltak tele, a­nél­kül hogy tulajdonkép tudni lehetne, hová jutott a benne foglalt levegő. Ha most a guttaperdiá­­val bevont rézsodrony készítését tekintjük, igen valószínűtlennek fog tetszeni az, hogy ezen állo­mány 312 légkör nyomásának ellentállhasson. A fölmelegített gutta percha egy hengerben van, melynek hegyéről a rézsodrony egy kamrán huzatik keresztül, melynek oly tág nyitása van, a milyennek kell a gutta-percha kötél átmérőjé­nek lenni. Az által, hogy a rézsodrony ezen kamrába általa egészen elfoglalt nyíláson át megy be, aztán pedig központosan egy tágabb nyíláson keresztül ismét kimegy, a lágy gutta a henger nyomása által a rézsodrony körül össze­­nyomatik s vele együtt és azt bevonva a kamrából kihajtatik. Ez eljárás hasonlít a tolócsik-készí­téshez. Miután a gutta percha nincs tulajdonkép fölolvadva, hanem csak melegség által meglá­gyítva, ennélfogva a hengert és kamrát nem tölti be tökéletesen, és a bezárt levegő kis hó­lyagokban a gutta­ perchával együtt négy ki a kamrából. Ennélfogva az összes bevont réz sodronyok vizmentességének meg kell pró­­báltatnia. Ez egy igen elmés eljárás segélyé­vel történik. A gutta-percba­ kötél vízzel telt teknőbe huzatik, s egy személy egyik kezét e vízbe mártja, mig másik kezével villamos meg­rázó készüléket fog meg, mely a rézsodrony vé­gével összeköttetésbe van hozva. Míg a guttaper­cha hüvely sértetlen,addig a láncz nincs bezárva, mert a gutta nem vezetője a villamosságnak. De ha a legcsekélyebb tömörtelenség mutatkozik, akkor a folyam a nyíláson át beható víz által kit­erítkezhetik, s a személy élénk rázkódást érez, így keresik a tömörtelenségeket, melyeket az­tán forró vassal becsinálnak, míg végre a megrázó készülék többé nem hat. Ezen javítások immár mindenesetre elég erősek néhány lábnyi víznyo­­más ellen, de erős­ nyomásnál engedniök kell. Ehhez jó aztán még a rézsodronynak kenderrel és kátránynyak­ körülfonása, mely a tengervíz betó­­dulását késleltetheti ugyan, de egészen föl nem tartóztathatja. A villamfolyamnak Amerikából Európába áteresztése nem igényel oly hosszú időt, hogy mi azt óráinkkal megmérhetnék. A villamos fo­lyam a rézsodronyon át mindenesetre csak egy másod­pere­ törtrésze alatt járja be az egész földet. De ha a folyam által megmérhető töme­get, p.­delejtát vagy egy mágnesen a horgonyt, akarnak mozgásba hozni, ehhez mindenesetre megmérhető idő kívántatik, mert itt nem csupán a mozgás vizetik tovább, hanem egy nyugvó állo­mánynak kell mozgásba jönnie. Immár a delejtit mozgásba hozása annál gyorsabban fog eszközöl­tetni, mennél erősebb a villám­folyam, és meg­fordítva.­­ Ha már a tengervíz lassan énti elő­nyt, múlásánál fogva a sodronyig itt ott a villamos­ságnak kis elfolyásai történnek, úgy a magán a sodronyon át folyó maradéknak mindig kisebb­nek kell lennie, s a tűknek mindig lassabb moz­gásba jutniok. A közlekedések ezen növekedő késlekedése valóban megtörtént s lassanként az alattságnak teljes elhallgatásába ment át, miu­tán megfelelő számú pontok kerültek a tengervíz benyomulása által elvezetés alá. A földközi ten­geri sodrony tökéletesen megerősíti e nézetet, mert miután az egyik sodrony még működik, ennélfogva az alattság elszakadásáról vagy meg­sértéséről szó sem lehet. Hogy valamely bajt megorvosolhassunk,előbb ismerni kell azt. — Az igazság az egyedüli, mely bennünket helyes útra vezethet, habár még oly vigasztalan lenne is az. A fönforgó esetben az igazság minden esetre igen elszomorító, föltéve, hogy gyanításunk alapos, mert hol vegyük az anyagokat, melyek oly roppant nyomás mellett, oly nagy kiterjedésben semmi lyikacsosságot, semmi hézagocskát, semmi hibát ne mutas­sanak. A legtömörebb testek, melyeket ismerünk, az érczek, azonban ezek gyakorlatilag mint véd­­vek a víz ellen épen nem használhatók. Habár a rézsodronyt guttaperdiával, mint korábban az elszigetelés végett, vonjuk is be, még­ nincs eszköz, hogy ezen kötelet sűrű érczhüvelylyel burkoljuk be, mert a gutta-percha nem tűri a me­legséget s az érczek a hidegben nem engednek tömör kapcsolódást. Az érczeső súlya és hajthat­­lanságáról nem is akarunk szólni. E szerint ismét visszakerülünk a nemérctes anyagokra, melyek­ről azt hiszik, hogy a legjobbakat már használ­ták. De ha ezekkel nem lehet czélt érni, az a gondolat az anyagnak el nem hárítható tulajdo­nai miatt ki nem vihető. A föltaláló erőnek min­denesetre a baj e legvalószínűbb fészkére kel­lene figyelmét fordítania." Magyar Akadémia. (Bölcsészeti osztály, october 17. d. u. 5 — 6 ór.) Kubinyi Ágoston ő nagysága vezette az elnökséget, s Toldy Ferencz akadémiai titkár Kállay Ferencz rendes tagnak „a scytháknál divatozó kígyók tiszte­letéről" irt értekezése fölolvasásával nyitotta meg az ülést. Alkalmasint készületlenül lehe­tett a tisztelt szakosztály, mert ammint emléke­zünk , Kállay F. ezen értekezése még mintegy 5—6 évvel ezelőtt kezdetett meg s azóta — persze csak kisegítő anyagul — mindig tart. A rendkívül száraz, s részint szónyomozatok ré­szint puszta inductiókra épített értekezésből kö­vetkezőket jegyzettünk föl. Már Herodotus em­lékezik arról , hogy a kigyótisztelet kelet több népeinél, különösen pedig a scytháknál nagy el­­i terjedésben volt. — Herodotus scythes népet említ ugyan , de a scythák , mond K. F. ur, a scythesektől vették nevezetüket és származásu­kat. A bányászság és kovácsság is scythes vagyis seytha mesterség. — Nyoma van ennek az altaji nyelvekben is, valamint Parthiában s az Oxus s Jaxartes folyamok mentében. A kígyók képei, mi a kigyótisztelet szembetün­ő bizonyságául szol­gál, az indus és seytha pénzeken is nagy számmal láthatók, a­miből egyszersmind a hun­cidariták nagy népcsaládának rokonságát is fölismerhetni. Mindezek közt azt is fölemlíti szerző, hogy a neurok nem szlávok, hanem finn származá­súak. Beszél aztán Th­ot, Thanot , Hermes Trisgesmistus kígyós b­otjáról, s a seythák kí­gyós botjáról, mely va­lamint az egyiptomiaknál úgy ezeknél is titkos írásokkal volt bevésve. A népmythusból származott sárkányokról létező nézet is a kígyók tiszteletén alapszik, mivel a sárkány nem egyéb, mint nagy kígyó. Különö­sen Parthia bővelkedett ily állatokkal, s mivel ott seythák laktak, természetesen fejlődött ott ki a kigyótisztelet. Empusa is, midőn seytha föl­dön járt, kígyókkal orvosolt. M­o­n­e azt írja, hogy a kígyótisztelet a finn mythusban is nagy szerepet játszik. Valószinű­nél több, hogy a finnek a seythák­tól vették át ezen cul­­tust, mivel Kasmír­ba is a seythák ültet­ték át a kígyók tiszteletét. Kasmír lakói erede­tileg mind kigyóimádók voltak. Aristoteles és Plinius határozottan seytha szokásnak vallják a kigyótiszteletet. De a tatároknál is divatos volt ez, mit bizonyít az is, hogy némely tatár fe­jedelmek most is kigyóbörös köpönyeget horda­nak, stb. B­r­a­s­s­a­i Sámuel folytatta előadását p­z ész­­tani­ logicai rendnek psychologiai alapjairól, kü­lönösen a praemisiákra és következtetésekre vonatkozólag. Előadásában legfigyelemre mél­tóbb volt azon pont, hol a logikai igazságok .

Next