Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)
1858-10-22 / 242. szám
szerveztünk volna, mi tömérdek beruházás mellett még több segéd és ellenőrségi személyzetet igényel, és a sok kezelési egyénekkel a baj és számtalan útközi mesterek és csaplárosokkal az árjegyzéki bonyolódás elnyelné a hasznot. — Mi az áruszállítás könnyebbítését illeti, itt főkérdésül tűzetett ki, hogy az államvasúttársulat engedjen díjaiból, miután a Pest-aradi vonal 3 mértfölddel rövidebb a Pest-temesvárinál: az érintett társulat az egyenest e tanácskozmányhoz leküldött ügynöke Fröhlich úr és itteni állomási főnöke Mitterbacher úr által határozottan kijelenti, hogy szállítási díjszabályait leszállítan kész , habár a tanácskozmány rögtöni egybehivatása miatt az igazgatóságnak ideje nem volt mérséklési arány felől határozni, s ez csak utólagosan fog közöltetni. Hivatkozás történt többek közt az e tavaszi díjmérsékletre a gabnaneműek tekintetében, s ajánltatott, hogy minden oly árunak, mely Pestről lefelé a társulat pályáin 15 mérföldnél meszesebb szállittatik, mindjárt az első mérföldtől kezdve 33° „ dijengedés biztosíttassék, aelylyel fölérő mérsékletet a tiszai társaság nem adhat a Pest czeglédi vonal miatt mely nincs kezében.Lássék is ez árlejtés hazardnak, a közönség nyer vele, s a társulatok szintén a szaporodó szállítás által, hogy pedig még elég jó osztalékot kaphatnak igy is, az e lapokban már ki volt mutatva. Eszmecserénél fogva emlékezetbe hozom, hogy az államvasúttársulat itteni pályaudvara lassan ugyan, de mégis halad elkészülése felé. Idáig a befejeztetéshez közel áll a mozdonypajta 38 mozdonyra, félkör közép, kétszárnyas épület, szintén majdnem kész a műhelyek épülete, befejezve egy áruraktár, mind szilárd épületek , ideiglenes épületek az árufelvételi és személyfölvételi házak, szintén a mostani kis műhelyfészerek. A rendes személycsarnokhoz csak a tavaszon kezdenek hozzá. Roppant gazdagság rejlik az idén a rész aratás mellett a föld népe számára a dohányban, mi rendkívüli bőséggel fizet, s könnyű leveleket nyújt termesztőjének, embermagasságnyi szárain. Hires dohánya termett gr. Kinszkynek Gyülvészen 3*/2 láb hosszú, 21,1 láb széles levelekkel. Az eddigi csökönös buzatermesztő német helységek is át kezdik látni az ugarföldek heverésének károsságát s az idén van gazda, ki 200 mázsa dohányt szállít a kincstárnak, s Zsombolya egyedül 600 láncz dohány ültetvényekkel bir. A tapasztalásból megtanulták, hogy a dohánymivelés a vele járó trágyázás, gyomlálás és kapálás által a földet tízszer jobban erősíti a szárasztó ugatnál, mi mindig csak gaz és gyomfészekké vált, és e fölött a különben tétlenkedő nők és gyermekek által is végezhető. Igaz, hogy a dohánymivelés tán a szükségleten fölül is ki fog terjedni, de kezdésnek jó, hogy a népség egy kis kerti mivelésmódhoz szokjék majd termeszt azután más kapás-zöldséget is, mire drága városunk és tartományunknak igazi szüksége van, minthogy a kertészeti ipar vidékén N. Becskereken minden féláron kapható, mint a német falukban. 1. 1. Jász Kis-Ér, oct. 15. (Kísér községe érdekében.) Épen esztendeje, hogy a magas kormány kisérnek azon önkénytes ajánlatára, miszerint öt meghatározott terve, a négy kényelmes szobából álló, legkiesebb helyre épített, és zsindelylyel fedett tágas tiszta lak. Ott áll a hasonlag czélszerűen épített vendégfogadó, a dohányszállító vidékiek kényelmére. Ennyi mutatványa az áldozatnak egy évre, nem kevés, nem is csak elég, hanem igen sok. Azonban folyó hó 9n éjféli 12 óra tájban, a raktárak egyikében tűz támadt, mely az éji őrök hiányában egy ott a közelben kézfogazó nép által csak akkor vétetett észre, midőn már egy raktár a belsejében mindent fölemésztett lángok miatt összeomlani készült. Ünnepi ruháikat nem kimélve rohantak a mulatók a vész helyére,s egy ott ásítozott gyékényekből készült kis kertet, — nehogy róla egy szomszéd raktár is meggyűljön saját kezeikkel szedtek szét. De ezzel, a már égő raktáron túl levő még nagyobb raktár nem volt megmentve. Mert egy az, hogy már az is égett, s megközelíthetlen volt; más az, hogy csak nehányan lévén a veszély helyén, minden czélszerübb oltó eszközöknek szűkében voltak. — Ekkor kondultak meg a harangok, s az előálomból fölriasztott nép tömegestül sietett a veszedelem helyére, oltván a tüzet, s akadályozván annak tovább terjedhetését. Mégis két raktár, bennük két közelebb érkezett uj vizfecskendő, 20 körveder (mind államtulajdonok) nemkülönben 2000-et fölül haladott, s uj raktárak építésére szánt nádkéve, melyek a legroszabb helyre valának lerakva, lángok martalékivá lettek. Virradatra a legkisebb szikra is kiáltatott, csakhogy a derék raktár helyén kormos üszkök meredeztek ijesztőleg. Miként támadt a tűz ? gyújtás, vagy gondatlanság által-e? A szándékos gyújtást nehéz volna bebizonyítni, mert minden gyújtásnak okának kell lenni, lélektani tapasztalatok szerint. Úgy de kiséri embernek ilyen oka nem lehetett. Kisér összes lakossága szavazta meg sajátjából az építendő raktárakra szükséges anyagokat Kisér lakossága vállalta el azoknak fölépíttetését. Kisér lakossága vállalkozott ez évben a jövő évi dohányszállításra, Pestig 34, Abonyig 15, Süllyig 8 krért. Pedig a magas kormány a szállíttató egyénnek Pestig mázsájától 42 krt fizetett eddig Kisér lakossága adta az egész éven keresztül fijait és leányait a raktárakban végzendő munkák teljesítésére. Kisér népe szállította igen mérsékelt árért az idén Szolnokról, az új dolányhoz szükséges gyékény ponyvákat, zsinegeket, több ezer kévenádat stb. Hogy hát kisériek gyújtották volna föl az állam épületeit azért, hogy amit maguk létrejönni segítettek, aminek örültek, amiből pénzeltek, azt most egy tercz alatt megsemmisülve lássák, az hihetetlennek látszik. Ide járul az is, hogy a közelebbi évtized lefolyása alatt történtek ugyan itt gyuladások , de egy sem gyújtás, hanem vigyázatlanság miatt. Akik minden áron szándékos gyújtással vádolják a kisérieket, egy vasfedőt mutatnak, melyen kellett bevinni a gyújtónak a tüzet. Csakhogy ez ócska vasfedőt nem a raktárban, hanem azonkívül és maguk a vádlók találták. Aztán mint mondtuk, s mit mindenkin elismer, a raktár belülről gyuladt ki, és miután se ajtaja, se ablaka nyitva nem volt, se rajta semmi rés, törés, vagy vágás nem találtatott, semmi nyom, hol a gyújtó bemehetett volna. De hisz a nagyságú raktárt s mellé tiszti lakot épittetendő szándékos gyújtónak sokkal könnyebb lett volna annak idejében, nála a dohány beváltást egyelőre 20 évig meghagyni méltóztatott. Hogy mit tett ezen egy év alatt Kisér, azt nem mondani, hanem az általa oly kitűnő áldozattal előállított épületekre csak mutatni kell. Ott állottak ugyanis teljes díszben, használatnak átadva mind az öt nagyszerű, s minden tavalyi termést befogadott raktárak. Ott áll most csaknem egészen fölszevagy kívülről a szélső raktárt, vagy az ott igen közel fekvő nádkupok valamelyikét meggyujtani, mint egy záros és őriztetni szokott s még hozzá épen középső raktárba a tüzet belopni. Csóvát sem lehetett sehol is fölfedezni, így is gyanakodnak: hátha azon izraelita Spediteur, kiről a szállítás joga most új évben lemarad, itt valami bérenczével gyújtatta föl a raktárakat? Vagy hátha nem is kíséri, hanem valamely szomszéd városbeli ember cselekedte, mert a szomszédok is nagyon szeretnék magukhoz a dohánybeváltást? Szóval mindenkép gyújtást akarnak constatírozva látni. Hogy már a szerencsétlen gyuladás valósággal nem gondatlanság, felügyeleti hanyagság eredménye-e? Igaz-e, hogy a tűz napján egyre másra járkáltak a raktárban, épen abban, mely belülről gyuladt ki, és pedig égő szivarral ép a gyuladás napján; várjon a szándékos gyújtást vitatók vádja nem leli-e egyedüli alapját azon törekvésekben, minden áron megfosztani városunkat a dohánybeváltás jótéteményétől ? minderről a közelebb itt működött bizottmány már, mint hiszszük, meggyőződést szerzett magának. A mondottakhoz még csak azt teszem, hogy Jászkisér városa a fönn említett rosz szándékú vádak ellenében határzott lépéseket szándékozik tenni. 62. TÁRCZA. A Peri. Beszély Grans Ágnestől. A külváros végén, egészen elbújtatva illatos kertek közé, állt egy nagy csendes ház. Annak első emelete csak erősen lezárt ablakredőnyöket muta ott, minthogy lakói már évek óta Olaszországban valának; por szállt az aranyozott szekrényekre, és a tükrök elvakultak, mivel épen semmi ifjúságot semmi hiúságot sem kelle visszasugározniok, és csak a pókok, az egyedüli élő lakosok, szövők hálójukat a gazdag selyem függönyök redői közt. A kertben is csend honolt, csupán a természet hangja volt hallható. A csend, mely a ház körül lebegett, a többi lakókra is leszállni látszott, mert csak kevés neszt lehete utánuk hallani az egész hosszú nap folytán. A földszinten ez magyarázható volt, mert itt egy öreg asszony lakott, egykor a ház tulajdonosnéjának dajkája s ehhez úgy mint a háziozmagihoz annyira ragaszkodó, hogy mint remefényét oly gondosan őrizte azt s a második emeleti szobákat, melyek bár legjobb stylű, de tulajdonkép mégis padlásszobák voltak, csak rugalmas embereknek adta bérbe. Mert bár lakókat e perezben ifjúság lakta, mégis a lgkisebb zaj sem háborította meg az öreg asszonyt, ki azt hitte, hogy a legcsekélyebb hang s megzavarhatná halálos beteg úrnőjének nynalinát, habár iz távol volt Olaszországban, a kit a nő gondolatában is ápolt, hogy szerető, vudos szivének eleget tegyen. A jobb homlokfaloldalon egy ifjú tudós lakott, ez egész nap ült s régi hieroglyphek fölött törte fejét és pálmaleveleket fejtegetett, melyek tele voltak régi keleti szavakkal, mert ő most egy fáradságos munkán dolgozott Indiáról, irodalma, nyelvei és ezek eredete és rokonságáról. — Egy részét életének szánta föl e munka bevégzésére s nem nézett se jobbra se balra, szünetben csak ezen egy czélt tartva szem előtt. Egyetlen útja volt a könyvtárba és onnan vissza; szerény életszükségleteiről egy öreg szolga gondoskodott, ki már mint tanulót is szolgálta, s ő annyira belefonta magát áloméletébe, hogy már azon országban vélt lenni, melynek illatos regéit fejtegette, és a Gangesz szent hullámainak moraját hitte hallani. Tanulmánya által lebilincselve nem látá, hogy mellette egy rózsa virágzik, oly szép mint azon álmodott ott a Gangesz partjain. Az ellenkező homlokoldal-Bobát egy ifjú, szép leány, egy tánczosnő lakta. Midőn ez eljött, hogy azon szobát kibérelje, mely neki tetszett, mert nagy, szellős volt és kertek fölött a hegyekig nyújtott messze kilátást, az öreg Zimmermanné asszony gondolkodva és hallgatva csóválta fejét, midőn az ifjú hölgy megnevezte állását, mert neki igen különös fogatai voltak a művészekről általában és a tánczosnőkről különösen. De az ifjú lány az ő szép, barna gazella szemeivel oly vidáman és barátságosan tekintett reá,és oly igen csinosan és kellemesen s e mellett egyszersmind oly nyugodtnak és becsületesnek és őszintének nézett ki, hogy végre mégis alkura léptek. Csak midőn a jövendő lakó társnő annak megkötésénél nevét: „Feldern Graziella!“ megnevezte,csóválta az öreg újra gondolkodva fejét az idegenszerü név hallatára s lassan mozgá magában : „Graziella! Graziella!“ Oly különös egy név volt az! Azonban a személy fölötti tetszés érzete legyőzé ez utolsó aggályt is. Graziella már két év óta lakott volt a csendes házban s általa soha sem lett a nyugalom megháborítva, melyet föntartani az öreg tulajdonosné büszkesége volt. A fiatal lányka reggelenként eljárt a próbára s estve egy öreg, nehézkes kocsiban ment a színházba, nem tett és nem fogadott látogatásokat, s Zimmermanné asszony, ki a nemet mindig a fal után ítélte meg, kibékült a tánczosnők egész szellős karával, nem sejtve, mily kivétel van előtte. Ezért arra is kész volt, hogy ifjú laktársa szükségeiről gondoskodjék , mindannyiszor, ha annak lakásába bement, örült a sok virág és madáron, a zongorán és ezer más csekélységen, melyek egy lányka szobáját kellemessé teszik. Csinosan is tartott mindent mint egy szekrényt, oly fényesre tisztítá a nagy ephenlomb leveleit, mely az ablakot beárnyékold, amint csak lehetett, s az ifjú lány szenvedései és örömeiben lassanként a legélénkebb, anyai részt véve. Valóban képzelni sem lehetett, hogy Graziellát valaki ne szeresse, mert ő maga volt a szeretet és jóság, vidámság és nyíltszívűség; szeretni kellett, ha nem bírt volna is a kellem és szépség oly ragyogó adományaival, melyek szeretetreméltó lénye mellett mintegy állása szükségképi tulajdonainak valónak tekinthetők. Immermanné asszony mindent megtett, csak a színházba nem" ment el, az ellen ellenszenve volt, mely még nőtt, midőn a nagy diófa-szekrényekben , melyeket egyszer azon regényben nyitott föl, hogy régi szokás szerint egész kincsét a fehérneműknek találandja benne, semmi egyebet nem látott, mint egy tánczosnő könnnyed csillogó öltözékeit. Miért takarékoskodott tulajdonkép Graziella annyira, ez előtte rejtély volt, mert rendesen ő hozta el hónaponként fizetését s szinte megijedt ezen „pogány sok pénzen,“ de egy üres esve meghalta aztán kedvencze élettörténetét, és bármily egyszerű volt is ez, mégis arra szolgált, hogy mindkettejüket még bensőbben összekösse. Graziella egy híres művész leánya volt, de ki a takarékosság művészetében épen nem jutott valami virtuozitásra. Anyja, polgári állású szép leány, oly szenvedélyesen szerette férjét, hogy ennek költséges szükségleteit és kedvencz szokásait inkább előmozdította, mint gátolta. Társaságok és utazások, drága könyvek és festvények oly szükségeseknek látszanak neki az ő magas műveltségű szelleme számára, s róla gondoskodó , ez oly természetes volt előtte, hogy ezen ragyogó életcsillaggal szeme előtt, minden mást teljesen szem elől vesztett. Midőn aztán azt egy rögtöni halál leszállta pályájáról, ő is elvesztő lába alól a tért, úgy hogy, a borzasztó csapás által elkábitva egy ideig még ide oda ingadozott s aztán férje után ment. Két gyermeket hagyott maga után, egy szép beteges, de szellemdús fiút és a kis Graziellát. Idegen emberek vették az elhagyott gyermekeket oltalmuk alá. Erich már korán feltűnő tehetséget mutatott a festészethez, s egy északbeli művész, boldogult atyjának barátja, megígéri a hatóságnak , hogy további képeztetésének gondját magára vállalja. A kis leány a legkecsesebb teremtés volt, melyet csak képzelhetni, s maga a természet által tánczosnőnek tátszék rendeltetve lenni, így nőtek föl a testvérek. Graziella a bal-' letiskolát és Erich az academiátlátogatta. Úgy tetszett, mintha az anya áldozatkész szeretete a leányra átszármazott volna,mert a gyermek erején fölül feszíté meg magát, hogy önálló keresethez juthasson s testvérének hő óhajtását, Olaszországba vándor utat tehetni, kielégíthesse. Születése 16-dik évében nyeré el mostani fizetését s másnap Erich vidáman költözött dél felé, tele ifjúsággal és lelkesedéssel NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest October 22. * Pest városában az iskolaköteles katholikus gyermekek száma 5782 fő és 5673 leány, összesen 11,455. Izraelita iskolaköteles gyermek összesen 3227, és pedig 1551 fi és 1676 leány találtatik. * A budapesti lánczhíd igazgatósága kibocsátotta a f. é. november elsejétől életbelépendő új dijszabályzatot austriai értékben a hideni átjáratokra nézve, miként azt a sept. 13-ki ministeri bocsátvány meghatározá és a budai cs. k. helytartósági osztály megerősíté. E szerint a mondott időhatártól kezdve: egy gyalog átkelő fizet 2, egy lovas átkelő, egy kova vagy egyfogatu kocsi 14, egy bérkocsi vagy más kétfogatu kocsi 21, és egy négyfogatos 35 új krajczárt. Megjegyzendő, hogy az idáig járt érczpénz nov. 1 -je után is elfogadtatik, de azon érték szerint, melyet az 1858. ápril 24-ki császári nyiltparancs 12. §-a meghatározott. E meghatározás értelmében az, a ki az átjáratnál régi pénzt akar használni, pkrhoz még egy félkrajczárt tartozik adni, mindegy akár régi akár uj értékű legyen az. * Joachim jeles hegedűművész hazánkfia idénre ígért látogatását a jövő év elejéig halasztotta, midőn körülményei megengedendik , hogy hosszabb ideig mulasson körünkben. Helyette Tedesco zongoraművészt várhatjuk, ki Szt-Pétervárt odahagyva két hangi versenyt szándékozik Pesten rendezni. Tedesco hangszerész a jelenkor kiválóbb mesterei közé tartozik. * Palm-Spatzer assz. énekesnő vendégjátékai, kinek első föllépése a nemzeti színpadon most szombatra volt kitűzve, mint halljuk — ezúttal el - maradnak. * A hazai meteorológia és természettani földrajz barátait figyelmeztetjük , hogy dr. Sadebeck M. boroszlói tanár tudományos vizsgálatai a legutóbbi földrengésekről hazánkban , egybekötve Zsolna útleírásával a dr. Neumann K. ur által kiadott „Zeitschrift für allgemeine Erdkunde" czímű folyóirat augustusi füzetében olvashatók. Ugyane füzetei ben még több más igen érdekes közlemény foglal- ltatik. * A cs. k. szab. tiszai vasút igazgatósága részéről egy értesítés érkezett, miszerint a vaspálya Szolnoktól Aradig f. hó 25-a azaz jövő hétfőn fog a közforgalomra és az áruszállításra megnyittatni. Egyszersmind a már megnyitott vonalakon is új menetrend lép életbe, mire nézve a közönséget az igazgatóság illető hirdetményére utaljuk. A barátságos Arad városa e rendkívül gyorsan létesített pályavonal által ezentúl alig 12 órányi távolságra lesz tőlünk, mert ennyi idő kell csak a serény gőzparipáknak, hogy a Pest és a Maros partja közt fekvő messze tért beszáguldják. *Somssieh Miklós és gr. Szécsenyi Gyula, felsőbb engedélyt nyervén egy somogymegyei fiókgazdasági egylet alakítására — minden somogymegyei birtokost és szakértő gazdát meghinak a Kaposvárit f. hó 25-én reggeli 10 órakor tartandó alakító nagygyűlésre. A „meghívó“ szerint ezen gyűlésben mindazoknak, kik a javait hat forint (új pénzben) részvénydíj évenkénti rendes befizetésére kötelezik magukat, egyenlő szavazatuk lesz. * A pozsoni kereskekedelzet elhatárza, hogy jövő hétól kezdve részletes árulkodásban kizárólag új pénzértékben fog számítani. *Pozsonban a téli szakra egy elég jól szervezett szín - és dalárda társulat alakult. A két primadonna Jerta és Recht kisasszonyok Pesten is ismeretesek,úgy a bariton Haimer úr is, ki az itteni német színháznak hajdan igazgatója volt; ezenkívül a pozsoniaknak a tenorszerepekre Anderük is van, de ez az Ander — mint a Gutzkow „Aschere“ annyit tesz, hogy a másik t. i. nem a hires bécsi operaénekes Ander, hanem ennek fitestvére. Színházról szólván tudathatjuk, hogy Debreczenen a külföld plágiumot követett el; ott egyszer in fade loci kijátszották azt az eleven tyúkot, mely a „Tücsök“ darabban szerepel; hasonló fogást olvasunk közelebb egy hallei színlapon, hol ez áll: az előadás végén egy csodaszép bárány fog a közönség közt sorshúzás útján kijátszatni, s azt Miss Rosa Duc kézbesítendi a kétszer boldog nyerőnek. * A heves megyei gazdasági egyesület felsőbb helyen megerősíttetvén, legelőször is egy tömör és tekintélyes mérvben összeszerkesztett kiállítással kívánja életjelét adni s f. hó 15-ki bizottsági üléséből megyebeli tagjait fölszólítja e czél előmozdítására. A kiállítás tárgyai: repere, gabna, bor és dohány,kalács, kenyér és iparczikkek. A küldeményeket a fönnemlitett naptól kezdve Gyöngyösön az egyesület ideigl. titkára Fehér Zsigmond veszi át. A kiállítás f. é. nov. 20, 21 és 22-ik napjain tartatik. Jutalmak tűzetnek ki : 4 rendbeli az egyesület területén termett borokra, iparczikkekre 27 rendbeli u. m. béres csizmákra, szürposztóra, mindenféle kizárólagosan gazdászati hasznú iparkészítményekre. 6 rendbeli : kalácsra és kenyérre. Cselédjutalom és dicsérő oklevelek. * A lunkányi vizgyógyintézet részvényeseinek f. heikére hirdetett közgyűlése, miután ezeknek csak csekély része jelent meg, nem tartatott meg , s 17-ére napoltaték el, midőn a részvényesek kellő számmal voltak együtt és hosszú vita után elhatározták, mindent eladni; a részvényesek ugyan befizetett pénzüknek így is csak kis részéhez jutnak, de jobb valami mint semmi. Lunkányon most már az is vízzé vált, ami még szilárdul állhatott volna. *idomázon Pest megyében egy kutatás alkalmával ón- és kéntartalmú érerrétegekre bukkantak s alkalmasint ily jelek után nem mulasztják el a további szakkutatást megtenni. * A bánsági magyar lap hírei közt a következő embertelen esetet olvassuk : Almáson L. János nevű egyén részegen haza menvén feleségével pörlekedésbe elegyedett, s készültségében 3 hónapos gyermekét oly erővel csapta a földhöz, hogy annak feje több darabokra zúzódott szét. * Zsámbékon Buda mellett, írják a „T. L.“nak, a kath. község költségén épült uj három osztályú iskola fölszenteltetett. A község e czélra 2000 pftot áldozott, melyhez Gózon György esperes plébános a reá esett 29 frt 48 krhoz még 86 pfttal járult. * A hires keletész b. Hammer-Purgstall gazdag könyvtára, melynek árverezése m. évi dec. 15 . volt megkezdendő, a kir. szász közoktatásügyi ministerium megbízásából a lipcsei egyetemi könyvtár részére 10,000 foton megvásároltatott. * Lakatos Sándor magyar tánczmester, ki „Ős apáink táncza“ czimü könnyű szerkezetű és eredeti magyar társastánczát tegnap mutatta be a