Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)

1858-10-19 / 239. szám

külváros végén például rakodóhely nem volna lehetséges, mert a bal parton fa és szálrakodó helyek, széna pajta, mészkemenezék és vágóhíd foglalják a tért; a jobb parton 9 házhely van már kiosztva, a hátralevő rész szűk közlegelőül szolgál ; minél e város-résznek több lege­lője nincs is. Hogy pedig mennyire szüksé­ges a város kereskedésére nézve a csator­napart a hidtól a Józsefváros elejéig, kitetszik onnan, mert e part-rész nemcsak vásár előtt, 'datt és ntáo, hanem az évnek más részeiben is folytonosan tele van a csatornái szállítmányok­kal, különösen fával, éyületanyagokkal és nyers terményekkel. Szükséges, hogy e parthoz min­dig akadálytalan és szabad férhetése legyen a kocsiknak. Mi annyival több ügyeimet érdemel, mert Temesvár népessége főkép kereskedésből és iparból él. S mi következése lehet a legkiseb' háborításnak is, bizonyltja az, hogy pár évvel ezelőtt épen ilyen forma eset Temesvár gabona kereskedését Szanádra és PerjamoBra költöztette át, mely a temesvári gabona tárakat ürességre taszította, mely seb még most sem hegedt ha egészen. A kamara kiadása a múlt 1857-dik évről 5469 frt 33*. 2 krra mg. Bécs, oct. 17. A Fenséges Koronaber- cz e g ang. 21 én történt születése alkalmából, Bécs városa községtanácsa mint tudjuk elhatározá, ama törvényes házasságból született gyermekek vagyon tálán szüléi számára, kik Bécsben az említett napon születtek, ezen esemény emlékére 400 - 400 ftnyi keresztelési ajándékot adni. Az ezen ajándékbani részesíttetés végett 33 fél jelentkezett, kik közöl 29-n mindazon föltételeknek megfeleltek, melyek a részesítéshez csatoltattak. Mint hallatszik, a tisztha­tósági elnökség a legközelebbi napokban eszközlendi ezen keresztelési ajándék kiosztását. — Azon aláírá­sok összege, melyek az alsó-austriai kereskedelmi s ipar-kamra keblében az ipariskolák s más köz-, hasznú kereskedelmi s ipari czélok előmozdítása végett, a Fenséges Koronaherczeg szüle­tése alkalmából alapított pénzalapra gyűltek be, iddigelő 33,528 pengőftra megy. — Egy f. hó 10-ről kelt cs. k. pénzügyministeri kibocsátvány ér­elmében fegyvereket, fegyver-alkatrészeket, hadiszereket csak akkor szabad Austriából a z e r b fejedelemségbe bevinni, vagy Austrián át daszállítni, ha azok valamely cs. k. hatóság fegy er-engedélye által kísértetnek, mely utóbbi csak .kkor szolgálatik ki, ha valamely szerb kerületi endörhatóságtól, vagy a szerb belUgvministeriumtól nyert engedély mutattatik elő, ezen tárgyaknak Szerbiába bevitele végett.— Lie ven hg, Sándor >rosz császár vezérhadsegéde Sz. PéterVárról tegnap ide érkezett. — Prokesch-Osten báró altbn. b cs. k. internuntius tegnapelőtt este lseidből ide érke­zett.—- Amontenegrói határ Bzabályozá- Bá val foglalkodott technical bizottmány bevógoé ....... kálatait. A határ térkép terve már itt van, s az aus- triai meghatalmazott, G r a n w i c h kapitány a főtá­borkari törzsnél a legközelebbi napokban ide érke- zeudik. — A bécsi tartományi zsinat holnap reggeli 8 órakor, sz István székestemplomban ünne pélyes módon megnyittatni. A püspökök s a többi összes zsinati tagok gyülekezete, a papság segéd­lete mellett, ünnepélyes menetben fog az érseki pa­lotából az óriás-kapun át a székes-templomba vo- Hűlni, ott a bécsi bibornok érsek, mint metropolitan Sz.-Lélek segélyülhivása alatt pontificáland, s erre tüstént a templomnak e végre elzárt közép-hajójá­ban a zsinat első kösülését megnyitandja. NAPIHIREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest October 19. * A budapesti orvosegylet f. hó Hén tartott évi közgyűlése alkalmával az egylet évi mun­kálatainak áttekintő előadása, a könyv- és pénitár állapota kimutatása, és az uj hivatalnokok éata­gok választása történt.és pedig elnökökké Wag ter tanár és T o r m a y városi főorvos, titoknokok J 0 - vács és Hirschler, könyvtárnok Gross Fe­rencé, pénztárnok Bene Ferencz; rendes tagakká Brukléa Csermák tanár, dr. Maizner, Tjth Ján. N. és V áry-Szabó ; levelező tagokká H e|> r a és Wedl Bécsben, Kan ka Posonyban, Ríck Veszprémben, Henslmann Corvisart cisz testorvos, Malgaigne világhírű sebési és G r u b y hazánkfia Párisban; az európai hirü ve­gyész D u n s e n Heidelbergben,a berlini hires szetaéaz Graefe, HelmholczKönigsbergben és Köl 1 i- k e r Würzburgban választattak meg. * Mint a „P. Lloyd" értesül, az itteni kereike- delmi bank elhatározta, hogy a jelenlegi pénzviszo­nyok tekintetéből forgatványi üzletét az ingitla nokra nézve ideiglenesen fölfüggeszlfi. E határozatot az intézet hivatása javallá, mely ífke- reskedclmi érdekek kiválólagos előmozditásábai áll. * A napokban Heinrich ur mulatott itt, azösz- ves német színházak ügynöke Németországot. A színpadok és művészet történetében kitünően tapasz­talt és jártas férfiút eetvénként igen nagy számi mü- ; vészi kör vette körül, hogy tőle a színpad és dmmai j irodalom jelen állásáról közvetlen adatokat nyírjén, ' s egyszersmind tiszteletét nyilvánítsa messzelgazó j tevékenysége iránt, melylyel a művészet Ugiének már több idők során szolgál. Heinrich ur ittléttalatt többször meglátogatta nemzeti színházunkat isi ki­vált operai előadások alkalmával, s az itteni fagok kiválóbbjairól nagy elismeréssel nyilatkozott, italá­ban színházunkat a legfigyelemre méltóbb müiítéze- tek sorába helyezte. Megismerkedvén drámaírónk­kal Hugo Károlylyal, Ígéretet tflta neki, hogk kö­zelebb adott darabjait Ugyekezni fog a németországi színpadokra is érdemük szerint fölvezetni. Tegnap­előtt H. ur visszautazott Berlinbe. * A szép de hallgatag Józseftér, mely nemso­kára, sétatelepje közepében a rég várt emlékszofcorral, egyike lesz fővárosunk legdíszesebb helyeinek^ nagy elevenség " nyert £ u g 1 e r Henrik ur pompás ezuk- ráBzati etablissement ja által, melyet a 12 ik sz. házban nyitott meg s már is sok előkelő társaságot fogad Ízletes salonjába, hol, mint illetékes gourman­áni^jnlr o kí*U—91.0 —- • •_ theán kívül a theasütemények egy különös nemével Pesten a legjobb fagylaltot lehet enni. K. ur e czikkre nézve a boulevarde des Italienne mestereihez járt iskolába. Még nagyobb elevenséget adand e térnek az általa épen a ezukrászat szomszédjában eme­lendő díszes kioszk, mely a már benyújtott szép terv szerint tavaszra nyílik meg. Egy másik fényes etablissement Monaszterlyés Kuzmik urak | divatcsarnoka és kelmeraktára a váczi utczában, melynek nagy mérvbeni fölszerelése most van folya­matban. A már kész portale e nemben valódi mes- termü, czimtáblája, melyen a firma arany betűkkel ragyog, egész hosszában tömör üvegből van. * Elhalt jeles drámai színészünknek B a r t h a Jánosnak Latkóczy festész által elkészített s mint említők az elhunyt művészi érdemeinek több tiszte­lője által a muzeum számára megvásárlott képéhez itteni iparos éB szőnyeg raktártulajdonos a Dorottya utczában, Rüster György egy szép rámát ajándé­kozott, s igy az a tárgy értékén kívül külsőleg is egészen képesítve van, hogy a muzeum képtárá­ban az emlékezet többi kegyeltjei közt helyet fog­laljon. * Szigeti József „Falusiak" czimü uj ere­deti vigjátéka, a „Fenn az ernyő nincsen kas" jeles vígjáték versenytársa már kí van színpadunk szá­mára osztva és nem sokára elő fog adatni. * A tavalyi vendégszerepeiről ismerte apesli kö­zönségnél kiválókép jó emlékezetben álló Haase Frigyes drámai művész tegnap megérkezett, nejével a derék énekesnő Capitaine-Anschütz asszony nyal s jövő szombaton nyitja meg vendégjátékai sorát. Mint a tisztelt művésztől értesültünk , játékrendét ezúttal több uj darabbal és szereppel gyarapította. * A drámaszerzők, átdolgozók és fordítók méltán panaszkodnak azon visszaélés ellen, hogy a vidéki színtársulatok némelyike folyvást vesz föl re- pertoirjába oly müveket, melyeknek tulajdoni jogát a szerzőtől, átdolgozótól vagy fordítótól meg nem szerezte. Az írói jogok ilyképeni megsértése ellen többen az érdekletlek közöl erélyesen tiltakozni, és tulajdonuk megóvására a szükséges rendszabályokat megragadni szándékoznak. * Kassáról írják f- A mi történetileg tisztes székesegyházunk javítása végre a tény stádiumába lépett. E pompás goth épület az idők folytán sokat szenvedett, úgy hogy kijavíttatása igen sürgősen szükséges. Ez mind belső-, mind külsőleg meg fog történni, és e czélból G e r s t e r pesti építész van meghiva, hogy a székesegyháznak előbbi jellemét és építészeti kifejezését megadja. A főoldalon már rég elpusztult szobrok ismét életnagyságban fognak föl- állittatni, mely ékességét az egyháznak F á b r y me­gyés püspök urnák lehet köszönni, ki a költségeket fedezendi. Ezen és más szobrok, a főoltár és a kép­faragó műrészének kiegészítése Marschalko szin­tén pesti képfaragónak adatott át, kinek Bzép müvei többi közt a fóti templomban is méltó figyelemre ér­demesek. A javítási munkálatok a kassai egyházme­gyében tett gyűjtésekből fedeztetnek s az első épí­tési évre 20,000 pfrt van utalványozva. * Agyőrvidéki szőlőhegyeken már vége felé jár a szüret. Az eredményt mennyiségileg roszabbnak mondják a múlt évinél, de minőségre sokkal kielégí­tőbbnek. * Sok utánzót óhajtottunk volna azon jó példának, ÍX-°r8yó Szt.-Miklósról értesítik a „M. Fu­tárt hogy t. í. mum íeiaesz nt. S. A. ur az üstökö­sök jelentőségérőli babonás előítéletek alaptalansá­gát a szószékből is helyesen és buzgón fejtegette a népnek. * Dr. Rochleder Frigyes prágai vegytanár és Brosche Vilmos prágai gyárno': urak szaba­dalmat kaptak egy találmányra, mely szerint az épületfa se el nem ég, se el nem korhad és a rotha-1 TÁRCZA. Newton. (Vége.) „NewtOD, folytatá a szónok, megelőzte korát, észben anticipálva vagy sejtve azt, a mi csak okkal később teljesült, s nem egy dolgot kifej- jtt, mit annak idején csak tökéletlenül vagy pen nem lehetett érteni, s nem ritkán kijelölte z utat azon igazságok fölkutatására, melyek ak- or még homályban voltak. Nem csak az ismé­it meglevő területét bővítette, az által, hogy ko- ibban még soha nem járt régiókba behatolt,s szi- ird kézzel kétségtelen birtokba vévé azokat, ha Bmmegmutatá egyszersmind utódjainak, meny­eire tágítható e tudományos tér látható határa vőben, épen úgy mint az uj világ hires fölfede­ző a régi világ lakosainak szemeit országokra i tengerekre vezette messze túl azokon,melyek- in maga járt — országokra és tengerekre, elyekről nem bírtak magukna : fogalmat al- >tni, ép oly kévéssé, mint nem voltak képesek ion utat megfogni, melyen társait nagy válla- taiban vezette. Azon tulajdonokra, melyek jyedül tevék lehetségessé e nagy czél elérhe- sét, a szellemi segédeszközök kimerlthetlen iségére, kifáradhatlan türelemre, a legmélyebb mdolkozási higgadtságra, mely semmi szórako- st meg nem engedett, szilárd elhatározottságra, y ösvényeket fölkeresni, melyek szinte remény- leneknek látszanak, és a benső meggyőződés íjhatatlan bátorságára — a magas és eredeti nialltás ezen jellemző ismertető jeleire nézve két nagy férfiú pályáját mindenesetre össze sonlíthatjuk. De Columbus nem találta föl tengeri coinpaszt, mint Newton föltalálta >n eszközt, mely az ö utján vezérlett és őt a ágrendszerröl tett fölfedezéseire, valamint djait azok bővítésére képesítette. Ezen esz- 5 két nagy javítását, melyek azóta történtek, ariatiók számítását, melyeket Eulern és Lag- genak, és a részletkülönzékek módszerét, me- t d’Alembertnek köszönünk, Newton legalább iben ismerte. (Brougham itt egy és más tudó- nyos pontra nézve részletekbe bocsátkozott, de I annyira száraz iskolai modorban , hogy mint az angol lapok megjegyzik, hallgatói közöl csak kevés szakértő követhette. — Azt ügyekezett megmutatni, hogy Newton óta minden nagy mathematikus és csillagász az ö nyomaiban járt, a csillagászat, szám- és természettani föld­rajzban és optikában azóta tett legtöbb nagy fölfedezést sejtette vagy arra ösztönt adott. S igy hat Newton még most is folyvást és hat minden­koron, gondolkodó és tovább törekvő tanítvá­nyokat képezve, nem csak olyakat, kik a mester szavaira esküsznek s azokban elfogultak, mint az emberiség századokig a ptolemaei rendszerben volt elfogulva.) „S ne képzelje senki, hogy ezen nagy férfi bámulata csupán nemzeti részrehajlásban gyöke­redzik , vagy CBupán azon országra szorítkozik, mely az ő születése helyével dicsekszik. — Azon nyelv, melyben Anglia az ő irántai tiszteletét ki­fejezi, melegségre és lelkesedésre el van érve, ha fölül nem haladva azon nyelv által, melyen más nemzetek nyilvániták a maguk tiszteletét, még pedig a tudomány mestereinek jól megfontolt íté­lete által.Leibnitz, a kir.asztalnál Berlinben New­ton iránti véleményéről kérdeztetvén, válaszolá: „Mindabból, a mit a mathematikusok világkez­detétől fogva ekkorig teljesítettek, a jobb fele Newtonra esik". Laplace a Principia mathe- matika philosophiae naturális ez. munkáját az emberi szellem legnagyobb müvének nevezé. — (Következnek további nyilatkozatok Lagrange, d’Alembert, Biot, L’Hopitaltól stb.) A világ ily magasztos jóltevőjének , kit a közvélemény oly magasra helyzett, ezen férfiúnak, ki életét, egy órai-félbeszakadás nélkül, a legfontosb igazsá­gok nyomozásával foglalta el, és kinek kezéből az emberi nem annyi jót vett, nem emeltek szobrot más nemzetek. Hogy azonban ezek a legdicsöbb és legérdemteljesb férfin emlékének bámnlatuk más kü s í jelvényét nem szentelték, ezen annál kevesbbé lehet csodálkozni, miután Newton Ba­ját honfiai és kortársai, kik méltán büszkék arra, hogy vele egy időben éltek, mégis ezen köteles­ség teljesítését több mint másfél századnyi ajk­tisztelet után utódaikra hagyták. Ezen mulasz tás mindenesetre főltünőnek mondható, bárha ö róla áll egy hires barátjának ezen mondata: „Ha emléket kerestek, tekintsetek fel az égre, mely az ö dicsőségét hirdeti!" Mindamellett, midőn ma azon szobrot, mely vonásainak és ! alakjának hasonlóságát megőrzi, itt születéshe- lye (Woolsthorpe) közelében s a Sz. Péterhal- mon Granthamban, hol bámulatos tehetségei első kiképeztetésüket és kifejtésüket nyerték, lelep­lezzük és beszenteljük , egyszersmind mint ezen állam polgárai megengedett büszkeségünket elé­gítjük ki, s alázattal mutatjuk be hálaérzetün­ket azon isteni kegyelemért, mely törzsünket arra méltatá,hogy annak oly férfiút ajándékozott, ki oly bámulatos tehetségű volt, hogy a végte­len bölcseség müveit megérté s oly jámbor elha­tározáséi egyszersmind, hogy annak minden ta­nulmányát épugy vallásos mint bölcsészeti ma gasztosságu szemlélkezés forrásává tévé." Beszéde végén a város polgármestere ö lord- ságának a Principiák egy pompásbekötetésü példányát nyujtá át. Aztán a gyülekezetei a bör­zei teremben reggelivel látták el, melynél a pol­gármester lord Brougham és a liucolni érsek közt vivé az elnökséget. Ezen ünnepély leírásához érdekesnek talál­juk még a „Times“-nek következő arra vonat­kozó szemléletét hozzá csatolni, mely elég őszinte bevallani, hogy 1. Brougham azon külö­nös szemrehányása, miért nem emeltek más nemzetek Newtonnak emléket, sokkal inkább éri Angliát, mely azonban nem volt iránta élté­ben hálátlan. „A külföld bizonyosan bámul, sőt talán gúnyolódik, mond e lap, hallva, hogy mi angolok 1858 dik évben szenteljük be sir Izaak Newton emlékszobrát. 131 év bizonyosan hosz- szu időközt képez azon két nagy férfiú egyi­kének halála és emléke közt kikhez az újabb világ semmi hasonlót nem állíthat. (A másik alatt természetesen Shakespeare van értve) De mi korábbi időben nem voltunk Bzoborállltásra hajlandó nép. Nekünk van dlszsirboltunk a Westminster-apátságban, de nálunk nem volt szokás a nagy férfiak képmásait az ntezára ál­lítani. — Idegen , ki 15 év előtt London ut- czáin keresztül ment, ha CB&k valamely elvé­tett térre nem tévedett, hol a családi büszke­ség valamely kitűnő rokonnak képmást állított, nem látott semmit egyebet, mint Anglia tör­ténetének csak homályait kőben megörökítve. Se Alfred vagy Edvard vagy Erzsébet, se Sha­kespeare vagy Milton, se Bacon vegy Loke, se Newton, Drake vagy Nelson nem állnak nyilvá­nos téreken óriás alakokban,néhanéhaaz elhaladó ezrek egyikének lelkében élénk gondolatot éb­dústól is tökéletesén megóvatik, úgy hogy tűzbiztos építésre a legajánlatosabban alkalmazható. * A cs. k. szerb-bánsági helytartóság egyéb rend­szabályok közt a hivatali tekintély és a községi elöljárókra bízott szolgálat előmozdítására egy hir­detésben elrendeli, hogy a községbirák, esküitek és pénztárnokok hivatali működése az összes falusi községekben f. é. nóv. 1-től kezdve három év időtartamra szabatik. * A „Deutsche Reichszeitung"ban Uh de tanár Braunschweigból jelenti, hogy a herczegi kórházban m. hó 26-ig 86 foghúzásnál kísértették mega galva- nicus folyam használatát, melyet mint említők ná­lunk dr. Tornovszky ur sikerrel gyakorol és folytat, minek közelebb egy hat éves fiúcska foghúzásánál tanúi voltunk. A -6 egyén közöl nyolezan, kiknél vagy igen erős volt a foggyökér, vagy egy kis in- hus is a fogó közé csipődött, a galvanismus haszná­lata daezára fájdalmat éreztek, öten azt nyilatkoz- taták, hogy éreztek ugyan fájdalmat, de kevesebbet mint más izbeni fogvételeknél, 73 egyén ellenben azt állttá, hogy a foghúzás alatt semmi fájdalma nem volt. Egy egyénre a galváni folyam igen érzéke­nyen hatott, úgy hogy karjában, melylyel a műtét alatt a negativ sarkat tartá, párnapig még azu­tán is kellemetlen zsibbadtságot érzett. Hátrányos következések azonban nem észleltettek. * A K u t h y Lajos szép elbeszéléséből is ismert Tsarskoe Selo czári mulató palota megnagyobbltá- sára és kiszépitésére 8 á n d o r császár 3J/j millió ezüst rubelt utalványozott. A többi közt egy a Po- nistovszky her ez egéhez hasonló Vaux-Hall is fog egy angol kerttel épülni azon helyen, hol a lóverse­nyeket tartják. Budapesti kereskedelmi és iparkamra. (Az oct. 4-i X-d. ülés jegyzőköoyvi kivonata.) A magas cs. k. keresk. ministerinm a kamrá­nak, vonatkozással a f.é. jun. 22 ki bocsátványra, a pénzügyministeri bocsátvány egy külön lenyo­matát küldi meg. E bocsátvány a cs. k. pénz- ügyministerium f. é april 14-kén kelt s a dunai forgalomra vonatkozó vám eljárás iránti rende­let 3. §-ának helyreigazítását tartalmazza. Ugyanaz átküldi a f. é. junius havában laj­stromba vett mindenféle kizárólagos szabadal­mak jegyzékét. Ugyancsak a föuebbi helyről érfcslttetik a ka­mara, hogy a közigazgatási statistika igazgató­sága által közrebocsátott s az austriai birodalom felsőbb tanintézeteit tárgyazó füzetet (Közlemé­nyek a statistika köréből 7-ik évfolyam l-ső fü­zet), melyből f. é. aug. 5 kén a keresk. és ipar­kamra is kapott egy példányt, legrövidebb idő alatt egy hasonló második füzet fogja követni, mely a középtanodákat foglalandja magában. E czélra szükséges leend a katonai kerületben fönnálló nfilrAnyoa éS magán kerCSk. iskolák kimutatása, mely 1851 —1858. évekről a tanárok és tanonezok számát, a tanfolyamok iránti meg­jegyzéseket, az előadási tárgyakat, a taneszkö­zöket és az egyes iskolák pénzálladékát is tar- I talmazza, hasonló módon mint a kapott füzetben j a kereskedelmi akadémiák tárgyaltaitok. A ke­reskedelmi és iparkamra tehát ezennel fölhivatik resztve. Nálunk a mi szobrok álluak, szolgai érzületű udvaronczck vagy pártoskodó fanati­kusok állították. Newtonunknak nem adánk em­lékszobrot szabad ég alatt, de azért nem maradt méltánylat nélkül. Nem tekintve azon szellemi hódolatot, melylyel mi, egyetemben a többi vi­lággal, hatalmas geniusának adózánk, egyszers­mind anyagi kedvezményekben is részesült, parliamentünkben ült, az államszolgálatban jöve- delmes és megtisztelő állása volt, két angol ki­rálynő barátja és társalgója vala; igen gazda­gon halt meg, nemzeti temetéssel tiszteltetett meg s a Westminster-apátságban temettetett el. Szeretnök, ha többi összes nagy férfiúink irányá­ban csak oly kevés szemrehányást kellene ma­gunknak tenni mint Newton irányában. Úgy hisszük, a nemzeti büszkeség méltó tárgya az, hogy egy korábbi nemzedék alatt nem csak a leg­nagyobb természetbúvárt hoztuk a világra, kit ez valaha látott, hanem magunk körében egyszer­smind oly férfiút bírunk, ki minden élők közt a legméltóbb arra, hogy Newtonnak emlékbeszé­det tartson. Ez nem volt könnyű föladat; a nagy ellentétek nevetséges színezetet vetnek a komoly szertartásra is, s egy óriásnak zászlóvivőül nagy emberre van szüksége. Newtonnak, ha ezt igy ki­fejezni szabad vagy általában valami súlya van a dolognak, több szerencséje volt pangyrikusá- val mint szobrával. Távoli időkben, midőn kö­rülte (Brougham körül) mindazon mulékony bur- jány, politikai különösségeinek és pártelöitéle- teinek meg ügyvédi modorának emléke — az erős törzs mellett mindezen élősdi növény — el lesz tűnve, akkor e törzs eleven hajtáso­kat fog hozni s jövő nemzedékeknek gyümölcsö­ket teremni. Nagy eszmék járják át a világot, melyek Brougham-ot nevezik apjokul, s ezek az idő folyamában nem vesztendik el életerejöket. Ha ez emlékbeszéd elő volt készítve, mily bá­mulatos emlékezőtehetség az egy nyolezvan évei emberben, hogy azt fejében megtartani birá! Ha pedig csak megelőzött rövid gondolkodás ered­ménye, és ez valószínűbb, mily gazdagnak kell akkor azon szelleműek lenni, mely ott a hely­színén ily mesés követeléseknek meg tudott felelni!“

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék