Budapesti Hírlap, 1858. október (224-250. szám)
1858-10-27 / 246. szám
Pest, Szerda 240. Szerkesztői iroda : Egyetem utczalső sz. a. 2-ik emeleten. Megjalenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel,ezetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyre : f*"1z évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. TARTALOM: HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Legmagasb tetszés kijelentése. Figyelmeztetést a régibb nemű húszasok iránt. — A cs. k. szab. bank intézkedése a 3%-as közp. pénztári utalványok iránt. — Az „Ö. Z.“ az uj pénzről. Levelezések: Bécs. (Az uj pénzintézkedések hordereje. Vámegylet. Tél és szegénység. Borbőség a Rajodnál és Francziaországban. Iparosbank.) J o I s v a. (Gyümölcsbor.) Napihirek és események. Magyar Akadémia. (Oct. 35-i szakülés.) Külföld: Anglia. (Parterődítések.) Francziaország.(Portugali viszály.) Németország. (A fölirat iránti vita elvettetése. A holstein-lauenburgi ügy.) Olaszország. (Vegyesek.) Távirati tudósítások. — Színházi előadások. —Börze. — Danavir. állás. Tárcza. (A rovarati cs. kir. fregatt világkörüli útja. 12. levél.) HIVATALOS RÉSZ. Ó cs. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt oklevéllel, Hasenbeck Józsefet a 15. sz. cs. k. tüzérszer-parancsnokság első-osztályú kapitányát, mint a császári austriai vaskoronarend harmad-osztályú lovagját, ezen rend szabályai értelmében, „malgherai“ melléknévvel a birodalom lovagi rendjébe legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felségei, évi oct. 13-tól kelt legfelsőbb határozatánál fogva, Gáspár ini Vilmost, a növénytan eddig rendkívüli tanárát a cs. k. paviai egyetemnél, ugyanott tanszakmányának rendes tanárává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 26-ki legfelsőbb határozata által báró Rothschild Lionelnek fölmentetését a londoni austriai főconsulságtól a hosszú évi és sikeres szolgálataivali különös legmagasb megelégedés kifejezése mellett jóváhagyni, s egyszersmind b. Rothschild Antalt fizetésiben császári főconsullá ugyanott legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Törvény a hadsereg kiegészítése tárgyában. ELSŐ FEJEZET. Általános határozatok. 1. §. A hadsereg kiegészítése történik : a) A katonai képzőintézetek növendékeinek besorozása által; b) önkénti beállás által; c) a korosztályok és a sors rende szerinti katonaállítás által ; c) hivatalbóli kiállítás által (44, 45, 46. §§ ) ; e) a már teljesített szolgálati kötelezettség önkénti megújítása által. 2. §. A hadseregbe lépésre megkívántatik : a) az austriai állampolgárság; b) a hadseregbeni szolgálatok teljesítésére szükséges szellemi és testi képesség, különösen az első és második korosztályra nézve legalább is hatvan, a magasb korosztályokra nézve pedig legalább is hatvanegy bécsi hüvelyknyi testnagyság; a matrózok és hajós kézmivesek testnagyságukra való tekintet nélkül vézetnek föl a császári tengerészetbe ; c) legalább is teljes tizenöt s legfölebb harminczhat éves kor, oly egyéneknek, kik már a hadseregben szolgáltak, az abba való ismért belépés negyven éves korukban még megengedtetik. Külföldiek csak legfelsőbb engedelemmel s csak a belföldiekre nézve létező kötelezettségek mellett vétethetnek föl a hadi szolgálatba, ha illető kormányuknak e végetti föltétlen engedélyét, a hadsereg illetőleg a tengerészet főparancsnokságához intézendő kérvényükben kimutatják. 3. §. A hadseregbe lépési kötelezettség általános, mely a húsz éves kor betöltése után következő évi január elsején kezdődik és hét évig tart. Az ezen kötelezettségtőli mentességeknek csak a jelen törvény IV. fejezetében kijelölt esetekben van helye. 4. §. A hadseregnek katonaállítás általi kiegészítése évenként február, márczius és április havában történik. 5. §. A kiegészítő legénységnek mindenik katonaállító járásra eső száma teljesen, s rendszerint az első és azután a második korosztályból kiállítandó, a magasb korosztály pedig fokonként csak annyiban veendő igénybe, amennyiben az múlhatlanul szükséges. A hadsereg közönséges kiegészítéseinél az ötödik korosztályon túl nem kell menni, az alább említett esetet kivéve. A kiegészítő legénység ugyan mindig az összes népesség száma szerint, de egyszersmind a bebizonyult szolgálati képességre való tekintettel osztatik el, és azon esetben, ha valamelyik állító járás a reá eső legénységet az öt első korosztályból ki nem keríthetné, a maradék ugyanazon kiegészítő kerületnek többi állító járásaira vetendő ki. Ha ennél az öt első korosztály elegendő nem volna, a szükséghez képest a hatodik s végre a hetedik korosztály is igénybe vétethetik. Ennélfogva mindig annyi korosztály esik állítás alá, ahány gyaníthatólag a kiegészítő legénység megkívántaib számának fedezésére szükséges. A kiegészítő kerületből mindenik fegyvernemhez és csapattesthez az erre leginkább alkalmasak rendelendők, a kiállított egyének kívonatainak lehető figyelembe vétele mellett. 6. §. A hadseregbeni szolgálatra köteleztetés a zászlóeskü letétele napjától kezdődik s nyolcz évig tart (42. §) , melynek betöltése után még csak az 1852 julius 31-kén kelt tartaléki szabálybanmeghatározott tartaléki kötelezettség teljesítendő. 7. §. Utazási engedelem az állítás kezdetén túl terjedő időre (4. §.) az első vagy második korosztályban álló, vagy az utazás alatt az első korosztályba lépő, állítás alá egyénnek — az utazás bebizonyított szükségét kivéve — a politikai hatóság által csak azon esetben adatbazik, ha az illető egyén köztudomásilag a hadi szolgálatra alkalmatlan, vagy az alól hivatalból föl van mentve (26. §), vagy ha már valamely állító bizottmány által örökre szolgálatképtelennek ítéltetett. Ha az utazásnak belföldön kellene történnie, s az utazási engedelmet egy bizonyos helyre szorítani nem lehet, úgy az engedelmet csak azon kötelezés mellett szabad adni, hogy az utazó az állítás kezdetétől fogva annak befejezéséig (4. §.), azon község elöljáróját, amelyhez ő az állításkor tartozik, tartózkodása helyéről folytonos tudomásban tartsa. Ha az állítás alá eső egyén már magasabb korosztályokba tartozik, úgy ezen szakasz határozatai csak azon esetben alkalmazandók, ha az állítás alá eső egyén korosztálya valamely közelgő állítás végett már fölszólíttatott (5. §.) 8. §. Aki a hadseregbe lépéstől törvényesen nincs fölmentve, vagy a hadi szolgálatra köztudomásilag (26. §.), avagy valamely állító bizottmány ítélete szerint örökre nem alkalmatlan, annak a második korosztályból kilépése előtt nem szabad megházasodnia. Különös figyelmet érdemlő körülmények létezése esetében a politikai országos hatóság kivételes házassági engedelmet adhat, ezen engedelem azonban az első és második korosztályban a katonáskodási kötelesség áltól felmentés alapjául nem szolgálhat. 9. §. Aki valamely a fölszólított korosztályokban álló egyént (5. §.) tart magánál szálláson, tartozik azt az állítás kezdete előtti utolsó hét folytában a községelöljárónál jelenteni, aki pedig ilyen egyént az állítás alatt fogad szállásra, ezen jelentést 24 óra alatt köteles megtenni. A községelöljárónak kötelességében áll, ezen jelentéseket haladék nélkül az eljáró politikai hatóság tudomására juttatni. MÁSODIK FEJEZET. A katonai képzőintézetek növendékeinek besorozásáról. 10. §. A katonai képzőintézetekből kilépő növendékek besorozása a katonai hatóságok által az e tárgyban létező különös szabályok szerint eszközöltetik. HARMADIK FEJEZET. A hadseregbei önkéntes beállásról. 11. §. A hadseregbe önként beállónak megengedtetik, miszerint magának azon csapattestet, melyben szolgálni akar, kiválaszthassa, föltéve, hogy az arra nézve megkivántató képességgel bir. 12. §. Azon állítás alá eső egyéneknek, kik a sorshúzás által már a hadseregbeni szolgálattételre hivatvák, az önkénti beállás az állítás idejealatt meg nem engedtetik. (Folytattak ) *) Bírod, törvl. 1852. évfolyam XLVII. db 153 sz. A jövő hét elején,—igy elmélkedik az Ö 7.—az ápril 29-n kelt császári nyiltparancs életbelépő az austriai pénzérték lesz minden számítás alapjává. Ezen tény Austriában mindenkire nézve oly nagy jelentősségű, hogy a mellett minden egyéb esemény háttérbe szorul Nem puszta kandiság, hanem jogosult kérdés az, melyet mindenki a dolgoknak ezen határidő utáni alakulása iránt tesz föl maga elé, s melyre saját módja szerint igyekszik választ adni. Az előjelekből következtetve, az új korszak Austria anyagi helyzetére nézve kedvező leend. A tíz év óta látatlanokká lett ezüstpénzek ismét előkerültek. A stereotyp hato sz. kiadó hivatal van: Ferencziek tere,7-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben:a lap kiadó hivatalában: Ferencziek tere, 7-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadóhivatalhoz utasítandók. Az igazságügyminister Dell’ Adams Ágoston igazságügyministeri fogalmazót ideiglenes orsz. törvényszéki tanácsossá a pesti orsz. törvényszékhez kinevezte. Az igazságügyminister a szathmár-némethii megyetörvényszéknél megürült tanácstitkári segédi állásra Misey János segédhivatal-igazgatósági segédet a nagyváradi orsz. főtörvényszéknél, kinevezte. A pénzügyministérium a nagyváradi orsz. fiókpénztárnál fizetőmesteri állásra Goger Ferencz első oszt. ellenőrt kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Haas Károly gyakornokot a horni adóhivatalnál Hl. oszt. számvevői segéddé az adószolgálatnál kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége a Fenséges császári Koronaherczeg Úr születésének örvendetes alkalmából Magyarországból fölterjesztett szerencsekivánati s hódolati föliratokat legkegyelmesebben tetszéssel tudomásul venni méltóztatott. Az „Österr. Corr.“ következő figyelmeztetést közöl: „Ama némely lapokban tárgyalt intézkedésre vonatkozólag, miszerint a nemzeti bank f. évi nov. 1-je után is, a régibb veretű húszasokat, a csupán addig törvényes értékben fogadandja el fizetésül, nem látszik fölöslegesnek arra utalni, hogy ily intézkedés a f. évi ápril 29-ről kelt legfelsőbb nyílt parancs rendeletei szerint nem várható. Másrészről a 20 forintos pénzláb szerinti pénzeket oct. 31 -ig bezárólag mindenki azok teljes névértéke szerint tartozik elfogadni . A rivális, austriai nemzeti bank igazgatósága a magas pénzügy igazgatóság megbízásából következő határozatokat juttatott köztudomásra: 1. 1858. nov. tól kezdve, a 3 peres központi pénztári utalványok kibocsátása egyelőre fölfüggesztetik. Az eddig kibocsátottak a lejárati idő után, vagy a felek kívánatéra, az e 1 - 11 is, a netalán még járandó kamatok ugyanakkori kifizetése, vagy az előre kapott, de még le nem járt kamatok visszatérítése mellett, bankjegyekért fognak beváltatni. 2. 1858. november 1-től kezdve csupán 5 peres, s csupán austriai értékre szóló részleges hitelzálogi utalványok bocsáttatnak ki. Az 1858 nov. 1 ig kibocsátott 4 és 5 petes részleges hitelzálogi utalványok, lejárati idejök után többé nem hosszabbittatnak meg, hanem a felek kivonatára vagy készpénzül váltatnak be, vagy pedig austriai értékre szóló új 5 petes részleges hitelzálogi utalványokkal cseréltetnek ki. Ezen kicserélés 105 austriai értékű forintnak 100 conv. forinthozi aránya szerint történik, mely alkalommal a kiegyenlítés készpénzzeli kifizetés által történik, ha magasabb észlemnek austriai értékű részleges hitelzálogi utalványokbani kiszolgáltatása által nem történhetik meg. 3. Ameddig a conv. pénzre szóló bankjegyek törvényes forgalommal bírnak, az austriai értékre szóló részleges hitelzálogi utalványok, a megfelelő öszletnek olyan jegyekbeni lefizetése mellett is fölvétethetnek, a lejárati idő után ugyanazon őszlétnek oly jegyekbeni kifizetése mellett beváltathatnak. Hasonló módon egyenlíttethetnek ki a félévi kamatok is. 4. Minden egyéb eddig érvényes határozatok, a részleges-hitelzálogi-utalványokra vonatkozóllag ezentúl is érvényben maradnak. October 23 1858. sokat egy idő óta fényes öt krajczárosok s ó-szabású garasok váltják fel. Húszasok s tízesek elhagyják ama helyeket, hol évek óta árnyékban pihentek, s zöld borítékuk nem ritkán azt tanúsítja , hogy sokáig maradtak a hűvös homályban. Még a kemény tallérok s forintosok is nyilvánítják létezésüket, hogy a kényelmesebb bankjegyeket felváltsák. Már panaszok hallhatók az ezüstpénzzeli terheltetés iránt. Az árfolyam-jegyzék az ezüstöt 100-as, azaz pari folyamon jelöli; 11 év óta Austriában a pénzpiac nem ért meg ily állapotot. Tekintsük vissza egy oly múltba, mely hihetőleg még mindegyikünknek emlékezetében van, emlékezzünk vissza az előbbi évtized végére. — Még csak nyolcz éve , s még igen fiatal emberek is emlékezhetnek azon időre, midőn az ezüst-ágro 60° „in állott, s az ezüst huszas a ritkaságok közé tartozott.Az érez pénz, nemcsak az arany s ezüst, hanem az ezüst s rézváltópénz is eltűnt a forgalomból. Ezüst hatosokat 12—15%, s rézváltópénzt 8 —10% ráadással fizettek. A forgalom 8—9 fajú papírpénzzel volt elárasztva. Rövidítsük meg felével ezen korszakot, s hívjunk vissza emlékezetünkbe egy oly időt, melyre még ifjaink is elég jól emlékezhetnek, a keleti háború korát. Tagadhatlanul létettek akkor némely lépések a végletig hajtott pénzjegy-elterjedés megszültetése végett. Egy hősies erőfeszítés, a nemzeti jólétnek egy óriási áldozata elősegíti a perez nehézségeinek legyőzését; azonban még miután az óriási nemzeti kölcsön sikerült is, az ezüst-ágró ismét 25—300/p-re szökött fel, s ezen helyzet nyomása a népre nézve annál érezhetőbbé lett, mivel az csak legközelebb tett hatalmas erőfeszítést, hogy a hon oltárára nagy áldozatot tegyen le. A közlekedés s ipar, a vámrendszer megváltozása s több nagy sin-utak bevégzése óta, előbb nem is sejtett lendületet vőnek ; minél bensőbbé, és sokszorosabbá lett a külfölddeli összeköttetés , annál súlyosabban érezték a valuta ingadozásaiból eredt bajt, így p. o. a földbirtokos, ki a gyapjú mázsáját 100 forintért adta el, s azért egy három hónap múlva fizetendő váltót kapott, nem tudta, ha várjon ama 100 ft a lejárati napon saját kép csak 90, vagy 80 ftot fog e érni. Ezen nyomás, melyet a valuta részhelyzete idézett elő, nem csupán a nagy közlekedési életben volt érezhető, hanem egészen a legmélyebb rétegekig nyilvánult, mivel minden ár viszonyra háborítólag hatott. Az idők változtak, s szerencsésen változtak. Azóta erélyes s megfontolt lépések történtek, s már a czélnál állunk, még csak egy két lépés, s az el van érve. Azonban mindenek előtt okvetlenül szükséges volt, pénzlábat teremteni, mely tényleg megszűnt. De ezen műnél szükségkép a régi alaptól is el kellett térni. Már rég tudva s megvitatva vannak azon okok, melyekből a régi egyezményes lábhoz visszatérés lehetetlenné vált. Ez iránt egyszerű bizonyítékul szolgálhat azon tény, miszerint az austriai húszasokat 1856- ban, Németországban csupán ezüst-anyag gyanánt 2° „ ráadással fizették. Már csak ezen egy tény is eléggé mutatja, mikop a további húszasverés csupán arra szolgált vola, hogy az ezüst folyama Austriából külföldre vezettessék. Ha minden bajt ki akartak kerülni, oly pénzlábat kelle választani, mely az austriai pénzdarabok számára széles forgalmi tért szerzett, a nélkül, hogy a folytonos beolvasztással járó kárt idézné elő; ezt viné végbe az 1857-ks pénzegyesség. Az egyik pénzrendszerről a másikral átmenetei mindig kényelmetlenségek- s veszteségekkel van összekötve. Az előbbiek mulólagosak s bőven kipótoltatnak azon előnyök által, melyek egy egésséges pénzviszonyból erednek. Az utóbbiak oly áldozatok, miket szkségkép hozni kell, s a kormánynak azon érdemét el kell ismernünk,hogy igyekezett azokat minél kisebbekké tenni A váltópénz birtokosai odt. 31 römévl re viradólag veszteséget szenvednek. De mivel föltehető, hogy Austriában egyegy személyre mintegy 3/4 pártnyi váltópénz esik, s hogy mindenkinek van valami, és senkinek sincs nagy mennyiségű készlete ezen pénznemből, ennélfogva ezen veszteség oly számos birtokosok közt, s oly csekély mennyiségekre oszlik meg, hogy az, igen csekély kivétellel, valóban jelentéktelen. Csupán egyetlenegy képes nagy kárt szenvedni, mivel nagy ezüst s réz váltópénzzel teli pénztár-álladékai vannak, s ez az államkincstár, mint olyan. Ezen kis áldozatokat azonban a közönség oly előnyök kedvéért hozza, melyekért vagyonának nagy részét is föláldozta volna. Az austriai forint ismét egy teljes állandó forint lesz, mely mind$-