Budapesti Hírlap, 1858. december (275-299. szám)

1858-12-03 / 277. szám

szerű zárán ez is; semmi más, mint folytatása a nagynak. Csatornája a szerb oldalon. Súlya e szírieknek a folyam közepében fekszik, s elfog­lalja a medernek mintegy harmadát. Tizedik veszélyes pont az úgynevezett Gre­ben, mely kapcsolatban áll a Kis-Taditáliá­­val, s melynek főkifejezése csak mintegy 700 ölnyire fekszik amattól. Ezen zárásnak főszirt­­jét Franiónak hívják. A Franió képezi egy­szersmind befejezését azon nagyszerű katarak­­táknak, melyeket Izsás, Nagy- és Kis-Tahitália, meg Greben elnevezések alatt bemutattam. Ezen négy zárás sajátlag egy egészet alkot, s ha így veszszük őket, tesz a roppant kataraktának a hossza körülbelül 2600 folyó élet, a víznek ha­nyatlása pedig 18 lábat. Elképzelhetni, hogy mily erővel rohan itt a Duna vize lefelé. A Fra­njó szír­nél lelte halálát nyolcz év előtt ama há­rom merész amerikai, kik ladikkal akartak az egész Dunán végig utazni. Grebenen alul a Duna tetemesen megszé­­lesedik, mindazáltal folyvást erős hegyek és szir­­tek közt marad. Tizenegyedik veszélyes pont a J­u c­z, mely Grebentől 23 perezre, vagyis 5400 ölre fekszik. Ezen kataraktának a rendszere egészen hasonló a Szenkáéhoz, csakhogy annál annyiból roszabb, hogy jobban meg van kövekkel rakva. Jucznál kapott 1856-ban a „Baja“ nevű von­tató gőzös lyukat; ugyanitt és ugyanekkor ha­­síttatott fel végig egy teherhajó. Hossza ezen kataraktának mintegy 700 öl. A víznek esése rajta 6 láb. Juczon alul, vonalunkon a hajózás­nak még Csak egy lényeges akadálya és vesze­delme van ; s ez a hires Vaskapu, melyről az egész aldunai szirtes vonal nevezetét nyerte. A Vaskapu a birodalom határán kívül fekszik már; távolsága Jucztól 5, a mi Orsovánktól egy mértföld. Török-Orsova fekszik a mienktől mintegy 2000 ölre, s Török-Orsovától, mely a határt képezi, nincsen tovább a Vaskapu szintén 2000 ölnél. Incz és Orsova közt van továbbá a gyönyörű k­az­a­n­­ szoros, hol a Duna majdnem függőle­ges hegyek közé szorítva, legkisebb szélessé­gében csak 85 öl, s hol az utas a hajó fedélze­téről nemével az aggodalomnak nézheti csak az ég felé emelkedő hatalmas szirteket. Itt azon­ban, bármily rémületesnek mutatkozik is a kör­nyezet s a külső szin, nincsen a hajózásnak sem­mi baja , mert a víz a kazani szorosban egyre­­másra 20—25 ölnyi mély. Hossza e festői szoros­­nak mintegy 4000 öl Fénypontja e szoros az egész aldunai hajózás­nak , s a jobb oldal szirteibe merész kezekkel belé faragott Széchenyi út is — mely Baziástól kezdve kiséri a folyamot, s mely legyőzött ne­hézségeivel a túlsó parton volt egykori trajáni függő után bizonyára túlteszen — itt éri el töké­lyének legmagasb fokát. Tizenkettedik és utolsó veszélyes pont az úgynevezett Vaskapu Ez legroszabb mind­annyi közt. Hossza 1300, közép­szélessége 500 öl; a víznek esése rajta 15 láb. Nevezetesebb és veszélyesebb szirtei: a beme­netelnél mindjárt a Flórán­ok, azontúl a Nagy- és Kis Golumbaczka egyfelől, a Czerni­­pruth és Prvi-Kamen pedig más felöl; lesebb a Kralyova Sztenka , a Metteni-Kamen , a Brech­­rada, sok más egyéb kisebb nagyobb névtelen kövek és szirtekkel.­­ A vaskapui kataraktába való bemenet előtt fekszik nevezetesen egy szélen és az egész Dunán át szolgáló kőpad, mely fölött a viz vastagsága legcsekélyebb, s melynél van a víznek első tetemesebb lehanyatlása. Ezen kő­pad hossza mintegy 300 öl. A vaskapui akadályt legtalálóbban egy nagy­szerű rendetlen zugóhoz hasonlíthatni, melynek fenékzete szerfelett érdes és egyenetlen; a fenék­ből kiálló magasabb szirthegyek pedig okai a veszélynek. Nagy ügyesség és helyismeret kívántatik ahhoz valóban, hogy e vonalon a hajó, kivált szűkebb vízálláskor, baj nélkül átmehessen. Legnagyobb figyelmet kíván pedig a Floránok közti beme­net, továbbá a Nagy Golumbáczka, a Prvi Ka­men és a Metteni-Kamen melletti elhaladás , és ezen alul még a nagy örvény, hol a Csifutzki- Kamen igen veszélyes a hajózásra. Vácz, nov. végén. (A váczi cs. k. fegy­ház.) úgy vélem, sok olvasót érdekelni fognak némi részletességek ez intézetről, melyet noha a „javító“ czimét nél­külözi s ezért csak „fegyháznak“ neveztetik, kö­zelebbi megismerkedés után annak szervezeté­vel, inkább javító, mint fegyintézetnek fog kiki nevezni. Ez intézet is egyik nagyszerű hirdetője a kor humánus szellemének, melynélfogva a társada­lom nem taszítja ki eltévedt tagjait martalékul önveszte­s kárhozatának, hanem föladatául te­kinti ismét visszaadni azokat rendeltetésüknek, új embert alkotni a romlott emberből, időt, al­kalmat, eszközt , bőséges segélyforrást adván neki, hogy megjavulhasson, hogy az emberi tár­saságnak ismét hasznos tagjává legyen. Az épület, melyen megelégedéssel pihen a gő­zösön utazó szeme, midőn Vácz mellett elhalad, 1855 óta áll, midőn boldogult Mária Terézia császárné nemes ifjak neveldéjeül kezdé építtet­ni. A czél, melynek ma szolgál, ép oly magasz­tos, mint amaz. Hivatalos személyzete az intézet­nek: maga az intézeti főnök, egy ellenőr, három írnok s egy ügyvezető, ki a munka kiosztását eszközli. Van saját lelkésze, orvosa s egy taní­tója, ki naponkint előadást tart a fegyenczeknek. A 900-at meghaladó fegyenczek napirendje következő: reggeli 6 órakor fölkelnek; meg­mosdván, ágyaikat megvetik s magukat tökéle­tesen rendbeszedvén, dolgozó termeikbe vezettet­nek. Itt a reggeli imát áhítattal végezvén, napi munkájokhoz fognak, mely varrásból áll, t. i. a cs. k. katonaság számára egyenruhákat készít­­nek, melyek közöl különösen föltűnő az atilla, és magyar nadrág varrása és zsinórozása, ezeket a legszabályosabban készítik el. A varrásért minden darab munkától megsza­bott dijt kapnak, melynek egy harmadát bent az igazgatóság által vezetett takarékpénztárba kell hagyniok, két­harmadát pedig engedményezett külön élelmezésre fordíthatják. Azonban a ta­karékosok megelégedvén rendes élelmezésükkel, egészen bennhagyják , s szabadulásukkor az egész összeg minden hiány nélkül pontosan ke­zükbe adatik. Ez által a könnyelmű takarékosságot tanul, a szegény úti költséget szerez, hogy házi családhoz visszamehessen. A test pedig vérszemet kap, h a adja magát, melynek következése dolgot megszokja s munkás ember válik belőle. Reggeli 7*2 órakor a r. kath. ritka ízlésű s valóban gyönyörű imaházakba seregelvén, áhi­tatos éneklés mellett hallgatják a szt. misét. A templom, mondom,ritka szerkezetű , négy osz­tályból áll, két földszinti s két karzatból egyenlő nagyságban, fokozatosan padokkal, úgy hogy a miséző vagy a szónokló lelkészt mindegyik lát­hatja, mert az oltárhoz 10 lépcső vezet föl. Ma­gasan díszeleg az; a főoltárkép a szeplőtlen szűz Anya képét ábrázolja, két oldalról egy egy an­gyallal. A díszes templomi öltözékek Bécsben készül­tek, s csak nem rég érkeztek meg ; van 8 válto­zékű orgona, mennyezet­i zászlók sem hiány­zanak. A templom hajójában csak néhány pad van, a hivatalnokok számára. A más vallásúak szintén rendesen részesülnek egyházi oktatásban. A fegyenczek egy éven fölül egész 10 évig van­nak ide ítélve, s közölük 23 éves korig mind­egyik tanköteles, habár bölcsészeti osztályokat végzett is A fegyház iskolájában naponkint 80-an nyer­nek oktatást. A tanítási órák fel vannak osztva: hétfőn magyar olvasást, írást; kedden számtant; szerdán német olvasást, írást; csütörtökön ma­gyar olvasást írást; délután egyházi éneket; pén­teken mezei s kerti gazdaságtant, szombaton német olvasást s írást és számtant tanulnak. Az iskola egy külön teremből áll, egy asztal és szek­rénynyel a tanító számára, hol az iratok, köny­vek s kézi táblák tartatnak. A tanonczok hosz­­szú keskeny asztalok mellett ülnek karos szé­keken, mindenkinek van egy kis fiókja, hol író­eszközét tartja. Van egy nagy számtábla, s az ol­vasáshoz magyar német hangoztató táblácskák. Délelőtti órákban a fegyenczek a belső ud­varba egy órai sétára mennek, hogy egyedül az eget látva és saját lakásukat, jusson eszükbe bűnös voltuk s az ég igazságos ítélete. Séta után a munka folytatására mennek. Déli 11 Vj órakor a munka ideje megszűnik, minden osztályban egy-egy fegyencz hangosan elmondja az „Ur angyalát“, mely imát fölállva mindnyájan a leg­nagyobb áhítattal s összetett kezekkel utánmond­ják. Ekkor átmennek hálószobáikba, s az étke­zést kezdik meg. Étkezés után egy órai szüne­tük van, szünet után a munka folytatására men­nek dolgozó termeikbe, de az egy órai séta dél­utáni órákban is megtörténik. Estve felé hálótermeikbe vonulnak, hol a 7 órai harangszó imára serkenti őket, imádság után magukra hagyatva, beszélgetés után lenyu­­gosznak. Ágyaik két kis állványon létező desz­kázat, egészen szétszedhető, el van látva jól töltött szalmazsák és párnával; nyáron könnyű, télen kettős pokrócz a takarójok. Öltözékük egyenlő; ez áll ing, gatya, vászon sapka, mellény, felöltöny és nadrágból, haris-­­­nya és katonabakkancsból. A fegyenczek erkölcsös­jei kiválasztvák; van­nak közöttük házi dolgosok s mos­ók is. A házi dolgosok a folyosókat és szobákat tisztázzák, naponta kétszer söprik és egyszer hetenkint zsa­rolják. A mosók mosnak vagy mángorolják a fehérneműt. Van e fegyháznak egy sok hasznú, gőzre alkal­mazott gépezete, mely a konyhában főz, a mos­ó és fürdésre meleg vizet ad, ruhát szárít bámu­latos gyorsasággal és vizet szivattyúz. Van hidegfürdő is a Dunán, de az épületben is vannak kád- és zuhany­fürdők. Az étkezésre nézve a kiszolgáltatást egy benn lakó vendéglős teljesíti. — Kenyerük igen finom, naponkint főtt ételt kapnak, levest és főzeléket, csütörtökön és vasárnap pedig húst is kapnak. — A betegek eledele kitűnő , panaszt soha sem emelhetnek. Ezek öt teremben vannak, egészen elkülönítve, s a leggondosabban ápoltatnak. Meleg étket napjában háromszor kapnak, s igen nagy tisztaság és szolgálatban részesülnek. Az orvos órákat tölt közöttük mindennap, sőt házi gyógyszertáruk is van, hogy rögtön esetekben segélyükre lehessen. A víz mindenüvé a Dunából átszűrve kavicson keresztül a föld alatt vezettetik, van azonban a közép udvarban két szivattyús kút is. A temetkezés egész ü­nnepélylyel történik, gyász szertartással. A ravatal fekete posztóval van beterítve, viasz gyertyák égnek körötte, s a szertartásos zsoltárok énekeltetnek; ez alka­lommal a fegyenczek különös áhítattal és sziv­­rehatóan énekelnek. Az éneklésre általán nagy hajlamuk és fogékonyságuk van. Testileg itt nem igen történik fenyítés; a ma­kacsok és csendzavarók bebörtönöztetnek. Egy szóval ez intézet oly szerkezetű, hogy kevés ja­vítást igényel, mert a ház igazgatója Mar­gots Károly úr hosszú évi tapasztalása után úgy kormányozza, hogy bár teljes szigorú, mégis mindenki szeretetét bírja, s így a rendet, tisztaságot fönntartania, a javulást előmozdítni a többi hivatalnoktársaival kezet fogva, a legszeb­ben sikerül. F. A. NA­PIHIREK ES ESEMENYEK. Budapest december 3 * Schumann Klára asszony tegnapi harmadik és mint jelentve volt utolsó hangversenye ismét szűkké tette az Europa termét. A rendkívül kelle­metlen idő ezúttal sem volt képes a művészetkedve­­lőket visszatartóztatni. Áldozatkészségük egyébiránt ma is gazdagon jön jutalmazva azon kitűnőleg szép darabok mesteri eljátszása által, melyek Schumanné assz. programmját és művészetét egyaránt jellemzik. A műsort ezúttal egy trió nyita meg, Schumann R. műve, melyet a hangversenyzőnő Huber Károly és József urak hegedű- és gordonkakíséretével játszott; ezt Bach, Chopin, Beethoven és Scarlatti kisebb nagyobb hangművei követték; köztük fénypontként emelendő ki a trión kívül Beethoven eroica symphoniájának átdolgozása és Bach idylli Gavotte-ja, melyek a hangversenyzőnő ujjai alatt egész költői becsükkel elevenedtek meg. A közönség ritka lelki gyönyörrel hallgatta újra meg újra e játékot, melynél érzésben és technikában szebbet, megragadóbbat és készebbet alig képzelhetünk. A közöket az Ellinger pár tölte ki szíves közreműködésével, és kivált az Ellingerné által előadott kedves Mendelssohn- és Schubert-dalok nagy tetszésben részesültek. Hildegard Főherczegasszony Ő cs. Fensége valamint múlt alkalommal úgy ezúttal is a hangver­senyt elejétől végig magas jelenlétével diszesiteni méltóztatott. * Magyarország átalános és közigazgatási térképéből a határos tartományokkal együtt, kiadva a bécsi cs. k. katonai földrajzi intézet által, épen most jelent meg a második szállítmány. Az 5. sz. lap tartalmazza Pozsont és Austria egy részét, a 8 ik lap Munkácsot, Szathmár Némethit, Erdély egy ré­szével ; a 10-ik lap Buda-Pestet és 87.­Fehérvárt és a 11-ik Debreczen, Szolnok és Kecskemétet. E tér­képnek az újabb katonai fölmérések szolgálnak alapul, s a­hol ezek elégségesek nem voltak, részint­­ külön fölvételek létettek, részint a Duna, Dráva,­­ Maros és Tisza felvételei és végre az ideiglenes ka­­taster használtatott. A terület a metszésben a váztól el van választva s az utóbbiba színesen nyomatik. Az egész térkép 161­2 lapból áll és szállítmányok szerint jelen meg, de egyes lapok is kaphatók. Bolti ára 20 ft austr. értékben, és minden egyes lap 1 ft 25 fr austr. érték. Megrendelhető Bécsben Artaria és társa műkereskedésében. * Borainkból ismét újabb szállítmányok mentek külföldre. A „Borlap“ szerint Fáy Ignácz ismert bortermelőnk Konstantinápolyba utazott, és ott po­­mázi saját termésű boraiból 600 akót adott el; a Balcz és Devrient pesti nagykereskedőház pedig mintegy kétezer üveg tokaji bort küldött Oroszor­szágba, üvege 6 pftjával vétetett meg. A cs. birodalom építészeti emlékeit fentartó központi bizottmány két hónapi szünet után újra fölvévén gyűlései fonalát, az elnök b. Czoernig ur által üdvözöltetett s következő tárgyakat hozott szőnyegre. A cs. k. erdélyi helytartóság már előbb közölte volt, hogy a cs. k. középponti bizottmány levelezője A­c­k­n­e­r Mihály plébános ur f­s ocz. 8 kán lelkipásztorkodásának félszázados ünnepét ülendi. Ez alkalmat a központi bizottmány megra­gadván, az érdemdús férfiúnak különösen a cs. k. központi bizottmány czéljai előmozdításában tanúsí­tott buzgalmáért hálás köszönetét nyilvánitá. — A budai közigazgatási terület conservators és szath­­mári püspök dr. Haas Mihály urnak értesítése sze­rint Főherczeg Albrecht Főkormányzó Ur ő császári Fensége rendeletére a váczi püspöki kert falába és a cs. k. ó-budai kincstári uradalom épületébe befalazott 46 római emlékkő a pesti nem­zeti múzeumba szállíttatott. Ez alkalommal dr. Hans M. ur megjegyzé egyszersmind, hogy dr. Mommsen Tódor úr nem jól van értesülve, midőn mint az „A. A. Zig“ egy leveléből kiderül, a berlini k. akadémia ülésében ast­ályta, hogy hálánkban azon német szokás , a római­ emlékkövek befala­zása, egészen ismeretlen. Ezt már a fenebbi sorok is megczáfolják. Azonkívül még Kőszeg , Buda, Tata, Pécs, Székesfehérvár , Ják , Pentele , Ma­gyar-Szék és Jenőn igen sok befalazott római emlékkő látható.­­ A vallás és közoktatásügyi cs. k. ministerium tudatja, hogy a spalatoi museum con­­servatori állomása ottani tanár Gliubich Simon apátra ruháztatott.­­ A prágai cs. k. helytartósági elnökség jelenti, hogy a bécsi cs. k. szab. nemzeti bank kormányzójához fordult az iránt, miszerint a pardubiczi államjószághoz tartozó kr­netíci rom, mely nagysága, szép fekvése és történeti emlékeinél fogva nagyon érdekes, az uradalmi főhivatal veze­tése és a bhrudini kerület conservatorának Schmo­­ranz urnák kellő befolyása mellett mielőbb restau­­ráltassék. E közléseket a gyűlés tudomásul vette. — A cs. kir. első austriai helytartóság által elő­terjesztett tárgyalási okmány a liechtenwörthi tem­plom külsejének egy freskóképe iránt b. Lacken conservator ur véleményezésére bizatik. B. Anckers­­hofen klagenfurti conservator ur Gallenstein lovag levelezőnek egy jelentését küldé be a Felső Gail- völgyben Würmlach fölött látható etruriai emlék­­irás iránt. — G. Tinkhaser brixeni conservator ar jelenti, hogy, a brixeni templom régi kereszt folyó­sójának kinyitása már befejeztetett, s hogy e munka körüli fáradozását a brixeni herczegpüspök egy kü­lön elismerő iratban köszönte meg. — Karinthiai conservator b. Ankershofen egy római kő töredéké­nek másolatát küldé be, mely 1809 óta a felső­­kircheni temetőben egy sírkereszt talapjául szolgált. A „Mittheilungen“ szerkesztőjének Weisz K­ornak azon indítványa, hogy a régibb katonai építészet marad­ványaira kiváló gond fordíttassék, elfogadtatott a az elnök ur megígérte, hogy ez ügyben megteszi a szükséges intézkedéseket. — Reissenberger nagyszebeni conservator ur megküldé a Curte d’ Argis zárdatemplom leírását S­e­y­f­r­i­e­d M. cs. k. építészeti hivatalnok rajzaival, melyek dr. H­e­i­d­e­r G ministeri titkár urnak adattak át megítélés vé­gett. — Scheiger József szíriai conservator az oberpottaui kastély elejének rajzát küldé be. A nagy­szebeni cs.kir. helytartóság az ó­ radnai rom három rajzát küldé be Müller conservator ur javaslatával, e rom fentartását illetőleg. E javaslat iránt a közp. bizottmány további határzatát későbbre tartja fönn. — Hooh W.a központi bizottmány jegyzője és cs. k. mérnöktől a piestingi völgy bejáratánál levő star­­hembergi romnak a közp. bizottmány indítványára eszközlött, sikerült lerajzolása és leirása terjeszte­tik elő. E rajzra nézve határoztatott, hogy annak kiadása Starhemberg ura Leopold Főherczeg , cs. Fenségének tudomásul adassék. — A vallás és közoktatásügyi ministerium által a della Madonna dell’ Arte templom újítási munkái és festvényei iránt átküldött tárgyalási okmány van der N­t 1l tanár urnak adatik át megítélés végett. Van der Niill tanár úr Bukovinában a putnai g. n. e. zárdatemplom régi fejdelmi sírboltjának megnyitása eredményeiről, Vi­­cenzában a dei Carmini plébániatemplom homlok­zatának megújítási tervéről és a lavantvölgyi sz. Leonhardt templom-övezet kijavításáról nyilatko­zik. A gyülekezet elfogadta a tanár úr nézeteit és javaslatait. Végre az elnök úr egy a cs. k. kereske­delmi ministerium által tudomásvétel végett közlött tárgyalási okmányt hozott szőnyegre a pordenonei egykori váracsot illetőleg, melynek egy részét el akarják árverezni. Tekintettel arra, hogy e váracs az austriai herczegek első birtoka volt Olaszország­ban, és hogy onnan a tartományi herczegek a Habs­burg házból határzott befolyást gyakoroltak az aqui­­leiai patriarchátus ügyeire, a központi bizottmány oda nyilatkozik, hogy az építmény csonkítását ered­­ményzendő árveréstől álljanak el. * Mint a „D“ Temesvárról jelenti, a Begacsatorna mind a két partja a vaspályahídtól kezdve egész a Józsefvárosig átadatik a keresk­­kamrának, hogy a kereskedelmi érdekeknek ezen nélkülözhetlen térsé­gek megtartassanak. A kamara e vonalakat czölöpök­­kel fogja megjelöltetni. * Austriában a mezőgazdászat­ évi termés értéke jelenleg mintegy 2500 millióra tehető. Legfölül áll a termésben Lombardia, melynek termelése hatszorta akkora mint az e tekintetben legcseké­lyebb Dalmatiáé. A termés magas fokon áll, mintegy kétharmada a lombardiainak Felső- és Alsó-Austria, Cseh- és Morvaország, Sziria, Tirol és Velencze; középszerű terméssel birnak, a lombar­diainak felével, Szilézia, Horvátország, Salzburg, Krajna, Karinthia, a Bánság, Magyarország, kato­nai határvidék; alsó fokú termésű, a lombardiainak felén alul, Istria, Galiczia, Erdély, Bukovina. Igen örvendetes, hogy nevezetesen a verőfényes hegysej­tőkön a lenmivelés mindinkább terjed. A hegyi har­mat megbecsülhetlen e növény­iparra. A turfa-föld melyet gyakran lehet a hegyek közt találni, igen alkalmas trágyát ad. Azon óriás lendületet, melyet Izland lenmivelése van, nedves éghajlatának és alag­­csövezésének köszönheti. Bécs, dec. 2. A legközelebb 61 éves korában elhunyt Chmel József, Ferencz­ József rend lo­vagja, cs. k. kormánytanácsos, s a titkos házi ud­vari s államlevéltár aligazgatójában Austria egyik legkitűnőbb tudósát, s a tudományok cs. k. akadé­miája egyik legméltóbb tagját veszté el. Az elhunyt 1798-ban Olmützben született, atyja az ottani aka­démiánál mennyiségtan tanára volt. 18 éves korá­ban a sz. Flóriánról nevezett felső-austriai szer­eveihez, a­zetbe lépett be, ott különös előszeretettel szen­­­­telé magát az austriai történelem tanulmányozására munkának , s már 1826-ban szerzett könyvtárnokká neveztetett az, hogjy a­­ ki. Miután 1830—33 ig Bécsben a nevezett szerzet költségén Austria kútfő-történelmét tanulmányozó, 1839-ben az államlevéltár másodlevéltárnokává ne­veztetett ki. — 1840 ben első levéltárnokká, s az 1846 ki újraszervezéskor aligazgatóvá s cs. k. kor­mánytanácsossá léptettetett elő. Hogy mily sokat tett ő az austriai történelem kútfő tanulmányozása érdekében, kitűnik számos, részint önállóan megje­lent, részint több ti­dós társaságok irataiban szét­szórt értekezéseiből. Legjobb munkái a Habsburg­­ház történelmének szentelvék. Ide tartoznak: „Habs­burg levéltár“­a, mit saját költségén adott ki, s „habsburgi kirándulásai“, melyek egészen új vi­lágot vetnek I. Rudolf, III. Frigyes s I. Fer­­dinánd császárok történelmére. Legfőbb érdeme abban áll, miszerint egy valaha létesítendő austriai pragmaticus történelem számára nagyszerű előmun­kálatokat tett. Nemzeti színház. A „Székely leány”, víg opera 3 felvonás­ban. Irta Huber Károly. (Szövege Bulyovszky Gyulától.) E dalmű még m­últ nov. hó 27-dikén adatott elő­ször ; akkor azonban megnézésében akadályozva lé­vén, csak nov. 30­­ második adatásán lehettünk je­len. Véleményünk tehát ezúttal kissé utánsán­­tikál ugyan, de még­sem tehetjük , hogy azt ne nyilvánítsuk, s egy eredeti zeneművet hallgatással mellőzzünk, mely ha elég sok kívánni valót hagy is, már csak mint első kísérlet is több méltánylást igé­nyel , mint a teljes ignorálást. A vélemények, melyeket az avatott és óvatlan ítészek Huber úr e zsenge művéről több kevesebb kimélylyel, több kevesebb élességgel nyilvánítottak, körülbelül egyeznek abban, hogy a „Székely leány„

Next