Budapesti Hírlap, 1859. január (1-24. szám)
1859-01-26 / 20. szám
föld, mely az év első napjaiban megfagyott volt, csaknem egészen kiengedett. Ki az alföldi városokat ismeri, igen jól tudja, mit jelent ez. Azok kedvéért pedig, kiknek nem volt alkalmuk erről személyesen meggyőződni, megemlítjük, miszerint ez annyit jelent, hogy ha az ember a szomszéd faluba akar menni, 2—3 lovon ne induljon, mert bizonyos, hogy nem fog aznap oda érni. Hát benn a városban hogy járunk ? Bizony elég bajosan. Néhány utczában vannak ugyan pallók, de a legtöbb utczára ráillenék a pocsolya név. De hát azokkal a pallókkal is hogy állunk ? Láttál-e már, nyájas olvasó, oly készületet, melyet pallónak alnak ? Nem ? megmondom tehát. Ez a palló V—1 láb szélességű deszka, mely eredetileg vízszintesen ászokra volt szegezve. De a nedves és száraz időjárástól e deszka megvetemedett, és majd le, majd fölfelé fordított teknőhöz hasonlít. Ki aztán a kötéltánczos mesterséget legalább mint műkedvelő nem tanulmányozta, próbáljon rajta járni, nem töri-e el kezét vagy lábát, vagy legjobb esetben nem merül-e a két oldalról tátongó nem épen legillatosabb sárfürdőbe ? Máshol a járókelő terhes kocsik a pallókat az ászkokról leszakították, s magukkal elhúzták, és az ember nem egyszer jár úgy, hogy nagy kínnal vergődik végig egy darabon a pallón, mikor ez egyszerre elfogy, s csak mikor 10—20 ölnyi sáron végig lubiczkolt, jut ismét egy keskeny deszkaszigetre. Hogy ily helyzetben nem marad egyéb hátra, mint vagy otthonn ülni, vagy mázsás bagamába szorulni, mondanom alig szükséges. — Városi elöljáróságunk a bajon az általigyekszik segíteni, hogy a főbb utczákat nem kövezteti ugyan, mert kövünk nincs, de tégláztatja, azaz téglajárdákat készíttet. Kiindulási pontokul a templomokat választotta, úgy hogy a városházától három, u. m. r. katholikus, református és görög egyesült templomhoz ily téglajárdákon mehetünk. Reméljük, hogy a kezdeti munka folytattatni fogván, az utóbbi említett templomtól a járda az ág. evang. templom felé vezettetik. Több hétig pangott kereskedésünk a múlt napokban megindult volna, hacsak a rosz utak ismét meg nem akadályozzák. A piaczra hozott készletek rövid idő alatt elkeltek, és pedig jóval magasabb árakon, mint a tél kezdetén. Szellemi életünkről, melyet előlegesen szerénynek jelenthetek, más alkalommal fogok szólani. 1. 1. Napi újdonságok. * Császári udvari vadászatok. Mint a Jagdzig sírja november és december havában hat vadászati napon 4243 nyulat és 164 foglyot lőttek. A magyar nemességet e vadász-ünnepélyeken gr. Somogyi, Török, Waldstein és Zichy Béla urak képviselték. A december 10-n tartott udvari vadászaton, melyen Császár Ő Felsége is jelen volt, Albert szász koronaherczeg a fensége igen nagy vadászati ügyességet tanúsított, sajátkezüleg 162 vadat ejtvén el. A Az esztergomi zsinat végzései, mint a „Rel.“ jelentis. hó 10. és 11 -kén a szent széknél már az utólsó stádiumon is átléptek. E végzések t. i. a bibornokok tanácskozmányában is megvizsgáltattak és tárgyaltattak, úgy hogy azok szentesítése pápa ő szentsége által legközelebb bekövetkezendik s leküldésük Esztergomba e hó vége felé várható. * A tegnapi nőegyleti bál a Lloyd-teremben nem volt oly népes, mint más években, mindazáltal a vendégek és tánczosok koszorúja elég szép és fényes volt, és a tánczokat elég anime járták Ellenbogen és Faukárus zenéje mellett. „Engedelmet, hogy a tárczát megelőzöm“ B. újdonságiró.— „Oh nem tesz semmit“ B. tárczairó. * A nemzeti szintáz drámaügye, mint már említők, ki van egyenlítve. A „Hölgyfutár“ szerint még csak egy kis differentia van, mely bizonyára jól el fog intéztetni. Az említett lap úgy értesül, hogy az első drámai fizetés 2500 ftban alapíttatott meg. Saját értesülésünk szerint a drámai tagok abban egyeztek meg, hogy azon lesznek, miszerint a dij e maximumát legalább egy vagy egypár kapja meg közülük — pro recognitione juris dominalis — azaz a dráma becsülésének helyreállítására. * Lessing 130-ik születésnapját a helybeli városi színházban „Galetti Emilia“ előadásával ünnepelték meg. A kegyelet szép és dicséretére válik az említett intézetnek, az előadás azonban a gyöngébbek közé tartozott, úgy hogy Lessing e megemlékezést, ha él vala, bizonyosan egy kemény kritikával köszöni meg. * Hamis bankjegyek. Az épen most lefolyt debreczeni vásáron Loi és Lo sorozattal 117,710 és 11,771 számokkal és 1000 alsó szomirattal néhány öt forintos hamis bankjegy ámbár oly roszul voltak voltak készítve, hogy mindenki könnyen rájuk ismerhetett, egyszerű falusiaknál mégis elfogadóra talált. * Erdélyi múzeum: A „M. F.“-ban olvassuk : A Kolozsvárit állítandó erdélyi országos múzeum megerősítés végett fölterjesztetett alapszabályaira a napokban érkeztek le újból a magas ministérium módosító észrevételei. Ezek nem foglalnak magukban semmit, ami a szándékolt intézet czéljával ellenkeznék, sőt egynéhány pont változtatása valósággal épen az intézet javára ezélzottnak lenni mutatkozik. A múzeum ügyei vezetésével megbízott ideiglenes bizottság tegnap este tartotta gr. Mikó Imre önmaga elnöklete alatt, az e módosítások tárgyalásával foglalkozó eldöntő ülést, amelyben, a mint biztos kútfőből értesülünk a m. kormány módosító útmutatása értelmében az alapszabályokban meg is tette a megkívántató változtatásokat. Megjegyezzük még, hogy a generalkormányzó, hg. Liechtenstein Frigyes magassága olyképen ígérkezett a bizottságnak, hogy a módosítások elfogadása esetére csaknem bizonyosan remélhető, hogy a legfelsőbb megerősítés még ez év folytában fog bekövetkezni; egyúttal kimondhatjuk, hogy a m. kormány észrevételei iránt terjengett aggasztó hírek, nem egyeben alapulnak, mint képzelődés teremtette rémeken. Tűzkár. Temesvárott f. hó 22-kén 5 órakor az ottani stearingyertyagyárban tűz ütött ki, melyet a gyors segély daczára sem sikerült azonnal eloltani, miután a lángok a stearinnal telt kádakba is belekaptak. A tűz 7 órára eloltatott ugyan, mindazáltal a kár, mint a „Lloyd“-ot értesítik —■ a rögtöni becslés szerint 15—18,000 ftra rúg. A gyár maga, valamint készletei az első magyar társaságnál voltak biztosítva. * Bettina meghalt. Arnim Erzsébet assz., kit írói nevén rendesen Bettinának neveztek, f. hó 20-kán meghalt s benne Berlin ismét egy nevezetességét veszté el. Bettina La Roch Sophia unokája és Brentano Klemens költő testvére volt. Született m. Frankfurtban 1785-ben.Házasságra az ismert költő Arnim Achimmal lépett. Mély költészi hajlama, mely azonban nem ment a végletességtől, leginkább kitűnik hires könyvéből „Egy gyermek levelezései Göthével.“ A nyomortól látogatott osztályok nagy védője volt, melyet tettei és irataiban is tanúsított. Bizonyságok erre két műve : „E könyv a királyé“ és „Ilius Pompilius és Ambrózia. ' * Humboldt és a papagály. Vannak adomák, melyeknek rendeltetésük, hogy az európai napisajtóban körutat tegyenek, miután rendesen előkelő egyénekkel hozatnak kapcsolatba, egy ily adoma a következő, melynek mi is ajtót zárunk, hogy körútja tökéletes legyen. Humboldt régebb idő előtt a porosz koronaherczegnő nagyanyjától egy egészen szénfekete papagályt kapott ajándékban, melyet igen szeretett. Minap Humboldt az ebédről haza jővén, látja, hogy vén madara szomorún ül kálit tudján, oda megy és kérdi: Nos, Jaks, ki fog kettőnk közel elébb meghalni? — „Nagyságos ur“ ezt nem a papagály, hanem komornyikja mondá — „ne beszéljen ilyen komoly dolgokról ezzel a madárral!“ — A tudós megfordul, s egy könyvet véve karszékébe dől. Félóra múlva a madár is megfordul, mégegyszer urára tekint és hova hull le a földre. — Jelenleg Humboldt e kedves madarát az egyetemi muzeum számára tömik ki. * dagadozó vadak. Mint Beszterczebányáról f. hó 17-ről írják hivatalos bejegyzés szerint, 1858. év folytában Zólyom megye területén 15 medve és 14 farkas ejtetett el. * Hamburgban egy uj múzeum építése van tervben, mely czélra néhány nap alatt 70,000 tallért írtak alá. Huttwalker tanácsos, ki maga is egy becses képtár birtokában van, 10,000 tallérral járult hozzá, és egy műbarát, Sillen úr, ez uj múzeumnak Wraskótól a „Niobidák“ czimü festvényt ajándékozta, melyet 6500 talléron vásárolt meg. Tudomány, művészet és közélet. A magyar Tudományos Académia Alapszabályai. *) I. Az akadémia czélja és hatásköre. 1. §. A magyar tudományos akadémia egy cs. k. Apostoli Felsége különös oltalma alatt álló tudományos intézet. Czélja annak a tudomány és szépirodalom mivelése és terjesztése, s egyszersmind a magyar nyelvnek egész gonddal csinosbítása és gazdagítása. 2. §. Ezen czélra mind tudományos vizsgálatok és kísérletek tétele, mind eredeti munkák íratása, s régi és uj remekírók s egyéb jeles művek fordítása által törekszik. 3. §. Hasonlókép a történet, nyelv, irodalom s művészet emlékeit gondosan fölkeresi, s a tudomány gyarapodására szolgálókat közismeretre hozza. 4. §. Jutalomtételek által úgy a tudományos és irodalmi, valamint a drámai munkásság élesztésére és táplálására igyekszik hatni. A kormány által hasonló végre kiírandó jutalmakra érkező pályamunkákról az akadémia ad bíráló véleményt. 5. §. Az évenként nyomtatásban megjelenő magyar munkákat osztályonként szoros vizsgálat alá veszi, a legjelebbeket megjutalmazza, s a jutalmazás indító okait közzé teszi. 6. §. Az akadémia, munkálkodásai eredményeit nyomtatásban terjeszti el, és pedig ülési tárgyalásait havonkénti füzetekben megjelenő Értesítője által; történeteit, emlékbeszédeit és értekezéseit Évkönyveiben bocsátja közre. 7. §. A beadandó kéziratokat az akadémia megvizsgálja, s ha helybenhagyást nyertek, azokat vagy tiszteletdíj mellett kinyomatja, vagy kijövetelüket illő segedelmezéssel támogatja. 8. §. Tudományos czélok végett, különösen a haza minden tekintetben bővebb megismertetésére, benn- és a külföldön utazásokat tétez vagy pártol. 9. §. A tagok óvakodni fognak a vallást, az ország polgári állapotját és polgári kormányát illető, vagy akármely más politikai tárgyak vitatásától. 10. §. Mindennemű akadémiai nyomtatványok a sajtószabály kívánalmai szerint kezelendők. II. Az akadémia szervezete. Tagok és tisztviselők. 11. §. Az akadémia szervezetét alkotják : az elnök, egy alelnök, 25 igazgatósági tag, továbbá tiszteleti tagok, kiknek száma a 24-et meg nem haladhatja, rendes tagok, kiknek száma 42-re van meghatározva, levelező tagok, egy titoknok, egy jegyző, s a szükséges tiszti és szolgaszemélyzet. 12. §. Az akadémia munkássága minden tudományokra kiterjed, ide nem számlálva mégis a hittudományt, s azoknak következő hat osztálya van megállapítva : 1. A nyelv- és széptudományok, 2. A philosophia, 3. A törvénytudomány, 4. A történettudomány, 5. A mathematikai, és 6. A természeti tudományok, melyek mivelésével mindenik osztály terjedelméhez és fontosságához arányzott számú tiszteleti, rendes és levelező tagok foglalkoznak. 13. §. Az igazgató tanácsot huszonöt tag képezi, kik az ország elő- kelő és tudományszerető férfiai közöl választatnak (25. §.), s kiknek kötelessége az akadémia vagyonára ügyelni. 14. §. Az akadémia közvetlen vezérlete az elnököt illeti, ki az ülésekben elnököl, s az akadémiát a hatóságok s mások irányában képviseli. Távolléte vagy másnemű gátoltatása esetében helyét az alelnök pótolja. Mindkettőjüket illeti legközelebbről az alapszabályok pontos megtartása iránti felelősség. Osztályülésekben a jelenlevő legidősb tiszteleti, s ilyennek jelen nem létében a legidősb rendes tag is elnökölhet. 15. §. A tiszteleti tagok száma, kik az osztályok által hozatnak javaslatba, a huszonnégyet meg nem haladhatja. Ezek a nagygyűlésekben, az összes és az illető osztályülésekben - székkel és szavazattal, az utóbbiakban s a bizottmányokban elnöklési joggal birnak a 14. §. intézkedése szerint, s osztályuk munkálkodásaiban részt véve, a tudomány javát és az akadémia díszét előmozdítani törekszenek. 16. §. A rendes tagok, kiknek száma negyvenkettőt nem haladhat meg, a nagygyűlés, úgy az összes s az illető osztálygyűlésekben székkel és szavazattal bírnak. Kötelességük az illető szakokat önálló tudományos vizsgálatok és dolgozatok által előbbre vinni, s az akadémia mindennemű, alapszabályilag eléje tűzött, czéljai létesítésére reájuk bízott dolgokban társas munkásság, véleményzések és tudósítások adása által buzgón eljárni. 17. §. A levelező tagok, kiknek száma meghatározva nincsen, az akadémia mindennemű üléseiben székkel és tanácskozó szavazattal bírnak , s mind önálló tudományos vizsgálatok és dolgozatok által szakjokat előbbre vinni, mind az alapszabályilag kitűzött czélok létesítésére reájuk bízott dolgokban segédrészt venni köteleztetnek. 18. § A titoknok az igazgatótanács úgy az akadémia mindennemű üléseiben előterjesztői hivatalt visel, azok határozatainak végrehajtásáról gondoskodik, a jegyzőkönyvet viszi, melyet az elnöklővel együtt aláír, az akadémia levelezéseit folytatja, történetét s mindennemű tudósításait írja. Évkönyveit és Értesítőjét szerkeszti s könyvkiadásaira fölügyel. A titoknoki hivatal tiszti személyzete közvetlenül neki van alárendelve. 19. §. A titoknak gondjaiban osztozik a jegyző, ki annak akadályoztatása esetében tisztét is viseli, s a levéltárra saját felelőssége alatt ügyel. 20. §. Az akadémia tagjai jogosítva vannak a kineveztetésük szerint őket megillető, igazgató, tiszteleti, rendes vagy levelezőtag czimét viselni. 21. §. A taggá választatást még a legérdemesb tudósnak is tehetséges elismertetésétől kell várnia; esedezőlevéllel s utánjárással keresni azt, nem engedtetik. 22. §. A fő- és alkönyvtárnok, valamint netán egyéb gyűjteményörök, a reájuk bízott ügyeket külön utasításaik szerint hit alatt végzik. 23. §: Pénztárnok és ellenőr, a pénztári utasításaik s az igazgató tanács határozataihoz képest, szinte hit alatt, kezelik, s a bevétel és a kiadás felől az igazgatóságnak szorosan számolnak. Az okmányozott pénztári számadás minden év leteltével az elnöknek benyújtandó. Az igazgató tanács tisztéhez tartozik a pénztári számadásnak utasításiig végzett könyvvivői és bizottmányi megvizsgáltatása s a vizsgálatban netán fölmerülő észrevételeknek a számadó pénztártisztek általi fölvilágosittatása után, annak végleges jóváhagyása s a szokott fölmentő levél kiadása. 24. §. Az ügyész az akadémia jogait védi s a számadásokat vizsgálja. (Folyt. köv.) Miután ez alapszabályok a szükséges módosítások megtétele után a teljes végleges megerősítést megnyerték, azokat olvasóinkkal ezennel közöljük. Szerk. : A Beinert-féle örökségi ügy, melyről e lapokban is történt már említés, újabb tudósítások szerint fontos stádiumba lépett. A 22 millióra menő tetemes örökség eddigi kipuhatolások szerint Tirolban 13 osztályos fél részére esik, kik Klausenben és a Rittenen laknak. Ez örökségi ügyet törvényes erejű okmányok alapján egy strassburgi és egy londoni ügyvéd kezeli. Az eddigi eredmény, mint mondják, leginkább egy klauseni szegény pátleány példátlan kitartásának és fáradozásának köszönhető ki ez ügyben Olasz-, Német-, Francziaországot és Belgiumot beutazta s kétszer fordult meg Londonban. (Magyar tud. Akadémia.) F. hó 24-dikén, a szokott órákban, a philosophiai, társadalmi és történettudományi szakosztály ülése tartatott. Nem mondhatjuk, hogy oly népes hallgatóság s a jelenlevő tagtársak oly számával, mint a múlt alkalommal. Ennek okát egy kissé kényes dolog bizgatni, hanem az tény, hogy valamint maguk a tagtársak, úgy a hallgatóság is, már mintegy előre ki szokták szemelni, hogy valamely gyűlés alkalmával, ki és miről fog beszélni, értekezni s fölolvasást tartani. Ettől függ aztán a közönség árja vagy a pálya. Sőt történik gyakran, hogy ha valaki száraz vagy rég elcsépelt dolgokról jelentetik be értekezendőnek, a begyűlt hallgatóságnak fele száma is azonnal hazaindul. Ezen észrevétellel nem akarunk a mai igen tudós s nagyrabecsült értekezőkre vonatkozni, hanem csak fölhozzuk, hogy megjegyezhessük: miként nem ártana a tudós akadémiának közfölolvasás tárgyaiul tehetségig oly dolgozatokat kijelölni, melyek akár tárgyuk, akár kidolgozásuk vagy előadásuk által a szorosan szakbeli tagok körén túl is figyelemre bíró érdeket tudnak gerjeszteni, tehát amelyek a közönséget inkább vonzva növelik, mint apasztják. Az akadémiai fölolvasások szerintünk csak így lennének czélravezetők és tanulságosak. Hiszszük, hogy habár ez eddigelégy nem lehetett is, most már, az akadémiai testület redintegratiója után — a fölolvasandó tárgyak ily megválasztása nem fog nehézséggel járni. Az elnöki széket Eötvös József báró úr foglalta el, az értekezések asztalához pedig sokoldalú tudós hazánkfia Podhraczky József állván, jelenté, hogy a „magyar‘” szó eredetéről és értelméről fog beszélni. Continuere omnes és a tudós értekező következő mozzanatokat érintett meg előadásában. Horvát István sokat beszélt a magyar szóról, de annak teljes megfejtésébe nem bocsátkozott. De hiába is tette volna, mivel ő a mythologiai tanulmányokkal nem foglalkozott, pedig az országok és nemzetek régi nevei, mind mythologiai nevek. Az ősnépek nevezetesen, valamint saját nevezetüket az astrologia és ős vallástan szerint nyerék, úgy nemzetségük s elágazásaik számát is a szerint határozták meg. A csillagászat és az ősnépek vallása volt tehát irányadó a „magyar“ szó meghatározásában s a magyar közélet és országfelosztás viszonyaiban is. Idézi Constantinus Porphyrogenitus 38. fejezetét, Thuróczi Jánost Wagner kiadása szerint, s a szentírás bizonyos helyeit, honnan kiderül , hogy a magyar nemzetségek és vármegyék csakugyan oly számban osztottak fel, mint mennyi a régi astronómia szerint a csillagokszáma volt. Berosus emlékezik a nemzetségek és országok ily felosztásáról, s szerinte Berosus is a mythologiából vette a felosztást A magyarok is, a 72 fő égi csillagzat szerint 72 vármegyére osztották hazájukat, s ezen felosztást még a kereszténység elfogadása után is megtartották, mint Thuróczi bizonyítja (megjegyezhettem volna, de mint afféle akadémiai adspiráns, csak elhallgattam, hogy még Rogerius „Carmen miserabie“-je X-dik fejezete szerint is 72 megyéje volt ugyan a magyarnak, de Gejza vezér alatt korántsem). Mindezekkel, úgymond, azon értelmezés, melyet Horvát István a „ma g ya r“ névről adott , nincs megcáfolva. Meszszebb kell tehát menni, s miután ő azt mondja, hogy a magyarok Egyptusban és Habissziniában a németek mellett laktak , Egyptus nevének értelmét kell fölmeríteni. Erre az értekező megmagyarázza, miszerint Egyptus és mez ra , honnan H. I. mageresztő magyarjai származik, annyit tesz, mint napország, az egyptomiak és a mezrak, napfiai. A zsidóknál is előfordul mezraim-napfiai. A zendavesztákban nincs ugyan a „magyar“ szóról semmi, de ott van Ormuzd, ami annyit tesz, mint „Ormos“ vagy „Almás.“ Egyptus, Flavius Josephus szerint napországa.A perzsáknál is divatozott a„mez ra“ s „me ger“ szó „m i t ra“név alatt, mi napimádót jelent. Mezra, Mitra, Meger, tehát annyi, mint magyar, vagyis napimádó. S ez annyival inkább bizonyos, mivel P.ur kiszámítása szerint a magyarok 640 körül kerültek ki Ázsiából, az arabok nyomása miatt; Egyiptomból pedig 1693—1625 körül költöztek ki. Krisztus előtt, hol pedig a Menes, Metra, annyit tett, mint nap fia. Podhraczky úr ezen értekezése megéljeneztetett. Csak rövideden kell még megemlítenem, hogy a második értekezést Hunfalvi Pál úr tartotta : „Aristoteles kategóriáiról“, érintve Apáczai Csereynek az ezen kategóriák nyomán írt érzeményeit, a ki a realitást, melynek magyarra fordításában néhány évvel ezelőtt oly nagy tűzzel törtük a fejünket, „vagyonság“-nak nevezte a maga korában. Ezen jól kidolgozott, de különben száraz értekezést is valóságos philosophicus türelemmel végig hallgattuk, s aztán eloszlottunk. Midőn e tudósításunkat bezárjuk, Brassai úr kivonatára, ki az általa adott véleményekre vonatkozó múltkori közlésünkben többet talált, mint ő mondott, közöljük említett véleményeit úgy, a mint azokat írásban ő maga fogalmazta. Weisz János ur „A kerekények“ czimü dolgozatára Br. ur véleményét ezekbe foglalja: „Midőn értekező a cycloidokat vette vizsgálata tárgyaiul, s ama közönségesen ismert szabályok és elméletek szerint az ezekre vonatkozó rovatokat betöltötte, magára és más tanulókra nézve kétségkívül igen hálás munkát végzett, de hogy általuk csak egyetlenegy függőben levő kérdést is döntött volna el, vagy csak iparkodott is volna eldönteni, azt csekély belátásom el nem ismerheti. Semmit egyebet nem látok benne, mint egy példagyűjteményt az analytica geometria fölsőbb fejezeteire. • „Ezen értekezésnek az akadémiai Értesítőbe" Való fölvételét tehát azon kérdés eldöntése határozza el, ha óhajtja-e az akadémia, hogy az Értesítőbeli dolgozatok a tudományt akár az elmélet terén valami parányi kis lépéssel elébb vigyék vagy új vagy újnak mutatott igazsággal gazdagítsák, akár az alkalmazásban eddig netalán nem követett újat mutassanak föl ? Vagy pedig, hogy az itt czélra elegendő, ha a dolgozat a maga nemében jeles, az az szabatos ,és hibátlan? Vagy-rövidebben mondva-,-egy „inauguralis dissertatio“ kellékei elegendő kellékek-e egy akadémiai értekezésre nézve is.“ A dolgozat műszavairól így nyilatkozik : „Weisz úr tagtársunk ezen értekezésében nyelvmivelőnek lép fel következőkép gyártott szavaival: kerekény (Cyclois), szabványzó (Normale), alszabványzó (Subnormale), lefejtett (Evolute), lefejtő (Evolvente) végérintő (Asymtte)."Ezekről azt vagyok bátor állítani, hogy a nekik megfelelni akaró latin-görögös kifezéseknek etymologicus vagy inkább szótárias fordításai, melyeknek, azonkívül, hogy a magyar szóalkat törvényei szerint nem igazolhatók, még azon kétséges előnyök sincs,hogy az illető tárgyat némileg értelmezni segítsenek. Állításomat részletesen bebizonyítni itt helye nincs, csupán figyeltetni akartam a t. akadémiát azon eljárásra, mely máris egggé elrongált nyelvünket hová tovább fenyegeti, hogy sajátságaiból kivetkőztetvén, utóljára merőben tönkre teszi.“ A Kruspér István ur értekezéséről Br. ur írott véleménye igy szól: ............... jv . • „Ezen értekezés tartalmát czimje tökélyesen kifejezi s további ismertetésére csak azt jegyzem meg, hogy az minden geodaeticai (földmérésttanító) kézikönyvnek egy fejezetét teszi, és már számos ízben ki van nyomtatva. Végre Spieger úr Logarithmusi-tábláiról ezt véleményzi: „Értekezőnek az Értesítőben kinyomott munkáját, mint a tárgynak némi új oldalát kimutatót, annak idejében ajánlottam vala kinyomtatásra. Jelen dolgozata az abban foglalt elmélet gyakorlati alkalmazása és továbbá semmi újat nem mond. De több az, hogy 45 tagú (helyesben számjegyű vagy csak jegyű) számokkal a mathematico astronomico-physical téren a világon senki sem dolgozik; 45 tizedesjegyü logarithmusokra pedig a világon senkinek is szüksége nincs — ha ily furcsa ember akadna, annak számára ott vannnak a Koralek és D. Brien táblái *— és igy a nyomtatásukra s főkép javításukra fordítandó költséget és fáradságot merőben elpazérlottnak tekinteném. mk- Legújabb külposta. Pária, jan. 22. (Ismét nyugtalan 11 a hírek.) A nápolyi király halálán, mely ugyan valótlan, két más hir is emelé a nyugtalanságot, ik a véd- és daczszövetség Francziaország és Szárdinia közt, deakár van már végleg megkötve akár nincs titkolva vagy e ra, mégis fait accomplinak tartanak. Másik hír az austriai- olaszra vonatkozik, mely végre létesült volna. Mi és mennyi való ez ki hírből, ez a későbbi idő titka, de annyit bizonyosnak tartanak, nemcsak az olasz, hanem általában a kabinetek közt oágyan eszme- és tervcserélések folynak, melyeket itt Pánsban kabineti-harcznak neveznek, s csak majd ha ennek eredményét fogjuk átüthetni, leendünk a helyzetre nézve is inkább tisztában. Egyelőr omatiai utazgatás vonja magára a közfigyelmet LaTM“cére "íra ebédelt.