Budapesti Hírlap, 1859. január (1-24. szám)

1859-01-14 / 10. szám

A cs. k. kiadó-igazgatóság ügyvezetése alatt. Nyomtatja Emich Gusztáv Pesten, Barátok­ tere 7. sz. 1859. E cs. k. hatóság hivatal helyiségében, a Vaskapu-Nyíregyházi országut építé­séhez szükségelt 2000 - ös kő szállí­tására nézve nyilvános árlejtés fog tartatni. Az árlejtési feltételek a Zabolcs me­gyei cs. k. építészeti hivatalnál addig is megtekinthetők. Nagy-Kálló, január 4-én 1859. Cs. k. megyei hatóság. (107) 12—3) A duna-földvári cs. k. szolgabirói hivatal által közhírré tétetik, mikép 1859. évi január 24-n Kömlődön a köz­ség házánál reggeli 10 órakor egy, Kömlődön építendő községi pajta iránt árlejtés fog tartatni. A cs. k. megyei építészeti hivatal által helybenhagyott költség szám­lás szerint az ács-munka 946 frt 4 kr, a kőműves-munka 136 frt 28 kr, végre a lakatos-munka 31 frt 40 kr bécsi értékben állapíttatott meg, mely meg­alapított árak lesznek kikiáltási árnak felvéve. A vállalkozók tehát utasíttatnak, mikép nevezett napon és időben Köm­­lődön megjelenjenek, köteleztetnek egyszersmind a megállapított költség számzásban kitett ősziét 10% bánat­pénzül letenni. A további árlejtési feltételek, úgy a helybenhagyott költség-számzások, va­lamint a terv e hivatalnál a rendes hivatalos órákban betekinthetők. Írásbeli ajánlatok a kellő bánatpénz­zel ellátva az árlejtés napján reggeli 9 óráig Kömlődön elfogadtatnak. D.-Földvár, dec. 22-­ 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal Csödök. (141) (1—3) 5478. A tokaji cs. k. szolgabirói hi­vatal mint bíróság által közhírré téte­tik , hogy Hercz Langh és neje Wink­­ler Száli tolcsvai lakos és rőfös-ke­­reskedőknek minden ingó s azon korona­országokban , melyekben az 1853. évi julius 28-ról kelt ideigl. csődrendtar­tás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd saját kérelmük folytán megnyittatott, perügyelőül és ideigl. tömeggondnokul Azary Mihály, helyet­teséül pedig Komáromy Vilmos ügyv. urak neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminémü igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­följebb­­. 1859. évi márt. 16-ik napjáig ezen cs. k. szolgabirói hivatalnál beje­lentsék, mert ellenkező esetben ők,­­ netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a barátságos kiegyen­lítés megkísérlése tekintetéből, vagy nem sikerülése esetében az ideigl. tömeg­gondnok megerősítése, vagy más gond­nok, nemkülönben az ideiglenes hite­lező választmány és ennek helyettesé­nek megválasztása végett­­. 1859. évi márt. 21-én reggeli 9 órakor annál bi­zonyosabban jelenjenek meg, mivel kü­lönben ezeknek kinevezése a csődrend­tartás 44. § a rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Tokaj, dec. 30-­ 1858. Cs. k., szolgabirói hivatal. (71) (1—8) 472. A pesti és k. keresk. s váltó­törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Feldmann György pesti bejegyzett termény-kereskedő összes va­gyona ellen annak saját kérelme folytán a csőd mai napon 472. sz. alatt elren­deltetvén , perügyelőnek s ideiglenes tömeggondnoknak Morlin Imre ügyvéd ur, helyettesének pedig Már Lajos ügyvéd ur neveztetett ki. Felszóllittatnak tehát mindazon sze­mélyek, kiket a csőd alá került va­gyonhoz bárminemű igények illetnek hogy követeléseiket a szükséges ok­mányokkal ellátva legföljebb­­. 1859. évi ápril 30-ik napjáig ezen cs. k. ke­reskedelmi s váltó-törvényszékhez an­nál bizonyosabban jelentsék be , mert ellenkező esetben a netalán őket il­lető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálog­jogra nem tekintve, a csődtárgyalás­­ból ki fognak rekesztetni, s a csőd­tömeghez­ minden igényeiket el fog­ják veszteni; egyszersmind az ideig­lenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hite­lező választmány megválasztására fo­lyó 1859. május 25-dik napjának reg­geli 10 órája a csődrdzs. 30. s 43. §§-a rendeleténél fogva oly hozzáadással tű­zetik ki, miszerint az ezen törvény­napra meg nem jelent hitelezők tekin­tetbe nem fognak vétetni. Értesíttetnek egyszersmind a hite­lezők, miszerint a bukott által igénybe vett vagyonátengedés jogkedvezménye felett is az 1859. május 25 re­­ rendelt tárgyaláskor nyilatkozni tartoznak, s hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a büntető kir. vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni; az­­ iránti kérvény a törvényszéknél, vagy a per­ügyelőnél megtekinthető. Pest, jan. 5-n 1859. Cs. k. ker. és váltó-törvényszék, a netán őket illető tulajdoni, elsőbb­ségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind ez ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése vagy más gond­nok, nemkülönben az ideiglenes hite­lező választmány és ennek helyettesé­nek megválasztása végett folyó 1859. évi március 24-n délelőtti 9 órakor 56. számú hivatalos szobában annál bizo­nyosabban jelenjenek meg, mivel kü­lönben ezeknek kinevezése a csődrend­tartás 44. §-a rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Pest, dec. 21-n 1858. Cs. k. orsz. törvényszék. (76) (3—8) 10746. A szegedi cs. k. megyei tör­vényszék által ezennel közhírré téte­tik, hogy Steinfeld Sámuel szegedi ke­reskedő, minden ingó, és azon koro­naországokban, melyekben az 1853. július 2- tól kelt ideiglenes csődrend­tartás hatályos, fekvő ingatlan vagyo­nára a csőd saját kérelme folytán meg­nyittatott , pelügyelőül Bodnár István ügyvéd úr , ennek helyetteséül pedig Müller János ügyvéd úr neveztetett ki Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bármi­nemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­­fölebb 1859. mártius 31-ik napjáig ezen cs. k. megyei tervszéknél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a­ netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgya­­lásból ki fognak rekesztetni, és a csőd­tömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése, vagy más gond­nok, nemkülönben a hitelező választ­mány és ennek helyettesének megvá­lasztása végett, 1859. évi ápril 2-án reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezek­nek kinevezése a csődrendtartás 44. § rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. megyei tervszéknél megtekinthető folyamodványában a va­gy­onát­engedés j­ogked­vezmény­eit igény­be vette, e részbeni nyilatkozat adás végett 1859. évi ápril 2-a reggeli 9 órára azon hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bíró­sági vizsgálat bevégzése után fog ha­tározat hozatni. Szeged, dec. 28-­ 1858. Cs. k. megyei törvényszék. (3-3) (45) 3934. A székesfehérvári cs. k. me­gyei törvényszék részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy Oblath Fülöp szé­kesfehérvári lakos s kereskedőnek min­den ingó, és azon koronaországokban, melyekben az 1853. julius 18-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos fekvő ingatlan vagyonára, mai napon a csőd megnyittatott, perügyelőül és ideiglenes tömeggondnoknak Zsömböry Ede , he­lyettesének pedig Horváth Pál ügyvéd urak neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­fölebb 1859. évi mártius 31-ik napján ezen cs. k. megyei törvényszéknél beje­lentsék, mert ellenkező esetben ők, netán őket illető tulajdoni, elsőbbség, vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése, vagy más gond nok, nemkülönben a hitelező választ­mány és ennek helyettesének megvá­lasztása végett jövő 1859-ik évi ápril hó 7-dikén délelőtti 10 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csőd­­rendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. megyei törvényszék­nél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit génybe vette, e részbeni nyilatkozat adás végett, 1858. évi ápril 7-n reggeli 10 órára azon hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem en­gedik, a közadós ellen inditott bün­tető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. A jogkedvezmények megadásáért a kérvényt a tervszéknél vagy a perügye­lőnél kiki megszemlélheti. Megjegyzendő, hogy miután a csőd­tömeget illetőleg oly körülállások fo­rognak fenn, melyek az ideigl. csődrdzs 69. §. szerint az egyesség megkisértését a bíróságnak hivatalos kötelességévé te­szik, e kérdés ugyan csak az utóbbi határnapon, helyen és időben fog tár­gyalás alá vétetni, miért is az illető hitelezők, kik akkorra személyesen meg nem jelenhetnek, illető képviselőiket e tekintetben is kellő meghatalmazvány­­nyal ellátni tartozandnak. Székesfehérvár, dec. 27-a 1858. Cs. k. megyei törvényszék, hogy azokat írásban vagy szóval leg­­­följebb 1859. évi mártius 5-ik napjáig, ezen cs. k. megyei törvényszéknél be­jelentsék, mert ellen esetben ők a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgya­lásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind kijelenteüik, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyet­tesének megválasztása végett 1859. évi márt. 10-ik napján reg. 9 órakor an­nál bizonyosabban jelenjenek meg, m­ivel különben ezeknek kinevezése csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a felnevezett perügyelőnél vagy épen cs. k. megyei törvényszék­nél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozat adás végett 1859. évi márt. 10-ik napjára reg. 9 órára azon hozzáadással hivat­nak meg, hogy azon hitelezőket ille­tőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen inditott büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Jászberény, dec. 30-­ 1858. Cs. k. megyei törvényszék. Csődmegszüntetés. (126) (2-3) 3565. A h.-m.-vásárhelyi cs. k. szol­gabirói hivatal mint bíróság által va­­gyonbukott helybeli kereskedő Zinger József ellen 1858. junius hó 5-n 1386. sz. a. megnyitott csőd, a bukott és hi­telezői közt létre jött barátságos egyes­ség folytán ezennel biróilag megszűnt­nek lenni nyilvánittatik. H.-M.-Vásárhely, dec. 28-a 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. Felhívások: (161) (1-3) 27742. A pesti cs. k. országos tör­vényszék részéről ismeretlen tartóz­kodásu Blana szülei. Tinkovis Erzsé­bet asszonynak értésére adatik, misze­rint Agárdy Mihály ügyvéd ur, ki f. évi dec. 12-n 2380. sz. a. kelt vég­zéssel Blana György őt illető, a három korona-utczában 125/5. sz. a. fél ház­nak elrendelt végrehajtási árverezés­béli képviseletére, önnek mint jelzálo­gos hitelezőnek gondnokul kineveztetett légyen, saját kérelme folytán ezen tisztétől ezennel felmentetett és Ghyczy Gyula ügyvéd ur neveztetett ki he­lyébe gondnokul. Pest, dec. 21-n 1858. Cs. k. orsz. törvényszék. (137) (2—3) 4530. A n.-kőrösi cs. k. szolgabiró­ság mint hagyatékot tárgyaló biróság által közhirré tétetik, hogy özv. Istáki Márton N.-Körösön 1858. évi márt. hó 30-ik napján végrendelet hátrahagyá­sával meghatározott, melyben ő örökö­seinek Istári József, Istári János, Is­tán Mária Nagy Józsefné és Istári Lajos gyermekeit örökösöknek nevezte Minthogy a biróság előtt Istári Lajos tartózkodása nem tudatik, ennélfogva ő felszóllittatik, hogy magát az alább jegyzett naptól számítandó egy év alatt ezen bíróságnál jelentse, s örökösi nyilatkozatát nyújtsa be, ellenkező esetben a hagyaték a magukat jelentő örökösökkel s a számára rendelt Bor­­dács Dániel ur gondnokkal fog tár­gyaltatok N.-Körös, dec. 15-­ 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (138) • (2—3) 4410. A n.-kőrösi cs. k. szolgabiró­­ság mint hagyatékot tárgyaló hatóság által közhirré tétetik, hogy id. Sá­fár Nagy József, n.-kőrösi lakos 1857. évi dec. 1-n N.-Kőrösön végrendelet hátrahagyásával elhalálozott, melyben Nagy Eszter Csurgai Ferenczné, ifj Nagy József, Nagy Judit özv. Molnár Sándorné gyermekeit nevezte. Minthogy e biróság előtt ifjabb S. Nagy József tartózkodása nem tudatik, ennélfogva ő ezennel felszólittatik, hogy magát e hirdetvény kiadás nap­jától számítandó egy év alatt, ezen bíróságnál jelentse, s örökösi nyilat­kozatát nyújtsa be, ellenkező esetben a hagyaték a magukat jelentő örökö­sökkel, s a számára rendelt Bordács Dániel ur gondnokkal fog tárgyal­tatni. N.-Kőrös, dec. 1-n 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (139) (2—3) 4411. A nagy-körösi cs. k. szolgabi­­róság mint hagyatékot tárgyaló ható­ság által közhirré tétetik, hogy özv. Papp Mihályné szül. Szurmó Teréz n.-kőrösi lakosnő 1857. évi december hó 8-a II.-Kőrösön végrendelet hátra­hagyásával elhalálozott, melyben ő Papp Mihály, Papp János, Papp Fe­rencz, Papp András gyermekeit örökö­söknek nevezte. Minthogy e bíróság előtt Papp Mi­hály tartózkodása nem tudatik, ennél­fogva ő ezennel felszólíttatik, hogy magát a hirdetmény kiadás napjától számítandó egy év alatt ezen bíróság­nál jelentse s örökösi nyilatkozatát nyújtsa be, ellenkező esetben a hagya­ték, a magukat jelentő örökösökkel s a számára rendelt Bordács Dániel ur gondnokkal fog tárgya­ltatni. N.-Kőrös, dec. 1-n 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (108) (2—3) 250. A komáromi cs. k. úrbéri tör­vényszék részéről közhirré tétetik, mi­kép az e megyebeli Kamocsa helysége határának szabályozása, tagosítása s ezzel összekötött egyébb rendbesze­dési munkálatok megtétele iránt folya­matban lévő úrbéri ügyben az illető közbirtokosok s jurialisták között az pest, egy ideiglenes intézkedésnek, a bírói úrbéri utasítás 159. §-ai értelmé­­beni megtétele végett jövő 1859. évi febr. 15-n délelőtti 10 órára Komárom városába tárgyalás rendeltetik. Melyre a nevük s lakásokról ismeretlen köz­birtokosok s curialisták, kik daczára ezen lapnak folyó 1858. évi 173. szá­mában közzétett bírói felhívásnak mind eddig meg nem jelentek, az e tárgyra vonatkozó, s kezeiknél lévő okiratok­kal ellátva újólag oly hozzáadással idéztetnek, hogy meg nem jelenésük esetére is, az arány­kulcs megállapítása iránti egyezség megkísérlése, vagy ha ez nem sikerülene, egy ideiglenes intéz­kedésnek megtétele, a számokra saját költségük s veszélyükre hivatalból rendelt képviselőnek Komáromban la­kozó Vörös Benő ügyvéd urnák befo­lyásával eszközöltetni fog. Komárom, dec. 4-n 1858. Cs. k. úrbéri tövényszék. (132) (2—3( 26971. A pesti cs. k. orsz. törvény­szék által közhírré tétetik, miszerint a Kopácsy József veszprémi cs. k. me­gyetörvényszéki elnök úr részére Mar­­czibányi Lőrincz cs. k. kamarás úr el­len 20.000 párt követelés és járulékai megvételére az utóbbinak Pesten az uri-utczában 449,8. sz. alatt fekvő há­zára kért végrehajtási árverés elrende­lése folytán, az ezen házra bekeblezett köröztetések. (135) (2-3) 16313. A cs. k. pestbei­, Lipót- és Ferenczvárosilag kik. biróság részéről közzé tétetik, hogy Pákozdy Róza , férjezett Pongrácz Istvánnőnek­­ folya­modása folytán, mai napon 16313. sz. a. kelt végzéssel egy nyomott váltó példány melyben csak a 400 db arany vagy 2000 pírt összeg s folyamodónő azon jelzálogos hitelezők részére, kik­nek jelenlegi tartózkodásuk ismeret­len, ezen árverési rendelvény átvétele és ezen hitelezők jogainak a vételár felosztásának védelmére Barabás Dá­niel h. ügyvéd ur gondnokul kinevez­tetett, és pedig: a) Barcs Kristóf és Barcs Katalin. b) Jäger Ferencz. c) Nagy Péter. d) Bachrach M. e) Leitner Ignácz. f) Stelczl és Prix g) Winternitz Simon. h) Priegler Ignácz és fia. i) Lederer Ignácz. k) Laukó A. l) Giorgievits Pál. m) Schvatz Lázár. n) Eötvös János. o) B. Foul­on Teréz. p) B. Laffert Isabella. q) B. Amelin Augusta részükre, kik is felhivatnak, femn érdekelt jogaik védelmére egy a törvényszék helyén lakó meghatalmazottat nevezni és a ház­eladás és vételár felosztása előtt annak nevét és lakását ezen törvény­széknél annál inkább bejelenteni, mi­vel különben minden további kézbesi­tések a fennebb, megnevezett gondnok­hoz lesznek utasitandók. Pest, dec. 7-n 1858. Cs. k. orsz. törvényszék­ aláírása volt kitéve, a többi hézagok pedig kitöltetlenül maradtak, továbbá egy kötelezvény szinte 400 db arany vagy 2000 pártnyi összegről, folyamo­dónő által Pákozdy Zsigmond úr részére kiállítva, megsemmisítésének megindí­tása megengedtetett. A fennebbi állítólag elveszett okira­tok netáni birtokosa tehát ezennel fel­­hivatik, hogy birtokát egy év alatt e bíróságnál annál bizonyosabban beje­lentse, mert különben további kére­­lemre azok megsemmisittetnek s jogere­jük a kiállitónő ellenében elenyészettnek nyilvánittatik. Pest, oct. 27-én 1858. Cs. k. vár. kik. bíróság­ Nyomozó-levelek. (63*) (1-3) 9254. Tolvajságbani bűn­részesség büntette miatt f. évi 6139. b. sz. hatá­rozatnál fogva perbe fogatott, és szö­késben lévő vádlott Csurár Juán, ki­­s 27 éves, közép termetű, hoszszas barna sápadt arczu, fekete hajú, keskeny homloku, barna szemöldökű, sárgás szemű, nagy hegyes orrú, rendes szájú, egésséges fogú, szőke bajuszu, hegyes állu, a jobb kezén hüvelyk ujja cson­ka, beszél oláhul és czigányul, parasz­tos ruházatú, görög nem egyesült val­­lásu, özvegy , nagypataki czigány, mind ez ideig rendes lakhelyéről meg­szökvén, a b.­prdis 156. §-a értelmé­ben kinyomoztatása s kézrekeritése esetében ezen alulirt cs. k. országos törvényszékhezi átkisértetése elrendel­tetik. N.-Várad, nov. 15-­ 1858. Cs. k. orsz. törvényszék. (51* (3-3) 2506. Berger Mihály, mint­egy 1850. évig Pölöskén Veszprém me­gyében lakott, jelenleg 48—50 éves le­het, feleséges, napszámos, néha szolgá­latban lévő, az alulirt megyei törvény­szék által 1855. évi május 3-a 107. sz. alatt kelt ítélet szerint, még 1842. évben elkövetett emberölésért két évi súlyos börtönre elitélt egyén, bünte­tése kiállása végett ez ideig meg nem jelent, s elfogatása hivatalos megkere­sések utján eszközölhető nem volt. Megkéretnek minden rendű hatósá­gok, hogy nevezettet, kinek egyébiránt közelebbi személyleirása nem közölhető, kézrekerülése esetében az alulírott cs. k. megyei törvényszékhez átkisértetni szíveskedjék. Veszprém, jan. 4-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. Pályázatok: (113) __ (2-3) 3. Az ideiglenesen felállított Bony­­hád mező­városi tanácsnál Tolna me­gyében egy titkári állomás 420 frt austr. értékben évi fizetéssel van üre­sedésben. Pályázók e hivatalra, kellően hite­lesített folyamodványaikat, koruk, ál­lapotuk, vallásuk, erkölcsi és politikai magaviseletük, eddigi alkalmaztatá­suk, a magyar s német nyelv­tudásuk, továbbá, hogy Bonyhád mezőváros ta­nácsnál lévő hivatalnokkal semmi ro­konságba vagy sógorságba nincsenek-e, mind­ezek kimutatásával a „Budapesti Hírlap“ „Hivatalos Értesitő“-jében har­madszori megjelenésétől számítandó 14 napok múlva ezen cs. k. Tolna megyei főnökséghez nyújtsák be. Szegszárd, jan. 5-n 1859. Cs. k. megyei főnökség. (1372*) (3-3) ffilm. Az eperjesi cs. k. megyei tör­vényszéknél üresedésbe jött börtönfelü­­gyelői állomásra évenkinti 420 ausztr. frt, fokonkinti előléptetés esetében 367 frt 50 krnyi fizetés mellett ezennel pá­lyázat nyittatik. A pályázók szabályszerüleg okmá­nyolt kérvényeiket alulirt cs.­k. megyei törvényszéki elnökséghez négy hét alatt ezen hirdetménynek a pesti hivatalos hírlapba való harmadik beigtatásától számítva elöljáróik utján juttassák, mely­ben egyszersmind megemlítendő, váj­jon a pályázók állanak e és mily foko­zatú rokonsági vagy sógorsági viszony­ban az ezen cs. k. törvényszék hiva­talnokai vagy szolgáival. Eperjes, dec. 23 . 1858. Cs. k. megyetervszéki elnökség. (93) (3-3) Losoncz város tanácsa részéről egy losonczi kisdedóvó tanítói állomás 300 psrt évi készpénz fizetéssel, 50 psrt szálláspénzzel, 4 öl fa-illetménynyel s minden tanítvány után 6 phr havi já­randósággal; továbbá egy intézeti dajka állomás 10 pert havi fizetéssel, de lé­vén töltendő, e két állomásra csőd nyittatik. A folyamodók kérvényeiket, felsze­relve, folyó évi mártius 1-ig a loson­czi polgármesteri hivatalhoz intézve nyújtsák be. A kisdedóvói tanítótól megkivánta­­tik: 1) hogy a pesti képezde­ bizonyit­­ványával bírjon; 2) legalább egy évi gyakorlatot kimutasson; 3) a magyar nyelvet tökéletesen beszélje, ha va­laki a német nyelvben is jártas elő­nyül szolgáland. A dajkára nézve kellékül tűzetik ki, hogy 30 évet meghaladjon s feddhe­tetlen életmódot igazoljon. (57*)­­ (2-3) A wagondrüszeli (merény - bányai) kath. fő tanodában egy tanítói állomás, melylyel 210 frt austriai ujpénzben, 20 öl tűzifa, széna-illeték helyett 10 frt 50 kr ujpénzben, és lakás van össze­köttetésben, pályázati uton betöltendő. A pályázók kötelesek valamelyik­yilvános népiskolatanítókat képező in­tézetnél kiállott praeparandiai megvizs­gál­tatásukkal együtt a német nyelv­ben­ teljes jártasságukat, életkorukat, vallásukat és erkölcsi s politikai ma­gaviseletük feddhetetlenségét kimu­tatni, nemkülönben más nyelvbeli s a reáltudományokban szerzett minden­nemű ismereteiket, valamint azt is be­bizonyítani, birnak-e és mennyiben ze­­nészeti képzettséggel? Folyamodásai­kat a szepesi járásbeli decanatushoz, illetőleg Szepes megye gölniczi szolga­birói járásában kebelezett remetei isko­la­ kerületi felügyelőséghez legfeljebb f­­évi február 15-ig, és pedig, ha már nyilvános tanintézeteknél alkalmaztat­ván iskolafelügyelőségi elöljáróságuk útján küldjék. (110) (2-3) 2155- A jászberényi cs. k. megyei törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Schwartz Jakab és fia Schwartz Sal. helybeli kereskedőknek minden ingó, s azon koronaországokban, melyekben az 1853. julius 28-tól kelt ideiglenes csődrenderts hatályos, fekvő ingatlan vagyonaira, annak saját ké­relme folytán, a csőd elrendeltetvén, ideiglenes tömeggondnoknak Brünauer Salamon helybeli kereskedő, perügye­lőnek Muhoray András, helyettesének pedig Kovács Mihály ügyvéd urak ne­veztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket (79) (­­3) 27553. A pesti cs. k. orsz. törvényi­szék által ezennel közhírré tétetik, hogy a f. évi dec. 21-én 27553. sz. a. kelt végzéssel néhai Tahy Ádám ur­nak minden ingó, és azon koronaorszá­gokban, melyekben az 1853. évi jul. 28-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd megnyittatott, pelügyelőül s ide­iglenes tömeggondnokul Terey Ignatz, ennek helyetteséül pedig Baranyi Fri­gyes ügyvéd urak neveztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak hogy azokat írásban vagy szóval leg­följebb­­. 1859. évi márt. 18-ik napjáig ezen cs. I bejelentsék ________ _ arány-kulcsra nézve barátságos egyez­k. országos törvényszéknél csőd alá került vagyonhoz bárminemű I­ség még eddig létre nem jövén, ennek ék," mert ellenkező esetben ők, * igények illetnek, ezennel felhivatnak, I megkisertése s a körülményekhez két Hirdetmények a kárpótlási földtehermente­­sitési tőkék kirendelése tárgyában. (18*) (3-8) 4850—4852. A beregszászi cs. k. megyei törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy a kassai cs. k. földtehermentesitési országos bizottmánytól át­érkezett felszámitási határozatok folytán az alábbi táblás kimutatásban meg­nevezett birtokosoknak ugyanott elsorolt javaira nézve a kárpótlási tőke ki­rendelésének teljesítése végetti eljárás az 1854. évi január 16-n kelt császári nyiltparancs értelmében megnyittatik; erre nézve hirdetményi határidőül 1859. évi február hó 21-ik, tárgyalási határnapul pedig 1859. évi márt. 21-ik napjának reggeli 9 órája oly felszólítással tűzetik ki, hogy : 1. Mindazok, kik ezen kármentesített javak vagy jogok iránti igényei­ket az 1852. évi november 29-n kelt legfelsőbb cs. k. nyiltparancs (bírod, törvénylap 247. sz.) engedélye szerint az 1854-ik évi április végével lejárt egy évi határidő alatt biróilag érvényesítették, magukat e tekintetben igazolják. 2. Azok, a kiket az érintett cs. k. nyiltparancs szerint visszaváltási jogaiknak érvényesítésére még hosszabb határidő illet, ezen jogi követelést okiratos kimutatása mellett bejelenteni, vagy magukat a per megindítása iránt kimutatni tartoznak. 3. Azok, a­kik a kárpótlási tőkére vagy annak kamataira igényt más jogc­ímből támasztanak, e tekintetbeli jogaikat érvényesítsék. 4. Mindazon hitelezők, kik a kármentesített jószágra az 1854-ik évi március elseje előtt eszközlött betáblázás által követeléseiknek elsőbbségi jogokat szereztek, s a fizetésre a kárpótlási tőkébeli kielégítéshez igényt akarnak támasztani, ezt bejelenteni tartoznak , ellenkező esetben mindezek a kárpótlási tőke utalványozása iránti tárgyalásból ki fognak rekesztetni, és az 1., 2. és 3. alatt megjelölteknek csupán az leend­őentartva, hogy neta­lán­ jogaikat csak az ellen érvényesíthessék, a­kinek követelési igénye a kárpótlási tőke és annak kamataira az utalványozási tárgyalásnál elismertetett. 5. A kárpótlási tőke kirendelése iránti tárgyalásra a fenn kitűzött ha­táridőre mindazok, kik a fentebbi pontokban meghatározott igazolásokat vagy bejelentéseket nyújtanak be, személyesen vagy meghatalmazottjaik ál­tal annál bizonyosabban jelenjenek meg, mert különben úgy fognak tekin­tetni, mintha semmi igazolásokat vagy bejelentéseket sem nyújtottak volna be. 6. Végre ki­jelentetik, hogy a hirdetési határidő elmulasztása s a tár­gyalási határnapról­ elmaradás esetében az előbbi állapotba a visszahelyezés­nek helye nincs. (41*) (3-3) 3863. A lőcsei császári királyi megyei törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy a kassai csász. kir. földtehermentesitési országos bizottmánytól átérkezett jogérvényes felszámitási határozat folytán az alábbi táblás kimu­tatásban megnevezett birtokosoknak ugyanott elősorolt javaikra nézve a kár­pótlási tőke kirendelésének teljesítése végetti eljárás az 1854-dik évi január 16-n kelt cs. nyiltparancs értelmében megnyittatik, erre nézve hirdetményi határidőül 1859. évi mártius 12-e, tárgyalási határnapul pedig május 7-e reg 9 órára oly felszólítással tűzetik ki, hogy: (Lásd a fentebbi 1. 2. 3. 4. 5. és 6. pontokat.) Cs. k. megyei törvényszék. (40*) (3—3) 7422. A s.-a.-ujhelyi csász. kir. megyei törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy a kassai csász. kir. földtehermentesítési országos bizottmánytól átérkezett jogérvényes felszámítási határozatok folytán az alábbi táblás kimu­tatásban megnevezett birtokosnak ugyanott elősorolt javaira nézve a kárpót­lási tőke kirendelésének teljesítése végetti eljárás az 1854-dik évi január hó 16-n kelt cs. nyiltparancs értelmében megnyittatik; erre nézve hirdetményi határidőül 1859. évi márt. 12-e, tárgyalási határnapul 1859. évi május 16-ka reggeli 9 órája oly felszólítással tűzetik ki, hogy : (Lásd a fentebbi 1. 2. 3. 4. 5. és 6. pontokat.) Neve a kárpótlásra jogosítottnak Neve a hely­ségnek A kárpótlás tárgya A kárpót­lási tőke mennyi­sége Kamat hátralék. frt1 kr 14 frt| kr Lator Gábor VerőczeMjtelek 400 r*4220 Szárazpatak% n »Ola Thury Lajos Szöllő-Végardó% 175— 96 15 Dolinay Miklós neje M..­Komjatha 1 225— 05 IQ 123 45 szül. Dobsa Terézia A.-Karaszló zsellér 00 tH Beregszász, december 20-án 1858. Cz. k. megyei törvényszék. Neve a kárpótlásra jogosítottnak Neve a hely­ségnek A kárpótlás tárgya A kárpót­lási tőke mennyi­sége frt I kr •*4 Kamat hátralék, frt | kr Alapi Salamon Korné- F.­Laps fia asszony született Lapsanka Palocsay Horváth Repiszko bárónő és kiskorú Csarna-Gura gyermekei, Lőcsén Durstin ügyvéd Czebányi Folyvark György által képvi­selve. Lőcse, december 31 n 1858, 5%­­ telek 4 3 , * 27/» » 4 m » 7568 45 416248% Neve a kárpótlásra jogosítottnak Neve a hely­ségnek A kárpótlás tárgya A kárpót­lási tőke mennyi­sége frt I kr Kamatozik. Izsépy János Petri­k 1 zsellér 50 1859. máj. 1. S.-A.-Ujhely, jan. 2-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék.

Next