Budapesti Hírlap, 1859. február (25-47. szám)

1859-02-20 / 41. szám

neki kövérebbnek tetszett. R. Sándor e tanú irányában is tagadja, hogy ő e merényletet elkövette, általában hogy ott volt. Az államügyészség a törvényszék és védelem részéről a jelen két tanúhoz és vádlotthoz intézett néhány lényegtelen közbevetett kérdés után a tanú­kihallgatás a Rózsa Sándor-féle rablói élet szomorú végjelenete, Katona Pál megsebesítése, Rózsa elfogatása s Szegedre kisértetése iránt, eszközöltetett. Ezen tanu­kihallgatás lényeges fontosságú gyanánt tűnik föl, mivel Rózsa Sándor, Szegedre vitetése közben, oly szavakat mondott, melyek jo­gilag s tökéletesen constatirozzák, hogy ő valóban két ízben tüzelt Szeyfi Károly vadászra, s ekkér a gyilkosságot megkisérte. Ugyanis vádlott — mint mondják — a kocsiban ülve, midőn már világos hajnalban egy nyúl futott át az utón, melyet ő s kísérői láttak, igy kiáltott föl : „Egy nyúl volt az én szerencsétlenségem !“ — Később így szólt volna Rózsa környezetéhez : „Minden jól lenne, csak a csendőr-csőszre (Szegfi mostani erdővadászra) ne lőttem volna.“ — Hogy Rózsa ezen szavakat mondá,bő­ven kiviláglik az alább következő tanu­kihallgatásból. Ez iránt első tanúul Ökrös József (kit csak Négyökri Józsefnek ne­veznek) tanyabirtokos jelenik meg s azt állítja, mikép ő a közelében fekvő Katonaféle tanyán történt lövésre s a támadt lármára oda sietett, hol Rózsa már megkötözve az udvaron, a súlyosan megsebesült Katona Pál pedig házában feküdt. Több tanyalakosok jöttek egymás után oda; 4 ko­csi állíttatott elő, a fogolynak s a megsebesült Katonának Szegedre át­szállítása végett, s éjfél felé megindultak. Tanú azon kocsi mellett lovagolt, melyben Rózsa volt,s megerősíti, hogy vádlott a fennebb említett szavakat mondá, mit azonban ez tagad. Az erre előhívatott tanúk : Katona Mihály, a megöletett Pál testvére, Király Mátyás, Katona József s Szepsi Péter, kik részint Rózsa S.-al a kocsiban ültek, részint a kocsi mellett lovagoltak, megerősítik, hogy ez egy mellettük elfutó nyulat megpillantva így kiáltott föl: „Egy nyúl az én szerencsétlenségem !“ Király Mátyás s Katona Józsa vádlottnak Szegff­­ra vonatkozó nyilatkozatát is hallották, s ezt a Rózsa S.-ali szembesítésnél megerősítik, ki nem emlékszik, hogy ezen szavakat mondotta volna. Miután az orvosi látlelet a megsebesülés következtében 1857. máj. 22-én meghalt Katona Pál fölött fölolvastatott,­­ a Huszka terményházai helységi bíró meggyilkoltatása iránti,, délelőtt félbeszakasztott tanúkihall­gatás folytattatott, melynek czélja főleg annak bebizonyításában áll, hogy mennyiben vett részt Csik Mihály vádlott ezen bűntényben. Csik Mihály öszhangulag úgy iratik le, mint egy rész hirü egyén, ki rosz emberekkel közlekedett s betyárokkal állott összeköttetésben. Azonban egyik tanú sem tudja kijelölni egyénileg Csik Mihály két társát. Köztudomásúlag Csik M. azt állítja, hogy Rózsa Sándor s a kivégzett Ballangó (más néven Kiss bácsi) volt ama két rabló, kik az ő házában volt­ak, Huszka bírót meg­ölték, s őt magát (Csikót) erőszakkal elvitték. Azon csendőr-káplár vallomásának fölolvasása után, ki Huszka biró társaságában Csik házába ment, s az őrszolgálatbani kötelesség-mulasz­tással vádoltatott, az ülés esti 7­ órakor másnap délelőtti 9 órára na­­poltatik el. Szombaton, 19-kén csupán délelőtti ülés tartatott, mely különböző okmányok (kihallgatási­ jegyzőkönyvek, bonczolási-látleletek , büntető­ítéletek stb.) fölolvasásával telt el, mire az elnök, miután mind a cs. k. államügyész, mind a két vádlott védői s azok maguk kijelenték, hogy semmi további előadni valójok sincs, a kihallgatást bezártnak nyilvánítá, s különösen Csik Mihály legújabban hozzájárult eset tekintetéből s oly czélból, hogy annak védője számára a szükséges idő megadassék, a legkö­zelebbi ülést, a büntetési indítvány előterjesztése s a védők védbeszéde végett, hétfőre (f. hó 21-ére) reggeli 9 órára tűzte ki. (Folyt. köv.) Legújabb külposta Pária, febr. 16. (A börze bizalmatlansága; a „Presse“ meginte­­tetése; a „Constitutionnél“ huza megválasztatá­sá­r­ó­l) A börze most minden jelt, akár­mily békés lenne is, némi bi­zalmatlansággal fogad; a belügyministernek már közlött körirata foly­tán pedig épen fejét rázta s ki tudja, mi történik, ha közbe nem jön a „Presse“ megintése, melynek tudomásra jutása után azonban a rente még az estre azonnal 68: 10-re szökött föl. A hivatalos megintés meg­rója e lapot egy „az olasz válság“ cz. czikke miatt, melynek „polé­miája olynemü, hogy a kedélyekben alaptalan ag­godalmakat kell gerjesztenie. „A „Presse“ irodájában ezen megintés nagy meghökkenést idézett elő. Egy igen barczias czikk, mely alá a főszerkesztő volt jegyezve, azonnal elnyomatott. Ezen rendszabály magában a miniszertanácsban jön elhatározva. Napoleon ha állítólag ellenzé azt, de hasztalan. A „Presse“- - érdekelt czikke egyike a leghevesebbek és féktelenebbeknek, melyeket valaha Aus­z­tria ellen szórt s annyira ment, hogy az 1848 49-ki olasz forradalmi mozgalmat tartaléktalanul s egész erélylyel védelmezé. A kormány­köröktől épen nem távol álló lapnak ezen hangja természetesen igen alkalmatlanul esett gr. Walewskinak az értekezletek ismétt megnyitása küszöbén ! Úgy is magyarázzák azt , hogy a nyilatkozó diplomatiai törekvéseket számba venni szándékoznak. De különben is békehírek szárnyalnak ma a közönségnél. Azt mond­ják, hogy az értekezleten a közép-olaszországi kérdés egy Ró­mából eredő terv alapján fogna szőnyegre hozattatni, mely szerint Francziaország és Austria visszavonnák őrségeiket, s helyettük, míg az egyházi államok helyzete tart, egy spanyol hadtest vonulna be. Egyelőre azonban csak a dunafejedelemségi bonyodalom megvitatása bizonyos. A franczia fölfogás erre nézve legújabban a „Const.“-ben nyilatkozik egy Renée által aláírt czikkben, melyben igen erélyesen nyilatkozik Kuza kettős megválasztása mellett s azt kívánja, hogy a porta azt megerősítse, habár a párisi szerződés ellen van is, mint­hogy a közvéleményt a fejedelemségekben mindenesetre számba kell venni. Az ő nézete szerint azonban ama választás a szerződésnek se betűje se szelleme ellen nincs. Turin, febr. 11. (Piemont és a szék.) Az „A. Z.“ levelezője visszatér azon korábbi hirre, melyet ő maga hozott, a Piemont és sz. szék közti kibé­külésre, melyet Napóleon császár oly hőn óhajt. Ezen hír, úgymond, bárha Piemontban sok nem hívőre nem talál, mindamellett is alapos, s még e perezben is meglehetősen komoly elhangoltság oka Piemont és Francziaország közt. Mert míg egyrészt III. Napóleon császár a Ró­­mávali kibékülést óhajtja,hogy a háború forradalmivá ne legyen, addig gr. Cavour nem egykönnyen ereszkedhetik ebbe,mert az egy csapással megfosztaná őt a forradalmárok és a baloldal támogatásától. A dolog mint látni elég komoly, mert míg Napóleon semmi áron sem akar semmit a forradalmárokról tudni, gr. Cavour kénytelen azokra guard mérre támaszkodni. E körülményben látja levelező a béke fönntartásának még némi reménysugárét, miután Cavour önfejű poli­tikája talán mégis azon meggyőződést ébreszthetendő a francziák csá­szárjában, hogy nem egy szabadelvű kormánynyal, hanem a forrada­lommal in persona van dolga. Bukarest, febr. 15. (A belü­gyministerium nyilatkozványa a ket­tős választásról.) A bukaresti német hírlap közli a belügymi­­nisterium egy hirdetményét Kuza megválasztatásáról. „E perczczel, úgymond, végződik a kajmakámia tevékenysége, átruházván teendőit Filipeszky Sándorra, ki fejedelmi kibocsátvány által ő magassága ideiglenes helyettesévé s a magas miniszertanács elnökévé s egyszer­smind igazságügyministerré neveztetett ki.“ Mi Kuzának kettős meg­választatását illeti, erre nézve a hirdetmény szó szerint így szól: A magas hatalmak párisi értekezleteikben nem találták meg ugyan”az eszközöket, hogy óhajainkat egészen megadják vagy valósítsák, de ők nem csak az utat nyitották meg nekünk azokhoz, hanem maguk utasítottak reá, mint érhetjük el annyira óhajtott czélunkat. A gondolkodásmód, erkölcsök és szokások, szükségek és óhajok teljes egyformasága egészen egyenlő tör­vényhozás mellett is utjának egy egyetlen államfő megválasztá­sára s tevék azt lehetségessé. A m. választó-gyűlés ennélfogva erélyes lépést tett az unió felé, midőn I. Sándor János e magasságát, Moldva fejedelmét, egyszersmind Oláhország fejedelmévé is megválasztotta, mely lépés, mind betűje mind szelle­ménél fogva, az egyezményben találja alapját, minthogy az egyesülés csak az ország főszemélyében történik, de a két miniszé­­rium a polg. és kft.­ügyekben­­ elkü­lönzött igazgatás megmarad az egyez­mény értelmében. A m.­gyűlés sokkal többet tett annál, hogy nekünk csak egy fejedelmet adó­­, oly elvet szentesített, mely sziveink fenekén van gyökerezve. I. Sándor­ János megválasztása, melynél fogva a kormány egy kézben van egyesítve, emeli nemzeti érzelmünket, erősíti­ politikai vi­szonyainkat s mindig arra fog bennünket emlékeztetni, h­ogy az erő csak az egyesülésben van, az elszakadás ellenben reánk nézve annál végzetesb és megsemmisítőbb lenne, mennyiben még szorosb összeolvadásra van szükségünk.“ Orosz cíatárszél, febr. 14. (Orosz csapatmozgalm­ak felöli újabb hírek.) Az „A. Zig“got újólag feltűnő katonai mozgásokról értesítik s arról, mikép általában azt hiszik, hogy Sz.-Pétervárról parancsok érkeztek a hadkészültség iránt. Azt is észre akaják venni, hogy minden moz­gásba tett kisebb csapatosztály dél felé veszi irányát. Még sok­ más egyéb dolgokról is beszélnek, mikre nézve azonban a „W. Z.“­­ egy levelezője, előadván a lengyelországi orosz csapatok állomásait, levele végén így felel: „A Galiczia határán történő csapatöszpontosítások tehát csak képzelet szüleménye, minthogy Gortsakoff bg seregében semmi mozgást sem vehetni észre.“ Táviratok. Páris, febr. 18. Hír szerint az értekezlet f. hó 22-én fog megnyittatni. London, febr. 17. C­r­a­wfo­r­d interpellatiójára válaszolva, Disraeli kijelente, mikép az Austriávali előzmények, egy indiai távírda letétele iránt, már elintézték, azonban a szerződés még nem köttetett meg. Angolország csak feltételesen akar biztosítékot adni. A felsőházban Derby lord egyelőre nem akart vitába bocsátkozni, a R­u­s­e 11-féle reform-javaslatok tárgyában. Turin, febr. 16. Hír szerint a „Cremieux s társa“ párisi ház vállalja el a piemonti kölcsön felét, 80-at. A toskánai estei csapatok közt lázító iratok terjesztettek el. Azonban a kísérlet azok hűségén ha­jótörést szenvedett s több ily irat-terjesztők befogattak. Febr. 17. A senatus az új kölcsönt 59 szavazat­tal, 7 ellen helybenhagyá. Ez alkalommal Cavour gróf egy oly be­szédet tartott, mely ismét a legigaztalanabb vádakkal volt telve Austriának állítólag szerződés-ellenes magaviselete iránt. Szerinte Piemontnak kötelessége ez ellen tényleg tiltakozni; azon olasz feje­­delmek, kik az idegen megszállást vagy előhívják vagy megengedik, megsértik a népjog elveit. Egyetlen fejedelemnek sem szabad saját országa függetlenségét föláldoznia. Piemont ily kivételes viszonyok által veszélyeztetve van. A megnyugtatás lehetetlen, hacsak Olaszor­szágban lényeges javítások nem eszközöltetnek. Piemontnak köteles­sége, minden ez iránt őt illető eszközt fölhasználni stb.. Genua, febr. 16. A Spezziából jött „Róma“ gőzös mint­egy 100 menekültet hozott a herczegségekből.— Egy Sarzanó-­ b­ó­l érkezett tudósítás jelenti, hogy ott folyvást ujoncz-köteles egyé­neket s tanulókat hagynak Piemont felé keresztül menni. Több uj erő­dök fölállításáról beszélnek. Bukarest, febr. 14. Épen most tétetett itt közzé Rosetti követnek egy távirdai közlése, ki Floreszkó-, Krezulesco-, N­i­k­u­v­a­­ s több másokkal, a moldvai hoszpodár-, K­u­z­á­h­o­z kül­detett, hogy őt Oláhország iáni megválasztatásáról értesítse. Hirszerint Kuza ezen alkalommal azon nyilatkozatot téve, mikép ha a hatal­masságok a nemzet kitörölhetlen óhajtásának megfelelni s egy kül­földi herczeg alatt, egy dák-román birodalmat akarnak fölállítni, ő kész tüstént visszalépni. Az itt uralkodó hangulat folyvást mestersé­gesen fölizgatott, szüntelen újabb tervek merülnek föl. — Az új bel-­ügyminister, Golesco, s a külügyminister, Bratiano, mióta hi­vatalos működésüket megkezdék, már több ízben értekeztek a kül­földi consulokkal s név szerint a cs. k. austriai képviselővel is. A „Budapesti Hírlap“ magán távirata. London, febr. 19. A koronaü­gyészek háza kettős megválasztatá­sát az augustusi kötvénynyel ellenkezőnek nyilvánították. A „Constitu­­tionnel" ismételve a kettős választás fönntartása mellett szólal föl. Gazdaság, ipar és kereskedelem Budapesti keresked. és iparkamra. (Jan. 31-diki H-ik ülés) A ma­gas cs. k. kereskedelmi ministerium a kamrát arról értesíti, mikép miután a kereskedelmi­­ iparkamrának az itteni rendelvény-lap ingyen nem kül­detik meg, a jan. 3-tól kelt fölszólalás folytán a bécsi postahivatal hirlap­­kiadósága oda utasittatott, hogy a kereskedelmi s iparkamrához ezen rendelvény-lapnak egy példányát, az 1859 évtől kezdve, a 3 ft 16 kvnyi megállapított évi előfizetési dij fölvétele mellett, rendesen küldje meg. — Ahhoz alkalmazkodás végett tudomásul vétetik.­Ugyanaz megküldi a ki­adott, meghosszabbított, átruházott s érvénytelenné lett kizáró kiváltsá­gokat illetőleg a cs. k. kiváltsági­ levéltárban 1858. October hóban eszköz­­lött beiktatások sorjegyzékét. Az 1851-ki legmagasb kiváltsági törvény 33. §-a értelmében vezetendő utánkeresési­ sorjegyzék számára fölhaszná­landó. Ugyanaz kijelenti, mikép­pn szinte a múlt évi dec. 7-től kelt legfel­ő­sebb törvény a bejegyzett mustrákat vagy mintákat külöbbség nélkül min­den czikkekrel alkalmazásban egyformán oltalmazza, s ezért, a letevő azok átnyújtásánál nem köteles az igtató­hivatalnál kijelölni, hogy minő czikkekre szándékozik ő legközelebb a mintát átruházni, de mégis gyak­ran maga a letevőnek érdekében állhat, a letevésnél ezt tenni. Ily kijelö­lés annál könnyebben történhetik, mivel ebből a letevőre nézve jog­veszé­­lyeztetés nem ered; a­mennyiben ezen kijelölés , daczára, még mindig sza­badságában áll neki, a letett mustrát vagy mintát legközelebb a kijelölt­től különböző, más iparágban hozni alkalmazásba, s ő a legfelsőbb tör­vény 9. §-a rendeletének tökéletesen eleget tesz, ha a lejegyzett mustrát vagy mintát általában a védelmi­ idő első évén belül, bárminő czikkre al­kalmazásba hozó. A letevőknek a letett mustrák vagy minták legköze­lebbi rendeltetése iránti ily önkénytes kijelentéseiről a mustra-sorjegyzék­­ben, az illő helyen, megfelelő előjegyzetet kell tenni, s annak sem áll semmi is ellenében, hogy a mustráli s minták letételénél maga a kamra kérdezze meg a­ felet,—azonban bárminő kényszerítés alkalmazása nélkül—, azok rendeltetésének kijelölése iránt a sorjegyzékbeni előjegyzés végett.. Ha a fél ezen kijelölést megtagadja,— mint magától értetik,— a bejegyzés mindemellett is minden habozás nélkül eszközlendő. Hogy már az iparo­sok időszakonkint áttekinthessék a letevőket, s a­mennyire ez lehetséges, a letett mustrák rendeltetését is, tervben van, az erre szolgáló adatokat az összes kereskedelmi é­s iparkamráktól összegyűjteni s egy ebből összeg állított átnézetet alkalmas módon közzé tenni. E végre a kamra arra szólít­­tatik föl, hogy minden hónap kezdetén statistikai kimutatást terjesszek­ föl a legközebb lefolyt hóban bejegyzett mustráli­­s mintákról. Ahhoz alkalmazkodás végett tudomásul vétetik. Ugyanaz közli a kamrával, hogy, miután az iparűzökre nézve hihe­­­tőleg kívánatos lenne, időszakonkénti átnézeteket kapni az egész biroda­lomban bejegyzett árujelek iránt, tervben van, ezt az „Austria“ cz. hetilap útján eszközölni. E végre a kereskedelmi é­s iparkamara arra hivatik föl, hogy minden hónap elején egy összeállított sorjegyzéket küldjön be az „Austria“ szerkesztőségéhez, az előbbi hóban bejegyzett jelek iránt; a bejegyzett átruházásokat s megsemmisítéseket, a sorjegyzék folyó számá­rai hivatkozással ugyanannak jelentse be, s azon esetre, ha a lefolyt hó­bani bejegyzés nem történt volna, az említett szerkesztőségnél az erről a ne­­gatív jelentést is tegye meg. Ahhoz alkalmazkodás végett tudomásul vé­tetik. m­­ff v­kW T nr A magas c­­. k. budai helytartósági osztály vélemény-nyilatkozatot kiván a pesti liszthatóság jelentése, iránt, a tescheni kereskedőknek, né­­memély hordók nem-helyes mérték-igazolása miatti panaszára vonat­kozólag , főleg azon tekintetből, hogy vájjon nem fordulnak-e elő hasonló észrevételek az abroncsozatok mérték­igazolásánál is ? Szakértők, kik az itteni mértékigazoló hivatal által fölhozott men­tő-ok iránt kikérdeztettek, hogy t ip­us hordók beszáradás által kisebbek lesznek, azon véleményt adok, hogy ez mindenesetre áll, ne a fogyaték, egy 10 akós hordónál ért legfölebb 21,s pintet tehet. A jelen esetben tehát, hol 15 pint különzék tűnt ki, úgy látszik még más ok is közreha­tott, mely csak részrehajlatlan vizsgálat, és a hordók bemutatása s utóiga­zolás által puhatoltathatnék ki. Különben a kamra a pesti hivatal dicsé­retére mondhatja, hogy a­­ mértékigazolási szabályok megtartására sok figyelmet fordít s oly tapasztalatok, mint a fölebbi, itt nem fordulnak elő., Oly esetek, midőn történt igazolás után a fenék kisebbé tétetik, vagy az uj hordók szándékosan a napra kitétetnek s aztán a főabroncsok erőseb­­­ben összehajtatnak vagy megrongált hordókba uj dongák huzatnak, hogy a hordó tértartamát­­csaló módra néhány pinttel megkisebbíthessék, termé­­szeteseng nem­ róhatok föl a hivatalnak. ‘ I v/ fl 11 | Ugyanaz véleményezés végett átküldi egy itteni irha-tímár mester kérvényét a fennforgó­ esetre és a bőrkészítéssel foglalkodó egyes iparok körének kiszabására nézve. A bőrök készítésével és cserzésével foglalkodó iparosok azon esz­közök, vegyszerek szerint különböznek egymástól, melyeket a cserzéshez használnak. A tobakosok a bőröket szömörczével cserzik s a szaffianbőr készítése is iparuk­ körébe esik. Az irhatimárok timsót használnak és a (dhimisch) cserzéshez halzsírt; készitnek mindennemű keztyü-, timsó- (da­misch) bőröket, végre a cserzővargák csávát vagy gubacsot használnak cserző anyagszerül s azzal nehezebb czikkeket dolgoztak ki, úgy mint te­hén- és ökörbőröket. Ezen határozat szerint a szaffrán-bőr készítése az irha-timárok kö­rén kívül esik. Ha már kér­vény­re, mesterlevele tanúsága szerint, ka­pott is mesterjogot­­­Budán az irha és szaffrán-cserzésre, mégis a Pesten kért fölvételre nézve csupán az irhatimárságra van szorítva, nyilván azért, hogy a Pesten létező kordoványos­ ezek jogát ne csorbítsa; ennélfogva a neki adott engedélyen belül is köteles magát tartani. A második kérdésre, várjon jogosítva van-e, bőröket szaffrán-kidolgozás végett kordovános­­mesterre bízni s a kész árukat a kereskedésbe hozni ? tagadólag válaszol az ideigl.: keresk­­édi ipar-utasítás, mely csak arra ad jogot, hogy saját (nem más) iparabeli szegényebb társakkal lehessen dolgoztatni, őket nyers­anyaggal ellátni és a kész árakat eladni. Ezen jog kiterjesztése pe­dig már azé­rt sem engedhető meg, mivel egyrészt a gyáros, másrészt a kereskedő jogainak csorbítása nélkül ez nem történhetnék. Színházi előadások febr. 20. Nemzeti színház : „Szép Juhász.“ Népszínmű 3 fölvonásban. Pest-városi színház: „Grosser Maskenball.“ Anfang 9 Uhr. Megérkeztek. Febr. 18. Szluha Imre csász., tanácsos Czeczéről. Devrient Emil kir. szász udvari­ színész Bécsből.’ Birk János cs. k. megyei biztos Győrből. Hörl János cs. k. szolgabiró Gödöllőről. Schmidt-Zobronow Ferencz cs. kir. szol­­gabiró Kecskemétről. Báró Drechsler György földbirtokos Bécsből. Gróf Eszter- Iházy László földbirtokos Adonyból. Pichler János cs. kir. főhadnagy hadbíró­­Sz.-Fehérvárról. Szluha Antal földbirtokos Czeczéről. Fehér Gyula tudor ügy­véd Tatáról. Fekete Károly keresk. Bécsből. Preszner Ján. gymn., igáig. Jászbe­rényről Radt Ferencz szállító Orsováról Feleki Mihály földbirt­. Kolozsvárról. Knoppich Ágost, mérnök N -Váradról. Lechner Ign­ás kir. szóig. segéd Sz.-Fe­­hérvárról. Schweller Frigyes papirgyáros Poroszországból. H­radi­ Károly gőzde hivatalnok Bécsből. Thomas Alajos gazda-igazg. Pürsteinről. Ulmann Vilmos üvegkeresk. Bécsből. Mayer János kereskedő Bécsből. Szüts András jogtudor Szegedről. Herges­zell János keresk. Maádról. Üblig Tivadar keresk. Drezdából. Lebenstein L. keresk. Aradról. Gutbon Fer. keresk. Újvidékről. Szüts Károly [föld. Pilisről. Vass Fer. magánzó Bécsből. Kerekes Károly ügyvéd Miskolczról. Zrumeczky Ant. cs. k. hivatalnok Aradról. Dobos Ján. felk. Szegedről. Halassy­­Eduard földb. Komáromból. Kovács Gusztáv magánzó Esztergomból. Szavosz­a Frigyes birtok-igazgató Gyöngyösről. Szentiványi János ügyvéd Aradról. Du­­bez József zeneigazgató Debreczenből. Koszta László földbirtokos Dánosról. Friedl Ferencz vászonszállító Politikáról. Meghaltak Pesten. Febr. 16-től 15-ig 81 személy halt meg, 36 férfi, 45 nő, 47 gyermek ideszámolásával. — Köztük honorátor 8, kereskedő és kézmives,­­32, napszámos és szolga 41. A belvárosban: febr. 14. Kaimburg Frigyes,­ 3 é., gőzhajókormá­­nyos fi, haltér 4, vízkór. Kaiser Cäcilia, 42 é., özvegy, kecskeméti-u- 1, hányás. — Febr. 15 Karner Gizella, 3 napos, tanító L, alsó Dunasor 3, nehézker.­­ A Lipótvárosban: febr. 13. Löwensohn Zsófia, 23 é., keresk.­­neje, mérleg-u. 6, vörheny. — Febr. 15. Csajka Vincze, 7 napos, szóig. f., ná­­dor-u. 24, sárgaság. Leitner Borbálya, 79 é , keresk. özv. Erzsébet tér 5, tüdő­­szélhüdés. A Terézvárosban: febr. 12. Skappel Mária, 4 napos, szórg. 1., 2 szív-u. 10, sárgaság. — Ganz Ign., 72 é., borkeresk., ország út 51, üszög. — Febr. 15. Steiner Magdolna, 16. hón., napsz. 1., retek-u. 8, nehézkór. Brenner V., 66 é., özvegy nő, ország-ut 52, üszög­ daganat. — Febr. 14. Radocsay Károly, 6 é., vendéglős f., 3 dob u. 29, gümőkórban Meizner József, 41 é., mázolom., kis­­kereszt u. 20, tüdőszélhüdés. Stechner Borb , 3 órás, napsz. 1., tavaszk.­u. 23, gyöngeség. Schulz Ágost, 12 e, színész 1., ó-u. 33, hagymáz Grieshaber Gyula, 3 é., keresk. f., uj-u. 21, tüdőszélhüdés. — Febr. 15. Salatzky Anna, 69 é., ko­­vács-özv., nagy-mező-u. 38, ág-gyöngeség. Kovács Julia, 7 hón., szórg. L, nagy­­mező-u. 47, hökhurut. Varga Ferdinand 1 é., varrónőf.,* erdő-sor 2, tüdőlob. Kusma Fer., 5 hón., napsz. fi, egyesült-n. 4, nehézkor. A Józsefvárosban: febr. 14. Hócke Mária, 15 hón., napsz.l, bod­­za-üjfj 16, nehézkor. — Febr. 15. Kovács Géza, 31/* é., asztalos f.,s üllői-ut 66, K­ökhurut. Meghaltak Budán. Az irgalmasok kórodájában: febr. 10. Grego­­rovits József, 31 é., szolga, gümökn­órba­n-B­u­d­á­n , febr. 5. Kosz Kát., 4 é., fuvaros I., 436, himlő. Planek Erzs., 12 é., szőlömes., 465, tüdőlob. Sturm Károly, 5, napos, napsz., f., 102, nehézkór. Sturm Pál, ikertestvér, gyöngeség.­­.Febr. 7- Hirt Márton, 34 é., szőlőm , 177. , gümőkórban. Polczer Seb., 53 év, szőlőm.,­ 386, tüdőláb. Febr. 8. Sód Fr., 17 hetes, napsz. 1.769, nehézkor. Hahn Ad., 2 órás, napsz. f., 422,, üszög. —­ Febr.­­ 9. Stuehlik Gyula^ év'J'gépész' , 88, aggleb. — Febr. 11. Pitzmann Mária 5 hón., kötélgyártó lg 423, görcsköhögés. . Meteorologiai észleletek Budán. Febr. 15. Felelős szerkesztő : NADASKAY LAJOS. Árkelet a bécsi 5% metalliques­­ *. . . . 77 Nemzeti kölcsön .... 79 4*/»% metalliques . . ... 4.0/ _ 1834ski sorsjegy . * . *. . . —• f 1839-ki „ ... V b T ^ Uj kölcsön Lit. A. és B. . . Földtehermentesítési kötelezv. Bankrészvény . . . . .' *. 918 Hitel-részvény. . . . *. 209.10 D­unagőzhajózás . ... . .­­ 465 Északi vasút . . . . . 17.08 Államvasut . .~ ri£.. . 226.80 börzén febr. 18. Nyugati vasút Tiszai vasút . . Keleti vasút . /. Amsterdam . . Augsburg . . . Frankfurt A Hamburg . . London . . . . . Milánó­­ . .' . Pária . Cs. koronás . « . Bukarest . . . Kostantinápoly . 118 89. 89. 89. 79. 105. 103. 41. 5. 14 8 3n Az észlelés ideje Légsulymérő ‘ 0° R— Par. von. 12•« fá c-M Éuir 11 rj­­y 4? «... H Pára nyom. Par. von _____________ . ©^*. ( S) M 00 *©S T3 * to 9 rO _ • *• fa Szelek iránya és ereje 0 — 20 •1 41 ° CD kt ® •O 43 OQ 9 a & *® ab ► a • -* jö* f! J a 6 ó. r. 335.90 4-3.4 2.38- *88 0. Ny­o. — •— 2.ó. d., 335.20 4-8.5 3.22 764 Ny. u —— 10 ó. e. 335.55 4-3.2 2.20 850 Ny.„ ^ — Köz. ,335.28 -1-4.9 2.56 -81 — J— — Dunavisárlás: február 18. estvi 3' 7" 0'" fölött.

Next