Budapesti Hírlap, 1859. március (48-73. szám)
1859-03-17 / 62. szám
BUDAPESTI HÍRLAP «2. sz. hivatalos értesítő. MÁRTIUS 17. 1859. Hirdetmények. (827) (1-3) 620. A beszterczebányai cs. k. megyei tervszék mint csődbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a Jeszenszky Sándor, Károly és János urak csődtömegéhez tartozó, akár árverés akár pedig magán ajánlatok utján eladandó zsatnói, reszkossi puszta, és Sztránya nevű birtoknak becs és egyszersmind kikiáltási ára nem 200,277 forint 21 pkr mint az az innét múlt 1858. évi december hó 10-röl 3780. sz. alatt kelt hirdetményben kitétetett, hanem csak 150,524 frt 21 pkrt részen. Besztercze-Bánya, febr. 25-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (215*) / • (1—3) 580. Következendő Alsó-Nyitra megyei Baáni kerületbeli ideiglenes szabadságra bocsátott katonák, kiknek jelenlegi tartózkodási helyük nem tudatik, a komáromi cs. k. hadfogadó parancsnokság I. 1859. évi mártius hó 2-ról 1589. sz. alatt kelt összehívása folytán, feltalálások esetére rögtön Komáromba a fent czimzett hadfogadó parancsnoksághoz beszállitandók. 1. Schumichraszt János Dezserről, cs. k. főherczeg Vilmos 12. számú gyalog-sorezredbeli közkatona. 2. Necsek János Dezserről, ugyanazon ezredbeli közkatona. 3. Portuszvagy Kordusz Mihály Dabodjelről, ugyanazon ezredbeli közkatona. 4. Michalik József Baánból, ugyanazon ezredbeli közkatona. 5. Pietrik József Latkóczról, ugyanazon ezredbeli közkatona. 6. Spersiczky Ferencz Latkóczról, cs. k. báró Hesz 49. számú gyalog-sorezredbeli közkatona. 7. Galella István Dezserről, cs. k. gróf Kinszky 47. számú gyalog-sorezredbeli közkatona. Baán, márt. 9-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (209*) (3—3) 2653. Az 1857. évi november 7-től kelt dunahajózási szerződés XXII-dik czikkjének foganatosítására a magas cs. k. kereskedelmi ministerium által 1858. évi január 29-n kibocsátott rendelet 5. § a folytán, a soproni cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztálylyal egyetértve, ezennel a soproni közigazgatási kerületben a dunamentében kijelölt azon kikötőhelyek tétetnek közzé, melyeken a hajók és talpak kiköthetnek és árukat ki- vagy berakhatnak. Győr megyében: 1) Kikötőhely Ásványnál. 2) Kikötőhely Gönyőnél. 3) Kikötőhely a Dunaágon Győrnél. Tolna megyében: 4) Kikötőhely Duna-Földvárnál. 5) Kikötőhely Paksnál a Dunára nyíló paksi duna-utcza mentében. 6) Kikötőhely Tolnán a cs. k. szab. dunagőzhajózási társulat által használt kikötőhelyen alul. Baranya megyében. 7) Kikötőhely Mohácsnál a Sávaiféle háztól kezdve folyam felfelé 315 ölnyira terjedő partrész, melynek végpontját a vasútállomás pályájának közepe képezi. Ezen parthozzából: a) a vaspálya közepétől kezdve folyam lefelé, 100 öl a dunai gőzhajózási társulat részére, b) ettől kezdve 50 öl külálladalmi hajók számára ; c) innét kezdve a fenmaradó partrész a Sávai-féle házig, 165 ölnyi terjedelemben, a vidéki és helybeli közlekedés használatára van kijelölve. 8) Kikötőhely Battinánál a bellyei uradalom kompján felül. Külországi meg nem vámolt árukat, elkerülhetlen eseményt kivéve, a sopronyi kerületbeni dunamentében egyedül a győri kikötőhelyen szabad kivagy berakni; ezen áruknak kirakása azonban itt is csak úgy engedtetik meg, ha azok a győri cs. k. fő vámtisztségnél eleve szabályszerűen bejelentetnek. Külországi meg nem vámolt áruknak a többi kijelölt kikötőhelyeken kivételes be- vagy kirakására mindenkor a cs. k. pénzügyi hatóság engedélye szükséges. Ezen rendszabályok azon megjegyzéssel tétetnek közhírré, miszerint semmiféle hajó vezetőjének szabadságában nem áll, ezen közigazgatási kerületben más mint a fenn kijelölt kikötőhelyeken kikötni, kivéve azon eseteket, melyek a dunai hajózási szerződés XXV. czikkjében foglalvák. Sopron, febr. 20-a 1859. Cs. k. helytartósági osztály. (210*) (2—3) A diós-győri koronái és sajóládi egyházi alapítványi uradalmak részéről közhírre tétetik: 1. Miszerint az úrbéri rendezés és összesítés eszközlése végett Borsod megyében fekvő Diós-Győr, Felső-Győr, Kis Győr, Kápolna, Bábony, Bádistyán, Parasznya, Varbó, Mező-Keresztes, Sajólád, Hejő-Keresztúr, továbbá Zemplén megyében fekvő Köröm helységekben, valamint a bel, úgy kivéve a szöllöket, a külbirtokok is a meglévő régibb felmérési munkálatok használatával egyebenkint felmérendők, és a régibb felmérési munkálatok kiegészítendők, ugyancsak Borsod megyében fekvő Aranyos és Sajó-Petri helységek pedig egészen újonnan, hasonlóan egyénenként felmérendők lesznek , megjegyeztetvén, hogy az uradalmi erdők, mindenütt már felmérve lévén, annálfogva ezek csak a volt úrbéreseknek a nyolcz elsőbb nevezett helységben, továbbá Aranyoson és a Sajó-Petri koronái uradalmi részben kiadandó községi erdők kihasítása, és ugyanezen 10 helységben, továbbá Sajóládon és Körömben a közlegelőnek az erdőben netalán leendő kiegészítése, végre a régibb felmérések óta az erdők szélein történt változások kipuhatolása tekintetéből, a megszabandó határvonalakig lesznek felveendők. Mérnök urak annálfogva felszólíttatnak, hogy a fent érintett mérnöki munkálatoknak elvállalása iránti írásbeli ajánlataikat f. évi március hó 31-ik napjáig bezárólag az egri csász. kir. pénzügyi kerületi igazgatóságnál benyújtsák. Az előleges feltételek következendők: A felmérési, illetőleg kiigazítás a külső földeknél 1" 80°, a beltelkeknél pedig 1" 40° mérték szerint teljesítendő, továbbá valamint egészben, úgy egyenként is a legelők, mocsárok, homokterületek, az erdőrészek a kijelölendő határvonalig, továbbá az utak, ösvények, vízárkok, dűlők , határvonalak és dombok pontosan bejegyzendők, mind a belső mind a külső úrbéri állományok és uradalmi birtokok, valamint a tettleg fenálló, úgy az úrbéri és birtokrendezés utáni birtok állapot szerint egyénenként felmérendők és kiszámítandók, dűlők és távolságok szerint a térképbe pontosan beigtatandók, valamint miveltetési nemük is kimutatandó , a szőllők , minthogy rendezés alá nem esnek, csak általában körözetek szerint lesznek felveendők, egyébiránt az összes uradalmi birtokok az uradalmi szőllőkkel Diós-Győrben, Felső-Győrben, Bábonyban és Aranyoson, beleértve a térképben, valamint fekvésük, úgy terjedelmök szerint sötét veres színnel megjelölve, helyesen beigtatandók. 2 A felmérés trigonometriailag meghatározott, a vállalkozónak az érintett uradalmak részéről kijelölendő iránypontokra alapítandó. 3. A fent emlitett térképeken és az egyénenkinti birtok kimutatásán mint telekkönyven felül tartozand a vállalkozó minden helységre nézve egy áttekintő térképet is" 400° mérték szerint készíteni, melyben a birtokrendezés utáni uj állapot szerint a volt úrbéreseknek, tovább a hol léteznek, a közbirtokosoknak birtokai, beltelkekben, szántóföldekben, rétekben, legelőkben, szőllőkben csak általánosan körözetek szerint, az uradalmi és védnöki ipatronátus birtokok azonban egyenkint beigtatandók és kitüntetendők. 4. Mindenféle mérnöki műszereket, az iránypontokhoz, jel-rudakhoz és karókhoz megkivántató fa-anyagokat, úgy a térképekhez és telekkönyvekhez szükséges rajz és iró-eszközöket a vállalkozó saját költségén maga tartozik megszerezni, ellenben a méréshez szükséges fuvarok és kézi-munkások az 1853. évi mártius 2-ai nyiltparancs értelmében az illető községek által fognak kiszolgáltattatni, azonban az uradalom részéről a mérnöki eszközök, térképek és egyéb iratok tartására egy alkalmatos helyiség fog átengedtetni. 5. Az egész felmérési, elkülönözési, összesítési munkálatok és telekköny az uradalom költségén fognak meghitelesíttetni. 6. A meglevő rész szerint már hitelesített térképek és telekkönyvek, használat és könnyebb tájékozás végett, a vállalkozónak térítvény és visszaadás mellett át fognak adatni. 7. A felmérés, illetőleg a meglévő felmérési munkálatok kiigazítása és kiegészítése egészben, vagy pedig következő öt osztályban adatik ki, u. m. Diós-Győr, Felső-Győr és Bábony az első, Kápolna, Bádistyán, Parasznya és Varbó a második, Aranyos, Kis- Györrel a harmadik , Mező-Keresztes a negyedik, végre Sajólád, Hejő-Keresztúr, Sajó-Petri és Köröm az ötödik osztályt képezik, azonban szabadságában álland minden vállalkozónak több osztályokra is ajánlkozni, de kiköttetik, hogy a legelő és községi erdő elkülönözése a felszólítás után lehető legrövidebb idő alatt végbe vitessék, az egész munkálkodás pedig az ajánlat elfogadásának tudtul adásától számítandó tizennyolc hónap alatt tökéletesen elkészüljön ; annálfogva azon ajánlkozónak, aki magát a felvállalandó munkának jósága ésbiztossága ártalma nélkül rövidebb idő alatti elkészítésére kötelezi, különben egyenlő feltételek mellett elsőbbség fog adatni. 8. Mindenik vállalkozó tartozik biztosítékul a fentebbi mindegyik osztályért 400 forintot austr. ért, készpénzben vagy álladalmi kötelezvényekben, börzefolyamban, az ajánlat elfogadásának tudtul adásától számítandó négy hét alatt letenni, azonban ezen biztosíték elegendő értékű fekvő birtokra a vállalkozó költségén telekkönyvileg betáblázott kötelezvénynyel is kiállítható. 9. Előlegezés csak a kimutatandó biztosíték arányában utalványoztathatik, ellenben részletes fizetések a vállalkozó által érdemben hozott díjakra, a munka mennyiségének aránya szerint, minekutánna az a vállalkozónak költségére kiküldendő cs. k. megyei mérnök által megvizsgáltatott, és jónak találtatott, ezen munkára eső díjnak egy harmad részével az egész munkának bevégeztével és előterjesztésével, a második harmad rész, az egész munkának, térképeknek és telekkönyveknek hitelesítése után pedig az utolsó harmadrész kellően bélyegezett nyugtákra fog kifizettetni. 10. A vállalkozó számára bizonyos térmennyiség felmérés végett nem biztosíttatik, hanem annak meghatározása hogy mely terület egészen újonnan mérendő fel, és melyre nézve csak a meglévő felmérési munkálatoknak kiigazítása és kiegészítése eszközlendő, fentartatik, erre nézve a nevezett uradalmak részéről kiküldendő bizottmány által a vállalkozónak a helyszínén fog utasítás adatni, egyszersmind meghatároztatni, mely erdőrészek lesznek felveendők, és a községek részére kihasítandó erdőtér tekintetéből mely határvonalig felmérendők. 11. Annak meghatározása, mely sor szerint eszközlendő a felmérés vagy kiigazítás, hasonlóan fentartatik ; ezen sorbani következést a fentebbi pontban említett bizottmány fogja kijelölni, melynek határozatához a vállalkozó magát feltétlenül alkalmazni tartozik. 12. A vállalkozó minden az 1853 . évi mártius 2-n kelt legfelsőbb nyiltlevél értelmében a munkálkodó mérnököt illető kötelességeket és eljárásokat különös díjazás nélkül teljesíteni tartozik, annálfogva a vállalkozó sem a határnak a tettleges birtok állásnak megállapitása végetti felméréséért, térképezéséért, és kiszámításáért, sem a legelő és erdő elkülönözése, és illetőleg összesítés iránt készített tervért, sem pedig a térképeknek, ideértve az áttekintő térképet is, s telekkönyvnek a rendezés utánni birtok állás szerinti elkészítéséért, és ezen birtoknak kiosztásáért, az írásbeli ajánlatban foglalt munkadíjakon felül, külön díjazást nem követelhet. 13. Minden a meghitelesítés alkalmával hiányosnak talált munkát a vállalkozó önköltségén újra felvenni, illetőleg helyreigazítani köteles. 14. Azon esetben, ha a vállalkozó jelen feltételek akármelyikét is, nem tartaná meg, az álladalmi kormánynak fentartatik, miszerint a vállalkozót szerződést szegőnek nyilatkoztathassa, és a hátralévő munkát a vállalkozó veszedelmére és költségére másnak magasabb díjért is, átadhassa a vállalkozó annál fogva köteles leendő szerződésszegés vagy a felmérésnek nem annak idejébeni teljesítése esetében, az ez által okozott nagyobb költségeket a megtérítésre tett felszólítás napjától számítandó halasztási kamatokkal együtt megtéríteni, és megegyezik, miszerint a és pénzügyi ügyészség minden, jelen szerződésből eredő peres kérdésekben valamint a biztosítás és végrehajtás eszközlésére nézve, és azon bíróságoknál felléphessen, melyek a cs. k. pénzügyi ügyészség miskolczi kirendeltségének állomásán léteznek. A fentebbi feltételek alapján minden mellékfeltételeknek vagy fentartásoknak kizárásával az írásbeli ajánlatok, melyekben világosan számmal és beleivel kiteendő, hogy a vállalkozó urak mit kívánnak az újonnani felmérésekért, és mit a meglévő felmérési munkálatoknak kiigazításáért, kiegészítéséért, és a meglévő térképeknek átdolgozásáért 1600 ölnyi hold szerint, a belsőségektől, szántóföldektől, rétektől, legelőktől erdőktől, és szőllőktől, a mocsároknak, homok területeknek, utaknak, ösvényeknek, víz-árkoknak, határdomboknak , teleknek, dűlőknek a térképekbeni bejegyzését ideértve, továbbá kinyilatkoztatandó, hogy vállalkozó jelen feltételeket minden pontban elfogadja és azoknak teljesítésére magát kötelezi, a fent érintett határidőig az egri cs. k. pénzügyi kerületi igazgatóságnál elvárattatnak. Végre hozzáadatik, hogy minden ajánlkozó képességét, és vállalkozási szilárdságát, valamint azt is, hogy a 8 ik pontban érintett biztosítékot kiállítani képes, mutassa ki, az ajánlatot sajátkezűleg írja alá, egyszersmind lakás helyét nevezze meg, továbbá, hogy a meglévő régibb felmérési munkálatok a borsodi cs. k. építészi hivatalnál megtekinthetők. Eger,, mártius 9-n 1859-Cs. k. pénzügyi kerületi igazgatóság. Árverések: (843) (2—3) 7528. A nagyváradi cs. k. országos törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy 1858. évi dec. 28-ról 7528. sz. a kelt végzés folytán, a n.váradi takarékpénztár részére, valati Hanvay Gábortól lefoglalt s 7350 austriai írtra értékelt háznak, bírói árverés utján leendő eladása megrendeltetett. Az e törvényszéknél tartandó árverésre két határnap, u. m. f. évi márt. 23 a, szükség esetére ápril 23-a mindenkor d. u. 3 órája tűzetett ki. Kijelentetvén, hogy a vevő a netalán betáblázott adósságokat, a vételár erejéig birói utalványnál fogva átvállalni köteles leend. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beiktatásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül történik meg, ha e miatt, amennyire az által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Az árverés többi feltételei s a becslevél a törvényszéknél hivatalos órákban megtekinthetők, s másolatban kivehetők. Nagyvárad, jan. 1-n 1859. Cs. k. országos törvényszék. (854) ||P ’ (1—3) 850. Az esztergomi cs. k. járásbiróság részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint LeporcsLajos részére Bartal Ignácz esztergomi lakos ellen 100 pert követelés és járulékai kielégítésére nézve, utóbb nevezettel birói foglalás alá vsett, s a végrehajtás folyama alatt Kis Éva Mekler Mihály neje és ennek kiskorú gyermekei Mekler Mihály, József, Teréz és Julia neveikre átíratott, Esztergom kir. vár. 676. számú telekjegyzőkönyvben 644. 66. szám alatti közös udvaru háznak, mely 520 írtra uj pénzben becsültetett, birói árverés utján leendő eladása megrendeltetett; árverési első határnapul május 4-e, második határnapul június 4-ik napja mindenkor reggeli 9 órára helyben a cs. k. telekkönyvihivatalban (Buda-utcza 340. sz. a. házban) oly kijeentéssel tűzetik ki, hogy ha a kérdészébe letenni, a vevő pedig a vételárt ses ház első árverési határnapon becs a leütés után azonnal lefizetni, és Z?*teluh vagy azon el nem adathat- hogy ezen tárgyak ha az első határ- i r • I .m,a 80t ik határnapon becsáron napon legalább is a fennebbi becsáron a'íj.18,e a TM^n* fog. fel nem adathatnának, a másodikon feijelentetik, hogy a vevő a jószávazon alul is fognak a legtöbbet ígérő biztosított adósságokat részére leüttetni. Venni, szándékozók a vételár erejéig a bíró utalványozása ennélfogva a kitűzött fentebbi határiszerint átvállalni köteles. Időben e cs. k. megyei törvényszék ki. Miről a. venni szándékozók oly meg-adó-hivatalában mindenkor reggeli 10 jegyzéssel értesittetnek, hogy a becs- órakor jelenjenek meg. levelet, valamint az árverési feltétele-[ Szegedemért. 8-a .859. két a bíróságnál a rendes hivatalos órákban megtekinthetik. A betáblázott adósságok iránt is a nyilvánkönyvekből felvilágosítás adatik. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilvánkönyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál anynyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül megtörténend, s ők, amenynyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy annak közelében laknak, felszóllíttatnak, miszerint a vételár elosztásának jogaik védelmezésére e hivatali székhelyen meghatalmazottat nevezzenek, és annak nevét és lakását e bíróságnál bejelentsék, ellenkező esetben az ő veszélyükre s költségükre hivatalból fogván képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. Esztergom, márt. 4-n 1859. Cs. k. járásbíróság. Cs. k. megyei törvényszék. (846) .. (1—3) 895. A kaposvári cs. k. megyei törvényszék részéről közhirré tétetik, miszerint vagyonbukott gr. Festetits Sámuel csődtömegéhez tartozandó Csertői uradalomban három részletben, nevezetesen márt. 28-n 1800 mérő, apr. 19-n 1800 mérő, és végre május 30-n 1802 mérő búza, nyilvános árverés utján Csertőn az uradalmi irodában reggeli órákban készpénz fizetés mellett a legtöbbet ígérőnek el fognak adatni, mely határidőkre a venni kívánók meghivatnak. Kaposvár, márt. 4 - 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (862) (1_3) 833 A kassai cs. k. orsz. törvényszéktől ezennel közhirré tétetik, hogy Kühner Illés f. évi jan. 24-a 492. sz. alatti megkeresése folytán Pillér József az Abauj - Torna megyében Györgyi helységben fekvő, és 224* k2 frt 19/2 pkrra biróilag becsült nemesi részbirtokának, mely is lak és gazdasági épületekből, szántóföldekből, rétekből, erdőkből, zsellérházakból, és egy korcsmából áll, 750 pfrtnyi tartozása és járulékai miatt, birói árverés utján leendő eladása elrendeltetett, és ezen e törvényszék épületeiben tartandó árverésre két határnap, u. m. május 2-a és junius 6-a 1859., mindég d. e. 10 órára tűzetett ki. Melyre a venni kívánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a birósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár, erejéig a biró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál anynyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül megtörténend, s ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Kassa, febr. 28-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (858) (1—3) 548. A szolnoki cs. k. vár. kik. bíróság által közhirré tétetik, miszerint néhai Kenyeres Ferencz árváit illető a T.-Sz.-Miklóson 683. sz. telekjegyzőkönyvbe 1.1—3. r. sz. a. bejegyezve lévő egyház, a hozzátartozó telek földdel és legelő illetőséggel f. 1859. évi ápril hó 26-ik napján, nemsikerülés esetében pedig 1859. évi máj. 26-ik napján mindenkor d. e. 10 órakor T.Szent-Miklóson a városházánál nyilvános árverés utján el fog adatni. Az árverési feltételek a bíróságnál megtekinthetők. Szolnok, mártius 4-n 1859. Cs. k. vár. kik. bíróság, 867) (1-3) 938. A szigetvári cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről közzé tétetik, miszerint Szigetvárott elhalt Bors István hagyatékához tartozó, és Szigetvárott 161. sz. alatt 1600 frtra becsült ház, 1000 öl kerttel, a szekérfai pusztán 3. sz. alatti 850 frtra becsült ház, e mellett lévő 8 hold 4113 öl szántóföld, és ugyan a szekérfai pusztán lévő 280 frtra becsült 3 hold 344 □ öl rét, az örökösök kérelme folytán a hagyatéki adósságok törlesztése miatt f. évi május 5-e reggeli 9 órakor mint első, s ha ekkor becsáron felül nem igértetnék, f. évi junius hó 6amint második határnapon, de már becs áron alul is nyilvánosan elárvereztetni fognak. Az eladási feltételek a bíróságnál betekinthetők, és róluk másolat vétethetik. Szigetvár, márt. 5-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. 866) (1-3) 630. A szegszárdi cs. k. megyei törvényszék részéről közhirré tétetik, hogy néhai Fiáth György cs. k. kamarás hagyatékához tartozó duna-szentgyörgyi birtoknak f. évi 329. szám a. elrendelt és kihirdetett, és f. évi mártius 20-n kitűzött önkénytes elárverezése a nevezett birtoknak megengedett magán kézbeli eladása miatt a székesfehérvári cs. k. megyei törvényszék mint hagyatéki bíróságnak f évi 591. sz. a. megkeresése folytán, visszavonatik. Szegszárd, márt. 12-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (845) (1-3) 835. A miskolczi cs. k. megyei törvényszék részéről ezennel közhirré tétetik, hogy a néhai Tóth Lajos csődválasztmánya és perügyelője kérések folytán, a csődtömeg érdekében birói zár alá vett s Miskolczon a megyeház szomszédságában 2463 házszám alatt 17 - ös területű udvaron épült, 2632 frt 44 pkr, vagyis 2761 frt 34 kr austr. ért. becsült ház, és melléképület, miután az első és második árverésen egy vevő sem jelentkezett, f. évi ápril hó 7-ik napján, d. e. 9 órakor a megyeházánál becsűn alul is le fog üttetni Mire a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az árverezési feltételeket a biróság kiadóhivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Miskolcz, febr. 23-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (849) (1—3) 1097. A kaposvári cs. k. megyei törvényszék által közhirré tétetik, hogy Gaál Ferdinand csődtömegéhez tartozandó Hedrahely helységben fekvő 3052 frt 30 krra becsült ingatlanságok és járulékai, úgy. Visnye községben fekvő, 1651. frt 51’4 krra becsült ingatlanságok, és járulékai malom- és korcsmabeli jussokkal, Dióvölgyi szőllővel, minden hozzá tartozandóságaival, nyilvános árverés utján f. évi april 4-a, elnem kelés esetében május 2-n a helyszínen el fognak adatni. Az árverési feltételek e cs. k. megyei törvényszék irodájában megtekinthetők. Kaposvár, mártius 5-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (863) (1—3) 510. A b -csabai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről ezenne közhirré tétetik, miként Szemere Csepzsányi Erzsébet asszonyság részére Boczkó Károly ur és neje Boczkó Johanna asszonyságtól lefoglalt és megbecsült ingóságoknak, a pesti is. kv. törvényszéknek f. évi február hó 25-ről 6981. sz. alatti végzésénél fogva megrendelt elárverezésükre határnapul f. évi ápril hó 6-ik napjának reggeli 9 órája panaszlottak 1294. számú házához, szükség esetében április 20-ik napjának, szinte reg. 9 órája, amikoron az ingóságok becsáron alul is el fognak adatni, azon megjegyzéssel tűzetik ki, miszerint az elárverelendő ingóságok házi-butorok, gazdasági eszközök, kocsik, szekerek, jelesebb s nagyválasztéku olaj-festvények, ezüst-nemüek, s szarvas marhákból állanak. A vételárak azonnal készpénzben lesznek fizetendők. B.-Csaba, márt. 5-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (856) ~ . 1—3) 2077. A szegedi és k. megyei törvényszék részéről ezennel közhirré tétetik , miszerint Zombori András kérelme folytán, Nyári István lezálogolt, és 3000 a. é. frtra becsült tölgyfa hajója, a hozzá tartozó 7 db kötél, 2 vas macska, 1 hévér, 1 dereglye, 2 ladikkal együtt, birói elárvereztetése el rendeltetvén, e végett első határnapul 1859. évi márt. hó 31-ke, második határidőül pedig 1859. évi ápril hó 20-ika, oly megjegyzéssel tűzetnek ki, hogy az árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10 százléklát a végrehajtó biró bevételár felosztása az ő hirük nélkül megtörténend, s ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint tíz százteli bánatpénzzel lássák el. . Csepregh, mártius 7-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (847) (1-3) A dárdai cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság ezennel közhirré teszi, hogy Dárdán elhalt Czentner György hagyatékához tartozó, Dárdán 69. sz. a. ház és 2/4-ed külteleknek elárverése, mely 1155 austr. frtra becsültetett, az 1859 évi márt. hó 11-i 804. sz. a. kelt végzés nyomán a nagykorú örökösök közök és a kiskorú örökösöket képviselő gyám körtévé elrendeltetett, melynek eszközlésére 1859. évi ápril hó 17-e, szükség esetében 1859. évi május hó 15-én mindenkor d. u. 3 órakor a helyszínen tűzetett ki. Az árverési feltételek a cs. k. szolgabirói hivatal n mint bíróság kiadó-hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Dárda, márt. 11- 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (864)- - - (1-3) 2011. A pesti cs. k. országos törvényszék részéről ezennel közhirré tétetik , miszerint Horváth Gáspárnak özv. Buday Gertrud ellen lévő 1500 párt tőkes járulékai behajthatása tekintetéből végrehajtást eszközlő fél kérelme következtében, Buday József és Müller Gertrud neveire irt, 342 és 369. számú, összesen 34147 f ölnyi, az előbbi 2294 pártra, az utóbbi 4076 forint 12 párra bíróilag becsült réteknek, végrehajtási árvereztetése akként rendeltetvén el, hogy ha a Buday József örökösöket abból illető fele részért legalább a becsát igértetnék , ez esetben az egész rétség el fog adatni , ellenkező esetben pedig, ezen réteknek csak az özvegy Buday Gertrudot illető fele részének végrehajtási árvereztetése engedtethetik meg, mivel a pesti árvabizottmány ezen réteknek egészbeni árereztetésébe csak a fennebb érintett feltét alatt egyezett be. Ugyanazért annak megtartására első határidőül f. évi ápril 14-ke, 2-ik határidőül f. évi május 14-re mindenkor d. e. 10 órakor a bíróság tanácsteremében (megyeház II. emelet 68. szám) azzal tűzetett ki, hogy a nevezett rétekből özvegy Buday Gertrudot illető fele része a második árverés alkalmával a becsáron alul is el fog adatni. Venni szándékozók erről azon hozzátétellel értesittetnek, hogy az árverés alkalmával mindegyik ezen rétek becsárának 5 százlokját mint előpénzt letenni , a vevő pedig a Buday Gertrudot illető rétek felére az ezen betáblázott adósságokat a vételár erejéig bírói utalványozás szerint átvállalni köteles leend, míg a rétek másik része, melynek eladása önkénytes úton történik, az ezen részre biztosított hitelezőknek zálogjoga a maga épségében fentartatik. A további árverési feltételek, valamint a becslési jegyzőkönyv is, a bíróság irattárában megtekinthetők. Felhivatnak tehát mindazok, kik, anélkül, hogy ezen árverésről különösen értesíthettek volna, a kérdéses tétekre nyilván könyvekbe történt bejegyzésnél fogva magukat zálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladás napjáig e törvényszéknél bejelenteni annál is inkább el ne mulaszszák, minthogy ellenkező esetben a vételár hirük nélküli felosztásából származható káros következményeit maguknak tulajdonítsák. " Pest, febr. 8- 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (851) (1—3) -391. A csepreghi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel közhírré tétetik, miszerint Tamarka Sándor k.-büki lakos által 11859. évi febr. hó 26-a 391. sz. alatt dr. Horváth István gyalókai lakos ellen benyújtott folyamodásra, az utóbb nevezett alperes gyalókai községben fekvő, s felperesnek 260 pert követelése biztosítására birói zár alá vett, s 2378 frt a becsült 22. szám alatti ház, s ahhoz tartozó ’/* telki külső állománya, a felperesi követelés törlesztése miatti, végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett, s az első árverezés 1859. évi ápril hó 30-ik npjára, a második pedig 1859 évi május 30-ik napjára, mindenkor délelőtti 9 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a birósági irodában megtekinthetik s azok mását vehetik, továbbá, hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbe( 852) (1-3) 392. A csepreghi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel közhírré tétetik, miszerint Tóth István f. szakonyi lakos által’ 1859. évi február hóban 392. szám alatt Közép Horváth István gyalókai lakos ellen benyújtott folyamodásra az utóbb nevezett adós fél-gyalókai községben fekvő 33. sz. alatti ház, udvartér és 70 telki külső állományának, mely felperesnek 800, forintnyi követelése és mellék-kötelezettségei fedezésére végrehajtás utján zálogolás alá vétetett, 1 2545 frtra op becsültetett,a felperesi követelés törlesztése miatt végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett, s az első árverezés 1859. évi május hó 2-ik napjára, a második pedig 1859. évi junius hó első napjára, mndenkor délelőtti 9 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a birósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a biró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is valal mint biróság közhírré teszi, hogy inkább bejelentsék, minthogy ellenkező balatonudvari lakosok Varga József esetben maguknak tulajdonítsák, ha a1 és Csornai Juliannának 555 pengősztra beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbéli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál anynyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül megtörténend, ők, amenynyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Végül átvenni kívánóknak meghagyatik , hogy magukat az árverezési feltételek szerint 200 párt bánatpénzzel lássák el. Csepregh, mártius 10-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. 811) 1 13—369. A tapolczai cs. k. szolgabirói hir