Budapesti Hírlap, 1859. március (48-73. szám)

1859-03-17 / 62. szám

BUDAPESTI HÍRLAP «2. sz. hivatalos értesítő. MÁRTIUS 17. 1859. H­irdetmények. (827) (1-3) 620. A besztercze­bányai cs. k. me­gyei tervszék mint csődbíróság részé­ről ezennel közhírré tétetik, hogy a Jeszenszky Sándor, Károly és János urak csődtömegéhez tartozó, akár ár­verés akár pedig magán ajánlatok ut­ján eladandó zsatnói, reszkossi puszta, és Sztránya nevű birtoknak becs és egyszersmind kikiáltási ára nem 200,277 forint 21 pkr mint az az innét múlt 1858. évi december hó 10-röl 3780. sz. alatt kelt hirdetményben kitétetett, ha­nem csak 150,524 frt 21 pkrt részen. Besztercze-Bánya, febr. 25-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (215*) / • (1—3) 580. Következendő Alsó-Nyitra me­gyei Baáni kerületbeli ideiglenes sza­badságra bocsátott katonák, kiknek je­lenlegi tartózkodási helyük nem tuda­­tik, a komáromi cs. k. hadfogadó pa­rancsnokság I. 1859. évi mártius hó 2-ról 1589. sz. alatt kelt összehívása folytán, feltalálások esetére rögtön Ko­máromba a fent czimzett hadfogadó parancsnoksághoz beszállitandók. 1. Schumichraszt János Dezserről, cs. k. főherczeg Vilmos 12. számú gyalog-sorezredbeli közkatona. 2. Necsek János Dezserről, ugyan­azon ezredbeli közkatona. 3. Portusz­­vagy Kordusz Mihály Dabodjelről, ugyanazon ezredbeli köz­katona. 4. Michalik József Baánból, ugyan­azon ezredbeli közkatona. 5. Pietrik József Latkóczról, ugyan­azon ezredbeli közkatona. 6. Spersiczky Ferencz Latkóczról, cs. k. báró Hesz 49. számú gyalog-sor­ezredbeli közkatona. 7. Galella István Dezserről, cs. k. gróf Kinszky 47. számú gyalog-sorez­redbeli közkatona. Baán, márt. 9-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (209*) (3—3) 2653. Az 1857. évi november 7-től kelt dunahajózási szerződés XXII-dik czikkjének foganatosítására a magas cs. k. kereskedelmi ministerium által 1858. évi január 29-n kibocsátott ren­delet 5. § a folytán, a soproni cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály­­lyal egyetértve, ezennel a soproni köz­igazgatási kerületben a dunamentében kijelölt azon kikötőhelyek tétetnek közzé, melyeken a hajók és talpak ki­köthetnek és árukat ki- vagy berak­hatnak. Győr megyében: 1) Kikötőhely Ásványnál. 2) Kikötőhely Gönyőnél. 3) Kikötőhely a Dunaágon Győrnél. Tolna megyében: 4) Kikötőhely Duna-Földvárnál. 5) Kikötőhely Paksnál a Dunára nyíló paksi duna-utcza mentében. 6) Kikötőhely Tolnán a cs. k. szab. dunagőzhajózási társulat által használt kikötőhelyen alul. Baranya megyében. 7) Kikötőhely Mohácsnál a Sávai­­féle háztól kezdve folyam felfelé 315 öl­­nyira terjedő partrész, melynek vég­pontját a vasútállomás pályájának kö­zepe képezi. Ezen parthoz­zából: a) a vaspálya közepétől kezdve fo­­lyam lefelé, 100 öl a dunai gőzhajózási társulat részére, b) ettől kezdve 50 öl külálladalmi hajók számára ; c) innét kezdve a fenmaradó part­rész a Sávai-féle házig, 165 ölnyi ter­jedelemben, a vidéki és helybeli köz­lekedés használatára van kijelölve. 8) Kikötőhely Battinánál a bellyei uradalom kompján felül. Külországi meg nem vámolt árukat, elkerülh­etlen eseményt kivéve, a so­­pronyi kerületbeni dunamentében egye­dül a győri kikötőhelyen szabad ki­vagy berakni; ezen áruknak kirakása azonban itt is csak úgy engedtetik meg, ha azok a győri cs. k. fő vám­tisztségnél eleve szabályszerűen beje­lentetnek. Külországi meg nem vámolt áruknak a többi kijelölt kikötőhelyeken­ kivé­teles be- vagy kirakására mindenkor a cs. k. pénzügyi hatóság engedélye szük­séges. Ezen rendszabályok azon megjegy­zéssel tétetnek közhírré, miszerint sem­miféle hajó vezetőjének szabadságában nem áll, ezen közigazgatási kerületben más mint a fenn kijelölt kikötőhelyeken kikötni, kivéve azon eseteket, melyek a dunai hajózási szerződés XXV. czikk­­jében foglalvák. Sopron, febr. 20-a 1859. Cs. k. helytartósági osztály. (210*) (2—3) A diós-győri koronái és sajó­ládi egyházi alapítványi uradalmak részé­ről közhírre tétetik: 1. Miszerint az úrbéri rendezés és összesítés eszközlése végett Borsod me­gyében fekvő Diós-Győr, Felső-Győr, Kis Győr, Kápolna, Bábony, Bádistyán, Parasznya, Varbó, Mező-Keresztes, Sa­­jólád, Hejő-Keresztúr, továbbá Zemplén megyében fekvő Köröm helységekben, valamint a bel, úgy kivéve a szöllö­­ket, a kül­birtokok is a meglévő ré­gibb felmérési munkálatok használatá­val egyebenkint felmérendők, és a ré­gibb felmérési munkálatok kiegészí­­tendők, ugyancsak Borsod megyében fekvő Aranyos és Sajó-Petri helységek pedig egészen újonnan, hasonlóan egyé­nenként felmérendők lesznek , megje­gyeztetvén, hogy az uradalmi erdők, mindenütt már felmérve lévén, annál­­fo­gva ezek csak a volt úrbéreseknek a nyolcz elsőbb nevezett helységben, továbbá Aranyoson és a Sajó-Petri ko­ronái uradalmi részben kiadandó köz­ségi erdők kihasítása, és ugyanezen 10 helységben, továbbá Sajóládon és Kö­römben a közlegelőnek az erdőben ne­talán leendő kiegészítése, végre a ré­gibb felmérések óta az erdők szélein történt változások kipuhatolása tekin­tetéből, a megszabandó határvonalakig lesznek felveendők. Mérnök urak annálfogva felszólíttat­­nak, hogy a fent érintett mérnöki mun­kálatoknak elvállalása iránti írásbeli ajánlataikat f. évi március hó 31-ik napjáig bezárólag az egri csász. kir. pénzügyi kerületi igazgatóságnál be­nyújtsák. Az előleges feltételek következendők: A felmérési, illetőleg kiigazítás a külső földeknél 1" 80°, a beltelkeknél pedig 1" 40° mérték szerint teljesí­tendő, továbbá valamint egészben, úgy egyenként is a legelők, mocsárok, ho­mokterületek, az erdőrészek a kijelö­lendő határvonalig, továbbá az utak, ösvények, vízárkok, dűlők , határvo­nalak és dombok pontosan bejegyzen­dők, mind a belső mind a külső úrbéri állományok és uradalmi birtokok, va­lamint a tett­leg fenálló, úgy az úr­béri és birtokrendezés utáni birtok ál­lapot szerint egyénenként felmérendők és kiszámítandók, dűlők és távolsá­gok szerint a térképbe pontosan beig­­tatandók, valamint miveltetési nemük is kimutatandó , a szőllők , minthogy rendezés alá nem esnek, csak által­ában körözetek szerint lesznek felveendők, egyébiránt az összes uradalmi birtokok az uradalmi szőllőkkel Diós-Győrben, Felső-Győrben, Bábonyban és Aranyo­son, bele­értve a térképben, valamint fekvésük, úgy terjedelmök szerint sö­tét veres színnel megjelölve, helyesen beigta­tandók. 2 A felmérés trigonometriailag meg­határozott, a vállalkozónak az érintett uradalmak részéről kijelölendő irány­pontokra alapítandó. 3. A fent emlitett térképeken és az egyénenkinti birtok kimutatásán mint telekkönyven felül tartozand a vállal­kozó minden helységre nézve egy át­tekintő térképet is­­" 400° mérték sze­rint készíteni, melyben a birtok­rende­zés utáni uj állapot szerint a volt úr­béreseknek, tovább a hol léteznek, a közbirtokosoknak birtokai, beltelkek­­ben, szántóföldekben, rétekben, lege­lőkben, szőllőkben csak általánosan kö­rözetek szerint, az uradalmi és véd­nöki ipatronátus­ birtokok azonban egyenkint beigtatandók és kitünteten­­dők. 4. Mindenféle mérnöki műszereket, az irány­pontokhoz, jel-rudakhoz és karókhoz megkivántató fa-anyagokat, úgy a térképekhez és telekkönyvek­hez szükséges rajz és iró-eszközöket a vállalkozó saját költségén maga tar­tozik megszerezni, ellenben a mérés­hez szükséges fuvarok és kézi-munká­sok az 1853. évi mártius 2-ai nyiltpa­­rancs értelmében az illető községek ál­tal fognak kiszolgáltattatni, azonban az uradalom részéről a mérnöki esz­közök, térképek és egyéb iratok tartá­sára egy alkalmatos helyiség fog át­engedtetni. 5. Az egész felmérési, elkülönözési, összesítési munkálatok és telekköny az uradalom költségén fognak meghi­­telesíttetni. 6. A meglevő rész szerint már hitele­sített térképek és telekkönyvek, hasz­nálat és könnyebb tájékozás végett, a vállalkozónak térítvény és visszaadás mellett át fognak adatni. 7. A felmérés, illetőleg a meglévő felmérési munkálatok kiigazítása és kiegészítése egészben, vagy pedig kö­vetkező öt osztályban adatik ki, u. m. Diós-Győr, Felső-Győr és Bábony az első, Kápolna, Bádistyán, Parasznya és Varbó a második, Aranyos, Kis- Györrel a harmadik , Mező-Keresztes a negyedik, végre Sajólád, Hejő-Keresz­­túr, Sajó-Petri és Köröm az ötödik osz­tályt képezik, azonban szabadságában álland minden vállalkozónak több osz­tályokra is ajánlkozni, de kiköttetik, hogy a legelő és községi erdő­ elkülö­­nözése a felszólítás után lehető legrövi­debb idő alatt végbe vitessék, az egész munkálkodás pedig az ajánlat elfoga­dásának tudtul adásától számítandó ti­­zennyolc­ hónap alatt tökéletesen el­készüljön ; annálfogva azon ajánlkozó­nak, a­ki magát a felvállalandó mun­kának jósága és­­biztossága ártalma nélkül rövidebb idő alatti elkészítésére kötelezi, különben egyenlő feltételek mellett elsőbbség fog adatni. 8. Mindenik vállalkozó tartozik biz­tosítékul a fentebbi mindegyik osztály­ért 400 forintot austr. ért, készpénz­ben vagy álladalmi kötelezvényekben, börze­folyamban, az ajánlat elfogadá­sának tudtul adásától számítandó négy hét alatt letenni, azonban ezen bizto­síték elegendő értékű fekvő birtokra a vállalkozó költségén telekkönyvi­leg be­táblázott kötelezvénynyel is kiállít­ható. 9. Előlegezés csak a kimutatandó biztosíték arányában utalványoztatha­­tik, ellenben részletes fizetések a vál­lalkozó által érdemben hozott díjakra, a munka mennyiségének aránya sze­rint, minekutánna az a vállalkozónak költségére kiküldendő cs. k. megyei mérnök által megvizsgáltatott, és jó­nak találtatott, ezen munkára eső díj­nak egy harmad részével az egész munkának bevégeztével és előterjesz­­­tésével, a második harmad rész, az egész munkának, térképeknek és telek­könyveknek hitelesítése után pedig az utolsó harmadrész kellően bélyege­zett nyugtákra fog kifizettetni. 10. A vállalkozó számára bizonyos térmennyiség felmérés végett nem biz­­tosíttatik, hanem annak meghatározása hogy mely terület egészen újonnan mérendő fel, és melyre nézve csak a meglévő felmérési munkálatoknak ki­igazítása és kiegészítése eszközlendő, fentartatik, erre nézve a nevezett ura­dalmak részéről kiküldendő bizottmány által a vállalkozónak a helyszínén fog utasítás adatni, egyszersmind megha­­tároztatni, mely erdő­részek lesznek felveendők, és a községek részére ki­hasítandó erdőtér tekintetéből mely határvonalig felmérendők. 11. Annak meghatározása, mely sor szerint eszközlendő a felmérés vagy kiigazítás, hasonlóan fentartatik ; ezen sorbani következést a­ fentebbi pont­ban említett bizottmány fogja kijelölni, melynek határozatához a vállalkozó magát feltétlenül alkalmazni tartozik. 12. A vállalkozó minden az 1853­ . évi mártius 2-n kelt legfelsőbb nyilt­­levél értelmében a munkálkodó mérnö­köt illető kötelességeket és eljárásokat különös díjazás nélkül teljesíteni tar­tozik, annálfogva a vállalkozó sem a határnak a tettleges birtok állásnak megállapitása végetti felméréséért, tér­képezéséért, és kiszámításáért, sem a legelő és erdő elkülönözése, és illető­leg összesítés iránt készített tervér­t, sem pedig a térképeknek, ideértve az áttekintő térképet is, s telekkönyvnek a rendezés utánni birtok állás szerinti elkészítéséért, és ezen birtoknak kiosz­tásáért, az írásbeli ajánlatban foglalt munka­díjakon felül, külön díjazást nem követelhet. 13. Minden a meghitelesítés alkal­mával hiányosnak talált munkát a vál­lalkozó ön­költségén újra felvenni, il­letőleg helyreigazítani köteles. 14. Azon esetben, ha a vállalkozó jelen feltételek akár­melyikét is, nem tartaná meg, az álladalmi kormánynak fentartatik, miszerint a vállalkozót szerződést szegőnek nyilatkoztathassa, és a hátralévő munkát a vállalkozó ve­szedelmére és költségére másnak ma­gasabb díjért is, átadhassa a vállalkozó annál fogva köteles leendő szerződés­szegés vagy a felmérésnek nem annak idejébeni teljesítése esetében, az ez ál­tal okozott nagyobb költségeket a meg­térítésre tett felszólítás napjától szá­mítandó halasztási kamatokkal együtt megtéríteni, és megegyezik, miszerint a és pénzügyi ügyészség minden, jelen szerződésből eredő peres kérdésekben valamint a biztosítás és végrehajtás eszközlésére nézve, és azon bíróságok­nál felléphessen, melyek a cs. k. pénz­ügyi ügyészség miskolczi kirendeltsé­gének állomásán léteznek. A fentebbi feltételek alapján minden mellékfeltételeknek vagy fentartások­­nak kizárásával az írásbeli ajánlatok, melyekben világosan számmal és be­leivel kiteendő, hogy a vállalkozó urak mit kívánnak az újonnani felmérések­ért, és mit a meglévő felmérési mun­kálatoknak kiigazításáért, kiegészíté­séért, és a meglévő térképeknek átdol­gozásáért 1600­­ ölnyi hold szerint, a belsőségektől, szántóföldektől, rétek­től, legelőktől erdőktől, és szőllőktől, a mocsároknak, homok területeknek, utaknak, ösvényeknek, víz-árkokn­ak, határ­domboknak , teleknek, dűlőknek a térképekbeni bejegyzését ideértve, továbbá kinyilatkoztatandó, hogy vál­lalkozó jelen feltételeket minden pont­ban elfogadja és azoknak teljesítésére magát kötelezi, a fent érintett határi­dőig az egri cs. k. pénzügyi kerületi igazgatóságnál elvárattatnak. Végre hozzáadatik, hogy minden ajánlkozó képességét, és vállalkozási szilárdságát, valamint azt is, hogy a 8 ik pontban érintett biztosítékot kiál­lítani képes, mutassa ki, az ajánlatot sajátkezűleg írja alá, egyszersmind laká­s helyét nevezze meg, továbbá, hogy a meglévő régibb felmérési mun­kálatok a borsodi cs. k. építészi hiva­talnál megtekinthetők. Eger,, mártius 9-n 1859-Cs. k. pénzügyi kerületi igazga­tóság. Á­rverések: (843) (2—3) 7528. A nagyváradi cs. k. országos törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy 1858. évi dec. 28-ról 7528. sz. a kelt végzés folytán, a n.­váradi takarékpénztár részére, valati Hanvay Gábortól lefoglalt s 7350 austriai írtra értékelt háznak, bírói árverés utján leendő eladása megrendeltetett. Az e törvényszéknél tartandó árverésre két határnap, u. m. f. évi márt. 23 a, szük­ség esetére ápril 23-a mindenkor d. u. 3 órája tűzetett ki. Kijelentetvén, hogy a vevő a neta­lán betáblázott adósságokat, a vételár erejéig birói utalványnál fogva átvál­lalni köteles leend. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beikta­tásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jó­szágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül történik meg,­­ ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kimerittetnék, ki fognak zá­ratni. Az árverés többi feltételei s a becs­levél a törvényszéknél hivatalos órák­ban megtekinthetők, s másolatban ki­vehetők. Nagyvárad, jan. 1-n 1859. Cs. k. országos törvényszék. (854) ||P ’ (1—3) 850. Az esztergomi cs. k. járásbiró­­ság részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Leporcs­­Lajos részére Bartal Ignácz esztergomi lakos ellen 100 pert követelés és járulékai kielégítésére nézve, utóbb nevezettel birói foglalás alá vsett, s a végrehajtás folyama alatt Kis Éva Mekler Mihály neje és ennek kiskorú gyermekei Mekler Mihály, Jó­zsef, Teréz és Julia neveikre átíra­tott, Esztergom kir. vár. 676. számú telekjegyzőkönyvben 644. 6­6. szám alatti közös udvaru háznak, mely 520 írtra uj pénzben becsültetett, birói ár­verés utján leendő eladása megrendel­tetett; árverési első határnapul május 4-e, második határnapul június 4-ik napja mindenkor reggeli 9 órára hely­ben a cs. k. telekkönyvi­­hivatalban (Bu­­da-utcza 340. sz. a. házban) oly kije­entéssel tűzetik ki, hogy ha a kérdés­­zébe letenni, a vevő pedig a vételárt ses ház első árverési határnapon becs­ a leütés után azonnal lefizetni, és Z?*­teluh vagy azon el nem adathat- hogy ezen tárgyak ha az első határ- i r • I .m,a 80t­ ik határnapon becsáron napon legalább is a fennebbi becsáron a'íj.18,e a­ TM^n* fog. f­el nem adathatnának, a másodikon feijelentetik, hogy a vevő a jószáv­azon alul is fognak a legtöbbet ígérő biztosított adósságokat részére leüttetni. Venni, szándékozók a vételár erejéig a bíró utalványozása­­ ennélfogva a kitűzött fentebbi határi­­szerint átvállalni köteles. Időben e cs. k. megyei törvényszék ki­. Miről a. venni szándékozók oly meg-­adó-hivatalában mindenkor reggeli 10 jegyzéssel értesittetnek, hogy a becs- órakor jelenjenek meg. levelet, valamint az árverési feltétele-[ Szegedemért. 8-a .859. két a bíróságnál a rendes hivatalos órákban megtekinthetik. A betáblázott adósságok iránt is a nyilvánkönyvekből felvilágosítás adatik. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilvánkönyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hi­rük nélkül megtörténend, s ők, a­meny­nyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében laknak, felszóllíttatnak, miszerint a vételár elosztásának­ jo­gaik védelmezésére e hivatali székhe­lyen meghatalmazottat nevezzenek, és annak nevét és lakását e bíróságnál bejelentsék, ellenkező esetben az ő ve­szélyükre s költségükre hivatalból fog­ván képviselő neveztetni, kihez a to­vábbi kézbesítések is történni fognak. Esztergom, márt. 4-n 1859. Cs. k. járásbíróság. Cs. k. megyei törvényszék. (846) .. (1—3) 895. A kaposvári cs. k. megyei tör­vényszék részéről közhirré tétetik, mi­szerint vagyonbukott gr. Festetits Sá­muel csődtömegéhez tartozandó Cser­tői uradalomban három részletben, ne­vezetesen márt. 28-n 1800 mérő, apr. 19-n 1800 mérő, és végre május 30-n 1802 mérő búza, nyilvános árverés ut­ján C­sertőn az uradalmi irodában reg­­geli órákban kész­pénz fizetés mellett a legtöbbet ígérőnek el fognak adatni, mely határidőkre a venni kívánók meghivatnak. Kaposvár, márt. 4 - 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (862) (1_3) 833­ A kassai cs. k. orsz. törvény­széktől ezennel közhirré tétetik, hogy Kühner Illés f. évi jan. 24-a 492. sz. alatti m­egkeresése folytán Pillér József az Abauj - Torna megyében Györgyi helységben fekvő, és 224* k­2 frt 19­/2 pkrra biróilag becsült nemesi részbir­tokának, mely is lak és gazdasági épü­letekből, szántóföldekből, rétekből, er­dőkből, zsellérházakból, és egy korcs­mából áll, 750 pfrtnyi tartozása és já­rulékai miatt, birói árverés utján leendő eladása elrendeltetett, és ezen e tör­vényszék épületeiben tartandó árve­résre két határnap, u. m. május 2-a és junius 6-a 1859., mindég d. e. 10 órára tűzetett ki. Melyre a venni kívánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárvere­zendő jószág becsűjét, s az árverési fel­tételeket a birósági irodában megte­kinthetik, s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adóssá­gokat a vételár, erejéig a biró utalvá­nyozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a­ bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül megtörténend, s ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, ab­ból ki fognak záratni. Kassa, febr. 28-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (858) (1—3) 548. A szolnoki cs. k. vár. kik. bí­róság által közhirré tétetik, miszerint néhai Kenyeres Ferencz árváit illető a T.-Sz.-Miklóson 683. sz. telekjegy­­zőkönyvb­e 1.1—3. r. sz. a. bejegyezve lévő egy­ház, a hozzátartozó telek földdel és legelő illetőséggel f. 1859. évi ápril hó 26-ik napján, nemsikerü­­lés esetében pedig 1859. évi máj. 26-ik napján mindenkor d. e. 10 órakor T.­­Szent-Miklóson a városházánál nyil­vános árverés utján el fog adatni. Az árverési feltételek a bíróságnál megtekinthető­k. Szolnok, mártius 4-n 1859. Cs. k. vár. kik. bíróság, 867) (1-3) 938. A szigetvári cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről közzé té­tetik, miszerint Szigetvárott elhalt Bors István hagyatékához tartozó, és Szi­getvárott 161. sz. alatt 1600 frtra be­csült ház, 100­0 öl kerttel, a szekér­fai pusztán 3. sz. alatti 850 frtra be­csült ház, e mellett lévő 8 hold 411­­3 öl szántóföld, és ugyan a szekérfai pusztán lévő 280 frtra becsült 3 hold 344 □ öl rét, az örökösök kérelme foly­tán a hagyatéki adósságok törlesztése miatt f. évi május 5-e reggeli 9 órakor mint első, s ha ekkor becsáron felül nem igértetnék, f. évi junius hó 6­a­­mint második határnapon, de már becs áron alul is nyilvánosan elárvereztetni fognak. Az eladási feltételek a bíróságnál betekinthetők, és róluk másolat vétet­hetik. Szigetvár, márt. 5-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. 866) (1-3) 630. A szegszárdi cs. k. megyei tör­vényszék részéről közhirré tétetik, hogy néhai Fiáth György cs. k. kama­rás hagyatékához tartozó duna-szent­­györgyi birtoknak f. évi 329. szám a. elrendelt és kihirdetett, és f. évi már­tius 20-n kitűzött önkénytes elárvere­zése a nevezett birtoknak megengedett magán kézbeli eladása miatt a székes­­fehérvári cs. k. megyei törvényszék mint hagyatéki bíróságnak f évi 591. sz. a. megkeresése folytán, visszavo­­natik. Szegszárd, márt. 12-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (845) (1-3) 835. A miskolczi cs. k. megyei tör­vényszék részéről ezennel közhirré té­tetik, hogy a néhai Tóth Lajos csőd­választmánya és perügyelője kérések folytán, a csődtömeg érdekében birói zár alá vett s Miskolczon a megyeház szomszédságában 2463 házszám alatt 17 - ös területű udvaron épült, 2632 frt 44 pkr, vagyis 2761 frt 34 kr austr. ért. becsült ház, és melléképület, mi­után az első és második árverésen egy vevő sem jelentkezett, f. évi ápril hó 7-ik napján, d. e. 9 órakor a me­gyeházánál becsűn alul is le fog üttetni Mire a venni kivánók oly kijelentés­sel hivatnak meg, hogy az árverezési feltételeket a biróság kiadó­hivatalá­ban a hivatalos órák alatt megtekint­hetik. Miskolcz, febr. 23-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (849) (1—3) 1097. A kaposvári cs. k. megyei tör­vényszék által közhirré tétetik, hogy Gaál Ferdinand csődtömegéhez tarto­zandó Hedrahely helységben fekvő 3052 frt 30 krra becsült ingatlanságok és já­rulékai, úgy. Visnye községben fekvő, 1651. frt 51’­4 krra becsült ingatlansá­gok, és járulékai malom- és korcsmabeli jussokkal, Dióvölgyi szőllővel, minden hozzá tartozandóságaival, nyilvános ár­verés utján f. évi april 4-a, elnem ke­lés esetében május 2-n a helyszínen el fognak adatni. Az árverési feltételek e cs. k. me­gyei törvényszék irodájában megtekint­hetők. Kaposvár, mártius 5-n 1859. Cs. k. megyei­ törvényszék. (863) (1—3) 510. A b -csabai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről ezenne közhirré tétetik, miként Szemere Csep­­zsányi Erzsébet asszonyság részére Boczkó Károly ur és neje Boczkó Jo­hanna asszonyságtól lefoglalt és meg­becsült ingóságoknak, a pesti i­s. k­v. törvényszéknek f. évi február hó 25-ről 6981. sz. alatti végzésénél fogva megrendelt elárverezésükre határnapul f. évi ápril hó 6-ik napjának reggeli 9 órája panaszlottak 1294. számú házá­hoz, szükség esetében április 20-ik nap­jának, szinte reg. 9 órája, a­mikoron az ingóságok becsáron alul is el fog­­nak adatni, azon megjegyzéssel tűzetik ki, miszerint az elárverelendő ingósá­gok házi-butorok, gazdasági­ eszközök, kocsik, szekerek, jelesebb s nagyvá­­lasztéku olaj-festvények, ezüst-nemüek, s szarvas marhákból állanak. A vétel­árak azonnal készpénzben lesznek fize­tendők. B.-Csaba, márt. 5-n 1859.­­ Cs. k. szolgabirói hivatal. (856) ~ . 1—3) 2077. A szegedi és k. megyei tör­vényszék részéről ezennel közhirré té­tetik , miszerint Zombori András ké­relme folytán, Nyári István lezálogolt, és 3000 a. é. frtra becsült tölgyfa ha­jója, a hozzá tartozó 7 db kötél, 2 vas macska, 1 hévér, 1 dereglye, 2 ladik­kal együtt, birói elárvereztetése el rendeltetvén, e végett első határnapul 1859. évi márt. hó 31-ke, második ha­táridőül pedig 1859. évi ápril hó 20-ika, oly megjegyzéssel tűzetnek ki, hogy az árverezni szándékozók tartoznak a becs­ár 10 százlék­lát a végrehajtó biró be­vételár felosztása az ő hirük nélkül meg­­történend, s ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint tíz százteli bánatpénz­zel lássák el. . Csepregh, mártius 7-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (847) (1-3) A dárdai cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság ezennel közhirré teszi, hogy Dárdán elhalt Czentner György hagyatékához tartozó, Dárdán 69. sz. a. ház és 2/4-ed külteleknek elárverése, mely 1155 austr. frtra becsültetett, az 1859 évi márt. hó 11-i 804. sz. a. kelt végzés nyomán a nagykorú örökösök közök és a kiskorú örökösöket képvi­selő gyám körtévé elrendeltetett, mely­nek eszközlésére 1859. évi ápril hó 17-e, szükség esetében 1859. évi május hó 15-én mindenkor d. u. 3 órakor a hely­színen tűzetett ki. Az árverési feltételek a cs. k. szol­gabirói hivatal n mint bíróság kiadó-hi­vatalában a hivatalos órák alatt meg­tekinthetők. Dárda, márt. 11-­ 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (864)- - - (1-3) 2011. A pesti cs. k. országos tör­vényszék részéről ezennel közhirré té­tetik , miszerint Horváth Gáspárnak özv. Buday Gertrud ellen lévő 1500 párt tőke­s járulékai behajthatása te­kintetéből végrehajtást eszközlő fél ké­relme következtében, Buday József és Müller Gertrud neveire irt, 342 és 369. számú, összesen 34147 f ölnyi, az előbbi 2294 pártra, az utóbbi 4076 forint 12 párra bíróilag becsült réteknek, vég­rehajtási árvereztetése akként rendel­tetvén el, hogy ha a Buday József örökösöket abból illető fele részért leg­­alább a becsát igértetnék , ez esetben az egész rétség el fog adatni , ellen­kező esetben pedig, ezen réteknek csak az­ özvegy Buday Gertrudot illető fele részének végrehajtási árvereztetése en­gedtethetik meg, mivel a pesti árvabi­zottmány ezen réteknek egészbeni ár­­ereztetésébe csak a fennebb érintett feltét alatt egyezett be. Ugyanazért annak megtartására első határidőül f. évi ápril 14-ke, 2-ik határidőül f. évi május 14-re mindenkor d. e. 10 órakor a bíróság tanács­teremében (megyeház II. emelet 68. szám) azzal tűzetett ki, hogy a nevezett rétekből özvegy Bu­day Gertrudot illető fele része a má­sodik árverés alkalmával a becsáron alul is el fog adatni. Venni szándékozók erről azon hozzá­tétellel értesittetnek, hogy az árverés alkalmával mindegyik ezen rétek becs­árának 5 százlok­ját mint előpénzt le­tenni , a vevő pedig a Buday Ger­trudot illető rétek felére az ezen be­­táblázott adósságokat a vételár ere­jéig bírói utalványozás szerint átvál­lalni köteles leend, m­íg a rétek másik része, melynek eladása önkénytes úton történik, az ezen részre biztosított hi­telezőknek zálogjoga a maga épségé­ben fentartatik. A további árverési feltételek, vala­mint a becslési jegyzőkönyv is, a bíró­ság irattárában megtekinthetők. Felhivatnak tehát mindazok, kik, a­nélkül, hogy ezen árverésről különösen értesíthettek volna, a kérdéses tétekre nyilván könyvekbe történt bejegyzésnél fogva magukat zálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladás napjáig e törvényszéknél bejelenteni annál is inkább el ne mulaszszák, minthogy el­lenkező esetben a­ vételár hirük nél­küli felosztásából származható káros következményeit maguknak tulajdo­nítsák. " Pest, febr. 8-­ 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (851) (1—3) -391. A csepreghi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Tamarka Sán­dor k.-büki lakos által 11859. évi febr. hó 26-a 391. sz. alatt dr. Horváth Ist­ván gyalókai lakos ellen benyújtott folyamodásra, az utóbb nevezett alpe­res gyalókai községben fekvő, s felpe­resnek 260 pert követelése biztosítására birói zár alá vett, s 2378 frt a­­ be­csült 22. szám alatti ház, s ahhoz tar­tozó ’/* telki külső állománya, a felpe­resi követelés törlesztése miatti, végre­hajtási nyilvános elárvereztetése el­rendeltetett, s az első árverezés 1859. évi ápril hó 30-ik npjára, a második pedig 1859 évi május 30-ik napjára, mindenkor délelőtti 9 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a birósági irodában meg­tekinthetik s azok mását vehetik, to­vábbá, hogy a jószág az első árvere­zéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosí­­­tott adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbe( 852) (1-3) 392. A csepreghi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Tóth István f. szakonyi lakos által’ 1859. évi február hóban 392. szám alatt Közép Horváth István gyalókai lakos ellen benyújtott folyamodásra az utóbb nevezett adós fél-gyalókai községben fekvő 33. sz. alatti ház, udvartér és 70 telki külső állományának, mely felperesnek 80­0, forintnyi követelése és mellék-kötelezett­ségei fedezésére végrehajtás utján zá­logolás alá vétetett, 1 2545 frtra o­p becsül­tetett,a felperesi követelés törlesz­tése miatt végrehajtási nyilvános elár­vereztetése elrendeltetett, s az első ár­verezés 1859. évi május hó 2-ik nap­jára, a második pedig 1859. évi junius hó első napjára, m­ndenkor délelőtti 9 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelen­­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a birósági irodában megte­kinthetik, s azok mását vehetik, to­vábbá hogy a jószág az első árverezés­kor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosí­­tott adósságokat a vételár erejéig a biró utalványozása szerint átvállalni kö­teles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is valal mint biróság közhírré teszi, hogy inkább bejelentsék, minthogy ellenkező balaton­udvari lakosok Varga József esetben maguknak tulajdonítsák, ha a1 és Csornai Juliannának 555 pengősztra beiktatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbéli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hi­rük nélkül megtörténend,­­ ők, a­meny­nyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Végül átvenni kívánóknak megha­­gyatik , hogy magukat az árverezési feltételek szerint 200 párt bánatpénzzel lássák el.­­ Csepregh, mártius 10-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. 811) 1 13—3­­69. A tapolc­zai cs. k. szolgabirói hir

Next