Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)
1859-04-20 / 90. szám
Csongrád „ Szolnok „ Jászságban Heves megyében Borsod 546.000 286.000 282.000 233.000 86.000 Ezen adatok eléggé tanúsítják, mily roppant pénzerő fekszik az árvavagyonban, és benne mily jótékony forrás nyilt a reálhitelnek az által, hogy m. é. november 9-én kelt császári rendelet folytán a tömegített árvavagyon kitűnőleg a mezőgazdasági hitel élesztésére fordítandó ; csak a budapesti közigazgatási vidéken 9 millió forintnál nagyobb őszint e czélra állván rendelkezésre. Igaz ugyan, hogy a földbirtokosok száma is e kerületben elég tekintélyes, t. i. 300,104 ; igaz továbbá, hogy ezek közöl bizonyosan sokan pénzsegélyre szorulnak, mi már azon egyszerű tényből elég világosan következtethető, hogy itt fejenkint minden birtokosnak 17 hold föld jut, holott Alsó-Austriában például csak 11, Morvában 9, Velenczében 6, sőt Lombardiában épen csak 4 hold telek a fejenkénti birtokosztalék, mégis egy 8—9 millió forintnyi tőke nem megvetendő tényező, mely nem fogja eltéveszteni a mezei iparra való termékenyítő hatását, és a hitel megszilárdítására való jótékony befolyását. A csödpörökre nézve az előttünk fekvő kimutatásokban csak két rovatot találunk, t. i. az elintézett és a folyamatban maradt csődesetekre nézve, a legfontosabb rovat épen ez ügyleti ágnál hiányzik, azon rovat t. i., melyből kitetszenek, hogy hány új csőd nyittatott meg minden egyes évben, a legközelebbi kereskedelmi válságnál hasonrovatok fölötte tanulságosak lehetnének. Az 1858-ki évben 200 csődpör intéztetett el és 558 maradt folyamatban, a megelőzött 1857-ki évben 149 csődpör fejeztetett be s 538 maradt tárgyalás alatt, úgy hogy 687 egész 758 Csődeset jön az egész pesti kerületre. E mindenesetre jelentékeny szám, mert a két év átlaga szerint esztendőnként 722 csödeset tárgyaltatván, ez az 1,765,212 főre menő népességhez arányítva , mintegy 2445 lakó után egy csödesetet eredményeztet; Francziaországban például 1851-ben 2305, 1852-ben 2478, 1853-ban 2671 és 1854-ben 3691 új csőd nyittatott, és az utólszor említett évben még az előbbi évekből 5855 csőd maradt fönn további tárgyalásul, úgy hogy az egész országban az egy évben tárgyalás alá kerülő csődpörök száma mintegy 9546-ra rúg, mi, tekintve a Frank birodalom népszámát, csak 3748 lakóra szolgáltat egy csődesetet, a pesti főtörvényszéki kerületben tehát aránylag nagyobb a csődesetek száma ; persze hogy az 1854 és 1858-as év közt e tekintetben nagy a különbség. Ami végre a bűnvádi törvénykezésre vonatkozó működési üzletet illeti, erről, valamint a főtörvényszék saját tevékenységéről, a legközelebbi czikkben szólandunk. Bécs, ápril 18. A (A fővárosi hangulat. Alaptalan hirek.) Jelenleg a főváros két pártra oszlik, melyek némileg hasonlítnak a vallási pártokhoz — oly kizárólagosak nézeteik, s oly kevéssé positiv tudomáson alapuló hit éleszti őket. Az egyik párt a háborúban, másik a congressusban hiszen. Tudni — egyik sem tud semmit. És a háború hitében élő meg nem foghatja, mint lehet valaki még oly vak — a congressusban hinni ! És viszont. A székvárosi nagy lapok az előbbi, vagy 10—14 nap előtti határozott hangot elveszték. Bizonyos izgékonyság és erélyes szavak elárulják ugyan harczias hajlamaikat, de észre venni, hogy e hangulat, e nézetek egyéniek, nem pedig tudomáson vagy bármi tényleges alapon nyugvó meggyőződések. E zavar igen természetes, minthogy e pillanatban az események súlypontja nincs Bécsben. Amit minden ember kérdez s amire senki sem tud felelni: mint fogadja III. Napoleon az általános lefegyverkezés javaslatát ? mi van folyamatban Berlinben ? mi siker várható Pétervárott ? Oly biztosítások-e, hogy veszélyeztetés nélkül jelenhetünk meg a congressuson ? vagy oly — még kívánatosabb — biztositások-e, mik által födözve, nyugodtan állhatunk ki a harcosikra? vagy végre oly csábigéretek-e, melyek e két háló egyikébe bonyolítanának? — Azon egyet bátran állíthatom, hogy igen sokan, kik azelőtt a rögtöni hadüzenet hívei voltak, megtértek, és pedig nem szeszélyből, hanem a németországi mozgalmak láttára. Az idő, mely a mostani alkudozásokban eltelik, nem látszik elveszettnek többé, minthogy az nem csak Franczia-, hanem Németországnak is alkalmat ad hadi készületeit befejezni. Találkoznak ugyan, kik Németország eddigi készülődésére nem sokat építenek, és egy elménet politikus nem átallotta a porosz kormánynak a rajnai vasutakhoz adott (hadseregszállításra vonatkozó) parancsát a béke előjelének tekinteni, és így a jelen hangulat a fővárosban: habozás, sötétben tapogatás. Közelebb híre terjedt, miszerint néhány nap előtt az államnyomdában elzárattak a szedők. Ez rendesen annak lévén jele, hogy valamely nagy fontosságú rendelet, melynek titokban tartása szükséges, van munkálatban — a legkülönbözőbb conjecturák keringettek; ki pénzügyi rendszabályt, ki pedig valamely meglepő organicus törvényt, sőt valamely állam alapjogi okmányt várt. Azóta néhány nap telvén el, s a szedők ad lares patrios visszatérvén — az egész városban tudni kellene, mit tartalmaz azon okmány.... ha léteznék. Az efféle hiú várakozásokban is nyilatkozik némi vélemény, mely tudniillik nem képes belátni, hogy a háborúlehetőségek, sőt háború tettleges volta is akadályozhatná a törvényhozást oly organikus művekben, mint az állami, tartományi, kerületi, községi szervezet! Az bizonyos, hogy egy irányban kénytelenek vagyunk megállapodni , sőt visszaesni : pénzügyeink rendezésében! Ily viszonyok mint a mostaniak, nem kedveznek a papírpénz értéke helyreállításának, a deficit megszüntetésének! Sőt e czélok háttérbe vonulnak az állam megvédésének főczélja előtt. Nagy-Várad, ápr. 14. (Uj fényes jövő kezdete. A földesúri viszonyokat megszüntető örökváltság. Annak előnyei a városra nézve. Vége.) Örvendetes kötelességünk hálásan emlékezni amélt. megyéspüspök és cs. k. belső titkos tanácsos Szaniszló Ferencz ur ő excjának a város irányában ez alkalommal tanúsított kegyességéről. Hasábokat kellene betöltenem, ha részletesen akarnám elősorolni azon tetemes segedelmet, melyet ő excja a vallás és népnevelés ügyének előmozdítása körül a város költségeinek kímélésével naponkint gyakorol. Legyen elég csak a következőket fölemlítenem: Alig egy éve, hogy saját költségén Várad-Olaszi részben egy nagyszerű leányiskolát — mely egyszersmind a városnak egyik díszes épülete — a tiszt. Orsolya-szűzek kolostora hosszában emeltetett. Ugyanazon idő alatt a Várad-Velenczei városrészben két osztályú elemi iskola és leányiskola fölállítása és fönntartására szükséges költségeket a várossal egyenlő részben elvállalni méltóztatott. Ugyanazon városrészben szemben az iskolával szintén a múlt évben letett alapból emelve már tető alatt áll az imaház, melynek díszes és pompás kiállítására százezerek nem kímehettek. Ily előzmények után ki kételkedhetett, hogy ő exójának nagylelkű bőkezűségét az örökváltsági ügy megoldásában is reményeink fölött tapasztalni fogjuk ? Tetézte ő excra előzékeny jóakaratát még az által is, hogy ugyanazon rövid idő alatt, míg az örökváltsági alkudozások folytak, egyszersmind a folyamatban levő úrbéri rendező pernek és a bortized kérdésének, egy a városra nézve hasonlóul előnyös egyesség mellett véget vetett. Kegyes főpásztorunk eme jósága a főtiszt, káptalannál is viszhangra talált. Ezen tisztelt egyházi testület is távol minden fillérkedéstől, a legnagyobb készséggel hajlott a város kérelmei és kivonatai teljesítésére , miáltal azt maga iránt szintén örök hálára kötelezte. A 3-ik volt földesúrral a nyélt kincstárral nincsen ugyan még aláírva a szerződés, de annak kölcsönös egyetértéssel már megállapított föltételei jegyzőkönyvbe foglalják. Ideje most már egy futó tekintetet vetni a megkötött örökváltsági szerződések tartalmára. Mihelyt ezen szerződések a concordatum és fönnálló törvények értelmében legfelsőbb jóváhagyással ellátva, és a folyamatban levő úrbéri perek végrehajtva lesznek, a város azonnal minden még fönnálló földesúri jogok gyakorlatába lép. A szeszesital-mérési regale joggal számos italmérési épületek és vendégfogadók s ezek között a zöldfantezai káptalani palotaszerü vendégfogadó, a nélkül, hogy ezen épületnek becsértéke különösen fölszámíttatott volna, a város birtokába bocsáttatnak. Nyer ezenfölül a város két sörházat és két vízi malmot a hozzájuk tartozó iparüzleti eszközökkel. Végre bírni fogja a vásárvámot és a Körös folyón fönnálló két híd vámjövedelmét. Ezen javadalmakért fizet a három volt földesúr részére vagy a szerződés jóváhagyásakor egyszerre, vagy pedig ha akkorra a város által szándékba vett kölcsön fölvétele ,még eszközölhető nem volna, 5 percentes kamat mellett és három év alatt 705.000 frtot adé. A javadalmak jelenleg 6 százlélit jövedelmeznek, semmi kétség azonban, hogy egy részről a regálék egy kézbe jutása, más részről a földesúri viszonyok megszüntetésével nyerendő szabadabb mozgás mellett ezen jövedelmek annyira fokozhatók, hogy a város által évi törlesztésre fölvenni szándéklott váltsági tőkének nem csak biztos törlesztési alapjául szolgálni, hanem még a törlesztési évek alatt az más czélra fordítható jövedelmet fogna adni. Ily szerencsés körülmények között, kivált a város jelentéktelen passivumai mellett, tökéletes remény van hozzá, hogy a törlesztési alapra fektetendő kölcsön sikerülendő így az örökváltság jótéteményeit már a jelen nemzedék is élvezendi, a jövő pedig egy város életében igen rövid időnek tekinthető törlesztési évek lefolyta után közel egy millióért tőkének birtokába jutand, mégpedig anélkül, hogy ezen szerzemény akár a jelen, akár az utókornak legkisebb terheltetésével is járt volna. Az úrbéri egyesség, és az azzal egybekötött bortized megválása is hasonlag sok jót eredményezett. Főtárgyát az úrbéri pernek a legelő elkülönzése képezvén, a 600 holdat haladó közlegelőből a mélt püspökség részére nevó több mint 100 hold, a bortized megváltása fejében pedig csupán 50 hold fog kiszakasztatni. Megjegyzendő még itt, hogy ezen földmennyiséget a lefolyt úrbéri perben hozott legfőbb törvényszéki ítéleteknél fogva a mélt püspökség majorsági birtok gyanánt követelte, az egyezkedés útján azonban ezen követeléstől egészen elállott, és szintúgy a bortized iránti mindkét részre kétséges kimenetelű kérdést is a város részéről tett fönnetíki ajánlat után azonnal megszüntette. Mi ismét fényes tanúsága a hívei javát szivén hordó kegyes főpásztor atyai jóságának, íme a békés idők malasztja! íme a tény tanúságául annak, hogy a haladás föladatai legbiztosabb sikerrel és az érdekek kölcsönös kímélése mellett csak békés uton oldhatók meg ! Milyen lenne most e város, ha a pénzt emésztő és kedélyt ddló százados perlekedés helyett czélja elérésére azon utat választotta volna, melyen jelenleg szenvedélytelen eljárás s a jogok és körülmények kölcsönös méltánylása mellett szellemi és anyagi továbbfejlődésének alapjait rövid négy hónap alatt biztosítania sikerült. Nagybánya, ápr. 12. (Érdemjutalmazási ünnepély. A várt főpap megérkezése. Kisdedovoda s a derék műkedvelők.) A legközelebbi napokban ritka ünnepélyben vettünk részt, t. i. cs. k. kohonagy de Adda János ötvenévi hű szolgálatának méltó megjutalmaztatásában, ki a cs. k. Apostoli Felsége által legkegyelmesebben cs. k. tanácsossá neveztetett ki, s egyszersmind koronás arany érdemjellel diszesíttetett föl. Az ünnepély vezetője mélt. Szakmáry Sámuel cs. k. tanácsos és e bányászati kerület érdemdús főigazgatója volt, ki megható szavakkal nyilvánítá a legfelsőbb helyről érkezett méltó elismerést, mit a megjutalmazott hosszú évek során tanúsított szorgalma által vívott ki magának. Az egész ünnepélyen ama komoly méltóság párosulva a kifejezett érzelmek bensőségével ömlött el, mely a jutalmazott érdemek valódiságáról s meggyőződésből nyeri oly megható ihletét. Husvét első napján indul s ugyanakkor érkezik városunkba mélt. Haas Mihály megyéspüspök úr s másnap a bérmálás szentségében részesítendi hiveit, kiknek legnagyobb része ugyan eddig csak a hírlapok utján ismeri őt, de azért mi ismerősként fogjuk üdvözölni ő méltóságát, mert ki a nevelés körül e hazában, hol annyi teendő vár legjobbjainkra, már eddig is közelismerést aratott s tetteivel kapcsolatba hozott neve az irodalom mezején is az érdemteljesek közt tisztelve említtetik, azt ismerősként méltán üdvözölhetjük. A „P. U.“ ápril 7-diki számában méltánylattal jön fölemlítve Nagy-Bánya város lelkes községének a létesítendő kisdedóvoda körüli részvéte,ugyanott számmal jelöltetvén ki alaptőkéjének addigi szaporodása. Hozzátehetem itt, hogy e részvét s pártolás naponként nőttön nő, mennyiben az alaptőke amaz utóbbi tudósítás óta 2190 pengő forinttal szaporodott, s így készpénz és aláírások által eddig 4860 pengő forint van biztosítva. Ez oly ritka részvét annak kétségtelen Bizonyságául vehető, hogy kis számú közönségünk lelkesedésének nagyságával kívánja csekély számát ellensúlyozni, miáltal egyedül hiszi a czélt elérhetni. Ily törekvést lehetlen, hogy a siker áldása ne kisérjen. E mellett fáradhatlan műkedvelőink szintén vetélkedve adják e jótékony czélra előadásaikat; legközelebb a „Falusi egyszerűség“t, „Szökött katoná“t és „Liliomfi“t adák, a legjobb sikerrel, mely előadások tiszta jövedelme, fönnebb kitett összegbe még be nem foglaltatott, holott az is szép mennyiséget tesz. El kell ismerni, hogy a nagybányai műkedvelő társulatnak tudtunkra nincs párja e hazában, mert az, évtizedet meghaladó idő óta a legnagyobb erélyű kitartással és mindenkor jótékony czélra játszik, nem kímélvén semmi fáradságot, úgy hogy már több ezer forintokat áldozott a legjobb czélokra, s valóban annak minden egyes tagja, a közügy iránti ezen feláldozó készségéért községünk legőszintébb köszönetére téve magát érdemessé. Naszády Sándor. TARCZA. Külirodalmi levelek. VIII. Az angol én porosa selfgovernement. Az angol selfgovernementról szóló (Ueber das Selfgovernement in England und in Preussen. Von einem ehemaligen preussischen Staatsbeamten. Erlangen. Enke.) röpirat ismertetésével nem mentünk túl az angol közigazgatási intézményeken. Ama vázlat tulajdonkép Gneist Rudolf egy nagyobb műve után van dolgozva. Gneist a legnagyobb érdemekkel bíró német író az angol közigazgatási intézmények ismertetésében. Az angol államjogról szóló munkája (Das englische Staatsrecht) nem csak a közigazgatás szervezetét, hivatalok s hatóságok soklejtőjét adja elő, mint a legtöbb szó ezt elégnek tartja (mint nem egy minister is a közigazgatást organizáltnak tekinti, ha a hatóságok és hivatalok gépezete rendezett.) Ő egyúttal kérdéseket fejteget, melyek az administrativ életforrásaira vonatkoznak : a társadalom mely osztályaiból kerülnek ki a politikai hatáskör kezelői, birtokosai ? mily eszmék- s érdekek mozgatják őket ? valódi társadalmi hatalom-e, mely a hatalmat kezeli ? stb. De mind Gneist művének , mind a nyomát követő föntebbi röpiratnak legtanulságos, s illetőleg gyakorlati része a párhuzam az angol és porosz (mondhatni continentális európai) intézmények között, melyeket szerző igen helyesen ellentéteknek nevez, mert — ellentétek. Mily különböző már fölfogása is a selfgovernementnek Angol- és Poroszországban! A porosz junker selfgovernment alatt azt érti, hogy ők a nemesek, a lovagbirtokosok a közjog alól kivétessenek, a község közterheihez járulni ne kényszeríttessenek, melynek javait élvezik, s több efféle exempiókat. Angliában a közteherviselés elve hús és vérbe ment át, s azonfölül a noblesse oblige sehol sem lelhető szélesebb terjedelemben gyakorlatban; a szegényadó, tömérdek jótékony intézet, mind a birtokos osztály pénzéből kerül ki. Angliában a selfgovernment hagyományos, és az aristokratia politikai s társadalmi tevékenysége által a nemzettesttől elválaszthatlanul összeolvadt. Ki tudná meghatározni hol kezdődik az aristokratia ezen átmegát aristokratikus nemzetnél ? — Poroszország egy öszpontositott állam, mely a monarchia műve, és egy monarchia, mely alkatrészei ziláltságában a külországok és saját tartományainak különváló törekvései ellen egyedül összes erejének összetartása által képes magát fönntartani. Ide járul a gazdászati és rendi állapotok különfélesége. Az angol gentry politikai képzettségét távolról sem közelíti meg a német földbirtokos osztály míveltsége. Mert — úgymond szerző — hol venni Poroszországban 14,000 önálló férfit, kik egy költséges, időrabló tiszteletbeli ingyenhivatalt átvenni hajlandók s képesek volnának ? — Angliában a földbirtokos magasan áll polgártársai fölött — a mennyiben ők a nagyszámú bérlők természetes elöljárói. Németporosz- országban a földbirtokos teljesen önálló, tőle független, vele egyenlő rangon álló, vagy hasonló üzlettel foglalatos egyénekkel áll szemközt. Nem is lennének ezek képesek ama részrehajlatlanságra, mely politikai hatáskör betöltéséhez szükséges, mert önkezelésű gazdaságaik által különféle szomszédi s függési viszonyokba bonyolultak; és — úgymond — „egy mindennapi s megszégyenítő tapasztalásból tanultuk, hogy földbirtokosaink igen nagy részénél a rangöntudat erősebb a polgári közszellemnél. Az angol gentry politikai tapasztalásai s tapintata teljesen hiányzik, mert az államügyek vezetése Poroszországban századok óta a monarchiai hivatalnokok kezében van. A mi birtokosaink nagy részétől távol van azon áldozatkészség, mely az angol gentry nagyságának alapköve. Ők nem is sejtik, hogy a selfgovernement nem a közterheknek s politikai kötelességeknek magától elhárításában, hanem önkénytes átvételében áll.“ És valójában Angliában, hol minden megyében 100—300 békebiró lelhető, kik az egymásközti versenynek s a bíróságoknak ellenőrsége alatt állnak, nem kell a közérdekek elhanyagolásától tartani. Hogy néha egy egy kevésbbé képes is közbecsúszik, természetes, de ily viszonyok közt nem épen aggasztó. „De némely porosz megyében (Kreis) nehéz a Landrath állomására csak egy alkalmas jelöltet is találni.“ Ennélfogva azt javasolja szerző, hogy a Landrathokat ne kelljen kizárólag a nagyobb birtokosok köréből választani, hanem ezen állomást minden vagyonos értelmes ember előtt meg kell nyitni. Az értelmiség ezen jogosítása igen szép eszme, azonban nekünk úgy látszik, hogy az értelmiség maga még nem teszi az embert vagyonilag oly önállóvá, hogy egy ingyenhivatalt elvállalhasson. Például egy keresett ügyvéd idejét nem szentelheti egy ingyenhivatalnak, sőt ezzel állása összeütközésekbe is jöhet; egy ügy nélküli ügyvéd pedig vagy egy tudományos, mivelt, de vagyontalan ember — nem élhet ingyenhivatalból, sem ingyenhivatalnak. Az elv azonban magában helyes marad; e politikai jognak minél szélesebb körre kiterjesztése majd fölébreszti a képességeket, melyek most a vagyonos középosztályban ösztönzés nélkül lévén — philister életmódban senyvednek el. Angliában a megyék selfgovernmentje fölött áll a parlament, így kellene Poroszországban is az önkormányzásnak határát a megyénél (Kreis) tenni le. A Landrathok — mint a megyei önkormányzati érdekek képviselői, s fölöttük a kormányszékek. A kormányhivatalnokok pedig tartoznának a Landrath-ügyvitellel néhány évi gyakornokoskodás által előbb megismerkedni. A kormányszékek (Regierungen) helyettesítését az angol quarter-sessions, negyedévi ülések által Poroszországban szerző lehetlennek tartja, mert a társadalom igényei az állam irányában napról napra növekednek; mert a munkafelosztás elve a politikai életben is mindinkább érvényre jut; mert egy közigazgatási állomás korunkban az egész embert, egy egész életet vesz igénybe; mert az államtudományok minden ága oly terjedelmet von, hogy universalitás a ritka csodák közé tartozik, s mindenkinél elég érdem, ha egy két öszszefüggő specialitásban, ki a közgazdászaiban, a pénzügyben, ki a törvénykezésben, ki a politikai közigazgatásban stb. honos. Az olvasóra bízzuk azon különbségeket s hasonlatokat, mik Magyarország egy és más oldalról Angol- s Poroszország viszonyai közt léteznek, kitalálni s abból az eredményeket levonni. Egészben véve nem csalódunk talán, ha történeti fejlődésü viszonyainkat tekintve, közelebb véljük állni erényeinket s hiányainkat az angolok, mint a poroszok viszonyaihoz. Épen igy nálunk kevésbbé nagy lenne az érzékenység, mint a közigazgatási mindentevőséghez régen hozzászokott Porosz-Németországban, azon zuwenig regiererei, s ezen kereset-igazgatással járó slendrián ellenében, melyet, mint szerző mondja, az angolok könnyedén eltűrnek. Nem lehet keményebb ítéletet mondani a porosz nemesi földbirtokos osztály fölött, mint szerző azon aggodalmában fejez ki, miszerint Poroszországban az önkormányzásnak negyedévi gyűlések tartásáig való kiterjesztése a földmivelő s kisbirtokos osztályok elnyomásához fogna visszavezetni. Ahol ily korlátolt látköre van a nagybirtokos osztálynak, ott ugyan — igaza van szerzőnek — a becsületes hivatalnokok kezébe tett közigazgatás a legczélszerűbb. A porosz selfgovernment magva a községi rendszer, mely fél század óta oly szép fejlődésnek indult; ettől a bureaukratiai önkényt, és a feudális párt középkori igényeit távol tartani; a föld felszabadulását végkövetkezményeiig keresztülvinni; a nagy földbirtokosok rendőrhatalmát s adómentességeit megszüntetni: ezen után lenne Poroszországban a selfgovernment előkészíthető. Nekünk úgy látszik, e nézetek ép oly elfogulatlanok, amily világosak. És ezzel az önkormányzásróli tanulmányunkat, melynek ily szűk téren csak érdekgerjesztés lehetett czélja, e helyen befejezhetőnek tartjuk. Ki alaposabban óhajt értesülni — utaljuk Gneist két legújabb művére az angol községi rendszerről; „Die englische CommUnalverfassung“ (Berlin, Springer), mely épen most jelent meg; és „Die Grundlagen des englischen Staatslebens“ — az angol államélet alapjairól, mely Bluntschli Staatslexikonából külön lenyomatban jelent meg. Kecskeméthy Aurel: Napi újdonságok. * Jámbor adomány. Ferdinánd Császár és Mária Anna Császárné . Felségeik a szakolczai irgalmas barátok kolostortemplomának kijavítására 500 a. é. forintot ajándékozni méltóztattak. * Magjai* nemzeti múzeum. Gróf Forrayné szül. Brunswik Julia grófnő, fiának, kiben nem rég az utolsó Forray hunyt el, sajátkezűleg rajzolt, képeit és távolból irt leveleit egy albumba összeállítva, az elhunyt mellszobrával együtt, továbbá szintén elvesztett unokájának gróf Nádasdy Tamásnak életrajzát Kubinyi Ágoston múzeumi igazgató urnak a nemzeti muzeumbani fölállítás végett megküldé e következő tartalmú sorok kíséretében: „Tettben az élet, e jelszó környező a czimert, mely ma már megfordítva áll az utólsó Forray sírja fölött. — Tettben az élet, e szavaktól lelkesült az ifjú, s