Budapesti Hírlap, 1859. június (130-154. szám)
1859-06-03 / 132. szám
yben egy szabadcsapatot állít. Csodálatom Austria valódi nagy magatartása fölött ösztönöz, a nevezett czélhoz ez idemellékelt adománynyal járulni. Óhajtom, hogy e napóleonok tegyék meg jó szolgálatukat Napóleon elleni“ * Hazafias nyilatkozat és adomány. Erdélyben a bágyoni járás községei mint a „K. K.“ írja — hódolati nyilatkozat kíséretében a háború rendkívüli szükségleteire 862 ft 75 krt küldöttek be. * Önkénytesek. A „M. F.“ értesítése szerint az önkénytesek toborzása Kolozsvártt sikerrel foly ; a napokban már 90 egyén volt befogadva. * Kegyes adományok. Egy magát megnevezni nem akaró jóltevő Kalocsán 2100 a. é. forintot ajándékozott kegyes emberbaráti czélokra, nevezetesen 315 ftot a pesti vakok és váczi siketnémák intézetére, egyenként 210 forintot az egri kórház irgalmas nénéi, a soproni árvalány nevelőház, a szt.István-társulat részére, a jeruzsálemi Krisztus koporsóra és különböző missiotársulatokra. * Jótékonyság. Erdélyben Berkeszen m. hó 21-kén halálozott el Katona István ur; a lelkes férfiú a kolozsv. ref. collegiumnak 3000; a berkeszi ref. eklézsiának 3000 ftot hagyományozott. * Hazafias részvét. A göllnitzbányai szolgabiró járás községei területükön a toborzókat és a toborzott önkényteseket nem csak saját költségükön látták el, hanem ingyen is fuvarozták be Kassára, és ekkér az itteni önkénytesek fölszerelésében hazafias részvétüket tanúsították. * Uj kath. legényegylet. Múlt hó 29-én ment véghez a temesvári katholikus legényegylet ünnepélyes fölszentelése és megnyitása , melynél főtiszt. Böhm Károly egyleti elnök ur meghívása következtében a pesti virágzó kath. legényegylet két tagot küldött, kik a magyarok és németek részéről tevék üdvözletüket. Főt. Csajághy Sándor, Csanádi püspök ö méltósága tartja az misét, mely alkalommal az összes tagok és vendégek az Úr asztalához járultak, a melynek végeztével püspök ő méltósága a jelenlevőkhöz atyai szavakat intéző, az újon alakult egyletet és czélját fejtegetvén. — Sz. mise után, az egyleti zászló elővitele és zenekiséret mellett vonultak a tagok és vendégek az egyleti terembe, hol a beszentelés véghez ment számos vendégek jelenlétében az egyházi hivatalnok és polgári osztályból. A megnyitó beszédet főelnök ur tatta, mely után a pesti küldöttek tevék üdvözletüket, s ezzel a délelőtti ünnepély a néphymnus éneklésével bevégeztetett. Az ünnepély után fényes ebéd volt püspöki méltóságánál, melyre a pesti tagokat is meghini kegyeskedett. Este házi mulatság volt, egy színdarab adatott szavaltatok és énekekkel,mely alkalommal püspöke mélt, szintén jelen volt. * Az első magyar általános biztosító társaság első évi zárszámlája 1858-ki mártius 13-tól deczember 31-ig, következő eredményt mutat : A) Bevétel: 153,848,951 pft 334 kr biztosított érték utáni tűzszállítmány és jégkárdísak 1,252,125 ft 9 kr; alakítási költségekre befizetett járulékok 15,027 ft 30 kr; a jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesülettől átvétetett 3,881 ft 11 kr; kamatok és vegyesek 36,330 ft 34 kr ; összesen 1,307,364 ft 24 kr. — B) Kiadás: tűz-, szállítmány- és jégkárokért 282,232 ft 31 kr ; deczember 31-én még függő károkért 14,290 ft 27 kr; viszonbiztosítások, törlések, jutalékok, üzleti és ügynöki költségek, tiszti fizetések, nyomtatványok, útiköltségek, iroda fölszerelési tárgyak stb. 407,542 ft 15 kr. — C) Visszatart azik : jövedelmiadó fizetésre 7,709 ft 24 kr; az 1859-ik évre átvitt díjtartalék 526,205 ft 15 kr; összesen 1,237,676 ft 53 kr. — Ez összeget a bevétellel összevetve tesz a maradék 66,384 ft 31 krt. Mely összeg következőleg osztatott fel : igazgatósági járulékul 9 % 6,244 ft 36 kr; tisztvelési jutalékul 4 °/0 2,775 ft 24 kr; osztalék 3000 részvény után 12 ftjával 36,000 ft; tartaléktőke 17,426 ft 4 kr; jégbiztosítási segédtőke 6,938 ft 27 kr; összesen 66,384 ft 31 kr. — Egyleti vagyon: alaptőke 3000 részvény után 3,000,000 ft; összes tartalékalap 550,569 ft 46 kr • osslCDPénzben 3,550,566 ft 46 kr, osztrák értékben 3,728,068 ft 25 kr. * Izraelita imaház. A pesti izraelita új imaház művészi pompás épitvényének már belső fényes földiszitése is befejezéséhez közelg, s folyó hó első felében már alkalmasint föl fog avattatni az isteni tisztelet tartására. Az uj imaházról ily czím alatt: „A pesti izraelita uj imaház építésének története“ egy érdekes röpirat van épen sajtó alatt. Szerzője az elismert archaeolog Kempf Ferencz. Az említett füzetke történeti s építészeti szempontból igen részletes és hű képet ad ezen ritka fényű épületről. * Lakótsltoztatás. A nemz casino-társaság szállását a dorottya-utczai Vog 1-féle házból a hatvani-utczai Cziráky ház díszesen kiújított első emeletébe tette át; földszint egy tágas szép étterem nyílt „a nemzeti casinohoz.“ * Lovarkör. Whail és Ferreaui urak műlovartársulata a régi pesti aréna helyett a Beleznay kert lovarkörét választották, s előadásaikat ez utóbbi helyen fogják jövő vasárnap megnyitni. Whail társasága 21 egyénből áll, s ő maga a legjobb gymnasták és legmulatságosabb bohóczok sorába tartozik. * Szilikör és baleset. Kolozsvárt m. hó 29-kén a „Tizenhárom leány formaruhában“ czimű bohózattal avatták föl a homokot Thalia oltárává. Ez a homokoltár mindjárt áldozatot is kívánt. A felvonások közt kolozsvári gymnastika tanító Mocsáry ur adandóit egy tanítványával mutatványokat. A „persák rudja“ czimü mutatványba, hol egy 20 láb magas rudat egyik tanítványa tartván az erőművész annak tetejére fölkúszott, a productio közben a rúd egyensúlyozásában hiba történt, a mit a tartó helyre kívánván ütni előbb nyomult, de hasztalan, a rúd aláfordult s Mocsári a zenekarba bukott s egy hangjegytartón lábát megsértve eszméletlen hullott a földre. A tanítvány szerencsére még elég erőt fejtett ki, mert a félre fordult rudat is elég erővel megbirta tartani, úgy hogy a tanító nem a rúd egész magasságáról, hanem csak mintegy két ölnyiről bukott le. A nőközönség nagy része azonnal odahagya a színkört. Két széplelkű polgárnő azonnal segélypénzt gyűjtött a szerencsétlenül járt erőművész számára. Legújabb külposta: London, május 31. (A Russel-Palmerston szövetség) Londonban még folyvást közbeszéd tárgya, az „Advert.“ m. hu 30-ról erre vonatkozólag következő adatokat közöl: „Midőn a két lord majdnem 14 nap előtt Richmond Parkban értekezletet tartott , abban állapodtak meg, hogy a kormány ellen bizalmatlansági szavazatot fognak indítványozni, s kilépése esetében az új kabinet tagjai leendnek. Azon kérdés, ki legyen kettejök közös ministerelnök, nem került szőnyegre, mert valóban illetlen leendett, ő felsége választását megelőzni. De néhány napra azután J. Russel azt üzené a nemes viscountnak, mikép megállapított dolognak tekinti azt, hogy miniszerváltozás esetében az elnökség reá fog esni. L. Palmerston válaszul adá, hogy ha ő flye I. Russelt fogná hivatni, ő kész lesz alatta mint külügyi titkár szolgálni; de ha ő Iiye őt (Palmerstont) tisztelné meg bizalmával,ennek ő meg fog felelni. E válasz azonban nem elégíté ki 1. Kaaselt, Páris, máj. 31. (A viszonyok Nápolylyal, megrovás.) A „Patrie“ jelenti, hogy Anglia és Francziaország kormányai közt a Nápolylyali diplomatiai viszonyok ismért fölvétele iránt megállapodás történt. L. Elliot fog angol részről Nápolyba küldetni. A mai esti lapok egy „beküldetett“ közleményt hoznak, melyben a „Mess. de Paris“ egy máj. 29-ki vercellis levele miatt megrovatik, mivel ez az austriai sereg , ennek fővezére, sőt maga Ferencz József Császár ellen a legdurvább sértéseket tartalmazza, mely sértések annál inkább roszalandók, mond a közlemény, minthogy oly hatalom ellen intézzék, mely ellen harczban állunk. A franczia sajtó csak önmagát tisztelendi meg, ha fejtegetéseinek függetlenségét Austria hadviseléséről illemérzettel egyesítendi azok irtót, kik Francziaország ellenei a csatatéren. Róma, május 211. (Önkénytesek.)Rómából ismét 300 önkénytes ment el Piemontba, Forli és Ravenna pedig ekkorig mintegy 2000-et állított ki. A legallókban növekszik a forrongás. Máj. 26-án Rómában csendes nyilatkozat történt Francziaország javára. Goyon tlek azonban csendőröket küldött ki s fölszólíttatá a néptömegeket, hogy szétoszoljanak. Párma. (Egy hivatalos körirat.) A külügyminiszer az itteni legújabb események tárgyában, következő köriratot intézett az európai udvarokhoz : „1854. márt. 27-én történt, hogy Bourbon Luisa-Mária herczegnő, a legfájdalmasabb megpróbáltatás által látogattatván meg, mely alá Isten kinyomozhatlan végzése IV. Henrik fenséges leányának jámbor s férfias lelkét vetni akará, a pármai államok régensségét, fia I. Róbert herczeg törvényes fejedelmünk nevében, kénytelen volt átvenni. Ama nap óta, ő kir. fensége egyetlen perczig sem szűnt meg, ezen országnak nyugottá s boldoggá tétele végett fáradozni; szivén feküdt, nem csak a fejedelemnő kötelességeit teljesitni, hanem ama napon, melyen a kormányt fiának fogná adni, azt is elmondhatni, hogy az anya a gyámnő s a régensnő hármas föladatát lelkiismeretesen betölté. Forradalmak, összeesküvések, általános csapások egymás után akadályokat gördítenek ezen nagylelkű szándékok végrehajtása elé. Azonban ő kir. fenségét semmi sem téritheté el a kitűzött czéltól. Mig egy bölcs s szelíd igazgatás a pénzügyet helyrehozó, s az alattvalók szivét megnyerte, s ekkép az állam nyugalmát s jóllétét biztosító, ő kir. fensége kormánya leggondosabban igyekezett a külkormányokkal a legjobb viszonyokat tartani fönn, melyektől részéről szintén folyvást tökéletes barátság bizonyítványait nyeré. A folyó év kezdetén a politikai villongások napról napra nagyobb arányokat vettek föl, s két velünk szomszéd országot ellenséges állásba hoztak. Most a pármai állam újabb komoly nehézségek által látta magát körülvétetve, azokat legyőzni igyekezett, türelmes seszélyes eljárást követvén. A régensnő Austriával egy védelmi szerződés által volt összekötve, melyet elődei ezen hatalmassággal 1848-ban kötöttek. Ő azt akarta, hogy se hitszegés ne történjék kormánya részéről, se pedig az ezen szerződéshez visszatérés által amaz eszélyes eljárás ne csorbittassék, mely által két szomszédja közt a nagyobb bonyodalmak megelőztethettek. Midőn némely hatalmasságok jóakaratulag Olaszországnak egy congressus útjáni pacificatióját indítványozók, a régensnő kormánya nem állott azok részére, kik ezen indítványt ellenzék. Miután ama nagyhatalmasságok összes fáradozásai, melyek az olasz kérdés békés megoldását akarták, meghiúsultak, a háború előestéje állott be. A toskánai forradalom még inkább emelé a nemzeti eszme iránti előszeretetet, mely ezen városban a harertér közelléte által tápláltatott. Azonban ezen eszme daczára, a lakosság nagy többsége a dynastia fönntartását s egy olasz szövetséget akart. De némely fáradhatlan izgatok az általános aggodalmat a törvényes kormány megbuktatására igyekeztek fölhasználni. Ők mindent elkövettek a csapatok megrontása végett , azonban csak igen gyönge sikerrel. Név szerint a mindig hű tisztek kevés reményt nyújtottak az elcsábíttatás iránt. Most azok közöl többen a közutálat czélpontjaiul jelöltettek ki, az által szilárdságuk megingattatott. Ekkor nehányan, kiknek szelleme már csalárd sugallatok előtt meghajolt, egy ő kir. fenségéhez intézett kérvényt köröztettek, mely — noha igen tiszteletteljes modorban volt szerkesztve — nem csekélyebb czélt tűzött ki, mint a kormányt az eléje kijelölt politikától eltéríteni. Ők csalárd vedvekkel fordultak bajtársaikhoz, s számos tisztek meglepetve, rosz szándék nélkül aláírták a kérvényt, mivel bíztak bajtársaikban. Május elseje fölviradt. A herczegnő most belátta, hogy nem számíthat többé csapatjaira, a maga elé kitűzött politika támogatása végett, vagy egy forradalom kiszámíthatlan következményeinek vagy egy polgárháború vészteljes csapásainak látta magát kitéve. E szerint számára nem maradt egyéb hátra, mint államaiból eltávozni s gyermekeit biztonságba helyezni; a nélkül azonban, hogy kötelességeit szem elöl tévesztené, vagy jogairól lemondana. Egy proclamatiót adott ki, melyben a ministeriumot kormányi bizottmányul igtatá be ; azon különös utasítással, miszerint hivatalát csak azon esetben tegye le, ha az annak megtartásához ragaszkodás rendetlenségekre adna alkalmat. Ez esetben a bizottmánynak tiltakoznia kelle vala, ő kir. fensége gyermekeinek a pármai államközi uralkodói jogai fönntartása végett. Tört szívvel hagyó el a herczegnő délben, gyermekeivel a fővárost. Amint előrelátható volt, a kormányi bizottmány néhány órával a herczegnő elutazása után kénytelen volt hatalmáról lemondani egy oly fölhívással szemben, melyet ahhoz egy úgynevezett nemzeti bizottmány intézett , kijelentvén, hogy a kormányt Victor Emanuel király ő felsége nevében átveszi; a palota előtt, melyben a bizottmány székelt, összetódult tömeg annak fölhívását lármájával támogatta, s egy nagy olasz három szinű zászlót tűzött ki. A kormány bizottmány a bizottmánytól a történt eseménynek írott kifejtését követelés nyeré meg; erre a régensnő utasításai értelmében egy tiltakozást irt alá s adott át. Másnap a bizottmány különböző hirdetményeket tett közzé: 1. ideiglenes kormány juntául alakíta meg magát Párma számára, Victor Emanuel király ő felsége nevében; 2. kijelenté, mikép ezen helyzet csak addig tartana, míg egy biztos, kire várnak, átveendi az ország kormányát; azt állító, hogy a piemonti kormánynak e tekintetben már közlések tétettek ; 3. főtitkárokat küldött ki, mindegyik ministérium vezetése végett s megerősíté a hatóságokat; 4. megrendelé, hogy a nyilvános kibocsátványok élén következő szavak álljanak : ideiglenes junta a szardiniai királyt. Victor Emanuel király őfelsége nevében; 5. egy nemzetőrséget állított föl s annak szervezését Rossi, Clementis Canobbia urakra bizá; ez alkalommal a két elsőt a piemonti sereg századosainak s az utóbbit hadnagyának czimezvén. A nép legnagyobb része nemhogy csatlakozott volna ezen forradalomhoz, hanem inkább azt hangosanelavonálta. Sőt a juntának minden néptől eredt megbizatását kétségbe vonták s közlései közöl egyetlennek sem adtak hitelt. A város mindenütt elégületlennek s megrémültnek mutatkozott. Mindenki tudta, hogy a junta tagjai a köztársasági párthoz tartoztak ; most vették észre, hogy a forradalmi mozgalmat ezen párt eszközlé. (Vége követk.) Drezda, máj. 30. (Közeledés a német hatalmak közt.) Míg a harcz mezején a fegyverek szerencséje elvitázhatlanul kedvezőnek tűnik ki a cs. k. hadak részére, addig a diplomatiai téren is mindinkább tisztulni kezd a helyzet. A két német nagyhatalmasság közti egyetértés létesültére nézve a hivatalos „Dresdner Journ“ ad egy már táviratilag röviden említett czikkben felvilágosítást. E czikk így hangzik. A legújabb lapokban jelentések olvashatók a május 26-i szövetséggyűlésről, melyek kiemelik, hogy abban a máj. 19-i ülésben Poroszország által az ismeretes hannoveri indítványra vonatkozólag tett nyilatkozatot több más szövetségi kormányok nyilatkozatai követték. Minthogy a porosz kir. követ nyilatkozata már egész tartalma szerint ismeretes, kiegészítés végett képesek vagyunk itt azon nyilatkozat tartalmát is közölhetni, mely az utolsó szövetségi ülésben Bajor és Szászországgal egybehangzóig létetett. Az igy hangzik: „A kir. kormánya porosz kir. követnek“ a 18-ai ülésben a hannoveri k. kormány által egy figyelő hadtest fölállítását czélzó indítványára vonatzólag adott nyilatkozatából megelégedéssel értesült, hogy Poroszország el van határozva, szükség esetében egész erejével föllépni Németorország biztonsága s függetlenségének védelmére. A kir. kormány azért csak hálás elismerést másítana , ha Poroszország kezdeményzendi a szükséges katonai rendszabályokat, mire egyébiránt a szövetség minden tagja egyformán jogosítva van, melyről tehát magára nézve a kir. kormány sem mondhat le. Az a porosz kir. javaslatokat a szükségeseknek látszó katonai rendszabályok előkészítésére, azon jog fönntartása mellett, előforduló esetben oly javaslatokkal maga részéről is fölléphetni, annál nagyobb bizodalommal várja, minél inkább sikerülene a választmányi tanácskoztatoknak a k. hannoveri indítvány fölött az elvek oly fölvilágosítása és megállapítására vezetni, melyek szerint a jelen események közt a német szövetség jogai, kötelességei és érdekei körülhatárolandók és megóvandók lesznek.“ Mint bizonyost hiszszük állíthatni — folytatja a „üresem. ..“ — hogy a többi szövetségi kormányok által az említett ülésben adott nyilatkozatok a fődologra nézve a fönnebb közlöttnek tartalmával megegyeznek, és hogy a különböző kormányok e nyilatkozata, amely határozottan megója egyes szövetségi államok jogát, mindamellett mint a Poroszország irányábani közeledés értelmét magában foglaló elismerésre talált. — Ha jól vagyunk értesülve, a tárgyalások a két német nagyhatalom közti teljes egyetértés elérése végett az utóbbi napokban Németország érdekeire nézve örvendetes előhaladást tettek. Hogy a „Dresdn. J.“ e leleplezései nem puszta óhajtásokon, hanem tényleges valón alapulnak, ezt legkétségtelenebbül bizonyítják a porosz kormány legújabb intézkedései, egyfelől az országgyűlés által megszavazott 40 millió hadi kölcsönből 30 millió tallér fölvétele, másfelől három hadtestnek öszpontosított fölállítása. E két határozatnak, melyek Wilden tábornok Bécsből elutazásával összeesnek, súlyát kicsinyelni nem lehet. Táviratok- London, máj. 30. New Yorkból f. hó 17-ről kelt tudósítások szerint a mexikói part hosszában amerikai csapatok öszpontosíttattak. London, jún. 1. Bright tegnap Birminghamban nagy bizalmatlansággal nyilatkozott Derby lord semlegességi politikájáról , névszerint az önkénytes csapatok alakítása iránti eljárás ellen. London, máj. 31. A felsőház ma délutáni 2 órakor ülést tartott. — Az alsóházban ma Denison jelöltetett ki Bpeakernek. Mivel mind Disraeli, mind Palmerston lord beleegyeztek, az ellenzés nélkül újólag megválasztatott. Páris, jun. 1. A „Moniteur“ a vercelli-i főhadiszállásról egy máj. 31-ről kelt jelentést hoz, mely szerint a franco-szárdok bal szárnyán, egy patakon is átmenet alkalmával előőrsi ütközet volt. A franczia jelentés, szokás szerint, a francziáknak tulajdonítja az előnyt. (Mi — hozzáteszi az „O. G.“ — ezen állítást csak azon óvatossággal fogadjuk, melyet korábbi tapasztalások kötelességünkké tesznek, s be akarjuk várni a harcrtérrőli hiteles jelentéseket.) Páris, jun. 2. A „Moniteur“ egy Velencze ostromzárolására vonatkozó értesítés mellett Furn hó 11. hó 1-jéről azon jelentést hozza,mikép Nie tábornok Novarába bevonult . Vércé 11 idő szintén egy részletes jelentést a Palestrónál történt eseményekről, melyben a franczia sebesültek száma 200-ra létezik. Az austriai csapatoknak sikerült a piemontiak jobb szárnyát bekerítni, s maga a „Moniteur“ szerint a franco-szárdok állítólagos előnye csupán állomásuk megtartásában állott egy csatornánál, melyen át egy összekötő híd vezet. Brüssel, jun. 2. (A „Pr.“ távirata.) Mint Párisból jelentik, Francziaország Angolország fölszólalásait tekintetbe vévén, a franczia hadtestnek Toskánábeli visszavonását megígérte. Ezen hadtest Modenába fog indulni. Hir szerint Pelissiernek Nancyba elutazása elhalasztatott. (Közvetlen párisi tudósítások szerint Pelissier már máj. 30-ka óta, nejével együtt Nancyban lenne.) A „Nord“ szerint Napoleon császár Toskánára vonatkozólag csak a háború bevégeztével fog határozatot hozni. Akkor egy congressus veendi munkábta Olaszország újraszervezését. Hir szerint Napoleon herczeg 8 nap alatt megkezdendi hadműködéseit a toskánai földön. Mint Párisból írják, ott egy, a hadfolytató felek közti európai közbenjárás javaslata igen buzgón tárgyaltatik. Hir szerint ezen ügyben a kezdeményzés Oroszországtól eredne. Velencze, máj. 30. Man e 11 o podesta beadta lemondását, mely elfogadtatott. Modena, máj. 28. A massai püspököt az ottani lázadók fogságban tartják. Milano, máj. 30. A katonai kormánynak egy hirdetménye jelent meg, a hamis hírek s izgatások terjesztése ellen! Verona, máj. 30. Egy hivatalos hirdetmény megtiltja a harangozást a harcrtér közelében, vagy a fegyveres fölkelők által megszállott helységekben, mind a községek, mind az egyes áthágóknak büntetéssel fenyegetése mellett. Bern, máj. 31 .A tegnapi sürgöny oda igazítandó, mikép Garibaldi tegnapig még nem szoríttatott ki Comóból. A schweizi szövetségtanács egy dandárt küldött Graubündtenbe. Berlin , jun. 1. Egy hivatalos hirdetmény következőkép állítja meg a kibocsátási feltételeket, a kiivetett új 5 pzetes porosz államkölcsönt illetőleg: A kötelezvények kiadása 50—1000 tallérnyi szakaszokban történik. A kamatfizetés félévenkinti. Az 1863. évtől kezdve, 1 pretes s törlesztés eszközöltetik. 1870-től kezdve semmi kamatleszállítás sem történik. Az aláírási határidő jun 6—11-ig tart. Ha az aláirások 30 milliót túlhaladják azok 250 talléron fölül kellőleg fölosztatnak. Az aláíráskor 10 pretes lefizetés történik ; jul. 8-ig 30, aug. 22-ig 25, oct. 8-ig 30 pretet kell lefizetni. Ezen 95-en az aláírók 100 ad kapnak névértékben. 1859. jul. 1-től kezdve a papír 5 prettel kamatot. Bern, jun. 1. A cs. k. austriai csapatok V a r e sé t 4000 emberrel megszállották. A Cialdini alatti szárd csapatok elvágattak Garibaldi Laveno felé indult. A terini határon az egész éjen át ágyudörgést hallatszott. Ragusa , jun. 1. Hirszerint Klekben török csapatok szállottak ki s hihetőleg a fölkelők ellen fognak indulni. Az ismeretes főnök Vukalovich Grahovába indult, hogy állítólag montenegrói segélyt kérjen. A „Budapesti Hírlap” magántáviratai. Bécs, jun. 3. A mai „Wiener Zeitung“ egy külön lapban tudósítást hoz a Garibaldi portyázásai következtében történt minden működésekről. Egy berni magánsürgöny szerint az austriai csapatok Veitlinig nyomultak elő; egy austriai hadtest Sesto-Calendénél, egy másik Comonál áll. Garibaldi helyzete Lavenonál igen válságos. Gazdaság, ipar s kereskedelem. Komárom megyéből, máj. 30. (Időjárás, termés, Orosz érdeme.) A gazdákat nem csekély mértékben érdekli az időjárás, és a vetések állása; mi tehát tudatjuk, hogy nálunk az egész april és május hó nedves jellemű volt, s annyiban igen dicső, hogy száraz földbe vetett és száraz télen által soványan maradt vetéseink, melyek a kétségbeesésig silányak voltak, egészen fölüdültek, úgy, hogy vetéseink egyáltalán igen jól állnak; a rozs virágzik; árpa, búza kalászait hányja; csakhogy most más bajtól kezdünk félni, t. i. megdőlésüktől, mert alig van nap, hogy ne esnék, pedig többnyire sebes esők járnak, napjában két- háromszor is megrendül az ég; helylyel p. o. Köbölkuton, Szölgyénben, Fürön s több más helyeken jég is volt, mely kivált a szőlőket derekasan megkoczogtatta; pár helyen, mint sz. Miklóson, Verbetón gyújtó villám is ütött le. fi külön1*'1 míg az élet bu-