Budapesti Hírlap, 1859. június (130-154. szám)

1859-06-03 / 132. szám

yb­en egy szabadcsapatot állít. Csodálatom Austria valódi nagy magatar­­­­tása fölött ösztönöz, a nevezett czélhoz ez idemellékelt adománynyal já­rulni. Óhajtom, hogy e napóleonok tegyék meg jó szolgálatukat Napóleon elleni“ * Hazafias nyilatkozat és adomány. Erdélyben a bágyoni járás köz­ségei mint a „K. K.“ írja — hódolati nyilatkozat kíséretében a háború rendkívüli szükségleteire 862 ft 75 krt küldöttek be. * Önkénytesek. A „M. F.“ értesítése szerint az önkénytesek tobor­zása Kolozsvártt sikerrel foly ; a napokban már 90 egyén volt befogadva. * Kegyes adományok. Egy magát megnevezni nem akaró jóltevő Kalocsán 2100 a. é. forintot ajándékozott kegyes emberbaráti czélokra, nevezetesen 315 ftot a pesti vakok és váczi siketnémák intézetére, egyenként 210 forintot az egri kórház irgalmas nénéi, a soproni árvalány nevelőház, a szt.­István-társulat részére, a jeruzsálemi Krisztus koporsóra és különböző missiotársulatokra. * Jótékonyság. Erdélyben Berkeszen m­. hó 21-kén halálozott el Katona István ur; a lelkes férfiú a kolozsv. ref. collegiumnak 3000; a berkeszi ref. eklézsiának 3000 ftot hagyományozott. * Hazafias részvét. A göllnitzbányai szolgabiró járás közsé­gei területükön a toborzókat és a toborzott önkényteseket nem csak saját költségükön látták el, hanem ingyen is fuvarozták be Kassára, és ekkér az itteni önkénytesek fölszerelésében hazafias részvétüket tanúsították. * Uj kath. legényegylet. Múlt hó 29-én ment véghez a temesvári katholikus legényegylet ünnepélyes fölszentelése és megnyi­tása , melynél főtiszt. Böhm Károly egyleti elnök ur meghívása követ­keztében a pesti virágzó kath. legényegylet két tagot küldött, kik a magyarok és németek részéről tevék üdvözletüket. Főt. C­s­aj­á­g­h­y Sán­dor, Csanádi püspök ö méltósága tartj­a az­ misét, mely alkalommal az összes tagok és vendégek az Úr asztalához járultak, a melynek végezté­vel püspök ő méltósága a jelenlevőkhöz atyai szavakat intéző, az újon alakult egyletet és czélját fejtegetvén. — Sz. mise után, az egyleti zászló elővitele és zenekiséret mellett vonultak a tagok és vendégek az egyleti terembe, hol a beszentelés véghez ment számos vendégek jelenlétében az egyházi hivatalnok és polgári osztályból. A megnyitó beszédet főelnök ur tatta, mely után a pesti küldöttek tevék üdvözletüket, s ezzel a délelőtti ünnepély a néphymnus éneklésével bevégeztetett. Az ünnepély után fényes ebéd volt püspök­i méltóságánál, melyre a pesti tagokat is meghini ke­gyeskedett. Este házi­ mulatság volt, egy színdarab adatott szavaltatok és énekekkel,mely alkalommal püspök­e mélt, szintén jelen volt. * Az első magyar általános biztosító társaság első évi zárszámlája 1858-ki mártius 13-tól deczember 31-ig, következő eredményt mutat : A) Bevétel: 153,848,951 pft 334 kr biztosított érték utáni tű­z­­szállítmány és jégkárdísak 1,252,125 ft 9 kr; alakítási költségekre befi­zetett járulékok 15,027 ft 30 kr; a jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesülettől átvétetett 3,881 ft 11 kr; kamatok és vegyesek 36,330 ft 34 kr ; összesen 1,307,364 ft 24 kr. —­ B) Kiadás: tűz-, szállítmány- és jégkárokért 282,232 ft 31 kr ; deczember 31-én még függő károkért 14,290 ft 27 kr; viszonbiztosítások, törlések, jutalékok, üzleti és ügynöki költségek, tiszti fizetések, nyomtatványok, útiköltségek, iroda fölszerelési tárgyak stb. 407,542 ft 15 kr. — C) Visszatart a­­z­i­k : jövedelmiadó fizetésre 7,709 ft 24 kr; az 1859-ik évre átvitt díj­tartalék 526,205 ft 15 kr; összesen 1,237,676 ft 53 kr. — Ez összeget a bevétellel összevetve tesz a maradék 66,384 ft 31 krt. Mely összeg kö­vetkezőleg osztatott fel : igazgatósági járulékul 9 % 6,244 ft 36 kr; tisztv­elési jutalékul 4 °/0 2,775 ft 24 kr; osztalék 3000 részvény után 12 ftjával 36,000 ft; tartaléktőke 17,426 ft 4 kr; jégbiztosítási segédtőke 6,938 ft 27 kr; összesen 66,384 ft 31 kr. — Egyleti vagyon: alaptőke 3000 részvény után 3,000,000 ft; összes tartalékalap 550,569 ft 46 kr • osslC­­DPénzben 3,550,566 ft 46 kr, osztrák értékben 3,728,068 ft 25 kr. * Izraelita imah­áz. A pesti izraelita új imaház művészi pompás épitvényének már belső fényes földiszitése is befejezéséhez közelg, s folyó hó első felében már alkalmasint föl fog avattatni az isteni tisztelet tartá­sára. Az uj imaházról ily czím alatt: „A pesti izraelita uj imaház építésé­nek története“ egy érdekes röpirat van épen sajtó alatt. Szerzője az elismert archaeolog Kempf Ferencz. Az említett füzetke történeti s építészeti szempontból igen részletes és hű képet ad ezen ritka fényű épületről. * Lakótsltoztatás. A nemz casino-társaság szállását a dorottya-utczai V­o­g 1-féle házból a hatvani-utczai Cziráky ház díszesen kiújított első emeletébe tette át; földszint egy tágas szép étterem nyílt „a nemzeti casinohoz.“ * Lovarkör. Whail és Ferreaui urak mű­lovartársulata a régi pesti aréna helyett a Beleznay kert lovarkörét választották, s előadá­saikat ez utóbbi helyen fogják jövő vasárnap megnyitni. Whail társa­sága 21 egyénből áll, s ő maga a legjobb gymnasták és legmulatságosabb bohóczok sorába tartozik. * Szilikör és baleset. Kolozsvárt m. hó 29-kén a „Tizenhárom leány formaruhában“ czimű bohózattal avatták föl a homokot Thalia oltárává. Ez a homokoltár mindjárt áldozatot is kívánt. A felvonások közt kolozs­vári gymnastika tanító Mocsáry ur adandóit egy tanítványával mutatványo­kat. A „persák rudja“ czimü mutatványba, hol egy 20 láb magas rudat egyik tanítványa tartván az erőművész annak tetejére fölkúszott, a pro­­ductio közben a rúd egyensúlyozásában hiba történt, a mit a tartó helyre kívánván ütni előbb nyomult, de hasztalan, a rúd aláfordult s Mocsári a zenekarba bukott s egy hangjegytartón lábát megsértve eszmé­letlen hullott a földre. A tanítvány szerencsére még elég erőt fejtett ki, mert a félre fordult rudat is elég erővel megbirta tartani, úgy hogy a ta­nító nem a rúd egész magasságáról, hanem csak mintegy két ölnyiről bu­kott le. A nő­közönség nagy része azonnal odahagya a színkört. Két szép­­lelkű polgárnő azonnal segélypénzt gyűjtött a szerencsétlenül járt erőmű­vész számára. Legújabb külposta: London, május 31. (A Russe­l-Palmerston szövetség) Londonban még folyvást közbeszéd tárgya, az „Advert.“ m. hu 30-ról erre vonatkozó­lag következő adatokat közöl: „Midőn a két lord majdnem 14 nap előtt Richmond Parkban érte­kezletet tartott , abban állapodtak meg, hogy a kormány ellen bizalmat­lansági szavazatot fognak indítványozni, s kilépése esetében az új kabinet tagjai leendnek. Azon kérdés, ki legyen kettejök közös ministerelnök, nem került szőnyegre, mert valóban illetlen leendett, ő felsége választását megelőzni. De néhány napra azután J. Russel azt ü­zené a nemes viscount­­nak, mikép megállapított dolognak tekinti azt, hogy miniszerváltozás ese­tében az elnökség reá fog esni. L. Palmerston válaszul adá, hogy ha ő flye I. Russelt fogná hivatni, ő kész lesz alatta mint külügyi titkár szolgálni; de ha ő Iiye őt (Palmerstont) tisztelné meg bizalmával,ennek ő meg fog­ fe­­lelni. E válasz azonban nem elégíté ki 1. K­aaselt, Páris, máj. 31. (A viszonyok Nápolylyal, megrovás.) A „Patrie“ jelenti, hogy Anglia és Francziaország kormányai közt a Nápolylyali diplomatiai viszonyok ismért fölvétele iránt megállapodás történt. L. Elliot fog angol részről Nápolyba küldetni.­­ A mai esti lapok egy „beküldetett“ közleményt hoznak, melyben a „Mess. de Paris“ egy máj. 29-ki vercellis levele miatt m­egrovatik, mivel ez az austriai se­reg , ennek fővezére, sőt maga Ferencz József Császár ellen a legdurvább sértéseket tartalmazza, mely sértések annál inkább ro­­szalandók, mond a közlemény, minthogy oly hatalom ellen intézzék, mely ellen harczban állunk. A franczia sajtó csak önmagát tisztelendi meg, ha fejtegetéseinek függetlenségét Austria hadviseléséről illemér­zettel egyesítendi azok irtót, kik Francziaország ellenei a csatatéren. Róma, május 211. (Önkénytes­ek.)Rómából ismét 300 önkénytes ment el Piemont­­ba, Forli és Ravenna pedig ekkorig mintegy 2000-et állított ki. A lega­­llókban növekszik a forrongás. Máj. 26-án Rómában csendes nyilat­kozat történt Francziaország javára. Goyon tlek azonban csendőröket küldött ki s fölszólíttatá a néptömegeket, hogy szétoszoljanak. Párma. (Egy hivatalos körirat.) A külügyminiszer az itteni legújabb események tárgyában, következő köriratot intézett az euró­pai udvarokhoz : „1854. márt. 27-én történt, hogy Bourbon Luisa-Mária herczegnő, a legfájdalmasabb megpróbáltatás által látogattatván meg, mely alá Isten kinyomozhatlan végzése IV. Henrik fenséges leányának jámbor s férfias lelkét vetni akará, a pármai államok régensségét, fia I. Róbert herczeg törvényes fejedelmünk nevében, kénytelen volt átvenni. Ama nap óta, ő kir. fensége egyetlen perczig sem szűnt meg, ezen országnak nyugottá s boldoggá tétele végett fáradozni; szivén feküdt, nem csak a fejedelemnő kötelességeit teljesitni, hanem ama napon, melyen a kormányt fiának fogná adni, azt is elmondhatni, hogy az anya a gyámnő s a régensnő hármas föladatát lelkiismeretesen betölté. Forradalmak, összeesküvések, általános csapások egymás után aka­dályokat gördítenek ezen nagylelkű szándékok végrehajtása elé. Azonban ő kir. fenségét semmi sem téritheté el a kitűzött czéltól. Mig egy bölcs s szelíd igazgatás a pénzügyet helyrehozó, s az alattvalók szivét meg­nyerte, s ekkép az állam nyugalmát s jóllétét biztosító, ő kir. fensége kor­mánya leggondosabban igyekezett a külkormányokkal a legjobb viszonyo­kat tartani fönn, melyektől részéről szintén folyvást tökéletes barátság bi­zonyítványait nyeré. A folyó év kezdetén a politikai villongások napról napra nagyobb arányokat vettek föl, s két velünk szomszéd országot ellenséges állásba hoztak. Most a pármai állam újabb komoly nehézségek által látta magát körülvétetve, azokat legyőzni igyekezett, türelmes s­eszélyes eljárást kö­vetvén. A régensnő Austriával egy védelmi­ szerződés által volt össze­kötve, melyet elődei ezen hatalmassággal 1848-ban kötöttek. Ő azt akarta, hogy se hitszegés ne történjék kormánya részéről, se pedig az ezen szerződéshez­ visszatérés által amaz eszélyes eljárás ne csorbittassék, mely által két szomszédja közt a nagyobb bonyodalmak megelőztethettek. Midőn némely hatalmasságok jóakaratulag Olaszországnak egy congressus útjáni pacificatióját indítványozók, a régensnő kormánya nem állott azok részére, kik ezen indítványt ellenzék. Miután ama nagyhatalmasságok összes fáradozásai, melyek az olasz kérdés békés megoldását akarták, meghiúsultak, a háború előestéje állott be. A toskánai forradalom még inkább emelé a nemzeti eszme iránti elő­szeretetet, mely ezen városban a harertér közelléte által tápláltatott. Azonban ezen eszme daczára, a lakosság nagy többsége a dynastia fönn­tartását s egy olasz szövetséget akart. De némely fáradhatlan izgatok az általános aggodalmat a törvényes kormány megbuktatására igyekeztek fölhasználni. Ők mindent elkövettek a csapatok megrontása végett , azonban csak igen gyönge sikerrel. Név szerint a mindig hű tisztek kevés reményt nyújtottak az elcsábíttatás iránt. Most azok közöl többen a köz­utálat czélpontjaiul jelöltettek ki, az által szilárdságuk megingattatott. Ekkor nehányan, kiknek szelleme már csalárd sugallatok előtt megha­jolt, egy ő kir. fenségéhez intézett kérvényt köröztettek, mely — noha igen tiszteletteljes modorban volt szerkesztve — nem csekélyebb czélt tű­zött ki, mint a kormányt az eléje kijelölt politikától eltéríteni. Ők csalárd vedvekkel fordultak bajtársaikhoz, s számos tisztek meglepetve, rosz szándék nélkül aláírták a kérvényt, mivel bíztak bajtársaikban. Május elseje fölviradt. A herczegnő most belátta, hogy nem számít­hat többé csapatjaira, a maga elé kitűzött politika támogatása végett, vagy egy forradalom kiszámíthatlan következményeinek vagy egy polgár­háború vészteljes csapásainak látta magát kitéve. E szerint számára nem maradt egyéb hátra, mint államaiból eltávozni s gyermekeit biztonságba helyezni; a nélkül azonban, hogy kötelességeit szem elöl tévesztené, vagy jogairól lemondana. Egy proclamatiót adott ki, melyben a ministeriumot kormányi­ bizottmányul igtatá be ; azon különös utasítással, miszerint hi­vatalát csak azon esetben tegye le, ha az annak megtartásához­ ragasz­kodás rendetlenségekre adna alkalmat. Ez esetben a bizottmánynak tilta­koznia kelle vala, ő kir. fensége gyermekeinek a pármai államközi ural­kodói jogai fönntartása végett. Tört szívvel hagyó el a herczegnő délben, gyermekeivel a fővárost. A­mint előrelátható volt, a kormányi bizottmány néhány órával a her­czegnő elutazása után kénytelen volt hatalmáról lemondani egy oly fölhí­vással szemben, melyet ahhoz egy úgynevezett nemzeti bizottmány inté­zett , kijelentvén, hogy a kormányt Victor Emanuel király ő felsége nevé­ben átveszi; a palota előtt, melyben a bizottmány székelt, összetódult tömeg annak fölhívását lármájával támogatta, s egy nagy olasz három szinű zászlót tűzött ki. A kormány­­ bizottmány a bizottmánytól a történt eseménynek írott kifejtését követelé­s nyeré meg; erre a régensnő utasí­tásai értelmében egy tiltakozást irt alá s adott át. Másnap a bizottmány különböző hirdetményeket tett közzé: 1. ideiglenes kormány juntául alakíta meg magát Párma számára, Victor Emanuel király ő felsége nevében;­­ 2. kijelenté, mikép ezen helyzet csak addig tartana, míg egy biztos, kire várnak, átveendi az ország kor­mányát; azt állító, hogy a piemonti kormánynak e tekintetben már köz­lések tétettek ; 3. főtitkárokat küldött ki, mindegyik ministérium veze­tése végett s megerősíté a hatóságokat; 4. megrendelé, hogy a nyilvános kibocsátványok élén következő szavak álljanak : ideiglenes junta a szardiniai király­t. Victor Emanuel király őfel­sége nevében; 5. egy nemzetőrséget állított föl s annak szervezését Rossi, Clementi­s Canobbia urakra bizá; ez alkalommal a két elsőt a piemonti sereg századosainak s az utóbbit hadnagyának czimezvén. A nép legnagyobb része nemhogy csatlakozott volna ezen forrada­lomhoz, hanem inkább azt hangosan­­elavonálta. Sőt a juntának minden néptől eredt megbizatását kétségbe vonták s közlései közöl egyetlennek sem adtak hitelt. A város mindenütt elégületlennek s megrémültnek mu­tatkozott. Mindenki tudta, hogy a junta tagjai a köztársasági párthoz tar­toztak ; most vették észre, hogy a forradalmi mozgalmat ezen párt esz­közlé. (Vége követk.) Drezda, máj. 30. (Közeledés a német hatalmak közt.) Míg a harcz mezején a fegyverek szerencséje elvitázhatlanul kedvezőnek tűnik ki a cs. k. hadak részére, addig a diplomatiai téren is mindinkább tisztulni kezd a helyzet. A két német nagyhatalmasság közti egyet­értés létesültére nézve a hivatalos „Dresdner Journ“ ad egy már táv­iratilag röviden említett czikkben felvilágosítást. E czikk így hangzik. A legújabb lapokban jelentések olvashatók a május 26-i szövetség­­gyűlésről, melyek kiemelik, hogy abban a máj. 19-i ülésben Poroszország által az ismeretes hannover­i indítványra vonatkozólag tett nyilatkozatot több más szövetségi kormányok nyilatkozatai követték. Minthogy a porosz kir. követ nyilatkozata már egész tartalma szerint ismeretes, kiegészítés végett képesek vagyunk itt azon nyilatkozat tartalmát is közölhetni, mely az utolsó szövetségi ülésben Bajor és Szászországgal egybehangzóig lé­tetett. Az igy hangzik: „A kir. kormánya porosz kir. követnek“ a 18-ai ülésben a hanno­ver­i k. kormány által egy figyelő hadtest fölállítását czélzó indítványára vonatzólag adott nyilatkozatából megelégedéssel értesült, hogy Poroszor­szág el van határozva, szükség esetében egész erejével föllépni Németor­­ország biztonsága s függetlenségének védelmére. A kir. kormány azért csak hálás elismerést­­ másítana , ha Poroszország kezdeményzendi a szükséges katonai rendszabályokat, mire egyébiránt a szövetség minden tagja egyformán jogosítva van, melyről tehát magára nézve a kir. kor­mány sem mondhat le. Az a porosz kir. javaslatokat a szükségeseknek látszó katonai rend­szabályok előkészítésére, azon jog fönntartása mellett, előforduló esetben­­ oly javaslatokkal maga részéről is fölléphetni, annál nagyobb bizodalom­­mal várja, minél inkább sikerülene a választmányi tanácskoztatoknak a k. hannover­i indítvány fölött az elvek oly fölvilágosítása és megállapítá­sára vezetni, melyek szerint a jelen események közt a német szövetség jogai, kötelességei és érdekei körülhatárolandók és megóvandók lesznek.“ Mint bizonyost hiszszük állíthatni — folytatja a „üresem­. ..“ — hogy a többi szövetségi kormányok által az említett ülésben adott nyilat­kozatok a fődologra nézve a fönnebb közlöttnek tartalmával megegyez­nek, és hogy a különböző kormányok e nyilatkozata, a­mely határozottan megója egyes szövetségi államok jogát, mindamellett mint a Poroszország irányábani közeledés értelmét magában foglaló elismerésre talált. — Ha jól vagyunk értesülve, a tárgyalások a két német nagyhatalom közti tel­jes egyetértés elérése végett az utóbbi napokban Németország érdekeire nézve örvendetes előhaladást tettek. Hogy a „Dresdn. J.“ e leleplezései nem puszta óhajtásokon, ha­nem tényleges valón alapulnak, ezt legkétségtelenebbül bizonyítják a porosz kormány legújabb intézkedései, egyfelől az országgyűlés ál­tal megszavazott 40 millió hadi kölcsönből 30 millió tallér fölvétele, másfelől három hadtestnek öszpontosított fölállí­tása. E két határozatnak, melyek Wil­den tábornok Bécsből eluta­zásával összeesnek, súlyát kicsinyelni nem lehet. Táviratok- London, máj. 30. New­ Yorkból f. hó 17-ről kelt tudósí­tások szerint a m­e­x­i­k­ó­i part hosszában amerikai csapatok öszpon­­tosítt­attak. London, jún. 1. B­r­i­g­h­t tegnap Birminghamban nagy bizalmatlansággal nyilatkozott Derby lord semlegességi politikájá­ról , névszerint az önkénytes csapatok alakítása iránti eljárás ellen. London, máj. 31. A felsőház ma délutáni 2 órakor ülést tartott. — Az alsóházban ma Denison jelöltetett ki Bpeakernek. Mivel mind Disraeli, mind Palmerston lord beleegyeztek, az ellenzés nélkül újólag megválasztatott. Páris, jun. 1. A „Moniteur“ a vercelli-i főhadiszállásról egy máj. 31-ről kelt jelentést hoz, mely szerint a franco-szárdok bal szárnyán, egy patakon is átmenet alkalmával előőrsi ütközet volt. A franczia jelentés, szokás szerint, a francziáknak tulajdonítja az előnyt. (Mi — hozzáteszi az „O. G.“ — ezen állítást csak azon óvatossággal fogadjuk, melyet korábbi tapasztalások kötelességünkké tesznek, s be akarjuk várni a harcrtérrőli hiteles jelentéseket.) Páris, jun. 2. A „Moniteur“ egy Velencze ostromzáro­lására vonatkozó értesítés mellett F­u­r­­­n h­ó 1­1. hó 1-jéről azon je­lentést hozza,mikép Nie­­ tábornok Novarába bevonult . Vér­cé 11 idő­­ szintén egy részletes jelentést a Palestrónál történt eseményekről, melyben a franczia sebesültek száma 200-ra létezik. Az austriai csapatoknak sikerült a piemontiak jobb szárnyát bekerítni, s maga a „Moniteur“ szerint a franco-szárdok állítólagos előnye csu­pán állomásuk megtartásában állott egy csatornánál, melyen át egy összekötő híd vezet. Brüssel, jun. 2. (A „Pr.“ távirata.) Mint Párisból jelentik, Francziaország Angolország fölszólalásait tekintetbe vévén, a franczia hadtestnek Toskánábeli visszavonását megígérte. Ezen hadtest M­o­d­e­n­á­b­a fog indulni. Hir szerint Pelissier­­nek N­a­n­c­y­b­a elutazása elhalasztatott. (Közvetlen párisi tudósí­tások szerint Pelissier már máj. 30-ka óta, nejével együtt Nancyban lenne.) A „Nord“ szerint Napoleon császár Toskánára vonat­kozólag csak a háború bevégeztével fog határozatot hozni. Akkor egy congressus veendi munkábta Olaszország újraszervezését. Hir szerint Napoleon herczeg 8 nap alatt megkezdendi had­­működéseit a toskánai földön. Mint Párisból írják, ott egy, a hadfolytató felek közti európai közbenjárás javaslata igen buzgón tárgyaltatik. Hir szerint ezen ügyben a kezdeményzés Oroszországtól eredne. Velencze, máj. 30. M­a­n e 11 o podesta beadta lemondását, mely elfogadtatott. Modena, máj. 28. A m­a­s­s­a­i püspököt az ottani láza­dók fogságban tartják. Milano, máj. 30. A katonai kormánynak egy hirdetménye jelent meg, a hamis hírek s izgatások terjesztése ellen! Verona, máj. 30. Egy hivatalos hirdetmény megtiltja a harangozást a harcrtér közelében, vagy a fegyveres fölkelők által megszállott helységekben, mind a községek, mind az egyes át­­hágóknak büntetéssel­ fenyegetése mellett. Bern, máj. 31 .A tegnapi sürgöny oda igazítandó, mikép Gari­baldi tegnapig még nem szoríttatott ki C­o­m­ó­ból. A schweizi szö­vetségtanács egy dandárt küldött Graubündtenbe. Berlin , jun. 1. Egy hivatalos hirdetmény következőkép állítja meg a kibocsátási feltételeket, a kiivetett új 5 pzetes porosz állam­kölcsönt illetőleg: A kötelezvények kiadása 50—1000 tallérnyi szakaszokban történik. A kamat­fizetés félévenkinti. Az 1863. évtől kezdve, 1 pretes s törlesztés eszközöltetik. 1870-től kezdve semmi kamatleszállítás sem történik. Az aláírási határidő jun­ 6—11-ig tart. Ha az aláirások 30 milliót túlhaladják azok 250 talléron fölül kellőleg fölosztatnak. Az aláíráskor 10 pretes lefizetés történik ; jul. 8-ig 30, aug. 22-ig 25, oct. 8-ig 30 pretet kell lefizetni. Ezen 95-en­ az aláírók 100 ad kapnak névértékben. 1859. jul. 1-től kezdve a papír 5 prettel kamatot. Bern, jun. 1. A cs. k. austriai csapatok V a r e s­é t 4000 emberrel megszállották. A Cialdini alatti szárd csapatok elvá­gattak Garibaldi Laveno felé indult. A t­e­r­i­n­i határon az egész éjen át ágyudörgést hallatszott. R­a­g­u­s­a , jun. 1. Hirszerint Klekben török csapatok szállottak ki s hihetőleg a fölkelők ellen fognak indulni. Az ismeretes főnök Vukalovich Grahovába indult, hogy állítólag montenegrói segélyt kérjen. A „Budapesti Hírlap” magántáviratai. Bécs, jun. 3. A mai „Wiener Zeitung“ egy külön lapban tudósítást hoz a Garibaldi portyázásai következtében történt minden működésekről. Egy berni magánsürgöny szerint az austriai csapatok Veit­­linig nyomultak elő; egy austriai hadtest Sesto-Calendénél, egy másik Com­onál áll. Garibaldi helyzete Lavenonál igen válságos. Gazdaság, ipar s kereskedelem. Komárom megyéből, máj. 30. (Időjárás, termés, Orosz érdeme.) A gazdákat nem csekély mértékben érdekli az időjárás, és a vetések állása; mi tehát tudatjuk, hogy nálunk az egész april és május hó nedves jellemű volt, s annyiban igen dicső, hogy száraz földbe vetett és száraz télen ál­tal soványan maradt vetéseink, melyek a kétségbeesésig silányak voltak, egészen fölüdültek, úgy, hogy vetéseink egyáltalán igen jól állnak; a rozs virágzik; árpa, búza kalászait hányja; csakhogy most más bajtól kezdünk félni, t. i. megdőlésüktől, mert alig van nap, hogy ne esnék, pedig több­nyire sebes esők járnak, napjában két- háromszor is megrendül az ég; helylyel p. o. Köbölkuton, Szölgyénben, Fürön s több más helyeken jég is volt, mely kivált a szőlőket derekasan megkoczogtatta; pár helyen, mint sz. Miklóson, Verbetón gyújtó villám is ütött le. fi külön1*'1 míg az élet bu-

Next