Budapesti Hírlap, 1859. június (130-154. szám)
1859-06-18 / 144. szám
vezető utakat öt töltés képezi, 3 a jobb, 2 a balparton, melyek közöl az egyik 2100, a másik 1380 láb hosszú. Amatt a St. Giorgio erőd, ezt a di Porto nagy váras védi; a nyugati és déli töltéseket a Pradella mii s az erős Pietoli erőd fedezi, mihez az I Te sziget déli csúcsán még a Miglioretto sáncz járul, egy nagy zsilipműves az alacsonyabb térség elöntése végett. Ezen helyzet Mantuát tulajdonkép megközelíthetlenné teszi, s míg bevéve nincs, önsúly gyanánt csügg az a Minero felé vagy azon át nyomuló ellen minden mozdulatán. I. Napóleon 8 hónapig ostromlás csak ekkor mehetett előbbre. Ezen két vár s az egész hadállás kiegészítésére szolgál még Verona és Legnano, ezekről másszor. Bécs, jun. 17. (Vegyesek.) Tiroli tudósítások szerint ott az országvéd-had szervezése gyorsan halad előre. Néhány század már kivonult, igen soknak fölállítása folyamatban van. Az ötszörösök mind megszállvák. A Lloydgőzhajójáratoknak a kül tengeri kikötőkbe megszüntetése alkalmából szükségessé lett, az eddig a Lloydgőzösök által Triestből szállított levelezések számára más szállítási utat használni, mely tekintetben a következő juttatott tudomásra : 1) Alessandretta, Alexandria, Beirut, Dardanellák, Gallipoli, Smyrna, Tripoli stb. felé Szíriába menő levelezések, a következő feltételek alatt Francziaországon keresztül küldhetők : a levelek vagy bérmentetlen, vagy a kézbesítési helyig bérmentve küldendők. Az austriai vitelbér minden 10 grammtól 13 uj krajczár, az idegen vitelbér, a francziát is belé foglalva, 20 ujkr minden 71 grammtól. Az ajánlott levéltől azonfölül az ajánlási dij 21 ujkr szedetik be. 2) Haltába s a Suezen át szállítandó levelezések Keletindiába, Chinába és Austráliába szintén Francziaországon keresztül küldethetnek. 3) Konstantinápolyba a levelek többé nem Triesten át, hanem szárazi postavonaton s az Al-Dunán és a Feketetengeren gőzösök által szállíttatnak. A galacz-konstantinápolyi gőzhajózás szállítja a Szulina-Tulcsa, Várna és Burgasba szóló leveleket is. E levelek kezelésében semmi változás nem történik, szintoly kevéssé a Moldva-Oláhországba, Szerbiába, Ruscsuk, Szófia, Szeret, Szalonik és Drinápolyba menő levelezésekében. Végre, további intézkedésig az albániai partokra Triestig, az archipelaguson s ázsiai Törökországban fekvő helyekre menő levelek bérmentesítendők. — A bécsi önkénytes hadtest első zászlóalja ma Olaszországba elutazott, a második néhány nap múlva indul. — A bécsi összekötő vasút, miután a próbaút sikerrel megtörtént, szombaton megnyittatik, de egyelőre csak a katonai átvonulások és katonai jószágszállításokra. E pályának Császár Ő Felsége által megparancsolt gyors helyreállítása következtében jelentékeny idő- és költségkímélés fog történni a csapatok és anyagszerek Bécsen keresztüli szállításánál. A Legfelsőbb határozat folytán elrendeltetett, hogy a polgári rendbeli bündönczök, a büntetésidő alatt fölszaporodó tartási költségeket saját vagyonukból pótolni kötelesek. A kiszámított napi tartásdíjak ellen fellebbezésnek nincs helye. A beszolgáltatás 6 hóról 6 hóra történik. Külföldieknél e költségek beszolgáltatása csak annyiban történik, amennyiben azoknak belföldön vagyonuk van. A vasnak kivitele Szerbia, Bosznia és a dunai fejedelemségbe egy legújabb pénzügyminiszeri bocsátvány által meg van tiltva. Folyó hó 15-n délután ment végbe boldogult hg Metternich- Winneburg Kelemen Venczel Lothár hullájának ünnepélyes beszentelése, mielőtt Plaszba a herczegi családi sírboltba eltemetés végett elszállittatnék. A pompás gyászmenet a rennwegi villától a templomba vonult, hol ő cs. Fenségeik Ferencz Károly, Lajos Victor, Lajos, Albrecht, Rainer és Zsigmond Főherczeg urak, első főudvarmester hg Liechtenstein lovassági tábornok ő főmést., ő exoláik a ministerek és a központi hivatalok főnökei, gr. Buo államminister s az itt levő birodalmi tanácsosok, hg Windischgrätz és gr. Wratislaw tengyok,a nagyszámban képviselt magas tábornoki kar, a cs. k. testőrség osztályai, hg Lobkovitz helytartók magassága, számos főméltóságok a polgári és katonai rendből, a diplomatiai testület, a cs. ház és külügyek ministériumának összes tisztviselői, a községtanács képviselősége és a Bécsben létező főnemesség legfényebb képviselői által jelentek meg az utolsó tisztesség megadására. A nagyszámú összes közönség komoly, méltóságos magatartással megható, mély megindulással mondá el a nagy szellem lakául szolgált földi maradványok fölött: „nyugodjanak békében!“ Eger, jun. 11. (Községügyi tárgyalás.) Az egri járási községelőljáróságok legutolsó központi tanácskozmánya most május hóban az illető szolgabiró előülése alatt tartatott, melyben, a tárgyalások folyamáról meggyőződést szerzendő, megyefőnök ur is részt vett. Az előülő T A R G Z A. Leona. Beszély Valreytől. vm. (Vége: L. „B. H.“ 142. sz.) Végre egy reggel, két hétre Albert házassága után Nerandal gróf b neje elhagyták Páriát. E naptól fogva Leona meghalt a világra nézve. Tizenhat év leforgása alatt Lervin Klára, az egyedüli személy, kivel levélközlekedésben maradt, következő töredékiratokat kapott tőle : April. 184 .... Hét évvel ezelőtt szép valék s eszes; beírtam egy szív s szellemben nagy férfiú szerelmét; szerettem őt s szabad valék ... Szabadságomat arra használtam föl, hogy lábbal tiporjam szivemet s büszkeségemet, hogy kinyújtsam kezeim a legnyommasztóbb s megalázó lánczok után, mivel rajtok ékszerköveket s czimert láttam csillogni. Miután óhajtottam a szolgaságot, a rabszolga erényét, a hűséget sem bírtam gyakorlani, megcsaltam uramat. Méltán szenvedek, hibás voltam ; de miért kell hibám egész felelősségének reám visszaesni ? Ha házasságom időszakában azon egyének, kik a salonokat rendesen betölték s kiknek véleménye törvényünk, megtudhatták volna, hogy én visszautasítottam Monthal Lajost, hogy Nerandal grófhoz mehessek nőül, legnagyobb részben helyeselték volna eljárásomat s egy hang sem hallatszott volna, hogy engemet megszégyenítsen. 184... Hosszú s hideg octoberi napot töltöttem el szobámban. Nincs többé nyár — de tél sem; a tűz kihamvad a kandallóban s a permetező eső nem engedi, hogy fölnyissam ablakaimat. Szemeim szertetévedeznek a kietlen s egyhangú tájékon. Nincs egy élő lény a mezőkön, egy madár a légben, egy kiáltás vagy lármanesz. Lásd t e komor, mogorva, elhagyott, hallgatag természet kevesbbé komor, mogorva, elhagyott s hallgatag, mint az én életem. Vajha soha ne tudd meg, mily hosszúak s nyommasztók az órák, midőn szivünkben nincs lángzó érzelem, nincs szórakozás, nincsenek vigasztaló visszaemlékezések, remények! Fájlalom szenvedéseimet; az első itt töltött két év alatt legalább éltem. Szomorúságom mélabús költészettel környezé be a szétterülő tájékot; a szerelemről beszélő könyvek égették kezeimet, lázasztó eszmék, függetlenségi ábrándok forrongásba hozták véremet, a fájdalom s bánkodás könyei barázdálták gyakorta orczáimat. Most megszűnt a léleknek e rezgése, a múlt viszhangja elnémult, s a fiatalság illata elgőzölgött. Nem küzdök továbbra ez unalom ellen; ellenszegülés nélkül engedem át magamat az érzéketlen tompaságnak. Miért is küzdenék ? Nincs-e a grófnak teljes ereje s joga ? Sokáig azt hittem, hogy majd csak kifárasztja őt e magányos életmodor. .. Oh nem ! Soha nem látszott ily boldognak. Felngazaltatja a mezőket, s élénken foglalkozik a kerület érdekeivel, s naponkint nő gyönyöre, ha engemet engesztelhetlen kegyének súlyával terhelhet. Együttlétünkben soha egy szemrehányó szót sem szól, azonban beszédét soha nem intézi hozzám, szemeit nem függeszti az enyémre a nélkül, hogy hangnyomata vagy tekintete ne látszanék mondani: „Ne felejtsd, hogy vétkes nő vagy.“ Miért nem ölt meg az nap, midőn vétkemet megtudta. Julius 184.... Ismét ő — ismét neje! . . . Csaknem nyugodt voltam, lemondva mindenről; tegnap nyugodtan aludtam el. Ez éjjel nem feküdtem le ; reggeli szellő fuvall végig homlokomon, hogy fölfrisítse azt; a szoba falai megfojtanak, a magány megöl. Kastélyunk, mint tudod, pár mértföldnyire fekszik Montmarsantól. Nerandal grófnak valami teendője volt e városban. Beegyeztem, hogy elkísérem őt. Ebéd alkalmával a vendéglős férjemtől engedelmet kér, hogy asztalunkhoz vezethessen egy urat, ki nejével Párisból postafogaton jött meg. A gróf nem ellenkezett. Az étterembe lépve , szemben állottam Monthal Lajossal s Kamberinevel,. .. feleségével.... Miért nem írtad meg egybekelésüket ? .. . E nő, kit én most gyűlölök, mintha ő rabolta volna el boldogságomat, szebb volt ati öltönyében mint a saint-jacquesi külváros pavillonában. — Nekem igen meg kellett változnom, mert első tekintetre nem ismertek rám. Nerandal gróf csakhamar megtudta, hogy ebédtársunk korunknak egyik legjelesebb írója s barátságosan társalgott vele. A társalgás élénkült; utazás, művészet s politika felől folyt a beszéd. Mily mozgalmasság Lajos s neje eszméiben! mily ékesszólás szavaikban. Mennyi élet tekinteteikben. Mintha az egész világ az övék, s csak boldogságukra volna rendelve. Hallgatva őket, átláttam, mily mélyen estem alá. Mennyit szenvedtem ez ebéd alatt! Alig volt vége, siettem szobámba. Néhány perczig lehettem ott, midőn a mellékszoba ajtaja felnyílt. Két személy lépett be csevegve a mellékterembe. Fölismertem a Rambertné hangját, rólam beszélt. — Szegény nő, mondá, mily élet ! — Megérdemli sorsát, ada válaszul Lajos— Mily kegyetlenek vagytok ti irántunk, viszont a neje, tehát elfeledted, hogy én is megérdemeltem a világ megvetését. Nem négy évig szerettelek-e, noha nem volt megengedve, hogy neved viselhessem s bevalljam boldogságomat. — Anna, szólt Lajos pereznyi csend után, ne hasonlítsd magadat e nőhöz soha. Midőn fiatalságom fájdalmait elbeszéltem neked, sírtál, elátkoztad azt, ki szenvedéseimnek oka volt. Nos ládd, Nerandal grófnő, ki egykor oly csillogó s szép volt, s kit te most elhervadva s megalázva látsz, senki más, mint Leona............ Hosszú szünet állott be. Kedvem lett volna fennhangon kiáltani, hogy én vagyok a világon a legboldogabb nő! — Ilyen lehetett az est, midőn először láttuk egymást, mondá egy fizérre Rambertné kinyitva az ablakokat. Lajos megindult hangján susogott valamit, mit azonban nem vehettem ki. Rákönyököltek az erkélyre; elfeledkeztek rólam! Elhagyatottabbnak hittem magamat, fiimnt valaha. — Értesítettek, hogy a gróf várakozik reám. Lementem s kocsiba ültünk. Mont-de-Marsantól fél mértföldnyire a postafogat, mely Monthal Lajost s nejét vitte a Pyrencek felé, utóiért s sebesen elénk vágott. Az est viharos volt, fekete felhő függött fejeink fölött, az út végén azonban fényesen s égően nyugodott le a nap. Én a sötétben visszamaradtam, míg ők a fény felé közelgenek ; avvagy nem ez az én életem s az övék története ? Beállt az éj, képzelmem szárnyakat nyert. A gondolat, hogy ama jéghideg börtönbe, a kastélyba vissza kell térnem, őrültté ten. Nem óhajtom többé, szólok magamhoz, se a gazdagság gyönyöreit — hisz jól ismerem ezen érvek ürességét — se a szerelem élveit, nem tudtam soha szeretni se szerelmet ébreszteni — szabadságra vágyom, csupán szabadságra. Egy faluban megálltunk, hogy kipihentessük a lovakat. Az önállóság vad, szédületszerü vágya ragadt meg; fel akarom nyitni a kocsiajtót s kiugorva az országútra, elfutni bárhová is, midőn a gróf fölébredt szendergéséből. Üttette óráját. Fél tízre, monda, ha nem játszhatunk whistet, a szomszédok aligha oly türelmesek voltak, hogy mostanig várjanak. Bárcsak az az ostoba János összeboglyáztatta volna a szénát — tévé hozzá kidugva fejét az ajtóablakon. Megsemmisülve hanyatlottam a kocsi mélyébe. Egy whistpartie valamely buta falusi uraccsal s nevetséges vidéki nőkkel mint ját-, szótársakkal, néhány megmentett vagy odaveszett szénaboglya, ezek azon világ elvei, foglalkozásai, melyben élek. A szomszédok nem távoztak el. Whistezlünk. Holnap, holnapután, azután s mindig csak whistezni fogunk. — Érted-e Klára ? mindig ! 1858. Miért bánkódnál te, ha lassan kint idősülsz is. Minden év hagyand számodra emlékeket, miután boldogsággal megajándékozott. Az emlékezet az igazi élet, mely ment a valóság salakjaitól s áteszményített, s lehet, hogy jobb is! Ha összekalászoltuk az emlékkincseket, vidoran szállhatunk szembe az öregséggel; de én, ki arra vagyok kárhoztatva, hogy legdrágább ifjúságom végéveit fejemre lássam súlyosulni s visszahullani onnan a semmiségbe, gondolhatok-e én a jövőre kétségbeesés nélkül ? 185......... Nerandal gróf 15 napja hogy meghalt. Gazdag s szabad vagyok, s mégsem távozandom e faluból. Ne sajnálkozzál fölöttem kedves Klárám; mielőtt e határozat megért volna keblemben, több ízben nyomosan gondolkodtam, sokszor összeszámláltam orczáim redőit s hajfürteim őszülő szálait. Negyvenkét éves vagyok, egésségem oda van, lelkem kialudt, sokkal inkább össze van zúzva, mint testem. Öreg asszony vagyok már .. .. irántam csak szánalmat érezhetnek az emberek. Rambertné még szép s imádtatik, te, te még kicsi is kedves vagy, s leányodban mindennap uj bájt bámulhatsz. Melletted igen szenvednék. Itt talán elfeledhetem, hogy én is lehettem volna boldog Francaidból. Reviczky Szever megnyitó beszédében örvendetes tudomásul adá a gyülekezetnek, hogy az annyira óhajtott s régen,várt községtörvény f. évi ápr. 24-én kelt legmagasb nyiltparancscsal a cs. k. Apostoli Felsége által legkegyelmesebben szentesittetvén, az a birod. kormány lap ápril 27-iki 14. dkjában egész terjedelmében meg fog jelenni. Ennek következtében lelkesíti az elöjárokat, hogy e tanácskozmányokat, melyek czélja nem egyéb, mint előkészület a közjóra működtetésre, minél nagyobb bensőséggel fogadják, miután az új községtörvény által ismét új, és sokkal tágasabb tér nyílik a működés és cselekvésre, fejtsenek ki itt minél szilárdabb érettséget, hogy a végleges rendezés után annál sikerdúsabban vehessék gyakorlatba mindazon jogokat, melyek reájok ruháztatnak. A fölmerült tárgyak és kérdések közt érdekesnek mond-ható azon indítványnyal párosult határozat, mely a tűz gátlására szolgáló fecskendők, és a községi adópénzek megóvására ható tűzmentes pénzszekrények megszereztetését véve igénybe. Hasonlóan egy másik jelentékeny tárgy került szőnyegre, mely a közvagyonosodás előmozdítására, s a takarékosság szellemének elterjesztésére vonzó például szolgál; ez tudniillik a némely egyes községben különféle mellékes czélokból gyűjtött, illetőleg megtakarított pénzöszletek följelentését képezte, igy Kápolna községe 157 ft 50 kr, Pécs 127 ft, F.Német 88 ft és Kaál 1085 a. é. forintot fektetett a takarékpénztárba. Végül az önkénytes csapatok toborzása iránt kiadott felsőbb utasítás olvastatván föl, ennek érdekében az összes járási elöljárók részére azon szép ajánlat létetett, miként ők ezen fontos ügy minden lehető előmozdítása tekintetéből készek személyes közremunkálásukat is fölajánlani, mihez képest történt, hogy községenként egy egy erre alkalmas elöjárósági tag zászlót tűzvén, a toborzást megkezdette, mely eljárás pár nap alatt a legkedvezőbb eredményt nyújtotta. A fiatalság zászlóházi kedvét még azon kedvezmény is növelte, hogy az erélyes előjárók a községi képviselet beleegyezésével oda hatottak, hogy az önkényesnek fölcsapott egyének fejenkint nem csekély fölpénzben részesítettek a község pénztárából, azonkivül visszatérésük esetén községi szolgálattal is biztosíttattak. Az egri járás ily erélylyel több önkénytest állított be azon illetéknél, melyet rendes ujonczozásnál adni szokott. 1. 1. Mezőtúr, jun. 10. (Hazafias adakozások. A Wertheim féle pénzszekrény. Időjárat.) Bár Mezőtúr városra a volt földesúri viszonyokból kibontakozás nehéz napjai épen a mostani válságos időben nehezültek, mégis meghozta városunk is a közbirodalom igényelte áldozatát — a községi képviseleti gyűlés a város közjövedelméből a szabad csapatbeliek toborzási költségeire 500 a. é. ftot rendelvén fordítani; ezenkívül kimondta, hogy városunkból beállott mintegy 85 önkénytes közöl minden alkalmasnak találtatandó egyénnek 15 ft előlege személyenként 5 ft hozzáadással 20 frtra pótoltassák ki, azután pedig az önkénytesek a város által étellel itallal láttattak el elvitelük napjáig, s végre Jászberényig községi költségen szállíttattak el. Múlt hó végén a Wertheim pénzszekrény nálunk is kiállotta a rablók próbáját. Ugyanis a mo turi járási árvabizottmány helyiségén két ajtó befeszítése után eljutottak oda, hol a nevezett beka áll, s azt állványairól a földre buktatták, de miután elvinni Búlya miatt nem tudták, feltörni próbálták, mit az oldalán levő csákányütés következtében támadhatott 3 behorpadás méltán gyanittat ; ez pedig történt a városháza tőszomszédságában, hol minden éjjel 6 ember őrködik a rendesen ott hálni szokott városi cselédeken kívül, s mégsem vette észre senki a döbbenést, lármát, mit a béka lezuhanása, annak csákánynyal széttörni próbálása okozhatott a padozott s alulról pinczével ellátott szobában. — A tettesek — kik miután pénzhez nem juthattak, holmi tekikés, ollós gyertyatartóféle apróságokat vittek el — nem tudatnak. A mostanában volt bár kevés esőzések folytán az elalélt vetések megjavulván, az élet ára lejebb szállott, még még eddig a határt nem bántotta. Napi újdonságok. * Hazafias adományok. A Bánság és szerb vajdaság községei, testületei és egyes lakosai hazafi áldozatképen készpénzben 64,681 ft 22 krt és értékpapírokban 102,051 ftot, tehát összesen 166,732 ft 22 krt adakoztak austr. értékben; továbbá 96 lovat, igen tetemes mennyiségű tépetőt, sörkötőket, vásznat és több effélét, melyeket a bécsi hazafi egylethez szállított; ezenkívül többen jelentékeny évi járadékot kötöttek ki a jelen háború egész tartamára. A hazafi egyletnél Bécsben jun. 11-ig befolyt: 260,732 ft 86/4 kr és 26 db arany, 13 darab 20 frankos, 36 darab régi tallér, 1 régi forintos, 6/s egyesületi tallér, 68 egyesületi forint, 85 huszas , 1 db ezüst 5 frankos , 1 szász tallérjegy. — Azon adakozások öszlete, melyek jun. 11-ig a csehországi önkénytes vadászcsapat fölállítását kezelő bizottmányhoz befolytak tesz: 141,689 ftot készpénzben és 105,925 ftot kötvényekben. * A pápa ő szentsége által szentesített esztergomi határozványok, az egyes egyházkerületekbe ad circulandum azon utasítással adattak ki, hogy azoknak tartalmát tanulmányozzák, a gyakorlati kivitelnél netalán fölmerülő észrevételeket hivatalosan előterjeszszék, hogy a jövő tartományi zsinaton tárgyalás alá vétethessenek. * Rövid életrajz. A melegnanoi csatában f. hó 8-án elesett nagyberivói Beer Imre tábornok igen régi magyar nemesi családból származik ; a 19. gyalogezredben századosból őrnagggyá előléptetve 1849-ben a Vorarlbergben öszpontosított 4-ik hadtest hadsegédévé neveztetett ki. 1850 december havában alezredes volt a Sándor császár gyalogezrednél csakhamar ezen ezred ezredese és parancsnoka lett, és később a szász koronaherczeg 11 sz. gyalogezredhez téteték át. A múlt évben Boer vezérőrnagygyá s dandárnokká lett a nyolczadik hadtestben. * Halálozás: Tessényi Zsigmond a cs. k. orsz. törvényszék r. orvosa, a cs. k. egyetem orv. kar. tagja, munkás élete 61. évében, hivatásának gyakorlata közben kapott rövid, de súlyos betegség folytán tegnap meghalt. Az elhunyt tetemei ma délutáni 5 órakor takarittatnak el szállásáról — Kristóftól- 4. sz. * Művészpál. Niemann ur a hannoveri k. színház első tenorja nejével a jeles Seebach Mária kisasszonynyal vendégjátékokra fog az itteni német színházhoz jönni. Első föllépésül Niemann ur a „Portréi némá“ban Massaniellót s neje Fenellát adandja. Ritka házasság, melyben a nő férje kedvéért néma szerepet vállal el. 8 a órakor a * Dalárda. A budapesti dalárda ma. f. hó 18-án esti polgári lőde helyiségein dalárda-ünnepélyt rendez. * Telekkönyvek. Biztos kútfőből értesülünk, hogy a szabályozott telekkönyvek alapjául szolgáló helyszinelési munkák Veszprém megye öszszes nemes és nem nemes fekvő birtokaira nézve ez év folytában még megkezdetnek. * Takarékpénztár. A temesvári takarékpénztárnak f. hó 13-án tartott közgyűlésén az osztalék egy részvény után 25 ftban állapittaték meg. * önkénytesek. A „Temesv. Ztgu írja: Alig jelent meg kormányzó és parancsnokló tábornok gr. Coronini ur ő excjának fölhivása a szerb vajdaság és temesi bánság hű lakóihoz önkénytes csapatok alakítása iránt s már is számos önkénytes seregük össze, hogy derült kedvvel s bátor szívvel a trón és haza védelmére fegyvert ragadjon. Bezárólag f. hó 10 éig 722 önkénytes jelentkezett, ezek közt 148 a huszár osztályba soroztatók és még naponként számos jelentkezés történik. Ez eredmény itt annál kedvezőbb, mivel a lakosság aránylag csekély és munkás kezekben épen nincs fölösleg. * Vízszabályozás. A szarvasi körös szabályozási társulat július 5-kén Szarvas mezővárosában közgyűlést fog tartani. Tárgyai az alapszabályok kiegészítése; a szükséges pénzösszeg megszerzésérel intézkedés; az ártér kimutatása. * A Torre dell Orologio. Aki Velenczében megfordult, emlékezni fog a Torre dell Orologiora a Márk-piaczon. Ez épület, mely egyszersmind benyitó kapuja a Mercerianak, Velencze látogatójának szép nagy homlokával s hatalmas bronzszobraival, a nép nyelvén Móri, már a tengerről szemébe tűnik, ha a Lloyd gőzös fedezetén a Piazetta felé tekint. Régebb idő óta elhagyatva, újabban kijavíttatott és mint a „Gazetta ufficiale di Venezia“ jelenté, pár napja állványaitól fölszabadítva a közhasználatnak ismét átadaték. A közönség igen kedvezően nyilatkozott e javítás és magán az órán tett változtatásról. Ezen Torre dell Orologio Velencze renaissance kora leghíresebb művészei egyikének műve ; neve Lombardo Péter 1496-ból. Újabb vizsgázok ezt kétségbe vonják és építészete Giangolo és Giancarlo Rinaldi da Reggionak tulajdonít tátiát. Építészi rendezete mindenesetre ép oly fényes és üzletdús, mint e helyhez illő. Az alsó épületet a nevezett Merceria kapu képezi, az első emelet az óra az égi jegykörrel és a hold szakaival, a második egy fülke a Madonnával és két arany ajtóval, melyekből bizonyos ünnepeken a három király alakjai lépnek ki, kiket egy angyal trombitával hirdet, a harmadik emeletet az aranyos szárnyú Mark oroszlán ékesíti. A terasse-on látható az ismeretes két gigászi bronzalak : a mórok, köztük egy harang, melyen kalapácsaikkal az órákat jelölik. A gépezet, mely a mórok karját mozgatja, Gian Paolo, Rinaldi da Reggio és fia Gian Carlo műve. 1757-ben Bartolomeo