Budapesti Hírlap, 1859. július (155-184. szám)
1859-07-01 / 155. szám
1859. —155. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A’Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. , tr. kr. Egész évre • 15 — Évnegyedre 4 50 Fél évre 8 — Egy hónapra 1 75 (A házhozbordánért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban egyes számára a Hivatalos Érten tővel együtt . 80 kr.„ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: Egyetem - utcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. 1 A Hivatalos ÉrtssIM nélkül. fr. kr. 1 , fr. Egész évre 10 — Évnegyedre . Fél évre 5 25 | Egy Hónapra 1 ,fr. kr. 1 , fr. fd . Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 — Egy hónapra 10 Vidéken bénnedes levekben minden cs. kir. postahivatalnál. Irtatványok Egy hatom néboi petrisor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajezárjával, kötszinél 7 és háromszáznál 6 ujkrajezárjával s-'ámíttatik. Még többszöri ismétlésnél a tényleges ármérlülés engedtetik. A beigtatásii bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindenennü hirdetések a kiadóhivatalban vehetnek föl. A külfö uL számára a hirflletményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. Péntek, julius 1. --------------------------------------—fi Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkénti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítő nélkül. A Hivatalos Érte Hővel együtt fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónap a 2 10 HIVATALOS RÉSZ. u ' ' 1 0 cs. k. Apostoli Felsége. évi máj. 24-röl kelt legfelsőbb határozatával Gros Gusztáv helytartósági tanácsost s kerületi főnököt Szilágy-Somlyón , az erdélyi helytartóság kebelzetébe áthelyezni, s továbbá annak helyébe Medrey József első osztályú kerületi biztost helytartósági tanácsossá s kerületi főnökké Szilágy-Somlyón a rendszeres dijakkal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi jun. 8-tól kelt legfelsőbb határozatával Jablonsky János , nagykikindai római katholikus lelkészt, az egyházi iskolában ötvenévi érdemteljes működésének elismeréséül koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jun. 17-től kelt legfelsőbb határozatával Pepery Antal őrmestert a 2. számú bg Schwarzenberg dzsidás-ezredben, egy gyermeknek a lángokbani haláltól általa bátran, saját élte veszélyeztetésével eszközlött megmentésének elismeréséül koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jan. 16-tól kelt legfelsőbb határozatával Maracchi Adolf tizedest a 16-ik csendőrezredben, egy embernek az elégési haláltól általa bátor elszántsággal, saját élte veszélyeztetésével eszközlött megmentésének elismeréséül, ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszkni méltóztatott. Községtörvény. ELSŐ KÉSZ. A helyközségek rendeltetése, alakítása és fönntartása. (Folytatás.) Negyedik fejezet. A községi tulajdonról és háztartásról. 58. §. Minden község köteles összes ingó és ingatlan tulajdonát jól megőrizni, csorbítatlanul megtartani s gondosan kezelni , ezen tulajdon, használásánál fogva, akár községi vagyonnak, akár pedig községi jószágnak legyen tekintendő (által. polg. törvk. 288. § ). 59. §. A községnek ezen összes ingó és ingatlan tulajdona s valamennyi jogai pontosan följegyzendők, s folytonosan rendezett átnézethezi tartandók. A jegyzék (leltár) jól megőrzendő. Ezen jegyzék megtekintése, ha kívántatik, minden községtagnak megengedendő. 60. §. Ezen jegyzékben (leltárban) világosan kiteendő: a) azon tárgyaknál, melyekből a jövedelem a községi pénztárba foly, váljon az a községi szükségletek födezésére általában, vagy határozottan kijelölt czélokra vagy kiadásokra fordítandó-e ? b) más tárgyaknál, vajjon azok mindenki által különbség nélkül használhatók-e, vagy pedig a használat ugyan, de nem a tulajdon, a községtagoknak csak bizonyos osztályát illeti-e s mily föltételek alatt. Amennyiben ezen viszonyok okiratokon vagy közhatóságok határozatain alapulnak, ezen bizonyítékok a leltárban elősorolandók. A leltár fölvételekor létező birtokállapot pedig, s annak tartama és ha valamely szokás fejlődött ki, ez mindenesetre előadandó. 61. §. A községi tulajdon (községi jószág és községi vagyon) kezelésére nézve következendők szolgáljanak zsinórmértékül: 1. a kezelés gondos házi atyához illő figyelemmel és buzgalommal vezetendő; 2. a kezelésnek a gyümölcsöztethető vagyonból a lehető legnagyobb jövedelem szerzésére kell irányozva lennie, amennyiben az a tőke gondos kímélése és fönntartása mellett elérhető; és 3. úgy annál, mint a 60. §-ban b) alatt említett községi jószág és vagyon tekintetében is, a törvényes módon szerzett jogok lelkiismeretes figyelemben tartandók és megóvandók. 62. §. Azon községi tulajdon használásánál, melynek jövedelme egészen vagy részleg nem a községi pénztárba foly be (60. §. b.), elvül tekintendő, miszerint, amennyiben más mérték nincs jogerejűleg kiszabva, ezen tulajdonból egy községtag se húzzon maga s a vele közös háztartásban élő családtagok számára nagyobb hasznot, mint a mely házi szükségletének födözésére megkivántatik. Ha ezen községi tulajdon használásánál a jogszerűleg illető igények födözése után, valamely haszon marad fönn, az a községi pénztárba szolgáltatandó be. 63. §. A közönséges községi szükségleteket meghaladó évi fölöslegek tüstént törvényes biztosság mellett gyümölcsöztetendők, s a menynyiben nem bizonyos községi czélokra szánják, a tőkevagyonhoz csatolandók. 64. §. A község tulajdonát képező földbirtokban! gazdá■ zannál, a mivelhető állapotba tétel s ezen állapotban tartás iránt fönnálló törvények és rendeletek veendők figyelembe. Ez áll különösen a községi erdők fönntartásáról és erdészeti kezeléséről, mely tekintetben az erre nézve fönnálló törvények veendők zsinórmértékül. 65. §. A község földbirtokai és jogosítványai rendszerint nem máskép, mint közárverés útján adathatnak el vagy haszonbérbe. 66. §. Ugyanezen határozatok (61—65. §§.) érvényesek a községi intézetek vagyonának kezelésére nézve is, amennyiben azoknak szervezésénél más nem állapíttatott meg. 67. §. A községneknek ugyanazon közigazgatási éve van, mint az államnak. 68. §. Minden község s a benne létező községi intézetek számára a bevételek és kiadások előterve elkészítendő s megállapítandó.A 169. §. Oly község számára, mely két vagy több, előbb önálló, utóbb pedig azzá egyesített helységekből alakult, a bevételek és jeladásoknak két előterve, jelesen: a község valamenynyi részei számára együtt véve, b a benne foglalt egyes helységek számára külön-külön, e következő esetekben készítendő: a) ha ezen helységeknek egy községgé lett egyesítésénél, az ezeket illető tulajdon a községből elkülönítve fönntartatott, vagy amennyiben ezen fönntartás nem történt volna is, b) ha közvetlenül helybeli minőségű kiadások p. o. utczakövezés, világítás, kutak, vízvezetések, mulatóhelyek stb. forognak kérdésben, melyekből a bekeblezett községek, semmi, vagy csak aránytalanul csekély hasznot húzhatnak. 70. §. A 69. §. alatt kijelölt esetek közül az elsőben (a), az említett fenntartás alatt foglalt községi tulajdon jövedelméről külön költségvetés készítendő, s ezen jövedelemnek azon helység vagy osztály közvetlen szükségleteire, melyhez a tulajdon tartozik , továbbá az öszszes község közös szükségleteire leendő fordítása tekintetében a szerint kell eljárni, ami az egyesítés alkalmával kiköttetett, vagy utóbb jogszerűleg avvagy az eddigi vitatlan gyakorlat által megállapíttatott, 71. §. A második esetben (69. §. b.) az említett, közvetlenül helybeli minőségű kiadások terve a többi közös kiadás tervétől elkülönítendő s a bekeblezett községek, ahhoz képest, amint ezen kiadás tárgyából semmi vagy csak igen csekély hasznot hoznak, annak viselésére épen nem, vagy legalább a község többi részeinél csekélyebb méltányos arány szerint, s minden esetben annak megtartása mellett szorítandók, ami az egyesítés alkalmával kiköttetett, vagy utóbb jogszerűleg, avvagy az eddigi vitatlan gyakorlat által megállapíttatott. 72. §. A bevételek és kiadások kezelésénél a megállapított előtervhez szorosan kell ragaszkodni. 73. §. A községi szükségletek legközelebb a községi tulajdonnak a községi pénztárba folyó jövedelmeiből fedezendők (60 a, 62 .§.). 74. §. Oly kiadások, melyek csak a községtagok egyes osztályainak érdekeit érintik, ezen osztályok által viselendők, s ezekre különös jogalap nélkül a község oly jövedelmei, melyek ezen kiadásra jogszerüleg nem rendelvek, nem fordittathatnak (63. §.) 75. §. Oly jövedelmek, melyek különös czélokra p. o. szegények ellátására rendelvék, ezen rendeltetésüktől el nem vonathatnak. 76. §. Ha a községi pénztár szükséges kiadásait községi tulajdonból befolyó jövedelem által teljesen nem fedeznék, amennyiben valamely mulólagos szükséglet vagy oly kiadás forog fönn, mely által a község számára vagyon szereztetik, vagy valamely tőke gyümölcsözővé tétetik, a fedezetről kölcsön útján lehet gondoskodni. 77. §. Ha ellenben a hiány ismételve előforduló más kiadásokból keletkezik, mintsem amelyek valamely tőke gyümölcsözővé tételére fordíttatnak, úgy a fedezet a törvényes rendeletek figyelemben tartása mellett kivetés útján szereztetik be. 78. §. Ezen kivetések fajai a következők : 1. Pénzfizetés azok részéről, kik a községi kapcsolatba fölvétetnek, vagy a községi jószágban avvagy egyesek közös használata alá eső községi vagyonban a részesülés jogát megnyerik. 2. Munkatételek (szolgálatok) a község szükségleteire. 3. Pótlékok a létező egyenes adókhoz vagy a fogyasztási adóhoz. 4. Az állam számára be nem hozott egyéb adózások. (Folytatása következik.) Változások a cs. k. hadseregben. Elneveztettek s előléptettek: báró Urban Károly altábornagy s hadosztálynak ideiglenesen veronai várparancsnokká. A 42. sz. hannoverai király gyalogezredben: felsenbrunni Fontaine Vincze őrnagy, alezredessé s gránátoszászlóalj parancsnokká s Blesznowie Ferencz első osztálya százados, őrnagygyá; a vonat-parancsnoki minőségben az 5-ik hadtesthez beosztott Suehanek Edvárd első osztálya százados, a 21. sz. b. Reischach gyalogezrednél őrnagygyá a 8. sz. Lajos Főherczeg gyalogezrednél, jelen szolgálati állomásán meghagyással. A hadmérnökségnél: gróf Bernpt Ferdinánd őrnagy alezredessé; továbbá a következő első osztályú századosok: nemes Herrmann Gusztáv s wa 11 aui lovag Fastenberger Mihály őrnagyokká,mindhárman a hadmérnöki törzsnéli meghagyással. A csendőrségnél: Hammel Henrik alezredes, a 13. csendőrezred parancsnoka, alezredessé; tripsi gróf Bergh Miksa őrnagy, a 6. csendőrezrednél alezredessé, mindkettő jelen beosztásaikban, s Wichtrich József első osztályú százados, a 9-től őrnagygyá a 6-ik csendőrezredhez; Woinowics János vezérőrnagy a 15-dik csendőrezred parancsnokságát továbbra is viendi. A hadsegédi karnál: gróf Lamberg Ferencz első osztályú százados a 2 sz. bg Schwarzenberg dzsidásezredtől őrnagygyá l szárnysegéddé a II. hadsereg parancsnokánál. A hadbiztosságnál : Kottenarn Antal másodosztályú főhadbiztos, első osztályú főhadbiztossá; hadbiztosokká a következő első osztályú hadbiztossági segédek: Fibinger Gusztáv, Mayerweg Handbal, Gottscheer Edvárd, schleitheimi Koller Fridolin, Eisenlohr Lajos és eckardsburgi Eckhardt András. Az igazságügyi minister a soproni orságos fötörvényszéknél megürült tanács titkári állomásra Chernel Sándort, ugyanazon országos főtörvény- szek tanácstitkári segédet kinevezte. Az igazságügyminiszer a pesti országos főtörvényszéknél megürült tanácstitkár-segédi álomásra Wenisch János törvényszéki segédet kinevezte. A cs. k. magyarországi fökorsidsyV.óság Kasebek Raidi, injukéi Tissa szabályozás vegetli központi felisgyolüss gudi, ott irattárnokká kinevel XEMHIVATALOS RÉSZ. Május és június hónapokban Magyarországban, a mennyire oig tudomásra jutott, következő hazafias adakozások részint már befolytak, részint biztosíttattak . Készpénzben 11 arany, 170,664 ft 5 kr. anstr. érti kötelezvényekben . .~. „ 109,623 „ — „ „ Lovak, ruházatok stb. állítása által körülbelüli pénzértékben . . . — „ 6 500 „ — „ „ N És így összesen 11 „ 286,787 „ 5 „ „ Ezenfölül 402 ló ingyen állíttatott, továbbá 170 akó bor és 34 mázsa s 47 font tépet, kötelék vászon stb. küldetett be a cs. k-hadsereg számára; végre különféle módon nagyszámban tétettek hazafius adakozások. Pest, jun. 30. (Politikai szemle.) A „solferinói“ ütközetről, miként a ■ „Moniteur“ „hivatalosan“ czimezi, franczia lapokban néhány tudósításra akadunk, mely habár nem e küzdelem menetére, de legalább egyes részeire némi világosságot áraszt. Az austriai had,elén történt színlelt visszavonulása után , június 23—24 közti éjjel nyilván meg akarta lepni a szövetségeseket, hanem ezek - számtalan jeles kémmel rendelkezvén — nemcsak az egész fölállítást, hanem még az egyes parancsnokok és hadtestek nevét is ismerték. Ennek következtében hadseregüket már csütörtökön és csatarendben állíták föl háttérben, elül csak aránylag csekély hadierőt hagyván ; a szövetséges sereg zöme tehát egész éjjel nyugodhatott, mig az austriaiak a csütörtöki alkonyattól fogva rá-,ban voltak és ily hatalmas ellennel tudván magát szemben, egész éjez át óvatossággal, lassan, de szakadatlanul előnyomni, míg az ellen - előretolt kevés csapatai szint oly lassan, de mégis küzdve vor vissza. Hajnalhasadtakor az austriai had, mely ekként égő, éjen át útban vala, a teljesen kinyugodt ellenséges fölrambukkant és most kezdődött a csata. Franczia tudósítások győzik magasztalni az austriaiak vitézségét és egyhangúan nyilatkoztatják, miszerint az eredmény az austriaiakra néz.A veszteség (défaite) volt ugyan, de nem vereség (déronte) Lira kell magát elámítani“ mondja az „Indépendance“ egyik inspiráltelezője, „az austriaiak komoly s állhatatos ellenségek.“ Szintúgyz bizonyos, hogy a francziák nem üldözhették az austriai sereget, hogy ez teljes rendben ment vissza a Minción, sőt hogy még a Goito melletti , főnek légberöpítésére is maradt ideje. Péntek este óta — ezt határozággal mondhatjuk — nem volt további küzdelem, sem 25, sem nem, 26-án, mert ez utóbbi napon távirati után különböző polgári ügy ■ vonatkozó rendelkezései a franczia császárnak érkeztek Páriss pedig nem képzelhető, hogy Napóleon csata közepett ily dolgok i foglalkozhatott volna. A francziáknak most a Mindón át kellene menniök, a mi legújabb győzelmük daczára is igen nehéz vállalat s nagy óvatossággal fog foganatba vétetni, miként minden, ami e háborúban történik, amiből legjobban derül ki az, hogy egyik fél sem kicsinyli a másik erejét vagy ügyességét. A tengeren megkezdendő műtételekről még nincs újabb tudósításunk, ámbár általános azon vélemény, miszerint ez oldalról is már a legközelebbi napokban fontos események várhatók. Nagy meglepetésünkre azt halljuk — és inter parenthesim id. is igtatjuk — hogy a „Polkau“ nevű orosz hadihajó az adriai tengerre ment. Olvasóink talán emlékeznek, hogy ez ugyanazon hajó, amely tavaly az albániai és dalmátiai part hosszában sétálgatott ugyanakkor, amidőn az Algesiras és Eylau nevű franczia hajók a montenegrói küzdelmek következtében a gravosai kikötőben horgonyoztak. Kétségtelen, miszerint a tengeren való működések a jelen hadjáratnak legeslegérdekesebb részét fogják képezni és a végkimenetelre lényeges befolyással lesznek. A Mincio melletti ütközet óta a politikai helyzet is kétségtelenül nyerni kezd világosságban és határozottságban. Hogy ezen ütközet eredménye Napoleon bátorságát le nem hangolta, világos, most erélyesebben mint valaha fog e programmjának valósításars törekedni, melynek rövid tartalmát az ismeretes manifestum e szavakba foglalta: Olaszhonnak szabadnak kell lenni az Adriáig ! Tehát vagy — vagy ! Vagy Európa nyugodtan nézi e terv lassankénti valósulását, a mennyiben a fegyverszerencse megengedi és akkor a háború esezben talán „idealizálva“ marad, vagy Poroszország óvást tesz a napóleoni tervek kivitele ellen s akkor Francziaország a német szövetség ellen is síkra szállván, a háború általánossá, európaivá fog fajulni. A bécsi „Ost. D. Post“ —az ő állítása szerint hiteles párisi levél alapján azt állítja, miszerint Walewski gróf hangja a német államok követjei irányában néhány nap óta teljesen megváltozott; e méltósága teljesen fölhagyott azzal, hogy Németországot „csillapíts 11 nem ingerli, nem akarja kihívni, de elég érthetően tudatja, miszerit, ha a németek a háborút akarják, Francziaország már nem bánja és kész ezen keztyüt is fölvenni. Ez esetben pedig legislegelítskür Austriának nem olasz tartományai fognának a harcz színhelyévé kiszemelteni. A helyzet kulcsa, tehát egyszerűen Poroszország kezében van, ennek tartózkodása mellett localizált marad, ellenkező esetben általánossá válik a háború. Azon közleményekre nézve, miket a porosz melbant . -------------------