Budapesti Hírlap, 1859. július (155-184. szám)

1859-07-10 / 164. szám

1859. —164. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Félévre 8 — fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 fr. kr. Évnegyedre 8 — Egy nőnapra 1 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. . nélkül 10 SZERKESZTŐ HIVATAL: e­gy­e­tem-utcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám szint. föld-A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. Égés* évre 10 — Fél évre 5 25 Vasárnap, julius 10 Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Haponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítő nélküL fr. kr. fr. kr 14 — Évnegyedre 4 — évre 7 —. Egy hónapra 1­80 lekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitkor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával alámu­tatik. Még többszöri ismétlésnél átllnylagos ármérséklés engedtetik. A be­­igtatási bélyegdíj mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó­hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. A Hivatalos Érit. Hővel együtt fr. kr. 19 — is évre évre 10 Vidéken bérmectes lev , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónap a 2 101fi HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel galau­­thai Fekete Mihály nevű­ püspököt s esztergomi székes­fő-vica­­riust, mint a sz. István-rend kiskeresztesét, ezen rend szabályai értel­mében, az austriai birodalom bárói rangjára emelni, s egyszersmind ezen rang-fölemelésnek annak unokaöcscse, galanthai Fekete János, a cs. k. legfőbb törvényszéknél tanácstitkári segédre kiterjesz­tését, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel legma­­gasb kegyelemből Reichardt Xaver Ferencz cs. k. vezérőrnagyot az austriai birodalom lovagi rendjébe fölemelni legkegyelmesebben méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége Veronából f. évi jun. 29-töl kelt leg­felsőbb határozatával H­a­s­c­h­k­a János főtávirót, Magentánál tanúsított bátorsága s hivatási kötelességei teljesítésének­ önföláldozá­­sának elismeréséül a Ferencz József rend kiskeresztjével legkegyelme­sebben földisziini méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi jun. 27-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával Strass Móricz udvari kiszállítót, a hadsereg számárai alsó-austriai ló-jutalék szállításánál tett érdemteljes szolgálatainak elismeréséül arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Községtörvény. MÁSODIK RÉSZ. Községi szerkezet. Második czim. Városi rendtartás. Harmadik fejezet. A községi képviseletről s a községi hivatalokról. MÁSODIK SZAK. A községi képviselet kirendeléséről és szerkezetéről. (Folytatás.) 169. §. A polgármester a Császár iránti hűséget és engedelmességet s kötelességeinek lelkiismeretes telj­e­sitését az elöljáró hatóság főnökének vagy kirendeltjének ke­zébe, magában a v­árosban az egybegyült községtanács s a várostanácsi testület előtt, esküvel köteles fogadni. A városi küldöttek ugyan­azon esküt, a polgármester kezébe, a várostanácsi testület előtt teszik le. A községtanácsosok végtére ugyanazt fogadják eskü helyetti kéz­adással a polgármester kezébe, a községtanácsi gyülekezet előtt. 170§. A községtanácsosok hat évre választatnak. Azoknak fele vagy feléhez legközelebb járó száma minden há­rom évben kilép s uj választás által pótoltatik ki. A kilépés jelen törvény foganatositása után először, vagy a község­tanács teljes feloszlása után, oly módon történik, hogy a mindenik vá­lasztó testület által választott községtanácsosok fele, vagy ha számuk nem egyenlő, a feléhez legközelebb járó szám a sorshúzás szerint lépend ki. Jövendőre mindig azok lépnek ki, kik hat évvel előbb lettek kinevezve. Az új választások megtörténtéig, a kilépendő tagok hivatalukban maradnak. Azok mindig újra választhatók, ha választhatóságukat törvényes akadály nem gátolja. A községtanácsban halál által vagy más módon idő előtt megürült helyek betöltése, a­mennyiben azok helyettesek kirendelése által nem pótoltathattak, a minden harmadik évben történő új választásokkal egy­szerre eszközöltetik. Ha azonban a hiányzó tagok száma oly nagy volna, hogy az által a községtanács határozási képessége a helyettesek beszólítása mellett is veszélyezve lenne, azoknak kipótlása végett még ezen időszak beállása előtt is külön választás tartandó, az utolsó választójegyzékek alapján. Egyébiránt minden ily kiegészítő választás csak a rendes új válasz- tási határidőig érvényes. A választott ismét kilép azon időben, melyben annak, a­ki helyett választatott, ki kellett volna lépnie. 171. §. A városi küldöttek hivatala három évig tart. Minden községi képviselők és községtanácsosok, a mennyiben a 167 §-ban kijelölt személyek sorába nem esnek, kötelesek városi kül­döttekké lett kineveztetésüket három évre elfogadni s ezen hivatalt az ujdon kinevezettek belépéséig viselni. A kilépők saját beleegyezésükkel újra kineveztethetnek. Ha újra nem választottak, vagy ha az újraválasztást el nem fogad­ták, úgy a községtanácsi vagy helyettesi állomásba, melyben városi kül­döttekké lett kineveztetésük előtt voltak, lépnek ismét vissza, ezen állo­más idejének elteltéig. 172. §. A polgár­mester hat polgármesteri hivatalnak tizenkét fése után arra ismét kineveztetik, ezen utólsó kinevezés a község indít­ványa folytán állandó alkalmazáskép történhetik. Ha a polgármester kineveztetésekor a várostanácsnak állandóan alkalmazott tagja volt, a polgármesteri hivatalra nézve kitűzött idő eltelte után, ha ezen hivatalra nem választatik ismét meg, vagy arra nem nevez­tetik ismét ki, előbbi minőségében a várostanácsba lép vissza, s az általa mint polgármester által kitöltött hivataloskodási idő, betudandó szolgá­­lat idejéhez számittatik. 173. §. A helyettes alkalmazás végett a polgármester ál­tal beszólítandó s a hivatal minőségéhez képest, a­melynek vi­selésére beszólíttatik, a 169. §-ban kiszabott fogadmányt tarto­zik tenni : a) Ha a községtanácsban vagy a városi küldöttek számában vala­mely állomás a hivatalidő elteltén kívüli más okból ürül meg; b) Ha valamely községtanácsos vagy városi küldött hivatala gyn­é­v­r­e neveztetik ki. Ha e­t évi szakadatlan vise­i korlásában csak mulólag akadályoztatik, s a körülmények szükségessé te­­­­szik, miszerint a megürült állomás betöltéséről vagy annak ideiglenes he­­­­lyettezéséről gondoskodás történjék. Ezen esetek közöl az elsőben (a) a helyettes községtaná­­csossá vagy városi küldötté neveztetik ki, de csak azon időre, mely annak hivatalidejéből, a kinek helyét a helyettes pótolja, még el nem telt. A második esetben (b) a helyettes alkalmazása csu­pán mulólagos, s a helyettes beszólitásának oka elenyészvén, megszűnik. A községtanácsbai beszólításnak a rendszerüleg kinevezett és a községtanács számára szánt helyettesekből, még pedig a mennyiben létez­nek azokból kell történnie, kik ugyanazon választó­ járásba s ugyanazon választó-osztályba tartoznak, mely a kilépett vagy ideiglenesen távollevő községtanácsost választotta, vagy pedig, ha a hiányzó községtanácsos a 154. §. 2. sz. nyomán hivatalból neveztetett ki, azokból, kikhez az a vá­lasztó­jegyzék szerint tartozott, s ugyanazon rendben, melybe a helyette­sek a 154. §. 4. sz. folytán aprózandók; úgy, hogy azok, a­kik mellett na­­gyobbszámú szavazat, vagy a­mennyiben a legtöbbet adózók sorából hivatnak meg, nagyobb adóbeli tartozás szól, a többiek előtt szólíttatnak be. Ha az említett választójárásba s az érintett választó­osztályba tartozó helyette­sek nem léteznének, úgy a rendelkeztetés alá eső helyettesek sorából beszólítandó egyén sorshúzás által határoztatik meg. A városi küldöttek helyetteseinek beszólítása azoknak sorából történik, kik a 156. §. nyo­mán ezen állomásokra helyettesekkép választattak, s ezek között hason­lókép azon nagyobb szavazatszám szerint, a mely által választottak, a szavazatok egyenlő száma mellett pedig a sorshúzás eredménye szerint. 174. §. A polgármesternek s az első városi küldöttnek állan­dó­a­n a városban kell tartózkodnia. A város határát három napnál hoszabb időre sohasem szabad nektek az elöljáró hatóság enge­delm­e nélkül egyideűleg elhagyniok. Ha a viszonyok elkerülhetlenné tennék azt, miszerint mindketten egyideűleg a község helyéről hosszabb időre távozzanak, az elöljáró hatóság időközbeni helyettezésekről kellőleg­­ gondoskodni tartozik. 175. §. A községtanácsosok s a városi küldöt­t­tek hivatalukat ingyen viselik. Dijak és mellékes jár a­­i­n­dékok húzása nektek tiltatik.­­ A községi ügyeknek a községi határon kívüli teljesítéséért a köz­ségi pénztárból megfelelő illetékeket igényelhetnek, melyeket a község-­­­i tanács köteles megállapítani. A polgármester fizetése s egyéb javadalmai is­­ községtanács javaslata folytán, a politikai országos kormányszék alá ,­­ rendelt városokban a belügyi miniszer által, a többi városokban pedig a­­ , politikai országos kormányszék által állapíttatnak meg.­­ A nyugdíjak és ellátási illetékek tekintetében az ú­j állandóan alkalmazott polgármesterre s hozzátartozóira nézve s ugyanazon elvek érvényesek, melyek az államhivatalnokokra s ezek hoz­­­­zátartozóira vonatkozólag e tekintetben léteznek. 176. §. A községtanácsos hivatalát elveszti, ha reá nézve­­ oly körülmény áll elő vagy lesz tudva, mely annak kirendelését eredeti-­­­i­leg gátolta volna. Ha a 129. §-ban a) alatt említett büntetésre méltó cselekvények valamelyike miatt vizsgálat alá kerül, vagy vagyona ellen csőd nyitta­­tik, mindaddig, mig a büntető eljárás vagy a csődtárgyalás tart, hivata­lát nem viselheti. 177. §. A nem állandóan kirendelt polgármesterek és a városi küldöttek hivatalukat örökre vagy ideiglenesen ugyanazon okokból vesztik el, melyek a községtanácsosi hivatalból örökre vagy ideiglenesen kizárnak. Annak eldöntése, váljon az említett hivatalviselésbeli ideiglenes vagy maradandó kizáratás alapos-e, az országos fővárosok polgármeste­reire nézve, császári elhatározásnak tartatik fönn. A többi városok polgár­­mestereire, nemkülönben a városi küldöttekre nézve az e fölötti határozat azon hatóság által hozandó, mely őket kinevezte vagy megerősítette. Hivatalukból hasonlóként kitétethetnek, ha hivatali hűségük megsze­gésével, vagy ismételt intések daczára hivatali kötelességeik föltünőleg durva elhanyagolásával terhelnék. 178. §. Az állandóan alkalmazott polgármesterrel a fölfü­ggesztés, lerebbités vagy hivatalbóli elbocsátás tekintetében azon szabályok szerint kell bánni, melyek e részben a közigazgatási hatósá­goknál alkalmazott államhivatalnokokra nézve léteznek. HARMADIK SZAK. A várostanácsró 1. 179. §. A várostanács áll a polgármesterből, az első vá­rosi küldöttből, mint annak helyetteséből, a szükséghez képest a köz­ügyek ellátása végett a polgármester második helyetteséből, továbbá a többi városi küldöttekből s egy vagy több városi tanácsnokból, kik mellé a szükséges segédhivatalnokok és szolgák rendelendők. 180. §. A városi küldöttek száma az ügyek terjedelmére­ tekintet­tel, a 124. §. szerint a városra eső községtanácsosok számának t­iz­edré­sz­ére­­ egész hatodrészére, de kettőnél kevesebbre sohasem határozandó. 181. §. A közügyekre nézve helyettes polgármes­ter k­é­p vagy más nevezet alatt az ügyvezetésben­ részvétel végett ki­rendelt hivatalnok, valamint a városi tanácsnokok a köz­ségi hivatalnokok sorába tartoznak. Jelen törvényben ezen helyet­tes polgármesterre nézve megállapított minden határozatok általában azon hivatalnokra nézve is érvényesek, a­ki, habár más neve­zet alatt, az ügyvezetésben­ részvétel végett állandóan van kirendelve. 182. §• A községi hivatalnokok és szolgák száma, úgy közvetlenül a várostanácsnál, mint a községi intézeteknél, nemkülönben azoknak fizetéseik és egyéb állandó java­dalmaik, az államhatóságtól jóváhagyott személyzeti és fizetési létszám által állapíttatnak meg. 183. §. A helyettes polgármestert (181. §.) s a városi tanácsnoko­kat a várostanács javaslata nyomán a községtanács választja. Ezen vá­lasztásra azonban, a végett, hogy hatályba lépjen, az államhatóság előleges megerősítése szükséges. A mellékhivatalok főnökeit s azon hivatal­nokokat, kikre a község vagy községi intézetek valamely pénz-­csak a várostanács- A többi városi híd­­­ellenben a község ha­táránál vagy kezelési hivatalánál pénztárve­zetés­­vagy ellenőrség van bízva, a várostanács javaslata föl­e tán a községtanács nevezi ki , a mennyiben a községi intézetekr nézve alapítvány vagy szerződvény által a kinevezési jog egy harmadik­­nak nincs fönntartva. A község­­ a községi intézetek többi hivatalnokai és szol­gái, a mennyiben a most említett fönntartás nem forog fönn, a város­tanács által neveztetnek ki. A városi tanácsnokok s a várostanács minden egyéb hivatalnokai­nak kinevezése pályázat útján eszközlendő. 184. §. Az első városi küldött, nem nak, hanem a községtanácsnak is tagja, dötti állomásokra kinevezett községtanácsosoknak nácsból ki kell lépniök. 185. §. A helyettes polgármesternek (181. §.) a vá­rosi tanácsnokoknak s általában a fogalmi szakra rendelt várostanácsi hivatalnokoknak a politikai ügyvitelre képe­sítve kell lenniök. 186. §. A helyettes polgármesternek s a vá­rosi tanácsnokoknak nem szabad sem egymással , sem pedig a polgármesterrel , az első városi küldöttel oly rokonsági vagy sógorsági viszonyban államok, mely az ugyanazon ható­ságnál létező államhivatalnokokra nézve érvényes szabályok által ki van zárva. 187. §. Az emlitett helyettes polgármester s a városi ta­nácsnokok állandóan alkalmaztatnak. A jóváhagyott személyzeti és fizetési létszám (182. §.) határozza meg, hogy a többi szolgálati állomások között, melyek töltessenek be ál­landóan alkalmazottakkal. 188. §. A községnek s a községi intézeteknek minden ál­landóan alkalmazott hivatalnokai tartoznak a Császár iránti hűséget és engedelmességet s kötelességeik lelkiismeretes teljesítését, a polgármester kezébe, a várostanácsi testület előtt eskü­vel fogadni. 189. §. A nyugdijak s ellátási illetékek te­kintetében az állandóan alkalmazott hivatalno­kokra és szolgákra s hozzátartozóikra nézve ugyanazon el­vek érvényesek, melyek az államhivatalnokokra és szol­gákra s azoknak hozzátartozóira nézve e részben léteznek. E mellett nektek azon szolgálatidő, melyet városi hivatalnokkép­zett alkalmaztatásuk előtt közvetlenül államszolgálatban töltöttek, beszá­­míttatik annyiban, a­mennyiben ezen államszolgálat a fönnálló szabályok szerint általában beszámítható volt. 190. §. A várostanács tagjainak díjak és mellékes jára­dékok húzása tiltatik. Oly mellékes foglalkozások, melyek az államhivatalno­kok által nem űzethetnek, a városi hivatalnokoknak is tilosak. 191. §. Különös rendeletek által határoztatik meg, hogy a pol­gármester s a várostanács többi tagjai mely hivatali ruhát s hivata­luk megismertetése végett mely kü­lj­eleket viselhetnek s általá­ban, hogy a polgármestert és az első városi küldöttet, mely tiszteletbeli előjogok illetik. 192. §. A polgármester a községben az első helyet foglalja el. Iránta, mint a község feje iránt, min­denki tisztelettel, s a törvények és felsőbb rendeletek foga­­­natosítása tekintetében engedelmességgel tartozik viseltetni. 193. §. A polgármesternek a községtanács s a várostanács minden tagjai, továbbá a község és községi intézetek valamennyi hivatalnokai,­­ ügyleti segédei és szolgái alárendelvék. 194. §. A község s a községi intézetek állandóan alkalmazott h I­­■­vatalnokainak és szolgáinak fölfüggesztése, lerebbítése és elbocsátása ugyanazon okokból történik, a­melyek miatt az államhivatal­n­okok és szolgák ezen intézkedések alá vették. Ha a helyettes polgármesternek (181. §.) vagy valamely városi tanácsnoknak lerebbitése vagy elbocsátása forog kérdésben, a tárgy a községtanács által tanácskozás alá veendő, s a hozott hatá­rozat a várostanács véleményével együtt további hivatalos eljárás végett az elöljáró hatóság elé terjesztendő. A község s a községi intézetek állandóan alkalmazott többi hi­­vatalnokainak és szolgáinak lejebbítése vagy elbo­csátása fölött, az elöljáró hatósághozi folyamodás fönnmaradása mellett, a községtanács vagy a várostanács határoz ahhoz képest, a­mint az, a­kinek lejebbítése vagy elbocsátása fönnforog, a községtanács vagy a várostanács által neveztetett ki. A fölfüggeszt­és esetében adandó élelmi illeték tekintetében, az államhivatalnokokra nézve kibocsátott szabályok érvényesek. Negyedik fejezet: A községtanács hatályosságáról. 195. §. A községtanács hatályossága következő ügyekre terjed ki : 1. A községtanács a polgármester s a várostanácsi tagok kinevezése tekintetében neki törvényesen engedett befolyást a kiszabott úton gyakorolja. 2. Az nevezi ki a várostanács javaslata folytán a község és köz­ségi intézetek azon hivatalnokait és szolgáit, melyeknek kine­vezése a törvény vagy különös rendeletek által hozzá utasíttatik. 3. Az adja vagy tagadja meg a községb­e­ni honosságot mindazoknak, kiket az még a törvény erejénél fogva nem illet. 4. Az adományozza a városi polgárjogot vagy a tiszte­letbeli polgár­jogot s elhatározza, váljon a polgárjog az illetőtől rész életmódja miatt e­l­v­e­e­n­d­ő-e. 5. Az gyakorolja, a­mennyiben a község kegyúri vagy alapít­ványok adományozására­ joggal bír, a várostanács javaslata folytán az ajánlási jogot, a törvények s az alapítványi rendeletek értelmében. 6. Figyelmét a községi vagyon és községi jószág, a szegényi ügy s általában a községi intézetek állapotára s igazgatá­sára, továbbá a község számára vagy közczélokra rendelt készpénzre vagy más szolgálmányokra fordítja, a­mennyiben azok a községi

Next