Budapesti Hírlap, 1859. július (155-184. szám)
1859-07-10 / 164. szám
1859. —164. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Félévre 8 — fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 fr. kr. Évnegyedre 8 — Egy nőnapra 1 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. . nélkül 10 SZERKESZTŐ HIVATAL: egyetem-utcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám szint. föld-A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. Égés* évre 10 — Fél évre 5 25 Vasárnap, julius 10 Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Haponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítő nélküL fr. kr. fr. kr 14 — Évnegyedre 4 — évre 7 —. Egy hónapra 180 lekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitkor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával alámutatik. Még többszöri ismétlésnél átllnylagos ármérséklés engedtetik. A beigtatási bélyegdíj mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl. A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. A Hivatalos Érit. Hővel együtt fr. kr. 19 — is évre évre 10 Vidéken bérmectes lev , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónap a 2 101fi HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel galauthai Fekete Mihály nevű püspököt s esztergomi székesfő-vicariust, mint a sz. István-rend kiskeresztesét, ezen rend szabályai értelmében, az austriai birodalom bárói rangjára emelni, s egyszersmind ezen rang-fölemelésnek annak unokaöcscse, galanthai Fekete János, a cs. k. legfőbb törvényszéknél tanácstitkári segédre kiterjesztését, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel legmagasb kegyelemből Reichardt Xaver Ferencz cs. k. vezérőrnagyot az austriai birodalom lovagi rendjébe fölemelni legkegyelmesebben méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége Veronából f. évi jun. 29-töl kelt legfelsőbb határozatával Haschka János főtávirót, Magentánál tanúsított bátorsága s hivatási kötelességei teljesítésének önföláldozásának elismeréséül a Ferencz József rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi jun. 27-től kelt legfelsőbb határozatával Strass Móricz udvari kiszállítót, a hadsereg számárai alsó-austriai ló-jutalék szállításánál tett érdemteljes szolgálatainak elismeréséül arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Községtörvény. MÁSODIK RÉSZ. Községi szerkezet. Második czim. Városi rendtartás. Harmadik fejezet. A községi képviseletről s a községi hivatalokról. MÁSODIK SZAK. A községi képviselet kirendeléséről és szerkezetéről. (Folytatás.) 169. §. A polgármester a Császár iránti hűséget és engedelmességet s kötelességeinek lelkiismeretes teljesitését az elöljáró hatóság főnökének vagy kirendeltjének kezébe, magában a városban az egybegyült községtanács s a várostanácsi testület előtt, esküvel köteles fogadni. A városi küldöttek ugyanazon esküt, a polgármester kezébe, a várostanácsi testület előtt teszik le. A községtanácsosok végtére ugyanazt fogadják eskü helyetti kézadással a polgármester kezébe, a községtanácsi gyülekezet előtt. 170§. A községtanácsosok hat évre választatnak. Azoknak fele vagy feléhez legközelebb járó száma minden három évben kilép s uj választás által pótoltatik ki. A kilépés jelen törvény foganatositása után először, vagy a községtanács teljes feloszlása után, oly módon történik, hogy a mindenik választó testület által választott községtanácsosok fele, vagy ha számuk nem egyenlő, a feléhez legközelebb járó szám a sorshúzás szerint lépend ki. Jövendőre mindig azok lépnek ki, kik hat évvel előbb lettek kinevezve. Az új választások megtörténtéig, a kilépendő tagok hivatalukban maradnak. Azok mindig újra választhatók, ha választhatóságukat törvényes akadály nem gátolja. A községtanácsban halál által vagy más módon idő előtt megürült helyek betöltése, amennyiben azok helyettesek kirendelése által nem pótoltathattak, a minden harmadik évben történő új választásokkal egyszerre eszközöltetik. Ha azonban a hiányzó tagok száma oly nagy volna, hogy az által a községtanács határozási képessége a helyettesek beszólítása mellett is veszélyezve lenne, azoknak kipótlása végett még ezen időszak beállása előtt is külön választás tartandó, az utolsó választójegyzékek alapján. Egyébiránt minden ily kiegészítő választás csak a rendes új válasz- tási határidőig érvényes. A választott ismét kilép azon időben, melyben annak, aki helyett választatott, ki kellett volna lépnie. 171. §. A városi küldöttek hivatala három évig tart. Minden községi képviselők és községtanácsosok, a mennyiben a 167 §-ban kijelölt személyek sorába nem esnek, kötelesek városi küldöttekké lett kineveztetésüket három évre elfogadni s ezen hivatalt az ujdon kinevezettek belépéséig viselni. A kilépők saját beleegyezésükkel újra kineveztethetnek. Ha újra nem választottak, vagy ha az újraválasztást el nem fogadták, úgy a községtanácsi vagy helyettesi állomásba, melyben városi küldöttekké lett kineveztetésük előtt voltak, lépnek ismét vissza, ezen állomás idejének elteltéig. 172. §. A polgármester hat polgármesteri hivatalnak tizenkét fése után arra ismét kineveztetik, ezen utólsó kinevezés a község indítványa folytán állandó alkalmazáskép történhetik. Ha a polgármester kineveztetésekor a várostanácsnak állandóan alkalmazott tagja volt, a polgármesteri hivatalra nézve kitűzött idő eltelte után, ha ezen hivatalra nem választatik ismét meg, vagy arra nem neveztetik ismét ki, előbbi minőségében a várostanácsba lép vissza, s az általa mint polgármester által kitöltött hivataloskodási idő, betudandó szolgálat idejéhez számittatik. 173. §. A helyettes alkalmazás végett a polgármester által beszólítandó s a hivatal minőségéhez képest, amelynek viselésére beszólíttatik, a 169. §-ban kiszabott fogadmányt tartozik tenni : a) Ha a községtanácsban vagy a városi küldöttek számában valamely állomás a hivatalidő elteltén kívüli más okból ürül meg; b) Ha valamely községtanácsos vagy városi küldött hivatala gynévre neveztetik ki. Ha et évi szakadatlan visei korlásában csak mulólag akadályoztatik, s a körülmények szükségessé teszik, miszerint a megürült állomás betöltéséről vagy annak ideiglenes helyettezéséről gondoskodás történjék. Ezen esetek közöl az elsőben (a) a helyettes községtanácsossá vagy városi küldötté neveztetik ki, de csak azon időre, mely annak hivatalidejéből, a kinek helyét a helyettes pótolja, még el nem telt. A második esetben (b) a helyettes alkalmazása csupán mulólagos, s a helyettes beszólitásának oka elenyészvén, megszűnik. A községtanácsbai beszólításnak a rendszerüleg kinevezett és a községtanács számára szánt helyettesekből, még pedig a mennyiben léteznek azokból kell történnie, kik ugyanazon választó járásba s ugyanazon választó-osztályba tartoznak, mely a kilépett vagy ideiglenesen távollevő községtanácsost választotta, vagy pedig, ha a hiányzó községtanácsos a 154. §. 2. sz. nyomán hivatalból neveztetett ki, azokból, kikhez az a választójegyzék szerint tartozott, s ugyanazon rendben, melybe a helyettesek a 154. §. 4. sz. folytán aprózandók; úgy, hogy azok, akik mellett nagyobbszámú szavazat, vagy amennyiben a legtöbbet adózók sorából hivatnak meg, nagyobb adóbeli tartozás szól, a többiek előtt szólíttatnak be. Ha az említett választójárásba s az érintett választóosztályba tartozó helyettesek nem léteznének, úgy a rendelkeztetés alá eső helyettesek sorából beszólítandó egyén sorshúzás által határoztatik meg. A városi küldöttek helyetteseinek beszólítása azoknak sorából történik, kik a 156. §. nyomán ezen állomásokra helyettesekkép választattak, s ezek között hasonlókép azon nagyobb szavazatszám szerint, a mely által választottak, a szavazatok egyenlő száma mellett pedig a sorshúzás eredménye szerint. 174. §. A polgármesternek s az első városi küldöttnek állandóan a városban kell tartózkodnia. A város határát három napnál hoszabb időre sohasem szabad nektek az elöljáró hatóság engedelme nélkül egyideűleg elhagyniok. Ha a viszonyok elkerülhetlenné tennék azt, miszerint mindketten egyideűleg a község helyéről hosszabb időre távozzanak, az elöljáró hatóság időközbeni helyettezésekről kellőleg gondoskodni tartozik. 175. §. A községtanácsosok s a városi küldötttek hivatalukat ingyen viselik. Dijak és mellékes jár aindékok húzása nektek tiltatik. A községi ügyeknek a községi határon kívüli teljesítéséért a községi pénztárból megfelelő illetékeket igényelhetnek, melyeket a község-i tanács köteles megállapítani. A polgármester fizetése s egyéb javadalmai is községtanács javaslata folytán, a politikai országos kormányszék alá , rendelt városokban a belügyi miniszer által, a többi városokban pedig a , politikai országos kormányszék által állapíttatnak meg. A nyugdíjak és ellátási illetékek tekintetében az új állandóan alkalmazott polgármesterre s hozzátartozóira nézve s ugyanazon elvek érvényesek, melyek az államhivatalnokokra s ezek hozzátartozóira vonatkozólag e tekintetben léteznek. 176. §. A községtanácsos hivatalát elveszti, ha reá nézve oly körülmény áll elő vagy lesz tudva, mely annak kirendelését eredeti-ileg gátolta volna. Ha a 129. §-ban a) alatt említett büntetésre méltó cselekvények valamelyike miatt vizsgálat alá kerül, vagy vagyona ellen csőd nyittatik, mindaddig, mig a büntető eljárás vagy a csődtárgyalás tart, hivatalát nem viselheti. 177. §. A nem állandóan kirendelt polgármesterek és a városi küldöttek hivatalukat örökre vagy ideiglenesen ugyanazon okokból vesztik el, melyek a községtanácsosi hivatalból örökre vagy ideiglenesen kizárnak. Annak eldöntése, váljon az említett hivatalviselésbeli ideiglenes vagy maradandó kizáratás alapos-e, az országos fővárosok polgármestereire nézve, császári elhatározásnak tartatik fönn. A többi városok polgármestereire, nemkülönben a városi küldöttekre nézve az e fölötti határozat azon hatóság által hozandó, mely őket kinevezte vagy megerősítette. Hivatalukból hasonlóként kitétethetnek, ha hivatali hűségük megszegésével, vagy ismételt intések daczára hivatali kötelességeik föltünőleg durva elhanyagolásával terhelnék. 178. §. Az állandóan alkalmazott polgármesterrel a fölfüggesztés, lerebbités vagy hivatalbóli elbocsátás tekintetében azon szabályok szerint kell bánni, melyek e részben a közigazgatási hatóságoknál alkalmazott államhivatalnokokra nézve léteznek. HARMADIK SZAK. A várostanácsró 1. 179. §. A várostanács áll a polgármesterből, az első városi küldöttből, mint annak helyetteséből, a szükséghez képest a közügyek ellátása végett a polgármester második helyetteséből, továbbá a többi városi küldöttekből s egy vagy több városi tanácsnokból, kik mellé a szükséges segédhivatalnokok és szolgák rendelendők. 180. §. A városi küldöttek száma az ügyek terjedelmére tekintettel, a 124. §. szerint a városra eső községtanácsosok számának tizedrészére egész hatodrészére, de kettőnél kevesebbre sohasem határozandó. 181. §. A közügyekre nézve helyettes polgármester kép vagy más nevezet alatt az ügyvezetésben részvétel végett kirendelt hivatalnok, valamint a városi tanácsnokok a községi hivatalnokok sorába tartoznak. Jelen törvényben ezen helyettes polgármesterre nézve megállapított minden határozatok általában azon hivatalnokra nézve is érvényesek, aki, habár más nevezet alatt, az ügyvezetésben részvétel végett állandóan van kirendelve. 182. §• A községi hivatalnokok és szolgák száma, úgy közvetlenül a várostanácsnál, mint a községi intézeteknél, nemkülönben azoknak fizetéseik és egyéb állandó javadalmaik, az államhatóságtól jóváhagyott személyzeti és fizetési létszám által állapíttatnak meg. 183. §. A helyettes polgármestert (181. §.) s a városi tanácsnokokat a várostanács javaslata nyomán a községtanács választja. Ezen választásra azonban, a végett, hogy hatályba lépjen, az államhatóság előleges megerősítése szükséges. A mellékhivatalok főnökeit s azon hivatalnokokat, kikre a község vagy községi intézetek valamely pénz-csak a várostanács- A többi városi hídellenben a község határánál vagy kezelési hivatalánál pénztárvezetésvagy ellenőrség van bízva, a várostanács javaslata föle tán a községtanács nevezi ki , a mennyiben a községi intézetekr nézve alapítvány vagy szerződvény által a kinevezési jog egy harmadiknak nincs fönntartva. A község a községi intézetek többi hivatalnokai és szolgái, a mennyiben a most említett fönntartás nem forog fönn, a várostanács által neveztetnek ki. A városi tanácsnokok s a várostanács minden egyéb hivatalnokainak kinevezése pályázat útján eszközlendő. 184. §. Az első városi küldött, nem nak, hanem a községtanácsnak is tagja, dötti állomásokra kinevezett községtanácsosoknak nácsból ki kell lépniök. 185. §. A helyettes polgármesternek (181. §.) a városi tanácsnokoknak s általában a fogalmi szakra rendelt várostanácsi hivatalnokoknak a politikai ügyvitelre képesítve kell lenniök. 186. §. A helyettes polgármesternek s a városi tanácsnokoknak nem szabad sem egymással , sem pedig a polgármesterrel , az első városi küldöttel oly rokonsági vagy sógorsági viszonyban államok, mely az ugyanazon hatóságnál létező államhivatalnokokra nézve érvényes szabályok által ki van zárva. 187. §. Az emlitett helyettes polgármester s a városi tanácsnokok állandóan alkalmaztatnak. A jóváhagyott személyzeti és fizetési létszám (182. §.) határozza meg, hogy a többi szolgálati állomások között, melyek töltessenek be állandóan alkalmazottakkal. 188. §. A községnek s a községi intézeteknek minden állandóan alkalmazott hivatalnokai tartoznak a Császár iránti hűséget és engedelmességet s kötelességeik lelkiismeretes teljesítését, a polgármester kezébe, a várostanácsi testület előtt esküvel fogadni. 189. §. A nyugdijak s ellátási illetékek tekintetében az állandóan alkalmazott hivatalnokokra és szolgákra s hozzátartozóikra nézve ugyanazon elvek érvényesek, melyek az államhivatalnokokra és szolgákra s azoknak hozzátartozóira nézve e részben léteznek. E mellett nektek azon szolgálatidő, melyet városi hivatalnokképzett alkalmaztatásuk előtt közvetlenül államszolgálatban töltöttek, beszámíttatik annyiban, amennyiben ezen államszolgálat a fönnálló szabályok szerint általában beszámítható volt. 190. §. A várostanács tagjainak díjak és mellékes járadékok húzása tiltatik. Oly mellékes foglalkozások, melyek az államhivatalnokok által nem űzethetnek, a városi hivatalnokoknak is tilosak. 191. §. Különös rendeletek által határoztatik meg, hogy a polgármester s a várostanács többi tagjai mely hivatali ruhát s hivataluk megismertetése végett mely küljeleket viselhetnek s általában, hogy a polgármestert és az első városi küldöttet, mely tiszteletbeli előjogok illetik. 192. §. A polgármester a községben az első helyet foglalja el. Iránta, mint a község feje iránt, mindenki tisztelettel, s a törvények és felsőbb rendeletek foganatosítása tekintetében engedelmességgel tartozik viseltetni. 193. §. A polgármesternek a községtanács s a várostanács minden tagjai, továbbá a község és községi intézetek valamennyi hivatalnokai, ügyleti segédei és szolgái alárendelvék. 194. §. A község s a községi intézetek állandóan alkalmazott h I■vatalnokainak és szolgáinak fölfüggesztése, lerebbítése és elbocsátása ugyanazon okokból történik, amelyek miatt az államhivatalnokok és szolgák ezen intézkedések alá vették. Ha a helyettes polgármesternek (181. §.) vagy valamely városi tanácsnoknak lerebbitése vagy elbocsátása forog kérdésben, a tárgy a községtanács által tanácskozás alá veendő, s a hozott határozat a várostanács véleményével együtt további hivatalos eljárás végett az elöljáró hatóság elé terjesztendő. A község s a községi intézetek állandóan alkalmazott többi hivatalnokainak és szolgáinak lejebbítése vagy elbocsátása fölött, az elöljáró hatósághozi folyamodás fönnmaradása mellett, a községtanács vagy a várostanács határoz ahhoz képest, amint az, akinek lejebbítése vagy elbocsátása fönnforog, a községtanács vagy a várostanács által neveztetett ki. A fölfüggesztés esetében adandó élelmi illeték tekintetében, az államhivatalnokokra nézve kibocsátott szabályok érvényesek. Negyedik fejezet: A községtanács hatályosságáról. 195. §. A községtanács hatályossága következő ügyekre terjed ki : 1. A községtanács a polgármester s a várostanácsi tagok kinevezése tekintetében neki törvényesen engedett befolyást a kiszabott úton gyakorolja. 2. Az nevezi ki a várostanács javaslata folytán a község és községi intézetek azon hivatalnokait és szolgáit, melyeknek kinevezése a törvény vagy különös rendeletek által hozzá utasíttatik. 3. Az adja vagy tagadja meg a községbeni honosságot mindazoknak, kiket az még a törvény erejénél fogva nem illet. 4. Az adományozza a városi polgárjogot vagy a tiszteletbeli polgárjogot s elhatározza, váljon a polgárjog az illetőtől rész életmódja miatt elveendő-e. 5. Az gyakorolja, amennyiben a község kegyúri vagy alapítványok adományozására joggal bír, a várostanács javaslata folytán az ajánlási jogot, a törvények s az alapítványi rendeletek értelmében. 6. Figyelmét a községi vagyon és községi jószág, a szegényi ügy s általában a községi intézetek állapotára s igazgatására, továbbá a község számára vagy közczélokra rendelt készpénzre vagy más szolgálmányokra fordítja, amennyiben azok a községi