Budapesti Hírlap, 1859. augusztus (185-208. szám)

1859-08-04 / 187. szám

1859. — 187. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Érték­lel együtt.­­ A Hivatalos Értesíti nélkül. fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 36 fr. kr. . fr. kr. Egész évre 15 — Évnegyedre 4 60 Fél évre 8 — Egy hónapra 1 75 (A húshoshordásért havonkint 15 krral több.) Glöfiaethetni Budapestem a kiadó hivatalban. egye.« »»ám h­a a Hivatalos Értet­­t 8 vei SZERKESZTŐ HIVATAL: Barátok­ tere 7-i­k szám 1-s . emelet. együtt . 80 kr. . nélkül , 10 . fr. ki Évnegyedre 8 — Egy hónapra 1 36 KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föld­es i­n­t.BUDAPESTI Csütörtök, augustus 4. A Hivatalra Értesíti nélkül, fr. kr. I . Egész évre 14 — Évnegyedre Fel évre 7 —­­ Egy hónapra Vidéken bérmed­es levelekben minden es. kir. postahivatalnál. ^tai v­any mn. szeri I___I _etsseri­---------------------------- ujkrajezitjával .zám­ittatik. Még többszöri ismétlésnél ban vétetnek föl. A kü­lföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át fr. kr 4 — 1­00 HIVATALOS RÉSZ. XF tsientetesi aram­ ausztriai enenen. VIDÉKRE. (HiponUnd­ postal küldéssel.) A Hivatalos Érte­tt­vel együtt fr. kr. géss évre 19 — el évre 10 — . sr. kr. Évnegyedre 6­50 Egy hónap­­a 2­10 községeiből 50 ft 22 kr; a szalontai járás községeiből 692 ft a az élesdi járásból 13 ft 37 kr. A pesti Angol királynőnéli vendégfogadás a polgármesteri hiva­talnak sebesült havczok számára a szállodájabeli személyzet kö­zött gyűjtött 110 a. é. ftot kézbesített. Úgyszintén S­c­h­e­d­l István vendéglős a Dianafürdőben Pesten 10 a. é. ft. oszletet ajándékozott hasonló czélra. Mindkét őszlét nemes czéljára fordittatott. Vörösvár községe a budai járásban a herczeg Colloredo- Mannsfeld elnöklete alatt, sebesült cs. k. harczosok segélyzése végett alakult hazafias segélyegylet részére 10 ft 54 ternyi s Sz.-I­ván köz­sége 4 ft 10 krnyi összeget austr. ért. ajándékoztak. Herz Salamon, pesti terménykereskedő késznek nyilatkozott, 2 sebesült harczosnak élelmezés s ápolás végetti átvételére. Pest, aug. 3. V. (Politikai szemle.) Ma egy bécsi lapnak párisi levelezése is állítja, hogy a zürichi értekezlet egybegyülésének akadályai a békét kötött hatalmak részéről el vannak hárítva, minek folytán amaz értekezlet nemsokára össze fogna ülni s a békekötés szerkesztését négy öt ülésben befejezni, úgy­hogy ugyanazon nap, aug. 15-n, mi­dőn Napoleon császár Párisba bevonulását tartandja, egyszersmind a végleges békekötés is közzé fogna tétetni. Eddig ama bécsi lap tudósítása megegyez a „Patrie“ tegnap közlött állításával; amaz azonban még sokkal túl is megy ezen, azt állítván, mikép ezen békeokmány már az új olasz szövetség vázlatát is magában fog­­lalandja, úgy hogy ahhoz Szardinia is egy pótczikkben csatlakozván, az ekként befejezett békekötés a nagyhatalmakkal egyszerűen csak közöltetni fogna. Mindennek következményéül állítja ,végre nemes­tranem ehelyett a Páriában hitelesített nagyhatalmi követek közösen az olasz államok meghatalmazottaival értekezletre fognak egybejöni, a békeszerződvény kivitelének a gyakorlati alakot megadandók, így az említett bécsi lap tudósítása, mely egyébiránt azon múl­­hatlan előföltevésen alapszik, hogy a bécsi és párisi kabinetek közt a különböző nehézségek el vannak hárítva, s ezek közt a teljes harmó­nia ismét helyreállt. Természetesen nem kell különösen kiemelnünk ezen hírek jelentősségét, azon esetre, ha azok valóban alaposak is, miután azok először is azt jelentenék, hogy Napóleon császár a ja­vaslatba hozott congressus eszméjétől eltért; s másodszor azt, hogy a többi nagyhatalmak letettek ama követelt jogukról, az új olasz szövetség megalakításában résztvenni, s egyszerűen a zürichi békekö­tökre bízták volna mint bizományosokra annak alapvetését, mely­nek ezek közt megállapított elveit magukévá tevén vagy legalább vitatáson kivül engedvén helyeztetni, maguk részére csak az ezek életbeléptetése körüli nehézségek megoldását tartották volna fönn. Azt hiszszük azonban,hogy ezen két utóbbi föltevéssel kifejeztük egyszersmind némi szelíd kételyünket ama hírek teljes valósága iránt, mert hisz ha Zürichben csakugyan ily végleges határozatok készülné­nek, nem lenne-e ez Anglának újabb megalázása, melylyel ekként Na­poleon szinte csak játékot űzött volna, midőn egy egybegyű­lendő congressusra meghívta; pedig kételkedünk benne, vájjon időszerűnek tartja-e a francziák császárja a féltékenységében agy is annyira sértett Albionnak mintegy fittyet hányni. Aztán részt fogna-e venni Anglia egy oly értekezletben, melynek elveit saját nyilatkozata szerint hiányosaknak és épen ki nem elégítőknek tartja ? Fog-e a többi két nagyhatalom abban részt venni, melyek közöl legalább az egyik , Oroszország , a maga közlönyében nyíltan kétségbevonta a hadat folytatott hatalmak ama jogát’, a többiek beleegyezte nélkül egy új politikai testet léptetni az európai államcsaládok so­rába ? Ezen szerény észrevételekkel egyébiránt csak azt akarták ki­tüntetni, hogy ez ügy még alig van annyira már tisztába hozva, mint azt az említett tudósítás mondja. Legkevesebb valószínűséggel látszik pedig azon hír bírni, hogy ez ügy már­is annyira fejlődött volna, miszerint az olasz államoknak egy párisi értekezletbe egyezése elhatározott dolog lenne, holott tud­juk, hogy az olasz szövetség eszméje a legtöbb érdekelt olasz hatalom­nál különböző szempontokba ütközik s részben határozott ellenál­lásra is talál. Rómában vonakodnak abba beleegyezni, mert attól tartanak, hogy a szövetségbe lépés végett belül bizonyos változások­nak kellene magukat alávetniök, melyektől pedig szinte irtóznak . Turinban elllenben azon aggályt táplálják, hogy a szárd alkotmány az esetleges szövetségi törvényhozással nem lesz megegyeztethető.Hogy mindez ellentétességek már ki lennének egyenlítve, bár szívesen ten­­nék, mégis alig hihetjük el. Bécs, aug. 2. A (A tiro­l­i országgyűlés rendi bizottmányá­nak egybehivatása.) Mint az idők jeleit oly értelmezéssel üd­­vözlé a fő és székváros a tiroli hivatalos lap utólsó számából vala­mennyi lapjainkba átvett félhivatalos czikket. A Tirol és Vorarlberg-i cs. k. helytartó a tiroli országgyűlésnek rendi bizottmányát e hó elsejére tanácskozásra hívta egybe. Ezen rendi bizottmány mostani, megszapo­­rított tagszámával következő tagokból áll: az eddigi rendi választ­­mány (az országos vagyont kezelő hatóság) 4 szónokából (Stimmführer des ständischen Ausschusses) és az egyházi, úri, polgári és paraszt-­­ cs. k. Apostoli Felsége f. évi július 28-tól kelt legmagasb sa­játkezű iratával gróf Coronini-Cronberg János altábornagyot Horvát- s Tótországban bánná, főkapitánynyá, kormányzóvá s parancs­nokló tábornokká, fiuméi kormányzóvá s a zágrábi báni­ tábla fő­elnö­kévé; Lokcsevics József altábornagyot a bánság- s­zerb-vajda­ságban kormányzóvá s parancsnokló tábornokká; továbbá báró Ma­­mala Lázár altábornagyot Dalmatiában kormányzóvá s parancsnokló tábornokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 1-ről kelt legfelsőbb hatá­rozatával a fönnállott lombard-velenczei főkormánynak, mint polgári hatóságnak végleges föloszlatását legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. év aug. 1-ről kelt legfelsőbb határo­zatával báró Burger Frigyes helytartót, a veronai országos fő­­hadiparancsnokság főnökénél levő polgári-adlatisi hivatalkodásától, az ezen minőségben tett szolgálataival­ teljes legmagasb megelégedés tanúsítása mellett, kegyelemből fölmenteni s azt a triesti s partvidéki helytartó megürült állomására legkegyelmesebben áthelyezni méltóz­tatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 23-ról kelt legfelsőbb hatá­rozatával E­k­e­­ József helytartósági titkárt, a horvát- s­kótországi ki­rályságban első megyebiztossá legkegyelmesebben kinevezni mél­tóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi jul. 18-án kelt legfelsőbb hatá­rozatával a cittanuovai társas káptalannál főpappá s lelkészszé R­aj­os­i­c­s János, csanai lelkészségi cooperatort s iskolatanitót legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az igazságügyi és kereskedelmi ministereknek 1859. junius 15-én kelt rendelete, kiható a birodalom egész területére, a katonai határomre,, mely által a bejegyzett üzérek fizetésmegszüntetéseinél tartandó egyez­ségi eljárás tárgyában 1859. május 18-kán kelt rendelet (bir. törv. lap 90. sz.) alkalmazása kiterjesztetik *). Ő cs. k. Apostoli Felsége 1859. jun. 12-én kelt legfelsőbb határozványával jóváhagyni méltóztatott, miszerint az 1859. május 18-án kelt ministeri rendelet (bírod. törv. lap 90. sz.) * **) által a fizetésmeg­szüntetéseknél behozott egyezségi eljárás, a katonai határőrvidéken kí­vül minden koronaországokra kiterjesztessék. Egyszersmind ugyanazon legfelsőbb határozvány folytán, ezen eljárásnak a katonai határőrvidéken kívül a birodalom minden koronaországaira leendő alkalmazása iránt, következő határozatok bocsáttatnak ki: 1. §. Mindazon koronaországokban, melyekben a czimnek bírósági bejegyzése be van hozva, a fizetésmegszüntetéseknél tartandó egyezségi eljárás nem csupán az idézett rendelet 1—3 §§-ban kijelölt keres­kedőkre , iparűzőkre , gyárosokra s a törvény szerint ezekkel egyenlő közkereseti társaságokra és részvényegyletekre, hanem a szabad fog­lalkozások azon vállalkozóira is kiterjesztendő, kiknek czíme be van je­gyezve. A lombard-velenczei királyságban s Dalmátországban ezen eljá­rás mindazon személyekre és társulatokra alkalmazandó, melyek a c­o­­dice d­i commercio értelmében kereskedőknek s kereskedelmi társulatoknak tekintendők, s melyek egyszersmind vagy a kereskedelmi és iparkamra lajstromaiban választási joggal birókkép vannak bejegyezve, vagy pedig, a mennyiben idegen állambeliek, kereskedelmi üzletüktől oly adót fizetnek, a­mely a kereskedelmi és iparkamara lajstromaiba be­jegyzett belföldi kereskedőknek és kereskedelmi társulatoknak válasz­tási jogot adna. 2. §. Az egyezségi eljárás megindítása csak azon bíróságot illeti, mely a bukott vagyona elleni csőd megnyitására annak megtelepüléséhez képest, illetékes volna. 3. §. Az egyezségi tárgyalás ezen bíróságnál az adósnak minden ingó, s a katonai határőrségen kívül, a belföldön létező ingatlan vagyo­nára kiterjesztendő. 4. §. Ha az adósnak oly ingatlan vagyona van, mely fölött a fönn­álló törvények szerint más bíróságoknál külön Csődtárgyalás lenne tar­tandó, azon bíróság, mely által az egyezségi eljárás megindíttatik, erről az 1859. május 18-án kelt rendelet (bir. törv. lap 90. sz.) 9. §. szerint ki­bocsátott hirdetmény másolatának hozzácsatlása mellett, melyre a kisze­­gezés megtörténtének napja följegyzendő, tüstént mindazon bíróságokat ér­tesítse, melyek kü­űn csődtárgyalásra lennének illetékesek. Ezen bírósá­gok kötelesek az egyezségi eljárás megindításának megtörténtét haladék nélkül közzé tenni s az általuk e végett kibocsátandó közhirré­ tételben a vett hirdetmény tartalmát szóról szóra idézni. 5. §. Az 1859. május 18 . kelt rendelet (hírod. törv. lap 90. sz.) szerint az egyezségi eljárás megnyitásával egybekapcsolt joghatályok, azon ingatlan vagyon tekintetében is, mely fölött más bíróságoknál külön csődtárgyalások lennének tartandók (4. §.), azon nap elején kezdődnek, melyen az egyezségi eljárás megindítására nézve illetékes bíróságnál az e tárgybani hirdetmény kiszegeztetett, mihez képest ezen naptól fogva az adós vagyonára más bíróságnál csőd nem nyittathatik. 6. §. Ha az egyezség létesült s annak megerősítése jogereűvé vált, vagy ha az egyezségi eljárás sikeretlensége miatt tovább nem folytatandó, az azt megindító bíróság a külön csődtárgyalásra hivatott bíróságokat erről haladék nélkül értesítse oly czélból, hogy az első esetben az adósnak va­gyona szabad kezelésével képtelensége s vagyonának lefoglalása ez egyez­ség határozatai szerint ott is megszüntethessék, a második esetben pedig a tárgyalás rendes csődeljárási útra vezettessék. 7. §. Ha a tárgyalásnak rendes csődeljárási útra vezetése szükséges, ezen eljárás mindenik bíróság által megtartandó ugyanazon vagyonra nézve, a­melyre nézve az a fönnálló törvények szerint illetékes , azonban ezek mindegyikénél a nála is megtörtént csődnyitás napjának azon nap­­ tekintendő, melyen az egyezségi eljárás megindítását tárgyazó hirdet-­­­mény, az ezen eljárást megindító bíróságnál kiszegeztetett. 8. §. Az egyezségi eljárás a jelen törvény kihirdetése előtt megnyílt csődök tekintetében is történhetik, ha annak megindítása ezen ki­hirdetés napja után legfölebb harmincz nap alatt kéretik, és ha azon országokban, melyekben az 1853-dik július 18-dikán kelt ideiglenes csődrendtartás (hírod. törv. lap 132. sz.) hatályos, a vagyonnak a harma­dik osztálybeli hitelezők közötti fölosztásáról készült terv még a csődbí­róság elé nem terjesztetett, s ha minden egyéb koronaországokban, osztá­lyozási ítélet még nem hozatott. Ily esetekre nézve azonban következő különös határozatok érvé­nyesek. A pénzügyi ministeriumnak 1859. junius 22-kén kelt kibo­­csátványa, az 1854. évi önkéntes kölcsön lejárt kamatjaiért kiadandó ál­lamkötelezvények tárgyában.*) Az 1859. június 11-kén kelt császári rendelethez képest (hírod. törv. lap XXIX. darab 106. sz.) az 1854. évi önkéntes kölcsön lejárt­­ka­matjaiért az államkötelezvények kiadása legközelebb el fog kezdődni. Ezen kötelezvényeknek csak két neme fog kiadatni, jelesen a 100 és 1000 conv. forintnyi kamatösszegekért, még pedig (az 1859. ápril 28-kán kelt császári rendelet által — birod. törv. lap XVIII. darab 67. sz. — behozott jövedelmi­adó-levonásrai tekintettel) 1280 és 1280 aus­­triai értékű forintnyi beváltási összegről ezüst pénzben. Azon felek, melyek ily államkötelezvényeket kívánnak, kötelesek a nemzeti kölcsönnek ugyanazon kamatolási határ­idejű s legalább is 100 conv. ftról szóló kamatszelvényeit a cs. k. egyetemes állam- és banko-adóssági pénztárnál, vagy annak vala­melyik hitelosztályánál, ezen megjegyzéssel: „kötelezvényekért“ vagy „tőkésítés végett“ ellátott kettős jegyzék mellett átnyúj­tani, melyért nektek ideiglenes bizonyítvány fog adatni, a melynek visszaszolgáltatása mellett ők a kiadandó hitelpapi­­rosokat megkapják. Ha a meghatározott névre szóló nemzeti kölcsön kpreLet,W13XfitMb kivontatnak, úgy a nyugtatv­ányokat mint eddig azon pénztárnál, hol a kamatok fizetendők, az említett megjegyzéssel kell benyújtani. Oly kamatösszegek, melyek 100 conventiós forintnál kevesebbet tesznek, nemkülönben a magasb kamat­összegeknek ily államkötelezvények által ki nem egyenlíthető maradékai, a. é. bank­jegyekben a megállapított ráfizetménynyel fognak kielégíttetni. Báró Bruck s. k. A kereskedelmi ministérium Kochmeisner Frigyesnek,a rivális, aus­­triai nemzeti bank pesti fiók-leszámítolási intézete igazgatójának, a pesti keres­kedelmi­­ iparkamra elnökévé megválasztatását megerősítette. A nagyváradi cs. k. országos pénzü­gyigazgatósági osztály Gr­u­n­d­e­­ Fe­­rencz szathmári gyüjtőpénztári tisztet ugyanott ellenőrré kinevezte. *­ Bírod, törvl. 1859. jun. 16. XXIX. db 108. sz. **) Lásd a mellékletben: NEMHIVATALOS RÉSZ. Eger városa polgárai készeknek nyilatkoztak sebesült vagy üdülő katonákból 2 cs. k. tisztet s 53 embert magánápolás végett átvenni.­­ Az érsek nrő excellentiája legerélyesebb segélyzését biztosítá; a főtisztelendő egri székes­ kápta­l­an 10, az irgal­mas testvérek tiszteletreméltó zárdája 4,s a servita-rendé 2 sebesült harczost vesz át; továbbá S­z­a­i­t­z Antal városi lelkész s czimzetes kanonok az egy ideiglenes fiók kórháznak Egerbeni föl­állítása végett 5, s az ottani izraelita calrns­ község 4 ágyat ajándékozott. Sebesült s üdülő harczosok átvételére a következő magánszemé­lyek 8 községek nyilatkoztak készeknek : D­i­s­z­n­ó­s-H­o­r­v­á­t­h Miskolczon 14, E­d­e­l­é­n­y községe 10, M­ú­c­s­o­n­y 12, Vá­mos 15, az edelényi járás 14 községe 2-2, összesen 28, ugyanazon járásnak 10 községe 3-3, összesen 30, továbbá R­u­d­a­­bánya, Szendrő s Lak községei 6-6 ember fölvételére. Beregh-Ugocsa­h­a­l­m­­­i járásában hadi czélokra következő önkénytes adományok folytak be : Fekete Ferencz cs. k. szolgabiró adományozott 25 ft 30 krt; Büttner József cs. k. szólg. segéd 14 ft 40 krt; Nevitzky György cs. k. tollnok 10 ft 50 krt; Rom Ferencz cs. k. tollnok 10 ft 50 krt; Barcs Pál cs. k. írnok 7 ft 50 krt; Andrássy Kál­mán cs. k. Írnok 7 ft 35 krt; Berzsenyi Antal cs. k. írnok 6 ft 30 krt; Törös Lajos fogaim, napdijas 10 ft 50 krt; Devits Ferencz, kezelési napdijas 3 ft 15 krt; Balog András járási orvos 6 ft 30 krt; Menten András törvénysz. szolga 1 ftot; a szolgabirói járás jegyzői, u. m. Farkas Károly ?. Terebesen, Tóth József T. Almáson, Újhelyi Imre Halmiban, Kutka Gusztáv Batarcson, Deák Ambrus Péterfalván, Szabó László Királyházán, Novák Sándor N. Tarnán, Gsobay György N. Gérczén és Dobra Antal Fekete Ardón egyenként 5 ft 25 krt, ösz­­szesen 47 ft 25 krt szenteltek. A cs. k. katonai helyőrségi főkórházhoz, borbeli hazafias ado­mányokul már begyült: B­a­y­e­r Márton község tanácsos s vendéglő­birtokos úrtól 4, H­a­n­e­r Ferencz kávés úrtól 2, M­e­y­e­r János haj­dani járási elöljáró s jószágbirtokos úrtól 3, a „vadászkürthöz“ czimzett vendéglő bérlője Förster János úrtól 3, s T­e­i­m­e­r János ottani vendéglős úrtól szintén 3, Strohmayer Ferencz községtanácsos s borkereskedő úrtól 5, Kumerer Krisztián borkereskedő úrtól 3, s az „angol királynőhöz czimzett vendéglő bérlője Bartl János úr­tól 6 akó. D­é­­­­-Bihar megye területén 1859. julius hóban hadiczélokra következő önkénytes adományok gyűltek be : a papmezői jegyzőség *) Birod. törv.k 1859. jun. 26-i XXX. db. 112. sz. 1

Next