Budapesti Hírlap, 1859. szeptember (209-233. szám)

1859-09-13 / 218. szám

A 99. k. kiadó­ig«g»tó*ág ügyv­ető*# alatt változtatások kikerülése végett ily for­mán, szerkezendők : „Én alulírott a fogyasztási adónak beszedéséért — (itt a bérlet tárgya ezen árverési hirdetmény után ponto­san megjelelendő) — 185............tól 185 . . . .-ig számítandó időre . . . forint . . kr austriai értékű össze­t-— iget ajánlok, azon nyilatkozattal, mi (3—3)­­ szerint az árverési és bérletfeltételek és Csődök. (2937) (2-3) 2710. A székesfehérvári cs. k. megyei törvényszék részéről ezennel közhirré tétetik, hogy helybeli lakos Fischer Gottlieb kereskedőnek minden ingó, és azon koronaországokban, melyekben az 1853. évi julius 28-tól kelt ideigl. csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyonára a csőd elrendeltetvén, pel­ügyelőül s ideiglenes tömeggondnokul Szubolics, János helyetteséül pedig Ko Felhívások. (2945) (3-3) 2917. A nagy-kállói cs. k. megyei törvényszék által közhirré tétetik, mi­kép Máté Mihály Bezdéden 1857. évi September 7-i végrendelet hátrahagyása mellett meghatározott. Mely végrende­letben ő Nagy Máté Teréziát és Nagy Máté Pált örököséül nevezte meg ; mint­hogy a bíróság előtt Nagy Máté Pál tartózkodási helye nem tudatiss, ennél­fogva ő felszólíttatik, hogy magát az alább jegyzett naptól számítandó egy év alatt ezen cs. k. megyei törvény­széknél jelentse, s örökösi nyilatko­zatát nyújtsa be, ellen esetben a ha­gyaték, a magukat jelentő örökösök­kel s számára rendelt kisvárdai ügy­véd Komjáthi Pál úrral mint gondno­kával fog tárgyaltatni. N -Kálló, aug. 16-­ 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (2978) (2—3) 6087. A nagy-váradi és k. országos törvényszék által mindazok, kiknek mint hitelezőknek a végrendelet hát­rahagyása nélkül 1858. évi nov. 8-n elhalt nagyváradi volt ügyvéd Szats­­vay Gábor hagyatéka ellen követelé­sük van, felszólittatnak, hogy ezen bí­róság előtt igényeik bejelentése és igazolása végett 1859. évi oct. hó 15-ik napjáig jelenjenek meg, vagy addig kérvényüket írásban nyújtsák be, el­lenkező esetben a hagyatékhoz, ha­vács József helybeli ügyvéd urak ne-­az a bejelentett követelések kifizetése veztettek ki. által kimerittetik, további igényük Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­­föllebb is 1859. évi nov. 10-ik napjáig zen cs. k. megyei törvényszéknél be­jelentsék, mert ellen esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgya­­lásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez­ minden igényeiket el Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. megyei törvényszék­nél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozat­­adás végett 1859. évi dec. 7-ik napjára d. e. 9 órára azon hozzáadással hivat­nak meg, hogy azon hitelezőket ille­tőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Kaposvár, aug. 30-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. Csődmegszüntetés. (2993) : (1—3) 4280. A tatai cs. k. szolgabirói hi­vatal mint bíróság által ezennel köz­hirré tétetik, hogy bánhidi lakos Kell­ner Dávid vagyona ellen f. évi május 19-n 2801. sz. a. elrendelt csőd, meg­szüntetett. Tata, julius 31-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. verezése elrendeltetett, b arra f. évii K­iszti­ia sept. 26-a d. e. 9 órája, a helyszinénl AN­BJICB« Szent-Tamáson oly megjegyzéssel tü-t(880 ) , , ... (3—3) tetett ki, hogy az elárverezendő ingó- Ezennel köztudomássá tétetik, hogy Ságok vételára azonnal készpénzben hétfőn f. évi sept. 19-n reggeli 9 óra­kor Festen a rokkantak épületében a cs. k. szekerészeti kar országos parancs­ságok vételára azonnal készpénzben leteendő lészen. Z.-Égerszög, aug. 27-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (2953) • (3—3) 1750. Fólyó évi sept. 20-a délelőtti 9 órakor Szegedi József a jászberényi­ vendégfogadó volt haszonbérlőjének tu­lajdonához tartozó különbféle házi és gazdasági eszközök Jászberényben a tulajdonos házánál nyilvános árverés útján el fognak adatni. Miről a venni szándékozók ezennel értesittetnék. Jászberény, sept. 4-n 1859. Cs. k. jár­kapitányság. (2927) (2-3) A duna-földvári cs. k. szolgabiróság által ezennel közhirré tétetik, misze­rint Ascher Singer paksi Forster Ká­roly ügyvéd által 1858. évi oct. 20-án 4137. sz. alatt Grósz György paksi lakos ellen benyújtott folyamodásra, az utóbb nevezettnek paksi határban fekvő homok szőlleje , folyamodó 46 frt 48 pengő krajczár tőke s járulékai tör­lesztése miatt végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett,­ s az első árverezés f. évi oct. 13-ik napjára, s második pedig f. évi nov. 15-ik nap­jára, mindenkor d. e. 9 órára kitüzetett. A venni kívánók a javak becsét és az árverési feltételeket addig is ezen bí­róságnál megtekinthetik, s arról máso­latokat vehetnek. Megjegyeztetik, hogy a jószág az első árverezéskor becsáron alul nem fog eladatni. Kijelentetik, miszerint a vevő a jó­szágon jelzálogilag biztosított adóssá­gokat a vételár erejéig bírói utalvá­nyozás szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beigta­­tásnál fogva a jószágra jelzálogi jo­got nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosab­ban bejelentsék, mert ellenkező eset­ben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kimeríttetnék , ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik, hogy magukat az árverési fel­tételek szerint 10 pretnyi bánatpénzzel lássák el. D.-Földvár, jul. 7-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal­­nokságánál a kincstári javak szálitá­sának bérbeadása iránt, nevezetesen szekerészeti, tüzérségi, ruházati és fegy­verzeti tárgyaknak, továbbá: ágyak, gyógyszerek, lőpor, lőszerek és fegy­vereknek Pestről, Budáról és Ó-Budá­­ról a vidéki e tárgyakat igénylő állo­másokra, u. m. Károly-Fehérvárra, Kas­sára, Eszékre, Nagy-Szebenbe, Jaros­­lauba, Beszterczebányára, Péterváradra, Tordára és Maros Portára vizen és szárazföldön a téli félévre, vagyis 1859. évi nov.­­ től 1860. évi april végéig, árlejtési tárgyalás fog tartatni, melyre mindazok, kik ily vállalatokkal foglal­koznak és szilárd hitelüket hatóságaik által kiállított törvényes bizonyítvány­­nyal igazolni képesek, illően meghi­vatnak. írásbeli ajánlatok, melyeknek azon­ban a leteendő bánatpén­en kívül még azon világos kijelentést is magukban kell foglalniok, hogy az ajánlkozó ma­gát minden az árlejtési jegyzőkönyv­ben előforduló feltételeknek aláveti, el­fogadtatnak az árlejtés napjának reg­geli 9 órájáig a tárgyaló bizottmánynál, vagy pedig be kell azoknak 2 nappal előbb nyujtatniok akár a magas 1II. hadseregi országos főparancsnokságnál Budán, akár a cs. k. katonai szekeré­szeti kar 7. sz. szertáránál Pesten. Utólagos ajánlatok semmikép sem fognak tekintetbe vétetni. Az árlejtés előtt leteendő 5% bánat­pénz 500 ujírtból áll. Az árlejtés többi feltételei naponkint megtekinthetők Pesten az Újépület háta mögött lévő szekerészeti kar szertára irodájában. Pest, sept. 6-­ 1859. Cs. k. katonai szekerészet­ kar szertár-parancsnokságától. (2962) (3—3) 6093. A nagyváradi cs. k. orsz. tör­vényszék mint csődbíróság részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Fekete Károly és neje Reguli Rozália csőd­tömeghez tartozó, s Nagyváradon 95. szám alatt fekvő 7777 frt austr. ért. 30 krra becsült ház, ugyancsak a n.­­váradi hegyen fekvő 133. sz. a lévő s 9450 frtra becsült szőllő, s annak idei 1462 ujforintra becsült termése, akár együtt a szöllővel, akár attól kü­lön választva, a f. évi aug. 29-n kelt végzés folytán, birói árverés utján le­endő eladása megrendeltetett. Az ezen vagyonok felett tartandó árverésre két határnap, u. m. a szőllőére f. évi oct. és november 5-ik napjának, a házéra f. évi nov. és december 16-ik napjának, d. u. 3 órája tűzetik ki. Nagyvárad, aug. 29-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék, csak annyiban leend, a­mennyiben őket a bánatpénzek is csatolandók, az ajánlott zálogjog illeti, s öszveg betűkkel és számokkal világo­san kiírandó, s nem szabad benne oly záradéknak előfordulni, mely a jelen hirdetmény és a többi bérleti feltéte­lekben foglalt határozatokkal összeüt­közésbe jő. Ezen írásbeli ajánlatok önkénytes (856*) (3­31 10959. A Budapesti Hírlap 1859. má­jus 23-án 125. szám alatt, ugyanazon kihirdetett feltételek mellett, a hús és borfogyasztási adó beszedése Heves me­gyében kebelezett pászthói helységben, 1860. s lehetőleg 1861. és 1862. évekre, az egri cs. k. kerületi pénzügyigazga­tóságnál 1859. sept. 26-án reggeli 9 óra­kor az árverés tartatni fog. A kikiáltási ár a 20% pótlékon ki­vül borért 1407 frt, husért pedig 1018 frt 50 kr, öszvesen 2425 frt 50 ujkr. k Eger, aug. 29-n 1859. RI Cs. k. ker. pénzügyigazgatóság. Nagyvárad, aug. 29-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (2988) (1—L) 1125. Néhai Kecskeméti Juliánna Simon Lajosné volt makói lakos tör­vényes örökösei ezennel felszólittatnak, hogy nevezett Kecskeméti Juliannának az itteni árvapénztárnál kezelés alatt lévő tömegére nézve örökösi nyilatko­zatukat jelen hirdetmény közzétételé­ig nap alatt alulírott fogják vesztenk|___________________ Egyszersmind az ideiglenes tömeg- z,a,1 gondnok megerősítése, vagy más gond- P.0* simítandó but­taP Sok, nemkülönben az idegenes hite-­ár^bJf£^h.va lező választmány es ennek helyettese­ H.-M.-Vásárhely, jul. 30 . 1859. nek megválasztja végett f. 1859. évii Az árvabizottmány által. nov. 17-kén reggeli 10 órakor annál bi-1 (2914) _ _ JMMH zongosabban jelenjenek meg, mivel kü- 658. Dél Bihar megyében a margit-t tökéletesen tudomásomra vannak, tönben ezeknek kinevezése a csődrend- tai járásban fekvő Cséh­telek község azoknak magamat egészen alávetem, tartás 44. §-a rendeletéhez képest az határbeli legelő elkülönítésének, s ez­ jelen ajánlatomért az ide zárt tizszáz­­ő veszélyükre hivatalból fog történni, de­ szabályozásának hivatalból elrendelt I tel­ .... frt .... kr austr. ért. Mindazon hitelezők pedig, kik ellen teljesítése tekintetéből, az ottani köz­­álló bánatpénzzel kezeskedem. I í hí­r—¡*-1 & ig kelt...... a közadós a felnevezett perügyelőnél birtokosok közötti arányosság kérdése­­vagy ezen cs. k. megyei törvényszék­­nek az 1853. évi márt. 2-ki cs. nyiltpa­­nél megtekinthető folyamodványában I rancs 27. § a értelmében barátságos a vagyonátengedés jogkedvezményeit jegyesség utján elintézésére e f. évi igénybe vette, e részbeni nyilatkozat­ oct. 5-ik napjának d. e. 9 órája tű­ze­­adás végett f. évi nov. 17-kén d. e. 10 tik ki. Mirel a tudva nem lévő két órakor tartandó tárgyalásra oly koz­­birtokosok oly figyelmeztetéssel érte­­ráadással hivatnak meg , hogy azon sittetnek, hogy a kitűzött határidőben hitelezőket illetőleg, Ők azokat neki ezen csa­k úrbéri törvényszék előtt önkényt meg nem engedik, a közadós Nagyváradon személyesen vagy törvé­­ellen indított büntető bírósági vizsgá­latos képviselőik által annál is inkább lat bevégzése után fog határozat ho­ megjelenjenek, mert különben a ba­­zamni. s látságos egy­esség nélkülök is megki-Végül megjegyzendő hogy miután a sértetni, s nemsikerülés esetében az csődtömeget illetőleg oly körülállások ideiglenes intézkedés eszközöltetni fog, forognak fen, melyek az ideigl. csrdzsi Nagyvárad, aug. 9-­ 1859. 69. §-ja értelmében az egyesség meg- Cs. k. úrbéri törvényszék. kísértését a bíróságnak hivatalos közé----------------------------------------­lességévé teszik, e kérdés ugyan csak­­ ' az utóbbi határnapon, helyen s időben fog tárgyalás alá vétetni, miért­­ az illető hitelezők, kik akkorra személye­sen meg nem jelenhetnek, illető képvi­selőiket e tekintetben is kellő megha­­talmazványnyal ellátni tartozandnak. Székesfehérvár, sept. 2-kán 1859. Cs. k. megyei törvényszék. Haszonbérlet. 11222. Az egri cs. k. pénzügyi igaz­gatóság által ezennel közhirré téte­tik, miszerint a bornak és húsnak el­használásától járó fogyasztási adónak Mezőkeresztes és Püspöki helységben, Borsod megyében, a cs. k. pénzügy­­ministeriumnak 1850. évi nov. 23-kán kelt, kihirdetett rendelete, s az ársza­­bályzat III. oszt. alapjáni beszedése egy évre, azaz 1859. évi nov. 1-től 1860. évi oct. végéig, nyilvános árverés u­tán haszonbérbe adatik A bérleni kívánóknak maguk alkal­mazása végett adatnak tudta­: 1. Az árverés 1859. évi sept. 23-án az egri cs. k. ker. pénzügyi igazgató­ságnál d. e. 11 órakor fog történni, s ha a tárgyalás az­nap be nem fejeztethet­nék, a később meghatározandó, s az ár­verésnél tudtul adandó időben folytat­tatni. 2. A kikiáltási ár a bornak elhasz­nálásától járó fogyasztási adóra nézve 618 frt 60 kv évi összegben,­­­s a hús­nak elhasználásától járó fogyasztási adóra nézve 403 frt 20 kr összegben, tehát összesen 1021 frt 80 kr. osztv. ért. határoztatik meg. 3. Bérleni lehet mindazoknak, kik arra a törvények és a birodalmi alkot­mány értelmében alkalmasak. Okvet­len kizáratnak azok, kik valamely bűn­tény miatt büntetésre elitéltettek, vagy kik bűnvádi keresetbe vonattak, a­mely alól csak elegendő törvényes próbák hiánya miatt mentettek föl. Kiskorú személyek és szerződésüket megszegett jövedékbérlők az árverés­ben részt nem vehetnek, valamint azok sem, kik csempészet, vagy nagyobb jövedéki áthágás miatt vizsgálat alá vonattak, s vagy elítéltettek, vagy csak próbák hiánya miatt mentettek fel, és pedig ez utóbbiak az áthágás napjától, vagy ha az nem tudatnék, annak fel­fedezésétől számítandó hat évek alatt. 4. A­kik az árverésben részt akar­nak venni, kötelesek a kikiáltási ár tizedrészével felérő öszveget 102 frt 18 ujbr készpénzben, vagy császári kir. statuspapírokban , melyek a fenn­álló szabályok szerint számíttatnak és vézetnek be, vagy fekvő biztosítékban, bánatpénzül, az árverés kezdete előtt az árverési bizottmánynak átadni. Az árverés bevégezte után csak a legtöb­bet igérő által letett öszveg tartatik a többi árverezőknek bánat­pénzeik visszaadatnak. 5. írásbeli ajánlatok is elfogadtat­nak. Ily ajánlatok mellé azonban, (me­lyen 36 kvnyi bélyegdij alá esnek,) a­­való köznapon a kijelölt pénztárba be-­l fizetni. 11. A többi bérleti feltételek a budai, pesti, ó-gyarmathi, szolnoki, kassai s eperjesi cs. k. kerületi pénzügyi igazga­tóságnál , valamint a miskolczi, mező­kövesdi, egri s gyöngyösi csász. kir. pénzügyőrségi biztosságoknál, végtére minden Heves és Borsod megyében kebelezett adó­hivataloknál a szoká­sos hivatalos órák alatt, az árverés előtt megtekinthetők, s azok az árve­rés alkalmával a bérleni kívánóknak fel fognak olvastatni. (889*) (2—3) Eger, sept. 4-én 1859. Cs. k. ker. pénzügyigazgatóság. Idézések: (2964) (3—3) 4435. A miskolczi cs. k. vár. kik. bíróság részéről közhirré tétetik, mi­szerint Miskolczon tartózkodó, vállal­kozó Miketti József Belső-Bőcsről el­hordott kavics, 3934 frtnyi ára bevé­tele iránt bizonytalan tartózkodásu vas­úti alvállalkozó Hahn Móricz ellen f. évi junius 21-n 4435. sz. a. e bíróság­nál keresetet indított, valamint, hogy ezen kereset tárgyalására határidőül f. évi sept. 30-ik napjának reggeli 9 órája kitüzetett. Egyúttal tudattatik, hogy miután fel-­ peres azt állítja, miként alperes tar-3) (2974) (1 3413. A miskolczi cs. k. megyei tör­vényszék által ismeretlen tartózkodásu Vitéz István urnak tudtul adatik, mi szerint felperes Venczely Mihály ur mint özvegy Szedliczky Istvánné asz­szony és­­Szedliczky János Szedliczky István örököse meghatalmazottja ellen 12056. sz. a. ezen cs. k. megyei tör­vényszékhez beadott keresetlevelében őt három rendbeli kötelezvénynél fogva 1000, 2000 és 1800 párt tőke és hátra lévő kamataiban, elmarasztalni kérte, mely szóbeli kereset tárgyalására­­ évi sept. 30-ik napjának d. e. 9 órája, ezen cs. k. megyei törvényszék szo­kott tárgyalási teremébe tűzetett ki, s minthogy felperes állítása szerint alpe­res Vitéz István holléte nem tudatik, részére saját veszélyére s költségére gondnokul miskolczi ügyvéd Faragó György úr rendelte ezt ki, minélfogva nevezett alperes intezik, hogy vagy a rendelt képviselőt jogügyének ezél­­szerű tárgyalása iránt kellőleg uta­sítsa, vagy ezen bíróságnál más ügy­védet nevezzen meg, ellenkező esetben mulasztásának következményeit magá­nak tulajdonítsa. Miskolc­, aug. 17-­ 1859. Cs. k. megyei törvényszék. Megsemmisítések. (3010) (1—3. 1938. A veszprémi cs. k. megyei tör­vényszék által ezennel közhirré tété­tik, miszerint a legmagasabb kincstárt képviselő cs. k. pénzügyi igazgatóság is évi május 12 - 1938. sz. alatt kelt újólagos folyamodása következtében azon elveszett okiratok, melyek 1851 évi nov. 17-n a győri cs. k. járási és gyűjtési pénztárból, a Vizner János és Rothfischer Ignácz részéről a fo­gyasztási adó átvételnek haszonbérbe adása alkalmával, Veszprémben az 1851. - 1852. közigazgatási évre letett 142 pártból álló biztosítéki öszvegről mint eredeti letéti nyugta kibocsátot­­tak, továbbá a veszprémi cs. k. adó­hivataltól 1851. évi nov. 23-n Rászti Lőrincz és Mayer József veszprémi lakosok részéről felérintett alkalom­mal letett 1198 frtnyi óvadéki összeg­ről kiadott eredeti nyugta, miután az 1857. évi oct. 5-n 763. sz. a. kelt, e törvényét ék hirdetvény által kiszabott határidő alatt magát senki mint azok birtokosa nem elentette, semmiseknek és elenyészetteknek nyilváníttatnak. Veszprém, jul. 15-­ 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (2967) .(3—3) 8702. Az aradi cs. k. megyei tör­vényszék mint váltóbiróság részéről f. évi ápril hó 14 én 3180. sz. a. végzés folytán, 1050 nyírtról szólló, Ro­­bitsek Jónás által elfogadott, s Robi­­tsek Mór által forgatott s elvesztett váltó-bizlalói hirdetményileg annak 45 nap alatt ide leendő bemutatására fel­­szólittattak, miután ez mind­ekkoráig a 45 nap lefolyta után meg nem történt, mnásfogva a kérdéses váltó ezennel egsemmisitettnek biróilag nyilvánit­­tatik. Arad, aug. 3-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. Ruházata: egy fekete nyári kelmé­ből készült bonjom­, vonalas nadrág, pörge kalap és Csizma. Elfogatása esetében a pesti országos törvényszékhez kísérendő. Székes-Fehérvár, sept. 4-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (901*) (1—3) 1805. Kotkovszky Ignácz, álnéven Tóth Sándor, Nagy Gábor a csengeri községi börtönből, hol tolvajság bün­tette miatt letartóztatva volt, f. évi sept. 2 n megszökött, s mint szöke­vény nyomozó­levéllel üldöztetik. Születéshelye nem tudatik, tartózko­dási helye Hadadnánás, 36 éves, rom. kath., közép nagyságú, vékony testal­katú, hosszas arczu, szökés arezszinü, gesztenyeszin hajú , kiülő homloku, barnás szemöldökű, sárga szemű, vas­tag széleses végű orra, rendes szájú, ép fogú, vereses bajuszú, rendes álla, különös ismertető jelei nincsenek, be­szél magyarul, tótul, öltözete hamu­­szinü rész kalap, gyolcs ing, gatya, bársony mellény, fekete pantallon na­drág, f­ekete posztó­rok, új kamasli. Minden közhatóságok és hivatalok felszólittatnak, hogy nevezett szöke­vényt kerestetvén, feltalálása esetében fogassák el, s kisértessék be a cs. k. megyei törvényszék fogházába. Szatmár, sept. 5-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. Nv aratok. (897*) (1-3) 1986. A kaposvári négy osztályú nyilvános kath. gymnasiumban egy ta­nári állomás, melylyel 577 frt 50 ujki évi fizetés van öszvekötve, megürülvén, ez állomás ujrai betöltésére a pályázat ezennel megnyittatik. Ezen állomást elnyerni kívánók tar­toznak kellően felszerelt folyamodvá­nyaikban életkorukat, vallásukat, erköl- és politikai magukviseletü­ket, ma­gyar és német nyelvbeni jártasságukat, és különösen elmé­lti, és gyakorlati tanismereteiket igazolni, és ez érdem­­­beni kérvényüket tulajdon politikai ha­tóságuk útján legfeljebb f. évi oct. hó 15-én e cs. k. megyei hatósághoz be­küldeni. Kaposvár, sept. 3-a 1859. Cs. k. megyei hatóság. (905*) (1-3) Az ungvári cs. k. megyei törvény­széknél üresedésbe jött s 525 ujírt évi fizetéssel összekötött ideiglenes hiva­tal­ tiszti állomás betöltésére ezennel pályázat nyittatik. Ezen állomásra pályázni szándékozók 1853. évi május 31-ki császári nyilt­­parancs szerint felszerelt s sajátkezű­­leg irt folyamodványaikat, ezen hirdet­ménynek a „Budapesti Hírlap“ „Hiva­talos Értesítőjében harmadszori beig­­tatása napjától számitandó négy hét alatt, alulirt cs. k. megyetörvényszéki elnökségnél nyújtsák be. Ungvár, sept. 7-n 1859. Cs. k. megyetörvényszéki elnökség. (902*) (1—3) 13932. Egy III-ad osztályú kerületi pénzügybiztosi állomás 840 frt évi fize­téssel, betöltendő. A folyamodványok az általános kel­lékek, s a jó eredménynyel kiállott pénzügy-fogalmi vizsgálat, valamint a nyelvek ismerete felőli kimutatással, f. évi sept. 30-ig a nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyigazgatóság osztályához hozandók. Nagyvárad, sept. 5-n 1859. Cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály. (900*) (1-3) A nagyváradi posta-igazgatóság ke­rületében egy IV. rendű posta-tiszti állomás 525 frtnyi fizetéssel, 600 frtnyi tiszti-biztosíték lefizetése mellett, és egy III. rendű posta-járulnoki állomás 315 frtnyi fizetéssel és 400 frtnyi tiszti­­biztosíték letétel mellett, betöltendők. A pályázók kellőleg okmányokt kér­vényeiket, tanulmányaik, nyelv és a posta­kezelés ismerete, végre eddig szolgálatuk kimutatása mellett, legfel­jebb 1. évi oct. 15 ig ezen hivatalnál adják be, és egyúttal nyilatkozzanak, várjon melyikével az ezen kerületbeli posta­hivatalnokok vagy szolgák közül, és mely fokon rokon- vagy sógorsági viszonyban állanak. Nagyvárad, sept. 5-n 1859. Cs. k. posta-igazgatóság. Az ajánlattevő neve, polgári állása és lakhelye.“ Ezen írásbeli ajánlatok az árverés előtt ez egri cs. k. pénzügyi kerületi igazgatóság főnökénél 1859. évi sept. 23-ikán d. e. 9 óráig lepecsételve át­­adandók, s miután többé szóval senki sem kíván ártereini, felbontatnak és közzé tétetnek, mire a legtöbbet ígé­rővel az egyezkedés megköttetik. Mihelyt az írásbeli ajánlatok fel­bontása megkezdetik, hol az ajánlók maguk is jelen lehetnek, semmiféle ké­sőbbi szóbeli vagy írásbeli ajánlatok el nem fogadtatnak. A szóbeli árve­rezés ideje alatt sem fogadtatnak többé írásbeli ajánlatok. Ha a szó- és írásbeli ajánlat egyenlő Aschner Johanna fehérvári lakosok el­­adatik. Egyenlő írásbeli ajánlatoknál len 1845. évben Székes-Fehérvár vá- sorsolás határoz, mely azonnal a hely rosa tanácsa előtt megnyitott, s ezen színen az árverelő bizottmány válasz .. , (3-3) 2531. A székes-fehérvári cs. k. me­gyei törvényszék által közhirré téte­tik, miszerint Hübner András és neje: összegről szól, akkor az elsőnek előny (2905) (3—3) 90. A szatmári cs. k. megyei tör­vényszék mint bánya­biróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy ügyvéd Tóth Lajos által képviselt, Fiale Jó­zsef Vilmos urnak mint felperesnek Kovács Lajos alperes úr elleni adó­­ságos perében, most nevezett alperes ur birtokában lévő bányakönyvileg be­jegyzett, s Szatmár megyében szinyér­­váraljai szolgabirói hivatal járásában Mózesfalu helység határán fekvő vas ifjú sbb részvényeinek végrehajtási ár­verés utján leendő eladása megrendel­tetett. A helyszínen vagy is fent nevezett Mózesfaluban tartandó árverésre két határnap tűzetik ki, u. m. f. évi sept. 21-ik, másodikéul pedig f. évi october 19-e, mindenkor d. e. 9 órára. A fentirt vasmű­tő alkatrészei e követ­kezők : öt művelés alatti vasbányák, egy ércz-olvasztó, két vashámor, kellő vizvezetéses­, hivatali és munkás sze­mélyek lakói. Egyébiránt az árverésnek többi fel­tételei, valamint a becslési oklevél e tör­vényszéknél a hivatalos órákban meg­tekinthetők. Szatmár, aug. 22-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (2934) (3—3) 4881. A kaposvári cs. k. megyei tör­vényszék által ezennel közhirré tétetik, cs k. megyei törvényszék előtt foly­tatott csődperben, a megítélt követe­lések osztályozata tárgyában kelt tör­vényszéki ítéletnek kihirdetésére f. évi oct. 13-ik napja reggeli 9 órája ezen cs. k. megyei törvényszék tárgyalási hegy Nedetzky István kastélyos dóm-­teremében (megyeház II. emeletben) Árverési visszahúzás. (2979) (1—3) 1015. A nyir­bátori cs. k. szolgabi­­rói hivatal mint bíróság részéről ezen­nel közhirré tétetik, miként debreczeni lakos Fried Károly javára özvegy Kál­­lay Kristófné szül. Ibrányi Mária asz­­szonyságtól lezálogolt, s megbecsült Piricse községi ingatlan birtokának nyilvános árverés utjáni eladása, mire nézve e bíróságnak 934. szám­y vég­zésével, f. évi October első napjának d. e. 10 órája volt első árverezésig ha­táridőül kitűzve, ezennel további in­tézkedésig felfüggesztetik. Nyir-Bátor, aug. 25-n 1859.­­ Cs. k. szolgabirói hivatal. bői földbirtokosnak minden ingó, és azon koronaországokban , melyekben az 1853. julius 18-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen , a csőd saját kérelme folytán megnyittatott, pelügyelőnek Fatér János, helyettesének Nagy Lajos ügyvéd urak, ideiglenes tömeggondnok­nak pedig Foly Imre úr neveztet­tek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnnk, hogy azokat írásban vagy szóval legs­­zélebb­­. 1859. nov. 30-ik napjáig ezen cs. k. megyei tervszéknél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgya­­lásból ki fognak rekesztetni, és a csőd­tömeghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind kijelentetik, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyet­tesének megvála­stása végett 1859. dec. 7-ik napján reggeli 9 órakor an­nál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. kitüzetett, miről azon hitelezők, kik­nek tartózkodási helyük nem tudatik név szerint: Palota György, Stahly György, Saller István mint Jordán Jó­zsef csődtömege pelügyelője és Stern Dávid ezennel értesittetnek, hogy saját veszélyükre és költségeikre gondnokul Nyak Ferencz ügyvéd fehérvári lakos neveztetett ki, s ez nekik oly intéssel adatik tudtul, hogy vagy a kirendelt tása szerint véghez vitetik. 6. A­ki nem magáért, hanem más­nak nevében árverel, köteles magát az árverési bizottmány előtt törvényesen meghitelesített különös meghatalma­zással kimutatni, s azt a bizottmány­nak átadni 7. Ha több személyek társaságban árverelnek, tartoznak az átvállalt szer­ződési kötelezettségek teljesítéséről osz­tatlanul, azaz egy mindnyájáért és mindnyájan egyért jót állani. 8. Az árverezés felsőbb jóváhagyás reménye alatt történik , és az árverési okirat a legtöbbet ígérőre nézve aján­lata által, a cs. k. pénzügyigazgató­ságra nézve pedig a jóváhagyás köz­gondnokot azon csődügybeni teendők besítésétől kezdve válik kötelező erő iránt kellőleg utasítsák, vagy a bíró- távo­­ságnál más ügyvédet nevezzenek, el­ l­e. A bérlő a bérleti időszak kezd® lenkező esetben mindezek elmulasztá- s­­ével a cs. k. pénzügyi hatóság által sának következményeit maguknak tu- a bérletbe behelyeztetik. A bérlő köte­lajdonitsák. Sz.-Fehérvár, aug. 23-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. Gondnokság alá helyezés é­ lessége a bérletár biztosításául, a bér­­­eti árverés jóváhagyásáról szólló érte­sitménynek kézbesítése után legfeljebb 8 nap alatt az egy évre kialkudott bér­letárnak egy negyed részét mint bizto- 1(2984) (1—3)esitékot készpénzben, vagy BtatU3köte-4030. A balassa-gyarmati cs. k. me-jtez­vényekben, melyek szabály szerint gyes törvényszék részéről közhirré té- a letételkor börzefolyam szerint, vagy tetik, hogy Egri Franciska született 1834. és 1839-ki statuskölcsön sorsre- Ruttkay, Nógrád megyei szalmatercsi­gyekben, melyek szintén a folyamér­­földbirtokosnő, mint elmeháborultság­ tekben számíttatnak be, de soha sem bán szenvedő törvényes gondnokság név szerinti értékükön felül, vagy végre alá helyeztetett, ennélfogva tudtára­­ a pénzügyhatóság által elfogadhatónak adatik midenkinek, hogy ezen nővel talált fekvő kézi zálog által, letenni, senki semmiféle névvel nevezendő tör­vényes dolgokba magát ne ereszsze. B.-Gyarmat, sept. 2-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. 10. A bérlő tartozik a szerződési bérletért egyenlő havi részletekben, minden hónap utolsó napján, s ha az vasár- vagy ünnepnapra esttek, az előtte nyomoló-levelek. (899*) (1—8) 1391. Kováts László ezen cs. k. me­gyei törvényszéknek f. évi aug hó 2-a 1391. sz. a. határozata által­ nyomozó­­levéllel üldöztetni rendeltetik, miután tolvajsági bűntettért perbe fogott két társa vallomása szerint közvetlen tet­tes volt, de a tett elkövetése után azon ■­nal megszökött. Személyleirása: kora : 29. éves, szü­letéshelye : nem tudatik, reform, val­­lású, nős, gyermekes, téglavető foglal­kozású, közép magasas termetű, köp­­czös testalkaté­­, porok kerek arckú, barna arezszinű, fekete hajú, széles homlokú, fekete szemöldökű és szemű, görbés orrú, rendes szájú, ép fogú, sárgás bajuszú, rendes állu. Különös ismertető jelei nincsenek ; beszél ma­gyarul, czigányul s oláhul, ruhája: daruszőr guba, kék magyar nadrág, lajbli, magasas kalap és csizma. Minden közhatóságok és hivatalok felszólittatnak, hogy nevezett szöke­vényt kerestetvén, feltaláltatása eseté­ben fogassák el, s kísértessék be ezen cs. k. megyei törvényszék fogházába. Szatmár, aug 27-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (881*) (2—3) 3450. Komando István lopási bttr­­tózkodási helyét nem lehet felfedezni, 1 ténynyel terhelt asztalos-legény, az s mennyiben az ellenkező a bíróság- s­ötét kisérő őr elől Nyék községnél nál tudva nincs, alperes képviselésére, megszökött, saját veszélyére és költségére gondno- Nevezett kun-szent-miklósi születésű, kul miskolczi ügyvéd Marinkás János s bölcskei illetőségű, 22 éves, romai ur kirendeltetett, kath., nőtlen, termete közép, arcza Panaszlott Háhn Móricznak ez oly gömbölyű, haja szőke, szeme kék, kis intéssel adatik tudtul, hogy vagy aj szőke bajuszszal, rendelt képviselőt jogügyének czél­­szerü tárgyalása iránt kellőleg utasítsa, vagy a bíróságnál más ügyvédet ne­vezzen meg, ellenkezőleg mindezek el­mulasztásának következményeit magá­nak tulajdonítsa. Miskolcz, jul. 21-n 1839. Cs. k. vár. kik. biróság. (2983) - m (1—3) 1179. A battonyai és k. szolgabirói hivatal mint bíróság részéről Kepka Móricz alperesnek tudtul adatik, hogy Márgán Zsigmond felperes által 39 fr* 54 kv adósság iránt f. évi junius 10-ről 1179. p. sz. alatti keresetlevéllel perbe fogatott, s ezen peres ügy tárgyalásra f. évi oct 17-ik napjának d. e. 9 órája tűzetik ki. Egyszersmind értesittetik, hogy képviselő gondnokot az ő veszé­lyére és költségére Lukács Antal Bat­­tonyán székelő ügyvéd neveztetett ki, minélfogva felszólíttatik, hogy vagy ezen kirendelt gondnokot az ügynek czélszerű tárgyalása iránt kellőleg uta­sítsa, vagy e bíróság előtt más ügy­védet nevezzen meg, ellenkező esetben a mulasztás következményét magának tulajdonítsa. Battonya, aug. 19-­ 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. Nyomtatja Emich Gumt&v Ponten, Baritok-tere 7. o. 1

Next