Budapesti Hírlap, 1859. szeptember (209-233. szám)
1859-09-16 / 221. szám
b) Azon iskolai s egyházi ügyekben, melyek valamennyi superintendentiát érdekelnek, a vallás- és oktatásügyi ministérium kívánsága folytáni véleményadás, vagy egyes superintendentiák indítványa folytán késelmek és előterjesztések följuttatása; b) azon pénzalapok és alapítványok igazgatásáróli gondoskodás, melyek minden vagy legalább több superintendentiákat közösen illetnek; o) a népiskolákban, gymnasiumokban, reál- és középtanodákban használandó vallási könyveknek, a vallás- és oktatásügyi ministerium részérőli beleegyezés kieszközlése folytáni megerősítése, továbbá a jó népiskolai könyvek előállítására és terjesztésére legczélszerűbben vezető eszközök fölötti tanácskozás; d) a zsinatok elé terjesztendő tárgyaknak a superintendentiák indítványa folytáni véleményezése s előkészítése; e) legalább is két superintendentia indítványa folytán, rendkívüli zsinat tartásának megengedéséért folyamodhatás joga; f) bírósági minőségében: e) valamely esperességi felügyelő (gondnok), esperes vagy társesperes ellen támasztott panaszok fölött, a másodbírósági; p) valamely superintententiális felügyelő (gondnok), superintendens vagy helyettes superintendens ellen emelt panaszok fölött, az első bírósági ítélet hozatala. A generalis conferentia bírói határozatai az evangélikus egyházi legfőbb törvényszékre fölebbeztethetnek, s a felebbezés fölfüggesztő erővel bír, ha az ítéletben a hivatalbóli eltávolítás mondatott ki. 95. §. A conferentia — a 100 §.-ban említett eset kivételével — mindig teljes számú gyülekezetben határoz. Minden határozatok egyéni szavazás folytán hozatnak. A szavazásból a jelenlévők közöl senki sem vonhatja ki magát. A szavazatok egyenlősége esetében az elől ülő szavazata dönt. 96. §. A conferentia üléseiről pontos és kimerítő s csatolványfüzettel ellátott jegyzőkönyv vezettetik, melynek — a 94. §. 1. pontjában említett, tisztán bírói tárgyalások kirekesztésével — magában kell foglalnia: a) minden előterjesztvényeket; b) minden indítványokat indokaikkal együtt; c) azon kérdéseket, melyek fölött szavazás történik; d) minden szavazók név szerinti elősorolását, azon megjegyzéssel, hogy „igennel“ vagy „nemmel“ szavaztak-e; e) a határozatot a mellette szóló indokokkal együtt. A csatolványfüzetnek, a jegyzőkönyvről folytonos hivatkozással s ugyanazon sorrendben, minden ügydarabot vagy eredetiben, vagy az eredetivel öszhangzó teljes másolatban kell tartalmaznia. 97. §. A generalis conferentiának nem bírói tárgyalásairól vezetett jegyzőkönyv, megtekintés végett, tíz nap alatt a vallás- és oktatásügyi ministerium elé terjesztendő. A generális conferentia határozata csak akkor tekintethetik végrehajthatónak s csak akkor tétethetik közzé, ha az ellen, az illető jegyzőkönyvnek elintézése alkalmával, a ministérium részéről nehézség nem támasztatik. 98. §. Nehézség támasztása esetében, a vallás- és oktatásügyi ministérium az iránt a legközelebbi generális conferentiát tartozik meghallgatni. Ha azonban a jegyzőkönyvbe fölvett határozatok ellen semmi nehézség sem forog fönn, úgy az illető hitvallás minden superintendentiáival közlendő. 99. §. A 49. §. d. pontjának foganatosítása tekintetéből, az időközben tartott conferentiának valamennyi jegyzőkönyvei egész teljességükben a legközelebbi zsinat elé terjesztendők. 100. §. Ha a conferentia birói hatóságkép (94. §. 1. pont) jár el, úgy titkos szavazás útján s viszonylagos szótöbbség által, az elnökséggel együtt hét személyből álló választmány alakítandó; ezen választmányba azonban föl nem vétethetnek : a) a conferentia azon tagjai, kik ugyanazon superintendentiához tartoznak, melynek kerületéből az elintézendő per származik; b) a conferentiának az egyik vagy másik fél által el nem fogadott tagjai. A birói tárgyalásokról külön vezetendő jegyzőkönyv titokban tartandó, felebbezés eseteiben mindazáltal az evangélikus egyházi legfőbb törvényszék elé terjesztendő, 101. §. A conferentia minden tagjai, kivévén a helyben lakókat, az illető superintendentia pénztárából utazási és tartózkodási költségeik fejében megfelelő kárpótlást kapnak. (Vége köv.) A bel-s igazságügyministerek Kirillovich Mihály szolgabiró-hivatali segédet a szathmári első folyamodó és úrbéri törvényszéknél segéddé kinevezték. A cultus- és oktatásügyi minister Nassl János helyettes tanítót a budwesei gynasiumnál, a selmeczi slgymnasiumnál valóságos tanítóvá kinevezte. Az igazságügyminister Ofner Alajos szolgabiró hivatali segédet Pápán a soproni országos főtörvényszéknél tanácstitkári segéddé kinevezte. Az igazságügyminister Pulay Kornél szolgabiró hivatali tollnokot Hajdu-Doroghon s Tóth Ferencz figyelőt, a szathmár-németi é s debreczeni megyei törvényszékeknél ideiglenes törvényszéki segédekké kinevezte. Az igazságügy minister Gerdenich József szolgabiró hivatali tollnokot Magyar-Óváron a zala-egerszeghi megyei törvényszéknél ideiglenes törvényszéki segéddé kinevezte. Az igazságügyminister Feg Theophil tisztet a soproni országos főtörvényszéknél, ugyanazon országos főtörvényszéknél segélyhivatali igazgatósági segéddé kinevezte. A cs. k. vegyes szolgabirói hivatalok kassai helytartóság kerületi személyzeti országos bizottmánya Molitorisz István törvényszéki segédet, Tóth László szolgabirói tollnokot, és Lumczer Károly ideiglenes törvényszéki segédet II. osztályú ideiglenes szolgabirói segédekké a cs. k. vegyes szolgabirói hivatalokhoz Bártfára, Giráltra, és Munkácsra; továbbá Havrillay Sándor figyelőt, és Szmetány Péter fogalmazói dijnokot II. oszt. ideiglenes szolgabirói tollnokokká a cs. k. vegyes szolgabirói hivatalokhoz Huszthra és Homonnára kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. A sebesült harczosok számára Szűcs Péter, a székesfehérvári segélyhivatalok cs. k. igazgatója 50 pftos államkötelezvényt, a kamatszelvényekkel együtt jövedelméül adományozott. Pótlólag a f. hó 8-ki népünnep következtében a sebesült harczosok javára már átadatott 5200 a. ért. ft-hoz, a pesti polgári bizottmány ugyanazon alkalomból s ugyanazon czélra 41 ft 56 krnyi öszszeget nyújtott a magas főkormányzóságnak, mint az ez iránt tett számadás után maradt hátralékot. A birodalmi törvnylap közli a cs. k. pénzügyministeriumnak f. évi sept. 15-ről kelt s minden koronaországra nézve érvényes kibocsátványát, melynélfogva az 1859. jan. 11-ről kelt császári rendelet a az 1859. sept. 6-ról kelt legfelsőbb határozat értelmében, a nemzeti kölcsönnek 1859. october, november, s december hónapokban kifizetendő kamatjait illetőleg, a ráfizetés 15 pc-el állapittatik meg. Pest, sept. 15. (Politikai szemle). „Az olaszok — mondá a minap egy szellemdús férfi — olyanok, mint a kaczér nő — törvényes férje iránt nem tud hit lenni, de szeretőjéért bármily áldozatra is kész.“ E kimondásban sok igaz van s nem lehet ezt el nem ismernünk, midőn azon engedelmességet látjuk, melylyel a középolaszországi lakosság— azelőtt a legnyugtalanabb a világon — jelenben Piemont titkos parancsait teljesíti, először Toscana, aztán Modena, legújabban a legallók és Parma. Csak az a kérdés, meddig fog ez engedelmesség tartani és nem unják-e meg Piemontot is, ha majd valamikor ezzel „törvényes házasság“ viszonyára találnának lépni? Egyébiránt a dráma első felvonása be van fejezve; a középolaszhoni nemzeti gyűlések „határozatokat“ hoztak s ezeknek egy részét már teljesítették is; még csak az „annexió“ lenne hátra és ez fogja alkalmasint a második felvonás tárgyát képezni; színmű vagy pedig tragoedia lesz-e végre a dologból, azaz „megkapják-e egymást“ vagy pedig tragikailag el kellend-e veszni a „hősöknek ?“ ez a második felvonás végén fog kiderülni. Talán épen e peresben kezdődtek az erre vonatkozó tanácskozások — Biarritzban. Lipót király oda már megérkezhetett Metternich bg szintén már odahagyta Bécset, Walewski gróf pedig ugyancsak császári urához sietett és igy a tanácskozás alkalmasint már megindult a villafrancai kötelezések teljesítése vagy a fölbontása fölött. Miután tegnapi szemlénkben a „Nord“ hallgatásának különös fontosságot tulajdonítottunk, kötelességünk ma arról is megemlékezni, hogy e lap legújabb száma csakugyan kezdi már taglalgatni a „Moniteur“ czikkét, óvatosan ugyan és gyöngéden, de mégis úgy, hogy az irány fölismerhető. Úgy hiszszük,nem csalódunk, midőn a „Nord“ nyilatkozatai által igazolva látjuk azon bizalmatlanságot, melylyel mi eleitől fogva a „Moniteur“ czikkét fogadtuk. A „Nord“ czikkének súlypontja, véleményünk szerint, e passusban keresendő: „a császár előre látja, miszerint — akarata ellenére is — a dolgok ereje és az események menete a villafrancai szerződés néhány részét szétszakíthatná; nem akar tehát azon gyanúban állani, mintha ő erre segédkezet nyújtott volna.“ A „Moniteur“-czikk tehát — „excuse,“ pedig épen a franczia példabeszéd mondja : qui s’excuse, s’accuse ! Az ember itt önkénytelenül azon czifra beszédekre emlékezik, mikkel a fizetni nem képes adós hitelezőjét fogadja; sok czifra szó, de — semmi pénz! Az ilyen oratióra nem lehet durván felelni, az igaz, hanem azért a hitelező mégis jól tudja, hányadán van s máskor legalább óvakodni fog a hitelezéstől ! Szinte örömünkre szolgál, hogy valahára másról is szólhatunk, mint arról a szerencsétlen olasz ügyről. Közöltük azon választ, melyet Schwerin gróf, porosz belügyminister, a regens nevében a stettini föliratra kibocsátott. E föliratban a porosz régens fölszólittatott, hogy a német szövetség reformjára tegyen lépéseket és megigértetett neki, hogy az egész nemzet bizalma ez után gyámolítani fogja. A válasz oly tapintatteljes, a minél jobbat se a német fejedelmek, se a nemzet nem kívánhattak maguknak. Tudni való, miszerint a szövetség reformja alatt tulajdonképen azt érti a népies párt, hogy veszély idején a szövetségi had vezénylete a porosz uralkodó kezében központosíttassék és a diplomatiai viszonyokban is ugyane hatalom által képviseltessék a szövetség. E törekvés a német fejedelmeknél itt azon aggodalmat gerjeszti, miszerint az ő szuveranitásuk veszélyben forogna ; ezeknek megnyugtatására céloz a válasz azon passusa, mely a „létező jogok tiszteletben tartásáról“ szól. A nemzetnek pedig megjelöli e válasz azon utat, melyen gyakorlati eredmény remélhető; az egységnek mindenekelőtt azon törekvésben kell nyilvánulnia, hogy minden állam a többivel a korszerű haladás terén vetélkedjék, hogy a nemzet védelmi ereje kitelhetőleg szaporíttatik, hogy az anyagi érdekek összevetett vállakkal segíttetnek, szóval hogy ábrándok és képzelmények helyett valóságos anyag gyűjtessék, mely az egység alapjául szolgálhasson és melyre erős életrevaló szövetséget építhetni. Nem lehet őszinte örömmel nem üdvözölni e porosz nyilatkozatot, mely a nélkül, hogy valamely párttal kaczérkodnék, de a nélkül is, hogy az újonnan ébredt mozgalmat leforrázná, azt észszerű korlátok közt tartani és gyakorlati czél felé irányozni törekszik ! Napi újdonságok. * Intézetlátogatás. Főtiszt. Csajághy Sándor temesvári püspök ur fővárosunkban mulatván f. hó 18-án a pesti vakok intézetét látogatásával tisztelte meg; az intézet belső szerkezetéről kellő tudomást szerzett s a növendékekkel leereszkedő nyájassággal társalgott. * Jótékony előadás. Ma f. hó 16-n a budai nyári színházban jótékony előadás van a szegény-gyermek-kórház javára. A közönség teljes részvéte ezúttal annyival inkább remélhető, mivel a valóban meleg pártolást érdemlő czél mellett művészi élvről is kellő biztosítást nyújt azon körülmény, hogy a jelenleg Bécsből itt mulató cs. k. udvari szinésznő Delia k. a. szintén szives volt közreműködését megígérni. Külön adományok a pénztárnál nyugtatványoztatnak, s az adományozók nevei közzé fognak tétetni. * Magyar gazdasági egyesület. A m. gazd. egyesület September 6-i igazgató választm. ülésének jegyzőkönyvéből értesülünk, hogy az egyesületnek az napig volt 350 alapító után szabályszerű alapítványban 123,949 pftja, 32 kisebb (régi) alapítványban 1,490 pft, 382 névszerinti alapítványban biztosított alapítványi tőkéje és 575 évdíjas tagja 10 pftval 1858/63 s 132 — 1859/e 4- évekre , összesen 1089 alapító és évdíjas tagja. A kertészeti és szőlőmivelési szakosztályok megbízatásuk folytán, hogy a szőlő- és faiskolai felügyelő részére kiadandó utasítást dolgozzanak ki, továbbá, hogy a pesti volt faiskola ügyében egy részletes javaslatot nyújtsanak be, a szőlő- és faiskolai felügyelő számára az utasítási pontokat elkészítették, s azok a nevezett ülésben fölolvastattak. A pesti régi faiskolai telekre vonatkozólag a szakosztályok azon véleményben vannak, hogy miután az említett telek azon célnak, amiért vásároltatott, nem felelt meg, így a vállalat magától megszűnt, s több más a jegyzőkönyvben pontonkint felhozott indokok folytán, az egyesület eladván a telket, ha a vételárnál több jöne be, minden részvényesnek a többletből háramló öszszeg csatolása mellett fizesse vissza részvényeit; azon esetre pedig ha a vételárt nem kapná meg a telekért, minden részletes számadásba bocsátkozás nélkül adja vissza mindenkinek a ftját, ki azt visszakövetelni jogosítottnak mutatja magát. Az igazg. választmány mind a javaslatba hozott utasítási pontokat, mind a végleges eladás iránti véleményt elfogadta. * Gyapjúföldek. A „Gazdas. Lapok“-nak „Aldunai képek“ czímű közleményeiben egy új gyapjúmosási gyakorlatról olvasunk. Gyurgyevo alatt a Dunánál a juhot mosatlan állapotban fosztják meg bundájától, a gyapjút pedig kosarakban mossák meg, aztán a szabad Dunában. Meg lévén a gyapjú mosva, gyékényekkel terített tiszta gyepre fektetik száritás végett. Az a tér, melyen a mosott gyapjú a közlő előtt kiteregetve volt, lehetett legalább is 2—3 hold, messzebbről úgy nézett ki, mintha egy nagy tábla föld göndör gyapjút termett volna. — A fennebbi gyakorlat, ha meleg az idő, nem rész. A spanyolok hasonló eljárást követnek. * Kövezetvám vizen. A városi tanács egy hivatalos hirdetményében a parti jövedék haszonbérbeadását illetőleg előfordul az evező hajóktól járó kövezetvám is. Első pillanatra furcsának tetszhetik, hogy a vizen is szednek kövezetvámot, de ez csakhamar érthető lesz, ha eszünkbe jut, hogy a hajók ki is kötnek a lovak által vontattatnak, és így többé-kevésbé szintúgy igénybe veszik a kövezetet. * Kincstári lovak eladása. Említettük, hogy a cs. k. főkormányzóság intézkedése folytán Magyarország minden jelentékenyebb helyein tenyésztésre alkalmas lovak árvereztetnek el. Ezen intézkedés épen most van folyamatban, s a Pozsonban eladott lovakra nézve következő közlést olvasunk: Az itt eladásra került lovak, mintegy 300 darab, általában szépek és jó erőben lévők voltak, és jobbára gazdák vagy földmivelők által, kik az árverésen előnynyel bírnak, vétettek meg. A magas államigazgatás e szép gondoskodása s czélszerű eljárása a lótenyésztőknél annál örvendetesb elismerésben részesült, miután ők az által azon kellemes helyzetbe jutottak , hogy csekély pénzen szép és egyszersmind erős lovakat szerezhettek és a legszebb csikókat remélhetik. Galambdög, Gödöllő vidékéről (sept. 14.) írják a „M. Gazdának“, hogy ott sok helyen uralkodik a baromfidög. Domonyban pedig egyik közbirtokos uraságnál galambdög ütött ki; sept. 2-n a galambosból 15 öreg és 20 fiatal döglött galambot szeltek ki; látták a repülő galambot a légből élet nélkül lezuhanni; ugyane jelenség a sorok írójánál is mutatkozott. * A halandóság Pesten 1858-ban. 1858-ban Pesten a városi halottnézők 4580 elhunytnak hulláját vették halottszemle alá; ebből 2374 férfi és 2206 nő; nincsenek befoglalva azon betegek, kik a sz. Rókushoz czimzett kórházban, más kórodákban s a cs. k. katonai kórházban haltak el. Orvos hivatott 3318-hoz, ellenben 1262-nél orvosi segély nem vétetett igénybe. A legtöbb halálozás február havában fordult elő (547); a legkevesebb oktoberben 253. Gyermek, 1 éves korig meghalt 2051; 1-től 5-ig 1031; 5-től 10-ig 162; legkevesbet tört le a halálangyal a 10-től 20 ig terjedő virágkorban, csak 119-et; míg a következő 10 évből már százhetvenkettőt fektetett gyászpadra. 30-tól 40-ig elhat 210; 40-tól 50-ig 233; 50-től 60-ig 186; 60-tól 70-ig 206; 70-től 80-ig 146. Hogy lakostársaink közt több magas kori aggastyán van, mutatja az, hogy a 80 éves életkoron túl is még 57 hunyt el. A szegény gyógy,gyárak és kórházakban 6,261 kereset fordult elő a múlt esztendőben. * Dunagőzhajózás. Az austriai államvaspálya-társulat gőzöseivel összeköttetésben még ez év folytában egy második franczia gőzhajózási társulat nyitja meg meneteit Belgrádból kiindulva. Két egészen új szerkezetű gőzös e czélból már Belgrádba érkezett. A vállalat alapítói Magnan, Alfons Comte és társa kereskedőházak. * Kocsizás t fszesszekeren a más világra, Illés próféta lángszekerének egy frivol kiadása fordult elő Somogyban. F. hó 1-n az aligvári csárda tulajdonosa pipázva és ittas állapotban hajtott hazafelé a szigetvár-istvándi utón. A pipájából kihallongó szikrák vagy a tüzes taplótól a szekér meggyuladt, a nélkül hogy a tulajdonos, ki maga ült a kocsin s a lovakat hajtotta, észrevette volna, mig őt magát is megragadta a tűz , akkor sem bírt elég józansággal a lovak megállítása s a kocsiról leugrás által magát megmenteni. Sőt, mint mondják, béresei eléje behajtottak s midőn az égő szekeret észrevették, segélyére is siettek. Hanem a boldogtalan még jobban a lovak közé csapkodott, s midőn a csárdát elérte, már annyira égett, hogy pár nap múlva borzasztó kínok közt adta ki lelkét. 1,1 Blondin az ifjú Amerika nagy kötéltánczosa és troubadour-ja, ki előbb egy guitárral, azután egy akó vizzel kezén, később egy zsákkal fején s végre egy pajtásával a hátán lépdelte át egy keskeny kötélen a Niaga- Irát, most egy új mesterséget vitt véghez. Kapta magát, s egy valóságos nagy vaskályhát vitt magával az útra, s midőn ennek felére ért, a kötélen egy pár bukfenczczel more suo, a mennyire lehetséges, kényelembe helyezte magát, eléje állta a kályhát, tüzet gerjesztett, megfőzött egy pár tojást, melyhez a vizet a Niagarából húzta föl, megette, s egy pár további bukfencz segélyével megemésztette, s ezután kályhájával tovább folytatta útját az amerikai partra. Ezt kevés ember és majom lesz képes utána megtenni s mégis — a hálátlan század — a közönség csak csekély számmal jelent meg e mutatványra, s az a kevés sem volt valami nagyon meglepetve. Ez valóságosan onnan van, mert Blondinnek kályhával a hátán egyáltalában nem volt annyi esélye, hogy a vízbe bukik, mint mikor egy embert vitt magával keresztül, miután ez utóbbi esetben mindjárt kettőnek vízbefúlásán gyönyörködhettek volna. Ha művészetét igazán szívén hordja, közelebb egy borjút, tevét vagy elefántot kell magával a Niagarán keresztülvinnie. Ha ezt nem képes ekkor Amerikában legalább hosszú időre kitánczolta magát (s keresse föl a világ egyéb folyóit, a Themzét, Szajnát, a Névát és a Dunát). London, sept. 12. (Az „Observer“ nyilatkozata a chinai eseményekről.) Az „Observer“ a legutóbbi chinai eseményeket tárgyalván — a „Triest. Ztg“ előadásával ellentétben — a chinaiak „árulásá“ -ról beszél, kik szerinte a „békés“ hajórajt megtámadták volna, s hozzáteszi : „Az általunk tisztekben szenvedett veszteség aránytalanul tetemesnek látszik, s alig tudjuk elképzelni, hogy miként lehetnének képesek bármely oly ágyúk, melyek a chinaiak birtokában vannak, csak egyetlen ágyúniszádot is elsülyeszteni. A tudósítást kissé kétségessé teszi azon körülmény, miszerint annak kelte nincs kijelölve, mindemellett is az igaz lehet. Ez utóbbi esetben a Chinával a háború megújulása s a főváros, Peking ellen intézendő megtámadás kikerülhettem“ Pária, sept. 12. (Vegyesek.) A császár és császárné ma hagyák el St. Sauveurt, Biarritzba menvén. Ő felségeik Tarbes-n keresztül mennek, mely alkalmat Fonld felhasználandja, hogy őket reggelivel megkínálja. — A „Pays“ szerint Lipót királynak első találkozása a császárral sept. 14-én megy végbe. A belga királynak a cs. udvarnál mutatása három napot veend igénybe. — Gr. Beizet, ki küldetéséből Olaszországból ismét Párisba érkezett, az udvarhoz megy,a császárnak jelentést teendő. Turin, sept. 10. (A „Mónit.“-czikk hatása.) A „Moniteur“ czikke itt annál inkább meglepett, miután a múlt héten Párisból még folyvást a legmegnyugtatóbb tudósítások érkeztek. Ha azonban azt kérdené valaki és hatással lesz ama czikk a turini politikára, erre a „K.Z.“ egy levelezője azt feleli, hogy annyi mint semmivel. Úgy hiszi, hogy ignorálni fogják e megintést s a megkezdett után tovább haladni. A lapok is nyilatkoznak a franczia czikkről, s a „Pays“ azt mondja, hogy nyilatkozatuk igen ügyes s sok politikai szellemet árul el azon férfiakban, kik a herczegségek kormányával megbizvák. S miben áll ezen politikai szellem s ügyesség ? abban, hogy a „Mon.“ czikkéből nem olvasnak ki egyebet, mint hogy a fejedelmek nem fognak erővel visszahelyeztetni, szóval, hogy a herczegségek népei teljes önrendelkezési joggal birnak. „Ezen nyilatkozat, úgymond az „Indipendente“, nem lehetett ünnepélyesebb s világosabb“ Az „Opinione“, a brini kabinet közlönye megegyez a fölebbi lappal, de mégis némi kifogásokat tesz azon kötelezettségekre nézve, melyeket Austria Velenczére nézve elvállalt volna. Róma, sept. 10. (Montanari tanár. A pápai kormánynak afegyveres föllépés tervéről lemondása.) Mint az „Ö. C.“nek írják, a bolognai fölkelési gyűlés szónokai közt mindenek fölött Montanari tanár tünteté ki magát. Ezen pártember 1846 ig apát volt. Egyházi foglalkodásáról lemondván, hírlapíróvá lett s Minghettivel egyesülten, a közönség által eléggé kedvelt „Italiano“ cz. lapot adá ki. — 1848-ban a pápa öt történelem tanárává nevezte ki a bolognai egyetemnél;ugyanekkor Medolában,Forli tartományában, a római kamrába követte választatott meg. Bossi gróf kabinet alakításával bízatván meg, Montanarinak a közmunka- ügyi tárczát adá át, s midőn IX. Pius Rómát elhagyá, Montanari őt Gaetába kisérte el, hol jó fogadtatás- s bánásmódban részesült. Bolognába visszatérve, a történelem tanársága újólag reá ruháztatott át. íme ez ezen ember múltja, ki miután éltének huzamosb idején át a pápai kormány kegyét vadászta, azt most porba tiporja s úgy viseli magát, mint annak legelkeseredettebb ellensége. — Itt azon hit szárnyal, miszerint a pápai kormány lemondott azon szándékáról, hogy a