Budapesti Hírlap, 1859. szeptember (209-233. szám)
1859-09-18 / 223. szám
A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. Egész évre Fél évre 10 — 5 25 Évnegyedre Egy hónapra (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ-HIVATAL: Barátok tere 7-ik szám lső emelet. KIADÓHIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. 31 kr. 25 Vasárnap, September 18. fr. kr. , fr. kr. Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 — Egy hónapra 160 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beiktatásnál 8 uj krajezárjával, kétszerinél 7és háromszorinál 6 ujt krajezárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beigtatási bélyegdij mindanniszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. 1859. — 223. szám. Előfizetési árak austriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — , fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 175 HIVATALOS RÉSZ. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 0 ca. k. Apostoli Felsége sajátkezűleg aláirt oklevéllel Prand- 8e 1ter Antalt, a cs. k. bécsi országos törvényszék nyugdíjazott alelnökét, mint a cs. k. Lipótrend kiskeresztesét, az austriai birodalom lovagi rendjébe legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi sept. 11-től kelt legfelsőbb határozatával Schaulang Venczel udvari tanácsost s a kassai magyar országos pénzügyigazgatósági osztály főnökét, miniszertanácsossá s Morva és Szilézia számára országos pénzügyi igazgatóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 28-tól kelt legfelsőbb határozatával Czeschik Ferencz esperest a Mindenszentekről czimzett prágai társas-templomnál, ezen káptalan prépostjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 12-ről kelt legfelsőbb határozatával Hotter József altizedest a 8. csendőrezrednél, két gyermeknek egy égő ház lángjaiból általa saját élte veszélyeztetésével eszközlött megmentésének elismeréséül az ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 12-től kelt legfelsőbb határozatával Szabó János közvitézt az 52. sz. Ferencz Károly Főherczeg-gyalogezrednél, kötelességéhezi azon állhatatos hűség elismeréséül, mel et a fogságból, lobbizben megkísértett s végre csakugyan keresztülvitt megmenekülés s zászlójáhozi visszatérés által tanúsított, az első osztályú ezüst vitézségi éremmel legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztették: gróf Folliot de Crenneville Ferencz altábornagy, ugyanekkor a hadsegédi kórhozi besorozás mellett, az elnöki iroda főnökévé a hadseregi főparancsnokságnál, s Moraus Károly alezredes a 45. sz. Zsigmond Tőhy-gyalogezrednél, gránátos-zászlóalj-parancsnokká. Fölruháztattak: Riskamm József nyugalmazott első osztályú százados, őrnagyi ranggal ad honores, s Brra Lázár első osztályú nyugalmazott hadbiró, tőizs-hadbirói ranggal ad honores. Áthelyeztettek: Lemer Norbert őrnagy a 4-ik, s Sebert Ignácz őrnagy a 8-ik gránátosezrednél, kölcsönösen helyet cseréltek. Az igazságügy minister Weiss Károly tanács titkárt s főállamügyészi helyettest a nagyváradi országos főtörványszaknál, Aradon megyetörványszaki tanácsossá kinevezte. A budai cs. k. pánzügyigazgatósági osztály Hoffmann József ellenőrt ideiglenes beszedővé a budai kerületi és letéteményi pénztárnál, továbbá Eegessen Alajos II. osztályú adószedőt ideiglenes ellenőrré ugyanazon pénztárnál kinevezte. F. u. sept. 7-án adatott ki s küldetett szét a cs. k. bácsi udvari s államnyomdában a birodalmi törvénylap XLVI darabja. Tartalma : 154. sz. a. Az igazság- s pánzügyministeriumoknak 1859. aug. 1- től kelt s a katonai határvidék kivételével, minden koronaországra nézve érvényes rendeleté, az adóhivataloknál (törvényszéki lntétményi hivataloknál) nagykorúakká lett gyámoltak számára fekvő magánkötelezvények kiszolgáltatásánál követendő eljárásra vonatkozólag. 155. sz. a. a bel-, pénz- s igazságügy ministeriumok, továbbá a hadseregi főparancsnokság s a legfelsőbb rendőrhatóságnak 1859. aug. 1- től kelt rendelete, a Magyar , Horvát- s Tótország, a Szerbvajdaság s a Temesi bánság, valamint az Erdélyi nagyfejedelemségben, á cs. k. törvényszékek behozatala előtti időben, az 1859. jun. uki császári rendelet a bír. tövénylap 105. sz. hatálybalépkének kezdetéig fölgyfilt s ezen időben még be nem hajtott fegyencz-élelmezési töttségekre vonatkozólag. 156. sz. a kereskedelmi, ipar- s közmunkaügyi ministernek 1859. aug. 22-ről kelt s minden koronaországra nézve érvényes rendelete, a futár-leveleknek a belső közlekedésből behozatalára vonatkozólag. 157. sz. a. az igazságügyministeriumnak 1859. aug. 24-ről kelt l a katonai határvidék kivételével, minden koronaországra nézve érvényes rendelete, a büntető perrendtárás 117, 158 s 321. §-sainak az erdésseti hivatalnokok s szolgák s az erdő-oltalmi személyzettei kiterjesztése tárgyában 158. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859. aug. 27-jöi ket s az általános vámterület összes koronaországaira nézve érvényes rendelete, a kereskedésben „Fardi“ név alatt előjövő bepakolásérti Tara levonás tárgyában. 159. sz. a. a pénzügyministeriumnak 1859. aug. 31-től kelt kibotsátványa, melylyel az 1857. sept. 19-ki legfeltőbb nyiltparancs következtében az 1858-ki közigazgatási év végéig eszközlött pénzverések kimutatása közzététetik. Ezen darabbal együtt adatott ki a birodalmi törvénylap 1859. augustus hóban megjelent darabjainak tartalomjegyzéke is. 1859. sept. 10-én adatott ki küldetett Szét a cs. k. bécsi udvari s államnyomdában a birodalmi törvénylap XLVII. darabja. Tartalma: 160. sz. a. az 1859. sept. 1-től kelt, császári nyiltparancs, a Magyar-, Horvát-, Tótországban, a Szerbvajdaság, Temesi bánságban, s a katonai határvidéken], mindkét hitvallású evangelicus egyház belszerkezete, iskolai s oktatási ügyei s államjogi állása tárgyában. »HIVATALOS RÉSZ. Kassa szabad kir. városa tiszthatósága egy, segélyreszorult harczosok számára rendezett pénzgyüjtés eredményéül 1068 frt 91/a krnyi észletet küldött be a bécsi hazafias segélyegylethez, azon kikötéssel, hogy ebből 210 frtnyi összeg a legutóbbi hadjáratban elesett magyar harczosok özvegyei s árvái számára szenteltessék, a többi 858 ft 91/2 kr hováforditásáról pedig a nevezett egylet korlátlanul rendelkezhessék. Aug. 21.én Kubinyi Imre, várgedei közbirtokossági igazgató 8 földbirtokos, a várgedei fürdőház táncztermében tánczvigalmat renrendezett, melynek sebesült cb. k. katonák számára szánt 10 ft 30 krnyi a. ért. tiszta jövedelme rendeltetési helyére eljuttatott. A „ Budapesti Hírlap“ távirata. Sz. Pétervár, sept. 7. A „Huss. Invalide“ egy külön lapban jelenti a kankazi győzelemről, hogy az oroszok 0 n nb-ot rohammal bevették, S ha my 11 családjával együtt elfogták, a maridákat részint elfogták, részint megölték; az oroszok vesztesége alig megy százra. ft Pest, sept. 17. • # (Politikai szemle). Nem támaszkodunk párisi vagy bécsi börzei mendemondákra, hanem sokkal biztosabb értesítésekre, midőn azt mondjuk, hogy a congressus Ugye ma valamival jobban látszik állni és hogy annak létrejöttét bizonyos feltételek alatt Austria sem fogná többé ellenezni. A feltételekre nézve, miként tudjuk, Austria és Anglia nézetei ellenkeztek leginkább egymással, és most Lipót király, ki a bécsi és sz.-jamesi udvarral egyaránt jó lábon áll, azon tisztséget vállalta magára, miszerint a franczia császárral egyetemben amaz ellentét kiegyenlítését meg fogja kísérteni. Metternichig is kellő utasításokkal láttatott el, hogy az ősz békekirály fáradozásait gyámolíthassa. Miben áll a kiegyenlítési javaslat, az mindeddig a kabinetek titka, csak annyi van tudva, hogy mihelyt a biarritzi tanácskozmánynak valami eredménye van , a zürichi conferentia (mely az imént a konstanczi tavon való sétahajózásban fáradozik) tevékenységét egy okmány aláírásával be fogja zárni, mely a közvetlen békekötésre vonatkozó tárgyakat úgy ahogy elintézi, a többit pedig a congressusra bízza. Az imént említett adatok alapossága mellett látszik szólni a párisi „Pays“ legújabb czikke is, melyben ki van mondva, miszerint Anglia és Francziaország a congressus kívánásában egyetért, de egyetértenek abban is, hogy ily congressus a maga tevékenységét csak a zürichi szerződés alapjára fektetheti, miután a villafrancai csak „előzmény“ jellemével bír. E czikk, mely az Angliát megtámadó franczia lapokat erősen megleczkézi, arra is mutat, hogy, miként eleitől fogva reméli, a két nyugati hatalom közti szakadásra vonatkozó aggodalom legalább egyelőre alaptalan, sőt hogy a chinai események az itt ott meglazított szövetséget újra megszilárdítandják. Azon jegyzék, melyet a „Monitemn“-ben vártak és mely Angliának olaszhoni politikáját korholta volna, nem jelent meg és nem is fog megjelenni, tehát azon példabeszéd „inter duos litigantes tertius gaudet“ ez ízben nem fog valósulni; a két perlekedő fél rögtön kibékült, hogy a tertiusnak azaz a mandarinoknak subáját kiporolja. Valóban mindinkább kiderül, hogy a két nyugati hatalom a legalábbvaló módon rászedetett ezen „barbárok“ által, kik azonban most arról győztek meg bennünket, hogy az európai civilisatió minden fortélyait is ismerik. Látván védelmi eszközeik elégtelenségét, egy év előtt békét kötöttek,hanem ezalatt szakadatlanul erődítették partjaikat, nehézkes ágyúikat mások által pótolták, a mongolokat czéllövésben kiképeztették és most mindent összevéve igen respectabilis ellenséget képeznek. Londonban azon gyanúval viseltetnek, miszerint mindezt nem maguktól tanulták a chinaiak, hanem hogy európai mestereik voltak és hogy e mesterek nem lehettek mások mint az oroszok. Fázisban természetesen nem mernek ilyesmit állítani Oroszországról és így szökevényeket vádolnak arról, hogy a chinaiakat oktatták. Azonban ez de lana caprina való vita; akárki volt a chinaiak tanítója, a nyugati hatalmaknak meg kell mutatniok, hogy ők még jobban tudnak e leczkét adni. Oroszországról szólva az imént, meg kell jegyeznünk, miszerint Samyl elfogatásáról, melyre nézve egyik bécsi lap már igen tudós vezércikket hoz, a bécsi orosz követségnél mindeddig még semmit sem tudnak és így a diadalénekkel is még egy ideig várni kell. Középolaszország helyzetéről már alig lehet szólni, a nélkül, hogy az olvasót ne untatnék. A „Moniteur“czikk ott, miként már tegnap jelentettük, semmi de semmi benyomást sem tett és az annexió pártja mindenütt folytatja a maga útját, melyet szintén már a minap volt alkalmunk megjelölni. A bekeblezést tettleg helyre állítják és aztán be akarják várni a congressus eldöntését. Az „etruriai“ királyságról sehol sem akarnak tudni, valamint abban sem akarnak hinni, hogy Napóleon császár az előbbi választások érvényességét megtámadván új szavazást szándékozik előidézni, szóval semmit sem hisznek, a mi óhajtásukkal meg nem egyzik, ellenben evangéliumnak tekintik mindazt, ami kívánataikkal ezhangzásban áll. Csak arról nem tud senki véleményt adni, mi történik majd a pápai birodalommal. Hogy Grammont by és Antonelli bíbornok közt nem épen a legkellemesebb jelenetek fordultak elő, az köztudomású dolog, mert Francziaország a mostani rendszer fönntartását semmiesetre sem akarja pártolni, csak az a kérdés: vájjon Austria teljesen távol tartandja-e magát az egész vitától? Ötünk van az ellenkezőt hinni,s miként halljuk, Kalbermattenak a pápai csapatok főparancsnoka Bécsbe hivatott, hová már meg is érkezett; Bach báró pedig Rómába utazását ezen tábornok megérkeztéig elhalasztotta. A hó második felében mind a cs. nagykövet mind a pápai tábornok Rómába megy és akkor az ottani tárgyalásokban kétségkívül Austria is erélyesen részt veene. Azon „reform-bizottmány“, melyet a sz. atya az imént egybeléptete, és melynek tagjai a hatóságok által kineveztettek, a reformpárt igényeit távolról sem bírja kielégíteni, több pedig a pápai kormánytól egyelőre nem várható. Az Austria és Francziaország közt fejlődő viszony mindenesetre döntő leező azon irányra nézve is, melyben Austria a maga befolyását Rómában érvényesítendi! Kívánatos-e, hogy a föld- vagy kőolaj a bányatörvényhozás fenntartott tárgyává váljék. Kék. Ámbár felvilágosultabb korunk általános nézete, hogy a termesztés s iparosság minden ágánál teljes s korlátlan szabadság a fórugó, lehetnek mégis esetek, hol épen az ellenkező, t. i. a szabad cselekvőségnek s önkénynek kellő megszorítása nagyobb fejlődést reményhet. A hol tőkehiány, tudatlanság, félreismert önérdek, pillanatnyi nyereség utáni kapkodás útját állják a józan termesztésnek, vagy ahol kíméletlen kiaknázás által közérdekek veszélyeztetvék, azt gyakran szükséges, hogy a zabolátlan termelési viszketeg törvény útján tartassék féken, így az erdészet, így a bányamivelés közérdekek tekintetéből törvényes megszorításoknak lőnek alávetve, anélkül hogy ez által a termés kárt vallana, sőt épen e korlátok szülik az egyik vagy másik iparágnak kivánt emelését. Míg a kőszén csak kivételesen mint tüzelőszer jött alkalmazásba, annak növelése kevesbbé látszott igényleni az őrködő törvénynek különös oltalmát; mióta azonban a kőszén az ipar és kereskedelmi világban úgy, mint az egyes háztartásokban szerepvivő, mióta a légszesz a rendes szükségek közé sorakozott, azóta a törvényhozás nem maradhatott közönbös a kőszén termelése iránt, s e gyűanyagnak a bányaregálejog alá rendelése már minálunk is érezteti jóltevő hatását. A földolaj vagy kőolaj (Naphta) azelőtt szintén csak kivételesen jött alkalmazásba, annak hasznát és iparos értékét csak újabban kezdék érdem szerint fölismerni, előbb egyedül kátránynak használtatott, az újabb haladások folytán azonban égényes olajok készítésére használtatik. Miután az égényes olaj (Kaminn) a szeszlánggal egyenlő belterjes világítási erővel bír, és kiállítása kevesebb költségbe kerül mint a légszesz, miután továbbá a földolajból készülő világítási szerekkel a növényolajok távol sem állhatják ki a versenyt, s így a földolaj okszerű növelésével az olajmagok ültetése mindinkább keskenyebb térre szoruland, és ezáltal több ezer hold egyéb hasznos, nevezetesen tápláló növények termesztésére reend használható: a földolajnak mivelése méltán mindinkább magára vonja a közigazgatás figyelmét. A sok helyt dulágra vezető szabálytalan kiaknázása e hasznos földnemnek igen kétessé teszi annak jövőre való tartós s biztos növelését. A birtokosok önkényére bízva gzdag rétegekben használatlanul fetreng, és az ipartól a világításnak egyik becses közege vonatik el, ennélfogva a földérték és a nemzeti javak nemlegesen ugyan, de mégis érzékeny csorbulást szenvednek. Magas kormányunk máris figyelembe vette e körülményt és a lembergi kereskedelmi és iparkamarát ez egybeni véleményadásra fölszólító, a nevezett kamara pedig meggyőződvén a Galicziában divatos szabálytalan mivelésből a közjóra könnyen háramló hátrányok felöl, a földolajnak a bányaregale fogalma alá vétele mellett nyilatkozott. Galicziában t. i. az ott szaporán előforduló földolajból évenkint átmérőleg mintegy 5—6000 mázsa Kamfin-féle olaj készíttetik , és miután egy mázsának ára 8—23 a.é. forint közt ingadoz, ez iparágban 50—120,000 forintnyi érték fekszik. A növelési mód ott jobbára a műtans okszerű bányászat szabályaitól eltérőleg igen primitív módon foly, mely nem csak jövőre semmi tartósságot nem igaz, hanem a térségeket minden egyéb használatra örökké alkalmatlanokká teszi, sőt a munkásokat kész veszélylyel is fenyegeti. " Ehhez járni,hogy okszerű növelés és szakavatott gyártás hiánya e termelék árát oly magasra rugtatja, hogy a Morvaországból bevitetni szokott,hasonló olajak tetemes, szállítási költség mellett igen jól kiállhatják a versenyt a bennkészítettekkel. Hasonló körülmények forognak fönn hazánkban is, jelesen Szepes, Bihar, Sáros, Heves és más megyékben,itt is hatalmas rétegekben dúsan lerakott földolaj ásvány vagy épen nem jó növelés alá sem, vagy a műtani szabályok teljes mellőztével olyformán ásatik, mint ez eddigelé a birtok járulékát képzett kőszénnel történt. Bányászati okszerű s tartós jövedelemmel kecsegtető kiaknázás csak kivételesen fordul elő. Miután pedig hazánk városai nagyobbrészt még legkevésbbé sem képesek a nagy beruházásokat igénylő légszeszvilágítás jótéteményére szert tehetni, az eddigi olajlámpák pedig a magyar városoknak napról napra emelkedő csinoskolása és polgárosultságban haladása mellett más tápszer után vágyódnak : nagyon is óhajtandó, hogy az égényes olajok készítése nálunk most inkább, mint eddig lábra kapjon. Erre pedig nézetünk szerint legbiztosabb út minálunk is az lenne, ha a földolaj a bányaregale oltalmazó szárnyai alá vétetnék. Ha a földesurak e kincsnek kiaknázásánál úgy mint a kőszénnél bizonyos bányászati mfsszabályokhoz lesznek kötve, ha mindenkinek szabadságában adandó becses földnemre kutatni, és igy a földbirtokos kényszerülve leend, hacsak nem akarja e be jövedelmi forrást mások kezére átereszteni, annak szabályszerű ásására kellő figyelmet fordítani, bőven fognak a föld gyomrából oly uj kincsek előteremtetni, melyek egyrészt a földjövedelmet szaporítani s igy a föd értékét is emelni fogják, másrészt pedig a közjavak öregbítése mellett városainkat olcsó és mégis becsesebb kivilágítás birtokába fogják juttathatni Miért közérdekeknél fogva mi is azon, a szabad rendelkezési jog megszorításával járó ugyan, de számos előnyökkel kecsegtető törvénye intézkedés mellett szavaznánk, mely a föld-vagy kőolajt a bánya törvényhozás fönntarott tárgyai közé sorozná. Kapi újdonságok. • Tegnapi közlésünkhöz a czernovitzi leégettek legmagas segélyezését illetőleg, utánpótlásul kell megemlítenünk, hogy vezérőrnagy Springensfeld lovag ar legmagasb megbízásból Kuttyban is osztott ki tetemes segélyösszegeket a múlt hó 11-ki tűz álta súlyosan látogatott kárvallottak közt.