Budapesti Hírlap, 1859. szeptember (209-233. szám)

1859-09-11 / 217. szám

1859. — 217. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatal«« Érti­k­*«! «gyútt. fr. kr. f.jré»» évre 16 — Pár évre 8 — tr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75­­ (A házhozhordásért havonkint lg krral több.) Gröfiaethetni Budapesten a kiadó­h­ivatalban. Fr*l 4ra e Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. nélkül . 10 .­­ S­ERKESZTÓ HIVATAL­­B­a­r­á­t­ok­ te­r­e 7-i­k szám 1-s­ö emelet. (1100 HIVATAL; Barátok tere 7. lila (Old. , isint. A Hiv­atalos Értesít* zsikat fr. kr. Egéss évre 10 — Per évre 6 25 ÉvnBgyedr® Egy nőnapn Vasárnap, September 11. A Hivatalos Értesít* nélkül. ■ - - n, Évnegyedre é — Egy hónapra I Sír Égd is évre Fel évre fr. tr. 1* — 7 — Vidéken bérmer­tes leve­lekben minden es. kir. postahivatalnál. Igt&tványok. Egy hatodaasabo* petitsor egyneti beiktatásnál 9 ujkrajezárjával; kétszeri­­nél 1 és háromszoriál 8 ujkrajezárjáva 1 számitatik. Még többszöri ismétlésnta­gos ármérisé­l­­lés engedtetik. A be­­atási bélyegdij mindannyiszor 80 ujkr. dennemfi hirdetések a kiadó­ hivata­l­­ban vétetnek föl. Aktdlföld számára a hir­­­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. — J 11. i^nááj: MpmKi ítiadsí" c) «) *0 HIVATALOS RÉSZ. 1859. sept. 1-jén kelt Császári nyiltparancs ,» a két részvallásu evangélikus egyház bel­szerkezetét, iskola tájfikióit és államjogi helyzetét illetőleg Magyar-, Horvát és okta­­'és Tótor­szági Szerb vajdaság és Temesi- Bánságban, és a katonai határ­­örvi­déken. Mi Első Ferencz József, Iéten kegyelméből ausztriai Császár; Magyar-és Csehország, Lombardia és Velencze, Dalmát-, Horvát-, Tótország, Galiczia, Lo­­domeria, Illíria és Jeruzsálem, kat. királya; Ausztria Főherczege; Toscana és Krakkó nagyhercege; Lotharingia, Salzburg, Steyer, Karantén, Krajna és Bukovina herczege ; Erdély nagy fejedelme; Morvaország őrgrófja; Fel- és Al-Slézia, Modena,Parma,Piacenza és Guastalla, Osvieczin és Zator, Teschen, Friaul, Raguza és Zára herczege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska herczegített grófja; Trient és Brixen fejedelme; Fel és Al-Lausitz, és Isztria őrgrófja; Hohenembs, Feldkirch, Bregenz,Sonnenberg sat.grófja; Trieszt, Cattaro és a szláv őrgrófság ura; a Szerb vajdaság nagy­vajdája, s­a­t. s­a­t. A Magyarországunkbani mindkét hitvallású evangélikusok ál­tal, Pesten és Budán 1791-dik évi September és október havában tartott zsinatjaikból, legfelsőbb elhatárzás végett dicső emlékű Elő­dünk II. Leopold Császár elé terjesztett egyházi törvényjavaslatok, a­melyek az egyik vagy másik hitvallású parochiális községeknek, esperességeknek, egyes superintendentiáknak s valamennyi superin­tendentiák összeségének fokozatos tagozatában­ egyházi képviseletet és igazgatást, az egyházi törvényhozás czéljából életbe léptetendő két zsinat szervezetét, az oktatásügy szerkezetét és vezetését, végre úgy a házassági jognak, mint az illető egyházi házassági bíróságok által a házassági perekben követendő eljárásnak megállapítását tár­­gyazzák, s azon idő óta ismételt tanácskozások alá vétettek. Miután az egyházi ügyek képviselése és igazgatása iránti fel­­említett zsinati indítványok elintézését tárgyazó és előkészítő tör­vényjavaslat vallás- és oktatásügyi miniszerünk által mind a két hit­vallású kerületi conventekkel véleményadás végett közöltetett, ennek folytán úgy az összes superintendentiált illető véleményei, mint a magyarországi, szerbvajdasági és tempei bánsági mindkét hitvallású evangélikusoknak utóbbi illető nyilatkozatai és beadványai is elha­­tárzásunk alá terjesztettek. Mi minden e részben elénk terjesztett adatokat érett meg­fontolás alá vettünk, s ennek folytán oly czélból, hogy egyrészt Ma­gyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaságban s a temesi bán­ságban és a katonai határőrvidékben, mind a két hitvallású evangé­­lika egyház további halasztás nélkül egy átalánosan érvényes szer­kezet élvezetébe léptessék s ezen szerkezet további képezése a ren­desen összeülendő zsinatok útján lehetővé tétessék, továbbá hogy az evangélikusok iskolai és oktatási ügyeinek kezelésére nézve szilárd szabály tűzessék ki, végre hogy azon elvek, melyek szerint Mi feje­delmi főfelügyelési jogunkat gyakoroltatni kivánjuk, világosan és határozottan kifejeztessenek, — ministereink s birodalmi tanácsunk meghallgatása után, a fönnemlített zsinati munkálatok elintézése vé­gett, s az 1791. évi XXVI. törvényczikk 4. §-nak foganatosítása te­kintetéből, következendőket rendeljük : ■' -C ‘ I- §• - 0 rl­ Úgy az ágostai, mint a helvét hitvallású evangélika egyház képviselése és kormányzása, a szokásban lévő módon, az alábbi há­rom fokozatra oszlik, s magában foglalja : a) a parochiális községeket (ekklézsiákat), az egyházvidéki községeket (seniorátusokat, esperességeket, tractusokat) és a superintendentiális községeket (egyházkerületeket, superin­­tendentiákat). II. §. Az egyházi kormány orgánumai a következők : 1. A parochiális községre nézve : a presbyterium, a helybeli convent. 2. Az egyházvidéki községre nézve : az esperességi consistorium, az esperességi convent. 3. A superintendentiális községre nézve : a) a superintendentiális consistorium, b) a superintendentiális convent. 4. Az egyik vagy másik hitvallású superintendentiák összesé­­gére nézve­: a) a generális conferentia, b) a zsinat (synodus). m. §. Ezen egyházkormányi gyülekezetek és hatóságok tagjai minden szavazás alkalmával saját meggyőződésüket tartoznak követni s megbizók utasításaihoz nem kötvék. IV. §. Fejedelmi főfelügyelési jogunk, a saját elhatárzásunk alá fen­­tartott eseteket kivéve, hatóságaink által, törvényesen szabályozott hatáskörük szerint fog gyakoroltatni. Vallás- és oktatásügyi minis­­teriumunknál mind a két vallásfelekezet hitsorsosaiból alakult osz­tály létezendik. V. §. Az egyházi törvényhatóság gyakoroltatik : 1. az esperességi consistorium, 2. a superintendentiális consistorium által, 3. törvényesen meghatározott különös esetekben, az egyik vagy másik hitvallású összes superintendentiákt illető generális con­ferentiája által, végre *1 Bírod, törvl. 1859 sept. 10-i XLVII. db. 160. sz. b) fr. kr. Hgeas évre 19 — P& évre 10 rr ' fr. kr. Évnegyedre 6 60 Egy hónap a 2 10 Előfizetési árak ausztriai értékben VIDÉKRE. (Bap önkin­ti postai feldlőóssal.) A Hivatalos Ért* s te­vet egy­ütt a­ ■ 4. utolsó folyamodásilag az evangélikus egyházi legfőbb tör­vényszék által, melynek szerkezete iránt, a superintendentiák meg­hallgatása után, a megkivántató határozatok kibocsátását fönntartjuk Magunknak. VI. §. Mihelyest ezen egyházi bírói hatóságok életbe lépendnek, Ma­gyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaság és temesi bánság­ban s a katonai határőrvidékben fejedelmi bíróságaink házassági törvényhatósága, az átmeneti határozatok közzététele után, melyek­nek kibocsátását magunknak föntartjuk, mind a két hitvallású evan­gélikusokra nézve meg fog szűnni, s ezen törvényhatóság annaku­­tána következő módon lesz gyakorlandó : a) első folyamodásilag az esperességi consistorium által, b) másod folyamodásilag a superintendentiális consistorium által, c) harmad és utolsó folyamodásilag az evangélikus egyházi leg­főbb törvényszék által. VII. §. Mindaddig, míg mind a két hitvallású evangélikusok házassági joga iránti törvények zsinat utján létre nem jönek, az e tárgybani eddigi törvények hatályban maradnak, s a jelen nyiltparancs VI. §-ban elősorolt házassági bíróságok ítéleteik tekintetében, úgy ma­gára a jogra (1852. november 29-kén kelt nyiltparancs, birod. törv­­lap 246 sz.), mint a mennyiben lehet az eljárásra vonatkozólag is, az eddigi törvényhozás határozataihoz kötnék. Az utóbbi tekintetben, ezen bíróságok minőségének figyelembe vétele mellett, a megkivántató eltérések külön fognak szabályoz­tatok A házasság polgári hatásai fölött a határozat­hozatal a jövőben is a világi bíróságokat illetendi. VIII. §. Az egyházi bíróságok működéseiért mely díjakat és mily hatá­rozatok szerint kell az egyházi pénzalapok számára fizetni, a Mi el­határozásunknak marad fönntartva. IX. §. Az egyházi személyek fegyelmi ügyekben az egyházi bírói ha­tóságok alatt állanak, mára iskolák államköltségen állíttatnak föl, azokban csak oly férfiak alkalmazhatók, kik ezen hitvallások valamelyikéhez tartoznak. XVI. §. Mindenik superintendentiának szabadságában áll, mindaddig, mig e tekintetben a zsinati törvényhozás útján átalánosan kötelező határozatok nem hozatnak, kibocsátani azon rendeleteket, melyeket szükségeseknek vél a végett, hogy a gymnasiumokból kilépő oly ta­nulók képződésének folyama szabályoztassék és ellenőriztessék, kik magukat egyházi és iskolai szolgálatra szentelni, s e végett külföldi egyetemeket látogatni, vagy belföldi hittudományi tanintézetekbe át­lépni szándékoznak. E végett a superintendentiák a művelődésnek a kormány által kivánt mértékénél többet is követelhetnek, és megha­tározhatják azon tanszakokat, melyeknek sikerrel befejezett tanulása folytán az említett osztályú tanítványok valamely egyetem látogatá­sára vagy a hittudományi tanulmányba lépésre följogosíttathatnak. A superintendentiák továbbá fönntarthatják maguknak az ilyen tanít­ványok érettségi bizonyítványainak megerősítését, s mindazon jelöl­tektől, kik valamely egyetemen, vagy azon superintendentián kívül,­­ melyhez tartoznak, valamely hittudományi tanintézetben tanulnak, tanulmányaikról szigorú időszaki kimutatásokat követelhetnek. Oly jelöltek, kik az ebbeli rendeleteknek eleget nem tesznek,­­ ne alkalmaztathassanak. xvra. §. Oly hittudományi tanintézetek, melyek e két hitvallás egyiké­nek vagy másikának számára az eddigi szerkezet szerint külön lé­teznek, elkülönített fönnállásukban megmaradnak. Azonban a legközelebbi zsinatok föladata leend, azon hitvallás számára, melynek közlönyéül az illető zsinat tekintendő, , a hittudo­mányi tanügy szerkezetét és szabályozását tárgyazó törvényt kidol­­­­gozni s jóváhagyás végett Elénk terjeszteni. XIX. §. Oly tanítók, kik a népiskolákban vagy felsőbb tanintézetekben s az arra jogosított iskolai kegyuraságok által, rendszerüleg alkalmaz­tattak, hivatalukból csak szabályszerű fegyelmi eljárás folytán tétet­­­­hetnek ki, mely­­az egyházi törvények által kiszabott folyamodási­­ rend szerint tartandó. Ha azonban az iskolai fegyelemre való tekin-Az egyházi személyeknek tisztán világi jogügyei, mint szerző- ! tetek halasztást nem tűrnek, a tanitói hivatal gyakorlásától­ fölkü­g­dések, adósságok, örökségek fölött, a világi bíróság határoz. X. §. Ha az egyházi személyek bűntett, vétség vagy kihágás miatt a világi bíróság által vizsgálat alá vonatnak, ezen bíróságnak köteles­ségében áll, arról az illető superintendentiát haladék nélkül értesíteni. Épen úgy a hozott ítéletből s annak indokairól is a superinten­­dentia késedelem nélkül tudósítandó. Valamely egyházi személy el­­fogatásánál és letartóztatásánál figyelembe veendők azon tekintetek, melyeket a hivatása iránti tisztelet igényel. XI. §. Az evangélikus iskolákra való fölvigyázás, mely a fejedelmi föfelügyelési jogon alapul, csak ágostai és helvét hitvallása férfiak által fog gyakoroltatni. Mindenik iskola köteles magát ezen fölvigyázás alá vetni, és a kormány által kívánt fölvilágosításokat nyújtani Ha valamely iskola­ erkölcsi vagy politikai tekintetben ártal­mas jellemet ölt magára, a politikai országos kormányszék által, a superintendentia egy küldöttjének meghívása mellett, vizsgálat tar­tandó, s az eredményhez képest az iskola bezárása rendelendő. XH. §. Mind a két hitvallású evangélikusok népiskolái jövendőre is egyházi közlönyeik felügyelete és vezetése alatt állanak. Az erre vonatkozó viszonyok közelebbi szabályozása az egyházi törvényho­zás számára marad fönntartva. xm. §. A világi tárgyakbani oktatás, épen úgy, mint az a katholikus népiskolákra nézve rendeltetett, az iskolák hitvallási jellemének tel­jes megóvása mellett, kormányunk által kibocsátott vagy kibocsá­tandó átalános szabályok szerint szervezendő. Egy iskolában sem szabad oly tankönyvet használni, mely jó­váhagyást nem nyert, a­mely jóváhagyás a vallási tankönyvek tekin­tetében a generális conferentia által, a vallás- és oktatásügyi minis­­terium beleegyezésének kikérése után, egyéb tankönyvek tekinteté­ben pedig a most említett ministerium által, a generális conferentia meghallgatása után, adatik: XIV. §. A gymnasiumok, reáliskolák s hasonló középtanodák, továbbá a praeparandiák tekintetében következő határozatok érvényesek: geszt és a kegyuraság által ideiglenesen elrendeltethetik. XX. §. Az egyházi községeknek (parochiális községeknek, esperessé­­geknek, superintendentiák­nak) jogában áll; tulajdont bármely törvé­nyes módon szerezniök. XXI. §. Az iskolai és egyházi alapítványok csak az illető hitvallás is­kolájának és egyházának czéljaira fordittathatnak. XXII. §. Az egyházi, iskolai és alapítványi vagyon rendeltetése és ho­­vafordítása fölötti perlekedések az egyházi bírói hatóságok által (V. §.) döntetnek el. xxi. §. Egyházi, iskolai és alapítványi vágyának igazgatása, az 1791. évi 26. törvényczikk 10. §. értelmében, mind a két hitvallása evan­gélikusokat ezentúl is kizárólag illeti. Az államnak a kezelés tekin­­tetébeni főfelügyeletét a vallás- és oktatásügyi ministerium gyako­rolja, azon joggal, miszerint szükség esetében az alapítványi okira­tokat, számadásokat és egyéb igazgatási irományokat megtekintheti és a pénzalapok veszélyeztetése esetében azt rendelheti, a­mi a biz­tosítás vagy kártalanítás végett szükséges. XXIV. §. Oly alapítólevelekbe és egyéb okiratokba, melyek által egyházi vagy iskolai czélokra ingó vagy ingatlan vagyon szenteltetik, a fönn­álló törvényekkel ellenkező határozatokat fölvenni nem szabad. Ha ideig az mindamellett is megtörténnék, úgy az illető hatá­rozatok hatálytalanok, az alapítványból vagy különbeni lekötésből az egyházra vagy iskolára háramló jogok és előnyök azonban fönn­­tartandók. XXV. §. Mindenik superintendentia (superintendentiális község) azon esperességekből és parochiális községekből áll, melyek az országfe- I jedelmi törvények által hozzája utasíthatnak. A superintendensségek számára állandó székhelyek tűzetnek­­ ki, melyekről a superintendentiák neveztetnek. I XXVI. §. Jövőben következő superintendentiák létezendnek: A. Az ágostai hitvallású evangélikusok számára: 1. A pesti. Magában foglalja az eddigi bányakerületi superin­­tendentiából a budapesti esperességet, a Pest megyei esperességet s az eddigi dunántúli superintendentiából az esztergomi esperességet. 2. A pozsoni. Magában foglalja az eddigi dunáninneni superin­­tendentiából az árvai, liptói, nyitrai esperességet, a Pozson városi esperességet, a Pozson megyei esperességet, a trencséni és turóczi esperességet, az eddigi bányakerületi superintendentiából a zólyomi, barsi, honti és nógrádi esperességet, s az eddigi dunántúli superinten­­dentiából a Komárom városi esperességet. 3. A soproni. Magában foglalja az eddigi dunántúli superinten­dentiából a felső-soproni, alsó-soproni, felső-vasi, közép-vasi, keme­­nesaljai, veszprémi, győri, zalai, somogyi, tolna-baranya-somogyi es­perességet s a Győr, Kőszeg, Ruszt és Sopron városi esperességeket, s az eddigi dunáninneni superintendentiából a mosoni esperességet. 4. Az eperjesi. Magában foglalja a hat szabadvárosi, a tizenhá­rom városi, a hét bánya-városi, a kárpátaljai, gömöri, kis-honti és sáros-zempléni esperességet, mindezeket az eddigi tiszamelléki supe­rintendentiából. 5. A szarvasi. Magában foglalja a békési esperességet az eddigi bányakerületi superintendentiából, s a hegyaljai esperességet az ed­digi tiszamelléki superintendentiából. 6. Az uj-verbászi superintendentia. Magában foglalja a bács­­szerémségi és bánsági esperességet, mindkettőt az eddigi bányakerü­­­leti superintendentiából. B. A helvét hitvallású evangélikusok számára: 1. A pesti. Magában foglalja a kecskeméti, pesti, solti és a vér- c) minden ilyen intézetnek egy főnökkel kell ellátva lennie, ki az intézet közvetlen vezetését kezeli s a kormányhatóságok irá­nyában az intézet állapotáért felelős; a gymnasiumi, reáliskolai vagy praeparandiai főnöknek és ta­nítóknak erkölcsi és politikai tekintetben feddhetleneknek s rendszerint austriai állampolgároknak kell lenniök, tudomá­nyos tekintetben pedig tanítóhivatali vizsgálat által azon képe­­sültséget kell tanusítaniok, mely a hasonnevű államiskolák tanítóitól követeltetik. Iskolafőnökök és tanítóknak a kormány engedelmével kivételesen külföldi egyének is hivathatnak meg ; a főnök és a tanítók alkalmazása az illető iskolai kegyurság jogához tartozik; d) az oktatás a tanítványok kezében létező nyomtatott könyvek alapján tartandó. Egy iskolában sem szabad oly tankönyvet használni, mely előbb jóváhagyást nem nyert, a­mely a vallási könyvek tekintetében a generális conferentia által, a vallás- és oktatásügyi ministérium be­leegyezésének kikérése után, egyéb tankönyvek tekintetében pedig a most említett ministerium által adatik. XV. §. Mindenik iskolára nézve a nyilvános iskolák minden jogai igé­­nyeltethetnek, ha az az ezen jogok megnyerése végett kitűzött min­den törvényes feltételeknek, különösen az illető nemű iskolákra nézve kiszabott tanterv tekintetében is, eleget tesz. XVI. §. Ha az egyik vagy másik hitvallású evangélikus ifjúság szá­

Next