Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)

1859-10-01 / 234. szám

Egyez szám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül *1 10 „ SZERKESZTŐ-HIV­ATAL: Barátoktere 7-ik szám 1-ső emelet. KIADÓ-HlIVATAL: Barátoktere 7. szám föld­szint. BanaroMill Szombat, October 1. sz. kr. Egész évre 14 — Fél évre 7 — Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasú KOB petrisor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A­ be­­igtatási bélyegdij mindanny­iszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. A Hivatalos Értesítő nélkül. , fr. kr. Évnegyedre 4 — Egy hónapra 1­60 1859. — 234. szám. Előfizetési árak austriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr.­­ , fr. Egész évre 10 — Évnegyedre 3 Fél évre 5 25­­ Egy hónapra 1 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. Előfizetési fölhivás a hivatalos „BUDAPESTI HÍRLAP“TM E politikai lap minden fontos híreknek távírda utjáni közlése, valamint számos eredeti levelezések által az olvasók minden várakozásának megfelelni i igyekezik s máris szívesen olvasott és keresett nyilvános közlönynyé lett. — A magyarországi érdekek, viszonyok és események különös figyelembe­vétele és megvitatása a „Budapesti Hirlap“ot a bel- és külföldre­­nézve egyfor­mán vonzóvá teszi. — Dús tartalmú, leginkább a legjobb írók eredeti czikkeiből álló tárczáról folyton gondoskodva lesz. Előfizetési feltételek: Budapesten (házhozhordással) ,Hivatalos Értesítő“-vel együtt j 4 ft 95 kr a. 8 „ 90 n n • 1 IST1“ : i: :: • 3 „ 45 „ „ • 6 , 15 „ „ Vidékre (naponkint! postai szétküldéssel) Hivatalos Értesítő“-vel együtt j 5 ft 50 kr a. é 10 .­­ . „ nélkül 1 évnegyedre .... » » nelkül | félávre.............................. ^ n n n 7 , 35 . . A hivatalos lapok cs. k. kiadó-igazgatósága. HIVATALOS RÉSZ. kr. 25 I Előfizetési árak austriai értékben. , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 VIDÉKRE. A. Hivatalos Értesítővel együtt. (Naponléinti postai küldéssel.) fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — NEMHIVATALOS RÉSZ. ut . cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 27-ről kelt sajátkezű ira­tával lovag­b­a­n f­r­o­n­i Antalt, a velenczei országos törvényszék el­nökét, a sokévi kitűnő s hit szolgálataivali legmagasb megelégedés tanúsítása mellett, legkegyelmesebben érdemlett nyugalomba helyezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 27-től kelt sajátkezű ira­tával Venturi Ferenczet, az udinei országos törvényszék elnökét, Velenczében országos törvényszéki elnökké legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. 6 cs. k. Apostoli Felsége f. évi aug. 22-töl kelt legfelsőbb hatá­­­­rozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy szent­­aátolnai Cseh Victor altábornagynak a folyó évi seregfölszere- l lésnek­ hasznos működéséért legmagasb megelégedésének kifejezése tudtára adassék. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 19-töl ke­lt legfelsőbb ha- t­­ározatával Angélini József tiszteletbeli kanonokot a polai társ­­székes-káptalannál s dignanói lelkészt, esperest s iskola-kerületi fel­ügyelőt, a parenzói székeskáptalannál kanonokká legkegyelmesebben­­ kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 22-től kelt legfelsőbb ha­tározatával Hochegger Ferencz eddigi gymnasiumi s egyetemi tanítót, a prágai egyetemnél a classical nyelvészet rendes t­anárává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 19-töl kelt legfelsőbb hatá-­­­rozatával prépost-lelkészszé a rovignói társas-káptalannál M­e­d­e­­­i­n Alajos vallei lelkészt legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel Wip­­­linger József nyugalomban levő fő­hadibiztost, mint a harmadosztá­lyú vaskorona-rend lovagját, ezen rend szabályai értelmében, az aus­triai birodalom lovagi rendjébe legkegyelmesebben fölemelni méltóz­­­­tatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége I. évi sept. 23-tól kelt legfelsőbb ha­tározatával S­e­d­­­a­r­z János tizedest a 3. sz. Károly Főherczeg gya-­­ logezrednél, a solferinói csatábani bátor magaviseletének elismeré- s seül, első osztályú ezüst vitézségi éremmel legkegyelmesebben földi- ■ szitui méltóztatott. Az igazságügyminister Pápa György szid­ontai szolgabirót, a nagyvár­i radi országos törvényszéknél számfölötti országos törvényszéki tanácsossá ki­nevezte. A „Wiener Zig“ B­é­c­s­b­ő 1, sept. 29-töl jelenti:­e cs. k. Apostoli Felsége ma 9 órakor a cs. udvari váriakba ér­­­­kezett s a délelőtt folytában magán audientiákat adni méltóztatott. — 1­1 órakor legmagasb elnöklet alatt, többórai ministeri értekezlet tar-­­ tatott. Pest, sept. 30 . (Politikai szemle). E peretben újra tapasztalható, hogy nem jó, a várakozást túlságosan fölfokozni , mert aztán két-­­­­ősen kellemetlen a csalódás­ A biarritzi értekezlettől annyit vártak , hogy valóban rész néven nem vehető az általános elhangolt­­­­ság, miután úgy látszik, hogy ama tanácskozásnak semmi­ lényeges ered-­­­ménye sem volt. Kettőt teljesen bizonyosnak mondtak a minap , hogy­­ congressus lesz és hogy Austria és Francziaország közt a végleges béke­­ legközelebb meg fog köttetni. Milyen lesz a congressus, h­a lesz, már teg-­­ nap említettük és ebbeli hireinket a whigkabinet különböző közlönyei,­­ nevezetesen Palmerston lapjai (Morning­ Post és Observer) határzottan­­ megerősítik ; a­mi pedig a külön­békét illeti, ez is nagyon felületes­­ leend és még az adóssági kérdést sem fogja végképen tisztába hozni. A „Morn. Post“ czikke erre nézve is igen határzott állításokkal áll elő, s mikről nem hihető, hogy jó forrásból eredő adatokon ne alapulnának. A­­ „Post“ ezen czikke átalában nagyon is figyelemre méltó, mert a napo­­l­eoni olasz politikának igen eredeti programmját állítja fel: szerinte a­­ franczia császár szándéka és indulat­a az olaszok irányában épen nem változott, de terveit békés úton véli valósíthatóknak. Míg egyfe­lől az olaszokat minden fegyveres beavatkozás ellen védeni kész, Austria kívonatainak határozottan ellene nem szegül, hanem azokat a legnyájasabb fogadtatásban részesíti, előre tudván, hogy majd más­felől fognak áthághatlan akadályokra bukkanni; ha aztán Austria tervei egymásután el lesznek koptatva és a herczegségek még akkor is az annexio m­elett fognak rajongni, akkor mind a két hatalom végre elfogadandja ezen megoldást, hogy legalább a monarchiai elv megmentessék. A következés meg fogja mutatni, mennyiben egyezik meg Napóleon császár programmja azzal, melyet az angol lap neki tulajdonít. Párisban nem igen hisznek abban, hogy a „Post“nak igaza lenne és nevezetesen arra utalnak, hogy a császár a toscanai küldöttséget Biar­­ritzban nem akarta maga elé bocsátani, hanem arra utasítá, hogy várja be Párisban , udvarias elutasítás-e ez, vagy pedig e napokban valamely fordulatot vár a császár, mely szerint aztán saját magatar­tását idomíthassa ? Walewski gróf hallomás szerint új bőrsü­rgony ké­szítésében izzad, mely a franczia császár olaszhoni politikáját felvilá­­gositandja; azonban nem vagyunk oly naivok, hogy ily okmánytól va­lódi felvilágosítást várnánk; ezt egyedül a tények szolgáltathatják, miknek előretudásával Walewski gróf ssintoly kevéssé­bir, mint bár­ki más. A mi a Zürichben kötendő külön békét illeti, Bécsnek legilleté­kesebb köreiben sem tagadják azt, miszerint e békeszerződés által a helyzet lényegesen nem fog változni. „E békeszerződésben — monda a minap egy diplomata — sokkal több lesz a szerződés, mint a béke,“ mert mindeddig ez okmánynak nincs egyéb rendeltetése, mint Aus­tria részéről Lombardiának átengedését Francziaország ja­vára formaszerűen szentesíteni és még jobban, mint a villafrancai egyezményben, kiemelni azt, miszerint Austria egyedül Francziaorszá­­got tekinti Lombardia jogszerű birtokosául, míg Szardínia legfölebb tettleg mondhatja magáénak e területet, mindaddig, míg azon feltéte­leknek alá nem vetette magát, miknek teljesítését Francziaország kö­veteli. Ez azonban nem könnyíti,hanem nehezíti a hely­ze­tét, mert Aus­­triára nézve — legalább Velencze felől — lehetlenné válnék Szardiniát megtámadni, bármit tegyen is ez, mert az út Piemont felé — franczia területen át viszen, melyet nem lehet megsérteni, hacsak Francziaország ellen nem akar hrányoztatni a megtámadás, így Szardinia végtelenbe biztosíthatná magát minden ellenségeskedés ellen és ezen pajzs alatt kénye kedve szerint folytathatná kihívó politikáját. Miként az olvasó látja, ez az olasz kérdés olyan, mint az an­golna : bárhol akarnák megfogni, kicsúszik a kézből és végre az ember maga sem tudja, mit kelljen kivánnia: külön békét? hármas békét? vagy semmi békét? aztán conferentiál-e? vagy congressust? vagy pedig hogy az egész dolgot magára hagyják ?.. Valóban nem emlékezünk, hogy valamikor a történetben — külső nyugalom mellett — a felszín alatt annyira szétzilált viszonyok léteztek volna. Pest, sept. 30. M. (A mezőgazdák képzése a felsőbb reálisko­lákban s az eszmütanodákban.) II. Mint az egyetem a gymnasiumhoz, oly viszonyban áll az eszmü­tanoda a reáliskolához; a tanulót főleg későbbi hivatásos tevékenységébe avatja be, az általá­nos elvekről a különleges szakképzésre tér át, melyhez aztán rögtön a gyakorlat csatlakozhatik. Ha a fiatal mezőgazdáknak ajánlok a reáliskolák látogatását, hogy itt a szokásos tartalmi műveltségen kí­vül maguknak azon tudományos alapot megszerezzék, melyet a mező­gazda egész műveltségi folyamatára oly szükségesnek tartunk, úgy nem kevésbbé sürgetőleg tanácsoljuk nekik a fennsőbb eszmütanodák látogatását. Austriában nagyszámú eszmütanodákat bírunk, melyek, túlzás nélkül mondhatjuk, korunk színvonalán állnak. A budai polytechni­kum, bárha ifjabb intézmény, szintén méltón sorakozik a többi intéze­tekhez, s azon magyar mezőgazdáknak, kik nincsenek azon helyzet­ben, hogy a bécsi nagyobb intézetet látogathassák, annak felhaszná­lását annál inkább ajánlhatni, miután a budai polytechnicumnál egy év óta a mezőgazdászat számára szintén áll fönn egy tan­szék. Azonban fájdalom, az ott tartott előadásokat csak igen kis számú hallgatók látogatják, úgy hogy azon nézetre jogosul az ember, mikép általában igen kevés mezőgazda van még azon fontosságtól át­hatva, melyet ez intézet kiképződésükre gyakorol. Mily sokszoros viszonyban áll az eszmetani képzés a külön gaz­­dászatihoz, ismételve mutatja a bécsi cs. k. eszmatanoda legújabb pro­grammja. Annak technikai osztálya, melyben a természet-, számtani tudományok s azok alkalmazása a technikai kiképzés minden ágaira adatnak elő, veszik ott leginkább igénybe mezőgazdáink s azok figyel­mét, kik magukat azokká akarják képezni, az előadó és gyakorlati mértan, az erőmű- és géptan, a természettan, a növény- és ásványtan, az általános műtani vegytan, összekötve a vegymű­terembeni gyakor­latokkal, mind oly­­antárgyak, melyek a mezőgazdára nézve legna­gyobb fontosságnak s melyek alapos ismerete rá nézve hivatása ké­sőbbi gyakorlásában a legnagyobb fontossága lesz, s azon csekély ál­dozatot, melyet egy eszmütani intézet látogatása igényel, gazdagon megtéríti. Mi az eszmütanintézetekbe tantárgyul fölvett tulajdonképent „Mezőgazdaságtan“t illeti, mi azok czélszerű­ségét ugyan egyáltalában nem akarjuk kétségbevonni, azonban annak aránylag kevesebb becset tulajdonítunk, mint péld.­a vegy-, erőmű-, természet-, növény­tan stb. tanulásának, mert a mezőgazdaság tisztán elméleti kezelése csak oly fiataloknak való, kik már a gyakorlati mezőgazdaságot is­merni tanulták. Ez okból találjuk a legtöbb gazdasági akadémiánál a fölvétel föltételéül kitűzve azt, hogy az ifjak, mielőtt az illető intézetek látogathatnák, legalább 2 évig a mezőgazdaságot gyakorlatilag űzték legyen. Sajátságos valami a mezőgazdaság elméleti tanulása azokra nézve, kik azt a gyakorlati oldalról még nem ismerik. Az elméleti ta­nulmánynál minden oly könnyűnek látszik, némileg minden mintegy magától megy, mert alapul a normális viszonyok vétetnek. Rendesen úgy tanítják a mezőgazdaságot, a­mint lehetne, nem a mint valóság­gal van. Így lesz ez név szerint oly intézetekben, melyek, mint az esz­metanodák, nem képesek az ifjaknak gyakorlati támpontokat nyúj­tani, mint azt például az iskolával egybekötött jószággazdaságok esz­közük. A legtöbb iskolai programmon föl vannak ugyan jegyezve a mezőgazdasági kirándulások, de azok a valóságban csak igen ritkán foganatosíttatnak, aztán akkor is többé kevésbbé nem egyebek közön­séges sétáknál, melyek a tulajdonképi mezőgazdászati képződésre igen kevés befolyást gyakorolna . Egészen más, ha a tanítványnak, mint ez újabban a mezőgazdasági akadémiákon szokásban van, alkal­ma van az elmélettel egyszersmind a gyakorlatot s azzal az akadá­lyokat is megismerni, melyek a gyakorlati mezőgazdaságban az elmé­letnek ellenszegülnek. A csak elméletileg képzett gazda vajmi köny­­nyen egészen hamis képet alkot magának a gazdaságüzletről, azt vélvén, hogy a gyakorlatban is mindent szigorúan az elmélet szabá­lyai szerint lehet foganatosítni, és elfelejtvén, hogy az elmélet a me­zőgazdasági üzletnek csak tudományos alapja, hogy e­z csak az irányt jelöli ki, melyet követnünk kell, de hogy éghajlat, földminőség és pénzviszonyok fontos tényezők, melyeket az elmélet által elénk tűzött czél elérésében pontosan szemünk előtt kell tartanunk, és büntetlenül figyelem nélkül hagynunk nem lehet. De ha az ifjú mezőgazda már a gazdászattal gyakorlatilag fog­­lalkodott, ha szellemi látását megélesíté és azon kiválólag a mezőgaz­dát jellemző gyakorlati érzéket sajátjává tette, mely a legkülönne­­műbb viszonyokat hasznára tudja fordítani, akkor ő rá nézve is elkö­vetkezett az idő, midőn a mezőgazdaságtan elméleti oktatását, a mint az az eszmetanintézeteken előadatik, haszonnal hallgatja s helyesen fölfoghatja. Az által név szerint az újkor elhaladásaival a mezőgaz­dászat terén megismerkedve, korunk magasságára emelkedik, tiszta belátást nyer hivatása lényegébe­n azon irányba, melyet követnie kell, hogy az utóbbit nem­csak minden oldalra kibányászsza, hanem mél­tán képviselje is. Hogy ez elmélet befolyása a mezőgazda jövendő gyakorlati életére a legnagyobb fontosságú, sőt e gyakorlati tevé­kenység az által kap helyes alapot, szilárd támpontot, csak akkor lesz világossá a tanítvány előtt, ha a gyakorlattal a mezőgazdászairól fogalmat nyert. Oktalanság volna, a mezőgazda gyakorlati képzése iránti előszeretet daczára, az elméletet, vagy jobban mondva a tudo­mány becsét kétségbevonni, vagy azt fölöslegesnek nyilvánítani. Sőt ellenkezőleg újabban, midőn elkezdék a természettudományok csodá­latraméltó alaptanainak a mezőgazdaságbani gyakorlati alkalmazását behozni, és pedig joggal,azon meggyőződés jutott érvényre, hogy csak azon mezőgazda felelhet meg teljes mértékben hivatásának, ki ez utóbbi tudományos elveivel tökéletesen megbarátkozott. Ily viszonyok közt minden oly intézetet örömmel kell üdvözölnünk, mely a mező­gazda tudományos szakképzését tűzi ki czélul, és e körülményt lé­nyegesen az eszmetanintézeteknek a mezőgazdák általi látogatására nézve szükség sürgetőleg kiemelnünk. De hogy e látogatás gyakorlati haszna legyen és a fiatal mező­gazda, kinek viszonyai nem engedik meg felsőbb mezőgazdasági aka­démia látogatását, mely az elmélettel a gyakorlatot is összekapcsol­ja, lehető tévedésektől megóvassék, az eszmetanoda látogatását a gazdaság gyakorlati kezelésével kell megelőzni, s mintegy a fiatal, most már sokoldalúlag képzett gazda műveltségének zárkövét képeznie. Miután tehát a reáliskolát látogatta, miután magát 2 éven át gyakor­latilag későbbi hivatásának szentelte, és a gazdasági üzletben a szük­séges kezelés mellett a gazdálkodás nehézségeit is ismerni tanulta, akkor látogasson még 1 vagy 2 évig egy eszmetanodát, s a nyert ismeretek sokoldalúsága képessé ten­zi nem egy akadály legyőzé­sére, a helyes, c­zélhoz vezető út választására, általában arra, hogy magát hivatása és kora magasságára helyezze. Csak ez után veszti el erejét azon szemrehányás, mely az elméleti képzés ellen létezik, hogy az a gyakorlatban balfogások és kísérletekre vezet. Akkor az alapul­ók zsinórmértékül szolgál a fiatal mezőgazda jövő munkás­ságának. Napi újdonságok * Iskolafelszentelés. Az ujonan épült főiskolaépület ünnepélyes be­­szentelése a Ferencz külvárosban f. hó 4-n n.m. Császár ő Felsége legmagasb neve napján fog végbemenni. A vallásos szertartást Szán­tó­ffy Antal prépost és belv. plébános úr végzendi. * Uj építési rend. A tegnapelőtti „W. Zig“ közli az Ö cs. k. Apostoli Felsége által sept. 9-től megerősített uj építési rendet Bécs cs. k. fő- és székváros részére. A belügy­ministeriumnak sept. 23 án kelt idevonatkozó rendeletének 6. fejezete következő határozványokat tartalmaz: Az építési vonal és színvonalról; egy teleknek építési helyekre osztásáról; az építési engedélyről az építési terv alapján; az építésre magára vonatkozó s annak befejeztével megvigyázandó rendszabályokról és végre a büntetési határozványokról. E tárgyat illetőleg, mely a közön­ség leglényegesebb életkérdései közé tartozik, ezen új törvényes hatá­­rozványoknak eleve is két pontjára hívjuk föl a figyelmet: az egyik az, miszerint az építés technikai megkönnyebbítéseire nézve a szakértők által ajánlott minden tény tekintetbe vétetett, és továbbá, hogy az építési engedély körüli eljárás megrövidítésére egy külön építési bizottmány föl­állítása által van gondoskodva. * Üresedésbe jött segélydíjak. A budai CB. k. helytartósági osztály pályázatot nyitott több segélydijra, melyek a Széchenyi-Kolonits-féle ala­pítványból üresedésbe jöttek. Ezen dijakra igényt tarthatnak valóban sze­gény, s hajlott koruk vagy egyéb testgyöngeségük miatt további keresetre képtelen jó erkölcsi magaviseletü, katholikus vallású és magyar szárma­zású egyének. Kiválóbb figyelemben részesülnek kiszolgált iskolatanítók, ha a fennebbi kivánalmaknak megfelelnek. A bélyegmentes folyamodvá­nyok az illető politikai hatóságok útján legkésőbb f. é. oct. 31-kéig a a budai cs. k. helytartósági osztályhoz intézendők.

Next