Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)
1859-10-20 / 250. szám
Verbász (Bács) 28, Győr 74, Fehérvár 34, Gyöngyös (Heves) 50, Lugos (Krassó) 30, Temesvár 18, D.Földvár (Tolna) 24, Körmend (Vas) 46, Kaposvár (Somogy) 17, Kis-Bér (Fehér) 7, Adony (Fehér) 4, Kula (Bács) 45, Hőgyész 31, Cservenka (Bács) 12, Bonyhád (Tolna) 72, Vácz 12, Baán (Trencsén) 8, Szigetvár (Baranya) 49, Körösladány (Békés) 8, Szivacz (Bács) 3, Hodzsák (Bács) 1, Orosháza (Békés) 59, Boros Jenő (Arad) 7, N.Zerénd (Arad) 27, Paks 51, Szentes 67, Beodra (Torontál) 21, Árokszállás (Jászság) tavaly 3, az idén egy sem, Kalocsa 46, Ungvár 17, Szerednye (Ung) 9, Munkács (Bereg) 6, Balassa-Gyarmat (Nógrád) 27, Tisza-Földvár (Szolnok) 20, Tass (Pest) 12, Feketehegy (Bács) 21, Felcsuth (Fehérm.) 17, Esztergom 36, Debreczen 11, Monor (Pest) 33, Nyék (Fehérm.) 15, Kisújszállás (Kunság) 30, Léva (Bars) 31, Szántó (Abaúj) 14, Jaák (Vas) 10, Péczel (Pest) 9, Derecske (Bihar) 5, O-Kanizsa (Bács) 50, Hajdu-Nánás 13, Kassa 34, Heves tavaly 5, ez idén 2, N.-Kikinda (Bánság)17, Tápió- Sz.-Márton (Pest) 5, Tótkomlós (Békés) 10, Duna-O-Becse (Bács) 23, Rimaszombat 17, Békés 62, Nagy-Bánya 6, Legyes-Bénye (Zemplén) 11, Datolya (Csanád) 14, Daracska (Fehérm.) 18, Scopiar-Sándor (Jász-Berény) 7, Miskolcz 62, Kis-Kun-Majsa 17, Kis Kőrös (Pestm.) 12, Kun-Halas 29, Irsa (Pest) 9, Tokaj 7, N.-Körös 23, N.-Mihály (Zemplén) 24, N.-Szalonta (Bihar) 12, Enying (Zala) 14, Kenderes Magics (Somogy) 11, Szinérváralja (Ung) 22, Temerin (Bács) 3, Módos (Bánság) 12, Tisza-Várkony (Szolnok) 15, Vasvár (Vas) 14, Nádudvar 26, Szolnok 2, N.Károly (Szathmár) 37, Tisza-Füred 7, Turkevi (Kunság) 8, Mező-Berény 17, Miskolc 21, Csongrád, Fegyvernek (Szolnok) 28, Mező-Tur (Szolnok) 3, Hajdú-Dorog 33, Gyoma (Békés) 10, Debreczen 9, Mindszent (Csongrád) 14, Kunhegyes 14, Hajdu- Böszörmény 14, Püspök-Ladány (Békés) 24, Tisza-Ujlak (Ugocsa) 22 , Csúz (Komárom) 17 , Terecske (Bihar) 11 , Szarvas (Békés) 24, Jászkisér tavaly 2, ez évben egy sem, Nagy-Atád (Somogy) 12, Galantha (Pozson) 14, Vásáros-Namény tavaly 3, az idén semmi, Makó (Csanád) 76, Eger 5 , Keczel, (Pest) 11, Rába-Hidvég (Vas) 9, Eperjes (Sáros) 10, Kraszna (Erdély) 8, Alsó- Lendva (Zala) 6, Szegvár (Csongrád) 4, Zilah (Erdély) 14, Nagy- Kálló (Szabolcs) 6, Marosvásárhely (Erdély) 7, Tisza-Roff (Szolnok) 8, Nagy-Szőllős (Ugocsa) 8, Érd (Fehérm.) 2, Fót (Pest) 3, N.-Militics (Bács) 10, Szilágy-Somlyó 13, Nagyvárad 75, Gödöllő (Pest) 4, Csány (Csongrád) 116, Abádszalók (Szolnok) 6, Csongrád 84, Zenta (Bács) 46, Gyula 97, H.-M.-Vásárhely 697, Debreczen 126, Kenderes (Szolnok) 59, Sz.-Gróth (Vas) 16, Uj-Verbász (Bács) 28, Buda 17, Győr 67, Eszék 34, Pozson 9, D.-Nyirbátor (Szabolcs) 8, Sziszek 15, Sárvár (Vas) 5, Újvidék (Bács) 24, Omorovicza (Bács) tavaly 3, ez idén egy sem, Zsolna (Trencsin) 3, N.-Abony (Pest) 27, Ráth (Hont) 18, Gyorok (Arad) 28, Zágráb 19, N.-Kanizsa (Bács) 29, N.-Szombath 11, Facset (Krassó) tavaly 2, az idén egy sem, Kézsmárk 14, Rozsnyó 17, Pardány (Torontál) 8, Tisza-Beö (Szolnok) 7, Szeghalom (Békés) 16, Fadd (Tolna) 30, Pade (Torontál) 8, Rima-Szombat 19, Török-Kanizsa (Torontál) 11, Diakovár (Slavonia) 2, Szárcsa (Bánság) 22, Homonna (Zemplén) 24, Szlatina (Slavonia) 9, Jankovácz (Bács) 8, Apatin (Bács) 10, Solt (Pest) 8, Soroksár 3, Győr 109. Ezen jegyzékbe nincsenek ugyan belefoglalva mindazon helyek, hol jégkár elleni biztosítások történtek, hanem kikapkodva adtam elő az erre vonatkozó adatokat a hon különböző vidékeiről, mert azt hiszem, hogy az itt mutatkozó számok után kombinálva, meggyőződhetik mindenki arról, hogy nemcsak általában nincs még kellőleg kifejlődve a jégkárbiztosítás iránti részvét, hanem ott is, hol már terjedni kezd, az arány korántsem áll úgy, a mint a közös magánérdek megkívánja s hogy főleg ott, hol legvirágzóbb a gazdászat s igy a vagyonos gazdák könnyen megfizethetik a dijakat,szintén igen szűk kört vívott ki még a biztosítási részvét ahhoz képest, a milyent a közös magánérdek kivonata s szüksége szerint kellene kivívnia, s hogy több helyeken, mint például a Jászságban, botrányosan kis mértékben vétetik igénybe a biztosítás jótékonysága,mely—fájdalom—sok vidéken még,ugy szólván meg nem honosult. S mert ez így van, nem annyira a társaságok, mint a közügy érdekében kell fölkérnem mindazokat, kik a kisebb gazdákra befolyással bírnak, nevezetesen a lelkész, megyei tisztviselő (mint az állam képviselői) s a községelöljáró urakat, hogy ha majd ismét beáll a biztosítási időszak, a fönnebb elősorolt sok jégesésre hivatkozva figyelmeztessék, sőt komolyan sürgessék a gazdákat, hogy tekintve, mily könnyen teheti semmivé terményüket a jég, azt biztosítói siessenek, s győződjenek meg, hogy jobb helyre nem adhatják azon néhány forintot, melybe a biztosítás kerül, mely különben a magyar biztosítótársaságnál, mely a gazdákra nézve a biztosítást lehetőleg megkönnyíteni akarja, váltóra is eszközölhető, ha a díj 20 ftnál többre megy, sőt ha az egyes gazda nem fizetne is ennyit, arra nézve, hogy mégis élvezhesse a váltó általi biztosítás jótékonyságát, nyitva áll neki az út az által, ha még egy vagy több gazdával szövetkezve egy bevallásra eszközlenének oly biztosítást, melyért 20 ftnál több díj jár, mely esetben természetesen valamennyiöknek alá kell írni az illető váltót. Ismételve említettem már, hogy főleg a kisebb gazdák buzdítandók a biztosítás igénybe vételére , s ez leginkább kívánatos, mert valamint ők, kiknek minden terményeit semmivé teheti a jog, leginkább félhetnek attól, önmaguk s családjaik iránti kötelességüket teljesítik csak, ha a biztosítás jótékonyságát igénybe veszik, s ellenkező esetben mindkét kötelességük iránt vétkes hanyagságot követnek el, úgy a biztosítási ügy általános fölvirágzásának kezessége is főleg a kisgazdák általános részvétében rejlik, mert minél terjedtebb mértékben vétetik igénybe a kisebb gazdák által a biztosítás, a társaság — mely ilykér tetemesen gyarapodó jövedelemre tesz szert—nem félhet oly kockázattól, mely káros lehetne üzletére; minél inkább terjed a biztosítás iránti részvét, annál alább fogja szállítani a díjakat; s így ha például a bon összes gazdáinak m-a biztosítná terményeit, a dijak igen sokkal olcsóbbak lennének mint most, midőn kevesebb díjbevétel mellett, tetemesen nagy kockázat nehezedik a társaságokra. Ilykép hát az, aki óhajtja, hogy a dijak tetemesen alább szállíttassanak, e czél biztos elérésére hathat azáltal, ha minél nagyobb buzgalommal működik azon, hogy minél több gazda vegye igénybe a biztosítás jótékonyságát. Mindezt elmondva ismét kifejezem azon reményemet, hogy : a) Mivel a biztosítás iránti részvét még sehol sincs hazánkban oly mértékben kifejlődve, mint ezt a közös magánjóllét érdeke megkívánja ; b) Miután mindkettő gyarapodását s megszilárdítását minden jó hazafinak kívánni kell; c) Minél több biztosítás történik, a társaságok annál inkább alább fogják szállítni a dijakat, s igy a biztosítás iránti részvét terjedése magukra a gazdákra nézve hasznos. Hogy mindezen tekinteteknél fogva mindazok, kik a népre egyéniségüknél s hivatali állásuknál fogva befolyással bírnak, ha majd beáll ismét a biztosítási időszak, mint a biztosítási ügy buzgó apostolai fognak működni, a közös magánjóllét megszilárdítására s hogy kellő tekintetbe vévén mindazt, amit feljebb előadtam, főleg a magyar biztosítótársaság felé irányzandják a gazdák részvétét. Szabadjon még végül megemlítnem azt is, hogy ki ez ügyet valóban szívén hordja, iparkodjék előkészítni a gazdákat az úgynevezett tömeges biztosításra, milyen például már az idén Csányon több dohánytermesztő által eszközöltetett, mert ha egy egész helység szövetkezik,a biztosítást sokkal könnyebben eszközölheti, mint ha az egyenként történik. A tűzkár-biztosításra nézve a tömeges biztosítás eszméje már szépen kezdvén terjedni, szabadjon hinnem, hogy a lelkész s elöljáró urak s a lapok buzdítása következtében hasonló örvendetes eredményt fogok jelenthetni a jövő őszkor a jégkár-biztosításra nézve is. " TARCZ A. A Mississippi. Tanulmányos emlék. .. (Folytatás.) Natchez a Mississippi állam legrégibb városa. A francziák a város jelenlegi helyén első telepítvényi kísérleteik alkalmával egy erősséget állítanak. Natchez csakhamar fővárosa jön a Közép-Mississippinek, de újabban bámulandó szép fekvése daczára is fontosságából sokat veszített. A város egy meredek part tetejében fekszik, hová egy vöröslő gyűlvénybe igen fáradságosan vágott lépcsőzeten mászhatni föl. A fasorok és sétányokkal beültetett szikla tetejéről elragadó kilátás tárul a Mississippire, mely hossza sárgás kanyarulatait a síkságon keresztül kifejti, s a szétszórt lakokkal tarkázott nádas mezőkre, melyeket a messze láthatáron sötét erdők szegélyeznek. Maga a város Angolország watering-places helyeihez hasonlít, melyek egymástól távol eső házai falevélzet közé temetvék. Mi pedig környékét illeti, az végtelen festői, elannyira, hogy a Mississippi partjain a Saint-Antoine vízeséstől egész Balizig ily elragadó szépségű pont egy sincs. A magaslatokon a rózsabokrok és Paternoster-fák közt szétszórt nyári lakók mind olasz stílben építvek, s ezek nagy folyosói az esti fris szellőnek nyílt járatot engednek. A völgyek szélein az esőzésektől lassankint megnőtt hegyi patakok a mély és vadon völgytorkokban nagyszerű zuhatagokat képeznek. Mindez egyesül, hogy a Natchezbani tartózkodás annál élvezetesebb legyen s lehetséges, hogy a város ezen előnyeinek köszönheti süélyedését: csupán jószágaiktól távol tartózkodó tőkepénzesek, nem pedig az amerikai munkások merész és vállalkozó osztálya lakván, lassan kint elhagyni kezdő az élet. És ami hallatlan, ahelyett, hogy új vasútvonalakat építnének, Natchez lakói az egyetlen vonalat, mely őket az ország belsejével egybekötő, áruba bocsátják, a síneket názsaszámra adják el, úgyhogy most csak egy sáros, árkos és gödrös titok van. Amerikában, hol a népesedés oly könnyen változtatja hevét, hogy néhány év leforgása alatt város emelkedik a puszta földön, és oly gyorsan el is enyészik, amint keletkezett, annyira, hogy ott nem kevesebb város romjai láthatók, mint az agg Európában. 855-ben a sárgaláz Natcheznek is új csapást adott. Ezen időszakban zonban minden szükséges intézkedést megtettek, a közlekedésnek-Orleans Bali félbeszakítására. Sárga posztó lobogott a hajóállomás időházain, és a folyóra irányzott ágyúk a gőzösöket és kompokat, melyek a kikötést megkísértették volna, elsülyesztéssel fenyegették. Északnak a Mississippi szélesen zárt útján a halálragály szintúgy fölnyomult egész Natchezig és ott néhány nap alatt a lakosság negyede a ragály martaléka jen. Jelenleg Natchezban 5000 lakó van. A kanyarulatok és delták az egész Mississippi folyásában számtalan sokaságnak, de sehol nem következnek oly állandó szabályossággal egymásra, mint ezen középútjának alsó részén. Bizonyos helyeken a roppant kerület, melyet a Mississippi folyásával képez, annak oly gyűrű alakját adja, melynek szigete csak egy szűk földnyelv által áll a többi szárazfölddel kapcsolatban. Gyakran a folyam fonalán haladva több mértföldnyi kanyarulat után az elért állomásnál csak igen csekély távolra köt ki azon ponttól, melyet a tovasiető gőzös több órával azelőtt elhagyott. (Kinek nem jut itt ős Tiszánk eszébe. Ford.) Így a Terrapini kanyarulat Vicksburg fölött 25 kilométrenyi hosszúságban nyúlik el, mialatt a két folyó öblöt elválasztó földszoros legfölebb is csak 500 metrenyi szélességet tehet. A Falmyrai kanyarulat még nevezetesebb, mert a csak 400 metr. széless. földszoros körül mintegy 33 kilometr. hosszúságra kinyúló kerületet tesz. S bátor minden nagy folyású víz,a nyomási erőnek engedelmeskedvén, legragadóbb lejtőn siet az óceánba, méltán kérdhetni, hogy a Mississippi, melynek oly erős folyása s oly roppant víztömege van, miért nem ás magának forrásától egész torkolatáig nyúló egyenes vonalú utat. Valóban, ha egyéb különös körülmény nem gátolná a folyam működését, világos, hogy a jobb oldalon ásna magának csatornát, hogy esése főfokát elérhesse. De egy útjába helyezkedő akadály, vagy a híg tömegre működő bármely oldalassági behatás elegendő arra, hogy jobb oldali útjából hirtelen balra vesse az első kanyarulat megtörténte. Az első eltéréssel és az első öböl előálltával a víztömeg kanyarulatról kanyarulatra vettetik s igy az ingákróli elmélet alapján. — Ha a földnem különfélesége és a fekvések nagy változatossága itt akadályt nem vetnének, egy vizfolyamat, mely eredeténél bárminemű oldalbenyomástól az ellenoldalra kényszeríttetett, innét az elcsavarodások mértanilag egyenlő, egymásra következő és egész a torkolatig enyuló végtelen sora állana elő; de a partoknak fekvéseik különfélesége szerint morzsolhatóságuk és dörzsölhetőségük különböző, úgyhogy a kanyarulatok és öblök igen egyenlőtlenül kerekülnek ki. Midőn a folyam ereje egy kanyarulat csúcsába ütközik, onnét földet szakít le, a szétváló részeket feloszlatja, homokot, kavicsot magával visz, de ugyanazon időben az akadályon megtörik, azt beássa és az ellenirányban veti partnak hullámait, a hol ismét szakít és ás, hogy jujra a másik parthoz vettessék, a hol azután mélyesztési műveleteit kezdi meg. Mialatt igy a folyam felváltva mindkét partján ás, váj, szakít, és betöm, hordalékait a legnyugodtabb és legsekélyebb részeken vagyis azon pontok végein rakja le, melyeket a folyam víztömege hosszú körútjában elkerült, és így a folyam ugyanazon pontján mindig kettős művelet megy véghez : az öböl szájánál vájást, az ellenkező ponton hordalékai lerakását végzi. Ugyanazon part mentében e folyam munkája minden fordulaton változik, itt elhordja a partot, amott hordalékot rak le, az alább eső kanyarulatnál újra, s tovább ismét elhord, és ezen műveletét a tengerig így folytatja. A hordalékok hosszú utjokban szünetlenül egyik parttól a másikra szőkés tétre végzik lerakodási munkájukat. Midőn a folyam városi működésének ellenében a parti ellenállás igen erős, a folyó szünet nélkül tovább és tovább szorittatva útjában, körnvét csaknem tökéletes körülékben fejti ki. Ugyanazon parton az alsó és felső hajlás ellentétes irányban intézett ásása által a félszigetet, a szárazföldhöz kötő földszorost lassankint úgy elmossa, miszerint a földszoros eltűnvén, a két hajlás egyesülte után a folyó kanyarulása egész kört képez. Ekkor az egész víztömeg egyenes vonalban zuhan az egyesült két hajlás közt létező vízszinkülönbözet által előidézett rohanó lapály egész hosszában, míg a régi folyamban maradó víz lusta és állóvá válik. A felső ágy ragadó és iszapos vize a régi meder nyugodt víztömegét útjában nyaldossa és ezen a sebességüket mérséklő dörzsölődés következtében lerakják a földrészeket, melyeket fönnlebegve magukban tartanak, s igy alakulnak fokonkint a régi és uj meder közt a homok és agyag-emelkedések. A kanyarulat köze végre a folyam valódi utjával minden összeköttetését elveszti, s e vizek állókká s tóvá lesznek. E gyűrűtavak száma mind a két part mentében végtelen nagy, azt mondaná az ember, hogy három folyó halad itt le, egyik elevenen és minden fennakadás nélkül nagy sebességgel hordja vizeit, míg a másik kettő jobbról és balról valóságos holttestek, melyeknek az élőfolyam hosszában elszórt gerinczei a helyet jelölik meg, hol gyűrűik lehömpölyögtek. Mióta a Mississippi partja lakhelyekül szolgál, vagyis mintegy 150 év óta legalább is 3 ily nagy kanyarulatból lett gyűrű alakú tó vagyis átfolyó, amelyek a főfolyóval csakis nagy vizek alkalmakor vannak közlekedésben. Az első átfúródás a múlt század elején történt, mikor az első franczia telepek Louisianában partra szállottak. Az übervillei kormányzó volt szerencsés az új csatornautat az eltorlaszoló fatörzsektől fölszabadutni és a folyó ezen részének „ Metszéspont“ (Pointe-coupée) nevet adott, mely mindeddig fenn is maradt. Egy második mintegy 30 év előtt nem messze Arkansas torkolatától Patkó nevet viselő önmagától képződött átfúrás látható. E csatorna mintegy 50 kilométrenyi kanyarulattal rövidíti meg a hajózási utat. A harmadik átmetszés részben emberi munkának köszöni alakulását, egy földszorulaton át egyszerű mintegy 4—5 metrenyi szélességű és 2 m0 metrenyi mélységű árkot azon reményben ástak, hogy a Mississippi első áradáskor vizeit ezen aj árokba ömlesztve, magának csatornát váj. És valóban 6 hó leforgása után a Mississippi ezen új irányban folyt, régi ágyában álfolyót hagyva maga után. (Vége köv.) Napi újdonságot * A budai jótékony nőegyesület, melynek tavalyi zártkörű tánczvigalmai oly szép összegecskéket hoztak be az egyesületi szegények gyámolítására, az idén is fog ilyeket rendezni, és pedig Budán a „fehér keresztnél. Az említett zártkörű jótékony tánczvigalmak f. hó 26. és nov. 9, 16. és 23-kára vannak kitűzve; ezután a bohó farsangig szünet áll be. Ily tánczvigalmi részvényekre , míg kaphatók, Dolánszky Antal egyesületi titkárnál, vizi város, uj-utcza 709 sz. a. lehet aláírni. * Megtiszteltetés. A pozsoni városi főreáliskola tanára Schröer Gyula Károly ur f. hó 26-kán a germán múzeum évi nagygyűlésén Nürnbergben a múzeumhoz tartozó tudós*választmány rendes tagjává választatott meg. * Jótékony előadás. B fi r n d o r mné assz. a pesti városi színház kedvelt vendégművésznője közelebb egy jótékony előadásban lépend föl, melynek részére eső jövedelmét ő a cs. k. sebesült harczosok javára ajánlotta föl. — Ma a tisztelt művésznő a nevezett színház egyik szorgalmas tagja Pittmann Béla úr jutalomjátékában szíveskedik föllépni, s ezúttal legjobb szerepében mutatja be magát ismét a közönségnek „Antreval grófnődben a „Női harcz“ czimű vígjátékban. * Díszelőadás és kép. Említettük, hogy a Kazinczy-emlékünnepet a nemzeti színház is meg fogja ülni; most úgy értesülünk, hogy ezen napra Vörösmarty „Áldozat“ czímű verses szomorújátéka van előadásul kitűzve, mely annyiban vonatkozással bír a nevezett alkalomra, hogy az ünnepelt pályatörő egyik legméltób utódjának műve, továbbá annyiban, hogy nyelvünk feledhetlen reformátorának emlékét szebb nyelven irt színpadi művei alig lehetett volna megtisztelni. A nyelv geniusa e szomorújátékból hálával integet azon kor felé, melyben Kazinczy szelleme oly buzgón s fáradatlanul munkálkodott, hogy később ily szép, erőteljes, és zenés hangzatok gyönyörködtethessék füleinket és erősíthessék önérzetünket. — Orlai Petricsnek Kazinczy emlékére kezített nagy képén következő ismeretes irodalmi egyéniségek fordulnak elő: Kiss Károly, Bártfay László, Szemere Pál, Vörösmarty, Kazinczy, Kisfaludy Károly, Toldy, Helmeczy, Bajza, Zádor ; nők : Bártfayné és Szemeréné (utóbbi mint írónő is ismeretes.) * Gazdasági egyesületek. Fehérmegye gazdasági egyesületének alakítása érdekében a megye számos birtokosai és gazdái I. évi junius 19 én Székes-Fehérvárott egybegyülvén, a már vázlatban helyeselt alapszabályok kidolgozása és legfelsőbb jóváhagyása végett bizottmányt neveztek ki, mely az alapszabályok helybenhagyását kinyerhetni szerencsés volt. Jóllehet a forma szerinti megerősítés még meg nem érkezett ugyan, mindazáltal az érintett bizottmány a megyehatóság helybenhagyásával az eddigi eljárás iránt jelentendő, s főleg pedig az egyesület alakulása körüli közelebbi intézkedések és tagsági jelentkezés érdekében f. hó 24-kén d. e. a megyeház teremében ülést tartana, melyre az illetőket gr. Zichy Ferdinand ur meghívja. * Sorsjátéki kölcsön. A Buda városa részére ő cs. k. Apostoli Felsége által engedményezett sorsjátéki kölcsön részjegyei f. hó 18-tól kezdve Schutter J. G. és társa nagykereskedőháznál adatnak ki. * Kiállítás. A magyar kertészeti társulat dunaparti helyiségén nov. 5-től 13-ig kerti növényekből kiállítás fog tartatni. * Hangverseny: Luck Róza k. a. gordonkaművésznő a nemzeti múzeum dísztermében jövő vasárnap (23-kán) d. u. fél öt órakor következő érdekes műsorral nyitja meg az idei hangverseny-idényt: 1) „Euriante“ czímű opera nyitánya Weber K. Máriától, előadva a nemz. színház összes zenekara által. 2. „Solo de concert“ gordonkára zenekar-kísérettel Battanchon Bódogtól, előadja a hangversenyző. 3. „Magyar pásztorhangok“ szerzette Huber Károly, énekli 1o 11 és y - L-né assz. 4. „Souvenir des Puritans“ ábránd gordonkára zenekisérettel, szerzette Piatti Alfréd, előadja a hangversenyző. 5. „Anyai fájdalom“ Vida Józseftől, szavalja M. Felekiné assz. 6. Recitativ és ária magánhegedűvel, Kreutzer „Éjiszállás Granadában“ czimü operájából, énekli Bignio Lajos úr, és hegedűn előadja Huber Károly ur. 7. „Pesti emlék“ magyar ábránd gordonkára zenekarkisérettel, szerze Suck Lipót; előadja a hangversenyző. A zenekar vezetését Doppler Károly ur, valamint a többi magánrészeket a nevezett művészek szívességből vállalták el. Jegyek minden műkereskedésben kaphatók. A jeles művészek, jól összeszerkesztett programm, s azon körülmény, hogy e hangverseny a fiatal tehetséges gordonkaművésznőnek egy hosszabb körútja előtt bucsu-hangversenye, elég indító okok, hogy a közönség azt teljes számmal látogassa. * Használatban levő gazdasági gépek. Baranyában, mint egy ottani tudósító jelenti, a következő uradalmak bírnak cséplőgépekkel: Bellye 2, Dárda 1, Német-Bóly 1, Üszög 1, Pellérd 1, összesen tehát 6 géppel. Kezdetnek, buzdításnak és egy jobb meggyőződés szerzésének egyelőre ez is elég, bár még se birtok, se termény tekintetében arányt ennyi nem képezhet. * Aláírások. A „Bécs-pesti borkereskedő társulat“mai vállalatra nem kellő mennyiségben történvén az aláírások, az illető ivek beküldésének ideje f. é. novemberig terjeszteték ki. * Halálozás. Bánhidy Antal cs. k. tanácsos ur folyó hó 12-kén simándi birtokán élete 78-dik évében meghalálozott. A megboldogult sz aradi takarékpénztár és az aradi hangászegyesületi zenede elnöke volt, és ezenkívül alig van és volt e megyében közhasznú vagy jótékony egylet, melynek vagy tagja vagy lendítő kezdeményzője ne lett volna. Szóval, e derék férfiú életével áldásos emlékezetet biztosított magának. * Az ismert kos tenor Stéger úr a pesti német színház igazgatóságáért benyújtott kérvényt visszaadatni kéri, mielőtt még a fönnforgó pályázatban a tárgyalások megkezdetnének. Az említett művész, mint a „P. O. Zig“-ból értesülünk, a nemzeti színházhoz tíz vendégjátékra szerződött, s e sorozatban Erkel „Hunyady László“-jában a czímszerepet is énekelni fogja. Stéger úr művészete gyümölcseiből egy jószágocskát vett magának, hol egy zajosabb művészi pályától magát kipihenni letelepedni akar, ha ugyan mozgékony szellemét ily idilli nyugalomba bilincselheti. Mint mondják, e határozatra főkép egy kedves leánykájának nevelése bírta őt. * Operánk a fönnebbi vendégjátékon kívül kedvelt fiatal baritonunk Bignio ur isméti föllépése által is erősbödik, ki Hannoverában egy és Prágában három szerepben teljes sikerrel végbe ment vendégjátékaiból e napokban visszaérkezett. * Erdélyi vasút. Mint a „S. B.“ biztos kútfőből értesül, Ghega lovag cs. k. miniateri tanácsos ur, a cs. k. pénzügyminiszérium felszólítására Erdélybe jövend, hogy ott a helyszínen alapos tanulmányokat tehessen, melyik volna az erdélyi vasút legczélszerübb vonala. * Gyilkosság. N.-Orosziban Nógrádmegye egy magyar helységében, mint onnan írják, egy odavaló lakos, ki második házasságában szerencsétlenül élt és meglehet esőbeli kétségbeesése vitte egynémely ballépésre, sőt utóbb szökésre is, háromévi csavargás után f. hó 4-n haza jött, és előbb az első házasságból származott 3 éves kisfiát s aztán magamagát