Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)

1859-10-05 / 237. szám

BUDAPESTI HÍRLAP 237. 82. »ATM­ATESZT OCTOBER 5. 185». HIRDET­VÉNY, melylyel a bécsi cs. k. öszmütani intézetben az 1869/ao­ tanév folytán tar­tandó leczkék s a felvételt tárgyszó szabályok közzé tétetnek. SZERVEZET: A cs. k. öszmütani intézetnek mint tanintézetnek két osztálya van: I. a m­ű­t­a­n­i, melyben a természet- és mennyiségtani tudományok, s azoknak a műtani kiképzés minden ágaira alkalmazása taníttatnak; II. a kereskedelmi, mely a kereskedelmi ügyekrel alapos el­méleti kiképzés minden tantárgyait magában foglalja. Ezen osztályokon kívül van még az intézetben .­III. az előkészítő évfolyam oly ifjak számára, kiknek előképzettsége a műtani vagy kereskedelmi osztályban felvételre előszabott feltételeknek meg nem felel, s kik előhaladt koruk miatt középiskolába többé nem utasíthatók. IV. Az iparmű-rajziskolák, melyekben bár­mi korú oly ifjak, kik ma­gukat valamely iparágra szánni akarják, az annak megfelelő rajzolásra oktattatnak. A keleti és olasz nyelvekbeni oktatást mindenki, egyéb hasznos euró­pai nyelvekben pedig azok, kik az intézetben más rendes tanszakot hallgat­nak, ingyen kapják. Rendszerinti tantárgyak a műtani osztályban: Elemi mennyiségtan: tanár Kolbe József. Tiszta felsőbb mennyiségtan: tanár Hartner Frigyes. Ábrázoló földmérten : tanár Honig János. Erőmű- és géptan: tanár és kormánytanácsos Burg A. lovag. Gyakorlati földmérten : tanár Herr József tudor. Természettan: tanár Hessler Ferdinánd tudor. Szárazom építészet: tanár Stummer József. Vizi- és út-építészet: tanár Stummer József. Növénytan­, ásványtan-, földmise és őslénytan: a tanárszék jelenleg nincs b­etöltve. Átalános mű­vegytan, kapcsolatban a bontó vegytan mühelyébeni saját gyakorlatokkal: tanár Schrötter Antal tudor. Vegy­műtan két félévi folyamban, saját mühelybeni gyakorlatokkal egy­bekapcsolva: helyettes tanár Pohl József tudor. Gép-műtan : helyettes tanár báró Kmimer Rudolf. Gazdászat: tanár Fuchs Albert tudor. Előkészítő műtani rajzolás: tanár Honig János. Virág- és diszitvény-rajzolás : tanár Fiedler Antal. A kereskedelmi osztályban. Kereskedelmi tan: tanár Brodig Herman tudor. Austriai kereskedelmi- és váltójog: tanár ugyanaz. Kereskedelmi i­mód: tanár Langner Károly. Kereskedelmi számvetés: tanár Kurzbauer György Kereskedelmi könyvvitel: tanár ugyanaz. Aruisme: helyettes tanár Machatschek Adolf. Kereskedelmi földrajz : tanár Langner Károly. Mindkét osztályban: Török nyelv: tanár Wickerhauser Mór. Fersa nyelv: tanár Barb Henrik. Arab nyelv: tanár Hassan Antal. Olasz nyelv és irodalom: tanár Benetelli Ferencz. Rendkívüli leczkék: Jogpolitikai és kamarai számtan: Beskiba József aligazgató. Csillagászat: tanár Herr József tudor. Géptan alkalmazása az építészet egyes részeire: előadja Rebhmann György cs. k. ministeri főmérnök. Austriai jövedék-törvény: tanár Brodig Herman tudor. Nagyitó üveg, s annak alkalmazása : előadja Pohl József tudor. Franczia nyelv és irodalom: tanító Legat György. Angol nyelv és irodalom: tanító Hegel János. Szépírás : tanító Klaps Jakab. Sebészi segélynyújtás baleseteknél: tanító Kugler János. Köteles tantárgyak az előkészítő évfolyamban: Elemi mennyiségtan. Kémlő természettan. Lényismeret a természet mindhárom országában. Irály­tan. Előkészítő rajzolás. Az iparműi r­a­j­z i­s­k­o­l­áb­a­n­­ oktatás magában foglalja: Az előkészitő­ rajzolást. A kézmü-rajzolást. Az épitő­ipari és fémművesek számárai rajzolást. A gépek, s azok alkatrészei rajzolását. Népszerű előadások ünnep- és vasárnapokon min­denkinek szabad bejárattal. A számtanból. A mértanból. Az erőműtanból. A kémlő természettanból. SZABÁLYOK a császári királyi­­eszmütani intézetbel felvételre nézve. I. Általános szabályok : A rendes vagy rendkívüli hallgatókép felvétel sept. 20-tól October 1-ig délelőtt az igazgatósági irodában történik. Később jelentkezők, ha elkészült okát kellőleg igazolják, csak October 15-ig bezárólag vétethetnek fel. E határnapon túl többé még betegség esetében sincs felvételnek helye. Anyakönyvi jegyek csak személyesen megjelent hallgatóknak adat­hatnak. Minden újon felveendő addigi foglalkozását kimutatni köteles, s meg­­kivántatik, hogy a német nyelvnek a leczkék sikerrel látogatására szüksé­ges ismeretével birjon, mi iránt kétes esetekben a felvételt egy az intézet­ben tartandó vizsga fogja megelőzni. A felvételnek minden évben meg kell nyittatnia. A beirásért 4 frt 20 kr a. é. dij és 36 kros bélyegilleték az intézeti pénztárnál azonnal lefizetendő. II. A rendes hallgatóképem­ bejegyzésre nézve. A műtani vagy kereskedelmi osztályba rendes hallgatókép leendő fel­vételre megkivántatik, hogy a jelentkező a 6 évfolyamú reáltanodát vagy a 8 osztályú félgymnasiumot, vagy magában az intézetben az előkészítő év­folyamot minden tanszakból legalább is első előmeneti sorozattal bevégezte, vagy magát a felvételi vizsgának jó eredménynyel alávetette legyen. Életkor tekintetében mindkét osztályban felvételre legalább a betöl­tött 16. év kívántatik. E két osztály mindegyikében a tanszakokat minden tanuló maga választhatja, s akkér minden egyes tanszakot minden mással mindkét osztályból össze is kapcsolhat, mennyiben magát az arra szükséges előismeretek iránt, mint azok az előrajzban minden tantárgynál elősorolvák, igazolni képes. Kinek vizsgálati bizonyítványa nincs, legalább leczkelátogatási igazol­ványt köteles előmutatni, még­pedig akkor is, ha utólagos vizsgálatért fo­lyamodni szándékozik. Mind a két építészettant nem lehet ugyanazon egy évben hallgatni, kivéve, ha a szárazoni építészet csak ismételtetik. Egy tanulónak sem szabad az ő tantárgyával kapcsolatos rajzoktatást önhatalmilag elmellőzni; a rajzolástóli felmentést különösen fontos okokból csak az igazgatóság engedheti meg. Az elemi mennyiségtan hallgatói az előkészítő rajzoktatás látogatására köteleztetnek. Az előkészítő évfolyamból közvetlenül a felsőbb mennyiségtanban fel­menet meg nem engedtetik. A felvételi vizsgák sept. 26 n kezdődnek, s azok mindegyike, a rájuk közvetlenül szükséges idő alatt bevégzendő. Mindaz, ki ilyet szorgalmaz, magát betöltött tizedik évétől ótai foglalkozásáról bizonyítványokkal igazolni tartozik. Ki szabályos kiképzését valamely gymnasiumban vagy reáltanodában félbenszakasztotta, felvételi vizsgára csak azon félévek számának eltelte után bocsátathatik, melyek egy félgymnasiumnak bevégzésére a félbenszakasztás után még törvényesen kivántattak volna. A tanpénz a műtani vagy kereskedelmi osztályra nézve félévi részle­tekben 12 forint 60 uj krajczárjával, még pedig az első részlet mindjárt a be­jegyzési illetékkel, a második legkésőbben május 1-ig lefizetendő. A feltéte­lek, melyek alatt a lecskepénztőli felmentés szorgalmaztathatók, előcsarnokában kifüggesztett hirdetményből megtudhatók. Azok, kik a gyakorlati tanfolyamot valamelyik elemező (9261 (3-3) 5827. Az 1859. évi September 10-én Szegszárdon az állampénztárból enge-.........­­ hélyezett lótenyésztési jutalom kiosz-szalogitott, és csak három hóra átvál­tásánál megjelent : Anyakancza szopós csikóval, kincs­tári ménektől 20 db. Anyakancza szopós csikóval, magán ménektől 11 db. Három éves kancza-csikó, kincstári ménektől 6 db. Három éves kancza-csikó, magán mé­nektől 4 db. Öszvessen 41 db. Ezekből verseny és jutalomra érde­­metlennek találtatott: Anya kancza szopós csikóval, kincs­­az intézet­­tári ménektől 16 db.­­ Anya kancza szopós csikóval magán műhelyben ménektől 10 db. Hirdetmények. (979*) (3—3) 28488. A Cs. k. helytartósági osztály megengedte, hogy ez évben a mező­kövesdi országos vásár oct. 3-ról 10-re áttétessék. Buda, sept. 26 . 1859. 4-i Cs. k. helytartósági osztály. (3268) (2-8) 3599. A n.-körösi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről ezennel a jegyzői rendtartás 184. §-a értelmé­ben közhírré tétetik, miszerint Magyar László ur helybeli cs. k. közjegyző bí­rósági biztoskép a hagyatéki ügyek­­beni működések teljesítése végett egész N.-Kőrös városa és területére nézve biróilag kirendeltetett. N.-Kőrös, aug. 31-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (3229­ (3—3) 5169. A szatmári cs. k. megyei tör­vényszék által ezennel közhírré téte­tik, miszerint Kiss Ferencz és Schusz­­ter János nagy-károlyi közös kereske­dőknek 1857. évi nov. 23-n 4877. sz. bejegyzett aláírási czimek, és tár­sasági szerződésök saját kérvényük foly­tán megszüntetettnek nyilváníttatott, s a czim bejegyzési könyvben ki­töröltetett. Szatmár, aug. 29-­ 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (972*) (3—3. 3113. A marmaros-szigeti cs. k. me­gyei törvényszék részéről közhírré té­tetik, miszerint a Szolnok megyei cs. k. törvényszék f. évi május 2-n 206 frt 52 krból álló öszveget ezüstben a mármaros-szigeti cs. k. megyei törvény­székhez általküldött, melyet az emlí­tett törvényszék sikkasztás bűne miatt 247 tarpai, gányai, nereszniczei, rónai, izai és szaplonczai sószállitók ellen folyamatba tett, 1855. évi aug. 8-­ 1025. sz. a. ezen megyei törvényszék­hez elintézés végett általtett, később beállított bűnügyben a gyanús egyé­nektől elvett volt. Miután sem a szol­noki, sem a marmaros-szigeti cs. k. megyei törvényszékek által azon kö­rülmény, hogy ezen fentemlített ösz­­vegből a sószállítók közül kit és mily mennyiségben ill­.tne , kitudható nem lehetne , annálfogva mindazok , kik ezen öszvegre, vagy ennek egy ré­szére valamely jogos igényt tartaná­nak, felhivatna , hogy a hivatalos la­­pr­ban leendő harmadszori beiktatása at­jától számítandó egy év alatt ma­ga az ezen m.-szigeti és k. megyei törvényszéknél jelentvén jogaikat ezen­­ özvegre nézve igazolják be, ellenkező t­­tben ezen öszveg vagy annak része ki­­ogát nem követeli, vagy nem iga­­z und­ja, a bűnt. prdts 358. §-a ér­telme szerint a kincstári pénztárnak által fog adatni. M.-Sziget, sept. 12-a 1859. Cs. k megyei törvényszék. Három éves kancza-csikó kincstári ménektől 3 db. Három éves kancza-csikó magán mé­nektől 2 d . Öszvessen 31 db. E szerint tehát maradt jutalomra ér­demes 4 anyakancza szopós csikóval és 3 három éves kancza-csikó kincstári ménektől és 1 anyakancza és 2 három éves kancza-csikó magán ménektől. Jutalmat nyertek : Orbán János Ataláról, Somogy me­gyéből, egy világos pej 7 éves, csilla­gos, 15 marok 1 hüvelyk magas kan­­czáért, 25 db aranyat. Puska Görgy Gölléről, Somogy me­gyéből egy világos pej, jegytelen, 1 éves, 15 marok 1 hüvelyk magas kan­czáért, 6 db aranyat. Végh János Taszárról, Somogy me­­gyéből, egy sőt 1 pej, 6 éves, jegyte­len, 15 marok 1 hüvelyk magas kan­csáért, 6 db aranyat. Hajnek János Felső Nánáról, Tolna megyéből e­gy sárga szürke jegytelen, 6 éves, 15 marok 1 hüvelyk magas kanczáért, 6 db aranyat. Venk János Zombáról, Tolna me­gyéből egy sötét pej, 7 éves, két há­­tulsó lábára kese, 15 marok 2 hüvelyk magas kanczáért, 6 db aranyat. Balass Imre Fonóról, Somogy megyé­ből egy világos pej, jegytelen, 3 éves, 15 marok 2 hüvelyk magas kanczáért 15 db aranyat. Deres János Gölléről, Somogy me­gyéből egy sötét bajuszos, 3 éves, 15 marok 1 hüvelyk magas kancza-csikó­ért, 6 db aranyat. Orbán Lőrincz Ataláról, Somogy me­gyéből egy világos pej, jegytelen, 3 éves, 15 marok 3 hüvelyk magas kan­­cza-csikóért, 6 db aranyat. Puska György Gölléről, Somogy me­gyéből, egy világos pej, jegytelen, 3 éves, 15 marok 3 hüvelyk magas kan­­cza-csikóért 5 db aranyat. Márton Albert Gölléről, Somogy me­gy­éből egy világos pej, jegytelen, 3 éves 15 marok 2 hüvelyk magas kan­cza csikóért 6 db aranyat. Bizottmányilag megdicsértettek: Orbán József Ataláról, Somogy me­gyéből egy világos pej, 9 éves, 16 mar­kos anyakancza lováért csikóval, és Engelmayer Józse­f Zombáról, Tolna megyéből egy sötét sárga, 3 éves, 15 marok 1 hüvelyk magas kancza-csikó­ért, homloka fejér és felső szájszélén fejér­­folt. Szegszárd, sept. 11-­ 1859. Cs. k. Tolna megyei hatóság. látogatni kívánják, a műhely illető főnökének minden félév kezdetén 21 mint 1860. ápril 12-ig a zálogjegy visz­­ufsztot fizetnek. _ , szász o Igál­tatása mellett átvétessenek. Nehány dolgozóhely vagyontalan hallgatóknak mindenik műhelyben,különben azok elesvén, a hivatali pénz­esek évenkinti 10 írt 50 krért engedtetik át. ttár tulajdonává válandanak. 111. A rendkívüli hallgatóképem­ bejegyzésre nézve. Rendkívüli hallgatókkép csak azok véhetnek fel, kik önálló helyzetben vannak, mint cs. k, fő- vagy altisztek, álladalmi vagy magán­hivatalnokok, úgy valamely felsőbb tanintézet hallgatói is, kik bővebb kiképzésük végett, vagy mint tudománybarátok, egy vagy több szakot hallgatni szándékoznak. Tekintettel a művegytani ipar szükségletére, kivételesen oly ifjak is felvétetnek a vegyműtanhoz rendkívüli hallgatókkép, kik ugyan még önálló­sággal nem búnak, de kiknek ebbeli oktatásra gyakorlati czéljaik végett szük­ségük van, mi iránt magukat az igazgatóságnál igazolni tartoznak. Ily tanu­lók az iskolaév folytában is felvétethetnek. Egy rendes hallgató sem lehet egyideűleg más tantárgyban rendkívüli hallgató. A rendkívüli hallgató felvétetése végett magát szinte az igazgatósági irodában köteles jelenteni; ő ugyan előismereteinek igazolásától fel van ment­ve, de nem is kap hivatalos vizsgálati bizonyítványt, hanem tanárától csak az igazgatóság által láttamozott lecskelátogatási vagy magánvizsgálati bizo­nyítványt igényelhet. Minden rendkívüli hallgató a lecskepénznek felét mindjárt a bejegyzés­kor, másik felét pedig legfeljebb május 1-ig, mindig 12 frt 60 krajczárjával austriai értékben letenni tartozik, különben a látogatástól eltiltatik. A lecskepénztőli felmentés csak ritka esetben engedtetik meg, s ez csak az intézet előcsarnokában kifüggesztett hirdetmény által közzé tett módon kérhető. IV. A vendégképi bebocsátásra nézve. Vendégkép oly önálló egyének bocsáttatnak be, kik az előadásoknak egy, az egész tantárgyat ki nem merítő részét kívánják hallgatni. Ily vendé­geket az illető tanár bocsáthat be, mennyiben azt a rendes hallgatók száma tekintettel az ezeknek szükséges térre , az oktatásnak sikerrel adására , az illető hallgatóteremben, vagy műhelyben megengedi. V. Az előkészítő évfolyamrai felvételre nézve. Az előkészítő évfolyam tanulóikép azok vétetnek föl, kik a­ 18-ik évü­ket betöltötték, vagy legalább 1842 január 1-je előtt születtek s b­­kik va­lamely iparüzletet annyi ideig gyakoroltak , mennyi annak megtanulására s fennálló szabályok szerint kívántatik, vagy szükségesnek tartatik. Kétes ese­tekben ez időköznek két teljes évnél rövidebbnek lennie nem szabad ,­­kik legalább az e tanfolyambani előmenetre megkivántató előismeretek leírását, vagy hiteles bizonyítványokkal vagy elővizsgálat által igazolják. Más felvételt szorgalmazók a reáltanodákba utasítandók. Az előkészítő évfolyam tanulói felvételi díjul 4 frt 20 krt, e mellett bélyegilleték és leczkepénz gyanánt minden félévre 6 frt 30 újkrt fizetnek, melynek első részlete mindjárt a bejegyzéskor, a másik pedig legfölebb május 1-ig leteendő. VI. Rendkívüli tantárgyak hallgatóinak a nyelvekbeni oktatásra s a m­ű­ rajziskolábai felvételére nézve. A felvétel az illető tanárokra vagy tanítókra bizatik s az év folytában is meg van engedve. Ezért se dij, se lecz.­epénz nem fizetendő az intézet pénztárába. 3008 3.3 Bécs, augustus 31-a 1859. A cs. k. eszmütani intézet igazgatósága. JEGYZEK. Ee be Az át-Oó Napja, hava és veendő *08 N éve a zálogoknak feleslegu03 S5 5*­­ frt | kr5 183 2. Január 1856.4 3301 19 8853 1 11 9634 L — 58 16017 1 14 1741 T­ 42 19628 ___ 33 23319 * _ 13 2385 ffv 1 32 2442 ff2 ___ 2541 ffm 33 262010— 29 3142— 55 335614• 1­2 3518 fim — *1 3675 ff■ n 1 23 414315m — 21 4187 ti ff— 22 4221 t)— 1 422516— 7 4242 ff ff— 4431 ff— 4454n _ — 58 4457 ft1 4541 ♦ 59­1­9— 4555 ff ff— 4618— 4619— 4620 ff— 495917— 4979 ff1 5052182 4 532­4212 22 53501 2 5742222 37 6102234 53dta 62131 23 641324— 45c6 6694— 672825— 723328— 7239— 7549 ff— 7721292 8102 8649 ff 30­-8810— 88942 9104311 9222— 8712 ■ 6224 — 6757 1 34 770— 8987 11719 — 55 1244a —1­­129(a 1 35 190 151 2061a 1 4. 2094£ 1 56 246818— 2611— 262­21— 14 hában f. 1859. évi October 10-n d. e. 9 órakor, Tata-tó városon 36. sz alatti Hanauer-féle házban személyesen av­­vagy törvényes meghatalmazottjaik ál­tal a megjelenésre meghivatnak. Tata-tóváros, sept. 26-n 1859. Hueber József, cs. k. közjegyző, mint bírói kiküldött biztos. (3301) (2—3) A f. évi május 18-n kelt magas mi­nisteri rendelet 17-ik §-sa értelmében Seyff és Kurtz tömeg hitelezői ezennel felhivatnak, hogy e csőd egyességi el­járásnak vezetésére kiküldött cs. k. közjegyzőnél (Nádor­ utcza 18. 8­., H. emelet) f. évi oct. 16-ig (bezárólag) bár­mi jogalapból származó követelé­seiket annál bizonyosabban írásban jelentsék be, minthogy, ha az egyes­­ség valóban létesülne, az egyességi tár­gyalás alá eső egész vagyonból, a meny­nyiben követeléseik zálogjoggal nem fedezvék, a 27. §-a értelmében kielé­gítést nem igényelhetnek, s az adósok az egyesség által egyszersmind a be nem jelentett követelések iránti min­den további kötelezettség alól is fel­mentetnének. Pest, sept. 27-­ 1859. Fabricius Endre, cs. k. közjegyző, birói biztoskép. Árverések. (3251) (3-3) 4973. A szatmári cs. k. megyei tör­vényszék részéről ezennel közhírré té­tetik , hogy a néhai Máté Klára ha­gyatékához tartozó , Szatmáron 422. sz. a. fekvő és 857 pírt, vagy 900 frt 3zujkrra becsült lakházának, birói árve­rés útján leendő eladása megrendelte­tett. Az e törvényszéknél tartandó ár­verésre két határnap, u. m. f. évi oct. 17-ik és nov. 17-ik napjának d. n. 2 órája tűzetik ki. Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­­on jelzálogilag biztosított adósságo­dat a vételár erejéig a bíró utalványa­­szerint átvállalni köteles. Felhivatnak tehát mindazok, kik, a­nélkül, hogy ezen árverésről különösen értesíttettek volna, a kérdéses jószágra nyilván könyvekbe történt bejegyzésnél fogva magukat zálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladás napjáig bíróságnál bejelenteni annál is in­kább el ne mulaszszák, minthogy el­lenkező esetben a vételár bírük nél­küli felosztásából származható káros következményeit maguknak tulajdo­nítsák. Az árverési feltételek, valamint a becslési jegyzőkönyv a törvényszéki iro­dában megtekinthetők. Szatmár, aug. 29-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (3276) (3-8) 6867. Néhai Kormányos Ferencz sze­gedi volt lakos után maradt, a telek­könyv 60. szak. 136. sz. alatt fekvő 3102’/12'i6 hold szántóföld, melynek becs­­értéke 273 ujírt, az örökösök kivonata és a z. árvabizottmány beleegyezése folytán az osztály megtétele végett köz­árverésen eladandó lévén, árverési ha­táridőül f. évi oct. hó 8-ik napjának reggeli 9 órája ezen cs. k. megyei tör­vényszék helyiségére kitüzetett. Az árverési feltételek ezen hivatal­nál megtekinthetők. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik,­­ bár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beikta­tásnál fogva a jószágra jelzálog­­jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jó­szágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetbe­n maguknak tulajdoníthatják, ha a vé­telár felosztása az ő hírük nélkül tör­ténik meg, s ha e miatt, a mennyire az által a vételár kimerittett­ék, ki fognak záratni. Szeged, aug. 9-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. 2925 ff3 3246231 53 33043 334124— 17 351125— 3586 ff— 378628— 4456292 46 ff« — 34 Kelt Pesten,sept. 24-n 1851Uv A cs.k. záloghivatal által. Egyesség-eljárási hirdetmények. (3292) (2—3, 5266. Miután a s.-a.-ujhelyi cs. k. me­gyei törvényszék f. évi sept. 10-ről 5266. sz. határozatával Schön József és Fü­löp s. a - újhelyi bejegyzett ke­reskedőknek vagyonai fölött a kiegye­zési eljárás s bevezetését megengedte, ennek következtében az 1859. évi jun. hó 12-én kiadatott legmagasb határoz­­vány 17. §-a és az 1859. évi május hó 18-án kibocsátott magas ministeri ren­delet értelmében, minden hitelezői ezen kereskedő háznak ezennel felhivatnak, minden bár minő alapon nyugvó köve­teléseiket, a czim és összeg kimutatá­sát igazoló okmányaikkal együtt, legfel­jebb f. évi oct. hó 1-ig oly bizonyosan írásban e cs. k. megyei törvényszéki tanács titkár Kanák Ferencz ur 23 számú hivatal szobájában bejelenteni hogy ellenkező esetben, ha kiegyenlités jönne létre, minden, a kiegyenlítési el­járásnak alávetett vagyonból­ kielégí­téstől, amennyiben követelésük zálog­joggal fedezve nem lenne, elmozdít­tatták S.-A.-Ujhely, sept. 15-­ 1859. Cs. k. megyei törvényszék. A cs. k. zálogház ezennel tudatja miszerint 1858-ki julius havában elzá­logitott, és 1859-ik oct. 17-ig sem ki váltott sem átirt zálogok, nevezetesen felsőruha, fehérnemű, czin-, réz-áru s más ilyesféle tárgyak, f. évi oct. 18- és 19-én; az elzálogitott ékszerek pedig ugyanazon fenn kitett 1858-ki jul­ióról a reá következő héten, úgymint oct. 26-án , nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek eladatnak. Egyszersmind tudtul adatik, hogy ugyancsak 1859-ik évi junius havában egyenkint, avagy más tárgyakkal el­lárt prémes ruhák, ha folyó 1859. oct 17-ig ki nem váltatnának, ugyancsak f. 1859. évi oct. 18-án a legtöbbet ígé­rőnek eladatnak. Mivel az elzálogitó felek maguk al­___ kalmaztatásuk végett azon hozzáadás-­ választmányi tagokul Zink sal értesittetnek, hogy jövendőben az Ruisz Ferencz hitelező urak (3262) (3—3) 63. Miután Tata-tóvárosi lakos Bauer Herman bejegyzett füszerkereskedő és hitestársa Rozá­sa ellen a tatai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság f. évi sept. 20-a 5051. sz. a. kelt végzésnél fogva, a nevezetteknek öszves csőd alá tartozó ingó és ingatlan vagyona iránt az 1859. évi május 18 ., s jun. 15-n kelt igazságügyministeri rendelet értelmében a tartandó csődön kívüli egyességi eljárás elrendeltetett, s en­nek vezetésével alulirt cs. kir. köz­jegyző bizattatott meg , a ideiglenes­­ Antal és kirendel­árverési napon semmiféle zálogot többé­ tettek, de miután az 1859. évi május kiváltani, vagy átírni nem lehet. 118-n kelt, a magas igazságügyministeri ügy az alább megnevezett hivatali rendelet 12. §-a szerint a végleges ki-, számok alatt elzálogitott s ki nem vál­­t előző választmánynak megválasztása tett, és ezért eladott tárgyak jegyzéke határoztatik, ugyanazért ezennel t. ez. azzal hozatik nyilvánosságra, hogy a Bauer Hermant illető hitelezői, mi­hivatalos levonás után maradt össze- szerint a választmányi tagok megvá­gok az alant következő jegyzék sze­­losztása végett az alulirt jegyzői iro­(3277) (3-3) 3250. A karczagi cs. k. kapitányi hivatal mint a­­biróság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint karczagi la­kos özv. Nagy Sándorné részére, kar­czagi lakos K. Kováts Károlytól bi­­róilag lefoglalt és 595 frt 8 krra be­csült és Karczagon 783. hely és 7­8., falsor sz. a. lévő ház­belteeli, birói­lag nyilvános árverés utján el fog adat­­melynek is ezúttal harmadik határ­időül f. évi oct. 7-re reggeli 9 órája tűzetik ki itt Karczagon a városhá­zánál. Venni szándékozók értesittetnek,hogy a kérdéses jószág a mostani határ­időben a becsáron alul is el fog adatni. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beiktatás­nál fogva e jószágra jelzálogjogot nyer­teknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hí­rük nélkül megtörténend, s ők, a­meny­nyiben a vételár kimeríttetnék , abból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, a kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében tartják lakásukat, fel-­ szólíttatnak , miszerint a vételár el- ,­osztásánál­ jogaik megóvása végett a bíróság helyén felhatalmazottat rendel­jenek, s azoknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e bíróságnál bejelentsék, mert különben az ő ve­szélyükre és költségükre hivatalból fog a képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. A további árverési feltételek, vala­mint a becslési jegyzőkönyv­eb. a bí­róságnál tekinthetők meg. Karczag, aug. 16-­ 1859. Cs. k. j.-kapitányi hivatal. (3180) (3—3) 18870. A pesti cs. k. orsz. törvény­szék részéről ezennel közhírré tétetik 11 9 48 7 50 6 2 42 27 32 58 9 39 21u 156 Ps 26◄ 1 7 25 5 CO 10 — 2 1 31 11 59 b­ 1 2866n — 5C 5 2932* — a 2F 2S 5 3916* 12 2c 457131

Next