Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)
1859-10-18 / 248. szám
Szolnok, Esztergom, Arad, Fehér, Hont, Gömör, Ung, Zemplén megyékben, a Kunságban, a Csajkás-kerületben s Horvátországban. E megyék közöl Fehérben májusban is volt jég. Júniusban pedig Csongrádban, Nyitrában, Tolnában. Hód-Mező-Vásárhelyt, melynek határában júniusban kétszer tett kárt a jég, e hóban ismét kétszer érte e csapás 3 és 5-én. Gerendás határát szintén kétszer 5 s 23-n, s a kenderesi határt is kétszer 20-án s 28-án károsította a jég. 24. P. Bálla (Szolnok), Békés (Békés). 25. Félegyháza (Kunság), Gerendás (Békés), Beregszász (Bereg), Hlye (Bihar). 26. Csongrád, Katymár (Bács). 27. Fadd (Tolna). Tehát Szabolcs, Csongrád, Torontál, Békés, Pest, Szolnok, Heves, Bihar, Arad, Nyitra, Tolna, Bereg, Bács megyékben , a Kunságban. Ezen megyék közöl az előbbi hónapokban már volt jég Szabolcs, Csongrád, Nyitra, Békés, Szolnok, Tolna, Arad s a Kunságban. Gerendást, mely júliusban kétszer szenvedett jég által, e hóban ismét kétszer érte e csapás, i. i. 20 s 25-én. Kenderes, mely szintén kétszer éretett jég által a múlt hóban, e hóban is éretett hasonló szerencsétlenség által 19-én. E hóban a csongrádi határban 3-or volt jég, u. m. 14, 18 s 19-én, s igy két nap egymásután. Félegyházán szintén 3-or 18, 19 s 25-én. Szintén Kigyóson is 2-er 7 s 21-én s Kovácsházán is kétszer 14, 20; 21-én éjjel. Hasonlókép Hajdu-Dorogon is s pedig két nap egymásután 19 s 20-án. Az augustusi jégverések a dohányban is nagy kárt tettek Szolnok, Békés s Arad megyékben, mert a termés V3 semmisült meg általánosan a jégverés következtében. Jász-Alattya, oct. 14. (Iskola építés.) Nem vagyunk ugyan nagyon távol a magyar haza szivétől Buda-Pesttől, mert Jászberény közelében a gyönyörű kies rónatéren, a jászföldön lakunk: mindazáltal hallgatásunk már már azt eredményezi, hogy a nagy világ előtt nemcsak hogy ismeretlenek maradunk, de szinte már egészen elnévtelenedünk, pedig hát mi is élünk, s élni is akarunk, ha a jó Isten kegyelme megtart ! Mint egyéb helységekből, hol a nép, a kor intő szavát megértvén, azt tettleg valósítja, jótékony és üdvös reformokról tudósítják nyilvános alapokat, úgy mi is — hála az ég urának! — valahára ilyesmiről tehetünk tudósítást. — A letűnt év alatt ugyanis községünk iskoláját akarván korszerüleg fölállítani és szervezni — s hogy ezt tehesse — saját pénzéből 100 pfton, a helybeli kegyes patronusától, fundust vett, és azon egy oly iskolát építtetett, minőt bármely nagyobb és gazdagabb helység is csak diszének tarthatna. — Az iskolaépületben készült két elegendő tágas és csinos tanterem; az iskolaépület fedele közepére pedig egy szép tornyocska emeltetett, melybe t Simonyi Ferencz helybeli elöljáró s közbirtokos úr, már eleve ajándékul, egy csengetyűt is ajánlott. De sokat lehet köszönni, az iskola fölállítása körül, községünk jelenlegi érdemes birájának, Gecse Ferencznek is, mert igazán páratlan erélylyel, kitartással és buzgalommal működött a nemes ügy mellett. Azonban legyen ennyi elég a fölállított iskolaépületünkről, s helységünk f. elöljáróinak nemes buzgalmáról. Majd hiszen később, folytatandó dolgainkról ismét tudósíthatjuk t. szerkesztő urat, s tán ismét csak jókat beszélhetünk arról is — ami ugyan még rejtély előttünk — hogy t. i. fizethetjük-e szívünk kívánalma szerint tanítóinkat, avvagy csak annyit adhatunk számukra, mennyit szegénységünk miatt igen meglaposodott erszényeink engedni fognak. Napi újdonságok. * C CS. k. Apostoli Felsége soproni országos orvostanácsos dr. Wachtel Dávid munkáját Magyarország gyógyhelyei és ásványforrásairól tetszéssel elfogadni méltóztatott. * 0 CS. Fenségeik Albrecht és Vilmos Főherczegek s Hildegard Főherczegasszony múlt csütörtökön Bécsben a Carl-színházat tisztelték meg magas látogatásukkal; adatott ez alkalommal az „Einer von uns’re Lent“ czímű új életkép. A ház zsúfolva volt, a hangulat igen kedvező. * A budapesti orvosegylet f. hó 14-n tartott évi nagygyüléssében az egyesület ujonan kidolgozott alapszabályai az első titoknok , által felolvastatván, közakarattal elfogadtattak s megerősítés végett a m. cs. k. ministeriumhoz benyujtatni rendeltettek. Ezután szintén az első titoknok dr Kovács az egyesület évi tudományos munkálatairól kimerítő jelentést, s végre az egylet ez évben elhunyt négy tagjairól emlitést tett, és dr Terczy Manó lipótvárosi t. főorvos és dr Tessényi Zsigmond a pesti orsz. törvényszék és börtönorvos rövid életrajzát közölvén, az elhunytaknak a tudomány, az egyesület, a budapesti közönség és intézetek iránt, melyekben működtek, érdemeiket szivrehatólag kiemelte, megjegyezvén egyszersmind, hogy a másik két elhunyt tagról s p. dr Eckstein Frigyes úrról dr Bene Ferencz, és dr Csorba József úrról dr Brunner Ferencz későbben fognak emlékbeszédeket tartani. — Az elnök prof. Wagner János a könyv- és pénztár kielégítő állapotát előadván, rendes tagoknak prof. Gerenday József, dr Bene Rudolf, dr Patrubány Gergely, dr Fleischer József, dr Koller Gyula s dr Jelenik Zsigmond választattak meg. * A Kazinczy-Ünnepély programul jóhoz. A magasztaló beszédet Kazinczy fölött b. Eötvös József fogja tartani. A költemények közöl az egyiket Székács, a másikat T01 dy fogja fölolvasni. * Gyász Ilii*. Losonczi Gyürky Pál cs.k. val. bel. uit. tanácsos, cs. k. kamarás és Krassó-megye volt főispánja, a közjó és családja jólétének szentelt munkás életét — folyó évi October 16-án életének 78. évében befejezvén, — hirtelen bekövetkezett tüdőszélhüdés folytán, — jobblétre szenderült. A boldogultnak hideg tetemei folyó évi october 18-án délutáni 5. órakor itt Pesten—Bálvány utcza 9. szám— a helvét hitvallásunk szertartása szerint koporsóba záratván, a Nógrád megyebeli kis-teremei családi sírboltba fognak nyugalomra letétetni; a később tartandó ünnepélyes gyászszertartások további intézkedésnek hagyatván föl. * Ajánlott tankönyv. A vallás- és közoktatási cs. k.. ministerium Geber Hermann pesti könyvárus úr bizományában megjelent: „Hematkunde vom Kronlande Ungarn“czimű földrajzi tan- és olvasókönyvet felső népiskolák és ismétlő iskolák növendékei számára két térképpel Lederer A. a pesti izraelita mintafőiskola igazgatójától és képezdei tanártól, tanodai használatra ajánlhatónak nyilvánította Az említett kézikönyv ár.. 64 új krajcrár. * Szalay Magyarország történetéből a közelebbi napokban a hatodik kötet első része fog kiadatni Lauffert és Stolp urak bizományában. Ezen rész 15 évnyi terjedelemben öt év történetét 1700-tól 1705-ig, azaz a Rákóczy-mozgalmak idejét foglalja magában. * Uj szerződtetés. A nemzeti színház igazgatósága Szilágyi Béláné asszonyt, sz. Harmath Idát, ki utóbbi vendégjátékai alkalmával is kétségbevonhatlanul megnyerte a pesti közönség tetszését, állandó szerződtetéssel kínálta meg, melyet a fiatal színésznő mint figyelemreméltó tehetsége jövendő kiképzésének legbiztosabb alapját örömmel fogadott el. E szerződtetés, mint tudjuk, az igazgatóság részére igen előnyös feltételek mellett történt, s ekkép e lépése egyebeken kívül ezen körülménynél fogva is a közönség tetszésével találkozandik. * Hazai ipar. Pesti kalapgyárnok Bauer Ferencz úr épen most készített el egy úgynevezett kanászkalapot a franczia császárnő számára és rendeletére. A „Hölgyfutár“ e kalapnak közelebbi leírását is adja A fekete legfinomabb nemezből készült kalapnak gyönyörű formája van tökéletes kis kanászkalap fekete habosselyemmel beszegve; ugyanily aranyrojtos Széles szalag lóg le róla. A díszítést fodros fekete toll egészíti ki. * Gőzhajózás. A ködös idők beállta miatt a Bécs és Pest közti személyszállító gőzhajók bevégzék ez évi pályájukat, s mától kezdve csak Győr és Pest közt tartják fenn a naponkinti közlekedést. Indulási idő Győrből mint Pestről reggeli 7 óra. * Félszázados Ünnep. Szathmártm. hó 14-kén ünnepelték meg nagys. és főtiszt. Obermayer András olvasó kanonok és apát ur 50-évek előtti fölszentettetésének évnapját. Az ünnep vezetője Haas Mihály püspök ur volt. Déli 1 órakor 80 teritékü lakoma várta a vendégkoszorut, melyben jelen volt mohácsi prépost ur mnga is. * Vidéki színészet. Mint az „Aradi Híradó“ jelenti, Budai magyar színtársulata közelebb kiadott hirdetménye folytán e hét elején kezdi meg Aradon a színi előadást. A bérleti árak jelentékenyen olcsóbbak, mint Szabó úr igazgatása alatt. * Költők találkozása. Mint ugyanazon lap n.körösi levelezője írja : a lánglelkü költő Tompa Mihály a közelebb lefolyt hó végén néhány napig Kőrösön mulatott s Arany Jánosnál szállt meg, ki vendége névnapjának előestéjét kedélyes lakomával ünnepelte meg. A két koszorú mi a ritkább esetek közé tartozik — egy baráti koszorúba forrt össze. * Újabb CODlerentia: Farkas Miksa a győri czigányzenebanda feje Weimárba készül, hogy ott élőszóval magyarázza meg Lisztnek, mi különbség van a magyar és czigány zene közt. Kiváncsiak vagyunk a két nagy és kis zenehatalmasság e conferentiája folytán helyre áll-e a béke ? * Tűzvészek krónikája. Minapi közleményünk óta következő égések fordultak elő, melyek részint épületeket, részint gabnakészleteket hamvasztottak el, s a magyar biztosító társaság kárpótlási tárgyait képezik : F. hó 4-én Puszta-Almáson Nógrádban; 5-én Reged, Pöstyén és Sátán Borsodban; 6-kán Farkhreden a szegedi határban; Jászapáthin, Basaragon Aradban, és Pereszlényen Hontban; 7-én Szalatnon Hontban és P.Leién Csanádban ; 8-án Gyöngyösön; 9-kén Uj-Pesten és Kis-Kalapon Tolnában, 10 -én Csanádon és 11-én Puszta-Szentgyörgyön Tass mellett Pest megyében. * Községrend. Zágrábban a bizalmi férfiak bizottmánya, mely Horvátország és Szlavónia részére az uj községrendi tervezetet vitatja meg, f. hó 12-kén a bán elnöklete alatt összeült. Az egybehívott bizalmi férfiak közt van: 9 földbirtokos, 1 megyei elnök, 1 államfőügyész, 1 főpénzügyi tanácsos, 4 községi elöljáró, 2 ügyvéd, kik egyszersmind községtaná CsOsok és 1 jószágigazgató. * Schiller-alapítvány. Több oly jeles irodalombarát és irodalmi férfiú mint: Auer Alajos a cs. k. államnyomda igazgatója, herczeg Czartomszki Kolptantin, Grillparczera Saphó költője, Bauernfeld Eduárd vígjátékiró, dr. Hebbel Frigyes, dr. Laube Henrik, PrechtlerTMdas Halm Frigyes drámaköltők, La Roche Károly színművész, Kurtrada Ignácz szerkesztő, Seidls b. Zedlicz költők, gr. Thuny Pohenstein Ferencz stb. egy fölhívást bocsátottak közre egy német Schiller-alapitvány életbeléptetésére, mely ne csak a nagy halottnak, de az élőknek is emlékül szolgáljon. Ez alapítvány neve: „Német Schiller-alapitvány Drezdában.“ Négy évvel ezelőtt Schiller halála ötvenedik évnapján, a nagy költő saját élettörténete ujjmutatásul szolgált Drezdában egy kitűnő férfiakból alakult egyletnek, mily értelemben kelljen a múlt iránt egy nehéz tartozást leróni. S egy alapítvány életbeléptetése határoztaték el, melynek czélja legyen 1859. novemberig elégséges pénzerőt előterjeszteni, hogy annak kamataiból azon írók és írónők, kik nemzetük szellemi emelkedését tehetségükkel előmozdították, és maguk vagy övéik segélyre szorulnak, ez alapból mint egy Schiller hagyományából tettleges gyámolitásban részesüljenek. A cs. k. Apostoli Felsége régebben már nem csak tetemes összeggel gyámolitá e czért, de legmagasb határozatával egy fiókbizottmány alakítását is megengedni méltóztatott, melynek föladata ezen nevezett alapítvány részére működni. Ezen fiókbizottmány most tehát vagy egyszer mindenkorral, vagy évenkénti adakozásra szólít föl, főként Bécsben, hol Schiller geniusa az udvari színház előadásai által oly kitűnő fényben ragyog. — E hozzánk is beküldött fölhívásról annyival szívesben emlékeztünk, mert az nemes példa egyszersmind, miként lehet a népeknek jeleseiket úgy ünnepelni, hogy emlékükbe az általuk megkezdett pálya élő érdemesei is belefoglaltassanak. * Helyi eset. F. hó 14-n délben a pesti fürdőutczában egy kőmiveslegény az 1. sz. házban, hol a tornáczot meszelte, az állásról, melyen munkáját végező, ittas állapotban az udvarra bukott és rögtön szörnyet halt. Magyar akadémia. Kazinczy Ferencz születésének százados évnapja az akadémia által folyó october hó 27-dikén a magyar nemzeti múzeum díszteremében fog ünnepeltetni. Az ünnepély kezdete: d. e. 10 órakor. Az ünnepelt nagy férfiú márvány mellszobra Ferenczy és Marsalkótól a díszteremben, — a főrendű hölgyek által készíttetett történeti festmény („Kazinczy Ferencz és Kisfaludy Károly első találkozások“) Orlai Petries Sámueltől, a rotondában lesznek fölállítva A programm részletei a maga idejében hirlapilag lesznek közzé téve. A karzatokra, melyek egyedül nőknek lesznek fönntartva, a belépti jegyek Kubinyi Ágoston cs. k. kamarás és múzeumi igazgató urnái kaphatók. — Azon napkestve ünnepies előadás a nemzeti színházban. — Az akadémia által a kor egyik első éremvésnöke Fabris Antal úrral készíttetett emlékérem bronz példányai a nem múzeum egyik előteremében lesznek kaphatók 2 ujszon. Kik arany vagy ezüst példányokat óhajtanak, előfizetés mellett az akadémia pénztári hivatalában tehetik megrendeléseiket: az elsőbbiknek ára 120 gjft, az utóbbié 12 ujft. — A mellszobor gipsz—agy a történeti festmény kőrajzú példányai, valamint az ünnepeltnek életnagyságú mellképe (Heinrich Tugat mestermive után) magán vállalatok tárgyai. Jelentetik továbbá, hogy az ünnep napján adatik ki az akadémia megbizásából alulirt által szerzett ily czimü életrajzi emlékmunkának: „Kazinczy Ferencz és Kora“ első része, mely kevés példányban nyomatvan, a 40 ívet meghaladó, s két arczképpel (Kazinczy Ferencz 1791. és 1828.) ékesített, negyedrétű diszkiadásra az előfizető megrendeléseket 8 uj útjával akadémiai pénztárnok Tóth Lőrincz ur fogadja el. — Novemberben következik, hasonló diszkiadásban, s a Ferenczy-Marsalkóféle szobor photographált képmásával ékesítve az „Akadémiai Emlékkönyv oct. 27-kéről 1859), mely a nemzeti múzeumban tartandó szónoki és költői előadásokat foglalandja magában. — Magános emlékkiadások az ünnepre, melyekre a hazafiak figyelme ezennel fordíttatik: 1. Gróf Dessewffy József és Kazinczy Ferencz Levelezések, két kötetben; 2. Kazinczy Ferencz és Berzsenyi Dániel Levelezések. 3. Kazinczy Ferencz Levelezése Kisfaludy Károlylyal és ennek körével. Kazinczy Ferencz Munkái diszkiadása is előkészíttetik a legilletékesb kéz által, s róla később az illetőnek külön híradása fog szólani. Kelt Pesten, oct. 14. 1859. Toldy Ferencz, akad. titoknok. TÁBOZ. A Mississippi. Tanulmány és emlék. IV. (Folytatás. Lásd a 246. sz.) Az Ohio torkolatán alul a Mississippi árterülete igen elszélesedik, és a szigetek körül képződött számos ágakat látva, azt mondhatnók, hogy a folyam már deltát kezd összealakítani. A veres folyó öszszefolyásáig több mint száz ily sziget létezik, melyeket, hogy elnevezgetésükkel ne bíbelődjenek, rendesen fekvésük sora szerint számokkal jelölnek : mindezen szigetek évről évre változtatják alakjaikat , a vizek magassága és folyási iránya szerint. Most egyegy pont hozzárakodás által megnövekszik, majd meg öblöt ás rajtuk az ár, vagy az iszaphordalék előfokká rakódik le. Egy homokpad föltartóztat egy fűzágat, ezen ág megfészkeli magát az iszapban, azután minden áradás új lerakodást eszközöl, új magvakat rak le, végre néhány év után új fűz vagy nyárfaerdő áll elő. Máshol egy szigetet, mit alig kezde képezni a folyó,ismét szétoszlat, és ahol néhány nappal előbb erdő állt, a helyet még csak a víz színén szétszórva úszó zöld ágak jelölik. Azonban számtalan több száz kilométrenyi kiterjedésű szigetet zár vizei közé a hatalmas, folyó, melyeket csak századok törölhetnek el. A földmivelés még nem merte azokat elfoglalni, részint a föld igen porhanyó, gyenge volta miatt, részint pedig az arra forditandott munkát e folyó szeszélyére és a véletlenre bizni nem akarván, megelégesznek eddigelé a Mississippi gőzösei számára a favágással. Az Ohio torkolatától délnek mintegy 30 kilométrenyi távolban a most keletkező Hickmans-Point város, mely festőileg csoportosítja egy partoldalra csinos házait, egyike azon 15 városnak, melyek tövét útjában e folyó Cairetől egész Baliseig mintegy 18 kilometrenyi távolban öntözi. E város fontossága tagadhatlan, miután egyike azon pontoknak, hol a művelt belső területek a folyóval érintkeznek, holott minden más oldalról mocsáros lapályok és erdők által választatnak el. Azon halom, melyen Hickmans-Point emelkedik, a többi magaslatok fölött azon előnynyel bír, hogy egy nagy folyó torkolatához közel esik, ott ahol ha nem is két folyó, legalább azok völgyei egyesülvén, ott van a tulajdonképi kereskedelmi összefolyás. Csak néhány éve még, hogy a Mississippi-államok közt minden üzleti közlekedés e vizi után történt s ez az oka, hogy a kereskedők oly rég igyekeztek e várost alapítani egy a Caire-éhez hasonló fekvésű ponton. Annakelőtte még csak gyalogút sem volt a folyó hosszában. Az igaz, hogy e gyé-Ilogutak még ma sem léteznek, ámde kárpótlásul számos vasútvonal fordul Hickmaus-Point felé, mivel nyugaton a vasúti hálózat mindig megelőzi a szomszéd helyeket összekötő egyszerűbb utacskákat Hickmaus-Pointnak egykoron minden útvonalain az Ohio-torkolat valóságos emporiumának kell lennie, amíg Caire csak egyszerű átmeneti lera- ikóhely lehetend. így van ez a föld különböző pontjain; a kereske- I delmi összefolyás nem esik össze mindig a vizek egybetorkolásával, így Alexandria a Nil kikötője, és Marseille a Rajnáé. Alább a jobb parton egy falu maradványai találhatók, melynek egy magasabb parton régi fekvése és gazdag területe egykor nagyfontosságú jövőt látszott biztosítni. Midőn Amerika ezen része még a spanyolok birtokában volt, ezek meg voltak lepve e fekvés előnyei által, és itt egy város alapját vetették meg, melyet ők Új-Madridnak neveztek, azon reményben, hogy abból egykoron Éjszak-Amerika fővárosa lesz. Az 1812-ki földrengés meghiúsíta mindezen előrelátást, és Nueva-Madrid (ma New-Madrid) csaknem minden fontosság nélküli kis falu maradt, melyből a kiöntések kunyhót kunyhó után visznek tova. Általában azt hiszik, hogy a folyamok kiöntéses lerakodásaiból származó nagy térségű lapályok a földrengésektől mit sem hagynak tartani, és mégis 1812-ben az egész Mississippi lapály három álló hónapig folytonos rengésben volt. Ez Caracas leromlása idejében történt, a rázkódás hullámzata nem Délamerikából látszik kiindulni, mőg inkább azt állíták, hogy Északamerika is bir oly központi dislocatióival, a Mississippi, Arkansas és Missouri folyamok közt fekvő vidéken, s onnét terjedtek a földhullámzatok tovább-tovább, délfelé mindinkább gyengülvén. Új-Orleansban és az egész Louisiana deltában e földrázkódás alig volt érezhető, de a Mississippitől nyugatra eső Új-Madrid I szélességi foka alatt egyszerre nagy kiterjedésű térségek sülyedtek alá. E vidék, melyet az amerikaiak sülyedt területnek (Sunk Country) neveztek el, mintegy 5830 kilométrenyi tért foglal el, tovább délnek a Sz. Ferencz folyó partjain egy más „Spread“nek (terjedvény) elnevezett vidék mintegy 2600 kilométrenyi területen, e korszakban szintén nagy sülyedési mozgalmaknak volt alávetve. A vidék emelkedett, úgynevezett halmai hirtelen alámélyedtek, a művelet alatt volt mezőségek eltűntek és 30—40 kilométrenyi hosszúságú nagy tavak képződtek, mig más tavak meg rögtön kiszáradának. Több helyeken a föld irtózatos morajjal meghasadt és a föld bámulatos vonaglása közt több mértföldnyi hosszúságú s 50—60 kilométrenyi mélységű árkok, hasadások képződtek. Még ma is láthatók e meredek mélységgek egyenetlen alapjokkal, melyek kigyódzva folyó vizek medreiül szolgálnak. Még néhány év előtt fákat mutattak, melyeket a földrepe- Idés függőlegesen kettéhasított, úgy hogy a képződött mélység két I oldalain szemközt a két fél fa növényi életét külön folytatá. Továbbá I úgy látszik, hogy a Mississippi elömlési alakot öltött volna, mivel I a hajósok tudósítása szerint a folyó ágyain keresztül egyszerre széles hasadás nyílt meg, mely a folyam szála szerint lehaladó vizet ellenkező irányban folyó ellenében visszakényszeríté a támadt üreg megtöltésére, magával ragadván a rajtautazó hajókat. A Mississippi kétfelé látszott szakadás. Szerencsére akkorában Északamerika ezen része még majdnem egészen puszta volt. Csak művelt mezőségek és városok hiányoztak, hogy a szerencsétlenség itt is oly rettenetes legyen mint Carracaoban. Még a földrengés előtt a Mississippi partjai nagyrészben mocsárosak voltak és mióta egész vidékek lesülyedtek, a tavak és mocsárak száma jelentékenyen szaporodott. E tavak a vizek magasságának sajátképi természetes szabályzói, s ugyanazt teljesítik, mint a mesterséges víztartók, melyeket a tudós Ellet amerikai mérnök az Alleghany és Monongahela forrásainál tervezett. Az áradási időszakban a folyam áthágja partjait, és elönti a mentébeni lapályos mezőségeket, mindazon víztömeget, melyet mellékfolyói magukkal hoznak, medrében nem tarthatván föl, a mocsáros tavakba ereszti, melyek időnkinti tartalékjaiul szolgálnak, s terhének egy részétől megkönynyebbülve halad a tenger felé. A Mississippi csakugyan sokkal kevesebb víztömeggel is érkezik meg Új-Orleansba, mint ért való az Ohiótorkozlathoz, mely 2000 kilométreel hátrább esik, és az Arkansas, Vörösfolyam és Yazoo folyamok vizei hozzáömlésének daczára, Ohiótól a tengerig lenyúló útjában egész tömegének mintegy ötödrészét veszíti el, és ha beléömlő folyamai nem lennének, Új - Orleansnál egész víztömege felényire apadna le, mert azon víztömeg, melyet a kiöntés egész tartama alatt a Missouri és Yazoo folyamok által áztatott földekre ereszt, fölér a Duna vagy Rhonával fontosságban. E viz a mocsáros tavakba érve sem szűnik meg folyni, hanem egy fatörzs vagy gyökérnyalábok által föltartóztatva, ezer érszálakra osztva, melyek a bőr alatt keringő véredényekhez hasonlítanak, fokonkint elveszti hatóerejét, s csak több hét vagy hónap múlva,midőn a Mississippi előbbi színvonalát visszanyerte,tér a víz a folyam medrébe vissza,vagy lehuzódik valamelyik mellékfolyamába. Ezen mocsárak ekkép valóságos szabályzók, felfogadván magukba a partjaikat tulhágó folyamok vizeit, s a vízszűke előálltával a föltartott vizek tömegét újra bebocsátván, így folytonosan szabályos vízmagasságot tartanak fönn a folyamok medreiben. Ha a mocsárak ezen kettős fölszivási és elbocsátási tulajdonnal nem bírnának, egész Alsó-Louisiana, ezen földmivelési és kereskedelmi tekintetben oly nevezetes tartomány , a vízáradási időszak alatt egészben nem volna egyéb, apró tavak tömege és ingoványtereknél. Ma a természet oltalma alatt áll e tartomány, de ha valaha a Missouri mocsarait kiszárítandják, szükséges lesz, ha a catastrophát ki akarják kerülni, hogy mesterséges tartalékok pótolják a természetes mocsárvíztartókat, mert a szárazföldi vizek keringése hasonló az emberi test vérkeringéséhez , annak szintúgy kettős mozgalomnak, összehúzódás és kitört mondon, oct. 13. (A császár beszéde.) Azon ítéleteknél, melyeket az anna,-iiwnigwhiTii^Easgw»