Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)

1859-10-19 / 249. szám

értékben. SZERKESZTŐ-HIVATAL: N­­arátok tere 7-i­k szám 1-s­ő emelet. 1859. —249. szám. A Hivatalos Értesítővel jász évre fi évre fr. kr. 15­­ 8 — A Hivatalos Értesitő nélkül, fr. kr. I . évre 10 — 1 Évnegyedre évre 5 25 ! Egy hónapra fr 3 1 (A házhozhordásárt havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. kr. 25 Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Happnloind­ postai küldéssel.) A[Hivatalos Értesítővel együtt. A Hivatalos Értesitő nélkül. Ént Félévre fr. kr. I , fr. kr. — Évnegyedre 5 50 10 — 1 Egy hónapra 2 10 Egész évre Fél évre fr. kr. 14 — 7 — , fr. kr. Évnegyedre 4 — Egy hónapra 1­60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Egyes szám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 „ KIADÓ­ HIVATAL: Barátok tere 7. s­z­á­m föld­szint. BUDAPESTI HÍRLAP■ HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 8-tól kelt legfelsőbb határo­zatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró L­i-­­­­ e n a­u Miksa osztálytanácsos a cs. k. pénzügyministeriumnál, a harmadosztályú török Medzsidié-rendet elfogadhassa s viselhesse. A cs. k. Apostoli Felsége ama különös tevékenység s kitűnő szolgálatok kegyteljes elismeréséül, melyeket a cs. k. nenbergi s ma­­ri&czelli vasgyárak, ezen év folytában löveg s szállítási czikkek szol­gáltatásában fejtettek ki, f. évi oct. 11-től kelt legfelsőbb határozatá­val a következő két műigazgatót: Hummel József bányatanácsost Neubergben, s Wagner Károly bányatanácsost Mariaczellben, a Ferencz-József-rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földiszűini s legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Schlina Fer­dinand huta-kezelőnek, grünbergi Ruttner József alkezelőnek s Rowlandson János gép­mérnöknek, végre a neubergi s maria­­zelli mesteriségi személyzeti­ek a legmagasb megelégedés tudtukra adassék. A solferinói csatában tanúsított vitézségükért, pótlólagosan a követ­kező altisztek s közvitézek diszíttettek föl érmekkel : A 35. sz. gr. Khevenhüller gyalo­g-e­z­r­e­d­­­ő 1, 1. osztályú ezüst éremmel: Nachtmann József, Bartl Andr., Wabra Fér. őrmesterek ; Kraup­­mann György altizedes ; 2. oszt. Kurz Ádám, Lommer Fer. őrmesterek; Lehnert Gáspár, Slawik Bódog vezetők; Rattey Ant. altizedes ; Hufnagl Fer. tizedes , Mühhaus János altizedes, Paxa Andr. dobos és Kchout Józs. közv. A 4. v­a­d­á­s­z-z­ászlóaljtól: 1. oszt. ezüst éremmel: Gossmann János, Darek Fülöp közv., Stuschka Tamás kürtös; 2. oszt . Klement Károly, Hovadik Fer., Theiner Bert, fő vadászok: Woyna Ádám, Robn­g János vezetők, Kowarz Manó alvadász, Widleszka Fer­, Wiesner János őrvezetők , Janeczek János törzs-kürtös, Krzistek György, Bohnoschka Venczel, s Eineigel Rudolf közvitézek. A 40. sz. b. Rossbac­h-g­y­a­l­o g-e­z r. : 2-dik oszt. ezüst éremmel : Mroczka Péter közv. A 8. sz. Lajos Főhercze­g-g­y­a­l­o­g­ezr.: 1. oszt. ezüst éremmel: Pfeifer Kár. őrmester. A titeli határőr zászl. : 2. oszt. ezüst éremmel: Bozejatz Ignácz őrmester. A­z 52. sz. Ferencz­ Károly Főherczeg-gyalogez­­r­e­d­­­ő 1. arany éremmel : Flach Armin hadoncz-tizedes; 1. oszt. ezüst éremmel: Franzl Józs. őrmester, Czamay Máty. vezető, Pozsár Imre közv., 2. oszt.: Filiak Bold , Jandel Fer. őrmesterek, Rajki László hadoncz-tizedes, Ferka Ján., Vass Istv. Németh György, Rapkay Pál, Ágoston Józs., Schranz János vezetők, — Rácz Pál, Pitz Jak., Raab Mik. tizedesek, — Szabó Fer. Sztizedes, O­uad Istv., Vigh Ján., Jakab Józs., Kassai György, Pethő Ant, Loch Ján., Hitter Fer., Klein Sám., Woda Józs., Szentkereszty Ján., Fonay Józs. közv. A 10. sz. porosz király huszárezr. ; arany éremmel:­­ Zsolnay Andr. közv. 1. oszt.; ezüst éremmel : Bajzáth Mih., Barabás Mih. s Böde Kár. közv.; — 2. oszt.­: Kiss Imre, Herczeg Pét. s Kovács György közv. A 49. sz. b. Hees-gyalogezr. : 1 oszt. ezüst éremmel: Han­nák Ján. közv. ; 2. oszt.: Stickler Bál. vezető, Zehetmayer Lip. altizedes, Stierschneider Gásp., Zartl Máty., Filsinger Pál, Schönbauer Fer, s Vlaschka Józs. közv. A pénzügyi ministeriumnak 1859. julius 7-kén kelt kibocsátványa *), kiható a birodalom egész területére, mely által, a konventiós kétkrajczárosok behúzására rendelt határidő 1859. * december végéig hosszabbitatik meg. A pénzügyi ministerium, a conventiós kétkrajczárosoknak jelenlegi , három ujkrajczárnyi értékükben leendő behúzására szabott határidőt, mely az 1859. január 10-kén kelt ministeri kibocsát­vány­nyal (hírod.­­ törv. lap 12. sz.) 1859. julius végére volt kitűzve, 1859. december vé­géig meghosszabbitandónak találja. Ezen pénzek tehát a befizetéseknél és fölváltásoknál 1859. decem­ber végéig még minden pénztárak és hivatalok által minden akadály nél­kül elfogadandók, ellenben a pénztárak és hivatalok által többé ki nem adathatnak. 1859. évi december havának eltelte után az említett rézváltópénzek a fönnidézett kibocsátványban elősorolt pénztárak és hivataloknál, csak rézanyagkép súly szerint, az erre nézve különösen megállapítandó áron fognak elfogadtatni. Báró B r u o k. A pénzügyi ministeriumnak 1859. július 8-n kelt rendelet­e**), kiható az egész birodalomra, a levél- és bélyegjegyek utáncsinálásának és meghamisításának megbün­tetése iránt. Előfordult kétségek elhárítása végett, a pénzügyi ministerium, az­­ igazságügyi és kereskedelmi ministeriumokkal egyetértőleg, az 1854-dik­­ március 4-kén kelt rendeletet (birod. törv. lap 56. sz.), valamint az 1854.­­ mártius 28 kán kelt rendelet (birod. törv lap 70. sz.) 17. §-át akkér ta­­­­lálja értelmezendőnek, hogy a levél- és bélyegjegyek utáncsinálása és­­ meghamisítása s általában az idézett rendeletek által a levél- és bélyeg-­­ jegyekre vonatkozólag jövedékrövidítéseknek nyilvánított minden cselek- j vények, melyek az általános büntető törvény határozatai alá esnek, az 1852. május 27-n kelt általános büntetőtörvény értelmében s a jövedéki­­ szabályok által kimondott büntetésen kívül az általános büntetőtörvény­­ szerinti büntetésnek is alája vetendők. Báró E­r­n­o­k: A pénzügyi ministeriumnak 1859. július 8-n kelt­­ kibocsátványa, ***) kiható Magyar-, Erdély-, Horvát- és Tótországra, a Szerbvajdaságra s a­­ temesi bánságra, az úrbéri törvényszékeknél­ beadványok, irományok, okiratok és tárgya-­­­lások bélyegmentessége iránt azon esetekben, melyekben a legelő elkülön­­zése és az erdők szabályozása hivatalból kirendelendő képviselő által in­­­­dittatik meg. Előfordult aggályok elhárítása végett közhírré tétetik, hogy az '­ 1853. mártius 2-kán kelt császári nyiltparancsok (birod. törv. lap 38. és * *) Birod. törvl. 1859. jul. 18., XXXV. db. 124. sz. **) Birod. törvl. 1859. jul. 18., XXXV. db. 126. sz. **) Birod. törvlap 1859. XXXV. db. 127. sz. Hirdetés a cs. k. országos pénzügy igazgatóság budai osztályától 1859. augustus 10-kéről, 14466. sz. a., a Pest, Buda és Ó Buda városok körül futó fogyasztási adóvonal meneté­­rébeni némely változások iránt. A cs. k. fogyasztási adóhivatalok tiszti épületeinek a soroksári és váczi vonalakon Pesten megtörtént fölállítása, valamint az adóvonalnak ennélfogva szükségessé vált kilebb mozdítása által, a magyarországi cs. k. országos pénzügyigazgatóságnak 1853. február 24-kén 1546. sz. s., a fogyasztási adóvonal Pest, Buda és Ó-Buda városok körüli menete iránt közzétett hirdetménye (orsz. korm. lap 1853. H. R., VI. dar., 21. sz.) 1. pontja következő változásokat szenved, melyek i. é. September 29-kén lépnek hatályba: 1. Pest körül a fogyasztási adóvonal menete a dunaparttól a tábori kórház mellett levő soroksári Cs. k. fogyasztási adóvonal-hivatalon alul kezdődik, a soroksári úton a Fuchs-féle kert deszkafaláig, innen ezen pa­lánk árka mellett a Fuchs-féle hát. laktanyához vezető úton halad, hol az üllői vonalhivatalhoz vivő — eddig is adóvonalként tekintett töltéssel egyesül. Ez által mind a soroksári vonalhivatal s tábori kórház közt a Du­nához vezető út, mind a Fuchs-féle laktanya az adóvonalon kívül marad. Mivel egyébiránt a fogyasztási adóvonal menetének ezen változásá­nál fogva, a dunapartnak azon része, mely a soroksári vonalhivatalnak új­­ és régi tisztiépülete közt fekszik, s melyen ekkorig oly borral és szesz-­­ szel rakott hajók, melyek áruikat bizonytalan eladásra hozták, az adóvo­nalon kívül kötöttek ki, az adózási területbe esik; azért ezen hajók ezen­túl, ha áraikat tüstént meg nem akarják adóztatni, a tábori kórházon alul tartoznak kikötni. 2. Minthogy a kerepesi vonalhivataltól a vaspályának a 2. száma *) Bírod, tervlap 1859. XXXV. dk. 129. sz. F. hó 16-n a külügyministeriumnál ministeri értekezlet tartatott. A „Budapesti Hírlap“ táviratai. Páris, oct. 18. A békekötés tegnap Zürichben aláíratott Francziaország s Austria közt. Szardinia később fogja aláírni. Berlin, oct. 18. Sándor császár szombaton érkezik Borosslóba. Pest, oct. 17.­­ (Politikai szemle). A helyzet röviden szólva jelenleg imez: Zürichben minden rendben van, kivéve azon adóssági részlet magasságát, melyet Piemont magára lesz vállalandó. Ennek megha­tározása végett egy harmadik hatalom közbenjárásához fognak folya­modni (olvasóink emlékeznek, hogy erről egy ízben már volt szó!) és megállapítván egy maximumot és egy minimumot,­ezen közbenjáróra bizondják e két határ közt a fizetendő összeget szám szerint szabatosítani. Ezzel a conferentiának vége leen, és a congressus egybelépésére komoly készületek fognak létezni. Hogy congressus lesz, az elvben most már meg van állapítva, miután Austria ebbeli ellen­állása is végképen megszűnt. Ebből mindazáltal még nem következik az, hogy minden nehézség el van hárítva, hanem legalább a főaka­dály eltávolíttatott; a restauratió nem képezi többé azon megoldást, melynek minden áron ki kellene vitetnie, hanem Austria reá áll, hogy a diplomatia a középolaszhoni fait accompli­kát hivatalosan is tudomásul vegye, feladatul tűzvén ki magának azon kérdés megvits- 41. sz.) 45. §-ban, továbbá az 1854. június 21-kén kelt nyiltparancs (bir. törv. lap 151. sz.) 87. §-ban és az 1857. május 17-kén kelt nyilt­­parancs (birod. törv. lap 98. sz.) 41 §-ban az úrbéri törvényszékeknél­ beadványok, irományok, okiratok és tárgyalásokra nézve engedett illeték­­mentesség azon esetekre is kiterjed, midőn az 1853. mártius 2-kán kelt nyiltparancsok 30. §., az 1854. junius 21-kén kelt nyiltparancs 66. §. és az 1857. május 17-kén kelt nyiltparancs 17. §. szerint a legelő elkülön­­zése és az erdők szabályozása hivatalból kirendelendő képviselő által in­­dittatik meg. Báró Bruck: Az igazságügyi és kereskedelmi ministereknek 1859. július 14-kén kelt rendelete *), kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, mely által az egyezségi eljárás megindításainak a cs. k. udvari és állam­nyomdával­­ közlése rendeltetik. Oly czélból, hogy az 1859. május 18-kán és 1859. június 15 kén kelt rendeletekkel (birod. törv. lap 90. és 108. sz.) megengedett egyez­ségi eljárás megindításának a belföldön előforduló minden esetet, a „Wiener Zeitung“ által átnézetileg közzététessenek, azon bíróság, mely­nél az egyezségi eljárás megindíttatott, köteles mind utólagosan ezen el­járásnak az említett rendeletek kihirdetése napjától óta történt minden megindításairól, mind pedig jövőben annak minden új megindításáról, mindig egyszersmind a bécsi cs. k. udvari és államnyomdát is, az alábbi minta szerint szerkesztett közlés megküldése által, értesíteni. Ez által azonban az egyezségi eljárás megindításának közhírrététele iránt fönnálló szabályok változást teljességgel nem szenvednek. Gróf Nádasdy, Toggenburg lovag. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1859. aug. 18-káról, 5824. sz. a., a postahaj­­ópénznek a folyó év második felével megszabása iránt. A magas kereskedelmi ministeriumnak f. é. aug. 1-jén 14976. sz. a. kelt kibocsátványával a postahajtópénz 1859. aug. 8-kától kezdve egy ló s egy egyszerű posta után, az alábbnevezett koronaországokban és járásokban, egyetértőleg a cs. k. pénzügyministeriummal következőleg állapíttatott meg: austr. pénzbecs. Alsó-Austriában Felső-Austriaban Salzburgban Stájerhonban , Karantánban Csehországban Morvában és Sléziában Tirol és Vorarlbergben A tengerpartvidékben Krajnában A pesti járásban A pozsoni járásban A soproni járásban A kassai járásban A nagyváradi járásban A hegyi kerületben s a zenggi katonaközségi járásban A likkai és ottochani ezredjárásban Az ogulini ezredjárásban . A többi horvát- és tótországi postajárásokban A Szerbvajdaságban és temesi bánságban Erdélyben . . . A krakkói kormányjárásban A lembergi „ A czernowitzi „ ...­­ A födött állomási kocsiért járó illeték az egy ló és után eső korbácspénznek felére, födetlen kocsiért pedig negyedrészére szabatik. A postalegény borravalója s a kenőcspénz változatlanul marad. Ő cs. k. Fensége nevében Gr. Haller, altábornagy. -1/^4 ao -jl-~1 71 16n 1 n 30 T)1 n 20 Ti1 i) 28n 1 n 36n 1 n 26n 1 n 48 1Í1 n 50n 1 71 24 ti1 n 22n 1 n 28n 1 n 20 Ti1 n 30n 1 fi 20 711 7) 40 7)1 n 28 171 n 58n 1 n 14 ti1 n 16 711 1)8 n 1 i) 12 71 ■— i) 98 71— n 96 71 egyszerű posta őrház melletti áteresztvényéig futó fogyasztási adóvonal változatlanul ma­rad, ugyanaz innen a baloldalon a Káldor-féle kertpalánk árka hosszában a „tavasz“­utczáig fut, s onnan a védgátra megy át, mely eddig, is az adóvonal egy részét képezte, a „fekete bika“ utczába vivő úton keresztül. A gáttól megy az adóval egy fa­lépcsőn a cs. k. tüzérség faszertá­rának sánczárka mellett a kőhidon át a zsidó temetőnél fekvő városi szántóföldig, illetőleg az a mellett levő s a kerepesi adóvonal-hivataltól jövő útig, melynek mindkét oldalonn árka képzi az adóvonalat egész a váczi vonalhivatal új épületéig. E tiszti épülettől a Váczról Pestre vivő úton keresztül átmegy a fogyasztási adóvonal a Dunába szakadó vizárokhoz, s mellette a Duna­partig fut, innen pedig a parton tovább haladva a „palaczk“ korcsmánál levő I. számú bemondó Örssel kapcsolatba hozatik. Ez által mind a kerepesi vonalhivataltól a váczi útig, mind a lőpor­torony közelében fekvő valamennyi tüzéri épületek a fogyasztási adóvo­nalon kívül maradnak, ellenben a „fekete bika“ utczába vezető mezei út, melyen eddig nemcsak a pesti, hanem olykor a palotai és dunakeszi la­kosok is üres szekerekkel jártak, mellékúttá válik s ezentúl gazdászati szekerezésre csupán a pestiek által használtathatik. A fogyasztási adóvonalnak ezen változása által e városi bel- és kültelkek tekintetébeni eddigi viszony érintetlenül marad. Végre 3. Azon házak tulajdonosai vagy haszonbérlői, valamint olyaknak lakófelei is, melyek a fogyasztási adóvonalnak ez új menete által az adó­­körbe vonatnak, kötelesek mindjárt f. é. sept. 29-én­ mint jelen rendelet hatályba léptének napján, a birtokukban találtató adózási tárgyakat az illető cs. k. fogyasztási adóhivatalnál szabályszerüleg bejelenteni, s mennyiben kívántatik, tüstént megadóztatni. Konecny. A cs k. magyarországi Főkormányzóság E­­­b­e­r Ferencz segédet a cs. k. budai József-polytechnicumnál, a magyarországi építészeti hatóságok építé­szeti növendékévé kinevezte. Kedden f. é­ oct. 11. a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett az orsz. kormánylap első osztályának XXXI-dik darabja, mind a német egyes, mind az összes kettős kiadásokban. Tartalma : 154. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1859 augustus 15-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, az adóhivataloknál (bírósági letéthivataloknál), a nagykorúvá vált gyámoltak számára létező magánkötelezvények kiszolgáltatásánál követendő eljárás tár­gyában. , Adnk rend- és igazságügyi ministeriumoknak, továbbá a hadse­reg főpara­ncsnokságának s a legfőbb rendőri hatóságnak 1859. augustus 17-kén kelt rendelete, a Magyar , Horvát- és Tótországban, a Szerb vajdaságban s te­mesi bánságban, továbbá az Erdélyi nagyfejedelemségben a cs. k. bíróságok életbe lépte előtti időtől fogva az 1859 junius 2-kán kelt császári rendelet( bi­rod. törv. lap 105. sz.) hatályosságának kezdetéig keletkezett s ezen időben még be nem hajtott bünkönczápolási költségek tárgyában. 156. sz. A kereskedelmi, ipar- és középítészeti ministernek 1859. augustus 22-kén­ kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a külön küldöttek által kézbesítendő leveleknek a belforgalombani behozata iránt. 157. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1859. augustus ,24-kén kelt ren­delete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a bün­tető perrendtartás 117, 158. ás 321. §§-ban foglalt szabályoknak az erdészhiva­­talnokokra és szolgákra, nemkülönben az erdővédszemélyzetrei kiterjesz­tése iránt. 158. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. augustus 27-kén kelt rendelete, kiható az általános vámterület minden koronaországaira , a kereskedésben „Fardi“ nevezet alatt előforduló göngyölet göngysuly levonása iránt. 159. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. augustus 31-kén kelt kibocsát­­ványa, melylyel, az 1857. September 19-kén kelt nyiltparancs folytán 1858. köz­­igazgatási év végeig vert pénzek kimutatása tétetik közhírré. NEMHIVATALOS RÉSZ. ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 17-n a délelőtt folytában a cs. k. udvari váriakban magánandientiákat adni s erre Albrecht Föherczeg Ur Ő császári Fenségét Varsóba elutazása előtt elfogadni méltóztatott. F. hó 16-n reggel Ferdinánd Miksa Föherczeg ur s neje ö cs. Fenségeik Ischlból Bécsbe érkeztek. Mint a „Wiener Zig“ jelenti, f. hó 15-n Sándor hesseni s rajnai hg altábornagy s hadtestparancsnok ő­rlegi fenségének sze­rencséje volt a császári asztalhoz meghivatnia. Szerda, October 19 Igtatványok. Egy hatodhasábos pestisor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszeri­nél 1 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­iktatási bélyegdíj m­indanny­iszor Szul ki. Mindennemű hirdetések a kiadó­hivatal­ban vétetnek föl A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át.

Next