Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)
1859-10-19 / 249. szám
értékben. SZERKESZTŐ-HIVATAL: Narátok tere 7-ik szám 1-ső emelet. 1859. —249. szám. A Hivatalos Értesítővel jász évre fi évre fr. kr. 15 8 — A Hivatalos Értesitő nélkül, fr. kr. I . évre 10 — 1 Évnegyedre évre 5 25 ! Egy hónapra fr 3 1 (A házhozhordásárt havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. kr. 25 Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Happnloind postai küldéssel.) A[Hivatalos Értesítővel együtt. A Hivatalos Értesitő nélkül. Ént Félévre fr. kr. I , fr. kr. — Évnegyedre 5 50 10 — 1 Egy hónapra 2 10 Egész évre Fél évre fr. kr. 14 — 7 — , fr. kr. Évnegyedre 4 — Egy hónapra 160 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Egyes számára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 „ KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. BUDAPESTI HÍRLAP■ HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 8-tól kelt legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy báró Li- e n au Miksa osztálytanácsos a cs. k. pénzügyministeriumnál, a harmadosztályú török Medzsidié-rendet elfogadhassa s viselhesse. A cs. k. Apostoli Felsége ama különös tevékenység s kitűnő szolgálatok kegyteljes elismeréséül, melyeket a cs. k. nenbergi s mari&czelli vasgyárak, ezen év folytában löveg s szállítási czikkek szolgáltatásában fejtettek ki, f. évi oct. 11-től kelt legfelsőbb határozatával a következő két műigazgatót: Hummel József bányatanácsost Neubergben, s Wagner Károly bányatanácsost Mariaczellben, a Ferencz-József-rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földiszűini s legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Schlina Ferdinand huta-kezelőnek, grünbergi Ruttner József alkezelőnek s Rowlandson János gépmérnöknek, végre a neubergi s mariazelli mesteriségi személyzetiek a legmagasb megelégedés tudtukra adassék. A solferinói csatában tanúsított vitézségükért, pótlólagosan a következő altisztek s közvitézek diszíttettek föl érmekkel : A 35. sz. gr. Khevenhüller gyalog-ezredő 1, 1. osztályú ezüst éremmel: Nachtmann József, Bartl Andr., Wabra Fér. őrmesterek ; Kraupmann György altizedes ; 2. oszt. Kurz Ádám, Lommer Fer. őrmesterek; Lehnert Gáspár, Slawik Bódog vezetők; Rattey Ant. altizedes ; Hufnagl Fer. tizedes , Mühhaus János altizedes, Paxa Andr. dobos és Kchout Józs. közv. A 4. vadász-zászlóaljtól: 1. oszt. ezüst éremmel: Gossmann János, Darek Fülöp közv., Stuschka Tamás kürtös; 2. oszt . Klement Károly, Hovadik Fer., Theiner Bert, fő vadászok: Woyna Ádám, Robng János vezetők, Kowarz Manó alvadász, Widleszka Fer, Wiesner János őrvezetők , Janeczek János törzs-kürtös, Krzistek György, Bohnoschka Venczel, s Eineigel Rudolf közvitézek. A 40. sz. b. Rossbach-gyalo g-ez r. : 2-dik oszt. ezüst éremmel : Mroczka Péter közv. A 8. sz. Lajos Főherczeg-gyalogezr.: 1. oszt. ezüst éremmel: Pfeifer Kár. őrmester. A titeli határőr zászl. : 2. oszt. ezüst éremmel: Bozejatz Ignácz őrmester. Az 52. sz. Ferencz Károly Főherczeg-gyalogezredő 1. arany éremmel : Flach Armin hadoncz-tizedes; 1. oszt. ezüst éremmel: Franzl Józs. őrmester, Czamay Máty. vezető, Pozsár Imre közv., 2. oszt.: Filiak Bold , Jandel Fer. őrmesterek, Rajki László hadoncz-tizedes, Ferka Ján., Vass Istv. Németh György, Rapkay Pál, Ágoston Józs., Schranz János vezetők, — Rácz Pál, Pitz Jak., Raab Mik. tizedesek, — Szabó Fer. Sztizedes, Ouad Istv., Vigh Ján., Jakab Józs., Kassai György, Pethő Ant, Loch Ján., Hitter Fer., Klein Sám., Woda Józs., Szentkereszty Ján., Fonay Józs. közv. A 10. sz. porosz király huszárezr. ; arany éremmel: Zsolnay Andr. közv. 1. oszt.; ezüst éremmel : Bajzáth Mih., Barabás Mih. s Böde Kár. közv.; — 2. oszt.: Kiss Imre, Herczeg Pét. s Kovács György közv. A 49. sz. b. Hees-gyalogezr. : 1 oszt. ezüst éremmel: Hannák Ján. közv. ; 2. oszt.: Stickler Bál. vezető, Zehetmayer Lip. altizedes, Stierschneider Gásp., Zartl Máty., Filsinger Pál, Schönbauer Fer, s Vlaschka Józs. közv. A pénzügyi ministeriumnak 1859. julius 7-kén kelt kibocsátványa *), kiható a birodalom egész területére, mely által, a konventiós kétkrajczárosok behúzására rendelt határidő 1859. * december végéig hosszabbitatik meg. A pénzügyi ministerium, a conventiós kétkrajczárosoknak jelenlegi , három ujkrajczárnyi értékükben leendő behúzására szabott határidőt, mely az 1859. január 10-kén kelt ministeri kibocsátványnyal (hírod. törv. lap 12. sz.) 1859. julius végére volt kitűzve, 1859. december végéig meghosszabbitandónak találja. Ezen pénzek tehát a befizetéseknél és fölváltásoknál 1859. december végéig még minden pénztárak és hivatalok által minden akadály nélkül elfogadandók, ellenben a pénztárak és hivatalok által többé ki nem adathatnak. 1859. évi december havának eltelte után az említett rézváltópénzek a fönnidézett kibocsátványban elősorolt pénztárak és hivataloknál, csak rézanyagkép súly szerint, az erre nézve különösen megállapítandó áron fognak elfogadtatni. Báró B r u o k. A pénzügyi ministeriumnak 1859. július 8-n kelt rendelete**), kiható az egész birodalomra, a levél- és bélyegjegyek utáncsinálásának és meghamisításának megbüntetése iránt. Előfordult kétségek elhárítása végett, a pénzügyi ministerium, az igazságügyi és kereskedelmi ministeriumokkal egyetértőleg, az 1854-dik március 4-kén kelt rendeletet (birod. törv. lap 56. sz.), valamint az 1854. mártius 28 kán kelt rendelet (birod. törv lap 70. sz.) 17. §-át akkér találja értelmezendőnek, hogy a levél- és bélyegjegyek utáncsinálása és meghamisítása s általában az idézett rendeletek által a levél- és bélyeg- jegyekre vonatkozólag jövedékrövidítéseknek nyilvánított minden cselek- j vények, melyek az általános büntető törvény határozatai alá esnek, az 1852. május 27-n kelt általános büntetőtörvény értelmében s a jövedéki szabályok által kimondott büntetésen kívül az általános büntetőtörvény szerinti büntetésnek is alája vetendők. Báró Ernok: A pénzügyi ministeriumnak 1859. július 8-n kelt kibocsátványa, ***) kiható Magyar-, Erdély-, Horvát- és Tótországra, a Szerbvajdaságra s a temesi bánságra, az úrbéri törvényszékeknél beadványok, irományok, okiratok és tárgya-lások bélyegmentessége iránt azon esetekben, melyekben a legelő elkülönzése és az erdők szabályozása hivatalból kirendelendő képviselő által indittatik meg. Előfordult aggályok elhárítása végett közhírré tétetik, hogy az ' 1853. mártius 2-kán kelt császári nyiltparancsok (birod. törv. lap 38. és * *) Birod. törvl. 1859. jul. 18., XXXV. db. 124. sz. **) Birod. törvl. 1859. jul. 18., XXXV. db. 126. sz. **) Birod. törvlap 1859. XXXV. db. 127. sz. Hirdetés a cs. k. országos pénzügy igazgatóság budai osztályától 1859. augustus 10-kéről, 14466. sz. a., a Pest, Buda és Ó Buda városok körül futó fogyasztási adóvonal menetérébeni némely változások iránt. A cs. k. fogyasztási adóhivatalok tiszti épületeinek a soroksári és váczi vonalakon Pesten megtörtént fölállítása, valamint az adóvonalnak ennélfogva szükségessé vált kilebb mozdítása által, a magyarországi cs. k. országos pénzügyigazgatóságnak 1853. február 24-kén 1546. sz. s., a fogyasztási adóvonal Pest, Buda és Ó-Buda városok körüli menete iránt közzétett hirdetménye (orsz. korm. lap 1853. H. R., VI. dar., 21. sz.) 1. pontja következő változásokat szenved, melyek i. é. September 29-kén lépnek hatályba: 1. Pest körül a fogyasztási adóvonal menete a dunaparttól a tábori kórház mellett levő soroksári Cs. k. fogyasztási adóvonal-hivatalon alul kezdődik, a soroksári úton a Fuchs-féle kert deszkafaláig, innen ezen palánk árka mellett a Fuchs-féle hát. laktanyához vezető úton halad, hol az üllői vonalhivatalhoz vivő — eddig is adóvonalként tekintett töltéssel egyesül. Ez által mind a soroksári vonalhivatal s tábori kórház közt a Dunához vezető út, mind a Fuchs-féle laktanya az adóvonalon kívül marad. Mivel egyébiránt a fogyasztási adóvonal menetének ezen változásánál fogva, a dunapartnak azon része, mely a soroksári vonalhivatalnak új és régi tisztiépülete közt fekszik, s melyen ekkorig oly borral és szesz- szel rakott hajók, melyek áruikat bizonytalan eladásra hozták, az adóvonalon kívül kötöttek ki, az adózási területbe esik; azért ezen hajók ezentúl, ha áraikat tüstént meg nem akarják adóztatni, a tábori kórházon alul tartoznak kikötni. 2. Minthogy a kerepesi vonalhivataltól a vaspályának a 2. száma *) Bírod, tervlap 1859. XXXV. dk. 129. sz. F. hó 16-n a külügyministeriumnál ministeri értekezlet tartatott. A „Budapesti Hírlap“ táviratai. Páris, oct. 18. A békekötés tegnap Zürichben aláíratott Francziaország s Austria közt. Szardinia később fogja aláírni. Berlin, oct. 18. Sándor császár szombaton érkezik Borosslóba. Pest, oct. 17. (Politikai szemle). A helyzet röviden szólva jelenleg imez: Zürichben minden rendben van, kivéve azon adóssági részlet magasságát, melyet Piemont magára lesz vállalandó. Ennek meghatározása végett egy harmadik hatalom közbenjárásához fognak folyamodni (olvasóink emlékeznek, hogy erről egy ízben már volt szó!) és megállapítván egy maximumot és egy minimumot,ezen közbenjáróra bizondják e két határ közt a fizetendő összeget szám szerint szabatosítani. Ezzel a conferentiának vége leen, és a congressus egybelépésére komoly készületek fognak létezni. Hogy congressus lesz, az elvben most már meg van állapítva, miután Austria ebbeli ellenállása is végképen megszűnt. Ebből mindazáltal még nem következik az, hogy minden nehézség el van hárítva, hanem legalább a főakadály eltávolíttatott; a restauratió nem képezi többé azon megoldást, melynek minden áron ki kellene vitetnie, hanem Austria reá áll, hogy a diplomatia a középolaszhoni fait accomplikát hivatalosan is tudomásul vegye, feladatul tűzvén ki magának azon kérdés megvits- 41. sz.) 45. §-ban, továbbá az 1854. június 21-kén kelt nyiltparancs (bir. törv. lap 151. sz.) 87. §-ban és az 1857. május 17-kén kelt nyiltparancs (birod. törv. lap 98. sz.) 41 §-ban az úrbéri törvényszékeknél beadványok, irományok, okiratok és tárgyalásokra nézve engedett illetékmentesség azon esetekre is kiterjed, midőn az 1853. mártius 2-kán kelt nyiltparancsok 30. §., az 1854. junius 21-kén kelt nyiltparancs 66. §. és az 1857. május 17-kén kelt nyiltparancs 17. §. szerint a legelő elkülönzése és az erdők szabályozása hivatalból kirendelendő képviselő által indittatik meg. Báró Bruck: Az igazságügyi és kereskedelmi ministereknek 1859. július 14-kén kelt rendelete *), kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, mely által az egyezségi eljárás megindításainak a cs. k. udvari és államnyomdával közlése rendeltetik. Oly czélból, hogy az 1859. május 18-kán és 1859. június 15 kén kelt rendeletekkel (birod. törv. lap 90. és 108. sz.) megengedett egyezségi eljárás megindításának a belföldön előforduló minden esetet, a „Wiener Zeitung“ által átnézetileg közzététessenek, azon bíróság, melynél az egyezségi eljárás megindíttatott, köteles mind utólagosan ezen eljárásnak az említett rendeletek kihirdetése napjától óta történt minden megindításairól, mind pedig jövőben annak minden új megindításáról, mindig egyszersmind a bécsi cs. k. udvari és államnyomdát is, az alábbi minta szerint szerkesztett közlés megküldése által, értesíteni. Ez által azonban az egyezségi eljárás megindításának közhírrététele iránt fönnálló szabályok változást teljességgel nem szenvednek. Gróf Nádasdy, Toggenburg lovag. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1859. aug. 18-káról, 5824. sz. a., a postahajópénznek a folyó év második felével megszabása iránt. A magas kereskedelmi ministeriumnak f. é. aug. 1-jén 14976. sz. a. kelt kibocsátványával a postahajtópénz 1859. aug. 8-kától kezdve egy ló s egy egyszerű posta után, az alábbnevezett koronaországokban és járásokban, egyetértőleg a cs. k. pénzügyministeriummal következőleg állapíttatott meg: austr. pénzbecs. Alsó-Austriában Felső-Austriaban Salzburgban Stájerhonban , Karantánban Csehországban Morvában és Sléziában Tirol és Vorarlbergben A tengerpartvidékben Krajnában A pesti járásban A pozsoni járásban A soproni járásban A kassai járásban A nagyváradi járásban A hegyi kerületben s a zenggi katonaközségi járásban A likkai és ottochani ezredjárásban Az ogulini ezredjárásban . A többi horvát- és tótországi postajárásokban A Szerbvajdaságban és temesi bánságban Erdélyben . . . A krakkói kormányjárásban A lembergi „ A czernowitzi „ ... A födött állomási kocsiért járó illeték az egy ló és után eső korbácspénznek felére, födetlen kocsiért pedig negyedrészére szabatik. A postalegény borravalója s a kenőcspénz változatlanul marad. Ő cs. k. Fensége nevében Gr. Haller, altábornagy. -1/^4 ao -jl-~1 71 16n 1 n 30 T)1 n 20 Ti1 i) 28n 1 n 36n 1 n 26n 1 n 48 1Í1 n 50n 1 71 24 ti1 n 22n 1 n 28n 1 n 20 Ti1 n 30n 1 fi 20 711 7) 40 7)1 n 28 171 n 58n 1 n 14 ti1 n 16 711 1)8 n 1 i) 12 71 ■— i) 98 71— n 96 71 egyszerű posta őrház melletti áteresztvényéig futó fogyasztási adóvonal változatlanul marad, ugyanaz innen a baloldalon a Káldor-féle kertpalánk árka hosszában a „tavasz“utczáig fut, s onnan a védgátra megy át, mely eddig, is az adóvonal egy részét képezte, a „fekete bika“ utczába vivő úton keresztül. A gáttól megy az adóval egy falépcsőn a cs. k. tüzérség faszertárának sánczárka mellett a kőhidon át a zsidó temetőnél fekvő városi szántóföldig, illetőleg az a mellett levő s a kerepesi adóvonal-hivataltól jövő útig, melynek mindkét oldalonn árka képzi az adóvonalat egész a váczi vonalhivatal új épületéig. E tiszti épülettől a Váczról Pestre vivő úton keresztül átmegy a fogyasztási adóvonal a Dunába szakadó vizárokhoz, s mellette a Dunapartig fut, innen pedig a parton tovább haladva a „palaczk“ korcsmánál levő I. számú bemondó Örssel kapcsolatba hozatik. Ez által mind a kerepesi vonalhivataltól a váczi útig, mind a lőportorony közelében fekvő valamennyi tüzéri épületek a fogyasztási adóvonalon kívül maradnak, ellenben a „fekete bika“ utczába vezető mezei út, melyen eddig nemcsak a pesti, hanem olykor a palotai és dunakeszi lakosok is üres szekerekkel jártak, mellékúttá válik s ezentúl gazdászati szekerezésre csupán a pestiek által használtathatik. A fogyasztási adóvonalnak ezen változása által e városi bel- és kültelkek tekintetébeni eddigi viszony érintetlenül marad. Végre 3. Azon házak tulajdonosai vagy haszonbérlői, valamint olyaknak lakófelei is, melyek a fogyasztási adóvonalnak ez új menete által az adókörbe vonatnak, kötelesek mindjárt f. é. sept. 29-én mint jelen rendelet hatályba léptének napján, a birtokukban találtató adózási tárgyakat az illető cs. k. fogyasztási adóhivatalnál szabályszerüleg bejelenteni, s mennyiben kívántatik, tüstént megadóztatni. Konecny. A cs k. magyarországi Főkormányzóság Eber Ferencz segédet a cs. k. budai József-polytechnicumnál, a magyarországi építészeti hatóságok építészeti növendékévé kinevezte. Kedden f. é oct. 11. a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett az orsz. kormánylap első osztályának XXXI-dik darabja, mind a német egyes, mind az összes kettős kiadásokban. Tartalma : 154. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1859 augustus 15-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, az adóhivataloknál (bírósági letéthivataloknál), a nagykorúvá vált gyámoltak számára létező magánkötelezvények kiszolgáltatásánál követendő eljárás tárgyában. , Adnk rend- és igazságügyi ministeriumoknak, továbbá a hadsereg főparancsnokságának s a legfőbb rendőri hatóságnak 1859. augustus 17-kén kelt rendelete, a Magyar , Horvát- és Tótországban, a Szerb vajdaságban s temesi bánságban, továbbá az Erdélyi nagyfejedelemségben a cs. k. bíróságok életbe lépte előtti időtől fogva az 1859 junius 2-kán kelt császári rendelet( birod. törv. lap 105. sz.) hatályosságának kezdetéig keletkezett s ezen időben még be nem hajtott bünkönczápolási költségek tárgyában. 156. sz. A kereskedelmi, ipar- és középítészeti ministernek 1859. augustus 22-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a külön küldöttek által kézbesítendő leveleknek a belforgalombani behozata iránt. 157. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1859. augustus ,24-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a büntető perrendtartás 117, 158. ás 321. §§-ban foglalt szabályoknak az erdészhivatalnokokra és szolgákra, nemkülönben az erdővédszemélyzetrei kiterjesztése iránt. 158. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. augustus 27-kén kelt rendelete, kiható az általános vámterület minden koronaországaira , a kereskedésben „Fardi“ nevezet alatt előforduló göngyölet göngysuly levonása iránt. 159. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. augustus 31-kén kelt kibocsátványa, melylyel, az 1857. September 19-kén kelt nyiltparancs folytán 1858. közigazgatási év végeig vert pénzek kimutatása tétetik közhírré. NEMHIVATALOS RÉSZ. ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 17-n a délelőtt folytában a cs. k. udvari váriakban magánandientiákat adni s erre Albrecht Föherczeg Ur Ő császári Fenségét Varsóba elutazása előtt elfogadni méltóztatott. F. hó 16-n reggel Ferdinánd Miksa Föherczeg ur s neje ö cs. Fenségeik Ischlból Bécsbe érkeztek. Mint a „Wiener Zig“ jelenti, f. hó 15-n Sándor hesseni s rajnai hg altábornagy s hadtestparancsnok őrlegi fenségének szerencséje volt a császári asztalhoz meghivatnia. Szerda, October 19 Igtatványok. Egy hatodhasábos pestisor egyszeri beiktatásnál 8 ujkrajczárjával, kétszerinél 1 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beiktatási bélyegdíj mindannyiszor Szul ki. Mindennemű hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át.