Budapesti Hírlap, 1859. december (285-309. szám)

1859-12-03 / 287. szám

kukoricza szalmának papírra való sikeres földolgozhatásából úgy az egyesekre mint az egész országra káromolhatna. — Kívánjuk teljes szivünkből, hogy a kísérlet meglepő foganattal fizesse meg a kor­mánynak áldozatkézségét, és hogy Béga vizünk legyen kiindulási pontja egy új s nagyszerű világiparágnak ! Napi újdonságok. * Megtiszteltetés. Lack Róza k. a. hazánk leánya azon megtisz­teltetésben részesült, hogy közreműködésre szóllittatott föl egy udvari hangversenyben, mely Zsófia Főherczegasszony ő cs. Fenségénél f. hó 7-n fog végbemenni. * A Szent-István-Társulat által az épülőfélben levő pest-lipót­­városi templomban emeltetendő oltárra folyvást gyűlnek az adakozások. Az „Ürményi Ferencz Emléke" csimű­ gyászbeszédből, melynek egész bevétele ugyanezen szent czélra van szánva, eddigelé több mint 2700 példány már elkelt, s az eddig említetteken kívül közelebb ugyane czélra adakoztak: b. Eötvös József 3 ft, Csengeri Antal 3 ft, Kovács Gyula 3 ft, dr. Stockinger Tamás orvostudor és egye­temi tanár 5 ft, dr. Arányi Lajos, orvostudor 20 ft, Szent-And­­r­á­s­y Lajos, társulati alapító­ tag Eperjesen 100 ftot a. é. ez utóbbi ezenkívül 20 ftot „Magyarország Prímása" czimű munkájára, oly végből, hogy annak egy, diszkötésű példánya a Vaticani könyvtárnak küldessék meg. (A társulat elfogad minden, bármi csekély adakozásokat nemcsak az oltárra, hanem általán a lipót­városi templomra is. A fönnemlített gyászbeszédből példányok még mindig kaphatók, s az olyan, ki nagyobb összegekkel nem járulhat ezen ügy előmozdításához, legjobban teendi, ha ezen beszédet 20 a. kiért megveszi.)] * Hazafias segélyegylet. A 27-ki legutóbbi jegyzék szerint a bécsi hazafias segélyegylethez nov. 25-éig befolyt: 448,596 ft 38­4 kr kész­pénzben és értékpapírokban; továbbá aranyban: 14 darab 10 frankos; 71 darab 20 frankos; 70 darab cs. k. arany; 55 darab koronás tallér; 23 db Fridrik arany; 2 db emlékérem ; ezüstben: 14 régi pénz; 2% ft; 48 tallér; 415­­/1 egyesületi tallér; 2536 darab huszos; 352874 ft aus­­triai értékben ; 12 darab 5 frankos ; 1137a 4b 1 frankos; 109 hesseni forintos és 826 darab porosz tallér. * Német Schiller Alapítvány. A bécsi fiók­bizottmány 11-ik kimu­tatása szerint a német Schiller alapra begyű­lt eddig elő évi adományok­ban: 1304 ft; egyszer mindenkorra 29,463 ft 75 kr; 2 ft ezüstben; 5 napóleon arany; 8 porosz tallér; 1200 ft metell-kötvény és 19 arany. Nagy-Szebenből 1000 ftot küldtek be. * A pestbudai hangászegylek­ zenedének nov. 30-án P­r­ó­n­a­y Gá­bor báró úr elnöklete alatt tartott választmányi ülésében hozott határoza­tok közöl, mint a nagyobb közönségre nézve érdekeseket a következőket emeljük ki: 1. A Prónay Gábor b. elnök ur által évenként kitűzött s 10 aranynyal jutalmazandó zene-pályamű szövegéül 1860-ra Czuczor „Ki az ?“ föliratu költeménye fogadtatott el. 2. A zenede ezennel évenként megünneplendi Tinódi Sebestyén lantos emlékét, az ily emlékünnepül adandó évenkinti hangversenyek jövedelméből örökös és külön kezelendő Tinódi-alapitványt képezvén, melynek rendeltetését a választ­mány az első hangverseny után tartandó külön ülésében határozandja meg. Az elnök ez indítványa a választmány által annál nagyobb örömmel fogadtatott, mert a zenedének Mozart-alapítványa is van. — Az első hangverseny a jövő január hó 2-dik felében leend. Az ünnepélynek meg­felelő programm megállapítására bizottmány neveztetett ki. A bizottmány elnöke K­u­b­i­n­y­i Ágoston cs. kir. kamarás ur, a múzeum dísztermét e czélra igen előnyös föltétel mellett ajánlá föl. Kívánatos, hogy e föltétel mellett is mentül nagyobb osztalék jusson a múzeum kertjének, mely ez intézet udvarát s vele a fővárost disziti. 3. A zenebe, most, midőn sike­rült az ősi hangszert a tárogatót feltámasztani, hivatásának és köte­lességének érzi e hangszer bővebb kiismerését, tanulmányozását s a ma­gyar zenére alkalmazását elősegíteni. Ennélfogva összeköttetésbe kíván lépni mindazokkal, kik az ily hangszert a haza különböző vidékein még kezelik s a hozzájok intézendő felhívásban fölkérendi őket, hogy a birto­kukban levő tárogatót s annak kezelési módját bővebben megismertetni magát a hangszert egybehasonlítás, tanulmányozás végett a zenede költ­ségén és felelősségére beküldeni szíveskedjenek. 4. A zenede eddigelé azok közöl, kik a tárogatóval bánni tudnak, név szerint csak Uram György és Likacs urakat ismeri. Ezekhez tehát azon kéréssel fog járulni, hogy ha lehetséges a f. hó 8-án tartandó tárogató hangversenyre Pestre jönni szíveskedjenek, hogy az illetőket az ősi hangszer titkába beavathas­sák. A zenede a t­­urak utazási költséget fedezni kész. * Tudományos előadás: Dr. Pólya József a múlt télen megkezdett előadásait az élelmi­szerekről és táprendszerről ezen a téren is folytatni fogja. A felolvasások f.­hó­cskán veszik kezdetüket és minden kedden, szerdán és csütörtökön esti 5 től 6 óráig tartatnak a köztelken. * Új lap: Heckenast Gusztáv bizományában új évvel egy népszerű lap indul meg „Lelki kincstár, prot. családi lapok“ czím alatt; czélja a protestáns családi élet erkölcsi és vallási nemes­ítése. Minden két házban jelenik meg egy szám. Az előfizetési dij félévre 1 ft austria értékben. 41 Kisfaludi Sándor epikai költeménye: „Gyula szerelme" mint a „Tanodai lapok" írják Gebell János cs. k. helytartósági taná­csos ur által Kassán németre fordittatott, a nevezett lap sikerült mutat­ványokat közöl belőle s óhajtását fejezi ki, vajha mielőbb nyomtatásban is megjelenhetnék. * A Kerti gazdaság czimü szaklap azon szép részvét viszonzásául, melyben részesül s hogy a kerti gazdaság egyéb ágait u. m. a szöllészet s méhészetet,, selyem és állattenyésztést, major és házipart is nagyobb kör­ben fejleszthesse, új évvel másfél évre fog bővülni, s ebből háromló tete­­mesb költségei fedezésére az egész évi előfizetést 4 új ftra emelendi. A cs. k. helytartóság a szerkesztő egy beadványa folytán a „Kerti gazdaság" czímű lapot a megyei főnököknek és a budapesti polgármestereknek oly­­képen ajánlja figyelmébe, hogy az esetben, ha az említett szaklap a gyü­mölcsre tenyésztési iparágnak a népnél tovább terjesztésére a községek és tanítóik részére megfelelő eszközül szolgálnok, az az érdekelt néptanítók részére, mihelyt annak leírása végett nyilatkoznak, községeik által meg­szereztetvén, használatában minden díjfizetés nélkül részesíttessenek. Másrészt a szerkesztő azok részére, kik az említett kormányi­­ntézkedés uján lapja ingyen leírásában sem részesülhetnek, eddigi, részükre leszál­lított 2 ft áron továbbá is előfizethetnek, ha legalább két rendes előfizető gyűjtésével közremunkálnak. Ugyanezen lap egy rendes kerti gazdasági s háztartási naptárrovatot indított meg „Nefelejts" ez. alatt, mely a dísz­­kertészet, gyümölcsészet, konyhakert, majorság s házi állatok körüli el­járásra s teendőkre nézve közöl havi jegyzeteket. * Biztonsági Őrök. Mint a „Temesv. Zig"nak Uj-Becséről írják , a tiszai koronakerület több helységes példájára a szomszéd Franyován is állítanak lovas biztonsági őröket, kik az elsajátított jószágért felelősek és — en cas que — káréritésre köteleztetnek. A birtokosok érdekében volna — mind nevezett lap — ha ezen rendszabály mielőtt életbeléptet­nék, mert miután az említett kerület helységeiben a Tisza-melléken ez intézkedés már fennáll, az idegen vagyon megcsonkítása igen nehézzé vált, vagy ha elkövettetik, annyi erő működik közre, miszerint a gonosz­tevőket rendesen csakhamar fölfedezik. Ezek tehát most leginkább a Ti­szán túli vidékeket választják gonosztetteik színhelyévé: csaknem minden héten hallani Frangova vidékén rablás vagy lopásról, s az ellopott mar­hát áthajtják a Tiszán, hol vagy ritkán vagy sohasem kerül többé vissza jogos tulajdonosához. Legújabb tűi posta London, nov. 28. (Anglia és a congressus.) Anglia állását a bekövet­kező congressusban a „Times" egy kissé ködös czikk tárgyává teszi, melyből a következő lényeges­ alkatrészeket vesszük ki: „Anglia nem bir ma 1815-ki állásával. Akkor teljes joga volt nagy igényekkel föllépni — ma kissé dicstelen állásában tűnik föl az a fölötti tolakodó tanácsadónak, miként kelljen másoknak babérjaikat hordaniok ? Mi nézők voltunk, midőn mások küzdöttek. Nekünk is van saját „esz­ménk," úgy mint más nemzeteknek, de nyilván kimondjuk, hogy eszünk ágában sincs azért harczot viselni. Nekünk e congressuson nincs másként locus sedendi­nk, csak hogy ott okoskodjunk, előterjesztéseket tegyünk, alkotmányos elveket fejtegessünk stb. De ily­­anok alig találandnak viszhangra oly gyűlésben, hol Oroszország is befolyással bir s hol ér­vényesítésük ellenkezik a franczia császár politikájával is. Aztán előttünk azon fontos tény, hogy Francziaországnak 60,000 kato­nája van azon országban, melynek sorsa fölött a congressus­­nak döntenie kellene. III. Napóleon alig lesz oly alkalmazkodó politikus, hogy e csapatokat egy congressusi jegyzékre azonnal engedelmesen visz­­szahivja. S ha egy congressusi jegyzék Austriát fölhatalmazná, hogy a négeket ismét behelyezze, s Francziaországot megbízná, hogy a pápa te­kintélyét a Romagnában ismét helyreállítsa, vájjon ekkor elvonhatjuk-e magunkat a felelősségtől oly rendezményekért, melyeket talán legke­­vésbbé sem helyeseltünk? Másrészt egy első rangú hatalom nem vonhatja ki magát duzzogva a nemzetek tanácsából, a­nélkül hogy híre és tekinté­lye ne szenvedjen. Az elszigetelés legközelebb áll a háborúhoz. Morális hadüzenet. A meghívás visszautasítását azok, kik azt tették és elfo­gadják, gyűlölködő lépésnek tekintenék. Ezenfelül Olaszországot leg­alább pártolásunk előnyében részesíthetjük. Mindazok után, a­miket nyilvános embereink és a sajtó elmondottak, van-e jogunk Olaszország ér­dekeit egészen idegen befolyásoknak átengednünk ? Még ekkor is, ha mint a veronai congressusból visszavonulunk, rosszabb állást fogunk-e elfog­lalni, mintha a belépést megtagadjuk ? Legalább elmondtuk mondókánkat bebizonyítottuk jóakaratunkat, meghallgatva azt, a­mit más hatalmak elmondanak. Ekkor legalább tiltakozunk az ellen, a­mit el nem háríthat­tunk.Ez a dolog állása. Az igen vagy nem kényelmetlenségei meglehetősen egyensúlyozzák egymást. A teljes elszigetelés elleni ellenvetések talán mégis egy hajszállal túlnyomóbbak. A kormány határozata mindenesetre a legfontosabb következően lesz Anglia úgy mint Olaszországra nézve." U­gyane lap mint tudjuk még nem rég a legeszélytelenebb s leg­­gyalázatosb dolognak bélyegző a congressusban részvevőst. Ma más­ként szól. E lépés eggyébként is oly elhatározottságot föltételezett, hogy azt a kormány élén álló hitegető, ide - tova alkudozó lordról már előre sem lehet­ föltenni; valószínűbb volt mindig, hogy Palmers­ton kormányának csökönyössége, a­mint ekkorig is csak a franczia politikának szolgált, csak­is addig fog tartani, míg az öreg lordi csá­szári barátja a maguk előttt szerepeltetett kis Russellen keresztül egy­másnak kezet nem nyujtandnak. Pária, nov. 29. (Meghívások a congressusba; egyetértés An­gliával; a lefegyverzési javaslat.) A mai nap úgy lát­szik fordulati pont az eddigi válságban. A „Mon,“ ma közli az utolsó és legfontosb zürichi szerződvényt, azt, mely Francziaország és Aus­tria közt köttetett. Ez nem tartalmaz semmi lényegesen újat s a con­gresses irányában sem szünteti meg az eddigi aggályokat és félelme­ket. Egyébiránt a „K. Z." szerint ma mentek el a meghívások a con­­gressusra; a „Mon.“ valószínűleg e fontos tényt is mielőbb közölni fogja. Lord Cowley 28-kan estve érkezett vissza Londonból; kü­l­detését mint állítják a legjobb siker koronázta s a két kormány közti egyetértés ismét oly tökéletesen helyreállt, a mint ez két külön­böző intézményű, egymással versenyző nemzetek közt lehetséges. Párisi levelek egyébiránt újból állítják, hogy a lefegyverzés iránti franczia javaslat csakugyan létezett, de csak oda volt irányozva, hogy azon kölcsönös előintézkedések szüntessenek meg, melyek a két országot a világ szemeiben nagy háború küszöbén állóknak tün­tetik föl. A császár, állítják, biztosíta I. Cowleyt a bucsuaudientián szíve azon óhajáról, Angliával ismét azon viszonyokba lépni, melyek a két nemzet igényeinek megfelelnek, sőt a császár késznek nyilatkozott volna az angol katonai és tengerészeti parancs­nokoknak a legpontosb belátásáét nyitni minden tengeré­szeti műveibe, hogy meggyőződjenek, miszerint Francziaor­szág semmit sem tett, a­mivel Angolország bizodalmát elveszthetné. L. Cowley, ily biztosításokkal naturálva, Londonban aztán valódi ar­­kadiai béke illatokat lehelt ki; mindamellett az eszes sima Palmers­ton távol volt attól, hogy ama javaslatot elfogadja, sőt ellenkezőleg kijelenté, mikép e javaslat elfogadása bizalmatlanságot árulna el, melyet a közös egyetértés általa soha kétségbe nem volt fönnállásá­nak fölmerülni engednünk nem szabad. A császár mindamellett az ál­talános lefegyverzés felöli hírt mint állítják, valósággá teendi, beszé­lik, hogy kiterjedt szabadságolások életbeléptetését határozá el, mi azonban az angol kedélyeket egy időre megnyugtathatná ugyan, de a megindult angol fegyverkezéseket többé megakasztani nem fogja. Turin, nov. 23. (A középolaszországi sereg létszáma) a „Corriere mercantile" szerint következő lenne : a sereg 12 gya­logsági dandárból, azaz 24 ezred, 12 vadászzászlóalj , 4 lovas­ezred, 10 tábori üteg és 3 hadmérnök zászlóaljból áll. A t­o­s­k­á­n­a­i hadosztályból szervezve van : 11,806, szervezés alatt van : 10,000; összesen : 22,806. — A Mezzacapo hadosztály : 5,504 ; a Ro­se 11 i-hadosztály : 6,602.— A modenai dandár: 2,576; — a r­e­ggi­ói: 2,997 ; a p­ar­m­ai: 2,453; az 1-ső vadász-zászlóalj: 567 ; a 2-ik : 572 ; a 3-ik : 570. — Modenai tüzérség : 718; mo­­den­ai hadmérnökség : 304; huszár­ezred : 1,081; bolognai tar­talék : 1,800. Összesen : 50,805. — Távollevők : 2,785. Fegyver alatt van: 48,020. Remélik, hogy jövő tavaszszal 60000 katona lesz zászló alatt, 12 tábori üteggel. Róma. nov. 24. (A pápának a congressusbai feltételes bele­egyezése.) Egy m­a­r 8 e i 11 - i sürgöny szerint, magánle­velek megerősítik azon közlést, miszerint Antonelli bibornok képvise­­lendi a szentszéket a congressusban. Azonban az „Ind. beige“ párisi levelezője szerint azon választás még nem lehetne végleges, mivel a pápa még eddig csak feltételesen egyezett bele a congres­­susba. Ugyanis egy bibornoki értekezletben az határoztatott el, mikép Grammont herczeghez több kérdések fognak intéztétől, a congressus tanácskozásai 8 programm­ja iránt, a franczia követ azonban, utasí­tások hiánya miatt nem válaszolhatván ezen kérdésekre, a római udvar elhalasztó csatlakozását mindaddig, mig a párisi apostoli nunciatura meg nem nyerendezte a Grammont herc­­égtől kért össze a föl­világosí­ti­sokat. Nizza nov. 22. (G a r i b a 1 d i.) A „Nizzardo" szerint tegnap 21 kocsi haladt át a városon, hogy Garibaldi szállása elé menjen. Ez a telet Nizzában töltő angolok részéről a demonstratio volt. A tábornok egy szép virág­füzért vett át egy kellemes lady kezeiből. Számos bókok váltottak. A demonstratióban résztvett angolok egy nyilatkozatot szerkesztettek melyben „a tábornok nemes s hazafias törekvései“ iránti bámulatu­kat fejezik ki. A nyilatkozat aláíróinak élén H­o­g­g­e ezredes neve olvasható. Azon perezben, midőn Garibaldi hajón Genuába indult, minden épület föl volt disztve; a nép tapsolt, a tábornok a födezetről szívélyesen ü­dvözle a közönséget. A tömegben számos külföldiek is voltak. Belgrád, nov. 26. (Uj trónörökös.) Sok rejtély merült fel újabb időben­­ szerb állapotokban; most e rejtélyeket a „Temesv. Zig" egy tudósí­tója mind meg­igyekszik fejteni egy kis családias történet fölfedezé­sével. Néhány nap előtt t. i. a senatuselnök Stevtza vezérőrnagy fia, ki állítólag nem rég alárendelt hivatali állásról nazsalnikká (járásfő­nökké) léptetett elő, lakodalmát tartá egy belgrádi kereskedő leányá­val. Stevtza megkéré Milos leget, legyen tana az egybekelésnél; ez a­ggkora miatt fia Mihály legre bizá helyettesítését az egyházi szer­tartásoknál, ki neje Júlia herczegnővel meg is jelent, de méltó­sága tekintetéből hadsegédét bizá meg, hogy személyét az es­­ketésnél képviselje. Mihály herczeg később még a lakoma ven­dégeit is megtisztelő jelenlétével; de mind a kitüntetés nem elégítő ki tízeuizát, ki a hadsegéd általi képviseltetésben az illem megsér­tését látta. A senatus elnök a kölcsön visszaadására alkalmat kere­sett s nemsokára meglelő azt. Bojovits volt hadsegéd s most belügy­­ministeri segéd néhány nappal később tartá lakodalmát, melyen Stertzán kivül­­Románia, Milos­iy testvére Jefremnek özvegye is jelen volt, kinek leánya egy hét éves Milan nevű figyelmek anyja. E fiúra vete egy bizonyos, önzéstől vezetett párt szemeit, melynek czél­­zatai az ismeretes örökösödési tervezetben is nyilvánultak. A lakoma alatti toasztok közt most most fölkelt Stertza s lelkesedve fölkiáltott: a trónörökös Milan egészégéért. Táviratok. London, dec. 1. A „Times" ma azt óhajtja, hoogy maga Palmerston lord képviselje Angolországot a congressusban; szerinte azon czélra Stratford, Granville s Cowley lordok elégtelenek lennének. Pár­is, dec. 1. A „Moniteur" szerint, a párisi rendőrfőnök a francziaországi biztonság főigazgatójává neveztetett ki, a belügymi­­térium felügyelete alatt. — A „Constitutionnel" azt állítja, hogy a t­a­n­g­e­r­i esemény nagyítva van; csupán egy fregat viszonzott eré­lyesen egy rajta elkövetett bántalmat, mely azonban talán puszta félreértésből eredt. P­á­r­i­s, dec. 1. A leuchtenbergi herczegné ma Niz­zába utazott el. T­ur­in, nov. 28. A hivatalos lap egy új törvényszéki­rend rendszerét teszi közzé. — Az „Opinione"-t Desenzanoból egy, lombard-velenczei vasúti kalauzok s ottani lakosok közt történt komoly verekedésről értesítik. — Desambrois államtanácsi el­nökké, Bel­la­ti­s Maggi, milánói ex-delegatusok cuneói san­­necy-i kormányzókká s Rebandengo milánói alkormány­zóvá neveztettek ki. Milano, nov. 28. Az itt beírt választók száma mintegy 10,000-re megy. Modena, nov. 25. Buoncompagni főkormányzói czimet vesz föl s a külfölddeli levelezést s képviselést veszi át; alatta Farinis Bivasok­ fognak hivataloskodni. Bologna, nov. 25. F­a­r­i­n­i béhozá a jesuiták kizáratása iránti szárd törvény; azok jószágai világi igazgatás alá helyeztetnek. Triest, dec. 1. A „Triest. Ztg"-nak Marseilleből f. hó 26-ról kelt tudósításai szerint, a martalék törvényszékileg el nem ítélt hajók szabadon bocsáttatása legközelebb fog történni. A költség egy egy hajótól egymásra 1700-ra megy. Az „Armenia“ nov. 24-én Tou­lon­b­a­n, 12,500 fton kelt el. 8-án a „Constantino" s a „Buona sorte" később a „Genio speculatore" s a „Navia Baccartici" árvereztettek el. Piaczi árak Pesten dec. 2. Alsó-austriai mérő austr. ért legjobb minőség -----TET TT Búza 41 484 343 98 Rozs2 692 622 38 Árpa1 961 891 68 Zab ...1 681 541 47 Kukoricza . . . 1 2 242 141 96 Arkelet a bécsi börzén dec. 2. 1 2. 1. 2. 1. 5% austr. értékb. .­­.4­67.75 Loyd . . . . . . --­--285.­5% nemzeti kölcsön . 78.36 78.10 Pesti lánczhid . --.--810.­ 5% metalliques 72.45 72.20 Északi vasút . . ..--192.40 4%% „ 1 . --.--64.20 Államvasut --.--270.50 5% magy. földt. köt. . --.--72.75 Nyug. vasút . . --.--174.25 1834-ki állampapírok . --.--840 Déli . Ve­r­s--117.50 1839-ki „ . . .--118 25 Tiszai „ . . . . —.—*105.— 1854-ki “ 4%-es . -----112.50 Pardu­ pitzi .... —.—137.60 Comoi „ ... --.---17 25 Amsterdam 860 holl. f. 107 — Hitelsorsjegy ... --102.30 Augsburg 100 f. é. d. . 107.1010710 4°/n Dunagőzh. so­raj. . 104.— Frankfurt 100 f. d. é. . —s--107 25 Hg Eszterházy „ 40 ftos --.--82 50 Hamburg 100 m. h.. --.--194.25 Hg Salm „ 40 ftos --.---38.75 London 10 ft st. . 124.50 124 50 Hg Pálffy „ 40 ftos --.--36.50 Pária 100 franc . --.--49.55 Hg Clary „ 40 ftos --.--36.25 Bukarest oláh piasz. . --.-­--.-­Gr. St. Genois „ 40 ftos --.--87.— Konstantin. 100 tör. p. --.-­--.--­Budai . 40 ftos 88.— Cs. koronás ....m —.— 17.08 Hg Windisch gr.n 20 ftos— Cs. arany .... 5.88 5.90 Ur. Waldstein „ 20 ftos --.---27.50 Napoleon . . . . --.--9.98 Keglevich. „ 10 ftos 14.75 Souverains d’or . . --.--17 20 Nemzeti bank . . .905.­903.— Friedrichsd’or ... . v—Sie 10.70 Hitelintéz. 200 f. a. é. .203.60 203.10 Angol sovereigns . . •— 1ó-12.48 Alsó aust. escomp.-bank— 580.— Orosz császári . .. • .— 10.20 Dunagőzhajózás . .— 429. Ezüst .. .''R— 125.— Színházi előadások, dec. 2. Nemzeti színház. „Hunyadi László." Opera 4 felvonásban. Pestvárosi szinház. „Die Royalisten, oder: Cromwell, General." Schauspiel in 4 Aufzügen. (Hr. Friedrich Haase als Gast.) Megérkeztek nov. 30. Angol királyné szálloda. Andrássy György gr. cs. k. titk. tan. Szeged. Petrovich lovag szerk. oszt. főn. Belgrád. Scheidlin Adolf lovag cs. k. hadn. Becs. Scheidlin Kár. lovag cs. k. föhadn Becs. Zamon Mária k. a. mag. Zimony. Gaal Kristóf fldb. Tolna. Benyovszky Lajos fldb. Pozson. Takács Gyula fldb. Pozson. Almásy Zsigm. fldb. T. Sz. Miklós. Neppl Kár. fldb. Abony. Schneider M. cs. k. szolgab. seg. Kalocsa. Stojanovich Arzén szerb. hiv. Belgrád. Lil­ko Fer. mag. Becs. Lenkey Kár. gazda Fegyvernek. Reichenbach H. jósz. igazg. Augsburg. Horváth L. urod. hív. Szombathhely. Masztik V. urod. hivatalnok Kassa. Tadits M. tanuló Szerbia. Jankovich M. szerb. hivatal. Belgrád. Bellony Kár. cs. k. kat. orv. Belgrád. Miltély A. N. ügyvéd Pécs. Jeszenszky Laj. ü­gyv. N.-Sz.-Miklós. Weiser Ant. Ügyv. Győr. Hegedűs Józs ügy­v. N.-Ka­­nizsa. Stann Fer. ügyv. Szegzárd. Engelthaller Ján. kér. Szeged. Birra D. kér. Vukovár. Grünfeld Bern. kér. Uj-Becse. Áron Samu kér. Berlin. Reinfeld A. ás Blau H. Pécs. 1 .• Vadasét art. Földváry Árp. fldb. Gyöngyös. Krisbacher M. kér. Uj Ver­­bász. Stelzer Pál gazdat. Paks. Balás Zsigm. bányabir. Annavölgye. Fehér higo. Möglich Anna mag. D. Földv­ár. Murgach Mih. mag. Tak­sony. Seyler K. karmester Esztergom. Milthány D. felügyelő Túra. Luzsénszky K. báró cs. k. kamarás. Túra. Tigris. Markovics Manó fldb. Béts. Lichtmann Simon bérlő Tokaj. Mendl Rubin kér. Klein H. kér. Homona. Vörös Pál fldb. Arad. Bapik Ant. biv. Hajdú Istv. közs. biró Kovácsháza. Felelős szerkesztő : NAMSKAY LAJOS. Meteorologist észleletek Budán. Nov. 21. S o | | s i n rl o SO *5 Sí 1 * M iOB í f 3* Ú a o o ► a 6 S i•• í 3 a M s s9ÉN 68 O | ►»C« 1 4 1 ír <o •S*© £ C 13 ® 1 <3-8 is & O oa j J -o « á ■ © m £ ^ á > 8á •B* 6 6. r. 338.74 + 2.0 1.59 95 10 Do— — 2 ó. d. 339.02 0 0.5 1.78 854 DNy0 DNy— 10 6. e 339.20 + io 1.56 85 10 Do— — Köz. 338 99 a 08 1.64 88— . —— — A lég ergg tartalma 0—10. reg.2 ó.2 este 10 ó. 2 DaSáVVállás:dec. 2. estve 4' 10"0"' 0 fölött.

Next