Budapesti Hírlap, 1883. március (3. évfolyam, 60-89. szám)

1883-03-13 / 72. szám

1883. március 13. BUDAPESTI HÍRLAP. (72. sz.) és szép emlékét nem csak rendben, hanem egészen megújítva találta, mit a bengáli tudós társaság esz­közölt kegyeletesen. Talált a síremléken kos­arut is, melylyel az akkoriban ott utazott Hopp Ferenc bu­dapesti hazánkfia nyilvánitá kegyeletét. A sírról dr. Duka leszakított egy szép harasztot is s elküldte az akadémiának. A kalkuttai levéltárban a magyar tudósra vonatkozó tizenhat iratot talált, köztük az ő sajátkezüleg irt hat levelét. Az első osztály több tagja fog dr. Dukának becses adatokat küldeni a megírandó életrajzhoz. ♦(Füzetek.) A „Magyar Paedagogiai Szemle“ februári füzete Rill József szerkeszté­sében Lichvártsik Mihály fénynyomatú arcképével jelent meg. — A „Statisztikai havi füzetek“ ez évi januári száma küldetett be szerkesztőségünkhöz. Körösi József a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója által szerkesztve. Egy füzet ala­­ írt. — Az orsz. középtanodai tanáregyesület közlönyéből (szerk. Köpesdy Sándor) be­küldetett hozzánk az idei márciusi füzet. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. Liszt Ferenc és Mosonyi emléke. — Saját levelezőnktől. — Nezsider, márc. 10. A nezsideri kaszinó-egyletből azon mozgalom indult ki, hogy megyénk szülöttje, M­o­s­o­n­y­i Mihály emlékét méltóan meg­örökítse, s ez ügyben a főispánnál küldött­ség járt, kérve az ügy felkarolását. E küldöttség eb­beli megbízatásában eljárván, azon ígéretet hozta magával, hogy az indítvány pártolásban fog részesít­­tetni. Mindezekről a lapok már megemlékeztek. A kaszinó elnöksége tudva azt, hogy bármi jó eszme avagy indítvány csakis úgy valósítható meg, ha ennek keresztülvitelénél jeleseink részéről erkölcsi támogatásban részesittetik ; ezen erkölcsi támoga­tásra egyszersmind felkérte a zongorakirályt Liszt Ferencet is, kinek nemes barátságával a korán el­hunyt Mosonyi is dicsekedhetett, s ki, Mosonyi be­következett halála alkalmával id. Ábrányi Kornélhoz írt levelében ezeket írja : „Mosonyi halála, mindnyájunk szivét mély gyászszal tölti el. Elvesztése elszomoríthat a hazai zeneművészet érdekében is, melynek ő egyik legne­mesebb, legbátrabb és legérdemteljesebb képviselője volt. Bárki is büszke lehetett vele arra, ha lépést tarthatott az általa követett jó után.“ S hogy az ez ügyben a nagy mesterhez intézett kérés nem volt a pusztában elhangzó szó, szolgáljon bizonyítékul a kaszinó elnökéhez küldött válasza, mely­­nek közlése által, úgy hiszem, nem követek el indis­­kréciót. A levél így szól: „Mélyen tisztelt Elnök úr ! A nezsideri Társaskörnek Mosonyi Mi­hály szülőházára illesztendő emléktábla érdekében hozzám in­tézett hazafias felhívásának annál nagyobb készség­gel sietek szerény erőmhöz képest megfelelni, minél élénkebben él bennem az őszinte nagyrabecsülés a megdicsőült művész géniusza iránt, s minél kegyele­­tesebben őrzöm megtisztelő személyes barátsága emlékét. Midőn tehát az említett célra ide zárt szerény adakozásom elfogadására kérném, fogadja egyszer­smind tisztelt Elnök úr mély tiszteletem kifejezését, melylyel maradtam Budapesten, 1883. évi március hó 3-án kész szolgája Liszt Ferenc.“ Hogy ezen megtisztelő sorok a legszebb és legtökéletesebb erkölcsi támogatást jelentik, kell-e még mondanom ? s hogy ezek hivatva lesznek a kétkedők kishitűségét eloszlatni, s az eszme netán létező ellenzőit elnémítani, bizonyítanom nem szük­séges. Mert hol az erre leghivatottabb férfiú úgy nyilatkozik, ott a siker elmaradhatlan. A nagy mester leveléhez 20 frt volt csatolva, s igy biztat a remény bennünket, hogy a nezsideri kaszinó-egylet nemes indítványa, Mosonyi szülőházát hozzá méltó emléktáblával megörökíteni, rövid idő múlva megvalósul. Mert hisz Liszt kezdette meg az adakozást s a jó példa, különösen ily jelesünktől, csak­hamar követőkre fog találni. Az ügy további menetéről, ha a tekintetes szerkesztő úr kívánja, nem fogok késni időnként tudósítani. * (A várszínházban) hétfőn e hó­­ 19-én lesz az előadás a bukovinai csán­gók javára. Egy egyfelvonásos vígjáték előadása után W­i­­­t­n­ó Mária asszony és Perotti Gyula úr fognak egy felvonást énekelni valamely operából, s végül ballet lesz. ♦ (A „M­esterdalnoko­k“) című operát már tanulják a nemzeti színháznál. Hans Sachs szerepét N­e­y Dávid, Walter szerepét pedig Gassi Ferenc urak fogják énekelni. Ezen kívül közreműködni fognak még Bartolucci Vit­­torina k. a., Tallián és Pauli urak. Az igazgatóság még a nyári szünidő előtt szeretné színre hozni az operát, de valószínűleg az őszi évadra marad. *(A Zichy-kiállítás) iránt a közönség nagy mértékben érdeklődik. Este elektro­mos világításnál rendkívül hatásosak a nagy terem­ben elhelyezett festmények, melyeken az étetnagy­­ságú alakok és különösen a temető jelenet mély be­nyomást tesznek a szemlélőre. A rajzok és kartonok a mellékhelyiségekben vannak elhelyezve és ezért csak nappal láthatók. A beléptidíj ugyanaz, mint a Verescsagin-kiállításnál, azaz hétköznapokon 30 kr és vasárnapokon délután 1—4 óra közt 10 kr. A kiállítás mintegy 3—4 hétig lesz nyitva. A rajzok közül többekre nézve vételi ajánlatok is történtek. Az első vásárlók között volt Zichy Jenő gróf, a­ki „A vörös kereszt“ című kisebb, de nagyérdekű kompozíciót és Mary kisasszonynak, a mester tanítványának egy kréta-rajzát vásárolta meg. ♦(Egy pápa a színpadon.) A római „Argentina“-színházban a napokban Carlo Lottinak eg drámája : „VII. G­e­rgely“ kerül színre. A római rendőrség megengedte a da­rab színrehozatalát. * („A kozák királ­y“) B­e­­­o­t Adolf „A kozák király“ című regényét hasonló cím­mel öt felvonásos drámává dolgozta át, mely csütör­tökön, e hó 8­kán került először szinre a párisi Guité színházban. A drámában meg vannak mind­azok a hibák és előnyök, melyek az ilyforma művek sajátságai. A darab, melynek erős drámai voltát nagyon dicsérik, nagy tetszést aratott. ♦(„Numero egy.“) A dublini gyilkos - összeesküvés sem kerülhette el sorsát, s legközelebb színpadra kerül. G­r­­­s­­­e­r György párisi író „Numero Un“ címmel drámát irt, melynek tárgya az említett összeesküvés. ♦ (Karitták strájkja ) A párisi nagy operá­ban a „VIII. Henrik“ főpróbáján, a harmadik fel­vonás végén, midőn a nép örömrivallgása követ­kezett volna, egy hang sem hallatszott, sőt midőn a király harci dalát kezdő, a kar ismét mélyen hall­gatott. Az egész kórus megbeszulni akarta magát, mert az igazgató nem engedte meg, hogy a karsze­mélyzet rokonai jelen legyenek a főpróbán. V­a­u­­c­o r­b­e i­­ igazgató természetesen megbüntette a strájkolókat, s a főcinkosokat elcsapta. ♦(Pest megye központi tisz­tikara) által a lacházai tűzkárosultak javára Pest megyeháza dísztermében március hó 1- én tar­tandó hangverseny műsora véglegesen megállapíttatott. A hangverseny két szakaszból fog állani. Első szakasz : 1. Prolog Dalmady Győző­től , felolvassa a szerző. 2. „Harc a víz és tűz ellen“, rajz Lacháza történetéből, irta és felolvassa Köny­ves Tóth Kálmán úr. 3. Hegedű-solo, előadja Má­­thé István úr, zongorán kiséri Gosztonyi Béla ur. 4. Anna Bellini „Puritánok“ c. dalművéből, énekli Losonczy Antalné urhölgy, zongorán kiséri Fehér­­váry Marie k. a. 5. Magyar dalok, cimbalmon ját­­szó Gömöry Oszkárné urhölgy. — Második szakasz. 5. Költemény, szavalja Vámossy Ilona k. a. 6. Fonódal, Wagner „Repülő hollandi“ c. dalművé­ből, Liszt átiratában és Rhapsodia (VI) Liszttől, zongorán előadja Rudnay Ilon k. a. 7. Magyar da­lok, énekli Losonczy Antalné úrhölgy. 8. Trio (zon­gora, hegedű és gordonka), előadják * * * A hangverseny kezdete 7 órakor. Helyárak: körszék 3 frt, számozott szék 2 frt, bemenet 1 frt. Felül­­fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug­táztatnak. J­egyek válthatók a megyeháznál, a jegy­zői hivatalban és este a pénztárnál. Meg kell még jegyeznünk, hogy néhány lap azon hire, mintha a hangverseny után tombola és tánc következnék, tel­jesen alaptalan. * (Az orsz. zeneakadémia) csütörtökön, e hó 15-én este 7 és fél órakor saját hangversenytermében zeneestélyt ren­dez a következő műsorral : Bevezetés és fuga. Bach 5. Cantate­jából orgonán Kössler J. t­r. a) Ecce quomodo. Handl Jakabtól, b) Ave Maria. Ar­­cadelt Jakabtól, c) Tenebrae facta. Haydn Mi­­hálytól, vegyes karok, tanár: Kessler J. Fuga zongorára, Mendelssohn B.-tól. T­h­o­m­á­s István: Magándal „Faust“ dalműből, Gounod K.-tól. Takács Mihály: „Bénédiction de Dieu dans la solitude“, a „Harmonie poetiques“ című zenekölte­­ményekből, Liszt Ferenctől, zongorán Krautwa­l­d Jozefa k. a. Változatok egy énekhangra, Rhodetől. S­p­á­n­y­i Lenke, Allegro Bach S.-től, orgonán Koz­sák László, a) Német népdal Brahms J.-tól. 3 b) „Der König von Thule“, c) „Schön Rohtraut, balladák Schumann R.-tól, vegyes karok. „Ach wenn es doch immer so bliebe!“ dal, Rubinstein A.-tól, zongora átirat Liszt Ferenctől. Pászthory Róza Gizella asszony, a­ Magándal „Euryanthe“ dalműből, Weber K.-tól. „Du bist wie eine Blume“, dal, Liszt Ferenctől. Jerusale­m Julia: Magyar népdalok vegyeskara, átirta id. Ábrányi Kornél tanár. „Szózat és Hymnus“ szimfonikus át­irat Liszt Ferenctől, zongorára 8 kézre: Bauhöl­zer Julia, Jerusalem Julia, K­o­d­e­r­­­e Róza és Neumann Gizella kisasszonyok. A csángók és a magyarok. — György Endre mai felolvasása az akadémiában. — A magyar faj kezdettől fogva nem volt mond­ható földhöz kötöttnek. A történet minden korszaká­ban találunk a hazából elszakadt magyar telepekre és pedig olyanokra is, akiket nem egyes belzavarok­­nak zivatarjai, hanem saját szándékuk vitt ki kül­földre. Egész nyugaton, sőt az Óceánon túl is apúgy vannak magyar telepek, mint a keleten. Mind e te­lepek között legfontosabbak a csángók és egyáltalá­ban a Romániában élő magyarok Három osztályú magyar van Magyarország keleti határain: a buko­vinai székelyek, akik helytelenül csángóknak nevez­tetnek, s moldvai csángók és székelyek s végül az oláhországi székely és magyar kivándorlók. Számot adni a bukovinai székelyeknek csak megközelitőleg lehet. A Szt.­László társaság 11,660-ra teszi. Gegő Elek 7—8000-re, Kubinszky püspök 1880-ban ma­gának Hadik­falvának 6000 lakost tulajdonit. László Mihály 20,000-nél többre becsüli számukat. A csángók szoros értelemben a Szered völgyén laknak, a székely telepek pedig a határhoz közeled­nek. A moldvai hivatalos statisztika 34,869 magyart ismer el Romani és Baku megyékben, de e statisz­tika megbizhatlan. Obedener 1876-ban 50,000 re teszi a csángók számát s 36,000-re a magyarok és széke­lyekét. Zöld Péter 1767-ben 62 faluban 9 plébániába osztva találta a magyarokat. Gegő Elek 1836-ban 15 plébániában s 70 filiáléban 7 magyar minorista atya felügyelete alatt 50,000 magyart számit. Bau­­din püspök 1647-ben 30 helységet meglátogatván, 10 papot, 13 diákot , 1020 famíliát talált. Kovács Ferenc 1868 ban 65,000-re teszi számukat, részletes kimutatást adva az egyes falvakról. 1880-ban Ku­binszky püspök 48,678-ra teszi számukat, kiknek fő­részük magyar. Ekkoráig már 4 községben a Szt.­­László társaság magyar tannyelvű katholikus iskolákat létesített és egy kántortanító-képez­­de felállítását Bakó­ban, a misszió központján szükségesnek tartja. E kimutatások mindegyikében csak a moldvai csángók s ezek közül is csak a róm. katholiku­sk vannak felvéve ; pedig orthodox reformátusok és zsi­dók is vannak ; ezek számával tehát e tételeket fel kell emelni. Oláhországban Obedener 36,000-re teszi a ma­gyarok számát , Aurelian az osztrák-magyar alattva­lókét 28,136-ra. Kovács Bukarestre 12,000 magyart számít, Brailára 1500-at, Krajovára 1000-et és Plo­­jestre 1300-at. A helvét hitvallásúaknak 5 egyháza: Bukarest, Pitest, Plojest, Galac és Szászkut közel 4000 tiszta magyart számlál. A statisztikában is eltérések lévén, még na­gyobbak azok a történelemben s a nyelv eredetében. A hivatalos statisztika szerint Husz János követőiül maradtak ott a magyarok. Azoknak egy része a Dnieszter mellé telepedett le. Ráday Pál 1790-ben még beszélt velük. Turkuli Sámuel 1725-ben még hét falut ismert magyarnak. Zöld Péter 1767-ben Csöbörcsökön 12 nap alatt meggyóntatott 7139 ma­gyart, keresztelt 2515-öt, miután 17 év óta magyar pap nem volt feléjük. Sirás-rivás, jajgatás közt 2000 férfi és asszony egy mértföldnyire elkisérték és kérve kérték, hogy adjanak nekik magyar papot. Az oro­szok és románok teljesen megfosztották őket nemze­tiségüktől. 1844 ben Jerney már egy lelket sem talál­t A csángók eredete a történelemben is külön­böző. Szarvas Gábor 1874-ben nyelvészeti kutatások alapján legközelebbi rokonságban a székelyekhez tartja őket. Jerney összeállítása szerint 340 faluban laktak a csángók. Megható adatokat sorol fel felolvasó azon küz­delemről, melyet ezen nemzetiségükhöz ragaszkodó magyarok vívnak az eldláhosodással, különösen pedig az olasz misszionáriusokkal. Több példát idéz a múlt századbóli, melyben kifejezést adnak annak.

Next