Budapesti Hírlap, 1883. április (3. évfolyam, 90-119. szám)

1883-04-01 / 90. szám

. Tátja, József főherceg huszárja — ennek mondta Bereczet a háziak előtt — nem kereste-e ? Tagadó választ kapván, azzal a megjegyzéssel távozott, hogy nagyon csodálkozik, hogy barátja nem tartotta meg ígéretét. Midőn Berecz Jánost szem­besítették Lászlónéval, az asz­­szony mindent szemébe mondott Berecznek. B­e­­recz bevall­t, hogy az asszony valót beszél, azt is bevallotta, hogy 27-én este az Albrecht-útán beszélgetett Spon­­gával, de határozottan tagadja, hogy részes volna a gyilkos­ságban. „Lehet, nem mondom, hogy nem, hogy Sponga gyil­kolta meg a kegyelmes urat, de hogy tehetnek engem fele­lőssé másnak tettéért?“ mondá Berecz Zsarnay kapitánynak legutóbbi kihallgatta­­tása alkalmával.* Lászlóné vallomásából kiemeljük még a követ­kezőket: Sponga a 28 káról 29 éve virradó éjt nem töltötte otthon, 29-én reggel 7 órakor tért haza. Szobája ajtaját maga után bezárta. A szobából ki­hallatszott zörejből Lászlóné azt következteti, hogy Sponga az ágyra ült, és másik nadrágot vett fel. Ezután papiros-zörgést hallott, öt percnyi időzés után a szobában Sponga eltávozott s azóta nem tért vissza. Nagyon sietős lehetett a dolga, mert út­levelét és bizonyítványait visszahagyta a ládában. Ládájában mindenféle ruha között két arcképét is megtalálták, az egyik egy mellkép, a másik színe­zett kabinet formájú kép. Ez utóbbi magyar csikós öltözetben tünteti fel, melyben valószínűleg valamely álarcos bálban volt.* Miután több gyanújel arra mutatott, hogy Sponga egy bérkocsiban Dunaföldvárra utazott, még az éjjel Balogh Albin rendőrtisztviselő utána sietett. Balogh Albintól ma délelőtt *­, 12 órakor távirat érkezett a főkapitánysághoz, melyben jelenti, hogy az üldözött Spongát nem találta, mert akit ő üldözött, az egy Dunaföldvári kereskedő, aki­nek neje tegnap táviratozott, hogy otthon végrehaj­tás foganatosíttatott ellene s kéri férjét, hogy jöjjön azonnal haza. Ez volt az ok, hogy a kereskedő nagy összeg fizetése mellett fogadott bérkocsij , azon haza sietett. Balogh útban van a főváros felé. * Berecz János anyjáról is­merősei azt mondják, hogy az egy a fővárosban lakó, jóravaló, becsületes és intelligensebb osztály­hoz való asszony, akit rendkívül lesújtott fiának gya­núba fogása, ő különben nem hiszi, hogy fia volna a gyilkos, de nem sajnálja tőle az akasztó­fát, ha csakugyan rábizonyul a gonosztett. Berecz János maga is intelligens ember és mondják, hogy valaha jobb módú gazdatiszt volt. Azokra a kötelekre vonatko­zólag, melyeket a gyilkosságot követő reggelen az erkélyre és a bástyára erősítve találtak, a rendőr­ség megkérdezte Poszpisil, az ismert akrobata véleményét. Poszpi­sil azt mondta, hogy az erkélyre erősített kötél nem volt használva és minden valószínűség szerint azon a kötélen mászott le a gyilkos az erkélyről, melyet a bástyán találtak, s mikor már a földre ért, a másik fen­­maradt s levetette utánna a kötelet, melyet a gyilkos az­után erősített a bástyához támasztott deszkához. * A W­ertheim-szekrényre vo­natkozólag kitűnt, hogy a gyilkosok próbálták azt kinyitni, de nem tudták, mert nem i­s­mer­ték a középső zár titkos nyitját. * A tegnap délután elfogott két gyanúsnak fel­tűnt egyént ma szabadon bocsátot­ták, mert bebizonyították ártatlanságukat. * Veszprém, márc. 31. (Saját levele­zőnk távirata.) A meggyilkolt Mai­­láth huszárjának, Berecznek, édes test­vére a veszprémi törvényszék börtöné­ben van, hova a somlyó­vásárhelyi templom kirablása miatt jutott. BUDAPESTI HÍRLAP. (90. sz.) TÁVIRATOK. Kitüntetett basa Konstantinápoly, márc. 3­. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Edhem basa királyunktól magyar rendjelet kapott. Ma nyujtá át neki C­a­l­i­c­e báró nagykövet a Szent- Ist­­vánrend nagykeresztjét. A megszeppent oláh kormány. Bukarest, márc. 31. (A „Bp. H.“ ere­deti távirata.) A középtanodai törvény­­javaslat alkalmából a magyar lapokban megje­lent nyilatkozatok s az erdélyi oláh mozgalmak ellen emelt fenyegetések az itteni kormánykörö­ket zavarba hozták. Félhivatalos lapok ha­tározottan megcáfolják a hírt, mintha az erdélyi tüntetéseket egy itteni oláh irredenta, párt vezetné. Egy budapesti német lap cikkét pedig, mely Romániának a Magyarország általi annexiót helyezi kilátásba s a román államot teszi felelőssé egyes chauvinista román lapok túl­zásaiért, a kormánykörök igen rossz néven vet­ték. Azt hiszik, hogy e német lap az osztrák­magyar kormánynyal bizalmas viszonyban van, melylyel Románia barátságos lábon akar maradni. A prágai szocialista per. Prága, márc. 31. A szocialisták perében nyolc vádlott közül kettő fölmentetett, Schmoranz Jaroszláv első rendű vádlott 6 havi, a többiek pedig 6—2 heti fog­ságra ítéltettek. Barátaink a Balkán-félszigeten Konstantinápoly, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Keletrumélia kar-­­­o­n­a­i kerületében zavargások törtek ki, mert az iparos nép az osztrák acélrugók be­hozatala folytán az ottani vasipart veszélyez­tetve látja. A katonai hatalomnak kellett a dologba avatkozni s a bujtogatókat elfogni. A zavargások alatt egy csapat asszony egy osztrák kereskedő raktárát felgyújtá. Török hadikészülődések. Konstantinápoly, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A porta elrendelte, hogy a Karstól Erzerumba vezető országút védelmére három erőd építtessék. Az előmunkálatok haladék­talanul megkezdetnek. A dinamit, Pária, márc. 31. Balairtben, Camus munkave­zető lakásának kapuja alatt, múlt csütörtökön dina­­mit-töltények robbantak fel A robbanás követ­keztében valamennyi földszinti ablak összetört s a falakon rések keletkeztek. Camus családjának tagjai közül, kik ép a robbanás előtt mentek föl az első emeletre, senki sem sebesült meg. C­a­m­u­s­t a „végrehajtó bizottság“ nem­rég halállal fenyegette. Koronázás dinamittal. Odessza, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Oroszország déli tartományai­nak számos községében szocialista ki­áltványok forognak közkézen, melyekben a lakosság felhivatik, hogy a koronázás alatt kitörendő zavargásokat használja fel a nemesség, az uzsorások és a zsidók kirablására. Most indul Odesz­­szából egy küldöttség Szt. Pétervárra, hogy a kormány védelmét a koronázási ünnepélyek tar­tamára kikérje. Trónkövetelők háborúskodása. Fázis, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Az Orléans-család főagitátora Di­­livier kijelenti, hogy miután a „Roy“ nem tette meg kötelességét, az orleánisták kény­telenek kizárólag az Orleáns­­hercegek köré csoportosulni. Választásuk Aumale hercegre 1883. április 1. esett, mert a legnépszerűbb közöttük. Minden új választásnál jelölni fogják őt s ilyenformán mintegy plebiszcitumot rendeznek, mellette. A párt 11 cikkelyből álló alkotmány­félét is készített már. Eszerint visszaállittatik az örökös monarchia felelős minisztérium­mal és egyelőre régensséggel. A herceg-régenst a nemzetgyűlés választja; a régensségi­ tanács dönt hadüzenetek, szövetségek, kereskedelmi szerződések, törvények és az állam biztosságát illető intézkedések felett. V. Henrik király ma­rad ; halálával a régensség megszűnik és a her­­ceg-régens királylyá lesz. Ez a misszió a párisi grófra vár. A szakadás teljes az orleanisták és a legitimisták között, s ha Chambord gróf most kiáltványt bocsátana ki, a párisi gróf azonnal ellenkiáltványnyal felelne reá. Vasúti szerencsétlenség. London, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Cincinnati közelében óri­ási vasúti szerencsétlenség történt, mely még Cin­cinnatiban is ritkítja párját. A vasúti töltés megros­­kadt, a sinek meggörbültek s e miatt egy vo­nat kisiklott s összes kocsi­jaival az 50 láb mélységbe zu­hant. A mozdony mélyen belefúródott a földbe. A legtöbb kocsi szétzúzódott s a romok közt számos csonka emberi tetem látható. A szerencsétlenség szín­helye most rémséges látványt mutat. Eddigi jelen­tések részint­­ e­g a 1­á­b 80 ember halt meg, vagy 66 súlyosan megsebesült. Indián mészárszék. London, márc 31. (A „Bp. H.“ e­r­e­d­e­t­i távirata.) Arizonában az Apache indián­ törzs megtámadta a fehérek gyar­matát és ötven embert lemészá­rolt. Az Indiánok most azzal fenyegetőznek, hogy a kerületből az európaiakat mind ki­irtják. Pestis és kolera. Konstantinápoly, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A török hadügyminisztériumhoz érkezett jelen­tés szerint Dsivannerában ra­gályos betegség tört ki, melyet az orvosok pestisnek konstatáltak. A németalföldi szövetség pedig Alexandriából az ottani egész­ségügyi bizottságtól kapta a tudósítást, hogy Szumátra nyugati partvidé­kén ismét kitört a kolerajár­vány. Csaló órás. Bécs, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Engel Jakab itteni órás, magyar­­országi szénnéi születésű, csalás gyanúja miatt elfo­gatott. Engel 120,000 írttal csődött mondott; még kevéssel a fizetésképtelenség bejelentése előtt Svájc­ból órákat hozatott 70,000 frankért és azután rög­tön rá 25 százalékos kiegyezést ajánlott a hitele­zőknek. Orosz tanulók lázongása, Pétervár, márc. 31. A hivatalos lap a var­sói erdészeti iskola tanulói közt előfordult zavargásokra vonatkozólag jelenti, hogy az iskolában november­től március elejéig folyto­nos gyülekezések és tünte­tések voltak s a tanulók rendellenesen és félebbvalóikkal szemben kihívóan viselték magu­kat, annyira, hogy az előadásokat már­cius elején meg kellett szün­tetni. Az igazgatóság március 4-én a f­ő iz­gat­é­k kizárását határozta el, mire a többi tanulók va­lamennyien azt kívánták hogy ők szintén kizárassa­nak, mert ők egyetértenek a kizártakkal. Ennek következtében 129 tanuló záratik ki, kik közül 54 elveszti azon jogokat is, hogy valamely más is­kolát látogathasson és csak 14 tanulónak szabad — ha az előadások ismét megnyílnának — az erdészeti iskolát tovább látogatni. Közgazdasági táviratok, Magyar aranyjáradék konverzió. Bécs, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Az itteni tőzsde csalódva fogadta a jelentést a magyar aranyjáradék-konverzió­ra­

Next