Budapesti Hírlap, 1883. április (3. évfolyam, 90-119. szám)
1883-04-01 / 90. szám
. Tátja, József főherceg huszárja — ennek mondta Bereczet a háziak előtt — nem kereste-e ? Tagadó választ kapván, azzal a megjegyzéssel távozott, hogy nagyon csodálkozik, hogy barátja nem tartotta meg ígéretét. Midőn Berecz Jánost szembesítették Lászlónéval, az aszszony mindent szemébe mondott Berecznek. Berecz bevallt, hogy az asszony valót beszél, azt is bevallotta, hogy 27-én este az Albrecht-útán beszélgetett Spongával, de határozottan tagadja, hogy részes volna a gyilkosságban. „Lehet, nem mondom, hogy nem, hogy Sponga gyilkolta meg a kegyelmes urat, de hogy tehetnek engem felelőssé másnak tettéért?“ mondá Berecz Zsarnay kapitánynak legutóbbi kihallgattatása alkalmával.* Lászlóné vallomásából kiemeljük még a következőket: Sponga a 28 káról 29 éve virradó éjt nem töltötte otthon, 29-én reggel 7 órakor tért haza. Szobája ajtaját maga után bezárta. A szobából kihallatszott zörejből Lászlóné azt következteti, hogy Sponga az ágyra ült, és másik nadrágot vett fel. Ezután papiros-zörgést hallott, öt percnyi időzés után a szobában Sponga eltávozott s azóta nem tért vissza. Nagyon sietős lehetett a dolga, mert útlevelét és bizonyítványait visszahagyta a ládában. Ládájában mindenféle ruha között két arcképét is megtalálták, az egyik egy mellkép, a másik színezett kabinet formájú kép. Ez utóbbi magyar csikós öltözetben tünteti fel, melyben valószínűleg valamely álarcos bálban volt.* Miután több gyanújel arra mutatott, hogy Sponga egy bérkocsiban Dunaföldvárra utazott, még az éjjel Balogh Albin rendőrtisztviselő utána sietett. Balogh Albintól ma délelőtt *, 12 órakor távirat érkezett a főkapitánysághoz, melyben jelenti, hogy az üldözött Spongát nem találta, mert akit ő üldözött, az egy Dunaföldvári kereskedő, akinek neje tegnap táviratozott, hogy otthon végrehajtás foganatosíttatott ellene s kéri férjét, hogy jöjjön azonnal haza. Ez volt az ok, hogy a kereskedő nagy összeg fizetése mellett fogadott bérkocsij , azon haza sietett. Balogh útban van a főváros felé. * Berecz János anyjáról ismerősei azt mondják, hogy az egy a fővárosban lakó, jóravaló, becsületes és intelligensebb osztályhoz való asszony, akit rendkívül lesújtott fiának gyanúba fogása, ő különben nem hiszi, hogy fia volna a gyilkos, de nem sajnálja tőle az akasztófát, ha csakugyan rábizonyul a gonosztett. Berecz János maga is intelligens ember és mondják, hogy valaha jobb módú gazdatiszt volt. Azokra a kötelekre vonatkozólag, melyeket a gyilkosságot követő reggelen az erkélyre és a bástyára erősítve találtak, a rendőrség megkérdezte Poszpisil, az ismert akrobata véleményét. Poszpisil azt mondta, hogy az erkélyre erősített kötél nem volt használva és minden valószínűség szerint azon a kötélen mászott le a gyilkos az erkélyről, melyet a bástyán találtak, s mikor már a földre ért, a másik fenmaradt s levetette utánna a kötelet, melyet a gyilkos azután erősített a bástyához támasztott deszkához. * A Wertheim-szekrényre vonatkozólag kitűnt, hogy a gyilkosok próbálták azt kinyitni, de nem tudták, mert nem ismerték a középső zár titkos nyitját. * A tegnap délután elfogott két gyanúsnak feltűnt egyént ma szabadon bocsátották, mert bebizonyították ártatlanságukat. * Veszprém, márc. 31. (Saját levelezőnk távirata.) A meggyilkolt Mailáth huszárjának, Berecznek, édes testvére a veszprémi törvényszék börtönében van, hova a somlyóvásárhelyi templom kirablása miatt jutott. BUDAPESTI HÍRLAP. (90. sz.) TÁVIRATOK. Kitüntetett basa Konstantinápoly, márc. 3. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Edhem basa királyunktól magyar rendjelet kapott. Ma nyujtá át neki Calice báró nagykövet a Szent- Istvánrend nagykeresztjét. A megszeppent oláh kormány. Bukarest, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A középtanodai törvényjavaslat alkalmából a magyar lapokban megjelent nyilatkozatok s az erdélyi oláh mozgalmak ellen emelt fenyegetések az itteni kormányköröket zavarba hozták. Félhivatalos lapok határozottan megcáfolják a hírt, mintha az erdélyi tüntetéseket egy itteni oláh irredenta, párt vezetné. Egy budapesti német lap cikkét pedig, mely Romániának a Magyarország általi annexiót helyezi kilátásba s a román államot teszi felelőssé egyes chauvinista román lapok túlzásaiért, a kormánykörök igen rossz néven vették. Azt hiszik, hogy e német lap az osztrákmagyar kormánynyal bizalmas viszonyban van, melylyel Románia barátságos lábon akar maradni. A prágai szocialista per. Prága, márc. 31. A szocialisták perében nyolc vádlott közül kettő fölmentetett, Schmoranz Jaroszláv első rendű vádlott 6 havi, a többiek pedig 6—2 heti fogságra ítéltettek. Barátaink a Balkán-félszigeten Konstantinápoly, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Keletrumélia kar-onai kerületében zavargások törtek ki, mert az iparos nép az osztrák acélrugók behozatala folytán az ottani vasipart veszélyeztetve látja. A katonai hatalomnak kellett a dologba avatkozni s a bujtogatókat elfogni. A zavargások alatt egy csapat asszony egy osztrák kereskedő raktárát felgyújtá. Török hadikészülődések. Konstantinápoly, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A porta elrendelte, hogy a Karstól Erzerumba vezető országút védelmére három erőd építtessék. Az előmunkálatok haladéktalanul megkezdetnek. A dinamit, Pária, márc. 31. Balairtben, Camus munkavezető lakásának kapuja alatt, múlt csütörtökön dinamit-töltények robbantak fel A robbanás következtében valamennyi földszinti ablak összetört s a falakon rések keletkeztek. Camus családjának tagjai közül, kik ép a robbanás előtt mentek föl az első emeletre, senki sem sebesült meg. Camust a „végrehajtó bizottság“ nemrég halállal fenyegette. Koronázás dinamittal. Odessza, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Oroszország déli tartományainak számos községében szocialista kiáltványok forognak közkézen, melyekben a lakosság felhivatik, hogy a koronázás alatt kitörendő zavargásokat használja fel a nemesség, az uzsorások és a zsidók kirablására. Most indul Odeszszából egy küldöttség Szt. Pétervárra, hogy a kormány védelmét a koronázási ünnepélyek tartamára kikérje. Trónkövetelők háborúskodása. Fázis, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Az Orléans-család főagitátora Dilivier kijelenti, hogy miután a „Roy“ nem tette meg kötelességét, az orleánisták kénytelenek kizárólag az Orleánshercegek köré csoportosulni. Választásuk Aumale hercegre 1883. április 1. esett, mert a legnépszerűbb közöttük. Minden új választásnál jelölni fogják őt s ilyenformán mintegy plebiszcitumot rendeznek, mellette. A párt 11 cikkelyből álló alkotmányfélét is készített már. Eszerint visszaállittatik az örökös monarchia felelős minisztériummal és egyelőre régensséggel. A herceg-régenst a nemzetgyűlés választja; a régensségi tanács dönt hadüzenetek, szövetségek, kereskedelmi szerződések, törvények és az állam biztosságát illető intézkedések felett. V. Henrik király marad ; halálával a régensség megszűnik és a herceg-régens királylyá lesz. Ez a misszió a párisi grófra vár. A szakadás teljes az orleanisták és a legitimisták között, s ha Chambord gróf most kiáltványt bocsátana ki, a párisi gróf azonnal ellenkiáltványnyal felelne reá. Vasúti szerencsétlenség. London, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Cincinnati közelében óriási vasúti szerencsétlenség történt, mely még Cincinnatiban is ritkítja párját. A vasúti töltés megroskadt, a sinek meggörbültek s e miatt egy vonat kisiklott s összes kocsijaival az 50 láb mélységbe zuhant. A mozdony mélyen belefúródott a földbe. A legtöbb kocsi szétzúzódott s a romok közt számos csonka emberi tetem látható. A szerencsétlenség színhelye most rémséges látványt mutat. Eddigi jelentések részint eg a 1áb 80 ember halt meg, vagy 66 súlyosan megsebesült. Indián mészárszék. London, márc 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Arizonában az Apache indián törzs megtámadta a fehérek gyarmatát és ötven embert lemészárolt. Az Indiánok most azzal fenyegetőznek, hogy a kerületből az európaiakat mind kiirtják. Pestis és kolera. Konstantinápoly, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A török hadügyminisztériumhoz érkezett jelentés szerint Dsivannerában ragályos betegség tört ki, melyet az orvosok pestisnek konstatáltak. A németalföldi szövetség pedig Alexandriából az ottani egészségügyi bizottságtól kapta a tudósítást, hogy Szumátra nyugati partvidékén ismét kitört a kolerajárvány. Csaló órás. Bécs, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Engel Jakab itteni órás, magyarországi szénnéi születésű, csalás gyanúja miatt elfogatott. Engel 120,000 írttal csődött mondott; még kevéssel a fizetésképtelenség bejelentése előtt Svájcból órákat hozatott 70,000 frankért és azután rögtön rá 25 százalékos kiegyezést ajánlott a hitelezőknek. Orosz tanulók lázongása, Pétervár, márc. 31. A hivatalos lap a varsói erdészeti iskola tanulói közt előfordult zavargásokra vonatkozólag jelenti, hogy az iskolában novembertől március elejéig folytonos gyülekezések és tüntetések voltak s a tanulók rendellenesen és félebbvalóikkal szemben kihívóan viselték magukat, annyira, hogy az előadásokat március elején meg kellett szüntetni. Az igazgatóság március 4-én a fő izgaték kizárását határozta el, mire a többi tanulók valamennyien azt kívánták hogy ők szintén kizárassanak, mert ők egyetértenek a kizártakkal. Ennek következtében 129 tanuló záratik ki, kik közül 54 elveszti azon jogokat is, hogy valamely más iskolát látogathasson és csak 14 tanulónak szabad — ha az előadások ismét megnyílnának — az erdészeti iskolát tovább látogatni. Közgazdasági táviratok, Magyar aranyjáradék konverzió. Bécs, márc. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Az itteni tőzsde csalódva fogadta a jelentést a magyar aranyjáradék-konverzióra