Budapesti Hírlap, 1883. április (3. évfolyam, 90-119. szám)
1883-04-08 / 97. szám
, hogy lármás propagandájukkal ide át célt érnek, mikor a Száván túl is már végüket járják, és hogy Angyelicset kitúrják a patriarkátusból, mikor ez épen ennyire benső embere a kormánynak. Angyelics tekintélye a szerbek közt nagyot nő s állása megszilárdul. Mert mint két fejedelemnek kedves s két kormánynak bizalmi embere áll előttük s azon politika, melyet ő javasolt és ajánl Magyarországon, követtetik Belgrádban is a szerb nemzeti kormány által. Nem paktál az ellenzékkel, mert illegális és pánszláv. S magyarjaink, kik a Zasztavának s a szerb képviselők panaszlevelének Tiszához felültek, ime láthatják, hogy tévedtek, mert ugyanazon párt küzd Magyarországon Angyelics ellen, mely Belgrádban a muszkabarát Mihály érsek mellett áll. Hiszen természetes Polyt és a szerb kongresszusi többség s Mihály és Risztics, az mind egy párt csak, és nem kétféle. Ennek a pártnak most kiharangoztak, mikor Miaovitsnak beharangoztak. Reméljük, hogy a szerb egyházi viszály, mely nálunk is Szerbiából szittatott, ezen elintézés által lohadni fog s a fényes ünnepély és Angyelics pátriárkának Milán király részéről történt kitüntetése a magyar szerbekre is megnyerő hatással fog lenni. Angyelics ne féljen semmit s haladjon csak előre bátran, lesz ő még népszerű ember is híveinél nemsokára, ha a szerb egyházban rendet csinált. Az anarchistákkal paktálni akarni képtelenség, még akkor is, ha a „Pester Lloyd“ és az “Egyetértés“ tanácsolják. A hivatalos lap holnapi száma közzéteszi belysi Baross Gábor orsz. képviselőnek közlekedésügyi minisztériumi államtitkárrá történt kineveztetését. Baross Gábor, a félhivatalos „Bud. Corr.“ szerint, valóságos politikai államtitkárrá neveztetett ki és jövő hétfőn délelőtt megkezdi hivatalos működését. EGYESÜLETEK és INTÉZETEK. — A „Budapesti torna-egylet“ f. u. április hó 21-én d. u. 6 órakor saját csarnokában (I. ker. Krisztinaváros, Attila utca 52. sz. a.) tartja évi rendes közgyűlését. A nemzeti kerékpár-egylet vasárnap délután 6 órakor a budapesti csónakázó egyesület csónakdájában (vámház rakpart) értekezletet tart, melyen az ideigl. választmány az alapszabálytervezetet nyújtja be,tékonyságával hihetővé téve, hogy a naiv közönséget elementáris erővel ragadja magával, a kitanultabb, szkeptikusabb részt bámulatba, izgalomba ejtve csodás tökéletességeivel. Mert a tényeket az gondolta ki s az fűzte logikus rendben egymáshoz, a kinek fölényes szelleme az elkápráztató szöveget adja a személyek alakára s kinek e szelleme előttt kénytelenek vagyunk meghajolni. Ha két embere Sardounak otthőn a színpadon egy kérdés vagy egy helyzet esélyeit latolgatja, egy elkövetett vagy elkövetendő tett következményeit mérlegeli: nincs az az erősség, az a fordulat, az az eshetőség, amelyet ki ne merítenének. Minden ok és minden cáfolat, ami a nézők legokosabbjától kikerülhet, otthon latba vettetik. Impozáns fürgesége, találékonysága Sardou elméjének az, mely diadalmaskodik rajtunk, párosulva nyelvének szellemével és eleganciájával, dialógjának tömörségével és könnyedségével egyben. Valóban azt lehet mondani, hogy e tulajdonságai súlyos és borzasztó anyagának aetheri szárnyakat adnak s bizton emelik fel a magasba. Semmikép se bámulom Fedorat, semmikép sem gyönyörködöm benne, de el vagyok telve szerzőjének rendkívüli adományaival, és a monstrum előtt is hódolok az emberi szellemnek, mely alkotásában, ragyogva nyilatkozik. Tetszik benne kettő. Helvey Laura játéka a második felvonásban, midőn azt, a kibe szerelmes, kiben azonban vőlegénye gyilkosát rejti, a megvallatásra előkészíti. Az érdeklődés, szerelem, aggodalom, remény, a szándékosság, az önkénytelenség, izgalom és tettetés, meg-meg egy őszinte hang: mindez kaleidoszkopikus váltakozásban, játszv, könnyedén, mégis mélységgel, tartalommal célfelé törekvő örvény-ben forogva, majd cikázatosan hirtelen s igen rövid idő alatt, párosulva bájjal a hangból a szembe szökve, az arcon cikázva, a kéz mozdulatában, a legyező lapján táncolva , egy érdekes, szép, tiszta művészi ábrázolás. Ehez képest szerepének többi s külső hatásban sokkal gazdagabb részei alig több mint egy kissé hogy úgy mondjam műveltebb színfalszakgatás. Hozzáteszem, nem mindig az ő hibája, néha pedig épen az ő erénye. A szereppel járt, amelynek minden anyagát feldolgozni felülmúlja az ő erejét. A fent leírt jelenethez hasonlót tudom hogy Sarah minden felvonás katasztrófájához csinált bevezetésül, előkészítőnek. Ezekben a jelenetekben Laura csak egy igen jeles színésznő volt, de sablon színésznő. Játszta e jeleneteket „szokás szerint“, eredetiség nélkül. Eredeti és művészi ott volt, ahol tisztán szalonasszony lehetett, szeretni, olvadni, hazudni, kacérkodni, félni és remélni kellett. Szemeinek tengermély vize bűvösen játszott, s impozáns telt alakja szikrázott a villamosságtól. A másik a mi tetszett Fedórában egy bolondos életunt muszka grófné, aki már mindent próbált, de mindent megunt, csak egyet nem: a változatosságot a szeretőtartásban; férjet kiszolgált néhányat, 15 éves korától tán a 20-ig minden évben egyet. Mindenen keresztül ment, de semmi sem képes őt lebilincselni. Ő az a szerencsétlen, akihez mindenki szánakozólag így szól: el édesem, mért nem megy tanácsért az alvajáróhoz? És aki mindenkinek erre így felel: el, édesem, épen s most jövök tőle! ■ E pillanatban egy Boleszláv nevű lengyel men nekültet részesít kegyeiben annyira, hogy szonátáit is elbájolóknak tartja. A jó Boleszláv azonban elkezd féltékenykedni, s nem is nyugszik addig, amig a szerencsétlen grófné íróasztala kulcsait meg nem keríti, összes levelezéseit át nem vizsgálja. Ezt megtévén, egy érzékeny levélben örökre búcsút vesz a sajnálatra méltó grófnétól. Miért ? Mi talány ? Ki fejti meg ? Megfejti a francia kormány egy előkelő hivatalnoka , a jó Boleszláv nem féltékeny volt, hanem orosz — kém! A grófné elájul, de csakhamar magához tér és elhatározza, hogy — új szerető után fog látni. A régi Szatyr, a régi Sardou kandikál, ki ebből a kis epizódból, melynek hősnőjét Lendvayné igen jól adta. Játékának tetszés eleme egy neme a naiv életuntságnak volt, és ez azt hiszszük a szerep lényege, a mely által a bolondos grófné kedvessé lesz. A darab többi szereplői közt nagy rang illeti Nagy Imrét, a ki különösen az utolsó felvonásban kitűnő energiával játszott s a harmadik felvonás nagy sikerében is becsületesen részes. A mi szerep még ezeken kívül a darabban van, az a rekvizitumok és bútorok szolgálatánál alig van fontosabb szolgálatra hivatva. Azokat simán a figyelemnek magára vonása nélkül lejátszani a fő érdem. —6. BUDAPESTI ŰRLAP. (97. sz.) 1883. április 8 TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A magyar földrajzi társaság) f. évi április hó 12-én délután fél 6 órakor a tudományos akadémia kis termében felolvasó ülést tart. Az ülés tárgya : Tauscherné Geduly Hermina r. tag : „Úti rajzok a waliisi alpesekről. * Országos régészeti és embertani társulat kedden, április hó 10-én, délután 5 órakor a m. t. akadémia kis termébenI. emelet ülést fog tartani. Tárgysorozat: Pulszky Károly : A niello (fekete zománcz) történetéről. A n. muzeum és magánosok gyűjteményeiből összeállított gazdag mutatványokkal. Titkári jelentés, tagbejelentések, pénztári kimutatás. * (A m. t. akadémia)l-ső (nyelv- és széptudományi) osztálya ápril 9-én, hétfőn d. u. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai a következők : 1. Budenz József, r. t. „Nyelvészi észrevételek Vámbéry Árminnak: „A magyarok eredete“ című munkájára. 2 Wolf György 1. t. bemutatja dr. Kiss Ignác urnak mint vendégnek : „Káldi nyelve“ című értekezését. 3. Folyó ügyek. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * („A kegyencnő“) Donizetti ez ócska, lejárt operája került ma este színre a nemzeti színházban. Nem tudjuk, ki ötletéből keresik elő a padlásról egymás után az elyavult partitúrákat: ha Roveri baritonista fellépte miatt kell visszanyúlniok a régi nemzedék repertoirjához, akkor inkább ne lépjen fel Roveri úr. A mai közönség nem éri be a régi olasz iskola szerény effektusaival s három óra hosszat lelkesedni a belkanton nem tud. A vendégénekes Boldizsár szerepében használható hanganyagot mutatott be ezúttal is, melynek azonban kitartó ereje nincs s könnyen fárad, vibrál, mi kellemetlen hatású. Az előadásnak érdeket és művészi értéket Bignour adott a király szerepében. Kifejezésteljes hangja egész művészetét érvényesítő a második felvonás búcsudalában. Ezzel elragadta a közönséget. Nyílt jelenet alatt háromszor tapsolták ki. Kivüli még Bartolucci k. a.-nak voltak sikerült jelenetei a címszerepben. Perotti úr nem volt jó dispozicióban s a harmadik felvonás alatt elrekedt. Az opera után a „Kisértés“ című táncegyveleg következett. —gh. * (Nemzeti színház) jövő heti műsora. Ápril 8. Fedóra. 9. A zalameai biró. 10. Teli Vilmos (Bignio h. ur és Perotti Gyula ur m. v.) 11. Fedóra. 12. Lohengrin (Dévai Janka k. a. fellépte.) 13. Stomfay család. 14. A troubadour (Bignio és Perotti urak mv.) 15. Fedora. 16. Rang és mód. Verszinház. Ápril 8. Bűvös vadász. 12. Egy párisi regény. 14. Gyöngéd rokonok. 15. Carmen. * (A vigadó kistermének) szobor-díszítményei tárgyában a pályázat eredménye felett a főv. képzőművészeti bizottság múlt ülése nem döntött, hanem felhívta Kiss György, Vasadi, Scheffcsik A. és Donáth szobrászokat, hogy a kijelölt allegóriás alakok közül maguk választván, egyet-egyet dolgozzanak ki s útj kis mintákat mutassanak be. Ehez képest kidolgozta és bemutatta Kiss György a szavalatot (Lendvay), Vasady a költészetet (Tinódy), Scheffcsik pedig a zenét (Bihari) . Donáthnak maradt volna a népdal, de ő új mintát nem mutatott be. * (A népszínházban) holnap vasárnap és hétfőn Vidtor új népszínműve „A szárazmalom“ kedden „Üdvöske“, csütörtökön „A furcsa háború“, szombaton „Hoffmann meséi“, a többi napon pedig „A szárazmalom“ kerül színre. — A népszinház legközelebbi újdonsága Offenbach operettje „A hercegasszony“ lese melyben a főbb női szerepeket Pálmai Ilka és Hegyi Aranka fogják játszani. * (Magyar művészek a müncheni nemzetközi kiállításon.) A müncheni nemzetközi kiállításra újabban Mészöly Géza és Ebner Lajos hazánkfiai jelentettek be Páriából nagyobb szabású festményeket és alapos kilátás van reá, hogy Benczúr Gyula hírneves művész hazánkfia nagy képe, melyet az I. magyar ált. biztosító társulat megbizásából festett és mely néhány nap múlva a műcsarnokban is látható lesz szintén át fog engedtetni a kiállításra, miáltal, az eddig bejelentett művekkel együtt, a magyar művészetnek Münchenben leendő monumentális képviselete biztosítottnak tekinthető. * (A Zichy kiállítás) iránt, mely mindössze még csak három napig, vagyis 10-ikéig lesz nyitva, az utolsó napokban fokozódottab érdeklődés mutatkozik. A mester nagy alkotásai iránt érdeklődő közönség az eddiginél sűrűbben látogatja a kiállítást és számosan vannak, akik azt többször is megtekintik. Fedóra, avagy a költői önkényből származott boszuálló félreértés. Paródia négy felvonásra nyújtva. Sardou nyomán U. L. E. Első felvonás. Csileff: Mondja csak kedves Désirée, miért jöttem is én voltakép ide s mit kell tennem ? Desirée: (a csupán corpus delicti gyanánt létező Janiskin Vladimir komornyikja.) Az ön kötelessége és létjogosultsága röviden a következő : Beszélgetése által segít nekem, hogy a darab az egész estét kitöltse. Egyéb célunk egyikünknek sincs. (Nyelvészeti vitát nyit meg a magyar kötőszók fölött, majd megtölti vízzel a poharakat s az egész felvonást. Csileff szedi kalapját és elgyalogol.) Fedóra : (Szenvedélyesen lép be.) Hol Vladimir ? Desiree : Sajnálom , nincs a színlapon. Fedóra : Akkor valami baleset történt vele.