Budapesti Hírlap, 1883. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1883-06-01 / 150. szám

1883. június 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (150 sz.) ótának egy dekrétuma jóváhagyja a Stadler­­szerajevói érsek és a ferencrendiek közt létrejött egyezményt a plébániák betöltésére vonatkozólag Boszniában. Trefort Pozsonyban, Pozsony, máj. 31. Trefort közoktatási minisz­ter Gönczy Pál miniszteri tanácsos kíséretében ma délután 1 órakor a futárvonattal ide érkezett. A minisztert a pályaudvarban Esterházy István gr. főispán, Esterházy Károly gróf, a műkiállítási bizottság elnöke, Gottl polgármester, Kozsehuba vá­­rosi kapitány, Prileszky Tádor és Szalay Ödön orsz. képviselők és még többen fogadták. A miniszter egye­nesen a műkiállitásra ment, hol a kiállítási és a biráló bizottságok által üdvözöltetett. Trefort miniszter megelégedését fejezte ki Esterházy Károly grófnak a kiállítás berendezése fölött s hogy az oly gazda­gon van műtárgyakkal ellátva. A miniszter mintegy háromnegyed órai időzés után a kiállításról a Pa­­lugyay vendégfogadóba ment, honnan étkezés után Gönczy Pál, Szalay Ödön, Wiedermann főigazgató és Roth tanfelügyelő kíséretében, délután 3 órakor ko­csin Módosra rándult, az általa alapított tanító­­képezde megtekintése végett. A miniszter Módos­ról a vágvölgyi vasút esti 10 órai vonatával érkezik vissza. A moszkvai koronázás, Moszkva, máj. 31. Albrecht főherceg teg­nap elutazott. A koronázási jelvények ma vissza­vi­zettek a kincstárba. Ma ünnepélyes lakoma a papság és a két első rangosztályu urak és hölgyek számára. Estére a moszkvai nemesség bált ad. Moszkva, május 31. (Saját tudósítónk távirata.) A bál a moszkvai nemesi marsalnál fényesen sikerült. A császár és a császárné is megjelentek rövid időre. Jelen volt az egész nemesség, az előkelő külföldi vendégek, a magasrangú katonatisztek és hivatalnokok. A feje­delmi vendégek hírszerint már holnap elhagyják Moszkvát, anélkül, hogy bevárnák a koronázási ün­nepélyességek végét. Tong-King, Marseille, május 31. Szaigoni hivatalos táviratok jelentik, hogy a klinaiak ha­jóhadat gyűjtenek az anami partok­kal szemközt fekvő Hainam sziget kikötőjében. Bécsi lóversenyek, Bécs, máj. 31. (A „Bp. II.“ eredeti táv­irat­a.) A mai lóversenyeket a kétévesek futama (1000 írt, 1200 met.) nyitotta meg, melyben dr. Üchtritz Zsigm. Parva II.-i énje könnyen nyert; gr. Schlick Érv. Fiamettája 2-dik, Mayer Arthur Farab-ja 3-dik volt. Az asszonyságok diját (1. dij és 2900 frt, 1600 met.) herceg Esterházy Pál Parsifal-ja két h­oszszal nyerte meg ; Mr. J. W­a­u­g­h Occident-je 2-dik, Mayer Arthur Hohenau-ja 3-dik, gróf A­p­p­o­n­y­i Antal Tittle -Tattl­e-ja 4-dik volt. A freude­­naui handicapben (3000 frt, 2400 met.) gr. Sztáray János Cataclysm-ménje egy hoszszal győzött ; gr. Esterházy Miklós Lehetet-­­­e­n-je 2-dik, gr. Schlik E. Pedritta-ja 3-dik volt , 7 ló futott. A következő handicapben (1200 frt, 1000 met.) gr. Henckel H. S­u­n r i s e-je könnyen győzött; Mayer Arthur Fair Wind-je 2-ik, gr. Kinsky R. Erni­ kancája 3-ik volt, 5 ló futott. Az eladó­verseny 700 frt dijat, 1600 met. távolságra Mr. J. Waugh Loup­garo­u-ja könnyen nyerte meg; Wackerow C.Jaquittája 2-ik, hg Esterházy Pál Ra­di­eschen-je 3-ik volt. A gátversenyben (700 frt, 2400 m.) Schossberger N. Theodolit-ja győzött egy nyakhoszszal: gr. Esterházy Miklós Tremo­­n­­­a-ja 2-dik, hg. Esterházy Pál Bravien­­k­á-ja 3-dik volt. Az akadályversenyt (1000 frt, 4800 met.) szintén a Schossberge­r-istálló nyerte meg Etelkával. Dőry Lajos T­i­m­e s- k­a­m-ja egy hoszszal megkésve mint 2-dik s Baum­gartner trink. Carmen-je mint 3-dik érkezett a cél­hoz , 5 ló futott. Amerikai borzalmak: New-York, máj. 30. Tegnap délután, midőn a Brooklyn és New-York közti új hidat nagy néptö­meg lepte volt el, egyszerre azon kiáltás hangzott föl, hogy „Törik a híd !“ A tömeg megrémülve, me­nekülni igyekezett s a nagy tolongásban többen éle­tüket vesztették, sokakat letapostak, számosan jelen­tékeny sérülést szenvedtek. London, máj. 31. (A „Bp. II.“ eredeti távirata.) E N­ewyork és Brooklyn kö­zött épült új függő hídon, melyen e hó 24-én történt megnyitása óta naponkint legalább 100,000 ember jár, tegnap ama kiáltás folytán, hogy a hid be­szakad, borzasztó rémület támadt. Min-­­­denki a hid két vége felé nyomult és itt a partra vezető lépcsőknél történt, hogy tizenkét ember agyon nyomatott és ötvennél többen súlyosan megsérültek. Most mindenfelé keresik azt az embert, aki kiáltásával a szerencsét­lenséget okozta, de eddig eredménytelenül. Marosvásárhely, máj. 31. Az itteni induló­háznál udvari várótermet terveznek, mely célból T­o­k­n­a­y m. k. államvasuti igazgató és Ri­­b­á­r­y miniszteri tanácsos itt helyszemlét tartottak. Hírlik, hogy őszre ő felsége ide jön. Bécs, máj. 31. Heydebrand porosz had­nagy és Silberer, a „Sportzeitung“ kiadója közt végbe ment párbaj ügyében ma hozatott meg az ítélet. Heydebrand hat heti, Silberer négy heti, s Guttmann, Grotta és Ernst párbajsegé­dek két-két heti börtönre ítéltettek. Zubovics, ki szintén segédkezett a párbajnál, a magyar bíró­ságok hatásköre alá utaltatván, felmentetett. Varsó, máj. 31. Albedinsky tábor­nok Lengyelország kormányzója meghalt. Lemberg, máj. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Ma éjjel érkezett ide az orosz kor­mány által Szibériába száműzve volt F­elinszki varsói érsek. Megtiltották neki Varsón át utazni és azért Litovszkin át jött. Felinszki ma meglá­togatta Moravszki püspököt. Egy pár napig még Lembergben marad. „Budapesti Hírlap.“ Június hó 1-vel új előfizetést nyitunk. Kérjük azon t. c. előfizetőket, kiknek elő­fizetésük május hó végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, ne­hogy a lap szétküldésében fennakadás tör­ténjék. Az előfizetési árak lapunk homlokán olvashatók. Ezúttal figyelmeztetjük a t. olvasó kö­zönséget, hogy a fürdőidény alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhova utánuk küldjük még akkor is, ha a nyáron át többször vál­toztatnák tartózkodásuk helyét. A fővárosban pedig már kora reggel kéz­besítjük lapunkat az összes jobb és balolda­lon levő nyaralókban. N A P IH I R E K. Széchenyi két levele. Gróf Széchenyi István két eddig ismeretlen levelét őrzi Tarnóczy Gusztáv, mely leveleket Szé­chenyi Tarnóczy atyjához , T­a­r­n­ó­c­z­y Kázmér akkori nyitramegyei követhez intézett. A fölötte érdekes levelek tartalma és története a kö­vetkező :­ ­ Közgazdasági táviratok. Bécs, máj. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A hitelintézetnél ma délben Rotschild dr. jelenlétében tanácskozás volt az osztrák-magyar állam­­vasuttársaság elsőbbségeinek kibocsátása ügyében. Az elsőbbségek által beszer­zendő összeg 25 millió írtra rúg. Délután a tőzsdén az a hír volt elterjedve, hogy a tanácskozás kedvező eredményre vezetett, mire az üzlet irányzata meg­szilárdult. Bécs, máj. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A bürzekamara határozata értelmé­ben a D­­u­n­a g­ő­z­h­a­j­ó­z­á­s­i társaság részvényei június 1-től kezdve a júniusi szel­vény nélkül hozandók forgalomba. Bécs, máj. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Az itteni gabnatőzsdén megint élén­ken foglalkoznak a határidőüzlet ren­dezésének kérdésével. Most már igen megerő­södött az a párt, amely a három napos helyett hó­napos határidőt kiván a budapesti tőzsdeszokásoknak megfelelőleg. Bécs, máj. 31. (A „Bp. H.“ eredeti t­á­v­i­r­a­t­a.) A­z osztrák-magyar államvasúttár­saság utolsó heti ki­mutatása 669.866 (-(- 21.094) frt bevételt tüntet fel. Bécs, máj. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A déli vasúttársa­ság utolsó heti kimutatása 774.283 (-(- 3603) frt bevételt tüntet fel. Bécs, máj. 31. (Este 9 órai magán­­forgalo­m.) Osztrák hitelrészvény 295.40—293.60. Magyar 4° .-os aranyjáradék 88.30. Élénk. Frankfurt, május 31. (A­b­e­n­d­s­o­c­i­e­t­ä­t.) Osztrák hitelrészvény 253.35. Pária, május 31. (Boulevard f­o­r­g­a-­l­o­m.) Francia 5 %-os járadék 109.15. Magyar 4%-os aranyjáradék 76.9. 1848. március hó 22-én a pozsonyi általános követi tanácskozmány Tarnóczy Kázmért, Nyitra megye követét bizta meg az úrbéri szolgálatok és fizetések megszüntetéséről hozott törvénycikkely 3-ik §-a értelmezésének szerkesztésével, mely a márc. 25-én tartott kerületi ülésben lett volna felveendő. Itt azonban azt Kossuth Lajos indítványára, mint kontrarevolucionális szellemű és zendülést elő­idéző visszautasították, sőt gróf Széchenyi Ist­ván elnök az okmányt az ülés előtt eltépte, az ülés pedig a fennmaradt példányok elkobzását határozta el, ami ellen — a pillanatnyi felhevülés pressziója alatt — senki sem szólalt fel. Ezek folytán T­a­r­­n­ó­c­z­y az ülés alatt Széchenyihez fordulva, halk hangon azt a szemrehányást tette neki, hogy az el­­tépés által a dolgot nem értő közönségben ama vé­lemény keletkezésére szolgáltatott alkalmat, hogy az eltépett iratban ellenforradalmi célok foglaltatnak és ezáltal, ha, az Pesten történt volna, úgy ő (t. i. Tar­nóczy) a félrevezetett nép dühének volna kitéve, ami Széchényi részéről furcsa barátság. Széchenyi, kiben a pillanatnyi izgatottság elmúlt, mentegetőzött, Tar­nóczy azonban nem felelt és elhagyta az üléstermet. Ülés után Széchenyi felkereste lakásán, de hallva, hogy családjával ebédnél ül, távozott és a következő levelet intézte hozzá : „Különösen tisztelt Barátom ! Nem tudván, hogy Ön családostul itt van, sietek felkeresni Önt, miszerint — mit most írásban teszek — kérjem, ne neheztelne rám, de bocsátna meg, ha ma, tudja az ég, szándékom ellen, csorbát ütöttem volna azon ba­rátsági láncon, mely minket egybeköt, s melyre hí­­zelkedés nélkül legyen mondva, büszke vagyok. Én nem vonakodom, kivált mostani pillanatban, hazánk­ért vagy tán jobban mondva : hazánk megmentése végett mindent feláldozni, ámde jó barátomat soha, soha áldozatul hozni nem fogom. Ha bolondot tet­tem, igen, igen sajnálom, de ezen közlázban ki nem veszti el végre eszét? Kedves Tarnóczym „Verzeichung“, mert máskép még azon csekély erőből is kikopom, a­mely bennem még lé­tez ! És adjon módot és alkalmat : „Meinen Fehler gut zu machen!“ Sietve Széchényi. Márcz. 25. 848. Pozsony.“ Későbben, 1851. évi ápril 16-án Tarnóczy meg akarta Széchenyit a döblingi intézetben látogatni, mely célból egy papirszeletre a következőket irta és küldte be Széchenyihez: „Alulírt régi elvrokona és tisztelő barátja kívánja Excellenciádat meglátogatni Tarnóczy Kázmér.“ E papírszeletet Széchenyi csakhamar a következő sorokkal küldte vissza: „Nem vagyok képes önt ma, vagy rövid idő alatt látni. A po­kolnak szenvedem minden kínait, mert én s csak én döntöttem a Magyart sírba. — Széchenyi.“ — (Rónay Jácint — fölmentve.) A „Wie­ner Zeitung“ legújabb számában azt olvassuk, hogy a király Rónay Jácint püspököt, saját kérelmére, fölmentette Mária Valéria főhercegnő oktatásá­nak vezetésétől s kitűnő szolgálatai elismeréséül az első osztályú vaskoronarendet adományozta neki. Már tavai, midőn Mária Valéria főhercegasszony 15-ik évébe lépett, Rónay püspök befejezettnek te­­kinté misszióját az udvarnál, a királyi család kéré­sére azonban továbbra is megtarta hivatalát. A püs­pök igen kedvelt az udvarnál és a főhercegnő neve­lésére és életmódjára mindig döntő befolyással volt. Rónay, ki e napokban lett 70 éves, néhány évig a trónörököst is tanította a magyar történetben. Hiva­talát 1871-ben foglalta el Andrássy Gyula gr. ajánlatára, aki még 1848 ból ismerte a püspököt, midőn ez a magyar kormány biztosa volt. A sza­badságharc lezajlása után Rónay külföldre menekült és csak az 1866-ki amnesztia után tért haza. — (A bukovinai háziipar kiállítán), mely közbejött akadályok miatt hétfőn nem nyílhatott meg, f. h­ó 2-án (szombaton) d. e. 9 ó­r­a­­kor fog megnyílni. A kiállítás érdekessé­gét a szebbnél-szebb iparcikkek mellett emelni fogja bizonyára az is, hogy egy csángó asszony is jelen lesz s míg az egyes tárgyakról felvilágosítással szol­gál a látogatóknak, másfelől gyakorlatilag is be­mutatja az ők hímzésük mesterségét. A csángóasz­­szonynyal lesz 5 éves leánykája is, aki meg guzsalyon fonni fog. Az érdekes kiállítás körülbelöl 3—4 napig tart és pedig d. e. 9-től d. u. 1-ig s d. u. 3—7-ig. A kiállított tárgyak közt lesznek eladók is, az igy befolyt összeg, vala­mint a belépő dij is (25 kr.) a csángók javára fog illetékes helyen átadatni. (Uj cím.) A bécsi hivatalos újság, a „Wie­ner Zeitung“, mely minden uj címet és méltóságot első kürtői világgá, most már maga is kezd új cí­meket osztogatni, így ma Széll Kálmánt, kinek titkos tanácsossá történt kinevezését ma közli, „ma­gyar királyi országgyűlési képviselővé“ nevezi ki. A paritás kedvéért az osztrákok bizonyosan kö­vetelni fogják, hogy nekik ezentúl „c­s­á­s­z­á­r­i képviselőik“ legyenek.

Next